Nógrád. 1970. június (26. évfolyam. 127-151. szám)

1970-06-24 / 146. szám

Szedik már a szamócát A miniszter válaszol Tizennégymilliárd forint az építőipar fejlesztésére A romhányi kezdeményesést támogatják i\ógrád megye a pályázók között — Rosszkor jöttek Teg- tiap szedték nálunk a sza­mócát. — S mikor szednek legkö­zelebb? — Vasárnap Nálunk va­sárnap is dolgoznak az asz- szonyok. no, meg az egész család- Délután jön a MÉK az áruért. A szamócacsősz zöld gallyakkal álcázott kunyhó előtt állt. Vezetékneve után hiába érdeklődünk a tagok között, de csak a kereszt­nevén ismerik. — Ö a Matyi bácsi! Nem idevalósi. Bevándorolt Pös- tyénbe . Menjenek az iro­dára. majd ott megmondják a teljes nevét! ★ Csakhogy mi most nem a mezőőröket, alkalmi csőszö­ket kutatjuk, hanem a sza­mócaszüretet. amely mint minden egyéb mezőgazda- sági munka, ugyancsak meg­késett néhány hetet. Rövid félóra sem telik el, máris Dejtáron faggatjuk Berta Istvánt, a termelőszövetke­zet elnökét, aki szinte ve­lünk egyidőben érkezett meg a fővárosból, ahol új gépeket, gépi berendezése­ket vásárolt. — Ötvenkét hold termő szamócánk van, ebből a na­gyobb tömeg a megyénkben már hagyományosnak mond­ható Madame Moutot fajta. Három holdon két esztende­je kísérletképpen telepítet­tünk a Charles de Machi- roux fajtából is, amely Franciaországból származott el hozzánk, Magyarország­ra. Kisebb területen pedig a svéd származású Lihama szamócafajtával próbálko­zunk. Közben, ha beválnak, szaporítjuk is ezeket a faj­tákat, mert kiválóak ezport- ra. Szép a színük és na­gyobbak, jobban tűrik a szállítást, mint a Madame Moutot. . Otközben, amíg homokos dűlőutakon kanyargunk és úgy érjük el a szamóca­telepet, a tsz-elnök azt ma­gyarázza: — A színes fajtáké a jö­vő' A szamócatáblákon tarka öltözékben lányok, asszo­nyok hajlonganak: szedik az ízletes gyümölcsöt. A férfiak a tábla szélén ko­csikra rakják a friss árut, ahonnan a gyékény falú gyűjtőraktárba jut. Itt kö­vetkezik a mérlegelés, az Titkárnők tanfolyama Titkárnőképző tanfolyamot rendez a TIT Nógrád megyei szervezete szeptemberben Sal­gótarjánban. A tanfolyamról körlevelet küld ki a TIT a vál­lalatok, intézmények munka­ügyi osztályainak. Az már biz­tos, ha a már működő és érettségivel rendelkező titkár­nők tanfolyama egyéves lesz. míg a többieké kétéves. A tan­folyam során jogi, magyar nyel­vi, gazdasági és pszichológiai előadásokat hallgatnak a tit­kárnők, emellett levelezést ta­nulnak és a kulturált maga­tartásról is szó lesz. A tanfo­lyam eredményes elvégzői ok­levelet kapnak. áru osztályozása Tulajdon­képpen itt dől el. melyik megy exportra, melyik a belföldi piacra. Az elnök megkóstoltatja a Machiroux -fajtát, mely valóban tömöttebb. színe­sebb. mint a hagyományos szamócák. — ízlett? — Nekem a Madame Moutot jobban ízlik — val­lom be­— Kicsit illatos, pikáns íze van. De minden újat meg kell szokni előbb... ★ Utunk következő állomá­sa Ipolyvece. A vakvágányon öt hűtő­kocsiba rakják a friss sza­mócát, amely a jegelt va­gonban nyugati exportra megy. A jegelést és a rako­dást Tóth József, a tsz-el­nök is ellenőrzi. Arca gond­terhelt. — Idény eleji nehézsége­ink vannak — mondja. — Az exportáló vállalat késik a diszpozícióval, a MÁV ké­sik a szállítással, mi meg kesergünk, hogy huszon­négy óráig Drégelypalánkon áll majd vagonban a friss gyümölcs, amikor már hol­nap a svájci