Nógrád. 1970. július (26. évfolyam. 152-178. szám)

1970-07-19 / 168. szám

Barangolások Ifjú tudorok téglaépületben Autónk utasai kíváncsian Egy csoportra egy nevelő ju- balassagyarmati Versényi Jut- váirták: milyen lesz a fogad- tott, akiknek egyetemisták se- ka csupán azt említette meg tatás Szegeden. Este. fáradtan gítettek. A pécsi Albert Dóra, — és mennyi igazság van érkeztünk Hosszúhegyről, s a aki jövőre végez Szegeden, az óhajában! —, hogy igazán a téglaépület ebédlőjében ott oroszosoknak segített. Szarná- szaktáborban lehetne világiro- ült a megyei szaktábor teljes ra levezető volt ez a tíz nap, dalommal foglalkozni. Az is- vezetősége. Közöttük két kö- a saját vizsgái után. Neki az kólái órákon eléggé ,.hiány- zépisfcolai igazgató is, s a marad meg emlékként, hogy cikk” korunk irodalma. Eb­kibővített tábortanács hatai- volt aki tegezte, más magázta, ben a társaságban ildoms len- mas ovációval fogadta a hazai egyszóval élvezte a kettőssé- ne erről is tárgyalni. A ne- fcájról érkezett vendégeket. get. gyedikes Kalász Pista többre Hogy őszinték legyünk: _ , .. értékelte az idei szaktábort, szaktáborba érkeztünk, de Z,áIogOSQÍ OIOSZUl mint a tavalyit. Tartalmasabb- gyereket csak elvétve láttunk. nak tartotta már a program Nem tudtuk, hová tüntették Mindezek után arra gondol- miatt is. A szécsényi Piniér az ifjú tudorokat, már-már tünk, hogy jó lenne a gyere- Gizella is összekötötte a hasz- enyhe lefolyású gyomorügyre kekkel is beszélgetni. Annál a nosat a kellemessel: raegis- gyianafcodtunk. Később kidé- padnál ültünk le ebéd után, merkedett Szegeddel, és sok rült: tévedtünk. A tábor la- ahol reggel a kémikusok segítséget kapott verseny dol- kók nagyobbik része ugyanis kezdték el példamegoldásai- gozata megírásához, már elfoglalta helyét az eme- kát. Persze, mi közelebb áll- letes ágyakon, míg páran az tunk a valódi élethez, énthe- p v. > «r éjszakai túrára készülődtek, többen fogalmaztunk, termé- OKIUSIO Egészséges gyermekszervezetek szetesebbek voltunk, s nem Ac bivrrncsrrrrli<3trr lévén, ezt egy kicsit furcsái- követtük annyira a logika gon- v '-niBV-iy iíoivj. lőttük is, de bele kellett nyu- dolatmeneteit. Csupán a tá- Az ember azt hinné, ezek a godnunk a szinte hihetetlenbe: bőrről beszélgettünk, s arról, gyerekek mindent elfogadnak a gyerekek a tanulás mellett mennyiben volt hasznos a úgy. ahogy van Tévedés' És pihentek is. Azt is mondhat- nyári tanulás és mi mindent néhány észrevételben mennyi- nánk, hogy tudományos ala- jelentett ez a szaktábor a fizi- re igazuk van! A kívámsáiglis­kai dolgozók tehetséges gyér- tán szerepelt az is, hogy jö- mekeinek. vőre lehetőleg körültekintőbb Az orosz szakcsoportot két jegyen a válogatás. A másod! kislán y _ kepv: sei te a salgótar- kosok csak tájékozódnak a jam Madach gimnáziumból, szaktáborban, míg a harma- Gulyas Ildikónak elsősorban tikosok és a negyedikesek az tetszett, hogy sok-sok iro- jobban vitatkoznak. Á holyaís dalommal foglalkoztak. De Molnár Laci is azt emelte ki: eloterbe kerültek a nehezebb könnyebb a szociáldemokraták nyelvtani szerkezetek is, a kommunisták egyesülésé amelyek gyakorlás nélkül el- ről (1919; 1948) vitatkozni szállnak, képletté módosulnak, harmadikosokkal és negyedi- Pmter Valeria arra volt ki- keíiekkfc]t mint másodikosok­possággal megszerkesztett program szerint dolgoztak. A becsben tartott emlék A napi „tudományos menü­ért” a tábor vezetősége felelt. Élén Kiss Auréllal, a megyei KISZ-bizoittság munkatársá­val. Tőle tudtuk meg először, hogy a szaktábor lakói..a Lj a ]o vancsi. vajon megerh-e amás- kaj g a bonyolultabb orosz fel oras orosz nyelvű előad; , , , . A Nem volt problémája. A g: ^C>sia,r.