Nógrád. 1970. július (26. évfolyam. 152-178. szám)
1970-07-19 / 168. szám
Az MSZMP KB határozata a I\?. ötéves terv irányelveiről (Folytatás az 1. oldalról) is összehangolva kell fejlesztem az ipart és a miezőgazda- ságolt. Az ipar hatékonyságának javításával el kell enni, hogy a nemzeti jövedelemhez való hozzájárulása — a termelés 32—34 százalékos mennyiségi növekedésiénél gyorsabban — kb. 40—42 százalékkal emelkedjen. A termelés növekedéséinek 75—80 százalékát a mimika termelékenységének emelésével kell elérni. A mezőgazdasági termelést az előző öt évhez képest 15—16 százalékkal, a nemzeti jövedelemihez valló hozzá] árulását. 13—14 százalékkal kell növelni úgy, hogy a termelékenység a termelésit meghaladó mértékben növekedjék. Minden teri^etem javítaná kell a termelés alkalmazkodóképességéit a fogyasztók és megrendelők fokozódó igényességé Igez. 2 A népgazdaság fejlődé“ ■ sének fő arányait úgy kell tervezni és szabályozni, hogy a népgazdaság tartós egyensúlyának fő feltételei biztosítva legyenek. Ennek ér- deíkélbten: — a nemzeti jövedelemből a fogyasztás részarányát 75— 77 százalékra, a felhalmozásét pedig 23—25 százalékra kell tervezni és törekedni keli a tervezett arányok stabilitására; — meg keli teremteni az egyensúlyt a beruházási javak kereslete és kínálata között; — a versenyképesség fokozásával, a külkereskedelmi áruforgalom tervszerű alakításával, valamint közép és hosszú lejáratú hitelek felvételével tovább kell szilárdítani nemzetközi fizetési helyzetünket. — tervszerű jövedelemkibocsátás mellett az igényeknek megfelelő összetételben •— hazai termelésből és import útján — növelni kell a fogyasztási javak kínálatát; — a pénzügyi politika elsősorban az érdekeltségi rendszer javításával és eze.n keresztül a hatékonyság fokozásával törekedjen a pénzügyi egyensúly megszilárdítására, hogy az állami költségvetés folyó és felhalmozási kiadásai — az ésszerű takarékosság érvényesítése mellett — az állami bevételekkel megalapozott lehetőség és a tervben meghatározott fogyasztás arányában melkedjenek. <J A felhalmozáson, bedül alz állóeszközök korszerűsítésére és bővítésére fordított eszközök arányát növelni, a készletállomiáiny növekedését mérsékelni kell. A tervidőszakban biztosítani kell a beruházási tevékenység egyenletességét és hatékonyságának javítását. Az iparban a fejlesztési eszközök nagyabb részét a megleyp kapacitások hatékonyabb működését bitzosító rekonstrukciókra és a technológia korszerűsítéséire: a mezőgazdasági nagyüzemi gazdaságokban pedig a korszerű technológiai eszközök bővítésére kell fordítani. A beruházásokon belül gyorsabban kell növelni a lakosság életkörülményeit közvetlenül javító építkezéseket, elsősorban a lakás- és az ehhez közvetlenül kapcsolódó közműépítés részarányát. A beruházások területén meglevő hiánygazdálkodás felszámolása, az építési munka minőségének javítása érdekében a tervidőszak során az építési-szerelési tevékenységet a népgazdaság átlagos fejlődését meghaladó ütemben kb. 41 —43 százalékkal kell növelni. Magasabb fokra kell emelni az építőipar technikai felszereltségét, teljesítőképességét, a munka termelékenységét és csökkenteni kell az építkezések megvalósítási idejét. A beruházások gyors és hatékony kivitelezése megköveteli . technológiai szerelési tevé- I] mység erőteljes fejlesztését. u s építmények jobb karban- ■1 rtása korszerű fenntartási- t u'tési kapacitások és szerve- ■z tek létrehozását teszi szük- i e gessé. A Az iparpolitika alapvető **• célkitűzése: a termelés növelése mellett az intenzív fejlesztés kibontakoztatása, a hatékonyság fokozása. Ezt az alkalmazott