vagy nyugat­német piacon tehetne... Harmadik napja szedik a szamócát Első nap 35, má­sodik nap 90 mázsát szedtek le a kilencven holdas ter­mőterületről. A harmadik napon már 250 mázsa sza­móca került az exportreke­szekbe. Egyébként Drégely- p áfánkról indul útnak a szügyi, dejtári, honti termés is. Ezen a napon csaknem öt­százan szedték a szamócát a vécéi határban, gyerekek és felnőttek, nők és férfiak A tejet szállító tankból vastag. . gumicsövön keresztül jut a pasztőrözőbe a tej. A 18 tagú, Háncsok László szak­szervezet titkár vezette Szo­cialista címért küzdő brigád délutános tagjai állnak a gé­pék ’ mellett, s igazítják, vi­gyázzák a tej útját. Hosszú és fáradságos az a munka, amíg a tejből külön­böző tejtermék lesz és maga a tej is eljut a fogyasztók­hoz. A pasztőrözésnél Horváth Feréncné áll, őt váltja Ru- zsinszki Istvánná, illetve Sző­ke Ilona. — Harmincötezer liter tan­kos tejet vesz át két műszak­ban a brigád. Ezenkívül 8— 10 000 Irta- tejszínt pasztőrö­zünk. A tej egy részéből az igényeknek megfelelően, na­ponta 12. mázsa túrót készí­tünk — magyarázza Dancsok József brigádvezető. Munkájuk elíer eddig kifo­gás nem merült fel. s már kétszer elnyerték a Szocialis­ta címet. A brigád vezetője érettségivel a kezében került az üzembe. Ennek már kilenc éve. ő, meg művezető tár­sa vétü a brigádon belül a férfiak érdekeit. Megkérdez­tem tőle: lehet-e jól együtt dolgozni a brigád női tag­jaival? — Ki lehet velük jönni, csak ismerni kell őket. Oly­kor összezördülnek, de ez a munka természetéből fakad, s ritkán fordul elő. De csak akkor, ha a délelőttösök nem . mossák ki - a kannát. Egyéb­szinté kivétel nélkül a ha­tárban dolgoznak. Kiköltö­zött a község a szamócaföl­dekre. — Reméljük — mondja a tsz-elnök — egy-két napon belül már jobban megy a szedés. Nekünk az az örö­münk, ha a visszaigazolás azt mutatja, hogy jól érke­zett az áru a külföldi keres­kedőkhöz. Tavaly, amit hű- tövagonba raktunk, két órán belül már el is ment. ■. Egyébként a sok eső mi­att az ipolyveceiek nagyon megijedtek. Tavaly is az idézte elő a gombabetegsé­get, a zöldrohadást. De az idő gyorsan melegebbre for­dult, a tiszta égen fényesen tündöklik a Nap. * — Két-három napon belül eső kellene — mondja Fe­kete Sándor, a Megyei Ér­tékesítési Központ igazgató­ja, amikor a szamócatermés iránt érdeklődünk —, az erős napsütés már kárára van a minőségnek . . . A MÉK számára lényegé­ben még csak most kezdő­dött az idény. — Mennyi szamócát vásá­roltak eddig? — Pontosan huszonhat vagonnal, ebből több mint huszonegy vagon exportra ment. mégpedig nagyrészt Nyugatra. De Csehszlováki­ába is megkezdtük a szál­lítást a parassapusztai át­vevőtelepen át. . — Tehát a minőség jó? — Az áru 80—85 százalé­ka exportképes. A megkésett idény nehéz­ségeivel küzdenek a tsz-ek. De szívesen vállalják a megterhelést, mint mindig, amikor a termés jó. ként személyi ellenségeskedés, torzsalkodás ismeretlen a bri­gád életében, illetve én ilyet eddig nem tapasztaltam. — Udvariasságból mondja? — Nem.. Eddig öten kapták meg a kiváló dolgozo oklevelet, köz­tük a brigád vezetője és azok. akik régen tevékenykednek a kollektívában. A brigád het­ven százaléka öt éve dolgozik együtt, ismerik egymás gon­dolatait. szokásait, jó és rossz tulajdonságait. Az újak nem­rég kerültek a brigádban, s mindannyian fiatalok. Őket a régebbiek; Szondi Valéria, Szabó