Nógrád. 1970. június (26. évfolyam. 127-151. szám)
1970-06-09 / 133. szám
A barátság negyedszázada Ságújfaluból Olaszországba zett ki, miint kereskedőnek. Még vastagodó végű, kicsi kampós botját is hajcsár módon forgatta. Olyan pergőnyelvű szöveget vágott le amikor a kocsitól nyílegyenesen az tstálló felé tartott, hogy az ember elfelejtette, hogy Ságújfaluban van. Az istállóajtóban megállt, forgott a szeme és nagyot kiáltott. Ki tudja, mit mondott, de az állatok úgy talpra ugrottak, mintha bot érte volna őket. Aztán le-föl az istállóban. A „kíséret” mögötte. Megállt, gondolkodott és vakarta az állát. Az öreg Hartman elveszítette a türelmét, ö is kiabált, mint az olasz. — Fiú, na mi lesz? A válasz egy újabb, hosszú, de pergő és nagyon hangos szöveg, amit csak Hartman érthetett és Káldi. akik ki tudná, hányszor kísérték már ezt vékony kis embert a vásárba. Hartman hasonlóan, mint az olasz, kiabálni kezdett: — Jól van, jól van, de avanti, avanti. Az olasz be az állatolt közé- Felbolydult az istálló rendje. Csipkedte a hízók hasat, bökdoste a hátukat, közben dolgozott a kis botja. Lászlók, a főália ttenyésztő az istálló középén felnézett a plafonra. Szavából csak annyit értettünk: — Hogy az a... Az olasz arcán látszott az elégedettség. amikor Lászlók elé lépett as kezet rázott vele. Belecsapott a tenyerébe, az meg vissza. Pirosra csattogtatták a tenyerüket. Aztán ment minden, mint a karikacsapás. Az olasz elővett egy kis ollót, belenyirkált az állatok szőrébe. Üjra belecsapott Lászlók tenyerébe, jelezve, hogy elégedett és a vásár megköttetett. A napokban az ötvenhárom hízott állatot elszállították a kék Itáliába, de vagy egymillió forintot itthagytak. Azóta csend van a majorban. Csak az elszállított hízók helyére kitett borjak csörgetik láncaikat, a Bocsó-testvérek meg szorgalmasan hordják nekik az abrakot.... B Gy. BÉLYEGGYŰJTŐKNEK MÉG NEM ÉRT véget a második világháború, Hitler zsoldosai még elkeseredetten próbálták menteni a menthetetlent, amikor a budapesti Tudományegyetem Élettani Intézetében haladó szellemű tudósok. írók. művészek, közéleti emberek létrehozták a Magyar—Szovjet Művelődési Társaság előkészítő bizottságát. A munka nyomán 1945 június 9-en megalakult a társaság budapesti szervezete, amely hamarosan az egész országot atfogo mozgalom központjává lett Célkitűzése az volt, hogy a haladó szellemű magyar értelmiség segítségével felvilágosítsák a tömegeket a nagyívű kulturális fejlődésről, amelyet a szovjet nép az Októberi Szocialista Forradalom győzelme óta elért, « hogy ezt a szellemi gazdagságot a magyar népnek is közkincsévé tegyék. Nagy utat tett meg a társaság az elmúlt negyedszázad során. • fontos szerepet töltött be a két nép őszinte barátságának elmélyítésében, egymás megismerésében, népünk világnézetének formálásában. Népszerűségére mi sem jellemzőbb, hogy már az 1946 júliusában megtartott I. kongresszus küldöttei több mint félmillió tagot képviseltek. Egyesztendős működésük eredményeként 30 könyvet adtak ki, kiállítások, hangversenyek hosszú sorát rendezték, megismertették a magyar olvasó- és színházlátogató közönséggel a szovjet és az orosz irodalom legjobb alkotásait. A kongresszus nyomán még tovább gazdagodott a társaság tevékenysége. Vidéken is rendre alakultak a szervezetek, fellendült a központi szakosztályok működése, a két nép kapcsolatainak elmélyítése végett neves közéleti személyiségekből, írókból, művészekből álló küldöttség utazott a Szovjetunióba. A fordulat éve a társaság