Nógrád. 1970. június (26. évfolyam. 127-151. szám)
1970-06-07 / 132. szám
Dunántúl' tapasztalatok (III.) Bozót helyett milliók TEKNÖVÁSAR Resaelfiink róla Küldöttségünk elérte a Mecsek nyúlványait A vidék csak annyiban különbözik a görbe palóc tájtól, hogy ful- lasztóan meleg a levegő. Az éjszaka kiadós eső esett és most pára úszik a mélyzöld erdőik, tarkálló rétek fölött. A számunkra szokatlan éghajlat rányomta bélyegét az egyébként jókedélyű palócokra. Hegyi legelőt indultunk megnézni, de a kedélyt űző melegben nem Is erre gondoltunk. hanem inkább a frissítőbb levegőt óhajtottuk. Egyedül Bőgér Gergelv őrizte meg frisseségét. A dúsfüvfl rétek láttán leikiáltott. Arca felragyogott, amikor a lustán hömpölygő gulyát nézte. Mi tagadás, szép ez a vidék és gazdag is. A természet, jó adottságokkal áldotta meg. Mielőtt útra keltünk, küldöttségünk vezetője, Perecz László bejelentette, hogy BÜk- küsdre, a pécsi járás egyik kis községébe megyünk. Rövid gazdaságföldrajzi ismertetőt tartott a tsz-ről. Tőle tudtuk meg, hogy a jó hegyllegelő- gazdálkodással országos hírnevet szerzett magának a tsz. Tulajdonképpen azért is iktatták az úti programba ennek a tsz-nek a meglátogatását. hogy a küldöttség tagjai kifürkészhessék titkaikat. Tudniillik a rétsági járásban is annyi a dús fehérjét termő hegyi legelő, hogy ha csak egy részét jól hasznosítanák. megkönnyítené a takarmányellátást. Széles a falu határa. ötezerkétszáz holdon gazdálkodnak. A nagy kiterjedésű hegyeket dús lombú erdő borítja. Mondják, hogy valóságos vadászparadicsom Is. Sok az erdőket meg-megszakító gyepes oldal. Ezeken feltűntek a fehéroszlopos villanypásztorok, jelezve, hogy jól gazdálkodnak a legelővel. A körülmények kényszerítik őket erre. Egy kataszteri holdra', 4,7 számosállat jut. Nagyon szép a tehénállományuk és a növendékek is. Az állatoknak a szálas takarmánnyal való ellátását csak abban az esetben biztosíthatják, ha minden termőterületet jó gazda módjára hasznosítanak. Gergely István, a bükkösdl tsz főagronómusa elmondta, hogy a hegyi legelők bozótosak, gazosak voltak. A hasznosítása is vegyes volt. Legelt azon juh, tehén, de sertés is. Szó szerint így jellemezte elhatározásukat: — Radikálisan láttunk hozzá a hegyi legelők rendbetételéhez. .. Ez azt jelentette, hogy a szarvasmarhán kívül minden más állatot letiltottak a legelőről. A bozótokat letakarították róla és megkezdték a műtrágyázást. Holdanként 5—6 mázsa vegyes műtrágyát szórtak rá, amelynek az 50— 60 százaléka nitrogén tartalmú volt. Két esztendő múlva meglepő eredményt értek el. 247 mázsa füvet takarítottak le róla amellett, hogy közben napi porciós adagolással legeltettek is rajta. Az eredmény országos visszhangot keltett. Tudós emberek, állattenyésztők, tsz elnökök az ország legkülönbözőbb vidékéről jártak megcsodálni eredményeiket. Amit a hegyi legelőkön láttunk. mindent megért. Nem túlzás, térdig érő, igen értékes fűben jártunk. Milliókat érnek. Tolmácsi Ferenc, a Nógrád község tsz-elnöke kitépett egy marokkal és mutatta a köréje sereglő főagro- nómusoknak. Egyöntetű volt a vélemény: ilyen értékes, fe- hérjedús takarmányt máshol aligha lehet találni. A rendfoehozott, jól műtrágyázott hegyi legelőnek olyan dús a termése, hogy kifogástalan takarmányt ad a jószágnak. Ezért kaszálják is. Ebből kettős hasznot húznak. Kiváló szárított szénát nyernek és a kaszálás után újból gyenge fűhöz jut a jószág. A tsz-ta- gok közül ott-jártunkkor négyen kaszálták a hegyoldalt. Felesbe végezték a munkát Holdanként 15—17 mázsa széA szénbányászatról szóló törvény értelmiében ebben az éviben a megyében, de különösen Salgótarjánban szeizmikus méréseket végez a Magyar Állami Eötvös Lórámid Geofizikai Intézet. A mérések során