Gizella segítik át a kez­déssel járó nehézségeken. A fiatalok: Voengri Ágnes. Sár­kány Kati, Hirta Jánosné szí­ves szóval emlékeznek brigád­társaikról, tanító mestereik­ről. Mivel a tej gyorsan romló fogyasztási cikk. fontos, hogy akik vele dolgoznak, ismerjék annak természetét, azokat a tulajdonságokat, amelyek nél­külözhetetlenek a jó munká­hoz. Ezért a brigádból hatan vállalkoztak a háromhóna­pos szakmai tanfolyam elvég­zésére. A különböző órákon azokkal a technológiai és ve­gyi folyamatokkal ismerked­tek meg, amíg a tejből kész­áru lesz. A brigád tagjai helybői és a környékbeli községekből verbuválódtak Ez megszabja kollektív együttlétük határát. Ehhez járul még a tót mű­Orszáigos építőipari konfe­renciát rendeztek május 15— 16-án Budapesten Nógrádota megyei pártbizottság, az álla­mi építőipar és szerkesztősé­günk munkatársai képvisel­ték. A tanácskozáson Bondor József építésügyi és városfej­lesztési miniszter tartott elő­adást. A tanácskozáson szer­kesztőségünk munkatársai kérdéseket tettek £eL A mi­niszter most írásban vála- szolit. Az elhangzott kérdése­ket és a választ közöljük la­punkban. Dr. Fazekas László (NÓG­RÁD Szerkesztősége) kérdése: Az építőipar kapacitásá­nak, korszerüsitésének kö­vetelménye alapvető, meg­határozó a IV. ötéves terv teljesítése szempontjából. Vajon az építőipar fejlesz­tése időben és forintban megelőz-e más beruházáso­kat? Bondor József miniszter vá­lasza: Gazdasági fejlődésünk kelllő megalapozása és az életszín­vonal kívánt mértékű emelé­se az építési igények dinami­kus növekedését eredményezi. Az építőipar teljesítőképessé­gé: a nagyipari módszerek fejlesztésével a munkafolya­matok mind nagyobb részé­nek komplex gépesítésével, g könnyűszerkezetek széles kö­rű alkalmazásával, az építési folyamatok szerelő jellegének elterjesztésével, a munkaszer­vezés javításával kell elsősor­ban növelni. Mindezek meg­valósításához az építőipar a következő ötéves tervidőszak­ban 13—14 milliárd forint be­ruházást igényel. Az építő­ipari beruházások növekedési üteme ezzel a III. ötéves terv­időszakhoz képest mintegy 50 százalékos, a népgazdasági be­ruházások 35—38 százalékos átlagával szemben. A kedve­zőbb növekedésű ütem mellett azonban figyelembe kell ven­ni, hogv az építőipar terme­lőerőinek és ipari hátterének fejlődése az elmúlt másfél évtizedben időben és ütem­ben is elmaradt a társadalmi szükségletek növekedésétől. Az építőipar állóeszköz-állo­mánya 1968-ban a népgazda­ság termelő állóalapjainak mindössze 1.7 százalékát tette ki, technikai felkészültsége a szak is. Emiatt a negyed­évenként megtartott brigád- gyűléseken a kollektívának csak hetven százaléka tud részt venni. A távollevőknek a résztvevők mondják el: mi­ről tanácskozott a brigád, mi­lyen kérdéseket vitattak meg, és milyen állásfoglalás szüle­tett. Közelebb hozza egymáshoz a kollektíva tagjait az a la­kásépítési akció, amelyben a brigádnak két tagja is részt vesz. A többiek idejüktől füg­gően segítenek. Azokat a kis­mamákat, akik otthon töltik idejüket, rendszeresen felke­resik. ajándékokat adnak át nekik, elmesélik a brigádélet érdekes epizódjait, majd meg­kérdezik: miben tudnának se­gíteni. Jó dolog ez, mert a kismamák érzik: számon tart­ják őket, szívesen gondolnak rájuk, szeretette] várják visz- sza őket Más irányú és jellegű kol­lektív megnyilvánulásokról — közös színház-, mozilátogatás, kirándulás stb. — sajnos, nem tudnak számot adni az előbb említett okok miatt. Míg beszélgettünk, az ud­varon várakozó, tejjel telt tank kiürült. A kannákban ér­kezett tej is a pasztőrözőben keringett már. A brigád tag­jai elnézést kértek, mondván: sietniük kell, mert nemsoká­ra eljön a szállítás ideje, s addigra a kiadott munkát ki­fogástalanul el kell végezniük. termelőágazatok között a leg­alacsonyabb. Míg az Iparban az egy főre jutó állóalap át­lagban 162 000 formt, az épí­tőiparban ennek csupán 1/5-e. Az igények kielégítésére, költségvetési juttatás, illet­ve megyei támogatás folyó­sítására mikor kerül sor? Az 1970. évi népgazdasági terv az építőipari ágazat álló­eszköz-fejlesztési céljaira két­százmillió forint költségve­tési hozzájárulást irányoz elő. Az ezt követő 1971—1975. éves időszakra is lehetőség lesz központi támogatás nyújtásá­ra. A központi forrásból első­sorban a folyamatban levő egyedi nagyberuházások befe­jezését. a központilag elhatá­rozott új közműépítő vállala­tok létrehozásét és a házgyá­ri hálózat továbbfejlesztését kell biztosítani. Ezen túlme­nően a vállalati beruházások preferálására évenként mint­egy kétszázmillió forint áll rendelkezésre. A központi forrásból vállalati beruházá­sokhoz pályázatok alapján nyújtunk állami támogatást. Az 1970. február 3-án köz­zétett pályázati felhívás alap­ián eddig 47 szervezet nyúj­tott be pályázatot az építő­ipari kapacitás növelésére, és ehhez állami támogatás igény­be vételére. Nógrád megye te­rületéről a Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat és a Nógrádi Szénbányák Válla­lat dolgozott ki javaslatot épí­tőipari kapacitás fejlesztésére. Az eddig beérkezett pályáza­tok elbírálása folyamatban van, döntés a közeljövőben várható. Az építőipar fejlesztése jelentős építésügyi jellegű beruházási igényt jelent. Hogyan oldják meg, hogy ez másutt lemaradást, hát­rányt ne jelentsen? Az építőipari ágazat a nép­gazdaság beruházásaiból az elmúlt évek átlagát tekintve 2,0—2,5 százalékkal részese­dik. Erőteljesebb fejlesztés esetén — évi 3,0—3,5 száza­lékos részesedésit feltételezve — sem jelentkezik olyan na­gyobb építési többletigény, amely más ágazatok beruhá­zásainak megvalósítását ve­szélyeztetné. Az építőipar be. i'Uházásainak építési hányada ugyanis lényegesen alacso­nyabb a népgazdasági átlag­nál (a népgazdasági átlag minit egy 50 százalék, az épí­tőiparé 30—35 százalék), vagyis az építőipar fejleszté­se kevésbé építésigényes. A felvetett probléma — egy-egy ágazat gyorsabb fej­lesztése oly módon, hogy más ágazatok hátrányt ne szen­vedjenek — megoldása csak az építőipari termelés gyors növekedése, az építési piac kínálati oldalának erősítése útján tehetséges. Az erre vo- ntetkozó elképzeléseket a TV. ötéves tervidőszakra a mi­nisztérium által kidolgozol: koncepciók, illetve irányelvek tartalmazzák. Kiss Sándor ÍNÓGRÁD Szerkesztősége) kérdése: Miniszter elvtárs előadá­sában említette, hogy olyan lakásokat, s úgy kell épít­keznünk, hogy a jövő szá­zad emberének is megfelel­jen. Tudjuk-e, mik lesznek az alapvető követelmények a jövő században? Foglal­koztunk-e. milyen fokon és hosszabb távra terjedően épitési futurológiával, elő­rejelzés kidolgozásával? Építkeznek a kazári terme­lőszövetkezetben. Ezek közül kiemelkedő a korszerű szarvas, marha-ellető A teheneknek hat fülkét biztosítanak, a