munkájában is fordulatot jelentett. Szerepe túlnőtt a művelődési feladatokon, a társaság fontos politikai szervvé lépett elő. Nevét Magyar— Szovjet Társaságra változtatta, ezzel is jelezvén, hogy a kölcsönös megismerést ki akarja terjeszteni az élet minden területére. A NEMES CÉL érdekében az MSZT 1949-től többek között megrendezte a barátsági hónapokat. amelyek keretében ismert tudósok, élenjáró munkások, gazdasági szervezők érkeztek hazánkba, hogy segítséget nyújtsanak új életünk megteremtéséhez. A barátsági hónapok vendégeiként kiváló művészeket ismerhettünk meg Tyihonovot, a költőt, Csulaki zeneszerzőt. Ula- novát, a Moszkvai Nagyszínház szólótáncosát. David Ojszt- rahot. a világhírű hegedűművészt. Segítségükkel népünk közvetlen élményeket szerezhetett a szovjet kulturális élet kimagasló értékeiről. Mi sem természetesebb, hogy az ellenforradalom célba vette és gyökerestül meg akarta semmisíteni az MSZT-t. A társaság azonban kiállta a próbát. A dúlás után szinte központi segítség és agitáció nélkül álltak talpra, szerveződtek újjá vidéki csoportjai is. 1957. június 17-én az országos elnökség már nem csupán az újjászervezés tényét állapíthatta meg, hanem — hála a tagság összefogásának és helyeslésének — az eddiginél jóval gazdagabb programját is meghirdette. Az új program tartalmilag is nagy fejlődést jelentett. A társaság tömegszervezetből mozgalommá alakult át, és Magyar—Szovjet Baráti Társaság néven bekapcsolódott a konszolidáció, az emberséges alkotó munkára ösztönző légkör megteremtésébe. Politikai felvilágosító munkájában nagy segítséget jelentett a Szovjet—Magyar Baráti Társaság megalakulása, mert a szovjet testvérszervezet újabb lehetőségeket teremtett egymás kölcsönös megismertetésére. így az MSZBT 1960 februárjában megtartott III. kongresszus joggal állapíthatta meg, hogy a társaság eredményes munkát végzett, jól segítette a párt és a kormány politikáját. E munka eredményességét tovább fokozta a népfronttal való szoros együttműködés. Az MSZBT ma különösen fontos szerepet tölt be a közvélemény formálásában. Legfőbb célja megmutatni a köPóczos István, 40 éves, bag- lyasaljai lakos italozásai során olykor az eszméletlenségig le- részegedett. Ez év április 11- -én — miután az előző este is berúgott — úgy döntött, hogy nem megy munkába. Reggel betért a salgótarjáni MÁV külső pályaudvarán levő utasellátóba, s tetemes mennyiségű sört ivott — lerészegedett. Pó- czos a helyiségben, ahol mintegy tizenöt—húsz személy tartózkodott — magából kikelve szidalmazta államrendvetkezetes harcol, amelyet a Szovjetunió vív a világbéke megóvásáért, a jószándékú emberek békés együttműködéséért. S ma az eredendő cél még teljesebb elismerésére, az egymás kölcsönös megismerésére is több lehetőség kínálkozik. Szép hagyománnyá vált például a kulturális napok megrendezése. Nemcsak hozzánk látogattak el a különböző szovjet köztársaságok képviselői, hogy hazájuk életét, fejlődését reprezentálják, a mi küldöttségeink Is évről évre eljutnak a Szovjetunió legtávolabbi sarkaiba is, hogy számot adjanak életünkről, az új élet építésében elért eredményeinkről. Ezek a bensőséges ‘ hangulatú találkozások hűen kifejezik a szovjet és a magyar nép összetartozását, testvéri érzéseit. AZ MSZBT HELYESEN látja, hogy a barátság elmélyítésének legjobb módszere a személyes kapcsolatok megteremtése. Ezt a célt szolgálják a sűrűn induló barátságvonatok, a testvérvárosok és a testvérüzemek szoros, gyümölcsöző kapcsolatai is. A társaság