Nógrád. 1970. június (26. évfolyam. 127-151. szám)

1970-06-17 / 140. szám

1

Púlfy Józsefi

Latin-amerikai útinapSó

3. A hosszú ország

Pudahuelbál, Santiago repülőteréről a város felé haladva az országutat szegélyező kerítéseken, a házaik falán az utas tarka feliratokat lát, s egycsapásra megérzi az el- Diökváila&ztási év politikai hangulatát Nem keli sok előképzettség ahhoiz, hogy kitaláljuk; a legtöbbször szereplő név — Alessandri — a jobb- oldal jelötjéé, neki lehet vian is a legtöbb pénze a választási kampányra. A jelenlegi elnök pártjásnaik, a kereszténydemokratáknak emberét piros-kék színnel, Chile nemzeti színeivel népszerűsítik.

De Tomié neve mellett már gyakran találkozni ilyen gúnyos felirattal: „Babla”... Aztán a népi egységet hirdető jelszavakat lehet olvasni, AL5?* pé^k&fe*!eSebak>S Mm kaszinója. A chilei tengerpart leghíresebb- - - üdülőhelye bevonult a történelembe, mert falai között jelentkezett először 1969-ben a latin-amerikai országok egységtörekvése — az USA ellenében

ha már a félórás autóút oiL vasnivatóit mind fel aikarjuk sorolni, nem hagyhatjuk ki, hogy a henin-centenári umra

is számos jelmondat figyel- ménye, hogy a chileiek

még kispolgárokká váltak, gyarameztet chilei kommunista ma is ezresekben számol— fiatalok festették a falakra. _ , .

oak.. J

CStile érdekes ország. S Alejandro Hales Jamarine nemxasak földrajzi értelemben Hates bányaügyi miniszterrel (4200 kilometer hosszan nyu- kikerült tatílkoznunk — akár- lik el a Csendies-ocean. part- csak Peruban, itt is ez az jan, saetesságe viszont csak egyik legfontosabb miniszteri a*

180 kilométer, keleti hatét- tárca A lefifrissehb 1969-es Con,cep^lon eaVma ,del Mar’ ra az Andok havasain át hú- gazdasági adatokból’ idéz: az a tomferenciak színhelyéül zódik, az ország földjének ország teljes exportja

pítván a Santiagoban amúgy is nagy számarányú kispolgári réteget. E réteg politikai súlya is tekintélyes — az elnökválasztás a főváros, Santiago, továbbá a nagy kiköpi főváros Valparaiso, továbbá

szolgáló tengerparti üdülőhely

. IT ország tettes exportja ezer- lakosainak szavazatain dől el

nagy többségé hegy es hegy, hatvanegymállió amerikai dől- k sza azatain do1 eL

igaz, a mélyén rézzel és más [áj- volt, ebből a bá- A kispolgárt pedig, hogy értékes ásványi kinccsel!, nyászat 942 millióval részese- ©§y MIR elnevezésű álforra- Ohde politikai szempontból dett. Csak a rézexport dalmáir. szélsőséges csoport — azért kivételes ország Daten- B45 000 000 dollárt tett ki! tagjainak számát összesen Amerikában, mert viszonylag Kulcskérdés tehát á réz- százra becsülik! — riogatja, itt a legfejlettebb a parin- bányászat fejlesztése, az ex- ítt-ott robbantgat, gyújtogait, menti demokrácia. (1938-tól a po^t növelése. Hogyan? Chile- bankokat rabol ki „forradal- masodik világháborút közvét-, j^on is államosítani akarják az mi” indokokkal. Kétségtelen, len követő éviekig népfront amerikai kézben levő bánya- hogy ezzel csak a jobboldal voM uralmon, számos haladó úgy minit Peruban, a kü- malmára hajtja a vizet. Nincs intézkedést hozott) Legális itt löntbség csupán az, hogy las- kizárva az sem, hogy éppen a és jelentős tömegbefolyással sabib ütemben, nagyobb kár- reakció támogatja a maroknyi rendelkezik a kommunista talanítással... bajkeverő társaságot. Ez AirPf*» * mostani ektókválas^ Ami & magyar_chilei gaz. gentínától Guatemaláig egész

tasi harcban úgy tudott szó- kapcsolatok kérdést Labn-Amerikara jéUemiző. A

vétségre lépni a szocialisták- «g»«*? elemek egyéni akvés a lehetőség. A chilei kor- tarlak *

many megszorítja az impor- ket a ^rsadalmi változások.

