Nógrád. 1970. július (26. évfolyam. 152-178. szám)

1970-07-21 / 169. szám

Sí Özei* Kelet Nasszer beszámolt moszkvai tárgyalásairól Nasszer egyiptomi elmölk vasárnap este tájékoztatta kormányát a Moszkvában, járt EAK-küldötitség politikai és katonád megbesréliéseiről. A karmiány háromórás ülé­sem megvitatták a jelenlegi helyzetet, különös tekintettel az egyiptomi légvédelem leg­utóbbi sikereire. Értesülések szerint szó volt a Rogers külügyminiszter ál­tal június 20-án, előterjesztett „új amerikai békekezdemé­nyezésről is”, amelynek ta­nulmányozását állítólag már az egyiptomi külügyminisz­térium már befejezte.-*• Egy kairói katonai szóvivő közlése szerint, az egyiptomi hadsereg foglyul ejtette annak az izraeli Phantom gépnek egyik pilótáját, amelyet az egyiptomi légvédelem szom­batom a Szuezi-osa-torna öve­zete felett lelőtt. A másik pi­lóta bennégetit a gépben. A foglyul ejtett pilóta, akinek sikerült az égő gépből kiug­rania, jelenleg orvosi kezelés- bem részesül egy egyiptomi katonai kórházban. Egy kairól olasz diplomata határozottan cáfolta azokat a híreszteléseket, miszerint olasz kikötőből fegyvenszál­líímámyok indultak Izraelibe. A diplomata hangsúlyozta, az olasz kormány szigorúan ellenőrzi a fegyverkivitelt, s a híresztelések egyáltalán nem felelnek meg a valóság­nak. * Az amerikai Newsweek magazin szerint Izrael még július hónapban hat darab Phantom mintájú harci re­pülőgépet kap, s ezeket pol­gári pilóták vezetik majd Tel Avivba. A Newsweek úgy tudja, hogy jelenleg Washington egy olyan egyéves szerződés lehe­tőségét vizsgálja, amelynek értelmében Izrael 25 Phamto- mot kapna, mégpedig havonta kettőt-iket'tőt. + Jlohak Ratato, Izrael wa­shingtoni nagykövete vasár­nap az amerikai televízióban kísérletet tett arra, hogy megindokolja, miért zárkózik el Tel Aviv makacsul attól, hogy a közel-keleti feszültsé­get enyhítse. Izraeli diplomáit a síkr a szállít az egyiptomi területek további bombázása mellett, és „önvédelmi” intézkedések­nek igyekezett feltüntetni Iz­rael agressziós cselekményeit. Határozottan fellépett a tűz­szünet ellen, noha közismert, hogy a Biztonsági Tanács 1967. november 22-1 határo­zata tűzszünetet irányoz elő. Huszonnégy izraeli repülő­gép hétfőn újabb támadást intézett a Keserű-tavaktól délre, a Szuezi-csaitoma men­tén levő egyiptomi állások el­len. Az egyiptomi légelhárítás lelőtte az egyik Skyhawk mintájú izreli támadó repülő­gépet, amely lángolva zuhant le. Az EAK légelhárítása ugyanakikor eltalált egy má­sik izraeli gépet is. ★ Izraeli sugárhajtású repü­lőgépek hétfőn újabb bomiba- támadást intéztek Jordánia területe ellen. Az Izraeli ag- resszor gépei egyébként már harmadik napja bombázzák a Jordán folyó felső szakaszán levő állítólagos arab geriliia- áil'ásokat. (MTI) U—2-esek Kuba fölött Nyugati hírügynökségek, mint figyelmet érdemlő hirt, átvették a Time című ameri­kai képes hetilap közlését, amely szerint az Amerikai U—2-es repülőgépek újból megkezdték naponta végrehaj­tott felderítő repüléseiket Ku­ba felett. A napi felderítésre az 1962-es kubai válság óta nem került sor. Az amerikai hetilap a fel­derítő /épülések megéléinkíté- sére vonatkozó határozatot azzal indokolta, hogy a Szov­jetunió „légi- és haditengeré­szeti tevékenysége az érintett körzetben megélénkült”. A lap szerint Tu—95-ös szovjet óriás szállítógépek szakítják meg útjukat Havannában. Elismeri ugyanakkor, hogy ezek a gépek szállítják Pe­ruba a földrengés sújtotta la­kosságnak szánt szovjet se­gítséget. Az amerikai hadügyminisz­térium a sajtóhírrel kapcso­latban szükségesnek látta, hogy cáfolatot tegyen közzé: a Pentagon szóvivője kije­lentette, nem áll módjában megerősíteni a Time maga­zin értesülését a Kuba felet­ti felderítő repülések sűrítésé­re vonatkozóan- (MTI) JÜLIUS 21-ÉN megkezdőd­nek a Közös Piac ki-terjeszté­séről folyó tárgyalások „szür­ke hétköznapjai”. Az ünne­pélyes felvonulás már június végén lezajlott a Luxemburg melletti Kiirchenberg csúcsán emelkedő modern irodaépü­letben. Akkor a Közös Piac hat tagállamával szemben (NSZK, Franciaország, Olasz­ország, Benelux) négy felvé­telit igénylő állam miniszterei ültek a tárgyalóasztalnál: N a-gy-Bri.tannia, Írország Dá­nia és Norvégia megbízottad. Luxemburgban miég a ke­gyes óhajtások és a lobogó zászlók domináltak. Most viszont Berber brit miniszter, aki angol részről a csatlako­zási tárgyalásokat vezeti, egy­maga áll majd szemben a hatok képviselőivel. A többi három jelentkező „a kispa- don ül” és két hónapon ke­resztül lesi: miképpen alakul Niagy-Britannia belépési csa­tája. Ennek az eredményei döntik majd el, hogy szern- tember 22-én ők hárman is megkezdik-e csatlakozási tárgyalásaikat. Döntő két hónap kezdődik tehát Nyugat-Európa gazda­sági és politikai életében. Egyik fél sem táplál illúzió­kat. Tudják, hogy életbevágó gazdasági érdekek forognak kockán, tehát kemény és könyörtelen alkura lesz kilá­tás. Lássuk először a vitatémá­kat. Ezek szinte teljes egé­szükben a mezőgazdasággal kapcsolatosak. Két alapvető óikra vezethetők vissza. Az egyik az, hogy a Közös Piac megalkotott egy merőgazdia­Rakéta robbant Thieu palotájánál Szokatlan — legalábbis az utóbbi időben példa nélkül álló — hírt közöltek a távirati irodák: két nagy erejű deto­náció rázta meg Saigont. Mindkét robbanást olyan rakéták okozták, amelyeket a szabadságharcosok lőttek ki a dél-vi­etnami fővárosra. Szinte jelképes jelentőségű, hogy az egyik 122 milliméteres lövedék Thieu tábornok, köztársasági elnök palotájának közvetlen közelében robbant fel. önmagában természetesen nem kiemelkedő fontosságú esemény, ha egy gyakorlatilag háborúban álló nagyvárosban két robbanás történik. Mindkét detonációt a körülmények avatják figyelemreméltóvá. Az amerikai propagandagépezet ugyanis egy ideje azt állítja, hogy Dél-Vietnam bizonyos változások színhelye. Időnként cikkek látnak napvilágot „nem látványos”, de érez­hető, „lassú, de biztos” pacifikációs folyamatról, ami ameri­kai szóhasználat szerint a népi ellenállás gyengülését jelenti. Az igazság az, hogy Richard Nixon egész politikája elen­gedhetetlenül szükségessé teszi az ilyen állításokat. A viet- namizálás azt jelenti, hogy az amerikaiak funkcióit folya­matosan a saigoni bábrezsim hadserege venné át. Ha vi­szont Nixon nem tud felmutatni semmiféle „pacifikációs eredményt” Dél-Vietnamban, akikor 1. Mit csinált ott mos­tanáig félmillió amerikai katona? 