- !s_ ,a mod; rekek ezenkívül találkoztak a osztályosok vő évi középiskolai verseny- íél órás orosz nyelvű előadást, nyelvtani ""szerkezteket is dolgozatokat készítettek elő. Nf.m Vo,t. „roblémáia. A eve- ^bt^rtik ^árT“asabb szertanával ismerkedtek meg, gzeged majd szakmai kérdésekké építésében résztvevő szovjet egyetemistákkal De felvetették azt ts a gyerekek, hogy más Is" nyelvből is rendezzenek szak­Hogy hőseink mennyire ofí- hon érezték magukat, arra mi is csak a villamosmegállóban figyeltünk fel. Leszállván ott­honunk, a textilipari kollégi­um előtt, táblát pillantottunk meg: Tarján felé. Először néni értettük, de aztán kiderült: foglalkoztak. Ehhez társulták vidám Mubestet rendeztek. táhor07ást az aktuális, érdekes tudoma- ahol oroszul folyt a zálogos- taborozast- nyos problémák, természetesen di Mindkét lány azt tartotta m , , , , a középiskola anyagához mer- a leglényegesebbnek, hogy Taijail f©l© ten. A napa „főétkezés mel- m€giS:naerkedett az egyetem lett az edesseget a kiránduld- légkörével, ahova elég gyak­sok, üzemlátogatások jelentet- „rí beiártak ték. Becsben tartott emlék J volt a gyufagyárban kapott p,OT11.7,~TrrrrTrre; címke, de ezt jelentette, a fi- ^SlUZUIUyUb lozófia és a tenmészettudomá- és kéületök nyok kapcsolatáról folytatott ^ vita is, amelyről a salgótar- És ez volt a legrokonszerv- _______,_________ ________ j ani Hegyi István számolt be vesebb része ennek a szerda Szeged új városnegyedét hív- nekünk. délelőtti beszélgetésnek. Va- ják így, amely építészetében A szaktábor lakóinak min- lamennyi középiskolás tisztá- valóban hű lesz Salgó előnév­dig volt témája. Általában ban volt azzal, hogy nem nya- vei megtoldott északi rokoná- nyolckor már az asztalok mel- raini érkezett Szegedre. A fi- hoz. lett ültek, kezükben ceruzával, zúíkások az atomszerkezetről A gyerekek csak nevettek vagy éppen agyukat „hegyez- vitatkoztak, a magyarosok tájékozatlanságunkon, s míg ték”._A tudományok ifjú kép- Nagy Lajos és Veres Péter kocsink kigördült a gesztenye­viselői, vagy szelídebben: je- könyveiben mélyedtek el. A fákkal díszes udvarról, to- löltjed, hét szakágban bővítet- kémikusok inkább példákat vábbra is úgy vetették bele ték ismereteiket: magyar, tör- oldottak meg, többet rágták a magukat könyveikbe, mintha ténelem, orosz, matematika, ceruzát, mint a többiek. Anya- már igazi egyetemisták lenné- fizika, kémia, biológia és föld- guk ugyanis kevés lehetőségét nek. rajz szerepelt a programban, adott kísérletek végzésére. A Molnár Zsolt Nyári délben Fotó: Céhmester Erzsébet A napokban, egy idős, szakmáját szerető pék­mesterrel -hozott össze a vé­letlen. A sütőipar egyik korszerű üzemében dolgo­zik, s mint elmondotta, leg­alább annyira szívén viseli a kenyér minőségéit, mint amennyire azt a lakosság megköveteli. Nyugdíj előtt álló egész élete azzal telt el, hogy igyekezett dicsőséget szerezni szakmájának, s fia­talokból olyan utánpótlást nevelni, hogy távozása után is legyen, aki foszlós, fehér kenyeret, ropogós zsemlét, parázs kiflit tud sütni. Ám­de ez a pékmester ezúttal nagyon szomorú volt. Mint elmondotta, az bánt­ja, hogy a fiatal, új nemze­dék, a „segédlevélre” pályá­zó tanulók nem álltáik meg helyüket a vizsgáin. Elméle­tileg és gyakorlatilag többen elégtelenre vizsgáztak. Volt, aki a tizedesekkel való szá­moláshoz nem értett és így tízszer annyi sót akart hoz­záadni a kenyértésztához, mint amennyi járt. A gya­korlati sütésnél pedig az egyik tanuló -kifelejtette az_ élesztőt a masszából. Idős ’ pékmesterünket az sem nyugtatta meg, hogy az ő tanítványa és a tanulók többsége elméletiben és gya­korlatban egyaránt jó fel- készültségről tett tanúságot. Talán akadnak, akik túl­zottnak tartiák az idős mes­ter aggodalmát és szomorú­ságát, én viszont teljesen megértem, s osztozom jogos felháborodásában. Nem at­tól félek én, hogy