jelzőkarokajt és műszereiket helyeznek el a kutatási fúrásoknál a megye és a város különböző pontjainál. A jedzőkaróikhoz és a nát takarítanak be. Nagyon megéri nekik, mert a háztáji takarmányszükségletüket is biztosítják ebből. Vendéglátónk — aki egyébként hozzászokhatott, hogy sokan megcsodálják a hegyi legelőiket — nagyon elégedett volt a küldöttségünk különös érdeklődésével. Ismeri a palóc vidék hegyi viszonyait, melegen ajánlotta, hogy bátran kezdeményezzenek a rétsági jérásbeli tsz-ek is. Hozzátette, hogy ők is kiterjesztik a hegyi legelőiket. Űjabb területeket hoznak rendbe. Mutatta a völgyet, ahol az új majort felépítik, közel a legelőhöz. Aztán felnyomatják a vizet a hegy tetejére és öntözni fogják a legelőket. Hasznavehetetlen, hirtelen hegyoldali szántókat is gyepesítenek, mert többet ér a jó széna, mint a gyengén termő gabona, vagy más satnya növényféleség. Az utunk során sokáig beszédtéma volt a Bükkösdön látottak. Ahogy az lenni szokott — vitatkoztunk is. Hivatkoztak a mieink a Mecsek- vidéki kedvező éghajlati viszonyokra. Szóba került, az anyagi lehetőség is. Egyben azonban teljes volt az egyetértés: a hegyi legelők hasznosítása nálunk is elsőrendű feladat. műszerekhez nyúlni szigorúan tilos. A kutatócsoport kéri a lakosságot, hogy közreműködésével segítse a jobb mérési eredmények eléréséit. A mérési munkáik során keletkezett mezőgazdasági károkat az intézet megtéríti. Az esetleges kórt a tanácsok építési osztályánál lehet bejelenteni. Június elsejével a Népköz- társaság Elnöki Tanácsa újabb községi közös tanácsok kialakítását hagyta jóvá. Nógrád megyében hatvankilenc községet érint az összevonás. Nagyobb tanácsapparátusok alakulnak, a csatolt községek fontosabb ügyelt ezentúl a központi községben intézik. A közös tanácsok kialakítása évek óta tartó folyamat, a korszerű tanácsi tevékenység alapköve. Az összevonásokat hosszú munka előzte meg. A tanácsok tanácsülésen, falugyűlésen vitatták meg a feladatokat, ahol mindenki elmondhatta véleményét. Az erők összefogása Miért szükséges, hogy beszéljünk erről a nagyon aktuális kérdésről? Azért, mert a megye néhány községében visszautasításra talált a közös tanácsok kialakítása. Nem jellemző, de mégis említésre méltó, hogy sokhelyütt hangoztatták; miért térünk vissza a régi körjegyzőségi állapotokra? Amikor a tanácsok megalakultak, örültünk neki, hogy minden község saját tanáccsal rendelkezik, senkinek nem kell távolabbi faluba menni, ha elintéznivalója akad. Mások a falu jövőjét féltették, mondván, hogy a község pénze ezentúl a közös tanács székhelyének fejlesztésére megy. Felvetődtek Személyi gondok, vagy egyszerűen közhangulattá vált a tiltakozás. A közös tanácsok kialakítása az anyagi erők összefogását jelenti. A kis községei? szétforgácsolt anyagi ereje ma már a fejlesztésre nem elegendő. A tanácsok egyre nagyobb önállósággal rendelkeznek és ennek az önállóságnak anyagi alapokon kell nyugodnia. Ezt pedig az egy-két emberrel dolgozó községi tanácsok nem tudják megvalósítani. A megyei tanács — országosan is elismert kezdeményezésként — egyre több jogkörrel ruházza fel a kisebb szintű tanácsokat, növelve anyagi lehetőségeiket. Minden tanács önállóan gazdálkodhat bizonyos összegekkel, a pénzt a lakosság igényeinek legmegfelelőbb módon fordíthatja fejlesztésre. Ez az irányzat a jövőben egyre inkább növekszik. A helyi tanácsok hivatottak arra, hogy közvetlen kapcsolatban lévén a lakossággal, a legmesszebb menőkig munkálkodjanak az igények kielégítésén. Ezért vált szükségessé a nagyobb tanácsapparátusok létrehozása, amely a legjobb erőkkel dolgozhat és több pénzzel rendelkezve, leginkább megfelel feladatának. Ezt követeli az új gazdaságirányítási rendszer szelleme is. Korszerűbb