kai, radikálisokkal és más kisebb politikai csoportokkal,

íTeSTK « tolyó harctól ^mmmtramot is kidolgoztató a Banco CenrtralnáL áz ottani J10^ csatasorba állítanak A

De featin-Amerikában via- nemzeti bántanál, a behozan- kommunista . gyiunk, s ezért nem lephet dó áru értékének százszoroséit míílt ? ^ .a

meg, hogy éppen ott-tartózko- (!) kell letennie az importőr zsákmányolt mi,Uiokat akarjak dásunik alatt jön híre egy Ica- céginek, a pénzt csak fél év m<>2|ó®1|tani döntő kuzdelem- tonai puccskísérletnek: Gam- múlva kapja vissza, ami 15—» re; Ho®r , Datin-Amerikaban boa nyugalmazott tábornok 18 százalék kamatveszteség-* érvényesüljön a tairsaés tucatnyi tiszttársa lakat nék felel meg. Nem csoda, ha “a~™ . igazság, hogy vegre alá kerül. Sok bámtódása nem ilyen körülmények között a eI™>en élet jusson osztályréiesz, akárcsak Ro,berto Viaux chilei üzletember százszor is fifu ,a ma kisemmizett,

tábornoknak, aki 1969 őszén meggondolja, rendeljen-e kül- chezesre, nyomorúságra és próbálkozott katonai hatalom- földi árut. S az sem csoda, k°j*ai halálra ítélt tomegek- átvétellei, amikor katonáival hogy a boltokban az import- nek

megindult a Taena -tüzérezred cikkek ára igen magas, —

vörös téglás, középkori bás- még Svájc is olcsóbb ortyáfcat giccsesen utánzó lak- szágnak tűnik Chilénél... tanyájából. Viaux megúszta Santiago külső képe sok- azzal, hogy kudarca után há~ ban emlékeztet az európai vá- ziőrízetre ítélték... nosokra. Talán azért is, mert

A katonai államcsínykísér- szép számmal vannak európai letek oka — anyagi tennésze- bevándorlók. (Saját szememül. Rosszul fizetik Chilében mel láttam Bellavistában, a a katonákat! Persze, nem csu- hegyek közti kis tó partján pán a katonáknak van okuk ezt a jelenetet: egy fahídon a panaszra az élet állandó szőke fiatalember üldögél, tá- dnágiulása miatt. Az örökös votabb feltűnik egy jellegze- injflációra jellemző, hogy a tes arcú, ősz férfi, s odakö- legutóbbi pénzreform során, szön neki — „Heil Hitler!” A amikor új pénzegységként az köszöntés viszonzása ugyan- escudót vezették be, a régi az... Történt ez 1970 tava- pesót 1000:1 arányban váltót- szán!) Az üzleti életben külö- ták át. (Aminek a követkéz- nősen sok az európai. Chilei

Egyenruhájuk kék, sárga, zöld

A lányok olcsóbbak — Gyönyörűen káromkodik

— Nekem a sárga tetszik, nítani kell uram. Amikor már bámészkodók, s közben pár- Nekem a zöld. Nekem is a lehunyja a szemét, akkor már beszédek hangzottak el, amo- zöld. Melyik a lány és melyik jó. Akkor már beszélni fog. lyan kérdezz-felelek formán.

a fiú? Azok hatan együtt ül- Hogy miket mondott a Pityu? nek, a sárga meg sétál. Nem Bemutatkozott, kiabált, hogy megy közéjük. — mondják a „hajrá Stécé.” Nem restellem fiúk, s bámulják a papagáj- kérem, szépen káromkodott Is. árus portékáit, a madarakat. No, egyébként nem a Pityu Az árus középmagas férfi, volt a leghíresebb papagáj á Ügyet sem vet a gyermekek- városban. Emlékszik, hogy re, éppen az egyik vevővel pár évvel ezelőtt Szolnok és tárgyal, akit felesége is elkí- Nógrád megye vetélkedett a sért. rádióban. Volt egy tréfás kér— Kérem, garantálom, hogy dés: papagájokat kellett behozni és megszólaltatni. Behoztak négy papagájt a József Átbeszélni fog.

— Elviszem. Ha nem beszél, visszaküldöm. Feljegyeztem a címét.

— Kérnek' tápszert és ele- séget is ?

— Eleség van otthon, tápszert kérünk.

A papgájárus óvatosan kinyitja a kalitka ajtaját és benyúl a madarak közé. Egy kékszínű állat van a markában. Dobozba rakják, s máris

— Szépen, fegyelmezetten ül a tojáson.

— Hány tojás van?

— Négy.

— Miért hívnak minden fiú papagájt Pityunak és Gyurinak?

— Mert ezt a két nevet könnyen megtanulják. Így beszélgettek az emberek, s megtudtam, hogy a papagájárus Budapestről jár le. Ott

egyik sem. Nem is szólhatott adminisztrátor és amikor árul volna, ha eljön, illetve el- — legalábbis 6 így mondja • hozzák a város híres papagá- munkahelyén „csúsztat”. Biz- ját, a Malinovszkij út egyik tosan megéri neki — vetet- lakásából. Ezt a papagájt egy- tem közbe —, mire a madárszer kivitték Zagyvarakodóra.

A bányászok a hasukat fogták, úgy nevettek. Gyönyörűen káromkodik ez a madár.

tilába. Nem szólt az kérem,

barát azt mondta: nyilván, mert akkor nem utazgatna.

Amikor kollégáimnak említettem a papagájokat, valaki Egyes szavakat még hangsú- megjegyezte, hogy mindez

lyoz is. Most képzelje el a

semmi. A napokban Ausztrákész a vásár. Az árus előtt vetélkedőt, ha elhozzák ezt [iából egy óriás papagáj érke6 kalitka. Kettőben papagá- a papagájt. Mit össze károm- zett pár napra Salgótarjánba,

jók. kodott volna ez! Kérem, hogy

a Pityumnál maradjak, ő elit* van ez a sárga. Két- pUSZtuit. Megkapta az ázsiai száz forintért adom. Megbíz- influenzát és nem tudták

taik. Kerem, ez a papagáj be- megmenteni — zárta tájékoz- szel. A fiú papagaj egyébként tatóiát alkaltn, ismerősöm, s

60 forint, a lány 20 forintba kerül. Kapható ezenkívül tápszer, eleség és kalitka is — mondja az árus a kíváncsiskodóknak. Megszólítok egy férfit. Beszélgetünk a papagájokról.

— Hogy beszél-e? Beszél, csak tanítani kell. Hat hétig kell tanítani. Öh, csodálatos dolog. Figyel, hallgat a madár, csak beszélni kell és ismételni. Uram, nekem már három papagájom volt. A Pityu, ha ön ismerte volna a Pityut... Kérem, jöttek az üzletbe, megszólal a madár: „Jó napot kívánok, tessék parancsolni, foglaljanak helyet”. Csak ámultak a belépők. Én persze — mondanom sem kell — nem voltam az üzletben. Erre villámgyorsan, amikor beléptem, összeadtak nekem ezer forintot. Adjam oda Pityut. Ezerért a Pityut! Mondtam: kérem, ha maguk ötezret adnak, akkor se adom a Pityut. Tudja mennyiért vettem? Pesten vettem háromszázért. Vehettem volna lányt, húsz forintért, minek? Lányok. fiúk együtt? Isten ments! Akkor nem beszél. Nem beszél, mert a lény eltereli a figyelmét. Tanítani, taeltávozott. A papagájárus mellett váltották egymást a

zett pár napra Salgótarjánba. Mint egy kisebb tyúk. Ez a papagáj nagyon művelt volt, három nyelven — magyarul, angolul és németül — beszélt. Azt mondják, angolul tudott legszebben káromkodni...

(szokács)

Less-e söldiiveset?

A KISZ Nógrád megyei bi- A beérkezett szakdolgozatok zottsága és a NÓGRÁD Szer- között akadt két jól sikerült, kesztősége a megyei tanács minden tekintetben elfogad- mezőgazdasági osztályának köz- ható, kivitelezhető .tervezet, reműködésével 1968 júniusá- melyet a gyakorlatban meg is ban ankétot szervezett a me- lehetne valósítani, ha mim- gye zöldség- és gyümölcsellá- denki támogatná... tásának javítása érdekében. A

megye ilyen Irányú gondjai A szakdolgozatokat az érté- régóta ismertek és megoldásra kelő bizottság jónak találta és várnak jelenleg is, annak el- a KISZ megyei bizottsága ta- lenére, hogy a korábbi éveknél nulmányozásra és felhasználás már jobb az ellátás. céljából átadta az illetékesekAz ankét kapcsán a KISZ nek, vagyis a megyei tanács megyei bizottsága felhívással mezőgazdasági és élelmezésfordult a fiatal mezőgazdasági ügyi osztályának és a területi szakemberekhez, hogy a prob- szövetségnek, léma megoldására dolgozzanak

ki elképzeléseket, javaslatokat, melyeket a gyakorlatban meg lehet valósítani. A kezdeményezéssel minden érdeA tervezetek gyakorlatban

való megvalósítására a Salgótarján környéki tsz-ek társulásos alapon vállalkoznának is,

kelt szerv egyetértett, tehát ez különösen jó hozzáállást tanú

általános

Akadtak

támogatásra talált, vállalkozó fiatalok.

sított e vonatkozásban a kis- hartyáni Egyesült Eró Tsz. A

akik javaslatukat szakdolgozat legnagyobb gond azonban.

formájában készítették el, hogy segítsenek a gondon.

Serény munka a határban

A csécsei Madách Imre Tsz- radicsommag termesztésére pe. ben serényen végzik a tavaszi dig a Kertészeti Kutató Intémunkákat. 260 hold kalászosterületen és 120 hold borsón végeztek vegyszeres gyomirtást. 18 hold mák és sárgarépa, 34 hold bogyós gyümölcs kétszeri kapálását és 40 hold cukorrépa -egyelését fejezték be. 35 holdon termelnek paradicsomot, melyre a hatvani konzervgyárral, hat mázsa pazettel kötöttek szerződést. Ugyanennek az intézetnek termelnek 3 hold salátát és 6 hold babot, mely szépen fejlődik és jól meg van művelve. 25 holdon végeztek a dohány palán- tálásával is, 160 holdon pedig lekaszálták a lucernát, mely most begyűjtésre vár.

Elsők a járásban

A ecsegi Béke Tsz-ben év- Irtására kötöttek szerződést, ről évre szép sikereket érnek Ezt a tervet a tehenészek tóéi a tehenészek. A gazdaság vábbi húszezer literrel kíván- 80 fejőstehénnel rendelkezik, ják túlteljesíteni. Céljuk a A tavalyi tervüket, mely évi 4000 literes éves átlag elérése 2700 liter volt tehenenként, tehenenként. Erre minden le- 3750 literre teljesítették. Az hetőségük meg is van, hiszen idén még ennél is merészebb az istállóátlag jelenleg 13,6, tervet tűztek ki célul. Már fejési átlaguk pedig: 19,2 li- előre 300 000 liter tej leszál- tér.

NÓGRÁD — 1970. június 17., szerda

Táhoenyités (pároson

A Ludánvhalászi és Litke közötti útszakaszon közlekedő idegen könnyen felismeri. hogy a környéken levő ráróspusz- tai sátortáborban már megélénkült az élet. Fiatalok vidám csoportjától hangos az Ipoly partja és az erdő. Középiskolás kí- szesek, általános iskolai úttörők vették birtokba ezt a festőién szép környezetet.

Talán az idén nyitotta eddig legkorábban kapuját a teljesen megfiatalított sátortábor. Június 4-én már megérkezett az első csoport, a szécsényi gimnázium és technikum kiszesei, akik Varga József KISZ-titkár vezetésével az ifjúság nevelésének időszerű kérdéseiről, kül- és belpolitikai eseményekről vitatkoztak. Amolyan fejtágítónak is beillett ez a táborozás.

Most. ezekben a napokban már újabb csoport tölti a táborban napjait. A táborban találkoztam Kiss László pedagógussal, a szécsényi járás táborozási felelősével .és Ságodi Istvánnal, a tábor gazdasági vezetőjével. Érdekes dolgokat tudtam meg tőlük.

— Tizenkét éve rendszeresen táborozta- tunk itt kiszeseket, úttörőket. Azt is nyugodtan állíthatnám, hogy a rárósi tábor már országos hírnévnek örvend. Ismerik szerte az országban, elsősorban az alföldiek, de mások is — mondja Kiss László.

— Az idén is várunk az ország más részéből gyerekeket, kiszeseket — folytatja a beszélgetést a járási táborozási felelős. — Most a szécsényi járásból vannak itt fiatalok. Utána rendezzük meg a salgótarjáni és a szécsényi járás összevont, háromnapos továbbképzőjét. Később. bélapátfalvi, azt követően pedig ötven napra váci úttörőket fogadunk, cseretáborozás keretében. Számításaink szerint, ebben a táborozási évben négyszáz húsz járási, illetve megyei gyermeket

üdültetünk, táboroztatunk Ráróspusztán. s mintegy háromszáz azoknak az úttörőknek a száma, akik a cseretáborozás keretében megyén kívül vesznek részt táborozásban.

Sétát tettünk a táborban. Meglepett, hogy szinte minden új. A kérdésre Ságodi István gazdasági vezető válaszolt.

— A tizenkét év alatt elnyűtték a gyerekek a felszerelések nagy részét. Ezérl úgynevezett megyei keretből sok mindent felújítottunk. Így például tizenöt új sátort kaptunk. Nyolcvan új ágy fogadja a táborozókat. Két külön úgynevezett mosdósátor is a fiatalok rendelkezésére áll... Talán hadd említsem meg, hogy már elkészült a hintánk, a fiatalok rendelkezésére áll a pingpongasztal és más sportfelszerelés. Egy régi kívánságot is megvalósítunk. Elkészítjük a tábor tekepályáját. Azt is elmondom, hogy a táborozok élelmezését napi húsz forintért a litkei ÁFÉSZ vállalta magára. Az eddigi tapasztalataink igen kedvezőek. A koszt finom és az adagok is kielégítőek.

— A tábor egyébként előre elfogadott program, illetve tematikai terv szerint működik — folytatja a beszélgetést Kiss László pedagógus. — Célunk az Is, hogy az itt eltöltött idő kellemes és hasznos is legyen, akár a kiszeseknek, akár az úttörőknek. Korábbi táborozásainknál ezt már elértük.

Séta közben a gondokról is szó esett Igaz, sokat már elhárítottak, ma azonban még a legnagyobb baj, hogy nem megfelelő az út. Különösen gépkocsikkal nehéz megközelíteni a tábort, pedig ide sok anyagot és mást is szállítani kell Meg kellene oldani a szúnyogirtást. Ehhez a KÖJÁL segítségét kérik a táborvezetők.

Tábomyitás Ráróspusztán. Mint minden évben, most is vidámságtól hangos ez a környék Fiatalok önfeledt zsivajától.

Somogyvári László

hogy a termelőszövetkezet anyagi ereje ehhez kevésnek bizonyul, nem képesek arra.

ogy önerőből kivitelezhessék a nagyszerű terveket, pedig ez íem öncélú beruházás lenne, íanem a megye, de főként Salgótarján és környéke jobb zöldségellátását segítené elő. amit ha most nem, egy későbbi időpontban mindenképpen meg kell oldani.

Nem öncélú volt a pályázat sem. nem azért került meghirdetésre, hogy egy munkaformát keressünk a fiatal agrárszakembereknek. Fő célja a hosszú idő óta vajúdó gond megoldása volt. Érdemes lenne elgondolkozni a pályázatok sorsáról és valamennyi érintett szervnek a saját hatáskörében intézkedéseket tenni s mielőbbi megoldásra.

M T.

Jó helyre nie«y a lucerna

A palotási Május 1. Tsz vezetősége, hogy a mezei lopásokat megszüntesse, új módszert vezetett be. A mezőőrök gyakran panaszkodtak, hogy többeket hiába figyelmeztettek, sőt büntetésre javasoltak, mert lopták a lucernát. A vezetőség az ilyen esetek elkerülése végett úgy határozott, hogy minden igénylőnek, tagnak és kívülállónak 50 négyszögöl lucerna kaszálót oszt ki egész évi', használatra, térítés ellenében. Ez kettős célt szolgál: megszűnik a lopás ás háztáji állatait mindenki friss lucernával etetheti.