Nógrád. 1970. június (26. évfolyam. 127-151. szám)

1970-06-07 / 132. szám

Dunántúl' tapasztalatok (III.) Bozót helyett milliók TEKNÖVÁSAR Resaelfiink róla Küldöttségünk elérte a Me­csek nyúlványait A vidék csak annyiban különbözik a görbe palóc tájtól, hogy ful- lasztóan meleg a levegő. Az éjszaka kiadós eső esett és most pára úszik a mélyzöld erdőik, tarkálló rétek fölött. A számunkra szokatlan ég­hajlat rányomta bélyegét az egyébként jókedélyű palócok­ra. Hegyi legelőt indultunk megnézni, de a kedélyt űző melegben nem Is erre gondol­tunk. hanem inkább a fris­sítőbb levegőt óhajtottuk. Egyedül Bőgér Gergelv őrizte meg frisseségét. A dúsfüvfl rétek láttán leikiáltott. Arca felragyogott, amikor a lustán hömpölygő gulyát nézte. Mi tagadás, szép ez a vidék és gazdag is. A természet, jó adottságokkal áldotta meg. Mielőtt útra keltünk, kül­döttségünk vezetője, Perecz László bejelentette, hogy BÜk- küsdre, a pécsi járás egyik kis községébe megyünk. Rövid gazdaságföldrajzi ismertetőt tartott a tsz-ről. Tőle tudtuk meg, hogy a jó hegyllegelő- gazdálkodással országos hír­nevet szerzett magának a tsz. Tulajdonképpen azért is ik­tatták az úti programba en­nek a tsz-nek a meglátogatá­sát. hogy a küldöttség tagjai kifürkészhessék titkaikat. Tudniillik a rétsági járásban is annyi a dús fehérjét ter­mő hegyi legelő, hogy ha csak egy részét jól hasznosí­tanák. megkönnyítené a takar­mányellátást. Széles a falu határa. öt­ezerkétszáz holdon gazdálkod­nak. A nagy kiterjedésű he­gyeket dús lombú erdő borít­ja. Mondják, hogy valóságos vadászparadicsom Is. Sok az erdőket meg-megszakító gye­pes oldal. Ezeken feltűntek a fehéroszlopos villanypászto­rok, jelezve, hogy jól gazdál­kodnak a legelővel. A körül­mények kényszerítik őket er­re. Egy kataszteri holdra', 4,7 számosállat jut. Nagyon szép a tehénállományuk és a nö­vendékek is. Az állatoknak a szálas takarmánnyal való el­látását csak abban az eset­ben biztosíthatják, ha min­den termőterületet jó gazda módjára hasznosítanak. Gergely István, a bükkösdl tsz főagronómusa elmondta, hogy a hegyi legelők bozóto­sak, gazosak voltak. A hasz­nosítása is vegyes volt. Legelt azon juh, tehén, de sertés is. Szó szerint így jellemezte el­határozásukat: — Radikálisan láttunk hoz­zá a hegyi legelők rendbeté­teléhez. .. Ez azt jelentette, hogy a szarvasmarhán kívül minden más állatot letiltottak a lege­lőről. A bozótokat letakarítot­ták róla és megkezdték a mű­trágyázást. Holdanként 5—6 mázsa vegyes műtrágyát szórtak rá, amelynek az 50— 60 százaléka nitrogén tar­talmú volt. Két esztendő múlva meglepő eredményt ér­tek el. 247 mázsa füvet takarí­tottak le róla amellett, hogy közben napi porciós adagolás­sal legeltettek is rajta. Az eredmény országos visszhan­got keltett. Tudós emberek, állattenyésztők, tsz elnökök az ország legkülönbözőbb vidéké­ről jártak megcsodálni ered­ményeiket. Amit a hegyi legelőkön lát­tunk. mindent megért. Nem túlzás, térdig érő, igen érté­kes fűben jártunk. Milliókat érnek. Tolmácsi Ferenc, a Nógrád község tsz-elnöke ki­tépett egy marokkal és mu­tatta a köréje sereglő főagro- nómusoknak. Egyöntetű volt a vélemény: ilyen értékes, fe- hérjedús takarmányt máshol aligha lehet találni. A rendfoehozott, jól műtrá­gyázott hegyi legelőnek olyan dús a termése, hogy kifogás­talan takarmányt ad a jószág­nak. Ezért kaszálják is. Ebből kettős hasznot húznak. Kivá­ló szárított szénát nyernek és a kaszálás után újból gyenge fűhöz jut a jószág. A tsz-ta- gok közül ott-jártunkkor né­gyen kaszálták a hegyoldalt. Felesbe végezték a munkát Holdanként 15—17 mázsa szé­A szénbányászatról szóló törvény értelmiében ebben az éviben a megyében, de külö­nösen Salgótarjánban szeiz­mikus méréseket végez a Ma­gyar Állami Eötvös Lórámid Geofizikai Intézet. A méré­sek során jelzőkarokajt