Nógrád. 1970. május (26. évfolyam. 101-126. szám)
1970-05-14 / 111. szám
Tavaszi őrjárat Jó a piaci felhozatal ’Látogatás a szécsényi „Palóc” HTSz-nél Népművészet—nagy tételben Néhány éve még számos bírálat érte a salgótarjáni piaci ellátást. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy tavaly és az idén télen már alig-alig hangzott el panasz a vásárlók részéről, sőt gyakoribb eset volt, hogy a piaci árusok panaszkodtak a kereslet lanyhulására. Beszélgettünk Papp Sán- domé piacfelelőssel, hogy az idei felhozatalról, árakról, kései kitavaszodás következményeiről tájékoztatást adjon. — Mikor volt jobb az ellátás, tavaly vagy az idén? — Meg kell mondanom — kezdte —, hogy nem a legjobb az összehasonlítási alap. Részben az időjárási viszonyok különbözősége, részben a kereslet ingadozása nehezíti a számok összemérését. Helyenként ugyanis előfordul, hogy az idei felhozatal mennyisége valamely árucikkből alatta marad a tavalyinak, ámde ez nem mindig jelenti azt, hogy rosszabb lenne az ellátás. A lakosság egy jelentős része ét. kezik üzemi konyhán, egyre ritkább az olyan család.^ ahol hétköznap otthon főznek. Nem véletlen, hogy igazi vevőforgalmat csak hét végén, pénteken és szombaton láthatunk. Például a hét elejei felhozatalt rendkívül jónak tartom, a pásztói és gyöngyösi tsz-en kívül az őstermelők is nagy számban, bő választékkal megjelentek. — Az idei áprilisit egyeztessük a tavaly áprilisi felhozatallal. Mit mutat az összehasonlítás? (Zárójelben a tavalyi adatok.) — Elöljáróban csak annyit: télen jobb volt az ellátás mint tavaly, de a primőr megkésett Mintegy két hét eltolódás mutatkozik, bár a pásztói, gyöngyösi, törteli és bol- dogi szövetkezet elég korán jelentkezett kalarábéval, retekkel. hagymával. Az áprilisi felhozatal mégis a késést igazolja. Paradicsomból tavaly áprilisban 427, az idén 25 kilót hoztak fel. — És a zöldpaprika, retek, zöldhagyma? — Paprikából 150 (146) kilogramm érkezett 220 (235) forintos kilónkénti áron. (Zárójelben a tavalyi mennyiséget és árat tettük. A Szerk.). Tehát az idén valamivel több is a paprika és az ára is olcsóbb, mint tavaly áprilisban. Ez elsősorban az Élelmiszer- kiskereskedelmi Vállalatnak köszönhető, amely piaci boltját rendszeresen ellátja zöldáruval, s olcsóbb áraival hozzájárul az egészséges piaci verseny kialakulásához. A reteknél az a helyzet, hogy több került forgalomba mint tavaly, és az ár is alacsonyabb. A kései kitavaszodás hatása viszont legjobban a zöldhagyma-felhozatalnál figyelhető meg. a tavalyi 1424 kilóval szemben az idén áprilisban csak 439 kiló érkezett a salgótarjáni piacra. — S hogyan alakul a helyzet a régi árakkal? — Lényegében már csak az óburgonya és az alma nyújt erre összehasonlítási alapot. Az idén 646 (797) mázsa érkezett áprilisban 237 (280) forintos átlagáron. Az hogy kevesebb krumpli van az áru- dákban a kereslet csökkenésével is magyarázható. Kevesebb krumplit esznek az emberek. Az almafelhozatal nagysága viszont a bő terméssel függ össze, akár csak az olcsó ára. Csaknem 24 ezer (15 ezer) kiló alma érkezett egy hónap alatt, mégpedig 3,14 (13,16) forintos átlagáron. És a minőség is jobb a tavalyinál. Befejezésül pedig szeretném felhívni a figyelmet a tojás olcsóságára: 1,20—1,30 (1,40) darabja. A baromfifelhozatal viszont a tavalyihoz mérten csökkent és az ár is nagyobb. A csirke ára 35 (28), a tyúké 25—30 (25—26) forint. Egyelőre nem is remélünk különös javulást, mert egyes tsz-ekben csirkét helyben, a ház szükségletére értékesítik. (így) Május 15—17 Országjáró diákok megyei találkozója A hét végién — máijus 15— 16—17-én —, Balassagyarmatom rendezik meg az országjáró diákok megyei találkozóját. A KISZ szervezésében a Nyírjesbem nyílt ifjúsági táboriban 320 nógrádi fiatal készül az országos táborozásra, amely 'júmiius 16—21 között Nógrádverőcén, az Express ifjúsági táborban lesz. A nyírjesi táborban azok a nógrádi diákok