Nógrád. 1970. június (26. évfolyam. 127-151. szám)

1970-06-11 / 135. szám

Á rák és az emberiség A technika és az orvostudo­mány fejlődése megváltoztatta az emberiség arculatát. Nagy eredményeket értünk el a kü­lönböző heveny fertőző beteg­ségek. a tüdőbaj leküzdésé­ben. A gyógyítás sikerei az át­lagos emberi életkort száza­dunkban megkétszerezték, a Föld lakossága állandóan nö­vekszik, megszaporodott az idős és öreg emberek száma. Ezért első helyre kerültek azok a betegségcsoportok, melyek főként az öregkort érintik, mint a szív- és érbetegségek, a daganatos megbetegedések. Ezen betegségek emelkedése világjelenség. Az okok között, például a tüdőrák szaporodásában jelen­tősége van az ipari városok atmoszféra szennyezettségének és a dohányzásnak. A nyugat- európai országok és az USA statisztikájában az összes rák­típusok között a férfiak tüdő­rákja vezet. A világ legkülön­bözőbb országaiban végzett rákkutatás azt bizonyítja, hogy összefüggés található a külön­böző ráktípusok és a klíma, a helyi szokások, a táplálko­zás, a foglalkozási ártalmak között. Különböző rákkeltő anyagokkal érintkezünk, sőt fogy asz tj ült is. Bebizonyított már a rákkeltő vírusok létezé­se is, melyek megváltoztatják az egészséges emberi sejt­struktúra genetikai ép állapo­tát. így a figyelem is egyre jobban a vírusokra terelődik. Nyitott kérdés még az ember környezetében élő állatvilág rákos megbetegedésének víru­sos eredete. Kimutatott, hogy egyes rákkeltő vírusok ellen, ellenanyaggal védekezni lehet. Rákkutató orvosok az utóbbi időben komolyan feltételezik, hogy az emberben előforduló néhány rákos megbetegedés ví­rusos eredetű, mint egyes nyi­rokcsomó- és vérképzőszervi rákos elfajulás. Ennek nyil­vénvaáóan, nagy a jelentősége, mert mint fertőző betegség el­len, ellenanyaggal küzdeni le­het. Nem elhanyagolandó rák­keltő ok az ionizáló radioaktív atomsugár sem. és itt az atom­kísérleteknek van tragikus sze­repük. Az emberiség megmentése a rákos megbetegedések szapo­rodásától komplex, nemzetkö­zi feladattá vált. A Szovjet­unióban a rákellenes küzde­lem össztársadalmi ügy, és az állam speciális szervezet fel­adatává tette. Széles körű on­kológiai gondozóhálózatot épí­tettek ki, a nagyobb területi kórházakban aktív onkológiai fekvőosztályokat működtet­nek és a köztársasági centru­mokban onkológiai tuchuná- nvos kutatóintézetet állítottak fel. Csakis ilyen széles köni szer­vezettséggel lehet évről évre csökkenteni a rákos megbete­gedések számát, az előrehala­dott stádium kifejlődésének megakadályozását, a korai fel­ismerést és az időben elvég­zett műtétet, röntgenbesugár­zást. Igen nagy a jelentősége az egészségnevelésnek, felvilá­gosításnak, hogy a laikus em­bernek is legyen fogalma a rákról, mert hiszen ő maga a szenvedő alany. Ismerni kell azokat az okokat, idült elvál­tozásokat, melyek rákhoz ve­zetnek. Hogy a félelmet eloszlassuk, megjegyezzük, sok rákos da­ganat gyógyítása sikeres és ez kétségtelen. E tekintetben, mint sok más területen a se­bészet sikerei a legkiemelke­dőbbek. Az utóbbi években egyre tökéletesebbé válik a sugárkezelés is és szép ered­ményeket hoz, természetesen csak a sugárérzékeny dagana­toknál, s ha a besugárzás még nem késett el. A gondos orvo­si kutatás olyan radioaktív izotópokat talált már, amelyek segítségével bizonyos rákos át­téteket is eredményesen lehet kezelni. A rákellenes gyógy­szerek hatásosságát illetően már szerényebbek a sikereit, azonban a kikísérletezésre