Nógrád. 1970. július (26. évfolyam. 152-178. szám)
1970-07-19 / 168. szám
Az MSZMP KB határozata a IV. ötéves terv irányelveiről (Folytatás a 2. oldalról) A műszak:-technikai haladás gyorsítása érdekében a tudományos kutatási munkáik finaoistzírozására fordított ö&z- szegieit a nemzeti jövedelem növekedési üteméniél gyorsabban, az előző tervidőszakhoz kié'pesit mintegy .60 százalékkal kell növelni. A kutatási kapacitások hatékonyabb hasznosulása érdekében a kutató- és fejileszrtőíe- vékemyiséget -távlati célkitűzéseinkkel öBsEhamcgibain. koncentrálni kell, különösen a számítástechnikai, kémiai és biológiai kutatásokra, valamint a tudományos és technikai haladással összefüggő társadalmi problémák vizsgálatára. , NöveHnd és korszerűsíteni kell a kutatási intézmények műszerezettségét és felszereltségét. Jelentősem csökkenteni kell a kutatási eredmények gyakorlati bevezetésének időtartamát, közvetlenebb kapcsolatot teremtve a kutatás és a tahmelés közölt. Az átlagosnál gyorsabban kell fejleszteni az üzemi és egyetemi kutatómunka feltételeit A tudományos munkában az eddigieknél jobban kell hasznosítani a nemzetközi munkamegosztásból adódó lehetőségekeit. •4-4 Területfejlesztési po* • • lilükánk a jövőben kettős feladat megoldáisát' követeli: — biztosítani kell a népgazdaság és az egyes területek eirőiorrásainak hatékony hasznosítását, a településhálózat korszerűbbé es racionálisabbá .tételét; — a területek foglalkoztatottsági és tennelekenységi, valamint a települések *llá- tottsági színvonalának további közelítésével el kell érni az egyes területek népességének anyagi és kulturális színvonalában meglevő különbségek fokozatos mérséklését. Termelőüzemek általában ont települjenek, ahoi működésük feltételei a leggazdaságosabban, biztosi halók. Budapest és környékének iparát a foglalkoztatott munkaerő bővítése nélkül intenzíven, kell fejleszteni és iníjéakediéseket kell tenni az ország szellemi élete túlzott budapesti koncentrálódásának mérsékléséAz Alföld a kőolaj, a gázipar és a vegyipar fejlesztése révén az ország iparilág leg- gyprsabban fejlődő területe. íktak-tMaigyarorazág ipari szerkezetében kedvezőbb arányokat eredményez a szénbányászért rekonstrukciója és a vegyipar gyors- ütemű fejlesztése. Észak-Dunántúli fejlődését a meglevő ipari bázisokhoz kapcsolódó fefilesoj'ési programok — alumíniumipar, járműgyártás — határozzák meg. Dél-Dunáin- túlon erőteljesen fejlődnek az épftőanyagipar, gépgyártás és a könnyűipar egyes ágai. A mezőgazdasági területeken elsősorban a mezőgazdasági termelés színvonalának emelésével és kiegészítő tevékenység bővítésével kell biztosítani a lakosság jövedelemszintjének emelését. A kedvezőtlen természeti adottságú és a fejlődésben elmaradott területeken a termelés fejlesztését a központi terület- fejlesztési alapból nyújtott állami támogatás növelésével kell előmozdítani. tá A IV. ötéves terv cél- kitűzéseinek megvalósí- asát a gazdasági reform elvei alapján az irányítási rendszer előnyeinek kibontakoztatásával és a szabályozók tökéletesítésével kell biztosítani. Csökkenteni kell az időlegesen alkalmazott szabályozóeszközök szerepét, néhány területen pedig gazdasági céljaink megvalósulását hatékonyabban szolgáló eszközöket kell alkalmazni. a) A bérszabályozást úgy keli módosítani, hogy az a mainál jobban ösztönözzön a hatékonyabb és termelékenyebb munkára, tegye lehetővé a jobb keresetdifferenciálódást, gátolja meg az indokolatlan létszámnövelést. b) A vállalati pénzügyi szabályozást úgy kell megszabni, hogy az a gazdaságos, korszerű termelést serkentse. Viszont azoktól a gazdaságtalan tevékenységet folytató vállalatoktól, amelyek fejlesztése nem indokolt, és ahol nem tudnak átállni korszerű termékek gyártására, a fejlesztési eszközöket el kell vonni. Csökkenteni kell továbbá a veszteségtérítés jellegű állami támogatásokat is. A mezőgazdasági beruházások támogatásának automatizmusát úgy kell szabályozni, hogy az ne vezessen az állami költségvetés terven felüli terhelésére. A támogatások a jövőben termelési követelményekhez fűződjenek. c) Az árpolitika segítse elő az árarányok javulását, az árszínvonal viszonylagos stabilitását. Az árszintemelkedés ne haladja meg az évi 1—2 százalékot. Az árarányok javítása részben az egyes árak növekedése, részben csökkentése útján is történjen. d) Az exportszerkezet gazdaságosságának javítása érdekében az állami visszatérítés rendszerét úgy kell továbbfejleszteni, hogy fokozott anyagi ösztönzést biztosítson a hatékonyabban exportáló vállalatoknak, a gazdaságtalanul exportáló vállalatok fejlesztési lehetősége pedig korlátozódjék. e) A helyi tanácsok hatáskörének bővítése érdekében növelni kell a részükre átengedett központi és saját bevételeket. Az eszközlekötési járulék és az illetményadó egy részének az illetékes tanács részére történő átengedése mellett a vállalatok és a jövőben a termelőszövetkezetek is fizessenek városi-községi hozzájárulást. 4*5 A Központi Bizottság szükségesnek tartja, hogy a vállalatok dolgozzák ki ötéves tervüket és hosszabb távra szóló fejlesztési koncepcióikat, a termelés jobb megszervezéséhez és a munkakörülmények javításához szükséges tennivalókat. A vállalatok terveik összeállítása során vegyék figyelembe a fejlődést meghatározó központi fejlesztési programok iránymutatását, a termékeik iránt jelentkező igényekre és azok változására vonatkozó prognózisokat és a vállalati kollektíva javaslatait a termelés jobb megszervezésére, a meglevő tartalékok feltárására és hasznosítására. A gazdaságpolitikai szervező munka feladatai 1. A Központi Bizottság megállapítja, hogy pártunk gazdaságpolitikai szervező munkája nagy horderejű, és helyesnek bizonyult változásokat indított el gazdasági életünkben. A IV. ötéves terv időszakában folytatni kell az aktív gazdaságpolitikai szervező munkát a gazdaság pártirányításában és ellenőrzésében. A gazdaságpolitikai szervező munka legfontosabb feladatai: A pártszervek és párt- szervezetek a gazdasági munka fokmérőjének a hatékonyság javulását, a gazdasági tevékenység végső eredményét tekintsék, és a politikai munkában segítsék az új követelmények megértését. Általánossá kell tenni azt a felismerést, hogy a társadalom anyagi forrásai csak olyan mértékben bővíthetők és a társadalom gazdasági gondoskodása csak úgy szélesedhet, ahogyan a társadalmi munka hatékonysága javul. 2 Gazdasági céljaink el- ■ érése megköveteli, hogy minden szinten 'és minden munkahelyen erősítsük a feladatok elvégzéséhez szükséges politikai és szakmai felkészültséget. Az eddiginél szervezettebbé és céltudatosabbá kell tenni az emberek felkészítését gazdasági lehetőségeink jobb hasznosítására, a korszerű technika alkalmazására, a munka eredményességének javítására. 3 A központi funkcionális • és ágazati gazdaságirányító szervek munkájában tovább kell erősíteni az egységes népgazdasági szemléletet és fejleszteni koordinációs te-; vékenységüket. A népgazdasági tervhez kapcsolódóan készítsenek ágazati fejlesztési koncepciókat, műszaki, fejlesztési prognózisokat. A minisztériumok az egész ágazatra, minden vállalatra és szövetkezetre kiterjedően munkálkodjanak a népgazdasági tervben meghatározott gazdaságpolitikai célok teljesítésén. Rendszeresen vizsgálják, értékeljék a gazdasági fejlődés alakulását. Gazdaság- politikai eszközökkel kezdeményezzék és támogassák a vállalatok közötti egészséges verseny fejlődését, továbbá a külföldi vállalatokkal való termelési kooperáció létesítését. A minisztériumokban és a központi állami szervekben dolgozó kommunisták gondoskodjanak arról, hogy rendszeres és folyamatos gazdaság- elemző és -ellenőrző tevékenységgel feltárják területükön a gazdasági fejlődés új problémáit és kellő időben felkészüljenek a szükséges változtatásokra, intézkedésekre. A A megnövekedett tanácsi "** önállóság körülményei között növekvő jelentőségű a terület egész gazdaságának város, és községpolitikai fejlődésének elemzése, a felhasználható tartalékok hasznosítása, a vállalatok és a lakosság részvétele a terület gazdaságának állandó fejlesztésében. A tanácsok hatósági jogkörüket következetesen érvényesítsék a közigazgatási területükön működő valamennyi gazdálkodó szerv tevékenységének ellenőrzésében. A tanácsok a tervezési tevékenység jobb koordinálásával lássák el a megnövekedett feladatukat a területi gazdaságfejlesztés társadalmi-gazdasági összefüggéseinek összehangolásában, a kommunális ellátás és a szolgáltatások anyagi feltételeinek létrehozásában. C A szakszervezetben dol- gozó kommunisták segítsék elő, hogy a szakszervezetek mozgósítsanak a terv megvalósítására, betöltsék politikai nevelő, szervező és érdekképviseleti funkcióikat, gyakorolják megnövekedett jogaikat a szocialista munkaviszony fejlesztésében, a szociálpolitikai feladatok megoldásában és a munkakörülmények javításában. í A szövetkezetekben és azok szövetségeiben, dolgozó kommunisták segítsék a szövetkezeti szektor gazdasági tevékenységének tervszerű fejlesztését, a szocialista, s a közérdeket szolgáló szemlélet érvényesítését. A szövetkezeteknek nyújtott állami támogatást hatékonyan használják fel, ugyanakkor tegyenek eleget az állam iránti kötelezettségeiknek, vegyenek részt a közösségi gondok megoldásában. 1 A szocialista építőmun* ■ ka alapkövetelménye, hogy a vállalatok és a szövetkezetek vitassák meg terveiket,. a dolgozó kollektívákkal, tevékenységüket a tervek alapján szervezzék meg és a vállalati pártszervek folyamatosan kísérjék figyelemmel és ellenőrizzék a tervek végrehajtását. A vállalati vezetők és a szakszervezeti bizottságok biztosítsák, hogy a dolgozók szerezzék meg a vállalatok előtt álló feladatok megoldásához szükséges ismereteket és kellően tájékozottak legyenek a kisebb közösségek, üzemi kollektívák életében fontos szerepet betöltő kérdésekben. A vezetők segítsék elő a munkahelyeken az egészséges légkör kialakulását és a szocialista munkafegyelem megszilárdulását. A vállalati vezetők a tervezésben és a végrehajtásban támaszkodjanak a szakemberekre, a munkásokra, a szocialista munkaverseny és a brigád- mozgalom kezdeményezéseire. O Tovább kell fejleszteni a vállalatok belső szervezetét, gazdálkodási rendszerét. Bátrabban kell alkalmazni az országos nagyvállalatok gyáregységeiben és telepeiben az önálló elszámolás elvét és olyan intézkedéseket kell tenni, hogy a vállalati szervezet és hatásköri megoszlás alkalmasabbá tegye a gazdálkodó egységeket a változó gazdasági feladatok, a népgazdasági tervből származó követelmények ellátására, a hazai és az exportigények kielégítésére. A vállalatok belső mechanizmusának tökéletesítése járjon együtt a korszerű vezetésiszervezési elvek, módszerek, eszközök gyors térhódításával és mindezek révén a vállalati gazdálkodás szervezettségének színvonala emelkedjék. O A vállalati gazdálkodás * ■ színvonalának emelése a vezetés további jávítását teszi szükségessé. A gazdasági vezetők politikai felelősséggel dolgozó szakértők legyenek, akik fogékonyak az újra, irányítani és szervezni tudják a termelési-értékesítési folyamatokat a műszaki-technikai haladás körülményei között. Nagyobb figyelmet kell fordítani a megfelelő káderutánpótlásra, a különböző szinteken dolgozó vezetők folyamatos nevelésére és továbbképzésére. Szervezett formában meg kell oldani a vezetők továbbképzését, a korszerű szervezési, vezetési ismeretek terjesztését. Nagy súlyt kell\ helyezni a közgazdasági ismeretek, a gazdasági összefüggések elsajátítására, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok és a nemzetközi gazdasági tendenciák követelményeinek megismerésére. jn A pártszervezetek kí1 ^ • sérjék figyelemmel és értékeljék a gazdasági vezetők munkamódszerét, a vezetői határozottság és a demokratikus módszerek egyidejű érvényesülését, valamint a vezetőknek a dolgozókkal váló kapcsolatát. A kommunisták a pártunk politikája irániti bizalomra építve igényeljék és bátorítsák az állampolgárok aktivitását a gazdasági élet egész területén, segítsék a közérdekű javaslatok megvalósítását. A közösségi gondok megoldását vállalók élvezzék a munkahely és a társadalom megbecsülését f* A Központi Bizottság szükségesnek tartja, hogy a gazdaságpolitikai szervező munka. val a mindennapi termelőtevékenységet jól segítő, a gazdasági összefüggések kellő megértését szolgáló színvonalas agitációs propagandamunka párosuljon. Felszólít minden pártszervezetet és minden kommunistát, hogy aktív munkával vegyen részt népgazdaságunk fejlesztésében, a szocialista Magyarország gazdaságának építésében> Segítse minden dolgozó a terv célkitűzéseinek megvalósítását, a gazdasági hatékonyság további javulását, a szocialista munkaerkölcs mind nagyobb térhódítását. A Központi Bizottság kéri ehhez a párton kívüli dolgozók támogatását és széles körű részvét telét. (MTI) Szolidaritás a harcoló Vietnammal Július 20. Akik emlékeznek a tizenhat esztendőivel ezelőtti eseményekre, könnyen megértik, hogy a kommunista és munkáspártok tavalyi moszkvai nagy tanácskozása miért éppen ezt a napolt nyilvánította a Vietnammal vialtó szolidaritás nemzetközi napjává. Azért, mert 1954-ben ezen a napon írták alá aiz Iindokímáról szóló genfi meg- álllapodásotoalt. Azokat az okmányokat, amelyeket az elmúlt tizenhat év alatt az ■egymást váltogató bábkormányok segítségével az amerikai imperialisták szünet nélkül szabotálnak. A harcoló vietnamiak célja valamivel talán kevesebb is, mint amennyit a genfi egyezmény ígért ennek a sokat szenvedett országinak. Véget akarnak vetni a dél-vietnami háborúnak, meg akarják szüntetni a külföldi katonai intervenciót, demokratikus kormányzást kívánnak kifejlesztem, amely a legszigorúbban megtartaná mindazt, amit a nyugatiak álital is elvben elfogadott genfi egyezmények. előírnak. Az összes nagyhatalmiak által biztosított függetlenséget és semlegességet akarják Vietnam számára kiharcolni. Annak idején Géniben a nagyhatalmak között egyetlen olyan küldöttség akadt, amely az okmányok aláírása nélkül távozott a tárgyalások színhelyéire*!: az Egyesült Államok. Allan Dulles nagyon jól tudta, mire készül kormánya. Szabad kezet akart biztosítani ahhoz az agresszióhoz, amely kezdetben gazdasági eszközökkel, katonai „segéllyel”, tanácsadók bevetésével folyt, majd pedig átnőlttt az Egyesült Államok közvetlen katonai beavatkozásává, s elvezetett a félmilliós expedíciós hadsereg bevetéséig, Észak- Vietnojm bombázásáig, az egész világ által jól ismert és elfibéDt gaztettekig. Ma már a Degeflfoigultabb nyugati propaganda sem merészelné állítani, hogy az amerikaiak elérték, vagy akár valaha is elérhettük céljaikat Vietnamban. Feltétel nélkül abba kellett hagyniuk a VDK elleni, kudarcba fulladt hadüzenet nélküli légi- hálborút. Oda kellett ülniük a párizsi tárgyalóasztal melléi aihod a Vietnami Demokratikus Köztársaság és a délvietnami ideiglenes forradalma kormány képviselői foglalnak helyet. A háború ki- terjesztése Kambodzsára egyáltalán nem oldotta meg az amerikaiak dél-vietnami frontjának tehermentesítését, nem vezetett el — ahogy tervezték — a sadigoni bábrendszer megszilárdításához, hanem csak tovább nehezítette az Egyesült Államok helyzetét, mert nyakába varrta a Lón Nol-rendszer csődtömegéit is. Egy újabb „partizán- országot” eredményezett akkor, amikor Déi-Vdietmamlbain az ott elköltött milliárdok, s az ott elfecsérelt sok tízezer emberélet ellenéne egy tapodtat sem jutottak előre. Amikor tavaly, június 10-én a moszkvai tanácskozáson felmérték az indokínai helyzetet, Kádár János elvttárs így beszélt az MSZMP küldöttsége neveiben: „Ez a háború egyben az egész világ békéje elleni támadás is. A vietnami nép hősiességgel és nagy áldoza.tkészséggel vívja sikeres harcát nemzeti szabadságáért, önrendelkezési jogáért, élvezi a világ haladó erőinek és mindén tisztességes emberének rofaomsizenvétti, támogatását. Helyeseljük, hogy értekezletünk külön dokumentumban nyilvánítja ki szolidaritásiunkat Vietnam népével, s határozottan szól arról, hogy a jövőben is megadunk mdndien segítséget igazságos harcához a végső győzelemig.” Túl azon, hogy ez a segítség erkölcsileg felbecsülhetetlen értékű, hiszen élesztője annak az általános nemzetközi tiltakozó mozgalomnak, amely állandó nyomás alá helyezi és nem egyszer megbénítja politi- tikailiag az agxesszort, anyagilag, katonailag is igen nagy szerepet tölt be. Sohasem csináltunk titkot belőle, ellenkezőleg, büszkék vagyunk rá; hogy a vietnami nép elsősorban a szocialista országok önzetlen, internacionalista anyagi és katonai támogatása révén tud eredményesen szembeszállni a világ leggazdagabb imperialista nagybai- talmával és annak csatlósaival. A mi hozzájárulásunk; ide értve a magyar társad®- te lom áldozatkész összefogáséiból származó támogatását is, szintén szerepet játszik a vietnami szaibadlsáigküzdiefliem sikereiben. Együtt valljuk a moszkvai értekezLet határozataival, hogy „híven a proletár imrtemacioinalizmus elveihez, a testvéri szolidaritás szellemében, a jövőben is megadjuk a vietnami népnek a szükséges segítséget mindaddig, amíg igazságos ügye véglegesen győzedelmeskedik!” Sz L. I. Légvédelmi hadgyakorlatok A terveknek megfelelően 1970. július 13—17-én megtartották a Varsói Szerződés tagállamai légvédelmi egységeinek hadgyakorlatát. A hadgyakorlatokat P. F. Batyickij, a Szovjetunió mar- sallja, a Varsói Szerződéshez tartozó országok légvédelmi egységeinek parancsnoka irányította. A hadgyakorlatok megmutatták a parancsnokok és a törzskarok magas fokú operatív felkészültségét, valamint a magasabb egységek és az egységek akcióinak pontos összehangoltságát. A hadgyakorlatok a kölcsönös együttműködés és fegyverbarátság légkörében folytak le és hozzájárultak az egységek harckészültségének további fokozásához. (MTI) Atomzsarolás Izrael részéről A New York Times szombati számában vezető helyen, szenzációs tálalásban, amerikai hírszerző forrásokra hivatkozva, terjedelmes jelentést közöl „megbízható értesüléseiről”, amelyek szerint Izraelnek már van kész atombombája, vagy legalábbis minden szükséges alkotóelem a rendelkezésére áll egy ilyen bomba gyors Összeszereléséhez. A New York Times cikkírója úgy értesült, hogy a szenátus külügyi bizottságának július 7-én megtartott zárt ülésén Richard Helms, a CIA (Központi Hírszerző Szolgálat) igazgatója adott szigorúan bizalmas tájékoztatót Izrael nukleáris programjának alakulásáról. Washingtoni megfigyelők a New York Times cikkének időzítéséből arra következtetnek, hogy az izraeli atombomba rémének ismételt falra festése része annak a lélektani hadjáratnak, amellyel Washington és Tel Aviv próbál hatást gyakorolni az arab országokra és a Szovjetunióra. (MTI) Megsemmisítettek ezer katonát A VDK hírügynökségére hivatkozva közli az AP, hogy a dél-vietnami hazafias erők szombaton az amerikai 101. lé- gideszant hadosztály több mini ezer katonáját semmisítették meg Thua Thien tartományban. A jelentésben beszámolt a VNA arról, hogy 45 amerikai katonai repülőgépet lőttek le vagy rongáltak meg ugyanebben a körzetben. (MTI) NÓGRÁD — 1970. július 19., vasárnap i V