és műszereiket helyeznek el a kutatási fúrásoknál a megye és a város különböző pontjai­nál. A jedzőkaróikhoz és a nát takarítanak be. Nagyon megéri nekik, mert a háztáji takarmányszükségletüket is biztosítják ebből. Vendéglátónk — aki egyéb­ként hozzászokhatott, hogy so­kan megcsodálják a hegyi le­gelőiket — nagyon elégedett volt a küldöttségünk különös érdeklődésével. Ismeri a pa­lóc vidék hegyi viszonyait, melegen ajánlotta, hogy bát­ran kezdeményezzenek a rét­sági jérásbeli tsz-ek is. Hoz­zátette, hogy ők is kiterjesz­tik a hegyi legelőiket. Űjabb területeket hoznak rendbe. Mutatta a völgyet, ahol az új majort felépítik, közel a lege­lőhöz. Aztán felnyomatják a vizet a hegy tetejére és ön­tözni fogják a legelőket. Hasz­navehetetlen, hirtelen hegyol­dali szántókat is gyepesítenek, mert többet ér a jó széna, mint a gyengén termő gabona, vagy más satnya növényféle­ség. Az utunk során sokáig be­szédtéma volt a Bükkösdön látottak. Ahogy az lenni szo­kott — vitatkoztunk is. Hi­vatkoztak a mieink a Mecsek- vidéki kedvező éghajlati vi­szonyokra. Szóba került, az anyagi lehetőség is. Egyben azonban teljes volt az egyet­értés: a hegyi legelők haszno­sítása nálunk is elsőrendű fel­adat. műszerekhez nyúlni szigorúan tilos. A kutatócsoport kéri a lakosságot, hogy közreműkö­désével segítse a jobb méré­si eredmények eléréséit. A mérési munkáik során ke­letkezett mezőgazdasági káro­kat az intézet megtéríti. Az esetleges kórt a tanácsok épí­tési osztályánál lehet bejelen­teni. Június elsejével a Népköz- társaság Elnöki Tanácsa újabb községi közös tanácsok kiala­kítását hagyta jóvá. Nógrád megyében hatvankilenc közsé­get érint az összevonás. Na­gyobb tanácsapparátusok ala­kulnak, a csatolt községek fontosabb ügyelt ezentúl a központi községben intézik. A közös tanácsok kialakítá­sa évek óta tartó folya­mat, a korszerű taná­csi tevékenység alapköve. Az összevonásokat hosszú munka előzte meg. A tanácsok tanácsülésen, falugyűlésen vi­tatták meg a feladatokat, ahol mindenki elmondhatta véle­ményét. Az erők összefogása Miért szükséges, hogy be­széljünk erről a nagyon ak­tuális kérdésről? Azért, mert a megye néhány községében visszautasításra talált a közös tanácsok kialakítása. Nem jel­lemző, de mégis említésre méltó, hogy sokhelyütt han­goztatták; miért térünk vissza a régi körjegyzőségi állapotok­ra? Amikor a tanácsok meg­alakultak, örültünk neki, hogy minden község saját tanáccsal rendelkezik, senkinek nem kell távolabbi faluba menni, ha el­intéznivalója akad. Mások a falu jövőjét féltették, mond­ván, hogy a község pénze ezentúl a közös tanács székhe­lyének fejlesztésére megy. Fel­vetődtek Személyi gondok, vagy egyszerűen közhangulat­tá vált a tiltakozás. A közös tanácsok kialakítá­sa az anyagi erők összefogá­sát jelenti. A kis községei? szétforgácsolt anyagi ereje ma már a fejlesztésre nem ele­gendő. A tanácsok egyre na­gyobb önállósággal rendelkez­nek és ennek az önállóságnak anyagi alapokon kell nyugod­nia. Ezt pedig az egy-két em­berrel dolgozó községi taná­csok nem tudják megvalósíta­ni. A megyei tanács — országo­san is elismert kezdeménye­zésként — egyre több jogkör­rel ruházza fel a kisebb szin­tű tanácsokat, növelve anyagi lehetőségeiket. Minden tanács önállóan gazdálkodhat bizo­nyos összegekkel, a pénzt a lakosság igényeinek legmegfe­lelőbb módon fordíthatja fej­lesztésre. Ez az irányzat a jö­vőben egyre inkább növekszik. A helyi tanácsok hivatottak arra, hogy közvetlen kapcso­latban lévén a lakossággal, a legmesszebb menőkig munkál­kodjanak az igények kielégí­tésén. Ezért vált szükségessé a nagyobb tanácsapparátusok létrehozása, amely a legjobb erőkkel dolgozhat és több pénzzel rendelkezve, leginkább megfelel feladatának. Ezt kö­veteli az új gazdaságirányítási rendszer szelleme is. Korszerűbb