Nógrád. 1970. június (26. évfolyam. 127-151. szám)

1970-06-07 / 132. szám

Ma: as olass választások nyitánya Községi választások lesznek a mai napon Olaszországban. Az Olasz Kommunista Párt vá­lasztási készülődését és nagygyűlését nagy érdeklődés kísérte Rómában. A gyűlésen Luigi Longo főtitkár és Enrico Bérli nguer mondtak beszédet Vasárnap és hétfán. mint­egy 36 000 000 olasz választó járul az urnáik elé, hogy 6649 községben, 88 megyében és 15 tartományiban megválassza a beüyd közigazgatás szerveit. Űj eleme és fő pofliltfflkai tartalma a szavazásnak, hogy először kerül sor a tartomá­nyok vezető szerveinek meg­választására, — bár az 1947- es alkotmány értelmében a tartományok autonómiáját a kormánynak már régem bizto­sítania kellett volna. A húsz olasz tartomány közül eddig öt kapott önkormányzatot (he­lyi törvényhozó és végrehajtó hatalmait: Alto-Adige, Valle d’Aosta, Friuli-Ven.eziia-Criu- lia, Szicília és Szardínia). A vasárnapi és hétfői sza­vazás most 15 tartományban hozza létre a tartományi ta­nácsokat és végrehajtó bi­zottságokat. E szervek a me­zőgazdaság, az idegenforga­lom» a városrendezés, az ipar- telepítés, a közmunkák és a szakoktatás téréin teljes önál­lósággal rendelkezne a jövő­ben. A tartományok pénzügyi önállóságát a központi tör­vényhozás által már megsza­vazott törvény biztosítja, ösz- Kzesem 2000 milliard líra fö­lött rendelkeznének. Ez a nagyfokú decentrali­zálás egyrészt a monopolltSkés állam fejlődésével járó szük­ségszerűség, másrészt. — Olaszországban — új harci terület és jelentős politikai fegyver a hatoddal, elsősorban az Olasz Kommunista Párt számára, amely újabb, jelen­tős pozíciókat hódíthat meg a helyi hatalmi szerveken belül. Amennyiben az 1968-as álta­lános választások eredmé­nyei megismétlődnek, a 15 tartomány közül 12-ben a négypárti középbal koalíció, háromban (Emíliában, Tosca­náiban, Um.briaban) kommu­nista többséggel a baloddal alakíthat kormányt. A külföldön dolgozó ven­dégmunkások hazatérésének nehézségei ellenére várható, hogy az OKP megtartja 68-as eredményét (a 26,9 százalékot jelentő 8 500 000 szavazatot), — sőt egyes tartományokban előretörésre is számíthat. Heues Harcok Kambodzsában Sziltanuk herceg felhívása VILAGHIRAD0 ,gy látja a hetet kommentátorunk, Réti Ervin: Da lattól Düsseldorfig Hagyománya mán- szinte a heti összefoglalóknak, hogy az események három csomópont körül kristályosodnak ki: Dél- kelet-Ázsia, Közel-Kelet és Európa szerepel a napirenden. Ez a kiemelés természetesen nem a szerzők önkényes vá­lasztása, hanem valóban ezek­re a térségekre összpontosul­nak a legjelentősebb fejlemé­nyek. Az elmúlt hét sem je­lentett kivételt, s a címben feltüntetett D-betűs helységne­vek tulajdonképpen ezt a szé­les skálát kívánják jelezni. Dalat, Dél-Vietnam kilence­dik legnagyobb. városa, a sai- goni előkelőségek felkapott üdülőhelye a fővárostól 208 kilométernyire. Az év elején egy amerikai tábornok még úgy nyilatkozott, hogy ezt a helységet a lángban álló viet­nami hadszíntér „legbizto­sabb” pontjaként tartják szá­mon. Nos, ezekben a napok­ban a nemzeti felszabadító hadsereg tizenkettedik körze­tének katonái, a legendás hí­rű női vezérkari főnökhelyet­tes irányításával 36 órán ke­resztül kezükben tartottak Dalatot. (Amerikai hírforrá­sok szerint az akciót Dinh asszony vezette — neve csu­pán egy betűvel tér el Binh külügyminiszter asszonyétól...) A dalati rajtaülés, valamint vele párhuzamosan a szabad­ságharcos erők tevékenységé­nek felélénkülése ismét bizo­nyíthatta, hogy sem az úgy­nevezett vietnamizólás, sem a háború kiterjesztése Laoszra és Kambodzsára nem hozhat­ta meg a várt eredményt. A dél-vietnami népi erők válto­zatlan kezdeményező képes­séggel és harci erővel állják a sarait. Ez nemcsak képletes ki­fejezés; a közelgő monszun alaposan feláztatja a talajt... Nixon nyugtató és magya­rázó beszéde is végső soron védekező jellegű volt. Igaz. fe­nyegetésekben sem szenvedett hiányt, de az elnök képtelen volt válaszolni az alapproblé­mára: ha igazán olyan jól mentek a dolgok Kambodzsá­ban Amerika számára, akkor miért van elérhetetlen messze­ségben az áhított katonai si­ker. Ez a helyzet további ve­szélyeket is rejt magában. A jelek szerint az amerikai de­rékhad — nem utolsósorban a monszun miatt — visszavonul majd Kambodzsából, de a saigoni csapatok maradnak, sőt esetleg thaiföldi egységek­kel egészülnek ki. A bangkoki rendszer bevonása viszont a háború újabb szélesítése, most már az indokínai térségen túl­ra, s még nehezebbé tenné a megállóst. A Közel-Keleten bombák robbanása szolgáltatta az alá­festést a júniusi háború har­madik évfordulójához. A hadi­jelentések arról tanúskodnak, hogy ennek a háborúnak még nincs vége. Az események tö­megéből a kairói palesztin ta­nácskozást emelném ki, ame­lyet talán kicsit el is homá- lyosítottak a többi hírek. El­ső ízben történt meg, hogy va­lamennyi palesztin ellenállási szervezet egy asztalhoz ült, jóllehet a tanácskozásokat ed­dig bojkottáló népi felszabadí­tás! front egyelőre csupán „jelképes” küldöttel képvisel­tette magát. Az értekezleten három új vezetőszervet választottak. Egy huszonhét tagból álló köz­ponti bizottságot a politikai irányvonal összehangolására; a vezérkari főnökökből álló egye. sített katonai parancsnoksá­got; s egy Jordániái—palesztin főbizottságot a vitás kérdések rendezésére. A hírek szerint létrehoznak egy hasonló tes­tületet Libanon vonatkozásá­ban is. Amennyiben ezek a palesztin egységtörekvések si­keresek lesznek — a feltéte­les módot a korábbi kedvezőt­len tapasztalatok miatt kell használnunk — komoly mér­tékben járulhatnak hozzá a közel-keleti erőviszonyok vál­tozásához. Kontinensünkön továbbfoly­tatódik a csaknem az egész földrészt átfogó politikai esz­mecsere. Ebben továbbra is igen aktív szerepet vállal a magyar diplomácia, elegendő az eseménynaptár keddi be­jegyzéseire utalni: miniszter­elnökünk belgrádi és külügy­miniszterünk norvégiai tanács­kozásaira. Eredményesnek íté­lik meg Gromiko szovjet kül­ügyminiszter párizsi tárgyalá­sait, amelyek során megálla­podás született Pompidou el­nök szovjetunióbeli utazására, tehát egy újabb szovjet—fran­cia csúcstalálkozóra vonatko­zóan. Nyugat-Európában ugyanak­kor bizonyos kivárás is mu­tatkozik: június dereka a vá­lasztások időszaka lesz. Ma járul urnák elé 33 millió olasz, jövő vasárnap tartják meg a szavazást három nyu­gatnémet tartományban. Első­sorban Düsseldorfra irányul a figyelem, a tizenkétmillió vá­lasztópolgárral rendelkező Észak-Rajna-Vesztfáliát kulcs- » államként tartják számon. Vé­gül, június 18-án dől el Nagy- Britammiában a munkáspárti— konzervatív párviadal. Alap­vető változásokra természete­sen egyik országban sem szá­míthatunk. még egy esetleges londoni őrségváltás esetén sem. Ám a szavazások ered­ménye, a választók magatar­tása mégis bizonyos politikai mozgásokat tükrözhetnek. Az elmúlt napokban szem- melláthatóan kiéleződött pél­dául az NSZK belső helyzete, a jobboldali ellenzék sok „övön aluli” ütéssel, hevesen támadja a Brandt-kormányt. A bonni kabinet nehéz hely­zetbe került, amit jórészt sa­ját magának köszönhet. Két­ségtelenül túljutott azon a „tűrési határon”, amelyet re­akciós ellenfelei elfogadnának, viszont korántsem tudott és akart még elérni az igazi vál­tozásig. A választások fényé­ben mindenképpen levonha­tunk majd egy, s