Nógrád. 1970. június (26. évfolyam. 127-151. szám)
1970-06-09 / 133. szám
Hatékonyság: termelékenység: Mostanában gyakran vita tárgya, hegy a vállalatok gazdálkodását minek alapján dáliáik meg, jedenteg mi a legfontosabb feladat. Sokan azt bizonygatják, hogy a váfflatatoik gaizdáűkodásét a nyereséggel mérik, a vezetők legfontosabb feladata, hogy az dóért nyereséget befizessék, a tavalyinál lehetőleg több bért és több részesedésit fizessenek a dolgozóknak. Szeretnénk annak a meggyőződésnek is hangot adni, hogy a nyereség fontos loöve- téknény ugyan, a nyereség valóban összetett mutató, de önmaglábain mégsem alkalmas arra, hogy a vállalat jelenlegi helyzetét, még kevésbé a jövőt illető pozícióját helyesen ítélhessük meg. Ügy vétjük, hogy könnyein téves következtetésre jutunk, ha csak a nyereséggel törődünk, de fontos jelzéseket figyelmen kívül hagyunk. Figyelmeztető jelzések Több vállalatnál a nyereségérdekeltség túlzottan előtérbe került, de nem törődnek eléggé a termelékenységgel, ifiéivé a , termelékenység fokozása, mint a nyereség növelésének hosszabb távú eszköze, háttérbe szorult, másodlagos szerepet kapott. Feltétlenül kedvező, hogy a szükségletet kielégítő termelés eredményeképpen az ötvözetgyárban 1970-re megszűnt a szubvenció, a kohászati üzemeknél és a szénbányáknál csökkent a dotált termékek száma és aránya. Jó jel, hogy több üzemben sikeresen törekszenek a kapacitás jobb kihasználására, új termékek gazdaságos gyártására, de sok gondot okoz a ZIM áttelepítése. Igaz, a termeléikenységiat hosszabb távon kedvezően befolyásolja, ha a főbb fejlesztési elképzeléseket tisztázták. A kohászati üzemekben, mindkét üveggyárban, a bá- nyagépgyérban jelentős felújításon, gépesítésen és korszerűsítésen dolgoznak, de sajátos körülményeik miatt aránylag . sok az építési igény és kevés szerepet kap a technikád fejlesztés. ' * •’ ., Intenzív fejlesztést örvendetes, hogy mindikét üveggyárban ésa szénbányáiknál jelentős gépesítési folyamatot figyelhetünk meg, mégis az üzemekben a munkástótszám féle még kézi munkást végez, sok helyen úgy tűnik, hogy pazarolják az emberi munkaerőt, pedig a nehéz fizikai munkáira egyre nehezebb embert kapni. Üzemenként és áigiazaftomtoént más-más lehet az alapvető ok, de a termeMkenyság fokozásának nehézségeit általaiban négy okra lehet visszavezetni. Ezek a következők: csökkent az ipari termelés növekedésének üteme, ennek következtében csökkent, vagy alig nőtt a termelékenység. A gazriaságtranyátási reform bevezetésével egyidejűleg csökkentettük a munkaiidőt. (Országos átlagban hét- nyolc százalékkal csökkent a munkaidő, de nem mindenütt tették meg a szükséges intézkedéseket az időkiesés ellensúlyozásé^ A szabályzórendszerben a szükségesnél erősebben működött a „fékrendszer”. (Átlagbér-gazdálkodás, túlzott munkaerő-vándorlás.) Meglazult a munkafegyelem, bérrendszerünk nem ösztönöz kellően a termelékenység fokozására, a lazaságok felszámolására és a belső tartalékok feltárására. Ésszerűbb ösztönzést Miért nem elegendő, ha csak a nyereség növelésével törődünk, miért fontos az intenzív fejlesztés? Az üzembővítés, az építési igények és az újabb munkások foglalkoztatása helyett miért tartjuk fontosabbnak, hogy takarékoskodjunk az élő- és a hoilt- mumkávaJ ? Azért, mert ha az extenzív fejlesztés módszerét folytatjuk, akkor egyre