községfejlesztés Az eddig kialakított községi közös tanácsok gyakorlata mind azt mutatta, hogy helyes volt az elképzelés. Ez különösen a balassagyarmati járásban volt tapasztalható, ahol elsők között indult meg a közös tanácsok kialakítása. Június elsejétől közös tanácsapparátussal rendelkezik Cser- hátsurány és Herencsény, Szügy és Csesztve, örhalom és Hugyag. Magyamándorhoz három község csatlakozott: Cser- háthaláp, Debercsény és Mohóra. De hozhatnánk példát a pásztói, a rétsági, a szécsényi és a salgótarjáni járásból is, ahol a kisebb községek a jövőben közösen munkálkodnak a fejlesztésen. Ä korszerű községfejlesztés Csak így valósítható meg. Természetesen tervszerűen figyelembe véve valamennyi társközség érdekét Az nyilvánvaló, hogy bizonyos nagy beruházásokat mindenképpen a központi községben célszerűbb elhelyezni Nem lehet minden községben orvosi rendelőt, gyógyszertárat, szolgáltatóházat, vagy nagy üzletet építeni Viszont mindenképpen gondoskodni kell arról, hogy a központi község gyorsan és jól megközelíthető legyen. Az anyagi erők összefogása a kisebb községekben Is lehetővé tesz az eddiginél gyorsabb és nagyobb beruházásokat Ahol a lakosság száma kevesebb, kicsi a községfejlesztésre fordítható pénz, nyilván hosszabb ideig kellene várni arra, hogy egy-egy nagyobb beruházást megvalósítsanak. így viszont — a megfelelő tervek alapján — az anyagi eszközök koncentrálásával a társközségekben is könnyebben épülhet út. nyithatnak üzletet létesíthetnek hidakat —. hogy csak a legszükségesebbeket említsük. Bobal Gyula Béke és barátsági találkozó Vanyarcon A Hazafias Népfront szervezésében ma nemzetiségi béke és barátsági találkozóra kerül sor Vanyarcon. Az egész napra tervezett ünnepség gazdag programot ígér. Délelőtt a pásztói járás nemzetiségi községeinek lakossága, a megye nemzetiségi községeinek küldöttei nagygyűlésen vesznek részit, amelynek előadója Jakab Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a KB agitációs és propagandaosztályának vezetője lesz. Délután a községi művelődési házban fotókiállítás nyílik, „Csehszlovákia 25 éves szocialista fejlődése” címmel. A sportpályára tervezett kultúrműsorban a megye és a pásztói járás nemzetiségi tánccsoportjai és a szlovák szövetség kultúrcsoportja ad műsort. Az egész napi programot szabadtéri bál zárja majd Vanyarcon. Szeizmikus mérések a megyében MinőségláiH A „hívők” és az ellentábor Talán másfél évvel ezelőtt írtuk le először ezt a szót: minőségláinc. A cél az volt, hogy az üzemek közötti együttműködésit a rideg üzleti formáikat és az esetleges személyes ismeretségek sízűk kereteit kiterjesztve, a vállalati kollektívák, a szocialista brigádok, a fiatalok közös ügyéivé tegyék. Mi kerül a borítékba? Miért legyen közös ügy az együttműködés? Csak egyetlen példa: két hagyományos tűzhelyttpushoz a Salgótarjáni Kohászati Üzemek szállította a kenetacélokat a tűzhelygyárnak. Vissza-vissza térő nehézségeket okozott, hogy ezek minősége gyakorta nem felelt meg a követelményeknek. A felhasanáiőknak pótmunkákat kellett végezniük, hogy a ke- rertiacélokat elfogadjható állapotba hozzák. A gyártónak pedig állandóan azzal a lehetőséggel kellett számolnia, hogy a gyenge minőségű terméket csak árengedménnyel tudja értékesíteni, aminek hatása — közvetlenül a bérben vagy később, a nyere- Régo&zbáskor — a munkások fizetési borítékjában is érződni fog. A mimőségüámic révén sikerült elérni. hogy az a bizonyos „piusiz”, a gondosabb rmunk® és a műszaki intézkedésiek hatására javult a keret- acélok minősége és a két vállalat kapcsolata zavartalanná vált. Kétségtelenül az elmúlt másfél éviben történt egy, s más ezen a téren, ami figyelmet érdemed. A mozgalom átlépte a megye határait, létrejött a