elérkez­het az az idő, amikor a ke­fytiSaritafít jegyzet Dilettánsok, kontárok, tudákosok okozhat egy szakma jó hír­nevének az, aki patikaimér­leg helyett vékával méri a sót, bármely területén is tevékenykedjék társadál- miuniknak. A dilettánsok, kontárok, tudákosok erendendő céljain­kat a Párt politikájának va­lóra váltását sodorhatják ve­szélybe. Szépülő jövőnkre, növekvő jólétünkre törnek. A három szó (dilettáns, kontár, tudékos) — legalább is átvitt értelemben — csaknem azonos fogalmat takar. Mert milyen is a tu­dálékos személy? A Magyar Nyelv Értelmező Szótára szerint: „Olyan, aki kevés és felületes tudását fitogtat­va beszél valamiről; aki mindenhez érteni akar, s okos ember látszatát igyek­szik kelteni; tud'ákos.” Nos, ilyen, tudákos-tudálé- kos figurák nemcsak a sütő­iparban rontják a levegőit. Mechanizmusunk új kere­tei között azonban fenn­akad rajtuk a mesterek és a jobb sorsra érdemes fo­gyasztók szeme. A szomorú ugyanis az, hogy a dilettáns, a kontár, a tudálékos igyekszik nagy dósának és az alkotó ötle­tek zuhatagának — a ceza- romándás paraziták kulcsa a hatalomhoz. Úgy gondolják, így talán még észreveszik őket. Ma, amikor mélyről jött emberek szerezték meg megdöbbentő erőfeszítések és nélkülözések árán (hi­szen pihenést, szórakozást áldoztak fel érte!) a magai- hogy a magáit tévé- és rá- sabb szakmai képzettséget, diószerelőnek kiadó kontár amikor jövendőnk alakulá- olyam szókinccsel, magabdz- sának egyik alapvető záloga, tos fellépéssel és behízelgő hogy mindlenki szeresse és modorral rendelkezett, hogy jól értse azt a munkát, amit szélhámosságok garmadáját végez, kötelességünk had­követte el a tévétüLajdono- ba szállni azok ellen, akik sok szeme láttára. Nem ja- felületesek tudásban és viteti, hanem csak az érté- munkában egyaránt, nem kés alkatrészeket szedte ki a mesterei, hanem komlóra! készülékből, s ezért még szakmájuknak. Nem szeret­munka- és kiszállási dióját heti a szocializmust" igazain is felvett. ÍRNI KELL Diákok antológiája Balassagyarmaton Hírt adtunk már a balas- Béla diákok írásaiból állatot- ki az Üvölteni, Rend a telke sagyarmati Balassi Bálint ták össze. mindennek... című vers, és Gimnázium hetvenéves ju- A versgyűjtemény előszava még néhány írás. Ez az élet, bileumi ünnepségeiről. Ez al- szerint, ezek a tanulók nem érzés sem ismeretlen, néhá- kalommal egy antológiát is tekintik élethivatásuknak a nyan az avantgardizmus kife- kiadtak az iskolában. Szabó költészetet, de a versírás — jezést használják ezzel kap- Ervin, Leczki János, Szüos mint mondják — mégis sze- csolatban. Azonban inkább László, Schaffer Béla, Havay repet játszik életükben, mert anarchizmust kellene monda- Katalin, Szabó András, Far- tehetőséget nyújt számukra nunk. Néhány sor ennek iga­ahhoz, hogy gondjaikat, örö- zolására a Rend a telke melket, gondolataikat megfő- mindennek című versből: galmazzák, formába öntsék. A „Rend a lelke mindennek, s gimnázium fiatal költői helyet én a rendetlenséget keresem, kaptak a Diákszó-ban is. te- a fiatalok erre vágynak... A vékenységüket a Versbarátok lázadás ad új, valami nemes, köre kísérte figyelemmel. Két kas Gábor és Sztranyovsziki nyér minősége oly krimimé- port felvenni maga körül, lisan leromlik, hogy már hogy hiányzó szakmai hoz- létfemmtartásunk kerül tőle záértését hanggal, niagylké- veszélybe, hanem átérzem' pűséiggel, fontoskodással pó- anmak jelentőségét: mi kárt tolja. Az újságokból tudjuk, Még veszedelmesebb, ha a dilettáns, kontár, tudálé­kos személy pozícióhoz, hi­vatalhoz jut, ahol kiélheti — a típushoz hozzá tartozik ez a jellemvonás is — ce- zaromániáját, hatalmi tébo­lyát is. Mekkora zavart tud kavarni a fennhéjázó kon­tár, ha tekintélyt; nem műn­kével, hanem nagyképűség­gel igyekszik szerezni! Úgy mondják, a