különösen jó munkát végzett az ifjúság körében. A különféle vetélkedők rendezése, a levelezőmozgalom kiszélesítése, a nyelvtan- folyamok rendezése mind a két nép fiataljainak közeledését, összetartozásának erősítését szolgálja. A negyedszázados évfordulóra készülődő társaság méltóképpen vett részt a lenini centenárium, s a 25 éves fel- szabadulási évforduló ünnepségeinek megszervezésében is. Mint fennállása során mindig, ezúttal is hivatása magaslatán, rendeltetéséhez méltóan szolgálta a proletár internacionalizmus ügyét, népeink barátságának további , elmélyítését. szerünket, gyalázkodó kifejezéseket használt. Hiába csitították, nem hagyott fel a szitközódással, végül is a rendőrök előállították. A Salgótarjáni Járásbíróság nagyobb nyilvánosság előtt elkövetett izgatásért Póczos Istvánt hét hónap szigorított börtönre ítélte, és két évre a közügyek gyakorlásától is eltiltotta. Egyben kényszer- elvonó-kezelésre is kötelezte a mániákus nagy ivót. — ács — Az olasz kereskedők nem panaszauünatnak. bagu,Hátúban olyan fogadtatásban volt részük, amilyent általában a diplomáciában rendeznek. A major udvarán Győri János Laz-elnoKkel äz eien ott volt a főagronómus, a főállatte- nyésztő, az állatorvos, valamennyien a nagy eseménynek megfelelően, ünnepélyesen. Na és az állatgondozók, átok ki-klnéztek ugyan az istállóajtón, de legfőbb gondjuk volt a kereskedők érkezése előtt: a jószágok tisztántartása. Ha netalántán valamelyiknek felborzolódott a szőre, szakértő kézzel simítgat- ták. Az állatok ragyogtak. Alattuk friss szalma, az istállóban példás rend. Lászlók Barnabás, a fiatal főállattenyésztő sötét ruhában, fehér ingben, nyakkendővel, mint egy diplomata, még egy utolsó szemlét tartott, aztán ő is kiállt az udvarra: — Hiába, kérem, az üzlet az üzlet. Hát csak jöjjenek... — mondta nagy magabiztossággal. Nem ok nélkül volt ilyen magabiztos. Néhány hónappal ezelőtt a tsz bikaborjai közül kiválogatták a legjobb ötvenhármat és hízóba állították. Mint a patikában, úgy mérték nekik a kiváló minőségű takarmányt. A két testvér, Bocsó József és László, akikről az a hír járja: annyira ismerik a jószágok természetét, hogy mozgásukból megértik kívánságukat, gondozta a borjakat. A néhány hónap leforgása után a borjak 500— 600 kilogrammra növekedtek és milliós értékűvé váltak. A vásár előtt másfél héttel az orvos tetőtől talpig megvizsgálta valamennyit. Makkegészségesek. Pontosan megfelelnek azoknak a követelményeknek, hogy a kényes gyomra itáliaiak tányérjába kerüljenek. Most már csak az hiányzik, hogy a kereskedő tetszését is megnyerjék. Dehát nem könnyű a vevő ízlését kiszámítani. Lászlók arcán nyugtalanság. A tsz-ve- zetők szeme most rajta. Nyakkendőjét igazgatta — Már itt lehetnének! Az elnök a tekintetével nyugtatja a fiatal főállatte- nyésztőt. ö már több ilyen vásáron átesett. Végre aztán porzott az Alfa Romeo mögött a majorba vezető út. Egymás után szállt ki belőle Hartman Mihály, régi ismerős, az Állatforgalmi Tröszt embere, Káldi Mihály, a minőségi ellenőrző részvénytársaság megbízottja, azután az olasz. Feltűrt nadrágban, lábán kalocsni, felöltőnek Is beillő köpenyben. Vékony emberke, inkább hajcsárnak néFUTBALLV1LÁGBAJNOKSÁG A sport rajongói és a sportbélyegek barátai egyaránt a mexikói futball-világbajnok- ságot figyelik, a magyar csapat nem került a döntőbe, és valószínűleg emiatt postánk mellőzte a bélyeg kiadását. A sportfilatelisták sajnálkozással vették ezt tudomásul, mert az előző két világbajnokságnak szép emlékét őrzik albumaikban. 