Nógrád. 1970. május (26. évfolyam. 101-126. szám)

1970-05-31 / 126. szám

Tereske és Szátok Komlódf^tfalo, 1070 május végién Interpellálnak a (sz vezetői Az élet újraindu Üj helyzet alakult ki Te- leskén es Szaunion, minthogy a két község termeioszövet- iiezelenek tagsága közgyűlé­sen határozott a két gazdaság egyesüléséről. Az egyesüléssel egyidejűleg új vezetők is ke­rültek a szövetkezet élére, Turnék Jenő tsz-elnök és Sze- menyei Vilmos főagronómus személyében. Az egyesülés ál­talában megrázkódtatásokkal jár, ami sokkal inkább előfor­dulhat, ha két gyenge szövet­kezet kapaszkodik egymásba. Márpedig Tereske es Szátok egyesülése esetében ez történt. Talán csalt az az egyetlen előnye ennek a házasságnak, hogy az ezerszáz holdas szá­tok! Aranykalász és az ezer- kilencszáz holdas tereskei Kossuth Tsz egyesített terüle­tén és főleg megnövekedett gazdasági alapjaival nagyobb vállalkozásokba kezdhet, s így Könnyebben kimozdulhat álló helyzetéből. Az is igaz, hogy az új vezetők nem túlzottan optimisták. Több gond nyomja ugyanis a vallukat. Bennünket is azért vártak és fogadtak szí­vesen, mert végre nyilváno­san is hangot adhatnak észre­vételeiknek. Interpellációik el­ső pontjaként a több szövet­kezettel azonos gondjukat, az alkatrészellátás változékony­ságát és visszásságait sérel­mezték. Joggal idegesíti a tsz tag­jait, hogy az alkatrészproblé- ma évről évre ismétlődik. Rendkívüli erőfeszítésbe, tö­méntelen fölösleges költségbe kerül egy-egy alkatrész előte­remtése. A Super 50-es Ze- torokhoz nem lehet hüvelyt, dugattyút és sok más egyebet kapni. Az indok: ilyen típust már nem árusítanak. A talaj- maróhoz két fogaskereket Mo­sonmagyaróváron, a Mezőgaz­dasági Gépgyárban kellett gyártatni. Most két kardánke­resztért ugyanezt a tortúrát fogják végigjárni. Havas Vil­mos, a gépcsoport vezetője ar­ra panaszkodik, hogy egyre közeledik az aratás ideje, kom- bájnalkatrészt pedig képtele­nek beszerezni. Ugyanez a helyzet Csepel-gépkocsialkat- részekkel is. Sokszor az egész országot bejárják egy-egy al­katrészért, mert az AGROKER- kirendeltségen nem találják meg azt, ami kell. Olykor a gépjavító állomáshoz fordul­nak segítségért, de ott is ma­gas áron számláznak. Ha nem szerelik be az alkatrészt, ak­kor is felszámolják a szerelé­si költséget is az alkatrész árához — panaszolja a gép- csoportvezető. Felhívták a figyelmet egy különleges esetre is. Az ele­vátorhoz sehol sem tudtak láncot szerezni, végül is az AGROKER-telepen találtak láncokat a kiselejtezett áruk között. így azután a hiány­cikknek számitó, vadonatúj láncot — amint ezt számlá­val is bizonyították — meg­állapodásos áron, anyagérték­ben, az új ár nem egészen negyven százalékáért sikerült beszerezniük. Azóta már be is szerelték. S esküsznek rá, bogy jó állapotban levő szu­peradagoló is hever az AG- R.OKER udvarán Második interpellációként hadd említsük a szátoki nyil­vános telefon kérdését, ami nemi feszültséget okoz a köz­ségben, amint erről Oravecz József, a zöldség- és gyü- mölcsüzemág vezetője is tá­jékoztatott bennünket. (Ko­rábban ő volt a szátoki tsz- einölt!) Az történt ugyanis, hogy a két szövetkezet egye­sülésével Tereskén maradt a ísz-központ, ennélfogva a szá­toki adminisztrációt szinte teljesen leépítették. Márpedig a tsz-irodán működött addig a község egyetlen nyilvános telefonja, amelyen át a táv­iratok, üzenetek érkeztek, vagy a falubeliek tudtak men­tőt vagy orvost hívni, távira­tot feladni. Ez a telefon a ta­nácsé volt, de a szövetkezet adminisztrátora kezelte, sőt a szövetkezet gondoskodott a táviratok, üzenetek kikézbe­sítéséről is. Most az a furcsa helyzet állott elő, hogy a szö­vetkezet csupán a telefonügye­letért tarthatna és fizethetne ott egy adminisztrátort. A