találkoznak, akik az előírt túrafeltételeket az év folyamán teljesítették. A pásztóiak például külön járási táborban készülitek a balassagyarmati találkozóra, amely sorrendben a negyedik tesz a megyében. A háromnapos programban több új feladatot is beillesztettek a szervezőik: kiszélesítették, túrázással és táborozással bővítették az akadályversenyt; új feladat a kém piingversenv is, amelyen nemcsak sátorépítésből, hanem főzésből is vizsgázni kell a fiataloknak. A megyei tábort a balassagyarmati fiatalok segítségével vízvezetékkel látták el, a határőr kiszesek pedig a tábor közepéig vezették a villanyvilágítást. Kirakatnézők. Bercelen Üjabb divat terjed a lakáskultúrában: a népművészeti berendezési tárgyak, díszítő elemek és textíliák kultusza. Megyénk különösen kedvező helyzetben van, hiszen kevés hasonló tájegység akad, ahol annyira élő hagyományai lennének a népművészetnek, s olyannyira változatos és sokszínű a népi ipar- és díszítő művészet. A népművészetnek ezzel a mérhetetlenül gazdag tárházával gazdálkodik a szécsényi „Palóc” Htsz, amelynek három üzemrészében közel hetven asszony és lány dolgozik. De a munka dandárja a bedolgozókra vár, a népi hímző, tervező és szövőasszonyok népes kis hadseregére. Számuk ugyan az utóbbi időben csökkent, de még mindig — a piaci igények és a munkaerő-kereslet és -kínálat változásaihoz igazodva három és négyszáz dolgozó között ingadozik. Mire képes ? Mire képes ez az aprócska üzem számba menő szövetkezet ezzel a kollektívával? Évről évre többet ad a kereskedelemnek az egyre keresettebbé váló népművészeti árucikkekből. Ha lenne termelési grafikon Fajcsik József stílszerűen, a népi kézművesség jeleit viselő bútorokkal, tárgyakkal és textíliákkal berendezett elnöki irodájában, akkor ez évi 10—15 százalékos egyenletes felfelé ívelődést mutatna. Két évvel korábban 8 millió, tavaly már 9 millió forintot meghaladó értékben készítettek népművészeti terméOrszágos vetélkedő A KISZ központi bizottsága agitációs és propaganda- oszfályiámak felkérésére a KISZ megyei bizottságának javaslata alapján három nógrádi fiatal vehet részt a májusban, illetve júliusban megrendezésre kerülő társadalomtudományi vetélkedő középdöntőjét és döntőjét értékelő országos zsűri munkájában, A fiatalok versenyét 25 tagú ifjúsági társadalmi zsűri értékeli majd. A hír azért is érdekes, mert megyéink versenyzője, sajnos, már a területi vetélkedőn kiesett a további küzdelemből, s így, ha versenyzőként nem is, de zsűritagként azért NÓg- rád megye is képviselve lesz a társadalomtudományi versenyen. A vetélkedő másak két kategóriájában művészeti csoportok és szólisták — ebben megyei fiatalok is indulnak — és a pályázatok illetve művészeti alkotások szerepelnek. A társadalmi ifjúsági zsűri mindhárom kategóriában közreműködik. Hihette-e valaki a nacionalista uszítások, a sovinizmus tobzódása idején, hogy megérjük egyszer a költő jövendölését: „úgy fogunk egymáshoz vendégségbe járni, mint egyik kertből a másikba, nyílt úton.”, és a hagyományos lengyel—magyar barátság mellé csehszlovák szomszédaink is azok közé tartoznak majd, akikhez a közös rend, a gazdasági együvétartozás érzései is barátilag köteleznek bennünket. A másik ugyancsak örvendetes tanulság: amíg a múltban még olyan nagy européer műveltségű költők, mint Babits Mihály is, fájó nosztalgiával írhatták: „Ö, mennyi város, mennyi nép, / Ö, mennyi messze szép vidék, / Rabsorsom milyen mostoha, / hogy mind nem láthatom soha” — addig olyan parasztemberek, akiket hajdan legtöbbször csak a világrengető háborúk mozdítottak ki falujukból, napjainkban külföldi élményeiket emlegetik, újabb utazásokra készülődve böngészgetnek útleírásokat. Túl a Nagy-Krivánou... Maira ver ebé lytek bili földön Mindez a ~ mátraverebélyi „Március 15.” Termelőszövetkezet négynapos csehszlovákiai és lengyelországi auto- buszkirándulása kapcsán jutott eszünkbe. A szövetkezet vezetősége