2. Mitől lenne nagyobb esélye bármiféle sikerre most a dél-vietnami kormány­katonaságnak, mint korábban volt? 3. Ha Dél-Vietnamban minden változatlan, akkor miféle siker volt a kambodzsai beavatkozás, amelynek állítólag a dél-vietnami szabadság- harcosok „főhadiszállását és bunkerrendszerét” kellett volna elpusztítania? Nixonnak tehát semmire nincs nagyobb szüksége most Délkelet-Ázsiábap, mint a győzelem, vagy legalábbis a rész­siker látszatára. Ezzel magyarázhatók a „változó dél-vietna­mi helyzettel” kapcsolatos, a jelek szerint összehangolt, kommentárok. Nemrég az egyik nagy lapban olyan kitétel is megjelent, hogy „ma már nehezen lenne elképzelhető bár­miféle partizántámadás Saigon ellen. A szabadságharcosok rakétatámadása, a robbanás Thieu elnök palotája mellett, mindez nemcsak az elegáns épületet rázkódtatta meg, hanem az egész Nixon-koncepció légvárá­nak alapjait is. Fernando Londono y Londono volt kolumbiai külügyminisz- I jrt szabadon bocsátották elrablói. A 69 éves exminiszter r rszága egykori washingtoni nagykövete 10 napot töltött I jgságban. Képünkön Londono y Londono szabadulása után 2 NÖGRÁD - 1970. július 21., kedd * Fokozódó érdeklődés Scheel moszkvai útja előtt Az ellenzék nyíltan fenyegetőzik Nyugatnémet politikai kö­rökben egyre fokozódó érdek­lődéssel tekintenek azoknak a politikai tárgyalásoknak elébe, amelyek mához egy hétre kez­dődnek Moszkvában Scheel nyugatnémet és Gromiko szov­jet külügyminiszter között. A nyugatnémet külügyek irányítója nem csupán általá­nos politikai véleménycserére utazik a szovjet fővárosba, hanem azért — Brandt kancel­lár szavai szerint —, hogy tető alá hozza az erőszak ki­zárásáról kötendő egyezményt, és megvitassa a Szovjetunió és Nyugat-Németország között ki­alakítandó együttműködés konkrét lehetőségeit. Willy Brandt az Essenben megjele­nő Neue Ruhr Zeitungnak adott nyilatkozatában — amely a lap hétfői számában jelent meg — közölte, hogy Scheel külügyminiszter a szerződésről érdemi tárgyalásokat kíván folytatni szovjet kollégájával. Az NSZK elsőrendű céljának tekinti a szerződés mielőbbi megkötését, ami egyúttal tete­mesen növelné nemzetközi po­litikai súlyát is. Hozzáfűzte, hogy a szerződés szövegén még dolgozni kell, noha an­nak „bizonyos fontos elemei” már adottak. A nyugatnémet kancellár ki­fejtette, hogy Bonn rendezett kapcsolatokat akar kiépíteni a Kelettel, ily módon kiegészít­ve a nyugati szövetségesekkel kialakult jó viszonyt. Nem le­het viszont arról szó, _ hogy keleti politikájának előmozdí­tása érdekében az NSZK la­zítsa nyugati kötelékeit. Bonn célja, hogy az Atlanti Szövet­Fegyver szállít ás Dél-Afrikába Az angol kormány hétfőn bejelentette, hogy megszakít­ja a Dél-afrikai Köztársaság­gal szemben bevezetett fegy­verszállítási embargóját és „bizonyos, korlátozott hadi­tengerészeti fegyverkategóriá­kat” exportál Pretoriának. Az erről szóló nyilatkozatot sir Alec Douglas-Home kül­ügyminiszter ismertette az al­sóházban. A döntés — bár végleges — egyelőre még csak elvi jellegű és „befolyá­solhatják” azok az üzenetvál­tások, amelyek jelenleg is folynak London és a Brit Nemzetközösséghez tartozó or­szágok között — mondotta. (MTI) ségre támaszkodva alakítson ki jó gazdasági, műszaki és kulturális együttműködést a szocialista országokkal, és részt vegyen a velük, folyta­tandó politikai véleménycseré­ben. ' Brandt azt is aláhúzta, hogy a moszkvai tárgyalások sike­rét csak akkor látja • biztosí­tottnak, ha a Szovjetunió te­kintetbe veszi az NSZK