technika és technológia korszerűsítésével, a termelésszerkezet differenciált fejlesztésével, az automatizálásnak elsősorban a dinamikusan fejlődő ágazatokban történő fokozásával, a munka termelékenységének javításával, a nemzetközi munkamegosztásba való aktívabb bekapcsolódással, a nemzetközi versenyképesség fokozásával, valamint a szervezés és a vezetés színvonalának emelésével kell megvalósítani. Biztosítani kell a progresz- szív ágazatok dinamikus növekedését és a gazdaságtalan tevékenységek megszüntetését, illetve korlátozását. A szénbányászatban — az energiastruktúra korszerűsítésével összhangban — fejleszteni kell a népgazdaság energiaellátásában továbbra is fontos szerepet betöltő gazdaságos széntermelést, fokozatosan leállítva a gazdaságtalan bányaüzemek termelését. A vil- lamosenergia-termelésnek és az importnak biztonságosan ki kell elégítenie a népgazdaság gyorsan növekvő villamosener- gia-igényét. A vegyipari termékek iránt gyorsan növekvő igények jobb kielégítése érdekében a vegyipart az ipar átlagát meghaladóan az építőanyag-ipart pedig a beruházási feladatok teljesítése érdekében az építőiparnál gyorsabban kell fejleszteni. A gépiparban a fő feladat a termelési szerkezet korszerűsítése, a gyártmányok nemzetközi versenyképességének fokozása. A kohászatban a termelés gazdaságosságának javítása és adottságainknak jobban megfelelő termékstruktúra kialakítása a követelmény. Az élelmiszeriparban a lakosság színvonalasabb ellátása, a háztartási munka megkönnyítése, valamint az ex- portlehetősíógek fokozottabb Iáhasználása érdekében növelni kell a magasabb feldólgo- zási fokú, előre csomagolt, konyhákéra termékek termelésének arányát. A könnyűiparban a lakossági és az exportigényekkel összhangban a tervidőszak során a fő feladat: növelni a korszerűbb, jobb minőségű termékek arányát. Az iparfejlesztésben koncentrálni kell az eszközöket az előző tervidőszakban megkezdett és a távlati gazdaságfejlesztési céljainkkal összhangban levő következő fő strukturális célok megvalósítására: — az energetikai struktúra korszerűsítésének folytatására, a földgázprogram megvalósítására, a szénhidrogének felhasználásának gyors ütemű elterjesztésére, ami biztosítja az energiatermelésünk gazdaságosságának számottevő javítását, a népgazdaság más ágazataiban a hatékony energiafelhasználást, s hozzájárul a kulturált életkörülmények kialakításához; — az alumíniumipar további fejlesztésére, ami a népgazdaságnak korszerű minőségű és választékú alumínium félgyártmányból, késztermékből való jobb ellátását biztosítja és a kiviteli lehetőségek bővítése révén kedvező befolyást gyakorol a fizetési mérleg egyensúlyára; — a korszerű közúti járművek és szállítóeszközök fejlesztésének folytatására, ami a hazai és a nemzetközi termelési kooperáció mellett gazdaságilag előnyös és nélkülözhetetlen az áru- és személyforgalom modernizálásában, kedvező hatást gyakorol több gépipari ágazat versenyképességére; — az építőanyagipari bázis fejlesztésére, a korszerű építési móddal készült épületek, épületszerkezetek gyors elterjesztésére, ami előfeltétele az építőipari termelékenység növelésének, a beruházások kivitelezési ideje csökkentésének, az építőipari tevékenység színvonala és hatékonysága emelésének; — a kőolajtermékek vegyipari feldolgozása alapjainak megteremtésére, ami a népgazdaság jövőbeni kemizálásához szükséges; NÓGRÁD - 1970. július 19., vasárnap — a ruházati ipar rekonstrukciójára, az elavult gépek helyett modern termelőeszközök üzembe állítására, ami a lakossági igények jobb kielégítése és az export fokozása érdekében bővíti a termelőkapacitásokat, javítja azok hatékonyságát és elősegíti a változó keresletnek megfelelő divatos termékek gyártását; — a számítástechnikai eszközök alkalmazására és gyártására, ami feltétele a népgazdaság különböző területein a termelés és értékesítés magas színvonalú szervezésének, irányításának, és-egyúttal a gépiparban új, a nemzetközi versenyképességhez nélkülözhetetlen termelési kultúra kifejlesztését eredményezi. A vállalatok fejlesztési eszközeinek felhasználásában a szabályozással és szelektív hitelpolitikával ösztönözni kell a fő iparfejlesztési feladatok megvalósítására, a beruházások építési arányának mérséklésére, a gépesítés fokozására, az elavult gépek gyorsabb kicserélésére és a technológia korszerűsítésére. A vállalati eszközök koncentráltabb és hatékonyabb felhasználása érdekében fejleszteni kell a vállalatok közötti fejlesztési-beruházási együttműködést. r Az agrárpolitikában a sorom következő években a fő feladat a srtaibdl húsellátás feltételeinek megteremtése, a termelés egyenletesebb emelése. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar korszerű anyagi-műszaki bázisárnak továbbépítése mellett a hatékonyságot javítani, a vezetés színvonalát emelni kell az egész élelmiszer-gazdaságban. Az állaitftemyésztés fejlesztését meg kell gyorsítani, a mezőgazdaság össztermelésében emelkedjék az áHUattenyiésatiés részaránya. A belföldi húsellátás javítása és az export növelése érdekében meg kell szüntetni a hústermelésben meglevő ingadozásokat Különösen fontos feladat a ser- tésiiús-termelés növelése. Ennek érdekéiben a nagyüzemi állattenyésztést — főként gazdaságos, gyámraerű telepek létesítésével — jelentősen fejleszteni kell. Egyidejűleg a kisüzemi — mindenekelőttlt a háztáji — gazdaságok termelési lehetőségeit jobban ki kell használni. Az álJatitenyésizltiéS magasabb termelési színvonalát az álffiaitiáiUloméíny létszámának növelésiével, valamint az intenzív termelésre képes állatfajtáik elterjesztéséivel és a korszerű férőhelyek létesítésével kell elérni. Az álltatáilllomány növelése és az állati termékek termelésének fokozása érdekében bővítend kell a takarmánybá- zislt és javítani a takarmány- felhasiználás gazdaságosságát. A növénytermesztés fejlesztésiében a terméshozamok növelése a legfontosabb feladat. Az ország kenyérgabona- szükségletét a jövőben is hazai termésből kell biztosítani. A műtrágya- és növényvé- dősizer-ellátás javításéval biztonságosabbá kell tenni a növénytermesztésit és emelni kell a hozamokat a szántóföldi és kertészeti termelésben. Folytatni kell a növénytermesztésben a munkaműveletek gépesítéséit, a nagyüzemi, korszerű technológiák elterjesztését. A belterjesség fokozása érdiekében növelni kell az öntözhető területet, fokozni kell a talajvédelmet és a talajjavítást. A mezőgazdasági szövetkezetek és vállalatok fejlesztési eszközeinek jobb hasznosítása, a termelékenység fokozása érdekében elő kell segíteni az üzemek feldolgozó és kiegészítő tevékenységét, továbbá a közös vállalkozásokat és az üzemek közötti együttműködést a termelésben és a forgalmazásiban. A vízgazdálkodás tervszerű fejlesztésével biztosítani kell a lakosság, az ipar és a mezőgazdaság növekvő vízszükségletének kielégítését, a racionális vízgazdálkodás feltételeinek javítását, vízkészleteink minőségének, tisztaságának védelmét. A tervidőszakban be kell fejezni a Tisza -völgye gazdasági-társadalma fejlődése szempontjából nagy jelentőségű létesítmény — a kiskörei vízlépcső — építésének első szakaszát, s meg kell tenni az előkészületeket a víz hasznosítására. Az ár- és belvíz- védelem biztonságának fokozása céljából bővíteni és