Nógrád. 1970. június (26. évfolyam. 127-151. szám)
1970-06-03 / 128. szám
Köszönjük9 Emil bácsi,..] Sok ezer gyógyult beteg — bányász, technikus, mérnök és még ki tudná megmondani, milyen foglalkozású ember gondol ma dr. Kiss Emilre, a bányászok Emil bácsijára. Több mint négyévtizedes gyógyítómunka után ma otthagyja a vényeket, a gyógyításhoz alkalmazott műszereket. Dr. Kiss Emil főorvos nyugalomba vonul. Életútja rendkívül göröngyös. Amikor 1928-ban kézhez vette orvosi diplomáját, erős akarattal indult útjára, humánum, a betegség megelőzésének, gyógyításának szándéka volt az, ami mellé szegődött. így is élt, így is cselekedett. Akkor bizonyította igazán orvosi mivoltát, amikor hazánkra is a fasizmus rémuralma terpeszkedett, amikor szöges csizmákkal taposták az emberiséget. <5 orvos maradt, még akkor is, amikor a fasizmust kiszolgáló csendőrökkel, nyilasokkal, SS-ban- ditákkaí kellett szembenéznie, amikor élete kockáztatásával mások életét mentette. Baloldali magatartása miatt hiába húzták rá az egyenruhát, hiába küldték a frontra, „szívbetegség” miatt egymás után szuperálta ki az embereket. Magyarok, románok és zsidók menekültek meg dr. Kiss Emil által aláírt orvosi igazolással. A köszönőlevelek százai tanúskodnak dr. Kiss Emil emberségéről. Több mint két évtizede, hogy megismerkedett a nógrádi palócokkal. Hódmezővásárhelyt cserélte fel Balassagyarmattal, hogy alig a felszabadulás után siessen a Nógrád megyei dolgozók megsegítésére. Vármegyei tiszti főorvosnak nevezték hozzánk. Nagy energiával gyógyította a megyében fellelhető népbetegségeket, harcot indított a golyvás megbetegedések ellen. Sóshartyánnak gyógyító vize az ő vizsgálatai, megállapításai után került a gyógyszertárakba. S amikor, mint a salgótarjáni járás főorvosa, a bányászok betegségével is meg. ismerkedett, egész életére elkötelezte magát a bányászok gyógyításával. Fáradozott az üzemorvosi rendelők, a szakorvosi ellátás megszervezésén, a higiénikus üzemi étkezdék, fürdők megteremtésén. Visz- szaemlékezésében írja: „Nem törődtem a nehézségekkel, nem törődtem az ellenem irányuló rosszindulattal, úgy éreztem, hogy a munkámat és energiámat ezen a területen tudom legjobban felhasználni, bányász dolgozóink egészségügyének megjavítása érdekében.” Ma már tények bizonyítják, hogy így is cselekedett. Abban pedig, hogy a bányászok egészségügyi ' szemlélete is megváltozott, dr. Kiss Emil főorvosnak nagy szerepe van. A gyógyítás, a megelőzés mellett számos tanulmány is jelzi dr Kiss Emil életútját. Akár a bőrgyógyászati, akár a tbc-s, akár a golyva elleni küzdelemben elért eredménye, mind egy-egy jelentős állomás a főorvos életében. A bükltszéki bányász gyógyüdülő fizikoterápiás részlegének meg. szervezése, felszerelése, az ottani munka megkezdése, a jós- vafői Béke-barlangban végzett kísérleti terápia alkalmazása a bányászok körében — mind, mind dr. Kiss Emil érdeme. Nehéz volna négyévtizedes munkásságát meghatottság nél. kül méltatni. Különösen nehéz akkor, ha egy kiváló emberről, nagyszerű orvosról, s kedves barátról van szó. Mindebben az a szerencse: dr. Kiss Emil főorvos továbbra is itt marad közöttünk. Nagy-agy élet- tapasztalatával segíti a bányászok gyógykezelését. Hiszen nem nyugszik meg, munka nélkül nem is képzeli el élete további részét sem. Igaz, holnap reggeltől már nem csöngetnek a székházban számára. Mégis sok-sok szem lesi, figyeli majd reggelenként a tröszt bejáratát: mikor jön Emil bácsi. Ma poharak csendülnek, köszöntő, méltató