tsz- elnök ezt nagyon költséges megoldásnak tartja, s mint mondja, felajánlotta, hogy a tsz és a községi tanács kö­zösen alkalmazzon egy admi­nisztrátort. A megegyezés lehetőségétől függetlenül a tsz-elnök meg­tette a lépéseket, hogy nyolc­ezer forintért rendes főállo­mást szereljen a tsz szátoki irodájába, hogy a kapcsolata szövetkezet központjával fenn­álljon. Mindenesetre a tele­fonügyet minél előbb jó len­ne megoldani, hiszen egy kis­község kapcsolatát jelenti ez a külvilággal! Régi sérelme a két község­nek, nem az új szövetkezeti vezetők vetik fel először, hogy a gazdaság földjének talaj mi­nősége nem egyezik a papí­ron szereplő aranykorona-ér­tékkel. Az idős emberek el­mondásából és múltbeli em­lékekből úgy tudják a tsz-ta- gok, hogy a viszonylag rosszul termő földek valamikor úgy lettek 12,2 átlagárán ykorona- értékűek, hogy a befolyásos és anyagilag megszorult földbir­tokosok a nagyobb kölcsönök érdekeben fel tornáztatták ér­demén felül a föld értékel. A szövetkezet most ennek issza a levét. Ha megfeszülnek, ak­kor sem tudnak olyan ter­mést kicsikarni a szátoki és tereskei talajból, ami az aranykorona-értékének meg­felelne. Ezért is telepítettek nagyobb területen gyümöl­csöt, ötvenhat holdon málnát, 36 holdon szilvát, 13 holdon pedig cseresznyét. Űj kísérlet­ként háromféle olajos magvat adó növényt, feketemustárt, olajlent és repcét is vetettek, s amelyik beválik, azt jövőre nagyobb területen, legalább kétszáz holdon termesztik. A fessle terv, a magas aranykorona-érték miatt for­dultak már több ízben a járá­si és a megyei tanácshoz a szövetkezet vezetői, hogy lega­lább az egyesülés évében ré­szesítsék egyszeri megsegítés­ben a szövetkezetek De mint mondják, a megyei tanács nemcsak ezt, de a juhászat megsegítését és 1971-re a bekö­tőút építésének támogatását is megtagadta. Ehhez kérték a szerkesztőség segítségét. (Ebben az ügyben már ér­deklődtünk Forgó Imrénél, a megyei tanács mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi osztályá­nak helyettes vezetőjénél, aki­től azt a tájékoztatást kaptuk, hogy ismerik a tereskei Kos­suth Tsz nehéz helyzetét, de az érvényben levő rendelkezé­sek csak az utólagos támoga­tást teszik lehetővé. Viszont ha a szövetkezet rövid lejáratú hitelért a Nemzeti Bankhoz fordulna, a megyei tanács ré­széről a kérést támogatnák.) Mindettől függetlenül mi is úgy látjuk, hogy egy előzetes, még a termelésben felhasz­nálható pénzösszeg jobban hasznosítható lehetne, mind a tsz számára, mind a népgaz­daság hasznára! Tereskén a szövetkezet ve­zetői nem építenek kizárólag az állam támogató készségé­re. Egyidejűleg keresik azokat a pénzforrásokat is, amelye­ket a nógrádi Béke Tsz pél­dájára saját erőfeszítéseik árán is előteremthetnek és a mezőgazdasági alaptevékeny­ség, a növénytermesztés és állattenyésztés fejlesztésére fordíthatnak. Alumíniumön­töde létesítésén fáradoznak, a budaörsi ktsz-szel pedig kap­csolatba léptek, hogy mű­anyagfóliás szitanyomóüze­met állítsanak fel, ahol főleg idősebb asszonyok noteszokra, mappákra, üvegekre, mű­anyaglapokra különböző fel­iratókat nyomtassanak. Ha elegendő pénzhez jutnak, ak­kor virágházat is létesítenek, mert ebben is jó üzletet lát­nak. I lakos György Pavilon nincs Hírlapkézbesítő nem hiányzik Munkatársunk Vesztergom Hedvigtől, a balassagyarmati Posta igazgatójától kért fel­világosítást néhány, a város­belieket minden bizonnyal érintő kérdésben: — Hallottuk, hogy a Ma­dách Imre utcába, a városi tanács épülete elé hírlappavi­lon kerül. Mikorra várható ennek felállítása? — A pavilont a Postaigaz­gatóság a kecskeméti „Ezer­mester” Ktsz-től még tavaly megrendelte. Többszöri sür­getés ellenére eddig még nem szállították le, pedig az üze­meléshez megvan már az en­gedély, és