vá­ró rákellenes kémiai anyagok­nak nagy jövője lehet, első­sorban egyes antibioticumok- nak és hormonpreparátumok­nak. Jelenleg mintegy 20—30 rákellenes gyógyszer van for­galomban. Senki sem kétel­kedhet abban. hogy a rák gyógyszeres kezelése reális fel­adattá vált és ez az út járha­tó. Ma már általánossá vált a gyógyításban a sebészi kezelés, a röntgenbesugárzás és gyógy­szeres kezelés kombinálása. Fentiekkel bizonyítható, hogy' a rákkérdés ugyan nem megoldott, de megvan a reá­lis lehetőség és törekvés a rá­kos betegek elhalálozásának csökkentésére, a gyógyításra és megelőzésre. A rákkutatást perspektivi­kusan szélesíteni kelj, a gyó­gyításban, a megelőzésben az Menekülés as italba Az NSZK-ban húsz évvel ezelőtt még ritkaság számba ment az alkoholista nő, ma pe­dig a hivatalosan alkoholistá­nak minősíthetők 12—15 szá­zaléka nő, s számuk öt év alatt megháromszorozódott. A szá­zalékos arány szerint ez 70— 80 000 személyt jelent. Nemrég fejeződött be Nürnbergben egy konferencia, amelynek na­pirendi pontja a „nők köré­ben terjedő alkoholizmus, en­nek oka, hatása és gyógyítá­sának lehetősége” volt. A szakemberek véleménye szerint a nőknél az alkoholiz­mus alapoka mindig valami­lyen lelki megrázkódtatás, hi­ányérzet, míg a férfiaknál in­kább megszokásból fejlődik ki. Három fő okot látnak a szak­értők: az unalmat, olyan nők­nél, akik a háztartás és a gyermeknevelés munkájában nem tudják kiélni ambíciói­kat. A második ok: a nem dol­gozó nőknél az emiatt érzett Szántóföldi mérések elvégzé­sére kitűnő műszer az az új típusú párologtatásmérő, me­lyet a Keszthelyi Agrártudomá­nyi Főiskola tanársegéde, dr. Borka Gyula szerkesztett. En­nek a műszernek alkalmazása népgazdasági szempontból rendkívül nagy jelentőségű. Mi a különbség a régi és az új készülék között? Az eddigi készüléket csak laboratórium­ban tudták használni, s ezek a mérések nem adtak teljes ké­pet a párolgás mértékéről. Az új párologtatásmérővel állan­dóan figyelhetik a különböző kisebbségi érzés, a harmadik pedig: az este fáradtan haza­érkező férj közömbössége. A nők úgyszólván mindig lelki bánat miatt „gyógyszer­ként” nyúlnak először az üveg­hez, amely — legalábbis elein­te — hoz is némi megkönnyeb­bülést, oldja a feszültséget, enyhíti a magára hagyottsá­got. Később aztán már megszo­kottá válik az ital, s az alko­holista nő sorsa sokkal re­ménytelenebb és kilátástala­nabb, mint a férfié, mert a férfiak ezt sokkal kevésbé tű­rik el, pl. a feleségnél, mint a feleség a férjnél. Az alkoholizmus — beteg­ség. Érdekes módon nem a „hivatásos” bárhölgyek köré­ben dúl, hanem a derék házi­asszonyok és családanyák kö­rében. Betegség, csak éppen nagyon nehéz kimutatni azo­kat a lelki kórokozókat, ame­lyek előidézik. növényfélék vízgazdálkodá­sát, és az így kapott adatokból következtethetnek arra, hogy milyen mennyiségű és minő­ségű trágyázás szükséges. Ez rendkívül fontos a mezőgaz­daságban. Az új magyar készülék már eddig is nagy sikert aratott szakemberek körében, sőt hi­re eljutott a külföldi kutató­intézetekhez is. A kutatóknak és a gyakorlati szakemberek­nek egyaránt fontos segéd­eszköze a Keszthelyi Agrártu­dományi Főiskolán szerkesz­tett és kipróbált műszer. ■ orvosok ezreim túl az egyes embernek és a társadalomnak is tennie kell valamit A meg • előzés és a gyógyítás mindin­kább tökéletesedő módszerei­től remélhető, hogy a rák fel- számolható lesz a Földön, mint már sok más betegség. Az or­vostudomány képviselői