más tanul­ságot Barzel és Strauss kesz­tyűdobásának következmé­nyeiről. A politikai előrejelzés ezút­tal alighanem megbízhatóbb- nak ígérkezik a meteorológiai­nál: Dalaitól Düsseldorfig na­pirenden maradnak a D-betűs városnevek, természetesen a világpolitika változatlan cso­mópontjait jelképezve. Stem Reap — amely ettem szombaton reggel indítottak offenzívért; a kambodzsai fél- saaibadító fegyveres erők — és Phnom Penh között meg­szabadít minden földi és légi összeköttetés. Phnom Peirah- ből ennek eileméne erősítése­ket küldtek a konmánycsaipa- tokmafc a város felé. Egy Phnom Beruh-i szóvivő köz­lése szerint a város repülőte­re —, amely egyúttal nemzet­közi repülőtér is — már pén­teken este a felszabadító fegyveres erők tüzétoe került. A Sieim Réap-á fejlemé­nyek hírére a thaiföldi had­sereg több zászlóalját és ha­tárőr-alakulatát a Siem Réiaip- pal szomszédos három thai­földi tartomány határán vonul­tatták fék Mint emlékezetes, pénteken Bangkokban bejelen­tették, hogy a határ mentén nadókészültségibe helyezték a thaiföldi fegyveres erőiket. A Stem Réap elleni támadás meggyorsíthatja a thaiföldi úgynevezett önkéntes egysé­gek kambodzsai beavatkozá­sát. Eredetileg azzal számol­tak, hogy eziek az alakulatok július végién lépik át a ha­lért. Phnom Pemih-á katonai szó­vivők megjegyzik, bogy a szabadságharcosok a legszé­lesebb körű és legátfogóbb of­fenzívért indították meg e hét másodig felében az amerikai — saigoni csapatok beavatko­zásának kezdete óta. A Reu­ter szerint; a felszabadító fegyveres erők nyilvánvalóan ellenőrzik Kambodzsa terüle­tének körülbelül a feléit. Ugyanezen hírügynökség rá­mutat, hogy az ország északi részének nagy része az ő el­lenőrzésük alatt van. Szombaton dététőtt a népi felszabadító fegyveres erők már Phnom Penhtől nyugat­ra is akcióba léptek. Délke­let felől pedig ismét néhány kilométerrel közelebb kerül­tek a kambodzsai fővároshoz egy onnan légvonalban 12 kilométerre fekvő helység — Műk KaxnpúL — elfoglaláséi­val. Legfirisébb jelentések szerint Phnom Penhben szombaton délben „tennorisi- ták” két bombát hajítottak; egy gyakorlótérre, ahol úgy­nevezett önkéntesek készültek fél egy díszszemlére. A kam­bodzsai fővárosban ez volt az első ilyen jellegű akció. A Reuter egyik jelentésé­ből kitűnik, hogy a felszaba­dító fegyveres erők akciód nemcsak katonai és közigaz­gatási szempontból teszik majdnem teljesem lehetetlen­né a Phnom Pemh-i rezsim helyzetéit, hanem gazdasági­lag is: azzal, hogy az idegen- forgalmi központokat — Siem Réaipot és Angfeorrt — bevon­tok a hadműveleti területek­be. „A dollártermelő” turis­táktól fosztják meg a fővárosi hatóságokat, míg az ország keleti részeivel a gumiültetvé- nyek, az északi területekkel pedig a fő rizsföldek vesztek el a Lón Nol-rendszer számá­ra. ¥ Norodom Száhamuk kam­bodzsai államfő üzenetben kérte fel az amerikai népet, tegyen meg minden tőle tel­hetőt annak érdekében, hogy Nixon elnök a Kambodzsában állomásozó amerikai és báb­csapatok azonnali és teljes } NÓGRÁD — 1970. június 7., vasárnap Ülésezett a Nyugat-európai UNIÓ kivonására kényszerüljön. Üzenetében Sziihanuík herceg rámutat, hogy Phnom Pemh-i rendszer- kiárusítja Kambod­zsa területéit Dél-Vietnammak és Thaiföldnek, amelyek amúgyis területeket szeretné­nek liekanyarítani az ország­ból. Norodom Sziihanuík a hanoi lapoknak adott nyilatkozatá­ban Nixom amerikai elnök jú­nius 3-i beszédével foglalkoz­va megállapította, hogy ne­vetségesek az elnöknek azok az állításai, hogy a Dél-viet­nami Nemzeti Felszabadítása Frontot sikerült megfosztani a déL-vtetnami felszabadító harc floiyfcafásá'haz szükséges anya­gi eszközöktől. Nixon állításé­nak éppen ellenkezőjét bizo­nyítja, hogy a nemzeti fel- szaibadótosi front több tucat­nyi városban mért csapást a hódítókra — hangsúlyozta. lassaer- Hailé Szelasszié találkozó Nasszier egyiptomi elnök szombaton eszmecserét folyta­tott a kairói látogatáson tar­tózkodó Hailé Szelasszié etióp császárral. A találkozón jelen volt Abu Bakr Audaplah, a szudámi forradalmi parancs­nokság tanácsának elnökhe­lyettese, külügyminiszter. Megvitatták Szudán és Etió­pia kapcsolata konszolidálá­sának lehetőségét és meg­egyeztek : fenntartják a kap­csolatot annak érdekében, hogy megszüntessék a két or­szág közötti nézeteltéréseket. A Nyugat-európai UNIÖ mi­niszteri tanácsa kétnapos ülé­sének befejeztével szomba­ton Scheel nyugatnémet kül­ügyminiszter sajtóértekezle­ten nyilatkozott a megvita­tott témákról. Kijelentette: a tanácskozásokon megmutatko­zott, hogy a tagországok va­lamennyien aggódnak a kö­zel-keleti és a délkel et-ázsiai konfliktusok fejleményed miatt, támogatják Nyugat-Né­met országinák azt a törekvé­sét, hogy normalizá.lja kap­csolatait a kelet-európai szo­cialista országokkal, megerő­sítették azt az álláspontjukat, hogy a javasolt európai biz­tonsági konferenciát kétolda­lú kapcsolatoknak kell meg- előzndök a nyugat-európai or­szágok és a Varsái Szerződés tagállamai között. Airni Indokínát illeti, Scheel kijelentette: a tanácskozás részvevői számára világos, hogy katonai megoldás nem lehetséges, tehát mindent el kell követni a békés meg­oldás előmozdítására. A Szojuz—9-en minden rendben Lénárd Judit temetése A Szojuz—9 űrhajósainak ötödik munka­napja körülbelül 16 órát tartott, és június 6- án hajnalban, moszkvai idő szerint 5 órakor fejeződött be. Az űrhajósok elvégeztek előirányzott tudo­mányos, műszaki, orvosi és biológiai kísérle­teket, illetve vizsgálatokat. Többek között ér­tékelték a levegő nedvességét az űrhajó la­kófülkéinek különböző részeiben. < Az egyik rádiókapcsolat idején az űrhajó­sok beszámoltak a Föld felületére vonatkozó megfigyeléseikről. Szevasztyjanov megfigyelt egy trópusi vihart, jól látta a parthoz csapó­dó hatalmas hullámokat. Nyikolajev arról beszélt, hogy a Föld felületéről és a látóha­tárról készített érdekes filmfelvételeket, ami­kor az űrhajó azon határvonal fölött haladt; el, amelynek egyik oldalán nappal volt, a másikon éjszaka. Az űrhajósok éíelmiszeradagja kétfogá­sos különféle természetes állapotban levő élelmiszert és konzerveket tartalmaz. Az el­ső fogás levesekből áll. A levest közvetlenül fogyasztás előtt melegítik meg. Ugyanez a helyzet a kávéval is, a második fogás hús­félékből áll. A Szojuz—9 tudományos kísérleteinek egyik fontos mozzanata az úgynevezett szoláris ál­landó meghatározásra irányuló kísérlet. Áz űrhajósok gondosan rögzítik, milyen mennyi­ségű energia jut el a Napból időegység alatt a földi légkör felső határaira. Június 6-án 13 órakor (moszkvai idő) meg­kezdődött a Szojuz—B hatodik munkanapja. Az űrhajósok egészségi állapota jó, kitűnően érzik magukat, teljesítik az új munkanapra előírt kísérleteket és vizsgálatokat. A Szojuz—9 folytatja útját. Szombaton a Farkasréti te­metőben búcsúztatták Lénárd Juddtot, a Televízió elhunyt bemondiónőjét. A csailiádtago- kom, hozzátartozókon, kívül több ezren voltak ott a gyász - sízierttairtásioin, köztük a Magyar Rádió és Televízió vezetőd, az elhunyt kollégái, barátai, a művészvilág és az újságdró- társadalom számos ismert képviselője. A Magyar Televízió kollek­tívája nevében Geldént. Endre a Televízió művészeti főosztá­lyának vezetője, a közvetlen munkatársak nevében Kovács P. József bemondó búcsúzott a tragikus hirtelenséggel el­hunyt Lénárd Judittól.

Next

/
Thumbnails
Contents