nyu­gat-berlini érdekeit, mert — tette hozzá nyomatékosan — Nyugat-Berlinben „ugyanaz a gazdasági rend érvényesül és ugyanolyanok a jogi adottsá­gok, mint az NSZK-ban”. Részben az ellenzék meg­nyugtatására, de részben a Szovjetuniónak szánt figyel­meztetésiként Brandt kijelen­tette, ha „Moszkva ebben a vonatkozásban nem veszi kel­lően ‘ számításba a szövetségi köztársaság érdekeit”, akkor „elvben nem tartja kizártnak”, hogy javasolja Scheelnék: vár­jon még a szerződés aláírásá­val. A nekik szánt megnyugtatá­sok ellenére a keresztényde­Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bi­zottság titkára, aki jelenleg látogatáson, a Német Demok­ratikus Köztársaságban tar­tózkodik, hétfőn Berlinben beszélgetést folytatott Her­mann Axennel az NSZEP Politikai Bizottságának pót­tagjával a Központi Bizottság titkárával­mokrata ellenzék növekvő ide­gességgel várja a tárgyalások megkezdését, .és mindent elkö­vet megtorpedózásukért. Kas- ner CDU/CSU parlamenti ügy­ügyvivő felszólította Scheelt. hogy ne parafálja a szerződést mindaddig, amíg moszkvai küldetéséről részletesen nem tájékoztatja a szövetségi gyűr lést. Hozzáfűzte, hogy az úgynevezett Bahr-dokumen- tum — amely köztudomásúan indiszkréció folytán került nyilvánosságra —, teljesen el­fogadhatatlan az ellenzék szá­mára. A CDU/CSU azzal is nyíltan fenyegetőzik, hogy a szövetsé­gi gyűlésben megakadályozza egy esetleges moszkvai megálla­podás elfogadását. Az ellen­zék arra hivatkozik — amit Genscher belügyminiszter va­sárnap kétsébe vont —, hogy a moszkvai szerződés (a Bahr- dokumentum alapján) a nyu­gatnémet alkotmányt is érin­ti, és ilyen esetekben a parla­menti jóváhagyáshoz kéthar­mados többség szükséges. (MTI) A szívélyes, elvtársi légkör­ben lefolyt és valamennyi megtárgyalt kérdésben teljes egyetértésről tanúskodó véle­ménycsere során elsősorban a nemzetközi helyzet időszerű problémáival, az európai biz­tonság szavatolásával, a nem­zetközi kommunista és mun­kásmozgalom kérdéseivel, to­vábbá az MSZMP és az NSZEP közötti kapcsolatok fejlesztésével foglalkoztak. TASZSZ-közlemény rakétakísérletekről Július 25-e és augusztus 25-e között hordozórakéták fel­bocsátására kerül sor a Szovjetunióban, a Csendes-óceán víz­területén. A szóban forgó térség sugara 40 tengeri méríö'd, koordinátái pedig a következők: — az északi szélesség 33 fok 00 perce; — a keleti hosszúság 137 fok 37 perce, A TASZSZ-t felhatalmazták annak közlésére, hogy a Szovjetunió kormánya biztonsági okokból felkéri a csendes­óceáni légi és vízi utakat használó más országok kormá­nyait : adjanak utasításokat az illetékes szerveknek arra, hogy a hajók és a repülőgépek a Csendes-óceán vízterületónek és légterének ezt a térségét kerüljék el, mégpedig a jelzett idő­szak minden napjának második felében, 12 óra és 24 óra között. (MTI) Komócsin Zoltán berlini tanácskozása nnglica európai startja sági árrendszert. Ez az ár­rendszer a francia mezőgaz­dasági termelés érdekeit visz- szaitükirözve, magas mezőgaz­dasági árszintet hozott létre, Nagy-iBriitainnia mezőgazda­sági cikkeket importáló or­szág— ezért ez a magas ár- sízint kedvezőtlenül érinti. A második ok a következő: Nagy-Briitanináát különleges gazdasági kötelékek — úgy­nevezett preferencián® kap­csolatok — fűzik a Brit riemzetkőzősség országaihoz. Ezek