fárad­hatatlanul munkálkodnak ezen. Ismeri., hogy az atomhábo­rú veszélyén kívül a rákkér­dés nyugtalanítja a világot. A társadalom és az orvos össze­fogása eredménnyel járhat, s folyamatos, korszerű, intenzív rákellenes küzdelemmel har­cot nyerhetünk az emberiség legrettenetesebb és legkegyet­lenebb ellensége — a rák el­len. Dr. Pirkner Ferenc adjunktus mai m KOSSUTH RADIO: 8.00: Hírek. — 8.20: A csepeli fúvószenekar polkákat játszik. — 8.30: Könnyű­zenei Híradó. — 9.00: Az emberi társadalom biológiája. — 9.25: Ver­bunkosok, népdalok. — 10.05: A gyászbeszéd. — 10.21: Zenekari muzsika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.30: Közvetítés a szabadfogású birkózó Európa-bajnokságról, Ber­linből. — 12.40: Melódiakoktél. — 14.00: Boris Christoff énekel. — 14.20: Kóruspódium. — 14.30: Rá­dióreklám — 14.32: Jelena Obraz- cova énekel. — 14.50: Közvetítés a szabafogású birkózó Európa-baj­nokságról, Berlinből. — 15.10: A világgazdaság hírei. — 15.15: Rá- diószínház. — 16.40: Amerika nép­zenéje. — 17.05: Monteverdi; Ses- tina. — 17.32: Ismét a fővárosi köz­lekedésről. — 17.58: Töltsön egy órát kedvenceivel. —- 19.30: Kriti­kusok fóruma. — 19.40: Andor Éva és Baksay Árpád énekel. — 19.59: Gluck: Orfeusz. — 21.50: Közvetí­tés a szabadfogású birkózó Euró­pa-bajnokságról, Berlinből. —- 22.20: Déki Lakatos Sándor népi zenekara játszik. — 23.00: Konrad Sutarski lengyel költő versei. — 23.21: Bartók; I. szvit. — 0.10—0.25: Tánczené. PETŐFI RADIO: 8.05: A buda­pesti nemzetközi zenei versenyek történetéből. — 9.25: Külpolitikai Párologtatásmérő — szántóföldi mérésekre 6 NOGRÁD - 1970. június 11., csütörtök figyelő. — 9.40: Tartini: A-dűr szimfónia. — 9.50: Magánvéle­Á méhegészségügyi vizsgálat tapasztalatai Beszélgetés dr. Merényi Béla szakállatorvossal Az elmúlt évben mintegy 16 ezer méhcsalád egészségügyi vizsgálatát végeztéik el az ál­latorvosok, valamint a méh­egészségügyi felelősök. Amint dr. Merényi Béla elmondotta, a mézelő méhek súlyosabb fertőző betegségére, az úgy­nevezett nyúlós költésvészre és az atkakórra nem volt pél­da a megyében. Találtak azon­ban enyhébb lefolyású beteg­séget, az úgynevezett európai enyhébb költésroíhadást. A betegség megelőzése ér­dekében helyi zárlatot rendel­tek el ott, ahol a betegség fel­ütötte fejét. A beteg méhcsa­ládokat pedig hatásos gyógy­szerekkel kezelték. Az állat­orvosok, a méhegészségügyi felelősök erőfeszítései követ­keztében sikerült megakadá­lyozni. hogy a méhészeté: na­gyobb kárt szenvedjenek. Dr. Merényi Béla elmon­dotta, hogy a betegség gyó­gyítására ma már több kivá­ló hatású gyógyszer került forgalomba. A legismertebb közülük a Tétrán-por. Egy beteg család részére 2 gram­mot kell oldani 5 liter cukor­szörpben. Ugyancsak hatásos gyógyszer a kevésbé ismert Neotesoll. Ebből 3 gramm a gyógyító adag családonként S éppúgy, mint a Tetránt, 5 liter cukorszörpben teli olda­ni. Egy-egy család napi adag­ja azonban nem lehet több fél liter oldatnál. Tehát a kúra ideje tíz nap. A rendelkezések értelmé­ben március 15-től szeptem­ber 30-ig újra át. kell vizsgál­\ méhészetek A Magyar Közlöny idei első szá- mában hasznos tájékoztatást talál­nak a méhészek a jövedelemadóz­tatásról. Többek között olvashat­ják. hogy 1970-re továbbra is adó­mentes a so méhcsaládot meg nem haladó méhészet. Ha a méhcsalá­dok száma meghaladja a harmin­cat. s az adóköteles tiszta jövede­lem kisebb 48 ezer -forintnál, úgy az adóztatás adóátalány útján