szavak hangzanak el dr. Kiss Emil nyugalomba vonulása alkalmából. Barátai, elvtársai, betegei mondanak kedves köszöntő szavakat annak az embernek, aki munkásságának éveiben különbség nélkül mindenkin segített. Hadd idézzek a Szi- lágysomlyón 1947. február 27- én kiállított igazolásból egyetlen mondatot: „.. .melegszívű, becsületesen gondolkodó, IGAZ ORVOS volt...” Es ezt valamennyiünk nevében nagy. nagy szeretettel köszönjük, Emil bácsi! Somogyvári László iflagi ai*—j ug'oszlá v gazdasági kapcsolatok A magyar üzletekben egyre több jugoszláv áru található, és a jugoszláv vevők is egyre inkább megismerik és megszeretik a magyar árucikkeket. Déli szomszédunk előkelő helyet tölt be a magyar külkereskedelemben. A két ország közötti árucsere 1969-ben megközelítette, 1970-ben pedig — az előirányzat szerint — túlszárnyalja a százmillió dollárt. Két olyan szomszédos országról van szó, amelynek gazdasági élete kölcsönösen kiegészíti egymást. Az 1970. évi árucsere-forgalmi egyezmény szerint Jugoszlávia gépeket, kohászati termékeket, csöveket. személygépkocsikat és alkatrészeket, továbbá elektromosipari cikkeket, tehervagonokat, papírárut, vegyészeti és gyógyászati termékeket, építőanyagot, akkumulátorokat szállít Magyarországnak hengerelt anyag, kohászati termékek, acélcsövek, kábelek, gépek és gépi felszerelések, radiátorok, vegyipari és gyógyszeripari termékek, műszerek, szerszámok ellenében. Fontos szerepet töltenek be árucsere-forgalmunkban a különféle mezőgazdasági termékek is. Az országok közötti árucserének mintegy kiegészítő részét képezi a határmenti áruforgalom, amely ugyancsak évről évre növekszik, és az elmúlt évben három és fél millió dollárra emelkedett. A kedvező fejlődés ellenére korántsem lehetünk elégedettek, mert hiszen a lehetőségek a jelenleginél lényegesen jobb eredményeket is lehetővé tesznek. A két ország gazdasági szakemberei éppen ezért is, erőfeszítéseket tesznek az ipari kooperációs tevékenység előmozdítására. Jelentős vámügyi és pénzügyi kedvezmények biztosítják ezen a téren az előrehaladást. S, hogy ezek a törekvések nem eredménytelenek, bizonyítják ezt azok a szerződések is, amelyeket az ipari-műszaki együttműködés fejlesztésére az elmúlt évben kötöttünk. A háziasszonyok már türelmetlenül várják a két ország közös gyártásában hamarosan az üzletekbe kerülő szuperautomata mosógépet. Közlekedésünk fejlesztése szempontjából jelentős az a megállapodás, amely Diesel-elektromos mozdonyok közös gyártására vonatkozik. Ugyancsak idetartozik az a nagyszabású egyezmény, amelyet motorgyártó iparunk széles körű együttműködéséről kötöttünk. Fontos tárgyalások kezdődtek a magyar és jugoszláv gazdasági szakemberek között más iparágakban létesítendő együttműködésre vonatkozóan is. Szó van például az építkezés területéről, különös tekintettel a nagy beruházásokra. Az ipari együttműködés területén mutatkozó fejlődés természetesen kihatással van az árucsere bővítésére is. A szorosan vett gazdasági kapcsolatokon kívül, szépen fejlődik országaink sok mi.? kapcsolata is. Gondoljunk csak az évről évre bővülő turistaforgalomra, vagy hogy napjaink példájával éljünk; az árvízvédelem területén kialakított, szoros együttműködésre Közlekedés, távközlés, mezőgazdaság, építőipar, és az életnek még rendkívül sok ága szemléletesen bizonyítja, hogy kapcsolataink jó irányba fejlődnek. Éppen a közös érdek, s a közösen megmutatkozó jó szándék a garanciája annak, hogy a magyar—jugoszláv gazdasági