újabb csarnokokra, géipekre és irodákra lesa szükség. Mindez milliókba kerül, tovább növeljük a beruházási piac feszültségét, a nemzeti jövedelem egyre nagyobb részét kötjük le beruházásokra. Ha a korábbinál és a szükségesnél több munkaerőt foglalkozta- fcunk, akkor a több dolgozó között is csak annyit lehet elosztani, amennyi a befektetések után megmarad. Ezért mindnyájunk számára rendkívül fontos, hogy a termelés, növelésének minél nagyobb hányada — átlagosan több mint kétharmada — a termelékenység növeléséiből származzék. Nágmád megyében a bányászat visszafejlesztése jelentős mértékben fékezte az ipari termelés fejlődésének ütemét, és az országos átlagnál is nehezebb volt a termelékenység kívánt mértékének elérése. De az is tény, hogy nem kell mumkamélküliiségtől tartaná, ma már enyhe munkaerőhiány van. A jelenlegi szabályozók nem ösztönzik kellően a vezetőket arra, hogy a fejlesztés intenzív módszereit válasszák, általában növekszik az improduktív munkaerő aránya. Nemcsak anyag- és vagonhiány miatt, hanem a szervezetlenség és a vezetés eirélytelensége miatt is sok az állásidő. A munkaidő-csökkentést nem mindenütt követte jobb szervezés. Az elmúlt időszakban sok helyen korszerű, új gépeket és berendezéseket szereznék be, de ezeket még nem mindenütt használják ki, a korszerű üzemekben sok dolgozóit elavult módszerekkel vezetnek. Az üzemszervezés tökéletesítésére, a műszaki fejlesztésre iitt-ott biztató kezdeményezések történitek. De a műszaki féLjesztés, a korszerűsítés, a gazdasági munka hatékonysága lassabban halad előre, minit ahogyan szükséges és lehetséges. A nyereség és a termelékenység nagyon fontos gazdasági mutató, de csak a termeléssel függ össze. Azonban a gazdasági élet termelésből, forgalomból és fogyasztásiból áfl, A hatékonyság tá. gabb fogalom, a gazdálkodás együttes, ko®»p- lex jeJOemzéséne, értékelésére hivatott. Ebből következik, hogy szemléletünket is korszerűsíteni, változtatni kell és akikor gyorsabban, biztonságosan haladhatunk előre. Dr. Fazekas László KGST'bizoitsáqi ülés Budapesten Június 2. és 7. között Budapesten tartotta 32. ülését a KGST kőolaj- és gázipari állandó bizottsága. A bizottság munkájában részt vettek a KGST-tagországok küldöttségei. A KGST és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság kormánya közti megegyezés értelmében részt vett az ülésen Jugoszlávia küldöttsége is. Az ülésen megvizsgálták a tanács és a 24. végrehajtó bizottsági ülés határozatai alapján a kőolaj- és gázipari állandó bizottságra háruló feladatokat. A bizottság megvitatta a KGST-tagországok kőolaj. és gázipara 1971—75. évi fejlesztési terveinek koordinálására vonatkozó elképzeléseket és javaslatokat az érdekelt országok együttműködésére a kőolaj- és gázipar beruházásai, ban, valamint a létesítmények tervezéséhez és felépítéséhez szükséges anyagi és munkaerőfeltételek megteremtésében. E kérdések megvitatása során javaslatokat dolgoztak ki a tagországok kőolaj- és gázipari együttműködésének elmélyítésére. Közös munka után közös szórakozás Időközi KlSZ-vezetőségvá- lasztást tartottak nemrégen a Salgótarjáni Kohászati Üzemeknél. A korábbi KISZ-titkár megbetegedett, helyére most újat választottak. Ugyanakkor a vezetőséget háromról öt tagúra bővítették. Az újjáválasztott és kibővített vezetőség első teendője volt, hogy