tör­ténik. Mértéke tíz forint méhcsa­ládonként. ni a méhcsaládokat, A ha- hárkörzetekben — ide tarto­zik Nógrád megye is — a mé­hészetek havonkénti vizsgá­lata kötelező. Dr. Merényi Béla szakállatorvos külön fel­hívta a figyelmet a méh­egészségügyi felelősök lel- kiismertes munkájára. ök segítik a vizsgálatot, s így el­sősorban rajtuk múlik, hogy valóban egészséges méhcsalá­dok kezdjék meg a mézterme­lést. adóztatásáról Adóbevallást, csak az olyan 30 csa­ládon felüli méhészei esetében kell adni. amelynek adóköteles évi tiszta jövedelme a 48 ezer forintot meghaladja. Az adóköteles tiszta jövedelem az új rendelkezések ér­telmében a bevétel 20—30 százalé­ka. A korábbi rendelkezések sze­rint a bevétel 80 százaléka képezte az adó alapját. Most viszont a be­vétel 20—30 százaléka után kell adót. fizetni az ..állattartónak”, ideértve a méhészt is. Kaphat-c ingyenes SZTK- Amennyiben a családtagnak kezdést a volt kisiparos térj keresete (jövedelme) és nyug- a felesége jogán? A betegségi biztosítás szolgál­tatásaira — tehát az in­gyenes SZTK-kezelésre is — az a családilag jogp- sullt, akit a dolgozó a csa­ládjogi rendelkezések szerint eltartani kötetes. Ezen család­éves elmúlt, és keresete, jö­vedelme vagy nyugellátása a havi 500 Ft-ot nem haladja meg, vagy előreláthatóan tartani fog. Az említettek fennállását a körzeti rendel ői úté zetii, kór- háizi viaigy felülvizsgáló orvos bizonyítványával kell igazol­ni. ellátása is van, akikor ezek együttes összegéi kell figye­lembe venni a jogosultság el­bírálásánál. Iparigazolváininyal rendelte­netelesének megkezdésekor már fennállott (keresete az ipar szüneteltetését közvetle­nül roegelőiző hónapban az Az ipar szüneteltetése alatt történő ipar jogosítványról va­ló lemondás esetében a le­mondás napját követően a családtag jogosultságát az ál­talános rendelkezések szerint kell elbírálni. Olvasónk férje tehát a fenti feltételek fenn­állása esetén kaphat ingyenes SZTK-kezelést. rendszeresnek tekinteni, ha a loglaikozutiolt ugyanannál a foglalkoztatónál a mumkakör- re megállapított havi törvé­nyes munkaidő legalább fe­lének megfelelő ledolgozására kötelezte magát, ill. azt le­dolgozta, ha pedig a mimiká­ban töltött idő nem mérhető, akkor keresete elérte az adott munkakörre megállapított ha­va bér alsó határának a fe- Lét. Gépíróknál a vállalati al­kalmazottak: munkaköri bér­táblázatairól szóló 132/1961. (23). Mü. M. számú utasítás­ból kell kiindulni, ahol a kez­dő gépírok 800, 3 év feletti gyakorlattal rendélltezőek 850 Ft-os alsó bértételt kap­hatnak. Ha tehát ennek felét keresetük eléri, vagy a tör­vényes munkaidő felét ledol­gozták, akkor az illető dolgo­zót betegségi biztosításra teli bejelenteni és a kifizetett dí­jazás után a vállalatnak be­tegségi biztosítási járulékot kell befizetnie. A foglalkozta­tott személy díjából viszont általában nem nyugdíj járulé­kot, hanem 10%-os jövede­lemadót teli levonni, és az illetékes adószervhez befizet­ni, amennyiben ez a foglal­koztatás a dolgozó mellékfog­lalkozásának minősül. Ha a megbízásos jogviszony főfog­lalkozása a dolgozónak, a munkadíjiból progresszív nyugdíjjárulékot kell levonni. Fizikai dolgozó esetében min­denkor progresszív nyugdíj- járulék levonásának van he­lye. Erre vonatkozóan a 2/1965. (I. 31.) SZOT Szabály­zat l. §-át kell figyelembe venni. tagok közé tartozik többek között a dolgozó nővel közös háztartásban élő férj is, ab­ban az esetben, ha állandóan keresőképtelen, vagy