Nógrád. 1970. július (26. évfolyam. 152-178. szám)

1970-07-19 / 168. szám

Az MSZMP KB határozata a I\?. ötéves terv irányelveiről (Folytatás az 1. oldalról) is összehangolva kell fejlesz­tem az ipart és a miezőgazda- ságolt. Az ipar hatékonyságá­nak javításával el kell enni, hogy a nemzeti jövedelemhez való hozzájárulása — a ter­melés 32—34 százalékos mennyiségi növekedésiénél gyorsabban — kb. 40—42 szá­zalékkal emelkedjen. A ter­melés növekedéséinek 75—80 százalékát a mimika termelé­kenységének emelésével kell elérni. A mezőgazdasági ter­melést az előző öt évhez ké­pest 15—16 százalékkal, a nemzeti jövedelemihez valló hozzá] árulását. 13—14 száza­lékkal kell növelni úgy, hogy a termelékenység a termelésit meghaladó mértékben növe­kedjék. Minden teri^etem javítaná kell a termelés alkalmazkodó­képességéit a fogyasztók és megrendelők fokozódó igé­nyességé Igez. 2 A népgazdaság fejlődé“ ■ sének fő arányait úgy kell tervezni és szabályozni, hogy a népgazdaság tartós egyensúlyának fő feltételei biztosítva legyenek. Ennek ér- deíkélbten: — a nemzeti jövedelemből a fogyasztás részarányát 75— 77 százalékra, a felhalmozá­sét pedig 23—25 százalékra kell tervezni és törekedni keli a tervezett arányok stabilitá­sára; — meg keli teremteni az egyensúlyt a beruházási ja­vak kereslete és kínálata kö­zött; — a versenyképesség foko­zásával, a külkereskedelmi áruforgalom tervszerű alakí­tásával, valamint közép és hosszú lejáratú hitelek felvé­telével tovább kell szilárdí­tani nemzetközi fizetési hely­zetünket. — tervszerű jövedelemki­bocsátás mellett az igények­nek megfelelő összetételben •— hazai termelésből és im­port útján — növelni kell a fogyasztási javak kínálatát; — a pénzügyi politika el­sősorban az érdekeltségi rendszer javításával és eze.n keresztül a hatékonyság fo­kozásával törekedjen a pénz­ügyi egyensúly megszilárdítá­sára, hogy az állami költségve­tés folyó és felhalmozási kiadá­sai — az ésszerű takarékos­ság érvényesítése mellett — az állami bevételekkel meg­alapozott lehetőség és a terv­ben meghatározott fogyasztás arányában melkedjenek. <J A felhalmozáson, bedül alz állóeszközök korszerűsí­tésére és bővítésére fordított eszközök arányát növelni, a készletállomiáiny növekedését mérsékelni kell. A tervidő­szakban biztosítani kell a beruházási tevékenység egyenletességét és hatékony­ságának javítását. Az ipar­ban a fejlesztési eszközök nagyabb részét a megleyp kapacitások hatékonyabb mű­ködését bitzosító rekonstruk­ciókra és a technológia korsze­rűsítéséire: a mezőgazdasági nagyüzemi gazdaságokban pe­dig a korszerű technológiai eszközök bővítésére kell for­dítani. A beruházásokon be­lül gyorsabban kell növelni a lakosság életkörülményeit közvetlenül javító építkezése­ket, elsősorban a lakás- és az ehhez közvetlenül kapcso­lódó közműépítés részará­nyát. A beruházások területén meglevő hiánygazdálkodás fel­számolása, az építési munka minőségének javítása érdeké­ben a tervidőszak során az építési-szerelési tevékenységet a népgazdaság átlagos fejlődé­sét meghaladó ütemben kb. 41 —43 százalékkal kell növelni. Magasabb fokra kell emelni az építőipar technikai felsze­reltségét, teljesítőképességét, a munka termelékenységét és csökkenteni kell az építkezé­sek megvalósítási idejét. A beruházások gyors és haté­kony kivitelezése megköveteli . technológiai szerelési tevé- I] mység erőteljes fejlesztését. u s építmények jobb karban- ■1 rtása korszerű fenntartási- t u'tési kapacitások és szerve- ■z tek létrehozását teszi szük- i e gessé. A Az iparpolitika alapvető **• célkitűzése: a termelés növelése mellett az intenzív fejlesztés kibontakoztatása, a hatékonyság fokozása. Ezt az alkalmazott technika és tech­nológia korszerűsítésével, a termelésszerkezet differenciált fejlesztésével, az automatizá­lásnak elsősorban a dinami­kusan fejlődő ágazatokban történő fokozásával, a munka termelékenységének javításá­val, a nemzetközi munkameg­osztásba való aktívabb bekap­csolódással, a nemzetközi ver­senyképesség fokozásával, va­lamint a szervezés és a veze­tés színvonalának emelésével kell megvalósítani. Biztosítani kell a progresz- szív ágazatok dinamikus nö­vekedését és a gazdaságtalan tevékenységek megszüntetését, illetve korlátozását. A szénbányászatban — az energiastruktúra korszerűsíté­sével összhangban — fejleszte­ni kell a népgazdaság ener­giaellátásában továbbra is fon­tos szerepet betöltő gazdasá­gos széntermelést, fokozatosan leállítva a gazdaságtalan bá­nyaüzemek termelését. A vil- lamosenergia-termelésnek és az importnak biztonságosan ki kell elégítenie a népgazdaság gyorsan növekvő villamosener- gia-igényét. A vegyipari ter­mékek iránt gyorsan növekvő igények jobb kielégítése érde­kében a vegyipart az ipar át­lagát meghaladóan az építő­anyag-ipart pedig a beruházási feladatok teljesítése érdekében az építőiparnál gyorsabban kell fejleszteni. A gépiparban a fő feladat a termelési szerkezet korsze­rűsítése, a gyártmányok nem­zetközi versenyképességének fokozása. A kohászatban a ter­melés gazdaságosságának javí­tása és adottságainknak job­ban megfelelő termékstruktú­ra kialakítása a követelmény. Az élelmiszeriparban a la­kosság színvonalasabb ellátá­sa, a háztartási munka meg­könnyítése, valamint az ex- portlehetősíógek fokozottabb Iáhasználása érdekében növel­ni kell a magasabb feldólgo- zási fokú, előre csomagolt, konyhákéra termékek termelé­sének arányát. A könnyűipar­ban a lakossági és az export­igényekkel összhangban a tervidőszak során a fő feladat: növelni a korszerűbb, jobb mi­nőségű termékek arányát. Az iparfejlesztésben kon­centrálni kell az eszközöket az előző tervidőszakban megkez­dett és a távlati gazdaságfej­lesztési céljainkkal összhang­ban levő következő fő struktu­rális célok megvalósítására: — az energetikai struktúra korszerűsítésének folytatására, a földgázprogram megvalósítá­sára, a szénhidrogének felhasz­nálásának gyors ütemű elter­jesztésére, ami biztosítja az energiatermelésünk gazdasá­gosságának számottevő javí­tását, a népgazdaság más ágazataiban a hatékony ener­giafelhasználást, s hozzájárul a kulturált életkörülmények kialakításához; — az alumíniumipar to­vábbi fejlesztésére, ami a népgazdaságnak korszerű mi­nőségű és választékú alumí­nium félgyártmányból, kész­termékből való jobb ellátását biztosítja és a kiviteli lehető­ségek bővítése révén kedvező befolyást gyakorol a fizetési mérleg egyensúlyára; — a korszerű közúti jármű­vek és szállítóeszközök fejlesz­tésének folytatására, ami a ha­zai és a nemzetközi termelési kooperáció mellett gazdasági­lag előnyös és nélkülözhetetlen az áru- és személyforgalom modernizálásában, kedvező ha­tást gyakorol több gépipari ágazat versenyképességére; — az építőanyagipari bázis fejlesztésére, a korszerű épí­tési móddal készült épületek, épületszerkezetek gyors elter­jesztésére, ami előfeltétele az építőipari termelékenység nö­velésének, a beruházások kivi­telezési ideje csökkentésének, az építőipari tevékenység szín­vonala és hatékonysága eme­lésének; — a kőolajtermékek vegyipa­ri feldolgozása alapjainak megteremtésére, ami a népgaz­daság jövőbeni kemizálásához szükséges; NÓGRÁD - 1970. július 19., vasárnap — a ruházati ipar rekonst­rukciójára, az elavult gépek helyett modern termelőeszkö­zök üzembe állítására, ami a lakossági igények jobb kielé­gítése és az export fokozása ér­dekében bővíti a termelőka­pacitásokat, javítja azok ha­tékonyságát és elősegíti a vál­tozó keresletnek megfelelő di­vatos termékek gyártását; — a számítástechnikai esz­közök alkalmazására és gyár­tására, ami feltétele a népgaz­daság különböző területein a termelés és értékesítés magas színvonalú szervezésének, irá­nyításának, és-egyúttal a gép­iparban új, a nemzetközi ver­senyképességhez nélkülözhe­tetlen termelési kultúra kifej­lesztését eredményezi. A vállalatok fejlesztési esz­közeinek felhasználásában a szabályozással és szelektív hi­telpolitikával ösztönözni kell a fő iparfejlesztési feladatok megvalósítására, a beruházások építési arányának mérséklésé­re, a gépesítés fokozására, az elavult gépek gyorsabb kicse­rélésére és a technológia kor­szerűsítésére. A vállalati esz­közök koncentráltabb és ha­tékonyabb felhasználása érde­kében fejleszteni kell a vál­lalatok közötti fejlesztési-be­ruházási együttműködést. r Az agrárpolitikában a sorom következő évek­ben a fő feladat a srtaibdl hús­ellátás feltételeinek megte­remtése, a termelés egyenle­tesebb emelése. A mezőgaz­daság és az élelmiszeripar korszerű anyagi-műszaki bá­zisárnak továbbépítése mel­lett a hatékonyságot javítani, a vezetés színvonalát emelni kell az egész élelmiszer-gaz­daságban. Az állaitftemyésztés fejleszté­sét meg kell gyorsítani, a me­zőgazdaság össztermelésében emelkedjék az áHUattenyiésatiés részaránya. A belföldi hús­ellátás javítása és az export növelése érdekében meg kell szüntetni a hústermelésben meglevő ingadozásokat Kü­lönösen fontos feladat a ser- tésiiús-termelés növelése. En­nek érdekéiben a nagyüzemi állattenyésztést — főként gazdaságos, gyámraerű telepek létesítésével — jelentősen fej­leszteni kell. Egyidejűleg a kisüzemi — mindenekelőttlt a háztáji — gazdaságok terme­lési lehetőségeit jobban ki kell használni. Az álJatitenyésizltiéS maga­sabb termelési színvonalát az álffiaitiáiUloméíny létszámának növelésiével, valamint az in­tenzív termelésre képes állat­fajtáik elterjesztéséivel és a korszerű férőhelyek létesíté­sével kell elérni. Az álltatáilllomány növelése és az állati termékek terme­lésének fokozása érdekében bővítend kell a takarmánybá- zislt és javítani a takarmány- felhasiználás gazdaságosságát. A növénytermesztés fej­lesztésiében a terméshozamok növelése a legfontosabb fel­adat. Az ország kenyérgabona- szükségletét a jövőben is ha­zai termésből kell biztosíta­ni. A műtrágya- és növényvé- dősizer-ellátás javításéval biz­tonságosabbá kell tenni a nö­vénytermesztésit és emelni kell a hozamokat a szántó­földi és kertészeti termelés­ben. Folytatni kell a növény­termesztésben a munkamű­veletek gépesítéséit, a nagy­üzemi, korszerű technológiák elterjesztését. A belterjesség fokozása érdiekében növelni kell az öntözhető területet, fokozni kell a talajvédelmet és a talajjavítást. A mezőgazdasági szövetke­zetek és vállalatok fejleszté­si eszközeinek jobb hasznosí­tása, a termelékenység foko­zása érdekében elő kell segí­teni az üzemek feldolgozó és kiegészítő tevékenységét, to­vábbá a közös vállalkozáso­kat és az üzemek közötti együttműködést a termelés­ben és a forgalmazásiban. A vízgazdálkodás tervszerű fejlesztésével biztosítani kell a lakosság, az ipar és a me­zőgazdaság növekvő vízszük­ségletének kielégítését, a ra­cionális vízgazdálkodás felté­teleinek javítását, vízkészle­teink minőségének, tisztaságá­nak védelmét. A tervidőszakban be kell fejezni a Tisza -völgye gazda­sági-társadalma fejlődése szempontjából nagy jelentősé­gű létesítmény — a kiskörei vízlépcső — építésének első szakaszát, s meg kell tenni az előkészületeket a víz hasz­nosítására. Az ár- és belvíz- védelem biztonságának foko­zása céljából bővíteni és kor­szerűsíteni kell a védelmi lé­tesítményeket. i. A szállítás és forgalma­®"záis arányos fejlesztése és korszerűsítése növekvő je­lentőséget foglal el a társa­dalmi termelés hatékonyságá­nak fokozásában és az ellá­tás javításában. A közlekedés fejlesztésével és korszerűsítésével biztosíta­ni kell a népgazdaság növek­vő áru- és személyszállítási szükségleteinek kielégítését, a távlati közlekedéspolitikai koncepciónak megfelelően a közlekedési ágazatok közötti munkamegosztás előnyeinek kihasználását. A tervidőszak végére a vasút korszerűsítésé­ben be kell fejezni a vontatás villamosítását és dieselesítését, és folytatni kell a záhonyi át­rakókörzet fejlesztését. A köz­úti közlekedést a közlekedési ágazat átlagát meghaladó mértékben kell fejleszteni. A gépkocsi-közlekedés gyors nö­vekedését az utak korszerűsí­tésével és a szervízhálózat bő­vítésével kell elősegíteni. A városi tömegközlekedésen be­lül kiemelt feladat a budapes­ti közlekedés javítása. A hírközlés területén a táv­beszélő-hálózat bővítése és kor­szerűsítése, a nemzetközi táv­beszélő-összeköttetés fejleszté­se. az országon belül a rádió és televízió adás-vételi lehető­ségeinek javítása, a második televíziós adás bevezetése és a színes adást sugárzó orszá­gos televízióhálózat kialakítá­sának megkezdése a feladat. A népgazdaság minden ágá­ban fejleszteni és korszerűsí­teni kell a tárolási feltétele­ket, s ezzel előmozdítani a veszteségek csökkentését, a ter­mékek minőségének megóvá­sát és a fogyasztó jobb kiszol­gálását. Az áruforgalmazás költségeinek csökkentése ér­dekében a termelőeszközök forgalmazásában meg kell szüntetni a feleslegesen köz­beiktatott közvetitőtevékeny- séget és bővíteni a kis- és kö­zépvállalatok közvetlen raktár­ról történő kiszolgálását. A növekvő kereskedelmi forgalom lebonyolítása érde­kében a fejlesztés oéljára ren­delkezésre álló eszközökből a hálózati egységek, boltok tech­nikai ellátottságának javítását, kapacitásnövelését kell bizto­sítani. Az új létesítményeknél racionális telepítésre kell tö­rekedni és általában a kon­centráltabb, gazdaságosabb üz­lettípusok kialakítását kell elő­térbe helyezni. A meglevő há­lózat kapacitásának jobb ki­használásával, a munkaszerve­zés javításával, rugalmasabb boltnyitvatairtási munkarend­del kell javítani a vevők ki­szolgálását ’T A gazdaságfejlesztési oél­'" kitűzések megvalósítása érdekében a tervidőszakban mind a szocialista, mind a tő­kés országokkal bővíteni és je­lentősen hatékonyabbá kell tenni a külgazdasági kapcsola­tokat. A jövőben is alapvető a szocialista országokkal való együttműködés mind szélesebb kibontakoztatása. Népgazdasá­gunk dinamikus fejlesztése megköveteli, hogy a szocialis­ta és a tőkés piacokon egy­aránt gazdaságos és verseny- képes termékek gyártását és exportját fokozzuk. Az im­portpolitika tudatosabb alkal­mazásával fokozni kell a be­hozatal szerepét mind a la­kossági igények kielégítésében, mind a hazai iparral szembe­ni verseny erősítésében. Töre­kedni kell előnyös közép és hosszú lejáratú fejlesztési hi­telek felvételére. A KGST-országokkal, és el­sősorban a Szovjetunióval az árucsere gyors ütemű növelése mellett törekedni kell a gaz­dasági együttműködés további lehetőségeinek feltárására és a munkamegosztás szélesebb kö­rű fejlesztésére. A termelési együttműködést tovább kell fejleszteni az energiagazdaság­ban, a kohászatban, a jármű- gyártásban, a számítástechni­ka területén, valamint a nép­gazdaság mindazon ágaiban, ahol a hatékony fejlesztés csak nemzetközi együttműködéssel hajtható végre. További erő­feszítéseket kell tenni a szoci­alista ismportlehetőségek feltá­rd sá-rp. A fejlődő országokkal a gaz­dasági kapcsolatok bővítése mind gazdasági, mind politi­kai szempontból érdekünkben áll. Erőteljesebben kell tá­maszkodni ezeknek az orszá­goknak a piacaira mind a nö­vekvő nyersanyag és félter­mék, illetve í'ogyasztásicikk- import igényeink kielégítésé­ben, mind a feldolgozó ipa­runk — elsősorban gépiparunk termékeinek — exportjában. A fejlett tőkés, országokkal minden olyan esetiben indo­kolt a gazdasági kapcsolatok szélesítése, amikor az gazda­sági érdekeinknek megfelel ás nem jár politikai hátránnyal. Törekedni kell a műszaki fej­lődésünket elősegíiuő és a pia­ci kapcsolatainkat javító koo­peráció bővítésére. A tőkés- orszáigok viszonylatában alap­vető követelmény a nemzet­közi fizetési helyzetünk meg­szilárdítása. 8 Foglal!kozl!atáS'polSltilkáink • fő célkitűzése a teljes foglalkoztatás fenntartása nö­vekvő termelékenység mel­lett. A gazdasági fejlődés fontos feltétele, hogy a vállalatoknál nem hatiiékonyain foglalkozta- totit munkaerő átkerüljön a jövedelmező termelési ágak­ba. Arra kell törekedni, hogy a vállalatoknál a miunikater- meíékemysiég műszakilag és anyagi eszközökkel megala­pozható emelkedését ne aka­dályozza a helyenkénti „ka­pun belüli munkanélküliség”. A kapa állások jobb kihaszsjá- lása és az egyenletes terme­lés 'biztosítása érdekéiben — különösen, az építés, szerelés és szállítás területén — széle­sebb körben keli alkalmazni a folyamatos munkarendet. A létszám az iparban, a koráb­bi éveknél mérsékeltebb ütemben növekedjen. Azzal kell számolni, hogy a gépesí­tés, a munka szervezettsége és hatékonysága javulásának eredményeként a mezőgazda­ságban foglalkoztatottak, szá­ma tovább csokikén. A munkások és alkalma­zottak életkörülményeinek ja- vitása érdekéiben központi szabályozás keretében folytat­ni kell az áttérést a 44 órás munkahétre a népgazdaság mindazon területein, ahol eh­hez a feltételek megteremthe­tők. Javítani kell a munkahelyi kürülmónyeket. Vállalati esz­közökkel is fokozni kell az egészségre ártalmas és nehéz testi munkák (anyagmozga­tás, rakodás, szállítás) gépesí­téséit. Különös figyelmet kell fordítani a dolgozó nők mun­ka- és életkörülményeinek javítására. Növelni kell a nők foglalkoztatását, bővíteni a lehetőségeket rövidebb 'mun­kaidőben történő foglalkozta­tásukra és az otthon végzett tenmelőmunlkára. A dolgozó, gyermekes anyák helyzetének könnyítése és nevelési szem­pontok egyaránt indokolják, hogy tovább fejlesszük a gyermekintézmények — böl­csődéik, óvodák, napközi ott­honok — hálózatát. Ennek terheit fokozottabban meg kell osztani a vállalatok, a szövetkezetek, a helyi taná­csok és az állam között. Q A IV. ötéves tervádő- •m szak alapvető életszín­vonal-politikai célja a növek­vő munkateljesítményekkel, a gazdasági lehetőségekkel össz­hangban a dolgozók jövedel­mének emelése, a szociális- egészséigügyi ellátás javítása, valamint kedvezőbb feltételek teremtése a művelődéshez, a szakképzésihez, a pihenéshez és az egyéni képességek ki- bomtakoztetásáihoz. a) A dolgozók keresetének növelése az eddigieknél kö­vetkezetesebben kapcsolódjon a végzett munka eredményé­hez, a termelékenység és a hatékonyság növekedéséhez. A munkások és az alkalmazot­tak egy keresőre jutó reálbé­re 16—18 százalékkal növe­kedjen. A kialakult bérarány - talainságok csökkentése cél­jából egyes szakmákban, fog­lalkozási ágakban részleges központi béremelésre van szükség. A keresetek növelé­sében jobban kell érvényesí­teni a teljesítmények szerinti differenciálást. A munkások és alkalmazot­tak, valamint a parasztság egy főre jutó, a pénzbeni társa­dalmi juttatásokat is magába foglaló reáljövedelmének nö­vekedési üteme legyen azonos, öt év alatt mintegy 25—27 szá­zalék. A termelőszövetkezetek közötti jövedelmi differenciá­lódást — az adó- és pénz­ügyi rendszer útján — mérsé­kelni kell. b) A szociálpolitikai intéz­kedések fő célja a családi jö­vedelemkülönbségek mérsék­lése a családi pótlék és a nyugdíjak emelése útján. Idő­szerű. hogy a munkaképtelen öregek és a gyermekek eltartá­sából az állam a népgazdaság teherbíró képességének növe­kedésével fokozatosan többet vállaljon magára. Ez a csalá­. di pótlék és a nyugdíjrendszer fejlesztését is igényli. Az egészségügyi ellátás fej­lesztésében az előtérben álló feladat mindenekelőtt — a te­rületi és speciális feladatokat ellátó nagy intézmények kor­szerűsítésével és fejlesztésével — a fekvőbeteg-ellátás feltéte­leinek további javítása. Csök­kenteni kell az ellátás területi aránytalanságait. c) Az áruellátás a lakosság minden rétege számára fejlőd­jön. A kiskereskedelmi forga­lom 38—40 százalékkal növe­kedjen. Javítani kell a lakos­ság áruellátását főleg tartós fogyasztási javakból, húsból, korszerű ruházati cikkekből, építőanyagokból. A lakosság szolgáltatási igényeinek jobb kielégítésére elsősorban a tex­tiltisztítás, a lakáskarbantar­tás, valamint az elektromos és híradástechnikai háztartá­si gépekkel kapcsolatos szol­gáltatások kapacitásai bővül­jenek. d) 400 000 lakás felépítésé­vel meg kell gyorsítani a la­káshelyzet javítását. Fő fel­adat a városi lakosság, első­sorban a munkások lakáshely­zetének javítása, ezért állami erőforrásból mintegy 180—200 ezer lakás épüljön meg. A program megvalósítása szüksé­gessé teszi a vállalatok és a lakosság anyagi eszközeinek nagyobb mértékű bevonását. Jelentős fejlődést kell elér­ni a lakosság közműellátottsá­gában. Ennek érdekében az új építés" mellett gyorsítani kell az elavult hálózat rekonstruk­cióját is. Fontos feladat a köz­ségek egészséges ivóvízellátá­sának fejlesztése. A lakosság tüzelőfelhasználásában jelen­tősen növelni kell a gázfo­gyasztás arányát. 4 A A társadalmi-gazdasági fejlődés, a technika és tudományos haladás fontos fel­tétele a népesség általános műveltségéinek és a szakmai ismeretek színvonalának növe­lése. Az oktatás fejlesztésében ezért az eddigieknél jobban előtérbe kell állítani az álta­lános iskolai képzés színvona­lának emelését, az iskolák kö­zötti színvonalkülönbség csök­kentését. A középfokú okta­tásban mérsékelni kell a gim­náziumok és emelni a szakkö­zépiskolák arányát. A tehetsé­ges munkás- és parasztfiata- loik továbbtanulásának előse­gítése érdekében tovább kell növelni a diákotthoni férőhe­lyek számát. A felsőfokú ok­tatásban a képzést tovább kell közelíteni a gyakorlati köve­telményekhez. A tudomány és technika eredményeinek gyors alkalmazása, valamint a társa­dalmi átrétegeződés szükséges­sé teszi az általános és szerve­zett továbbképzés és átképzés rendszerének fejlesztését. A gazdaság intenzív fejlesz­tése érdekében megkülönböz­tetett figyelmet kell fordítani a szakmunkásképzés korszerű­sítésére, az ipari és mezőgaz­dasági dolgozók szakmai isme­reteinek bővítésére és a kor­szerű technika alkalmazásához nélkülözhetetlen szakmai kul­túra megteremtésére és el­terjesztésére. A vidéki művelődési köz­pontok fokozatos kiépítésével bővíteni kell a népművelési, művészeti intézmények és a közkönyvtárak hálózatát. Emellett a meglevő intézmé­nyek működési feltételeit is javítani kell. A tervidősiziaik- ban az ifjúsági mozgalom in­tézményeinek hálózatát bőví­teni és korszerűsíteni kell. A sportintézmények fejleszté­sét szolgáló eszközökből első­sorban az oktatási intézmé­nyekkel együtt megvalósuló testnevelési létesítmények, valamint a tömegsport-intéz­mények számét kell növelni és jobb működésének feltéte­leit biztosítani. (Folytatás a 3. oldalon.) 1 i

Next

/
Thumbnails
Contents