korszerűsíteni kell a védelmi létesítményeket. i. A szállítás és forgalma®"záis arányos fejlesztése és korszerűsítése növekvő jelentőséget foglal el a társadalmi termelés hatékonyságának fokozásában és az ellátás javításában. A közlekedés fejlesztésével és korszerűsítésével biztosítani kell a népgazdaság növekvő áru- és személyszállítási szükségleteinek kielégítését, a távlati közlekedéspolitikai koncepciónak megfelelően a közlekedési ágazatok közötti munkamegosztás előnyeinek kihasználását. A tervidőszak végére a vasút korszerűsítésében be kell fejezni a vontatás villamosítását és dieselesítését, és folytatni kell a záhonyi átrakókörzet fejlesztését. A közúti közlekedést a közlekedési ágazat átlagát meghaladó mértékben kell fejleszteni. A gépkocsi-közlekedés gyors növekedését az utak korszerűsítésével és a szervízhálózat bővítésével kell elősegíteni. A városi tömegközlekedésen belül kiemelt feladat a budapesti közlekedés javítása. A hírközlés területén a távbeszélő-hálózat bővítése és korszerűsítése, a nemzetközi távbeszélő-összeköttetés fejlesztése. az országon belül a rádió és televízió adás-vételi lehetőségeinek javítása, a második televíziós adás bevezetése és a színes adást sugárzó országos televízióhálózat kialakításának megkezdése a feladat. A népgazdaság minden ágában fejleszteni és korszerűsíteni kell a tárolási feltételeket, s ezzel előmozdítani a veszteségek csökkentését, a termékek minőségének megóvását és a fogyasztó jobb kiszolgálását. Az áruforgalmazás költségeinek csökkentése érdekében a termelőeszközök forgalmazásában meg kell szüntetni a feleslegesen közbeiktatott közvetitőtevékeny- séget és bővíteni a kis- és középvállalatok közvetlen raktárról történő kiszolgálását. A növekvő kereskedelmi forgalom lebonyolítása érdekében a fejlesztés oéljára rendelkezésre álló eszközökből a hálózati egységek, boltok technikai ellátottságának javítását, kapacitásnövelését kell biztosítani. Az új létesítményeknél racionális telepítésre kell törekedni és általában a koncentráltabb, gazdaságosabb üzlettípusok kialakítását kell előtérbe helyezni. A meglevő hálózat kapacitásának jobb kihasználásával, a munkaszervezés javításával, rugalmasabb boltnyitvatairtási munkarenddel kell javítani a vevők kiszolgálását ’T A gazdaságfejlesztési oél'" kitűzések megvalósítása érdekében a tervidőszakban mind a szocialista, mind a tőkés országokkal bővíteni és jelentősen hatékonyabbá kell tenni a külgazdasági kapcsolatokat. A jövőben is alapvető a szocialista országokkal való együttműködés mind szélesebb kibontakoztatása. Népgazdaságunk dinamikus fejlesztése megköveteli, hogy a szocialista és a tőkés piacokon egyaránt gazdaságos és verseny- képes termékek gyártását és exportját fokozzuk. Az importpolitika tudatosabb alkalmazásával fokozni kell a behozatal szerepét mind a lakossági igények kielégítésében, mind a hazai iparral szembeni verseny erősítésében. Törekedni kell előnyös közép és hosszú lejáratú fejlesztési hitelek felvételére. A KGST-országokkal, és elsősorban a Szovjetunióval az árucsere gyors ütemű növelése mellett törekedni kell a gazdasági együttműködés további lehetőségeinek feltárására és a munkamegosztás szélesebb körű fejlesztésére. A termelési együttműködést tovább kell fejleszteni az energiagazdaságban, a kohászatban, a jármű- gyártásban, a számítástechnika területén, valamint a népgazdaság mindazon ágaiban, ahol a hatékony fejlesztés csak nemzetközi együttműködéssel hajtható végre. További erőfeszítéseket kell tenni a szocialista ismportlehetőségek feltárd sá-rp. A fejlődő országokkal a gazdasági kapcsolatok bővítése mind