közül néhányan, mint Kanada, Ausztrália és Űj-Lé- tand — mezőgazdasági cikke­ket szállítanak Nagy-Britain- niának. Különösen Űj-Zé- landnaik (vaj, tojás) van igen nagy szerepe a brit ellátás­ban. A Közős Piachoz való csatlakozással ez a különle­ges kapcsolat megszűnne, ami nemcsak Nagy-Britanniát érintené érzékenyen, hanem a nemzietköaösiség többi _ or­szágait, mindenekelőtt Űj-Zé- Landot. A csatlakozás tehát gazdaságilag és politifcai'laig meggyorsítaná a Brit Nem- zetközösség bomlásának fo­lyamatát. A most kezdődő tárgyalá­sokon tehát az angoloknak három fő célkitűzésük van: l) Elérni, hogy lehetőleg ala­csonyan szabják meg a Közös Piac mezőgazdasági alapjai­hoz való angol hozzájáru­lást, s ezzel a veszteséget csökkenteni. 2) Kiharcolni, hogy legalább hét-nyolc évi átmeneti időszakot iktassanak be. Ez lehetőivé tenné, hogy a Közös Piac magasabb mező­gazdasági ársantje miatt el­kerülhetetlen élelmiszerár- növekedés több évre elosztód­jék és ne okozzon drámai konfliktust az angol fogyasz- tóiközönséig körében. 3) Külön kedvezményes megállapodást kiharcolni legalább erre az átmeneti időszakra a nemzet - közösség élelmiszer-szállító országai, mindenekelőtt Űj- Zéland számára. A tárgyalóasztal másik ol­dalán természetesen az érde­kek éppen ellentétesek. Kü­lönösen Franciaország ra­gaszkodik szigorúan a saját érdekei szerint megalkotott közös piaci mezőgazdasági rendszer teljes és gyors el­fogadásához. Ezért nem vé­letlen, hogy Home, az új brit külügyminiszter első külföldi útja Párizsba vezetett. Nagy­mértékben a franciák meg­egyezési készségétől függ a tárgyalások sikere. Az újságolvasó ezek után joggal teszi fel a kérdést: ha ekkora gondokat okoz Nagy- Britanniiáinak a Közös Piachoz való csatlakozás — akkor miért akar csatlakozni? Ezt a kérdésit Angliában is sokam felteszik. Igen széles politikai és gazdasági körök azon> a véleményen vannak, hogy Nagy-Britannia szóméra — a politikai problémáktól elte­kintve — gazdaságilag sem feltétlenül előnyös a csatla­kozás. Vannak azonban igen ko­moly ellenérvek is, különösein Anglia vezető ipari köreiben. Ezek a körök rámutatnak, hogy az utóbbi tíz évben Anglia gazdasági fejlődésének üteme csak fele volt a Közös Piac növekedési ütemének. Felhívjuk a figyelmet arra is, hogy Anglia fejlett ipara sok­kal erőteljesebb pozícióikat hódíthat meg a nyugat-euró­pai kontinensen, ha csatlako­zik a Közös Piachoz. Nagy- Britannia legbefolyásosabb ipari körei tehát úgy védik, hogy csatlakozás esetén meg­gyorsulna az ország gazdasági fejlődése. Számításaik szerint egy nyolcéves átmeneti idő­szak végén Nagy-Briitamnia gazdasági erőforrásai négy- milliárd fonttal lennének na­gyobbak — mintha nem csat­lakoznak a Közös Piachoz. Durván megfogalmazva te­hát: a csatlakozás rossz a brit mezőgazdasági érdekelt­ségeknek és — legalábbis rö­vid lejáratra — rossz az an­gol fogyasztóik tömegeinek. A csatlakozás feltehetően elő­nyös a legnagyobb angol ipa­ri érdekeltségeknek, ame­lyeknek meghatározó szere­pük van a brit politika alakí- tásábam. A BELSŐ érdekellentétek elég nagyok ahhoz, hogy ne várhassunk gyors megoldást. A Közös Piac legoptimistább „menedzserei” szerint is leg­alább két esztendeig húzód­nak majd a tárgyalások. •—i—©

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents