Nógrád. 1970. június (26. évfolyam. 127-151. szám)
1970-06-18 / 141. szám
Az ifjúságpolitika gazdája Az utóbbi hónapokban közvéleményünk a korábbinál nagyobb figyelemmel követi nyomon az ifjúság- politika fejleményeit. Téma az ifjúság, nem is kicsi és különösen így van ez azóta, amióta tudjuk, hogy a párt Központi Bizottságának határozata után e határozat szellemében már készülőben van az ifjúsági törvény. Az országos testületek intenzíven kezdenek foglalkozni az ifjúságpolitika időszerű kérdéseivel. Ennek alapján teljesen jogos az a várakozás, hogy a helyi politika formálói, irányítói hogyan képesek „felvenni a lépést” az országos politikával. Jól tudjuk, hogy az országos és a helyi politika között nincs — nem is lehet — ellentmondás Pontos azonban, hogy a felsőbb szervekben kialakított álláspontokhoz és következtetésekhez a helyi szervek is hozzátegyék a maguk konstruktív elképzeléseit annak érdekében, hogy a fiatalok és az egész társadalom javára megvalósuljanak ifjúságpolitikánk célkitűzései. Az ifjúságpolitika gazdája mindenütt a pártszervezet. Tegyük mindjárt hozzá: nem könnyű a pártszervezetek feladata, sokszor találják szembe magukat olyan gondokkal, amelyek gátolják a fiatalok nevelésének, érdekvédelmének fejlesztését. Aki a fiatalok érdekében szót emel, annak szembe kell néznie azzal az eléggé sűrűn hangoztatott váddal, hogy az idősebb korosztályok rovására helyezi előnybe azokat, akik már amúgy is éppen eléggé el vannak kényeztetve. Ha így közelítjük meg a dolgot, nehezen juthatunk előre. Akik sérelmesnek tartják, hogy az ifjúsággal megkülönböztetett gonddal foglalkozunk, azok általában tagadják, az ifjúság speciális gondjainak létezését. Márpedig, azt csak a vak nem látja, hogy bőven találunk ilyen gondokat. Ott van például a lakáskérdés. A fészekrakás tengernyi nehézsége, bonyodalma. Ha a megoldatlan lakásügyek nagy számát látjuk, könnyű belátnunk, milyen hatalmas méretű akadálya ez a kiegyensúlyozott családtervezésnek. Gond továbbá, főleg falusi viszonylatban és ezen belül a termelőszövetkezetekben a fiatalok képesítés szerinti foglalkoztatása és javadalmazása. Odáig már elértünk, hogy ezrével képezünk ki tehetséges, a korszerűség iránt fogékony, fiatal mezőgazdasági szakmunkásokat, de legjobb szándékaink is csődöt mondanak egynémely szűk látókörű szövetkezeti vezető akadékoskodásán, aki segédmunkásként foglalkoztat olyan embereket, akiknek szakmai képesítése sok ezer forintjába került az államnak. Akadnak bérügyi panaszok is. Amikor valakit pusztán életkora miatt szorítanak háttérbe, nem azt nézik mennyit ér a szaktudása a közösség számára. Végül, de nem utolsósorban elég gyakran találkozunk olyan jelenségekkel, hogy a helyi társadalmi életben nem szerepel súlyának megfelelően a fiatalok érdekképviselete, ami megint csak olyan hiba, amely nagy feszültséget hordozhat magában esetenként. Pártszervezetek ma már többnyire világosan látják küldetésük fontosságát az ifjúságpolitika vonatkozáséTábla nincs, válasz van... De milyen válása! Az országot járók a mű- utak mellett nem egy helyen találkozhatnak autósok számára készült, az egész országot, vagy egyes országrészeket bemutató nagyméretű táblatérképekkel: útjuk során milyen látnivalók várnak rájuk, milyen szolgáltatásokat vehet, nek igénybe, merre mehetnek tovább. Az idegenforgalom fellendítése érdekében tevékenykedő Balassagyarmat város Tanácsának illetékes előadója, — hogy a város határ- átkelőhelyén belépő külföldiek kellő tájékoztatást nyerjenek arról: mi minden vár rájuk az ország belsejébe vezető útjuk során — levélben kérte fel az Országos Idegen- forgalmi Tanácsot, állítson fel egy Magyarország térképet a cseh—magyar határon. (A városban és környékén levő látnivalókat