Mosonmagyaróvári Fémszerelvénygyár és partnereinek mimóségláímca, amely arra hivatott, hogy a Dunántúlon tovább fűzze a jó minőség láncszemeit. Lapuink kezdettől fogva figyelemmel kísérte és ösztönözte a kezdeményezéseket, abból az elvből kiindulva, hogy az iparban a gazdálkodás tartalékai még koránt sincsenek kimerítve. Igazolja ezt, hogy a múlt évben a termelékenység növekedése országszerte lelassult és nagyon sok helyütt még a minőség körül is bőven von mit tenni. Haszon és nyereség Köraniyelmiüsóg lenne az eredményességhez közelebb vivő lehetőségek köziül akárcsak egyetlen egyet is elsza- Lasztamii. A minőségláncban pedig nem kis lehetőségek rejlenek. Jó néhány példát lehetne említeni, amikor a jó minőség lánca komoly gyakorlati hasizomnál járt. amit a józan közgazdászok mérni tudnak és sízámakikail kifejezhetnek. Mindez igazolta a megyei kezdeményezés életre- valóságát. Míg azonban lényegles vonásaiban, alapvető célkitűzéseiben senkii sem vitatja a mimőséglánc jelentőségéit, a lendület a gyakorlat buktatóin gyakran elakad. Pedig szinte minden üzemi törekvéshez „vág” a kezdeményezés: nem idegien a mun ka versenytől, a szocialista brigád- mozgalomtól. Beleillik az ifjúkommiunistálk termelést segítő tevékenységébe és a gyár távlati elképzeléseibe. Ha időlegesen itt-ott még a könnyebb ellenállás irányába hatnak Is a gazdasági ösztönzők, hasstzabb távon egyetlen járható út valamennyi termelőüzem számára a jobb, korszerűbb termék előállítása és a versenyképesség árban és minőségiben. Nem nehéz belátni, hogy csak ezen múlhat, lesz-e elegendő pénz a fejlesztésre, korszerűsítésre, mennyi lesz a nyereség és mennyi jut a megtermelt ja- viaklból béremelésre. Vannak csodavárók Az ellenzőknek csak olyan érveik vannak a mimőség- Lánceal szemben, amelyeket nem ajánlatos nagy gairrad hangoztatni. Arra minri'en- esetne jók, hogy a „hívők” lelkesedését időről időre lehűtsék. Talán ez is az oka — a kényelmességen, az ötlet- szegénységen és a tamácstelamisiáigiom kívül —, hogy a sokat ígérő kezdeti mozgolódás, tapogatózás után a kezdeményezők megtorpannak. Csoda- várók módjára tétlenül várják, hogy történjen valami, mintha elég lenne csupán a földibe szúrni a szőlő vesszejét, hogy ősszel szüretelni lehessen. A minőségláinc megreked a kapcsolat felvételének szintjén, pedig a kölcsönös elvárások tisztázáséra, az együttműködés javítására és szélesítésére, a tenni valók kidolgozására csak ezután nyílnia mód. Az is lehet, hogy a kezdeményezők sokszor azt sem tudják, hogyan is tovább? Etet a tanácstalanságot az üzem gazdasági és műszaki vezetői oldhatnák fel. ha nem sajnálnák az időt, hogy elmondják, hol szorít a cipő és az eleinte képlékeny, alakítható törekvéseknek határozott irányt szabnának. Mint ahogyan a Mosonmagyaróvári Fémsze- relvénygyár igazgatója sem sajnálta az időt és fáradságot, hogy leüljön programadó beszélgetésre a minőséglánc fő véidinökeivel, a fiatalokkal. Kiss Sándor Valamennyi falugyűlésen felmerült az ügyintézés kérdése. Erre megnyugtató választ kapott valamennyi csatolt község. Igazolásért, járlatlevélért nem kell beutazni a községi tanács székhelyére. A tanácsok vagy állandó kirendeltséggel. vagy kirendeltségi napokkal oldják meg az ügyintézést A jövő útja Az Elnöki Tanács rendelet« alapján, ezekben a napokban kezdtek munkához a közös tanácsok. Kialakítják a közös munka módszereit, elkészítik a terveket. Ez most annál is fontosabb, mert a negyedik ötéves terv elgondolásai ezekben a hónapokban érlelődnek meg. Az anyagi lehetőségekkel élve, a tanácsi demokratizmus elveit betartva kezdődik a közös munka az újonnan szervezett tanácsokon. Hogy milyen eredménnyel, azt a következő évek mutatják meg. Cs. E. NÓGRÁD — 1970. június 7., vasárnap 3