dilettánst arról lehet a legbiztosabban felis­merni, hogy ködösít, szak­mai álteóriákat gyért és ér­vényesít, ködifeihőbe burkol­ja lázas semmittevését vagy ártó munkálkodását. A ce- zarománia ismertető' jele vi­szont az, hogy a koronázat­lan kiskirály mem engedi érvényesülni a szakma megszállottáit, a hivatás hő­seit, a szürke és igyekvő munkásokat. A „nem”, ez a kis tiltó szócska, amely gá­tat szab a munfcakedv ára­az, aki nem gyűlöli a mun­kamorál, a munkahelyi köz­érzet, az erkölcsi normák e hitvány megsértőit. Egy nép tanul most, hogy felvértezze magát a szakma fegyvereivel a mindennapok harcához. Fiatalok és idő­sebbek párosítják hivatás­tudatukat egy-egy pálya szakmai felkészültségével — haragudnunk kell tehát azokra, akik csak „perc­emberkék”, s nem kell szé­gyellni eltávolítamunik őket azokból a munkapadokból vagy bársonyszékekből ahol csak fagyöngy módjára élős- ködnek. Tudvalevő ugyanis, hogy a fagyöngy, ez a bo­rostyánhoz hasonlító, tetsze­tős kúszónövény egyike a növény vil ág I egv eszede lim e - sebb élősdijeinek. év alatt a körben megvita­tott írások közül válogatták kd az általuk legjobbnak, leg­jellemzőbbnek tartott írásokat. Miről tanúskodnak ezek az írások? Tartalmilag és formailag meglehetősen változatos a kis antológia. Az írások egy ki­sebb része foglalkozik a vi­lág mai gondjaival, Vietnam­mal, a világ ifjúságának ösz- szefogásával, ás így tovább. A téma megközelítésére és fel­dolgozására azonban még in­kább az úgynevezett „vezér­cikk-szemlélet” a jellemző, az ifjú szerzők a művészi hite­lesség dolgában érthetően éretlenek. Az a fajta „egetverő” szo­morúság is sajátosan fiatalos, ami viszont az írások na­gyobb részében megmutatko­zik. Nagyon „közel” van még verseikben az ősz, a levelek hullása, az elmúlás, a melan­kolikus szerelemélmény. Né­hány cím: Egy ember meg­hal, Mit látott a falevél, Őszi vasárnap, Egyedül, Alegória, Esti séta, Ősz volt kedden, nagy célt, s értelmet mind­ennek, s mi — rendetlenke- dők — új értelmet az egész életnek.” Azonban itt éppen a nemes, nagy cél hiányzik, a lázadás pedig — s ez is köztudott — valamiért vala­mi ellen irányul. S bizony jó lenne előbb meghatározni a célt, mert anélkül csupán anarchia, esetleg divatos póz az egész_. Néhány vers, vagy verssza­kasz kimondottan tetszett az antológiában. Kidolgozatlan, tisztázatlan a Folyó vagyok című vers, egy-két sora azon­ban költői szemre utal: „Ha­jó ül hátamon, Parti fűz vál­lamon. ..” A legtisztább vers Havay Katalin A szappan cí­mű költeménye. A mondani­való megfogalmazása itt a legművészibb, legérettebb. összegezve az elmondotta­kat: az írni kell antológia mindenképpen hasznos kezde­ményezés, s az iskola jubile­umi ünnepségei közepette nem volt hiábavaló a megje­lentetése. Fórumot, jelentke­zési lehetőséget adott a fiata­Minden kifagyott, Langyos lóknak, s ez önmagában is jó. szerda, Vízió, Fél négy. Bi­zony az írások nagy részében még „Áll a világ... áll a le­vegő, ásítás, fél négy... szoba, hamu, és az órán fél négy...” A szerelem is langy szomorú­ságot ébreszt, kamaszos őszi vágyat, s ezen nincs mit cso­dálkoznunk. Ezekben a ver­sekben egy-két kép ragad meg bennünk, s talán ez in­dokolhatja azt a figyelmet, amellyel végigolvassuk őket. Ezzel a hangulattal merő­ben ellentétes életérzést fejez Hibái — s most inkább azok­ról beszéltünk — bizonyos értelemben általánosak, az írás kezdeteire jellemzőek. További munkára, érésre van szükség ahhoz, hogy a szárny- próbálgatók egyike-másika esetleg a szélesebb nyilvános­ság előtt is figyelmet kelt­hessen. Éppen ezért további feladat hárul a versbarátok körére — éppen a tisztázat­lanságok tisztázása érdeké­ben,. (le) NÓGRÁD — 1970. július 19., vasárnap 7

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents