Nógrád. 1970. július (26. évfolyam. 152-178. szám)

1970-07-19 / 168. szám

Az MSZMP KB határozata a IV. ötéves terv irányelveiről (Folytatás a 2. oldalról) A műszak:-technikai hala­dás gyorsítása érdekében a tudományos kutatási munkáik finaoistzírozására fordított ö&z- szegieit a nemzeti jövedelem növekedési üteméniél gyor­sabban, az előző tervidőszak­hoz kié'pesit mintegy .60 szá­zalékkal kell növelni. A ku­tatási kapacitások hatéko­nyabb hasznosulása érdeké­ben a kutató- és fejileszrtőíe- vékemyiséget -távlati célkitűzé­seinkkel öBsEhamcgibain. kon­centrálni kell, különösen a számítástechnikai, kémiai és biológiai kutatásokra, vala­mint a tudományos és tech­nikai haladással összefüggő társadalmi problémák vizsgá­latára. , NöveHnd és korszerűsíteni kell a kutatási intézmények műszerezettségét és felszerelt­ségét. Jelentősem csökkenteni kell a kutatási eredmények gyakorlati bevezetésének idő­tartamát, közvetlenebb kap­csolatot teremtve a kutatás és a tahmelés közölt. Az át­lagosnál gyorsabban kell fej­leszteni az üzemi és egyetemi kutatómunka feltételeit A tudományos munkában az ed­digieknél jobban kell hasz­nosítani a nemzetközi munka­megosztásból adódó lehetősé­gekeit. •4-4 Területfejlesztési po­* • • lilükánk a jövőben ket­tős feladat megoldáisát' köve­teli: — biztosítani kell a nép­gazdaság és az egyes terüle­tek eirőiorrásainak hatékony hasznosítását, a településháló­zat korszerűbbé es racionáli­sabbá .tételét; — a területek foglalkozta­tottsági és tennelekenységi, valamint a települések *llá- tottsági színvonalának továb­bi közelítésével el kell érni az egyes területek népességé­nek anyagi és kulturális szín­vonalában meglevő különbsé­gek fokozatos mérséklését. Termelőüzemek általában ont települjenek, ahoi műkö­désük feltételei a leggazdasá­gosabban, biztosi halók. Bu­dapest és környékének iparát a foglalkoztatott munkaerő bő­vítése nélkül intenzíven, kell fejleszteni és iníjéakediéseket kell tenni az ország szellemi élete túlzott budapesti kon­centrálódásának mérséklésé­Az Alföld a kőolaj, a gáz­ipar és a vegyipar fejlesztése révén az ország iparilág leg- gyprsabban fejlődő területe. íktak-tMaigyarorazág ipari szerkezetében kedvezőbb arányokat eredményez a szénbányászért rekonstruk­ciója és a vegyipar gyors- ütemű fejlesztése. Észak-Du­nántúli fejlődését a meglevő ipari bázisokhoz kapcsolódó fefilesoj'ési programok — alu­míniumipar, járműgyártás — határozzák meg. Dél-Dunáin- túlon erőteljesen fejlődnek az épftőanyagipar, gépgyártás és a könnyűipar egyes ágai. A mezőgazdasági területeken elsősorban a mezőgazdasági termelés színvonalának emelé­sével és kiegészítő tevékenység bővítésével kell biztosítani a lakosság jövedelemszintjének emelését. A kedvezőtlen természeti adottságú és a fejlődésben el­maradott területeken a termelés fejlesztését a központi terület- fejlesztési alapból nyújtott ál­lami támogatás növelésével kell előmozdítani. tá A IV. ötéves terv cél- kitűzéseinek megvalósí- asát a gazdasági reform elvei alapján az irányítási rendszer előnyeinek kibontakoztatásá­val és a szabályozók tökélete­sítésével kell biztosítani. Csök­kenteni kell az időlegesen al­kalmazott szabályozóeszközök szerepét, néhány területen pe­dig gazdasági céljaink meg­valósulását hatékonyabban szolgáló eszközöket kell alkal­mazni. a) A bérszabályozást úgy keli módosítani, hogy az a mainál jobban ösztönözzön a hatékonyabb és termeléke­nyebb munkára, tegye lehető­vé a jobb keresetdifferenciáló­dást, gátolja meg az indokolat­lan létszámnövelést. b) A vállalati pénzügyi sza­bályozást úgy kell megszabni, hogy az a gazdaságos, korsze­rű termelést serkentse. Viszont azoktól a gazdaságtalan tevé­kenységet folytató vállalatok­tól, amelyek fejlesztése nem indokolt, és ahol nem tudnak átállni korszerű termékek gyártására, a fejlesztési esz­közöket el kell vonni. Csök­kenteni kell továbbá a veszte­ségtérítés jellegű állami támo­gatásokat is. A mezőgazdasági beruházások támogatásának automatizmusát úgy kell sza­bályozni, hogy az ne vezessen az állami költségvetés terven felüli terhelésére. A támogatá­sok a jövőben termelési köve­telményekhez fűződjenek. c) Az árpolitika segítse elő az árarányok javulását, az ár­színvonal viszonylagos stabili­tását. Az árszintemelkedés ne haladja meg az évi 1—2 száza­lékot. Az árarányok javítása részben az egyes árak növeke­dése, részben csökkentése út­ján is történjen. d) Az exportszerkezet gaz­daságosságának javítása érde­kében az állami visszatérítés rendszerét úgy kell továbbfej­leszteni, hogy fokozott anyagi ösztönzést biztosítson a haté­konyabban exportáló vállala­toknak, a gazdaságtalanul ex­portáló vállalatok fejlesztési le­hetősége pedig korlátozódjék. e) A helyi tanácsok hatáskö­rének bővítése érdekében nö­velni kell a részükre átenge­dett központi és saját bevéte­leket. Az eszközlekötési járu­lék és az illetményadó egy ré­szének az illetékes tanács ré­szére történő átengedése mel­lett a vállalatok és a jövőben a termelőszövetkezetek is fi­zessenek városi-községi hozzá­járulást. 4*5 A Központi Bizottság szükségesnek tartja, hogy a vállalatok dolgozzák ki ötéves tervüket és hosszabb távra szóló fejlesztési koncep­cióikat, a termelés jobb meg­szervezéséhez és a munkakö­rülmények javításához szüksé­ges tennivalókat. A vállalatok terveik összeállítása során ve­gyék figyelembe a fejlődést meghatározó központi fejlesz­tési programok iránymutatá­sát, a termékeik iránt jelent­kező igényekre és azok válto­zására vonatkozó prognóziso­kat és a vállalati kollektíva javaslatait a termelés jobb megszervezésére, a meglevő tartalékok feltárására és hasz­nosítására. A gazdaságpolitikai szervező munka feladatai 1. A Központi Bizottság meg­állapítja, hogy pártunk gaz­daságpolitikai szervező mun­kája nagy horderejű, és he­lyesnek bizonyult változásokat indított el gazdasági életünk­ben. A IV. ötéves terv idősza­kában folytatni kell az aktív gazdaságpolitikai szervező munkát a gazdaság pártirányí­tásában és ellenőrzésében. A gazdaságpolitikai szervező munka legfontosabb feladatai: A pártszervek és párt- szervezetek a gazdasági munka fokmérőjének a haté­konyság javulását, a gazdasági tevékenység végső eredményét tekintsék, és a politikai mun­kában segítsék az új követel­mények megértését. Általá­nossá kell tenni azt a felisme­rést, hogy a társadalom anyagi forrásai csak olyan mértékben bővíthetők és a társadalom gazdasági gondoskodása csak úgy szélesedhet, ahogyan a társadalmi munka hatékonysá­ga javul. 2 Gazdasági céljaink el- ■ érése megköveteli, hogy minden szinten 'és minden munkahelyen erősítsük a fel­adatok elvégzéséhez szükséges politikai és szakmai felkészült­séget. Az eddiginél szervezet­tebbé és céltudatosabbá kell tenni az emberek felkészíté­sét gazdasági lehetőségeink jobb hasznosítására, a kor­szerű technika alkalmazásá­ra, a munka eredményességé­nek javítására. 3 A központi funkcionális • és ágazati gazdaságirá­nyító szervek munkájában to­vább kell erősíteni az egysé­ges népgazdasági szemléletet és fejleszteni koordinációs te-; vékenységüket. A népgazdasági tervhez kap­csolódóan készítsenek ágazati fejlesztési koncepciókat, mű­szaki, fejlesztési prognóziso­kat. A minisztériumok az egész ágazatra, minden vállalatra és szövetkezetre kiterjedően munkálkodjanak a népgazda­sági tervben meghatározott gazdaságpolitikai célok telje­sítésén. Rendszeresen vizsgál­ják, értékeljék a gazdasági fejlődés alakulását. Gazdaság- politikai eszközökkel kezde­ményezzék és támogassák a vállalatok közötti egészséges verseny fejlődését, továbbá a külföldi vállalatokkal való termelési kooperáció létesíté­sét. A minisztériumokban és a központi állami szervekben dolgozó kommunisták gon­doskodjanak arról, hogy rend­szeres és folyamatos gazdaság- elemző és -ellenőrző tevékeny­séggel feltárják területükön a gazdasági fejlődés új problé­máit és kellő időben felkészül­jenek a szükséges változtatá­sokra, intézkedésekre. A A megnövekedett tanácsi "** önállóság körülményei között növekvő jelentőségű a terület egész gazdaságának város, és községpolitikai fejlő­désének elemzése, a felhasz­nálható tartalékok hasznosítá­sa, a vállalatok és a lakosság részvétele a terület gazdaságá­nak állandó fejlesztésében. A tanácsok hatósági jogkörüket következetesen érvényesítsék a közigazgatási területükön mű­ködő valamennyi gazdálkodó szerv tevékenységének ellenőr­zésében. A tanácsok a tervezési te­vékenység jobb koordinálásá­val lássák el a megnövekedett feladatukat a területi gazda­ságfejlesztés társadalmi-gazda­sági összefüggéseinek össze­hangolásában, a kommunális ellátás és a szolgáltatások anyagi feltételeinek létrehozá­sában. C A szakszervezetben dol- gozó kommunisták se­gítsék elő, hogy a szakszerve­zetek mozgósítsanak a terv megvalósítására, betöltsék po­litikai nevelő, szervező és ér­dekképviseleti funkcióikat, gyakorolják megnövekedett jo­gaikat a szocialista munkavi­szony fejlesztésében, a szociál­politikai feladatok megoldásá­ban és a munkakörülmények javításában. í A szövetkezetekben és azok szövetségeiben, dol­gozó kommunisták segítsék a szövetkezeti szektor gazdasági tevékenységének tervszerű fej­lesztését, a szocialista, s a köz­érdeket szolgáló szemlélet ér­vényesítését. A szövetkezetek­nek nyújtott állami támoga­tást hatékonyan használják fel, ugyanakkor tegyenek eleget az állam iránti kötelezettségeik­nek, vegyenek részt a közössé­gi gondok megoldásában. 1 A szocialista építőmun­* ■ ka alapkövetelménye, hogy a vállalatok és a szövet­kezetek vitassák meg tervei­ket,. a dolgozó kollektívákkal, tevékenységüket a tervek alap­ján szervezzék meg és a vál­lalati pártszervek folyamato­san kísérjék figyelemmel és ellenőrizzék a tervek végrehaj­tását. A vállalati vezetők és a szakszervezeti bizottságok biz­tosítsák, hogy a dolgozók sze­rezzék meg a vállalatok előtt álló feladatok megoldásához szükséges ismereteket és kellő­en tájékozottak legyenek a ki­sebb közösségek, üzemi kol­lektívák életében fontos sze­repet betöltő kérdésekben. A vezetők segítsék elő a mun­kahelyeken az egészséges lég­kör kialakulását és a szocia­lista munkafegyelem megszi­lárdulását. A vállalati vezetők a terve­zésben és a végrehajtásban tá­maszkodjanak a szakemberek­re, a munkásokra, a szocialista munkaverseny és a brigád- mozgalom kezdeményezéseire. O Tovább kell fejleszteni a vállalatok belső szer­vezetét, gazdálkodási rendsze­rét. Bátrabban kell alkalmaz­ni az országos nagyvállalatok gyáregységeiben és telepeiben az önálló elszámolás elvét és olyan intézkedéseket kell ten­ni, hogy a vállalati szervezet és hatásköri megoszlás alkal­masabbá tegye a gazdálkodó egységeket a változó gazdasá­gi feladatok, a népgazdasági tervből származó követelmé­nyek ellátására, a hazai és az exportigények kielégítésére. A vállalatok belső mechanizmu­sának tökéletesítése járjon együtt a korszerű vezetési­szervezési elvek, módszerek, eszközök gyors térhódításával és mindezek révén a vállalati gazdálkodás szervezettségének színvonala emelkedjék. O A vállalati gazdálkodás * ■ színvonalának emelése a vezetés további jávítását teszi szükségessé. A gazdasági veze­tők politikai felelősséggel dol­gozó szakértők legyenek, akik fogékonyak az újra, irányítani és szervezni tudják a terme­lési-értékesítési folyamato­kat a műszaki-technikai hala­dás körülményei között. Nagyobb figyelmet kell for­dítani a megfelelő káderután­pótlásra, a különböző szinte­ken dolgozó vezetők folyama­tos nevelésére és továbbkép­zésére. Szervezett formában meg kell oldani a vezetők to­vábbképzését, a korszerű szer­vezési, vezetési ismeretek ter­jesztését. Nagy súlyt kell\ he­lyezni a közgazdasági ismere­tek, a gazdasági összefüggések elsajátítására, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok és a nemzetközi gazdasági tenden­ciák követelményeinek megis­merésére. jn A pártszervezetek kí­1 ^ • sérjék figyelemmel és értékeljék a gazdasági ve­zetők munkamódszerét, a vezetői határozottság és a demokratikus módszerek egyidejű érvényesülését, vala­mint a vezetőknek a dolgo­zókkal váló kapcsolatát. A kommunisták a pártunk poli­tikája irániti bizalomra építve igényeljék és bátorítsák az ál­lampolgárok aktivitását a gaz­dasági élet egész területén, se­gítsék a közérdekű javaslatok megvalósítását. A közösségi gondok megoldását vállalók élvezzék a munkahely és a társadalom megbecsülését f* A Központi Bizottság szük­ségesnek tartja, hogy a gazda­ságpolitikai szervező munka. val a mindennapi termelőte­vékenységet jól segítő, a gaz­dasági összefüggések kellő megértését szolgáló színvona­las agitációs propagandamun­ka párosuljon. Felszólít min­den pártszervezetet és minden kommunistát, hogy aktív munkával vegyen részt nép­gazdaságunk fejlesztésében, a szocialista Magyarország gaz­daságának építésében> Segítse minden dolgozó a terv célkitűzéseinek megvaló­sítását, a gazdasági hatékony­ság további javulását, a szo­cialista munkaerkölcs mind nagyobb térhódítását. A Köz­ponti Bizottság kéri ehhez a párton kívüli dolgozók támo­gatását és széles körű részvét telét. (MTI) Szolidaritás a harcoló Vietnammal Július 20. Akik emlékeznek a tizenhat esztendőivel ezelőt­ti eseményekre, könnyen megértik, hogy a kommunis­ta és munkáspártok tavalyi moszkvai nagy tanácskozása miért éppen ezt a napolt nyil­vánította a Vietnammal vialtó szolidaritás nemzetközi nap­jává. Azért, mert 1954-ben ezen a napon írták alá aiz Iindokímáról szóló genfi meg- álllapodásotoalt. Azokat az ok­mányokat, amelyeket az el­múlt tizenhat év alatt az ■egymást váltogató bábkormá­nyok segítségével az amerikai imperialisták szünet nélkül szabotálnak. A harcoló vietnamiak célja valamivel talán kevesebb is, mint amennyit a genfi egyez­mény ígért ennek a sokat szenvedett országinak. Véget akarnak vetni a dél-vietnami háborúnak, meg akarják szüntetni a külföldi katonai intervenciót, demokratikus kormányzást kívánnak kifej­lesztem, amely a legszigo­rúbban megtartaná mindazt, amit a nyugatiak álital is elv­ben elfogadott genfi egyezmé­nyek. előírnak. Az összes nagyhatalmiak által biztosított függetlenséget és semlegessé­get akarják Vietnam számá­ra kiharcolni. Annak idején Géniben a nagyhatalmak között egyetlen olyan küldöttség akadt, amely az okmányok aláírása nélkül távozott a tárgyalások színhe­lyéire*!: az Egyesült Államok. Allan Dulles nagyon jól tud­ta, mire készül kormánya. Szabad kezet akart biztosítani ahhoz az agresszióhoz, amely kezdetben gazdasági eszkö­zökkel, katonai „segéllyel”, tanácsadók bevetésével folyt, majd pedig átnőlttt az Egye­sült Államok közvetlen kato­nai beavatkozásává, s elveze­tett a félmilliós expedíciós hadsereg bevetéséig, Észak- Vietnojm bombázásáig, az egész világ által jól ismert és elfibéDt gaztettekig. Ma már a Degeflfoigultabb nyugati propaganda sem me­részelné állítani, hogy az amerikaiak elérték, vagy akár valaha is elérhettük cél­jaikat Vietnamban. Feltétel nélkül abba kellett hagyniuk a VDK elleni, kudarcba ful­ladt hadüzenet nélküli légi- hálborút. Oda kellett ülniük a párizsi tárgyalóasztal mel­léi aihod a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság és a dél­vietnami ideiglenes forradal­ma kormány képviselői fog­lalnak helyet. A háború ki- terjesztése Kambodzsára egy­általán nem oldotta meg az amerikaiak dél-vietnami frontjának tehermentesítését, nem vezetett el — ahogy tervezték — a sadigoni báb­rendszer megszilárdításához, hanem csak tovább nehezítet­te az Egyesült Államok hely­zetét, mert nyakába varrta a Lón Nol-rendszer csődtöme­géit is. Egy újabb „partizán- országot” eredményezett ak­kor, amikor Déi-Vdietmamlbain az ott elköltött milliárdok, s az ott elfecsérelt sok tízezer emberélet ellenéne egy ta­podtat sem jutottak előre. Amikor tavaly, június 10-én a moszkvai tanácskozáson felmérték az indokínai hely­zetet, Kádár János elvttárs így beszélt az MSZMP kül­döttsége neveiben: „Ez a há­ború egyben az egész világ békéje elleni támadás is. A vietnami nép hősiességgel és nagy áldoza.tkészséggel vívja sikeres harcát nemzeti sza­badságáért, önrendelkezési jogáért, élvezi a világ haladó erőinek és mindén tisztessé­ges emberének rofaomsizenvétti, támogatását. Helyeseljük, hogy értekezletünk külön do­kumentumban nyilvánítja ki szolidaritásiunkat Vietnam né­pével, s határozottan szól ar­ról, hogy a jövőben is meg­adunk mdndien segítséget igaz­ságos harcához a végső győ­zelemig.” Túl azon, hogy ez a segít­ség erkölcsileg felbecsülhe­tetlen értékű, hiszen élesztője annak az általános nemzet­közi tiltakozó mozgalomnak, amely állandó nyomás alá helyezi és nem egy­szer megbénítja politi- tikailiag az agxesszort, anya­gilag, katonailag is igen nagy szerepet tölt be. Sohasem csi­náltunk titkot belőle, ellen­kezőleg, büszkék vagyunk rá; hogy a vietnami nép elsősor­ban a szocialista országok önzetlen, internacionalista anyagi és katonai támogatása révén tud eredményesen szembeszállni a világ leggaz­dagabb imperialista nagybai- talmával és annak csatlósai­val. A mi hozzájárulásunk; ide értve a magyar társad®- te lom áldozatkész összefogáséi­ból származó támogatását is, szintén szerepet játszik a vietnami szaibadlsáigküzdiefliem sikereiben. Együtt valljuk a moszkvai értekezLet határoza­taival, hogy „híven a prole­tár imrtemacioinalizmus elvei­hez, a testvéri szolidaritás szellemében, a jövőben is megadjuk a vietnami népnek a szükséges segítséget mind­addig, amíg igazságos ügye véglegesen győzedelmeske­dik!” Sz L. I. Légvédelmi hadgyakorlatok A terveknek megfelelően 1970. július 13—17-én megtar­tották a Varsói Szerződés tag­államai légvédelmi egységei­nek hadgyakorlatát. A hadgyakorlatokat P. F. Batyickij, a Szovjetunió mar- sallja, a Varsói Szerződéshez tartozó országok légvédelmi egységeinek parancsnoka irá­nyította. A hadgyakorlatok megmu­tatták a parancsnokok és a törzskarok magas fokú opera­tív felkészültségét, valamint a magasabb egységek és az egy­ségek akcióinak pontos össze­hangoltságát. A hadgyakorla­tok a kölcsönös együttműkö­dés és fegyverbarátság légkö­rében folytak le és hozzájá­rultak az egységek harcké­szültségének további fokozásá­hoz. (MTI) Atomzsarolás Izrael részéről A New York Times szombati számában vezető helyen, szen­zációs tálalásban, amerikai hír­szerző forrásokra hivatkozva, terjedelmes jelentést közöl „megbízható értesüléseiről”, amelyek szerint Izraelnek már van kész atombombája, vagy legalábbis minden szükséges al­kotóelem a rendelkezésére áll egy ilyen bomba gyors Össze­szereléséhez. A New York Times cikkíró­ja úgy értesült, hogy a szená­tus külügyi bizottságának jú­lius 7-én megtartott zárt ülé­sén Richard Helms, a CIA (Központi Hírszerző Szolgálat) igazgatója adott szigorúan bi­zalmas tájékoztatót Izrael nuk­leáris programjának alakulá­sáról. Washingtoni megfigyelők a New York Times cikkének időzítéséből arra következtet­nek, hogy az izraeli atombom­ba rémének ismételt falra fes­tése része annak a lélektani hadjáratnak, amellyel Wa­shington és Tel Aviv próbál hatást gyakorolni az arab or­szágokra és a Szovjetunióra. (MTI) Megsemmisítettek ezer katonát A VDK hírügynökségére hi­vatkozva közli az AP, hogy a dél-vietnami hazafias erők szombaton az amerikai 101. lé- gideszant hadosztály több mini ezer katonáját semmisítették meg Thua Thien tartomány­ban. A jelentésben beszámolt a VNA arról, hogy 45 ameri­kai katonai repülőgépet lőt­tek le vagy rongáltak meg ugyanebben a körzetben. (MTI) NÓGRÁD — 1970. július 19., vasárnap i V

Next

/
Thumbnails
Contents