1962-ben a Chilében megtartott mérkőzéseket blokkal és 8 értékből álló sorozattal köszöntöttük. A bélyegek párosával mutatják be a döntőbe jutott 16 ország zászlaját, a magyar lobogó a 2 forintos értéken szerepel. A blokk rajza egy nagyszerű kapusmozdulat a résztvevő nemzetek zászló erdejétől övezve. Négy évvel később Londoniban gyűltek össze a labdarúgók, hogy az elsőséget eldöntsék. A Magyar Posta 9 bélyegen az előző világbajnokságok döntőinek egy- egy izgalmas jelenetét örökítette meg. A magyar ? tizenegy kétszer szerepel a. sor&aton, az 1 forintos értéken áz 1934. évi párizsi döntőt láthatjuk, ahol az olasz válogatott győzött 4:2 arányban, az 1,70 forintos az 1954. évi berni mérkőzésre emlékeztet, ahol szintén csak másodikok lehettünk. A filatelisták is vesztettek, mert a posta érdekes, és különleges megoldású bélyeg tervével várta a győzelmet, sajnos, a magyar csapat veresége lehetetlenné tette a bélyeg kiadását. Nem csekély eredmény a labdarúgó-világbajnokságok során elért két második helyezés, mégis a sportfilatéliával foglalkozók legnagyobb büszkesége az évszázad mérkőzéséről kiadott, az angol csapat legyőzésének gólarányát megörökítő, 6:3 felülnyomással ellátott bélyeg. Ez az 1953. évi kiadás keresett és így 2 forint névértékű bélyeg fogazva 70, vá- gottan 500 forintot ér. VÉRREL SZERZETT BÉLYEGEK A feszült közel-keleti hebgz&tínm naponta olvasunk a Szuezi-csotornáról. 1926. végén is gyakran szerepelt az újságokban ez a fontos víziút. A posta akkor négy- értékű emléksort hozott forgalomba. A bélyegkereskedők a kiszivárgott hírek alapján jó üzletet szimatoltak és bélyegvásárlásra rengeteg nincstelen arabot béreltek fel, akiknek a négy darab bélyegért magas felárat ígértek. Hajnalban nagy tömeg várakozott a postahivatal előtt és amikor a bejárati ajtót kinyitották, a rend felbomlott. Verekedés kezdődött, majd kések is előkerültek és végül öt, bélyegért tolongó szegény ember áldozata lett az új sor kiadásának. A vérrel borított postán katonai csapatok teremtettek rendet. Szegedi Gyula, Elítélték a gyalázkodót Piramisok földjén A nagy római, Ajnltoniusz így dicsérte kedvese szépségét: „Villáig napfénye, te.. Ehhez csaik annyit, hogy ha Kleopátra ma eine, nem neki járna ki egyediül Arutoniusz bókja. Egyiptom asszonyai, lányai öröklött szépségük mellé a l'orradaitomitóil megkapják a szabadságot, a teljes egyenlőséget jog szerint. És egyre inkább része lesz életükben a második műszak mely épp oly’ nehéz számukra is, rnimt a mi asszonyainknak, lányainknak. Ajz egyiptomi nő előtt szabad az üt. Kizárólag tehetsége, tudása, akarata, szorgalma határozza meg sorsait, de nem minden nehézség nélkül, hisz’ az évezredes hagyományokat e vonatkozásiban is le kell győznie a mámáik. És a holnapnak még inkább. A kinyitott hárematoleikok. a letett fátyol és földiig érő ruha helyett kapták a kitágult világgal együtt járó nagyobb gondokat, a megrövidült szoknya ellenében nagyobb részt Kleopátra utódai (IV.) kell vállalniuk a család gondjaiból, a megélhetésért folytatott küzdelemből. Az állaim minden tekintetben arra törekszik., hogy a szabályokban rögzített jogok a gyakorlatban. is részed legyenek a nők életéinek. A dolgozó egyiptomi nőt megbecsülés veszi körül. A férfiak számára mind természetesebb lesz, hogy a nők, akiket évezrediek óta szolgájuknak és kizárólagos játékszerüknek tekintettek, immár szövetségesük, harcos, küzdő segítőtársuk. A forradalom aitaiaikátottia ae egyiptomi nő életét. Ott vannak a lányok az iskolában, az egyetemek padsoraiban, a hivatalokban, a gyárakban, a laboratóriumokban, s részt kémek és kapnak az állam életéből is. Elképzelhetetlen például, hogy egy egyiptomi nő csupán azért, mert nő, kevesebb bért kapjon, mint a hasonló képzettségű, tudású, beosztású férfi. Viszont ma is érvényes joga a férfinak, hogy több feleséget tanítson, ha erre — elsősorban anyagi — módja vian. Az örökségből is nagyobb részt kap ma még a fiú, mint a lány. Kétharmad—egyhanmad az arány a fiútestvér javára. Erre racionális magyarázatot adnak Egyiptomban: A lányok előbb-utóbb férjhez mennek, így nekik lesz segítőtársuk, szükség esetén eltartójuk. Viszont a fiútestvér köteles gondoskodni a családijáról, otthon maradt testvéreiről, szülédről. De a modem, képzett, a\ máiban gondolkodó egyiptomi férfi számára már nem oly vonzó a többnejűség, mint gondolnánk. A fi,aibalok mind ritkábban élnek a többnejűség tehetőségével. De ugyanúgy tiszteletben tartják a nőket, mint korábbam. A nők viszont ugyanúgy őrizik miagukat, tisztaságúikat, mint évszázadokkal ezelőtt, hiszen a férfiak s a közerkölcs felfogása szerint a házasság alapfeltétele a nő érintetáenséige, s ha ez nincs meg, a férfi azonnal felbont,hatja a frissen kötött házasságot. Érthető, hisz’ a váffiáskettoírások. a valJáserkölcs talán épp’ a család vonaitiko,zásában tartja magát a legerősebben, s a Korán törvényéit még a legmodernebb felfogású férfi is igyekszik feltétlenül megtartani, megtartatni. Az viszont bizonyos, hogy a legbigottabb felfogású férfi sem tekinti már a nőt kizárólagos szolgálóinak, aiwajgy a gyermekszülés szolgálatában álló csalódd vagyonnak. Valamikor, amikor a legolcsóbb munkaerő a gyermek legolcsóbb munkaerő a' családfő számára a gyerek. Hisz’ érvényben van a kötelező iskoláztatás, és ez bizony nem olcsó dolog Egyiptomban. Így, ha a gyermeket a családon belüli jövendő munkaerőnek tekintjük, már komoly beruházást igényel, s egyáltalán nem biztos, hogy ez a beruházás a családfő számára vdsszaitéirül. Ezzel együtt miég mia is természetes, hogy egy egyiptomi családban 4—5 gyermek Kleopátra utódai az egyetemi könyvtárban volt, ez a szemléltet teljesen érthető volt. De ma mór nem tehet azt mondani, hogy a van. Ugyaniakkor jelentkezik a gond, hogy az anya, aki lassan-lassan a férjjel egyenlően veszd ki részét a megélhetési költségek előteremtésében, ennyi gyermek melilőLés meditett, hogyan tud mindennek megfelelni. Nos, az e témáiról folytatott beszélgetések arról győztek meg Kairóban, hogy a nálunk is érzett, tapasztalt gondok ott sem idegenek, s a társadalomnak komoly erőfeszítéseket kell tenni, hogy megoldást találjon. Ugyanakikor hallatlanul magas a népszaporulat: évente — nem lehet egész pontosain megállapítani — 750 000 és 1 000 000 között van. Az állaim igyekezik bebizonyítani a családtervezés szükségességét, de ez nagyon, komoly ellenállásba ütközik — valMserkölcsi okokból. Az életre hívott Családtervezési Intézet vidéki fiókjain keresztül igyekszik eredményt elérni, de a siker még várat magára. Ez a helyzet pedig súlyos gondot okoz az államnak: hisz’ ha megmarad a jelenlegi szaporodási arány, akkor Egyiptom lakossága a következő húsz év alatt megduplázódik. Viszont a termelés, az anyagi javak előállítása nem növekszik hasonló arányiban, tehát a tegoptiimáliisiabb esetben is csak a jelenlegi szintet tudja a társadalom adni majd a lakosságnak. Szőllősy Tibor Következük': Két arc 1 4 NÓGRAD - 1970. június 9., kedd