és szolgáltatásokat hírül adó jelzőtáblákat a tanács már korábban elkészítette. így az országtérkép kizárólag országos idegenforgalmi célokat szolgált volna.) íme, az Országos Idegen- forgalmi Tanács válaszának egy része: „Véleményünk szerint egy ilyen nagyobb méretű térkép elhelyezése kevésbé volna célszerű. A belépő külföldiek rendelkezésére bocsátunk tízezer darab Magyarország közlekedési, idegenforgalmi térképet, előreláthatólag június második felében. ” Tehát az ÓIT — akármilyen szépen is fogalmaz a levelet aláíró dr. Nagy Gyula (hivatali beosztása valahogy elfelejtődött odaíródni a név alá) — nem hajlandó ekészíttetni a táblát. Ami azt illeti, bizonyos szempontok szerint igaza is van, egy ilyen tábla felállítása nem olcsó mulatság, legalább tízezer forintba kerül. Csakhogy a 10 000 darab prospektus előállítása — ha ezek valamennyire is színvonalasak — sem kerülhet sokkal kevesebbe a jelzett összegnél. A ..véleményünk szerin: kevésbe volna célszerű” nemesen zengő szavak mögött — az én véleményem szerint — ama egyszerű tény áll, hogy az OIT-nek van tízezer daraib idegenforgalmi kiadványa, amelyen így szándékozik túladni. A balassagyarmatiaknak, ha táblára már nem telik, jó volna a prospektus is. ez is kielégíti a hazánkba látogató külföldiek kíváncsiságát. Csakhogy, itt tavaly 400 000-en, tehát a tízezernél éppen negyvenszer (!) többen lépték át a határt, s az átkelő gépkocsik száma is mintegy 40 000 volt. (Az autóbuszokat is egy-egy járműnek számítva). Hogy ennek a hatalmas tömegnek a tízezer prospektus meg se kottyan, azt a választ adó is érezhette, mert így folytatja levelét: „Kérjük T. Címet, hogy a térképek átadását a belépő külföldieknek az átkelőnél úgy szervezzék meg, hogy a térképanyag elsősorban olyan vendégek birtokába jusson, akik kifejezetten idegenforgalmi céllal érkeznek, illetve utaznak át az országon.” Anélkül, hogy az idézet második felében foglaltakhoz megjegyzéseket fűznék, arra kérem a levélírót: magyarázza el, hogyan képzeli ezt? Hogyan lehet megállapítani, hogy ki az, aki „kifejezetten idegenforgalmi céllal” érkezik? Egyszerű rátekintéssel? Vagy kérdezgetéssel — évi 400 000 ember fogadása esetén ? S mit szólnak azok, akik rosszul válaszolnak, és ezért nem kapnak térképet? És mi lesz azoknak a sorsa, akik — bár csak rokonlátogatásra jöttek — mégis ragaszkodnak a térképhez? Ki osztogassa a prospektusokat ? Fogas kérdések ezek, ki tud rájuk megfelelni? Az ÓIT úgy látszik, az olcsóbb, kétségtelenül könnyebb, de eredménnyel még csak nem is kecsegtető megoldást választotta. Ez is válasz, de milyen? Baranyai László ban. A baj csak ott van, hogy számos helyes kezdeményezésük megbukik a gazdasági vezetés sokszor bizony indokolatlan merevségén, azon, hogy nem képesek egyesek átgondolni mit jelent a differenciált, a rétegek szerint alkalmazott nevelőmunka. amely túlhaladt azon a régi, maradi állásponton, hogy mindenkit egy kalap alá vonjanak. Mondjuk és valljuk, hogy mindenütt a pártszervezeteknek kell rendelkezniük elsősorban azzal az erkölcsi súllyal, tekintéllyel, amely a politikai irányításhoz szükséges. Éppen ezért egyre kevésbé érthető, hogy például egyes mezőgazdasági üzemekben a pártszervezet titkára, vezetősége csak statisztál az elnök, vagy a többi vezető ember mellett. Kell-e hangsúlyozni, hogy ez a körülmény az ifjúságpolitikának sem használ?! Pártunk időben és világosan felismerte, hogy az ifjúság normális közérzete nélkül nem képzelhető el a társadalom egyensúlyi állapota. Ezt figyelembe venni azonban nemcsak az országos vezető testületek kötelessége, helyileg is mindenkinek látni kell, s főként a vezetőknek. Érdekes dolog amit bárki megfigyelhet: ahol erős, jól működő pártszervezet munkálkodik, ott erősebb, és jobban dolgozik a KISZ- szervezet is. Ott az ifjúságnak a véleménye is jobban „kihallatszik” akkor is, ha közérdeklődésre számot tartó, fontos politikai kérdések megvitatása van napirenden. Az ilyen helyeken látni azután, hogy nincs igazuk azoknak, akik a mai fiatalokat közömbösnek, visszahúzódónak tartják: a nagy kér- ,dés mindig az, érdemben szólunk-e örömeikről, gondjaikról, meghallgatjuk-e őket, s képesek vagyunk-e tenni is az érdekükben. Ha ezt látják készek előttünk a nap minden órájában bebizonyítani, hogy számíthatunk rájuk. Mint ahogy bizonyítják is sok helyen, napjainkban is. Amikor a pártszervezetek vállalják, hogy az ifjúság- politika gazdái legyenek, akkor egész társadalmunk érdekében cselekszenek. Illő tehát, hogy ennek megfelelően segítsük ilyen irányú fontos munkájukat. Ehhez azonban múlhatatlanul szükséges, hogy megszűnjön a közömbösség az idősebb korosztályok részéről is az ifjúságpolitika sorskérdései iránt, amelyek így, vagy úgy, de egytől egyig nemzetünk holnapjának sorskérdései. K. I. Színházi esték A faluvilág korképe Harminc esztendős volt hogy Darvas kikkel rokon- olyan kivételnek, mint a va- Darvas József, amikor — ép- szenvez színpadi alakjai kö- lóban teljes értékűt, külső és pen 28 évvel ezelőtt — a bu- zül, kikkel nem; melyik oldal belső tartásban egyaránt ki- dapesti Madách Színház első érdekében hadakozik foggal, válót nyújtó Szalui Károly, drámáját, a Szakadékot be- körömmel, forró, vagy szik- aki az öreg Mikus alakjában mutatta. rázó indulatokkal. S ez az nyíltszíni tapsra késztetőt reA fiatal író neve nem volt érdeme teszi időtállóvá a drá- mekel. Hasonlóan tetszett ismeretlen már akkor sem. mát, érdekkeltővé napjaink Szávay Lajos mintázásában Regényei: a Fekete kenyér, a merőben más társadalmi kö- Bak Sándor mosolyosan szo- Vízkereszttől Szilveszterig már zegében is. Hiteles korállapot morú figurája és Vereczkey ráirányították a figyelmet, atmoszférája érinti meg a mai Zoltán nagygazdája. A drá- mindenekelőtt azokét, akiknek nézőt s a világ, amit az író ma központi alakját, a taní- nem volt közömbös a falusi a Szakadékban láttat, újra- tót Szigeti Géza rokonszenves, társadalom elesettjeinek sor- láttat velünk, gondolatokra és hiteles művészi eszközökkel sa, akik maguk is szociális re- állásfoglalásra késztető a há- állította elénk. Indulataiban, farmokat, vagy éppenséggel rom évtizede szóvá tett szán- érzelmi árnyaltságában ér- forradalmi változásokat sür- dékok mellett. Elismerésre, zékletes és pontos. Dicsérethogy igaz ügy szolgálatára tel kell említenem Borhy Ger- vállalkozott. gely nevét is, aki egy úrrá ..nőtt” parasztgyerek riasztóan A Déryné Színház felszaba- ex]enszenves hányavetiségét dulásunk 25. évfordulójának fogalmazta színpadra. Az tiszteletére mutatta be a drá- együttes jobbik oldalára irhámat. A dicséretes szándékú t<5 még a drámaiságában erővállalkozás megoldása azon- teljes Eáy Györgyi, a fiatal ban, érzésem szerint, mégha- Bessenyei Emma, valamint -- — Gyulányi Éva és Torday Gágettek. De felfigyeltek rá a félfeudális hatalom pozícióit őrzők is és megtettek mindent, hogy oldalukra szegőd- tessék, vagy elhallgattassák. Darvas Józsefet nem olyan fából faragták, hogy akár így, vagy úgy megalkudjék a társadalmi valósággal, marxista jártassága-képzettsége pedig megóvta attól az eltévelyedéstől, melynek a harmincas évek népi írómozgalmában nem egy társa sajnálatosan áldozatul esett. Származása, rendkívül mostoha ifjúsága olyan útravalónak bizonyult ladta az együttes erejét és bíróképességét. Sajnos, úgy tűnik, mind ritkulóbb jelenség színpadainkon a hiteles pa- rasztábrázolásra hivatott műbor neve. a többiek nagyob- bára a parasztábrázolás említett eszköztárából dolgoztak, így színpadi hitelükben