megszervezték az új földgáz- fogadó állomás környékének parkosítását. A fiatalok csoportja ötszáz társadalmi munkaórát dolgozott az épület környezetének csinosításán. A közös akció bevételét is közösen költötték el. Kétnapos kiránduláson ismerkedtek meg hazánk egyik legszebb tájegységével, a Duna-kanyarraL Dunántúli tapasztalatok IV. Láttuk a lehetőségeket A Pécs—Harkány közötti országúiról mellékútra kanyarodott autóbuszunk. Felhőtlen volt az ég, melegen sütött a Nap. A mellékutat kilométereken keresztül meggyfasor szegélyezi. Jó termést várnak róla, a közbeékelődött vetések is gazdag termést ígérnek. Sokhelyütt már szüretelték a szőlősorok között beérett korai borsót. Onnan a földekről egyenesen a piacokra viszik, Pécstől egészen Budapestig. A mellékútra térve még nem tudtuk, hogy ez az út a számunkra az egyik legnagyobb élményt jelentő termelőszövetkezetbe vezet. Ismerünk mi sok jól gazdálkodó, nagy pénzű tsz-üziemet saját megyénkben is. A küldöttség tagjai között is ott volt a Nógrád községi, a nagyoroszi, a romhányi, a nőtincsi, a keszegi és még jó néhány olyan tsz képviselője, akik országos szinten is elismerésre méltó eredményekkel dicsekedhetnek. De valljuk be őszintén, a baksai Ezüstkalász Tsz nagyszerű gazdaság. Valamit a lényegből Baksai Antal a tsz elnöke, rendkívül jó vezetői adottságokkal megáldott ember, az érkezésünket megelőző egy órával tért vissza Jugoszláviából, sokat ígérő üzletkötéssel, így tájékoztatta a küldöttségünket. — Három üzemegységgel dolgozunk. Évi egész termelési értékünk 120 millió forint. Nekünk már sikerült elérni, hogy minden befektetett 87 forint után 100 forintot keresünk. Ez nagy kockázattal jár, bátorságot és szorgalmat követel... Érthető, hogy ezek után mindannyi unkát érdekeltek a részletek. Vendéglátóink dicséretére váljék, az elnökkel az élen, az egész vezetőgárda rendelkezésünkre állt ennek megismertetéséért. A krónikás most nehéz feladatra vállalkozik. Mindent szeretne elmondani a látottakból, a hallottakból, pedig ez úgyszólván lehetetlen. Ezért csak a lényeget említem. Tíz esztendővel ezelőtt nagyon nehéz munka árán sikerült a három község tsz-üze- meit egyesíteni. Egyik község sem akart a másikkal társulni, pedig egymagukban nagyon gyengék voltak. Még útjuk sem volt, amely összekötötte volna őket. A baksaiak kezdeményezésére megépítették az összekötő utakat, amelyek egyúttal a mezőgazdasági üzemek összekötését is jelentették. Az Ezüstkalász Tsz-nek ettől kezdve írják a legújabb kori történetét, amelyet mindvégig csillogó betűkkel jégyez- tek fel. Ócs&rdwi a példásan rendezett majorban felfigyeltünk egy vastag füstöt ontó kéményre és a gépek zúgására. Mielőtt az épületbe léptünk, megmutatták a major körül elnyúló végéláthatatlan lucernatáblákat. Fürge kaszálógépek vágták a termést, amit a füstölgő kéményű ház udvarára szállítottak. Innen ügyesen szerkesztett szalagrendszeren továbbították az épületbe, ott olaj fűtéssel felhevített kemencébe került, majd az őrlőbe és a kaszálás után a kemencén és az őrlőn keresztül huszonnyolc perc múlva liszt formájában zsákokban volt a friss illatú lucerna. Európa legkülönbözőbb részéből vásárolják tőlük ezt az igen értékes takarmánylisztet. A berendezés és az épület hárommillió hétszázezer forintba került a tsz-nek, de már sokszorosan megtérült. Az építők A bátor kezdeményezések sokaságával találkoztunk még az Ezüstkalász Tsz-ben. Az ócsárdi üzemegységben dolgozik az építési részleg. Modem kisüzem ez, mérnökök, technikusok irányítják. Különleges baromfinevelőket építenek. Alapja vasváz, szigetéit hullámlemez az oldala és a teteje. A legkorszerűbb technológiával szerelték fel. Előnyét a helyszínen láttuk. A legújabb telep építését ottjár- tunkkor kezdték meg, de június végére már benne lesznek a baromfik. Legfőbb termelési ágazatuk a tojóbaromfi-nevelés. A százhúszmillió forint termelési értékből negyvenmillió forintot a baromfival és a tojással érik el. A nőtincsi tsz elnöke, küldöttségünk egyik tagja, aki ezt a nagyüzemi baromfitenyésztést a Bábolnai Állami Gazdaságból már ismerte, kijelentette, hogy annál sokkal korszerűbb. A baromfitenyésztő-telep valóságos falu. Mindenütt, ahol ebben a szövetkezetben jártunk, a technika az uralkodó. Baksai Antal, a tsz elnöke mint a hitvallást mondja el: „A város közelsége vonzza tőlünk is az embereket. A munkaerőhiányt a technikával pótoljuk. Aki viszont a tsz-ben marad, annak biztosítjuk a jó jövedelmet, a gondtalan életet...” Mindenki tulajdonos Statisztikai számadataikból megállapítottuk, hogy a tsz- tagoknak körülbelül 150 000 forint „részvényük” fekszik a gazdaságban, amit a magukénak tudnak. Így a tagok körében jói kifejlődött a tulajdonosi érzés. A közös gazdaság mellett nagy figyelmet fordítanak a háztáji gazdálkodás felvirágoztatására is. Mozgalmat indítottak azzal a jelszóval, hogy paraszti udvar ne maradjon üres. Elsősorban a baromfiból adtak a háztájiba, és szerződést kötöttek, hogy a kiadott baromfiból mennyi pénzt vár a tsz. Ragyogóan bevált a háztáji gazdálkodás. Korszerűen berendezett ólak, elegendő takarmány áll a rendelkezésükre és elismerésre méltó az állatállomány, — ezt tapasztaltuk Baksán. Mennyi a jövedelmük? Papp Béla most cseréli ki régi személygépkocsiját egy újra. Oláhék a közelmúltban építettek fel egy négyszázezer forint értékű házat. Fogalmaink szerint kastélynak beillőt. A lehetőségeket mutatták meg küldöttségünknek Boksán. .. . -I Termel, közben épül A Magyar Kábel Művek balassagyarmati szabadvezeték gyáregységében az egyes csarnokban már februárban megkezdődött a termelés. A második negyedévben 27 000 000 forint értékű árut állítanak elő. Ebből 20 000 000 érték készáru, a többi pedig félkész áru lesz, amelyet a többi gyáregységek használnak fel Megkezdődött az új nagycsarnok födémráhelyezési munkája. A Kábel Művek balassagyarmati gyáregysége szociális létesítményeivel együtt 1972 végére készül el (Koppány György felvételei) Megszervezik a harmadik műszakot A Nógrád megyei Patyolat Vállalat 3Z első negyedévben sem termelési, sem jövedelmezőségi tervét nem teljesítette, mert a tervbe vett bérmosást nem tudta megvalósítani. Az ily módon kihasználatlanul maradt kapacitást nem tudta más munkával lekötni. Áprilisban viszont újra sikerült üzletet kötni a bérmosásra. Időközben, a kedvező időjárás hatására fellendült az egyéb szolgáltatások iránti igény is. Kielégítésük csak úgy lehetséges, ha megszervezik a harmadik műszakot is. Erre még ebben a hónapban sor kerül. Ez egyúttal azt jelenti, hogy a hónap végére egyenesbe jönnek, pótolják az első negyedévi termelési és jövedelmezőségi kiesést. Bobál Gyula NÓGRÁD — 1970. június 9., kedd 3