elárusítót is tud­nánk találni. — Hogyan áll a KlSZ-lakó- telepen a hírlapkézbesítés ügye? — Március elseje óta 61 Népszabadság, 42 NÖGRADés 43 egyéb újságelőfizetést si­került gyűjteni — ezek a szá­mok előreláthatólag még emelkednek is. Kézbesítőt is sikerült találni — ebben nagy szerepe van a Postaigazgató­ságnak: havi 400 forint külön­bért biztosított a KlSZ-lakó- telepi kézbesítő számára. — Más hírlapkézbesítési gond van-e a városban? — Nincsen. A hírlapkézbe­sítőket kerékpárral látjuk el. Sajnos, egyesített — tehát le­velet és hírlapot — kézbesítő­ben hiányunk van, erre a be­osztásra nem kapunk embert. Amire öt évvel ezelőtt gon­dolni sem mertünk —, Balas­sagyarmaton ma nincs mun­kaerő-felesleg. Ráadásul két egyesített kézbesítő megbete­gedett — helyettesítésük is-ne- hézséget okoz. Színházi tárgyalás A napákban az Igor herceg elő­adási együttesével Salgótarjánban Járt Taar Ferenc, a debreceni Csokonai Színház művészeti igaz­gatója is. Az igazgató kétnapos itt-tartóz- kodása során megbeszéléseket folytatott a József Attila művelő­dési központ vezetőivel, s meg­állapodtak a salgótarjáni új szín­házi évad műsorvázában. A deb­receni társulat az új szezonban hat operabemutaitó mellett elját- sza a művelődési ház színpadán Molnár Ferenc világsikerű ligeti románcát, a Liliomot Is. Amikor Takács Ferenc al­ezredes. a polgári védelem Nógrád megyei törzsparancs­noka társaságában Tokajnál áthaladtam a Tisza hídján, rettenetes kép tárult elém. Víz, víz, mindenütt. Az uta­kon ^közlekedő gépjárműveken pedig piros betűs felirat: Ár­vízvédelem. A beszéd témája sem lehe­tett. más. mint az a katasztró­fa. ami az elmúlt napokban érte a Felsó-Tisza és Szabolcs- Szatmár megye vidékét. Nyíregyházán pedig azon h sajtótájékoztatón, amit dr. Fekszi István, a Szabolcs- Szatmár megyei Tanács VB- elnöke tartott. döbbenetes helyzet rajzolódott elénk. A rendkívül gyorsan és várat­lanul a községre törő ár. mintegy 450—460 millió köb­méter víz — hallatlan pusztí-“ tást okozott épületben, állat­ban egyaránt. A néphadsereg, a szovjet katonák, a munkás­őrök, a polgári védelmi ala­kulatok, párt- és tanácsi szer­vek, a lakosság határozott és hősies helytállása tudta csak megoldani mintegy 35 ezer ember kitelepítését. Mit is tett a víz? 115 ezer katasztrális holdat öntött el. 4500—5000 lakást döntött ösz- s/.r. négyezret még ma is az -1 -.szedöiés veszélye fenyeget. A lakásokban tett kár eléri az egymilliárd forint értéket. Több mint 74 ezer hold szán­tó, nagy kiterjedésű gyümöl­csös, rét és legelő, valamint erdő került víz alá. Kipusz­tult az őszi búza, őszi árpa, az évelő pillangósok, tavaszi kalászosok igen tekintélyes része. Az eddigi felmérések alapján 815 szarvasmarha, 2500 sertés, 6250 juh, meg­számlálhatatlan baromfi lett a víz martaléka. A mezőgazda­ságban elszenvedett kár az ed­digi felmérések szerint mint­egy egymilliárd forint. Nagyon sok adat kerül a krónikás jegyzetfüzetébe. Szár, mos hőstett, amit az emberek, a katonák, a polgári védelmi alakulatok, szakszolgálatok tagjai hajtottak végre. A polgári védelem szakszolgálatainak alakulatai megkezdték az árvíz okozta romok eltávolítását.. Mentik, ami még menthető. Ezt a munkát rövidesen befejezik, hogy megkezdhessék az újjáépí­tést végeznek most. Lesték István Amerre jártunk, az út szé- alezredes, a Polgári Védelem lén otthagyott nyúlgátak. A orszípos n-in-vi •' : nak he- községek határában igazoltató katonák, karhatalmisták. Ké- * ső délután van, mire megér­Í ~ kezünk Komlódtótfaluba. Ebbe az 1116 lelket számláló, i a román határ mentén elterü- r % lő községbe május 15-én haj- % a nali három órakor alattomo- ! Mjjfl san. hátulról tört be a víz. A I munkabíró férfiak és nők a Szamos gátját erősítették. Mi­re