gazdasági, mind politikai szempontból érdekünkben áll. Erőteljesebben kell támaszkodni ezeknek az országoknak a piacaira mind a növekvő nyersanyag és féltermék, illetve í'ogyasztásicikk- import igényeink kielégítésében, mind a feldolgozó iparunk — elsősorban gépiparunk termékeinek — exportjában. A fejlett tőkés, országokkal minden olyan esetiben indokolt a gazdasági kapcsolatok szélesítése, amikor az gazdasági érdekeinknek megfelel ás nem jár politikai hátránnyal. Törekedni kell a műszaki fejlődésünket elősegíiuő és a piaci kapcsolatainkat javító kooperáció bővítésére. A tőkés- orszáigok viszonylatában alapvető követelmény a nemzetközi fizetési helyzetünk megszilárdítása. 8 Foglal!kozl!atáS'polSltilkáink • fő célkitűzése a teljes foglalkoztatás fenntartása növekvő termelékenység mellett. A gazdasági fejlődés fontos feltétele, hogy a vállalatoknál nem hatiiékonyain foglalkozta- totit munkaerő átkerüljön a jövedelmező termelési ágakba. Arra kell törekedni, hogy a vállalatoknál a miunikater- meíékemysiég műszakilag és anyagi eszközökkel megalapozható emelkedését ne akadályozza a helyenkénti „kapun belüli munkanélküliség”. A kapa állások jobb kihaszsjá- lása és az egyenletes termelés 'biztosítása érdekéiben — különösen, az építés, szerelés és szállítás területén — szélesebb körben keli alkalmazni a folyamatos munkarendet. A létszám az iparban, a korábbi éveknél mérsékeltebb ütemben növekedjen. Azzal kell számolni, hogy a gépesítés, a munka szervezettsége és hatékonysága javulásának eredményeként a mezőgazdaságban foglalkoztatottak, száma tovább csokikén. A munkások és alkalmazottak életkörülményeinek ja- vitása érdekéiben központi szabályozás keretében folytatni kell az áttérést a 44 órás munkahétre a népgazdaság mindazon területein, ahol ehhez a feltételek megteremthetők. Javítani kell a munkahelyi kürülmónyeket. Vállalati eszközökkel is fokozni kell az egészségre ártalmas és nehéz testi munkák (anyagmozgatás, rakodás, szállítás) gépesítéséit. Különös figyelmet kell fordítani a dolgozó nők munka- és életkörülményeinek javítására. Növelni kell a nők foglalkoztatását, bővíteni a lehetőségeket rövidebb 'munkaidőben történő foglalkoztatásukra és az otthon végzett tenmelőmunlkára. A dolgozó, gyermekes anyák helyzetének könnyítése és nevelési szempontok egyaránt indokolják, hogy tovább fejlesszük a gyermekintézmények — bölcsődéik, óvodák, napközi otthonok — hálózatát. Ennek terheit fokozottabban meg kell osztani a vállalatok, a szövetkezetek, a helyi tanácsok és az állam között. Q A IV. ötéves tervádő- •m szak alapvető életszínvonal-politikai célja a növekvő munkateljesítményekkel, a gazdasági lehetőségekkel összhangban a dolgozók jövedelmének emelése, a szociális- egészséigügyi ellátás javítása, valamint kedvezőbb feltételek teremtése a művelődéshez, a szakképzésihez, a pihenéshez és az egyéni képességek ki- bomtakoztetásáihoz. a) A dolgozók keresetének növelése az eddigieknél következetesebben kapcsolódjon a végzett munka eredményéhez, a termelékenység és a hatékonyság növekedéséhez. A munkások és az alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére 16—18 százalékkal növekedjen. A kialakult bérarány - talainságok csökkentése céljából egyes szakmákban, foglalkozási ágakban részleges központi béremelésre van szükség. A keresetek növelésében jobban kell érvényesíteni a teljesítmények szerinti differenciálást. A munkások és alkalmazottak, valamint a parasztság egy főre jutó, a pénzbeni társadalmi juttatásokat is magába foglaló reáljövedelmének növekedési üteme legyen azonos, öt év alatt mintegy 25—27 százalék. A termelőszövetkezetek