ha 60 ző, de iparát szüneteltető csa­ládtagnak a szünetelés ideje alatt a szolgáltatásokra való jogosultsága az egyéb feltéte­lek fennállása esetén akikor állapítható meg, ha a család­tag jogosultsága az ipar szü­ÁUandóam keresőképtelen­nek azt kell tekinteni, aki testi vagy szellemi fogyatko­zása vagy pedig betegsége mi­att munkaképességét legalább 67%-iban elvesztette, és ez az állapota legalább 1 éve tart, 500 Ft-ot nem haladta megi), vagy ha a családtag megbe­tegedése az ipar szünetelteté­sének bejelentését követő 30 napon túl következett be. Egyéb esetéfcban a jogosult­ság nem állapítható meg. meny közügyekben. — 10.00: Ze­nés műsor üdülőknek. — 12.00: A Győri Filharmonikusok. — 12.45: Zempléni Kornél zongorázik. — 13.03: Miskolci stúdiónk jelentke­zik. — 13.20: Berlioz operáiból. — 13.45: Időjárás- és vízállásjelentés. — 14.00: Kettőtől hatig. . . — 18.10: A Rilke-fordító párttitkár. — 19.08: Oj könyvek. — 19.11: Hang­verseny a stúdióban. — 19.51: Jó estét, gyerekek! — 20.25: Közvetí­tés a szabadfogású birkózó Euró­pa-bajnokságról. — 20.25: Az If­júsági rádió vidám színpada. — 21.35: Az Állami Népi Együttes műsorából. — 21.57: Rádióhang­versenyekről. — 22.27: Történész­szemmel Londonban. — 22.47: Lendvay Kamilló: Mauthansem. — 23.15: Périchole. TELEVÍZIÓ: 10.01: Labdarúgó­világbajnokság. — is.05: Tegezöd- jünk! - 18.50: Reklámműsor. — 18.55: Esti mese. — 19.05: Fabula. Irodalmi műsor. 20.00: Tv-híradó. — 20.20: Színek. . . Tánczeneműsor. — 20.50: A rózsák háborúja. — 21.45: Az egyenlítői őserdőkben. — 22.20: Költészet. — 22.50: Telesport. BESZTERCEBÁNYA: 9.45: Dok­tor Schlüter. I. rész. — 11.10: Nép­dalok. _ 14.00: Labdarúgó VB. Ro­mánia—Brazília. — 19.00 és 22.20: Tv-híradó. — 20.00: Bratislava: lant ’70. — 20.50: Stendhal: A va­rázsital. <Tv-valtozat*) A kötelező betegségi biztosí­tás kiterjed-e a munkaviszo­nyon kívül foglalkoztatott dolgozókra is? Mivel a kérdés központi jellegű, és feltehetően soka­kat érint, és nem. árt, ha a vállalatok is felfigyelnek er­re, ezért a lap hasábjaim fog­lalkozunk a problémával. 1970. január 1. napjával a 42/1969. (XII. 6.) Korm. sz. rendelet jogszabályi haitály- lyal kiterjesztette a kötelező betegségi biztosítást a rend­szeresen munka viszonyon kí­vül foglalkoztatott személyek­re. A fent említett rendelet ki­mondja, hogy a biztosítási kö­telezettség a munkaviszonyon kívül foglalkoztatottaknál csak akkor áll fenn, ha a fog­lalkoztatás rendszeres és sze­mélyes jellegű. Arra vonatko­zóan pedig, hogy egy foglal­kozást mikor kell rendszeres­nek tekintem, az 5/1969. (XII. 6.) SZOT Szabályzat 1. §-aad tájékoztatást. E szerint a munkavégzést akkor kell A fentiekből következik, hogy olyan foglalkoztatások­ra, amelyek niern minősülnek rendszeresnek, a tietegségi biztosítás nem terjed ki, és a kifizetett díjból az általános jövedelemadót a 4/1969. (I. 25.) PM. számú rendelet 6. §-a szerinti értékben teli le­vonni. Fentiek betartására nemcsak olvasóink, hanem a vállalatok figyelmét is fel­hívjuk. Hogyan kell megállapítani a tsz-tag betegsége esetén <i részesedést? A betegségi segély alapjául szolgáló részesedés napi átla­gát- a közösből származó tel­jes részesedés összegének a ledolgozott munkanapok szá­mával történő osztása után kell megállapítani. A részese­dés így kiszámított napi átla­gának 240 Ft-on felüli részéit — a segély összegének megál­lapításánál — figyelmen kívül kell hagyni. (dr, M. J.)

Next

/
Thumbnails
Contents