községfejlesztés Az eddig kialakított községi közös tanácsok gyakorlata mind azt mutatta, hogy helyes volt az elképzelés. Ez különö­sen a balassagyarmati járás­ban volt tapasztalható, ahol elsők között indult meg a kö­zös tanácsok kialakítása. Jú­nius elsejétől közös tanács­apparátussal rendelkezik Cser- hátsurány és Herencsény, Szügy és Csesztve, örhalom és Hugyag. Magyamándorhoz há­rom község csatlakozott: Cser- háthaláp, Debercsény és Mo­hóra. De hozhatnánk példát a pásztói, a rétsági, a szécsényi és a salgótarjáni járásból is, ahol a kisebb községek a jö­vőben közösen munkálkodnak a fejlesztésen. Ä korszerű községfejlesztés Csak így valósítható meg. Ter­mészetesen tervszerűen figye­lembe véve valamennyi társ­község érdekét Az nyilván­való, hogy bizonyos nagy be­ruházásokat mindenképpen a központi községben célszerűbb elhelyezni Nem lehet minden községben orvosi rendelőt, gyógyszertárat, szolgáltató­házat, vagy nagy üzletet épí­teni Viszont mindenképpen gondoskodni kell arról, hogy a központi község gyorsan és jól megközelíthető legyen. Az anyagi erők összefogása a ki­sebb községekben Is lehetővé tesz az eddiginél gyorsabb és nagyobb beruházásokat Ahol a lakosság száma kevesebb, kicsi a községfejlesztésre for­dítható pénz, nyilván hosszabb ideig kellene várni arra, hogy egy-egy nagyobb beruházást megvalósítsanak. így viszont — a megfelelő tervek alapján — az anyagi eszközök kon­centrálásával a társközségek­ben is könnyebben épülhet út. nyithatnak üzletet létesíthet­nek hidakat —. hogy csak a legszükségesebbeket említsük. Bobal Gyula Béke és barátsági találkozó Vanyarcon A Hazafias Népfront szervezésében ma nemzetiségi bé­ke és barátsági találkozóra kerül sor Vanyarcon. Az egész napra tervezett ünnepség gazdag programot ígér. Délelőtt a pásztói járás nemzetiségi községeinek lakossága, a me­gye nemzetiségi községeinek küldöttei nagygyűlésen vesz­nek részit, amelynek előadója Jakab Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a KB agitációs és propagan­daosztályának vezetője lesz. Délután a községi művelődési házban fotókiállítás nyílik, „Csehszlovákia 25 éves szocia­lista fejlődése” címmel. A sportpályára tervezett kultúrmű­sorban a megye és a pásztói járás nemzetiségi tánccsoport­jai és a szlovák szövetség kultúrcsoportja ad műsort. Az egész napi programot szabadtéri bál zárja majd Va­nyarcon. Szeizmikus mérések a megyében MinőségláiH A „hívők” és az ellentábor Talán másfél évvel ezelőtt írtuk le először ezt a szót: minőségláinc. A cél az volt, hogy az üzemek közötti együttműködésit a rideg üzle­ti formáikat és az esetleges személyes ismeretségek sízűk kereteit kiterjesztve, a válla­lati kollektívák, a szocialista brigádok, a fiatalok közös ügyéivé tegyék. Mi kerül a borítékba? Miért legyen közös ügy az együttműködés? Csak egyet­len példa: két hagyományos tűzhelyttpushoz a Salgótarjáni Kohászati Üzemek szállította a kenetacélokat a tűzhelygyár­nak. Vissza-vissza térő nehéz­ségeket okozott, hogy ezek minősége gyakorta nem felelt meg a követelményeknek. A felhasanáiőknak pótmunkákat kellett végezniük, hogy a ke- rertiacélokat elfogadjható álla­potba hozzák. A gyártónak pedig állandóan azzal a le­hetőséggel kellett számolnia, hogy a gyenge minőségű ter­méket csak árengedménnyel tudja értékesíteni, aminek hatása — közvetlenül a bér­ben vagy később, a nyere- Régo&zbáskor — a munkások fizetési borítékjában is érződ­ni fog. A mimőségüámic révén sikerült elérni. hogy az a bi­zonyos „piusiz”, a gondosabb rmunk® és a műszaki intézke­désiek hatására javult a keret- acélok minősége és a két vál­lalat kapcsolata zavartalanná vált. Kétségtelenül az elmúlt másfél éviben történt egy, s más ezen a téren, ami figyel­met érdemed. A mozgalom át­lépte a megye határait, létre­jött a Mosonmagyaróvári