sern vész. Akikkel ilyen feladatot érvényesültek a dráma kerekei! megoldaniuk színházaink- tej k5Zött Az előadás rendezője, Szamondásosak a játékban. (barna) Becs és a Beethoven- jubileum nak, többnyire az operettszínmü isssrsr «isrsr «p*-- *25-5 -«sä re elegendő benső tartalékot knWönö-/nTk 3 szlnpadi járások azonban „dott » ktoett- “jftS“1, D£5 «ló.dí- ”h" rtSÄ-il: s«r““íó , , ,, _ , , , , ., ja sem mentes — tisztelet az delméhez. Regenyek, drámák, J harcos cikkek szolgálták ezt., — és közéleti szereplések. Mindezek együttesen adják Darvas jellemportréját, mely indulásának kezdetétől mit sem változott, csupán teljesebbé lett. A Szakadék az 1942-es bemutató óta nagy utat járt be. A drámából 1957-ben nagy sikerű és nagy hatású film készült, hogy most az Állami Déryné Színházhoz visszakanyarodva, újból színpadi alakjában jusson él azokhoz, akikről és akikért megszületett. Maga Darvas is így látja, így érzi a Déryné Színház vállalkozásának jelentőségét, amikor ezt vallja: „A Déryné Színház jóvoltából végre eljut azokhoz, akikről és akikért írtam annak idején: eljut falura, a parasztság közé is. Bár a falu, a parasztság élete azóta nagyon megváltozott, hiszem, hogy e színdarab igazsága és szenvedélye nem fakult meg. Szeretném, ha a mai nézők is így éreznék.” A Szakadék tulajdonképpen — ha dramaturgiai építkezését elemezzük — nem jó dráma. Magán hordozza a kezdő színpadi író minden szerkesztési naivitását, a mű sokszor re- gényszerűen epikus, ám a tartalmi töltet szenvedélyessége pillanatnyi kétséget sem hagy, Haydn, Mozart, Schubert, Strauss és a zene más nagyjainak neve elváiliaszitihatatla- niul összeforrott Beccsel. Nekik köszönheti Béos, hogy a világ zenei fővárosainak tekintik. S ami mindennél többet jelent: itt élt és alkotott 35 éven át, itt alussza örök álmát a legnagyobbak legnagyobbja, Ludwig von Beethoven, akinek ebben az évben ünnepli az egész világ születése 200. évfordulóját. Természetes tehát, hogy Becs az idén Beethoven jegyében ünnepel. Franz Jonas köztársasági elnök mondotta: „Beethoven Bonnban született ugyan, de életműve elsősorban Bécsé. Itt vált érett művésszé, Itt születtek halhatatlan alkotásai és hamvai is itt nyugosz- n-aik.” A bécsi ünnepi hetek idei megnyitóján Beethoven egyik ritkán játszott balettmuzsikáját mutatták be. A zenebarátok társaságának BeethovenMint miként az ég csillagai, a tenger fövenye... NÓGRAD - 1970. június 18.. csütörtök Szaporodjatok és sokasodjatok mint az ég csillagai, miként a tenger fpvenye — monda az Ür a biblia szerint. Igaz, hogy később mintha megbánta volna ezt a biztatást, amiért is vízözönt bocsáta rájuk, elpusztítva mindeneket, amiket Noé bé nem menekített bárkájába. No, de ez régen volt, s ha már Noé így gondoskodott fennmaradásunkról, ismét megindula a szaporodás és sokasodás. Méghozzá olyan mértékben, hogy néhány tudós szerint az ügy kezd már aggasztó mérveket ölteni és matematikus legyen, aki ki tudja számítani, vajon mértani vagy csupán valamely szerényebb haladvány szerint sokasodunk oly önfeledten. Indiában és Kínában naponta tíz és tízezer kis indus meg kínai jön a világra, de Afrika sem akar elmaradni. Csupán az Indiánok fogynak, fogyatkoznak. azonkívül Ausztráliában „szüntették meg a bennszülöttkérdést”. Az ottani bennszülötteket ugyanis mind egy szálig tervszerűen kiirtották a jelenlegi fehér lakosság tiszteletre méltó ősei, hébe-hóba egy-egy hajtóvadászattal, de ha éppen „humánusabb” megoldást kerestek, a végeláthatatlan bozótvidék kellő pontjain mérgezett húst helyeztek el a szerencsétlen bennszülöttek számára, s ez is bőven megtette a magáét... Itt tehát némi megtorpanás észlelhető. Malthus csökkenő létszámú hívei pillanatnyilag kezüket dörzsölhetik: mi megmondtuk, lám, mi megmondtuk idejében: az emberiség száma a nagyobb, a mértani arányban növekszik, de ezt a növekedést az élelmiszerek mennyisége csak a kisebb, a hozzá képest cammogó számtani haladvány arányában tudja követni. Jön hát a vég, a végszükség, nyomor, az éhség. A sötét képhez még Madách is hozzátette a magáét: tedd Uram, hogy kevesebb legyen az ember és több a fóka... Ám, Malthus is tévedett, Madáchnak se lett igaza. Az ENSZ titkárságának jelentése és egynémely futurológusok — a jövőt kutató tudósok — szerint ugyan, ha a szaporodás ilyen ütemben folytatódik. 2050-ben, tehát csekélyke 80 év múlva a világ népessége 11 milliárd lesz, de semmi vész! Földünkön olyan mérhetetlen területek hevernek még parlagon, kiaknázatlanul, hogy ha azokat hasznosítjuk (persze nem atomkísérletek céljaira), felszántjuk, bevetjük, nyugodtan szaporodhatunk, éhen halni senki sem fog. Ami pedig Madáchot illeti: igaz, sokat teszünk annak érdekében, hogy kevesebb legyen az ember, irtjuk egymást atombombával, ezzel-azzal, bár úgy látszik, még mindig nem sok sikerrel, de a fókák, az élelmiszerek mennyisége azért lassan, mégis növekszik. Amellett az élelmiszerek előállításának ütemét erősen lehetne serkenteni akár a mértani haladvány tempójában is, ha kicsit több gondot fordítanánk rá. s nem egymás kiirtásával foglalatoskodnánk. Föl a fejjel tehát, tisztelt Emberiség! Ne hallgassunk a Malthus- félék, a pesszimisták riasztó szavaira. Fel. fel. szaporodjunk és sokasodjunk hát nyugodtan. bár azért egy kis önmérséklet nem árt. Az anti- bébi tablettát nem ok nélkül gyártják!... — kussinszky — ünnepét a világihírű karnagy, Herbert von Karajan, fémjelzi. Bécsben ő hosszú évekig tevékenykedett. A nagy központi Beethoven-eloadások mellett nép&zerű hangversenyeket rendeznek a külső városrészekben is; férfikórusok és énekegyüttesek, hivatásos és amatőr zenekarok, kamarazenei csoportok és egymam- dolimzenekar versenyeznek egymással az utakon és tereken, a templomokban, a parkokban és a palotában. A Tudományos Akadémia Beethoven-emlékestjén Paul Hoffmann, a Burgtheater igazgatója zenei Ulusztrációkkal dokumentumokat, leveleket ismertet „Beethoven bécsi útja” címmel. Egy jelentős nemzetközi rendezvény: 18 ország 390 tudósa vett részt június 2—5. között azon a szimpóziumon, amely Beethoven életművével foglalkozott „Lobog a láng” címmel nagyszabású kiállítást rendeztek a bécsi városháza neogótikus nagytermében. Itt 483 Beethoven-relikviát állítottak ki, amelyek bepillantást nyújtanak a zene nagy titánjának életművébe és hatásába. Kissé iinneprontóinak hatnak az ünnepi megemlékezések egyes mellékhajtásai, tgv például a Beethoven ünnepi hetek programját ismertető brosúra egyszerűen „az év sztárjának” aposztrofálja Beethovent és leírja a többi között, hogy Beethoven: „bár nőtlen volt, zsenijével nagy sikereket ért el az asszonyoknál”. Megírják azt is, hogy a reggeli kávéjához pontosan 60 kávészemet használt fel és hogy „kenyérleves tojással” volt a kedvenc étele. A vásári jelleget egy bécsi cukorkagyáros úgy igyekezett kihasználni, hogy Beethoven- bonbonniére-ket hozott forgalomba. Természetesen nem hiányoznak az ilyenkor szokásos emlékérmek sem. Zenei vállalkozók és tudósok, hanglemez- és filmgyártók, rádiószerzők és tv-rende- zők, szobrászok és hangjegymetszők, kiadók és tárcaírók gondoskodnak arról, hogy a Beethovenre való emlékezés betöltse a nagy zeneköltő születése 200. évfordulójának esztendejét. A híres Heilígeristadt-i végrendelet utolsó szavai így hangzottak: „Éljetek boldogul és halálom után ne feledkezzetek meg teljesen rólam!” ‘fy Beethoven n.kko^ q 'üvőbe Iáit, e szavak sohasem hangzottak volna el. Becsben, és az egész világon Beethoven ma élőbb minit valaha. Gáti Uivan