bor­jaknak pedig huszonnégy, úgy­nevezett ketrecet. Ezzel az el­járással megelőzik a szarvas- marhára leselkedő különböző betegségeket. A létesítmény ér­Bondor József miniszter vá­lasza: A megépítendő lakások több generáció kiszolgálására hiva­tottak. Kívánatos ezért, hogy a követendő lakásépítési po­litikát ne a pillanatnyi hely­zet, hanem a perspektivikus célok határozzák meg. A je­lenleg követendő lakásépítési politikát a kormány az 1960- bam nyilvánosságra hozott 15- éves lakásfejlesztési tervben rögzítette. A közelmúltban megkezdődött a népgazdaság teljesítésének 1971—1985-ig terjedő szakaszára szóló perspektivikus terv kidolgo­zása. Ennek lakásfejezetében az ellátás perspektíváját hosz- szabb időtávra, a századfordu­lóig kívánjuk megjelölni. A távlati koncepcióban az építendő lakásokkal szembeni követelményeket kutató intéze­tek közreműködésével és szak­értők bevonásával határoz­zák meg. Kérdés: a romhányi cse- répkályhagyárnál a követ­kező félévben falburkoló­lapok gyártását tervezik. Mitől függ, hogy ez a külső falburkolási forma jobban elterjedjen az építőiparban? A miniszter válasza: Az épületek homlokzatának tatarozása jelentős költségie- ket ró a népgazdaságra, ugyanakkor számottevő kapa­citás-lekötést is jelent. Az érvényben levő beruhá­zási szabályozók alapján álta­lában! az első tíz évben nincs az építtetőnek fedezete a ta- tairozási munkára. A tapaszta­lat viszont az, hogy a hagyo­mányos — vakolt, színeit — homlokzatok néhány év alatt olyan állapotba kerülnek, hogy tatarozni kellene őket. így minden törekvést, amely a homlokzatok tartós, időálló megoldását eredményezi, tá­mogatni kell. A homlokzatképzésnél cél, hogy minél nagyobb mennyi­ségben kerüljön alkalmazásra a falszerkezetekkel együtt véglegesen kialakított hom­lokzat. E mellett nagy jelen­tősége van a szerelhető hom­lokzatoknak is, A szerelhető homlokzatok különböző anya­gok — alumínium, üveg, asz. besztlemez stb. — felhaszná­lásával biztosítják a helyszí­ni élőmunka, a karbantartás jelentős csökkentéséit, a válto­zatos. esztétikus megjelenésit. A homlokzatképzés fejleszté­sének további útja az üzem­ben — márványzúzalékbóű, kerámia- és üveg kismozaikból előregyártott homlokzatbur­koló táblák alkalmazása. A korszerű falburkolatok nagyobb mértékű elterjedése több tényezőtől függ. Ezek között első és legfon­tosabb ényező a megjelelő mennyiségű terméket előállí­tó kapacitás kiépítése. A IV. ötéves terv a külső és belső falburkolatokban jelentkező igények kielégítésére mintegy 1.2 millió négyzetméter új ka­pacitás létrehozását tervezi 1974-es kezdéssel E gyártóka­pacitást úgy kívánjuk kiala­kítani. hogy — a szükségle­tekhez igazodva — egyaránt alkalmas legyen külső és belső burkolólapok gyártásá­ra. Ezzel egyidőben gondoskod­ni kell arról, hogy a tervezők alkalmazzák a korszerű ele­meket. a beruházók pedig fo­gadják el a fenntartásnál je­lentős költségmegtakarítást eredményező megoldásokat, —» tékét bizonyltja, hogy 380 000 forintba kerül. A tsz vezetősé­ge nagy figyelmet fordít arra is. hogy a mezőgazdasági szak­emberek megfelelő körülmé­nyek között éljenek. Az idén felépítik a szolgálati ikerla­kást részükre, erre 550 000 fo­rintot fordítanak. NÓGRÁD — 1970. június 24., szerda 3 Lakos György Lehel-e velük jól dolgozni? válaszolta a miniszter. Építkeznek a kazári tsz-heti V. K.

Next

/
Thumbnails
Contents