együttműködés további kedvező eredményeket érhessen el. István Állandóan fokozódó eró Szocialista brigádmozgalom a szénbányáknál Az árvízkárosultakért Segítenek a nógrádi gazdaságok Építőbrigádokat9 építőanyagokat küldenek a károsult községekbe A csesztvei Madách Termelőszövetkezet felhívására, szinte egyszerre mozdultak meg a nógrádi mezőgazdasági üzemek, hogy segítsék az árvízkárt szenvedett közös gazdaságokat. A magyamándori Mikszáth Termelőszövetkezet vezetőségi ülésen határozott az árvíz sújtotta községek megsegítéséről. A közös gazdaság negyvenezer Ft készpénzt ajánlott föl a bajba jutottaknak, •s úgy határozott, hogy a szövetkezet építőbrigádja egy teljes hónapig segít az újjáépítésben. A termelőszövetkezeti tagok külön felajánlást tettek. Egynapi bérüknek megfelelő összeget küldenek a rászorultaknak. A magyar- nándoriak segítsége mintegy kilencvenezer Ft értéket képvi. sei. A községi tanács ugyanakkor ötvenezer forinttal támogatja az árvízkárosultakat. A Magyarnándori Állami Gazdaság vezetői és dolgozói ugyancsak a bajba jutott mezőgazdasági üzemek segítségére siettek. A dolgozók egynapi keresetén kívül még harmincezer Ft-ot, különböző terményeket, állatokat és építőanyagot juttatnak az árvíz sújtotta községekbe. A gazdaság vezetői úgy határoztak, hogy valamelyik kárt szenvedett gazdaságban, saját brigádjukkal felépítenek mintegy 600 000 Ft értékben két szolgálati lakást. A Sziráki Állami Gazdaság dolgozói mintegy harmincöt—negyvenezer forintot ajánlottak föl az árvíz sújtotta községeknek Ezenkívül a Csenge ri Állami Gazdaságnak tízezer forintot küldenek, így járulnak hozzá az összeomlott épületek újjáépítéséhez. Emellett tenyészállatokkal. takarmánnyal sietnek a bajba jutott gazdaságok segítségére. A f iatalok Sem késik « nógrádi fiatalok segítsége sem. A Délnógrádi Termelőszövetkezetek Gépjavító Vállalatának KISZ- alapszervezete a közelmúltban vitatta meg, hogyan segíthetnek az árvíz sújtotta községek lakóinak. A dolgozók egynapi munkabérüket — csaknem hétezer forintot ajánlottak fel. Magyamándorban a községi KISZ-szervezet kultúrműsoruk teljes bevételét, mintegy háromezer forintot, a községben működő MEDOSZ- sportkör fiataljai pedig egy mérkőzés teljes bevételét juttatják el az árvízkárosultaknak. Az emberi együttérzésnek sok szép példáját adják ezekben a napokban a nógrádi falvak, a mezőgazdasági üzemek, az emberek. Varga Pál Magyamándorban lakik és a rádió, a sajtó egyetlen híradását sem mulasztja el, amióta kilépett medréből a Tisza, a Maros. Már 81 esztendős és hiába az igyekezet, ő már nem tudná gondját viselni egyetlen árvízkárosult család gyermekének sem. De szívesen látna tágas lakásában olyan családot, amelyiknek most nincs fedél a feje felett. S hogy minél előbb felépüljenek a leomlott épületek, szerény nyugdíjából, 300 forintot ajánlott fel az árvízkárosultak megsegítésére. A balassagyarmatiak felajánlása Fémipari vállalat, kórház, és finomkötöttáru-gyár, textilipari vállalat és vegyesipari ktsz, s lehetne folytatni, míg Balassagyarmat majdnem mindegyik üzeme, vállalata vagy hivatala sorra kerülne — valamennyinek dolgozói egynapi keresetüket ajánlották fel az árvízkárosultak megsegítésére. Mindezt persze az intézmény jellegétől függően: van, ahol kommunista •műszakot szerveztek, máshol fizetésüket juttatták el a bajba jutottaknak. Külön említést érdemelnek a Balassi gimnázium tanulói. Az iskola tavaly, mint a megye legjobb gimnáziuma, tízezer forint pénzjutalmat kapott — ők ezt küldik el az árvízkárosultaknak. Új bolt Kisterenyén Télen-nyáron egyaránt nyitvatartó piaci boltot épít Kisterenyén az ÁFÉSZ. Az új boltban büfét nyitnak, másik egységében élelmiszert, a harmadikban pedig zöldséget, gyümölcsöt árusítanak. Az új létesítmény a községi tanács és a fogyasztási szövetkezet összefogásából épül. A tanács építőanyagot. téglát és fát biztosít, a szövetkezet pedig mintegy 30 000 forintot költ a boltra a szövetkezeti tagok hozzájárulásából. Ügy tervezik, hogy az új boltot július közepén adják át rendeltetésének. A NÓGRÁDI szénbányáknál éivről évre nagyobb erőt képvisel a szocialista, brigád- mozgalom. Ma már 231 brigádba csaknem három és fél ezer tag tömörül. Az elmúlt évi eredmények alapján újabb 26 brigád kapta meg a bronz, 15 az ezüst, 10 pedig az arany fokozatú kitüntetést A szocialista brigádok mindig élenjárói, motorjai a termelésnek, a szocialista munka- versenynek. A gazdasági eredmények mellett azonban igiem nagy jelentőségük van az emberek tudatformálásában, a szocialista embertípus kialakításában is. Tagjaik köziül sokan végiednek pártós társadalmi munkát az üzemeknél. Ott vannak a tanácstagok között. Számuk nagy a munkásőrségben is, ezenkívül szerepelnek mint népi ülnökök a bíróságnál, aktívák a népi ellenőrzésnél és általában az élet szinte minden területén, ahol társadalmi munkásokra van szükség. A szocialista brigádok tudatformáló hatását néhány számmal is le lehet mérni. Soraikból egy év alatt 56 került a párt tagjai közé. A fiatalok a KISZ-ben tevékenyig #t magúim a k adják A salgótarjáni Építő és Tervező Ktsz-nél az elmúlt évben elhatározták, hogy célrészjegyeket bocsátanak ki a tagoknak. A cél, hogy a szövetkezet fejlesztési alapját a tagok hozzájárulásával növeljék, s így nagyobb lépést tegyenek a technikai fejlesztésben, elsősorban a lcisgépe- sítés útján. A tagság eddig több mint százezer forint értékben jegyzett részjegyet. A legkisebb összeg 500 forint, de olyan tag is volt, aki 20 000 forintot adott a szövetkezetnek. Ennek ellenében megkapja a törvényes kamatot és az év végi nyereségrészesedésből még a kétszázalékos jutalékot. Az így beadott összegeket a szövetkezet később visszatéríti a részjegyzőknek. Ez a szövetkezet tavaly 295 000 forint íejlesz- si alappal rendelkezett, ami- >1 450 000 forint maradt er- ; az évre. Az idén csaknem ötmillió forintot terveztek fejlesztésre. Ebből már bevásároltak 7 tehergépkocsit, egy habarcskeverőt, két szállító- szalag berendezést, ezenkívül esztergapadot, villamos fúrógépet és két motorkerékpárt. A jövőben várnak két parkettcsiszoló gépet, horonymaró és fúrógépet, festékszóróberendezést, cső-, menetmetsző- és marógépet, betonkeverőt, egy gyalugépet és fűrészgépet a faipari részleg számára, lemezmegmunkáló gépeket a bádogosaknak, ezenkívül vibrátorokat, a téliesí- téshez pedig 10 légfúvót várnak. A szakipari részleg — mivel sokat kell mozognia — egy mikrobuszt kap, ezzel oldja meg a gyors utazást, a szükséges kisebb anyagok helyszínre szállítását. Egyik legnagyobb megrendelésük a földmunkagép, ami 236 000 forintba kerül, viszont terep- rendezésnél, alapozásnál nagyon sok fizikai munkától mentesítheti majd a szövetkezet dolgozóit. kedhék, közülük számosam legutóbb kerültek a munkásőrség állományába. A nógrádi szénbányák szocialista brigádjai tavaly 31 esetben rendeztek társadalmi esküvőt, 21 alkalommal pedig társadalmi névadó ünnepségeit. Nemcsak a munkában, hanem az ünnepeken és a családi események alkalmával is összetartanak, segítik egymást. Igen kedvező képet mutat az elmúlt időszakok oktatási statisztikája is. Közülük 1740 tag vett részt pártoktatásban, 1123-an pedig szakszervezett, mintegy 260-an KISZ-oktatás keretében képezték magukat. Az ő soraikból a lemorzsolódás minimális volt. A Nógrádi Szénbányáiknál a párt- és szakszervezeti bizottságok nemcsak rendszeresem figyelemmel kísérik a szocialista brigiádmozgalom helyzetét, hanem üléseiken értékelik is. Ilyenkor mindig leszűrik a tapasztalatokat és felhívják a figyelmet a jövő feladataira. Az utóbbi időben az anyagi elismerés mellett, egyre inkább javul az erkölcsi elismerés is. Űj formákkal lehet találkozni, például a verseny nyüvámosságáiban. Ennek úttörője a vállalat nagy- bátonyi gépüzeme, ahol nemcsak a versenytáhlékom frissek az eredmények, de a fényképes emléklapok eljutnak az arra érdemes dolgozók családjához, .és még az úittö- rőszervezetékhez is. MA MÁR a nógrádi szénbányáknál 209 politikai patronáló segíti társadalmi munkában a szocialista brigád- mozgalom fejlesztését. Rajtuk kívül műszaki patronálok is tevékenykednek, akik viszont egyenlő elbírálást élveznek a brigádok tagjaival. Az ő munkájukat is értékelik és nem véletlen, hogy legutóbb néhánynak sem a brigád, sem a termelési tanácskozás nem ítélte oda a brigád által kiérdemelt kitüntetéseket. Az ilyen példa — ha még akad is — igen ritka, inkább a műszaki patronálok tevékenységének fejlődése jellemző. Különösien jó eredményt ért el Herczeg István, Bakonyi János, Vimcze József. Vincze Miklós. Jónás Miklós és Márton József Mindannyian műszaki patronálták. Az elmúlt évben elért eredmények alapján nemrégien ék- üzemet avattak Méhkasén, Szurdokon és a nagybátonyi gépiizemnéL A kitüntetés elnyeréséiben oroszlánrészük volt az ott dolgozó szoeiaüsta brigádoknak. A versenyt az idén is tovább folytatják. Tavaly a vállalt húszezer tonna helyett több mint 58 000 tonna szenet termeltek terven felül. Az idén a jubileumi verseny során az első negyedévben több mint 26 000 tonna szenet adtak a népgazdaságnak terven felül. Az idei versenyben a legfőbb cél a szerződésekkel lekötött termelési feladatok teljesítése, a termelékenység tokozása, az árbevétel növelése, az önköltség, iHetve költségszint folyamatos csökkentése. Általában ezek szerepelnek a brigádok felajánlásaiban. Az idén csaknem ötezer dolgozó tett felajánlásit. Azóta már a kongresszus tiszteletére a legtöbb helyen, módosították is felajánlásaikat. Bár volt néhány brigád, aki nem tudta maradéktalanul teljesíteni eddigi ígéretét, de ez legtöbbször rajták kí_ vülálló okokkal — a műszaki feltételek hiányéval — magyarázható. Kányáson Győri Ferenc szocialista brigádja már az idén mintegy ezer tonna szenet termelt terven felül és ugyanennyit Szoros- patakon Kecskés Sándor brigádja is. Mémkesen Molnár Antal brigádja, Tirilbesen Lőrincz Amdrásék, Mizserfán Forgách Sándor és Asztalos Vilmos brigádja halad a verseny élén. Általában ezek az élenjáró brigádok a kezdeményezői most, ezekben a hetekben a kongresszusi munkaversenynek. AZ ADATOK bizonyít jak. hogy a n grádi szénbányáknál nagy erőt jelent a szocialista hrigádmoizgalom. A brigádok lelkesedése, tenmiaka- rása nem csökkent az utóbbi időben sem, bár néha technikai akadályokkal is meg keli küzdeniük. Ilyen az utóbbi időben a sorozatos vagon- hiány. A szocialista brigádok a vezetőket is állandóan ösztönzik a feltételek megteremtésére. B. J. NÓGRÁD _ 1970. június 3-, szerda