Fémszerelvénygyár és partne­reinek mimóségláímca, amely arra hivatott, hogy a Dunán­túlon tovább fűzze a jó mi­nőség láncszemeit. Lapuink kezdettől fogva figyelemmel kísérte és ösztönözte a kezde­ményezéseket, abból az elv­ből kiindulva, hogy az ipar­ban a gazdálkodás tartalékai még koránt sincsenek kime­rítve. Igazolja ezt, hogy a múlt évben a termelékenység növekedése országszerte lelas­sult és nagyon sok helyütt még a minőség körül is bőven von mit tenni. Haszon és nyereség Köraniyelmiüsóg lenne az eredményességhez közelebb vivő lehetőségek köziül akár­csak egyetlen egyet is elsza- Lasztamii. A minőségláncban pedig nem kis lehetőségek rejlenek. Jó néhány példát le­hetne említeni, amikor a jó minőség lánca komoly gya­korlati hasizomnál járt. amit a józan közgazdászok mérni tudnak és sízámakikail kifejez­hetnek. Mindez igazolta a megyei kezdeményezés életre- valóságát. Míg azonban lényegles vo­násaiban, alapvető célkitűzé­seiben senkii sem vitatja a mimőséglánc jelentőségéit, a lendület a gyakorlat bukta­tóin gyakran elakad. Pedig szinte minden üzemi törek­véshez „vág” a kezdeménye­zés: nem idegien a mun ka ver­senytől, a szocialista brigád- mozgalomtól. Beleillik az ifjúkommiunistálk termelést segítő tevékenységébe és a gyár távlati elképzeléseibe. Ha időlegesen itt-ott még a könnyebb ellenállás irányába hatnak Is a gazdasági ösztön­zők, hasstzabb távon egyetlen járható út valamennyi ter­melőüzem számára a jobb, korszerűbb termék előállítá­sa és a versenyképesség ár­ban és minőségiben. Nem ne­héz belátni, hogy csak ezen múlhat, lesz-e elegendő pénz a fejlesztésre, korszerűsítés­re, mennyi lesz a nyereség és mennyi jut a megtermelt ja- viaklból béremelésre. Vannak csodavárók Az ellenzőknek csak olyan érveik vannak a mimőség- Lánceal szemben, amelyeket nem ajánlatos nagy gairrad hangoztatni. Arra minri'en- esetne jók, hogy a „hívők” lelkesedését időről időre le­hűtsék. Talán ez is az oka — a kényelmességen, az ötlet- szegénységen és a tamácste­lamisiáigiom kívül —, hogy a so­kat ígérő kezdeti mozgolódás, tapogatózás után a kezdemé­nyezők megtorpannak. Csoda- várók módjára tétlenül vár­ják, hogy történjen valami, mintha elég lenne csupán a földibe szúrni a szőlő vessze­jét, hogy ősszel szüretelni le­hessen. A minőségláinc megre­ked a kapcsolat felvételének szintjén, pedig a kölcsönös elvárások tisztázáséra, az együttműködés javítására és szélesítésére, a tenni valók ki­dolgozására csak ezután nyíl­nia mód. Az is lehet, hogy a kezde­ményezők sokszor azt sem tudják, hogyan is tovább? Etet a tanácstalanságot az üzem gazdasági és műszaki vezetői oldhatnák fel. ha nem sajnál­nák az időt, hogy elmondják, hol szorít a cipő és az elein­te képlékeny, alakítható tö­rekvéseknek határozott irányt szabnának. Mint ahogyan a Mosonmagyaróvári Fémsze- relvénygyár igazgatója sem sajnálta az időt és fáradsá­got, hogy leüljön program­adó beszélgetésre a minőség­lánc fő véidinökeivel, a fiata­lokkal. Kiss Sándor Valamennyi falugyűlésen felmerült az ügyintézés kérdé­se. Erre megnyugtató választ kapott valamennyi csatolt köz­ség. Igazolásért, járlatlevélért nem kell beutazni a községi tanács székhelyére. A taná­csok vagy állandó kirendelt­séggel. vagy kirendeltségi na­pokkal oldják meg az ügyin­tézést A jövő útja Az Elnöki Tanács rendelet« alapján, ezekben a napokban kezdtek munkához a közös tanácsok. Kialakítják a közös munka módszereit, elkészítik a terveket. Ez most annál is fontosabb, mert a negyedik ötéves terv elgondolásai ezek­ben a hónapokban érlelődnek meg. Az anyagi lehetőségekkel élve, a tanácsi demokratizmus elveit betartva kezdődik a kö­zös munka az újonnan szer­vezett tanácsokon. Hogy milyen eredménnyel, azt a következő évek mutatják meg. Cs. E. NÓGRÁD — 1970. június 7., vasárnap 3

Next

/
Thumbnails
Contents