ugyanis jutalomként 80 dolgozójának — közöttük 45 asszonynak — biztosította ezt a csaknem 900—1000 kilométeres utat. amelynek során megtekintették az Alacsony- és Magas-Tátfa legszebb vidékeit, megcsodálták a tengerszemeket, magyaros zenét és vendégszeretet élveztek a Nagy-Kriván Szállóban. Meglátogatták Zakopane vidékét, ahol nemcsak arról tájékoztatták őket, hogy ott a sísport világversenyeit rendezik, hanem arról is büszkeséggel számoltak be. éppen a centenárium napjaiban, hogy az a vidék is otthont adott a száműzetésbe kényszerített Leninnek. Az Árva- és Vág-völgye nemcsak természeti szépségeivel kápráztatta el a kirándulókat, hanem a történelmi múlt sok borzongató emlékét is felidézte. A Trencsén várához fűződő mondák, Janosek betyár komor-bús történetei ugyanúgy emlékezetesek maradnak, mint Stefanovo természetes kősziklákból, oszlopokból kialakított „szpborcso- portozatai”, amelyek emlékeztettek a mi cseppkőbarlangjaink hasonló képződményeire. A kirándulás hangulatát emelte az autóbuszokban megrendezett Ki mit tud verseny is, amelynek kérdései hazánk 25 esztendős fejlődéséből vizsgáztatták a résztvevőket. A legjobb eredményt elérők- Véré bélyi Gyuláné, Gortva Istvánná (petyi), Verebélyi Jó- zsefné, Mihalik Lajosné, a jutalmul kapott népi díszítésű kulacsot, fokost kedves emlékként őrzik. Talán csak a kirándulás legifjabb résztvevője Nándori Ferike (az elnök kisfia) törheti a fejét, hogy nem célzatosságból, vagy netán jövendő férfisorsára utalásból kapott-e főnyereményként jutalmul szegedi papucsot ... Természetesen a termelőszövetkezetben a kirándulás ideje alatt sem állhatott meg az élet. De a vezetőség nem feledkezett meg azokról sem, akik a munka frontján álltak helyt, amíg a többiek pihentek. Részükre „kárpótlásul” Győry Márta és Horváth István részvételével magyamóta- estet rendeztek a helyi bisztróban. Szorgalmas, jói dolgozó tagság a verebélyi termelőszövetkezet kollektívája. Most ismét a dolgos hétköznapok következnek. És ahol a dolgozók biztosnak tudják a jövőjüket, ott az eredmény se maradhat el. A szép eredmények nyomán pedig kitárulkozik a világ és hazánk sok-sok csodája, j amelynek szépségével nem le-1 hét betelni soha. Cs. L. I keket. Ebben az évben pedig várhatóan átlépik a szép kerek számot, a 10 millió forintot. Az első negyedév eredményei igazolják, hogy a fejlődés nem torpant meg. A tervezett 2 millió forintos árbevétellel szemben közel 2,5 milliós teljesítést értek el. A növekedés üteme továbbra is meghaladja a 15 százalékot. Mi van a számok mögött? Népi szőttesek. 60—80 különböző rendeltetésű és mintázatú textília, méteráruk, futószőnyegek, térítők, falvédők, asztali garnitúrák és függönyök. Csupán alátétekből 15—20 félét hoznak forgalomba. Keresettek országszerte — különösen az idegenforgalmi idényben — a palóc ruhaviseletű babák, amelyekből 12 ezret készítenek. A tervező asszonyok — talán 10—15-en vannak, akik rendszeresen terveznek — ültetője egy-egy nógrádi község népművészete. A keresett palóc leány- és fiúbabák öltözete is azoknak a településeknek régebbi ruházatát tükrözi, ahol legerőteljesebbek a hagyományok: csitári, szécsényi, hollókői, rimóci, dejtári és őr- halmi népművészeti motívumokat hordoznak a textíliák és ajándékbabák. Űjabb szerzemények a kazárt, vizslási és kásterenyei viseletek. A kereskedelem: csak kockázat nélkül Az eredmények mellett természetesen gondjaik is akadnak. Míg a piaci igények zöme a nyári időszakban jelentkezik, ugyanakkor a foglalkoztatottság lehetőségei a téli hónapokban a legnagyobbak. Az idényben a bedolgozók tekintélyes részét leköti a háztáji, a téli hónapokban viszont — amikor ezzel az eshetőséggel nem kell számolni — a kereskedelem szűkíti a megrendelések körét. Csak úgy tud lépést tartani a kereslettel a szövetkezet, ha raktárra termel. Ez pedig a raktárkészlet egészségtelen felduzzadásához vezet. Hogy mennyire nem vállal részt