közötti jövedelmi differenciálódást — az adó- és pénzügyi rendszer útján — mérsékelni kell. b) A szociálpolitikai intézkedések fő célja a családi jövedelemkülönbségek mérséklése a családi pótlék és a nyugdíjak emelése útján. Időszerű. hogy a munkaképtelen öregek és a gyermekek eltartásából az állam a népgazdaság teherbíró képességének növekedésével fokozatosan többet vállaljon magára. Ez a csalá. di pótlék és a nyugdíjrendszer fejlesztését is igényli. Az egészségügyi ellátás fejlesztésében az előtérben álló feladat mindenekelőtt — a területi és speciális feladatokat ellátó nagy intézmények korszerűsítésével és fejlesztésével — a fekvőbeteg-ellátás feltételeinek további javítása. Csökkenteni kell az ellátás területi aránytalanságait. c) Az áruellátás a lakosság minden rétege számára fejlődjön. A kiskereskedelmi forgalom 38—40 százalékkal növekedjen. Javítani kell a lakosság áruellátását főleg tartós fogyasztási javakból, húsból, korszerű ruházati cikkekből, építőanyagokból. A lakosság szolgáltatási igényeinek jobb kielégítésére elsősorban a textiltisztítás, a lakáskarbantartás, valamint az elektromos és híradástechnikai háztartási gépekkel kapcsolatos szolgáltatások kapacitásai bővüljenek. d) 400 000 lakás felépítésével meg kell gyorsítani a lakáshelyzet javítását. Fő feladat a városi lakosság, elsősorban a munkások lakáshelyzetének javítása, ezért állami erőforrásból mintegy 180—200 ezer lakás épüljön meg. A program megvalósítása szükségessé teszi a vállalatok és a lakosság anyagi eszközeinek nagyobb mértékű bevonását. Jelentős fejlődést kell elérni a lakosság közműellátottságában. Ennek érdekében az új építés" mellett gyorsítani kell az elavult hálózat rekonstrukcióját is. Fontos feladat a községek egészséges ivóvízellátásának fejlesztése. A lakosság tüzelőfelhasználásában jelentősen növelni kell a gázfogyasztás arányát. 4 A A társadalmi-gazdasági fejlődés, a technika és tudományos haladás fontos feltétele a népesség általános műveltségéinek és a szakmai ismeretek színvonalának növelése. Az oktatás fejlesztésében ezért az eddigieknél jobban előtérbe kell állítani az általános iskolai képzés színvonalának emelését, az iskolák közötti színvonalkülönbség csökkentését. A középfokú oktatásban mérsékelni kell a gimnáziumok és emelni a szakközépiskolák arányát. A tehetséges munkás- és parasztfiata- loik továbbtanulásának elősegítése érdekében tovább kell növelni a diákotthoni férőhelyek számát. A felsőfokú oktatásban a képzést tovább kell közelíteni a gyakorlati követelményekhez. A tudomány és technika eredményeinek gyors alkalmazása, valamint a társadalmi átrétegeződés szükségessé teszi az általános és szervezett továbbképzés és átképzés rendszerének fejlesztését. A gazdaság intenzív fejlesztése érdekében megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a szakmunkásképzés korszerűsítésére, az ipari és mezőgazdasági dolgozók szakmai ismereteinek bővítésére és a korszerű technika alkalmazásához nélkülözhetetlen szakmai kultúra megteremtésére és elterjesztésére. A vidéki művelődési központok fokozatos kiépítésével bővíteni kell a népművelési, művészeti intézmények és a közkönyvtárak hálózatát. Emellett a meglevő intézmények működési feltételeit is javítani kell. A tervidősiziaik- ban az ifjúsági mozgalom intézményeinek hálózatát bővíteni és korszerűsíteni kell. A sportintézmények fejlesztését szolgáló eszközökből elsősorban az oktatási intézményekkel együtt megvalósuló testnevelési létesítmények, valamint a tömegsport-intézmények számét kell növelni és jobb működésének feltételeit biztosítani. (Folytatás a 3. oldalon.) 1 i