a raktározás gondjából a kereskedelem, s így a kockázatból sem, mi sem bizonyítja jobban, mint a készletek egyik évről a másikra történő 600 ezer forintos — 1,6 millióról 2,2 millióra — emelkedése. Mit tesz azért a szövetkezet, hogy szűkebb pátriánk népművészetét országszerte egyre jobban megismerjék és megszeressék? Szinte valamennyi szaküzletben megtalálhatók megyénk népművészetének termékei. Üzletkötőjük az ország minden táján megfordul, hogy megrendelőket és vásárlókat, híveket szerezzen a kollekciónak. Megragadják a legkisebb bemutatkozási lehetőséget is; kiállításokon, árubemutatókon és pályázatokon vesznék részt Ebben az évben ismét ezrek ismerkedhetnek meg termékeikkel a parádfüredi palóc napokon, az ipari vásáron a htsz-ek közös pavilonjában, a Tolna megyei népművészeti pályázaton és kiállításon. Tervezik, hogy ősszel Budapesten, a háziipari szövetkezetek mintatermében mutatnak be a fővárosi közönségnek. K. S. ft gepek üresen állnak A megye legszebb üzemcsarnoka. Ilyen megállapítási tehet, aki gyakran jár máshova is. A Páva Női Fehéme- miűgyár jámosaknai üzeme méltó a női üzem elnevezésére. A példás rendben sorakozó varrógépekkel felszerelt munkaasztalok, a neon, a csiszolt parkett, a légkondicionáló berendezések, a rendezett; raktár — valamennyi az ideális munkahely tartozéka. Azért létesítették, hogy a környék, elsősorban bányászasszonyainak, -leányainak biztosítsanak munkahelyeit, kereseti lehetőségeket. A lehetőségek pit la - natnyilag úgy látszik, megelőzték az igényeket. Ma már 370 munka vállaló dolgozik itt és a néhány műszerész kivételével alig látni férfimunkaerőt. Lányok, asszonyok gyártják a szebbnél -szebb női fehérneműt, nagy szériákban a belkereskedelem számára és exportra is. A szabást a vállalat központjában végzik, a feldolgozás Já- raosaknán történik. Az elmúlt négy hónapban csaknem 173 ezer darabot készítettek el, bár a tervet nem teljesítették Ennek legfőbb oka a munkaerőhiány. Amikor kint jártunk, az üzem vezetői toborzó körúton voltak. Kellene a munkaerő. Ev végére szeretnék 500 fős üzemmé fejleszteni ezt a jénosaknai telepet. Egyelőre nincs elég jelentkező. A legutóbbi toborzó út 30 fős létszámnövekedést ígért, de íiétfőn legalább 50 fővel kellene indítani az új tanulószalagot. Két hónap óta ugyanis a beszerelt srnaiag ' üresen áll, mert nincs, akit a gépekhez ültessenek. Emiatt négy hónapi elmaradásuk megközelíti az 5 millió forint értéket. Ezt szeretnék pótolni az év végéig annál is inkább, hiszen megrendelésben nincs hiány. Vajon mi az oka, hogy ez az új üzem nem kap elegendő munkaerőt a környékről? Foglalkoztak ezzel a kérdéssel a vállalat illetékesei. Az egyik ok talán az, hogy ma még a környező bányászasszonyok közül nem mindenki vállal munkát, ezért kénytelenek toborozni távolabbi községiekből is. Az utazás sem egyszerű dolog. Ügy határoztak, hogy a jövőben az utazási költségből nagyobb arányt térít meg a vállalat. Valószínű ez is elősegíti majd a létszámnövekedést, A tanulóidőre biztosított bért fizetnek és az előrehaladástól függően lehetőség var a teljesítménybérezésre is. Ez azt jelenti, hogy aki szorgalmasabb, ügyesebb, előbb elsajátítja a munkaíögiásokat, az hamarabb érhet el nagyobb keresetet. Gondoltak az utánpótlás-nevelésre is. Pillanatnyilag 45 ipari tanulót képeznek. Közülük 20 már az idén szakmunkás lesz. Foglalkoznak a gondolattal, hogy az idén a VIII általános iskolát végzett lányok közül biztosítják az utánpótlást. Hatórás munkaidőre veszik majd fel őket. és fokozatosan betanítják a fehérnemű,gyártásra. Munkaalkalom tehát van Jánosaknám. csak munkavállalókra lenne szükség. Akik kezdettől itt dolgoznak, azok megtalálták a számításukat es teljesítményük arányában növekedik a keresetük is. Az is igaz, hogy a munkakörülmények lényegesen javultak qz utóbbi időben, tehát a munkahely vonzó hatása sem hiányzák. B. J. NÖGRÁD — 1970. május 14., csütörtök 3