észretértek, a falu felső részéből ömlött a rettenetes ár. Délelőtt kilenc órakor már dőlték a házak. Gaál Sándor, a KomlődtótfaUu községi Tanács VB-elnöke emlé­kezik a borzalmakra Herczeg Béla százados, a polgári védelem Nógrád megyei Törzspa­rancsnokságának tisztje, aki segít • bajba jutottaknak Mi ma a teendő az árvíz sújtotta szabolcsi falvakban? Erről is sokat hallott az em­ber. Legtöbbet a polgári vé­delmi szakszolgálatok tagjai Kísérlet a primőrtermelésre Érdekes kísérletet kezdett az idén a kisterenyei Vörös Október Termelőszövetkezel és a MÉK. Fóliasátrak alatt salátát, paradicsomot és pap­rikát termesztenek, hogy hoz­zájáruljanak a megyeszékhely koraizöldség-ellátásának ja­vításához. A fóliasátraikat a MÉK adja, a szövetkezet pe- diga vállalaton keresztül ér­tékesíti, a termést. Eddig mint-: egy 4000 salátát szállítottak Salgótarjánba. Most, 700 pap­rika-, 350 paradicsompalán­ta és uborka került a fólia­sátrak alá. Nógrád megyében még a szurdokpüspöki Béke Tsz-ben folytatnak hasonló kísérletet. Ha az eredmények kielégítő­ik lesznek, a MÉK tovább szélesíti a fóliás primőiter- mesztési módiszert. lyettese erről számolt be. Az élet újraindulásának feltételeit 2000 fős katonai erő. 3500 fős polgári védelmi szakszolgála­tos, 2000 helyi lakos, s mint­egy 1200 technika, jármű, kü­lönböző gép segíti. A műszaki alakulat tagjai bánják az életveszélyes háza­kat. Ilyen körülmények között találkoztam Herczeg Béla szá­zadossal, a Polgári Védelem Nógrád megyei Törzsparancs­nokság tisztjével, örülünk a találkozásnak — még ilyen körülmények között is. — Most Szamosbecs község­ben dolgozunk. Eddig három nap alatt 26 házat bontottunk le. Rettenetes ez a látvány — s megtörli a fáradságtól, az álmosságtól vérbe borult és most könnyes szemét. Hiába, a katonaférfi szíve is meglá­gyul. — Sietünk mind nagyobb segítséget adni a bajba jutot­taknak. A bontás mellett meg­teremtjük az újjáépítés felté­teleit is, később sátrakat, ba­rakkokat építünk. A polgári védelem szakszolgálatai se­gítségével ebben a térségben már húsz sátorfürdő műkö­dik a személyi higiénia meg­teremtéséért. Víztisztítók be­állításával óránként 80 köb­méter ivóvizet biztosítanak a polgári védelmi egységek. Lé­tesítettünk víztárolókat, s most megkezdődött a kutak szivattyúzása, fertőtlenítése, hogy innét is használható vi­zet nyerjen a lakosság. Szó­val mi mindent megteszünk... A védőoltáson, nehogy jár­vány legyen a környéken, mi Is átestünk. Láthatja, itt mindenre kiterjed a figye­lem ... — Harminc ember maradt csak a faluban, a többiek mentése sikerült. Kétéltűekkel és helikopterekkel — tájékoz­tat Gaál Sándor, a községi tanács vb-elnöke. — Hirtelen jött, s, szinte egyszerre elérte a 150 centi magasságot a víz. Az emberek menekültek. Egy kataszteri hold területen csaknem ezer ember, ki tud­ja mennyi állat sűrűsödött ossza -Mindenki menekült... A szovjet katonáknak köszön­hetjük életünket... Most vé­gezzük a számadást. Eddig 176 ház dőlt össze, egy egész utcasor tűnt el a föld színé­ről. A megmaradt 72 lakás­ban. az iskolában, óvodában, a tanácsházán nyertek elhelye­zést a visszaköltözött embe­rek. Most ugyan még bontunk, de ez már az élet újraindulá­sának jele... Kérem tolmá­csolja olvasóiknak: nagyon nagyon köszönjük a Nógrár’ megyeiek segítségét is. Jo tudni, hogy onnét, messziről, a hegyek közül is gondolnak ránk — s elfordul, fejét a? egyik katona vállára hajtja, s zokogás tör ki belőle. Fáradt, borostás arcán a könny csepp- jei csillognak. Aztán erőt vesz magán: — Szilárd házakat építünk a régiek helyén. A több száz­éves falut újjáépítjük. Már érkeznek a sátraik, abban biztosítunk ideiglenes otthont a falu lakóinak. De jelezték, hogy útban van az építkezési anyag egy része is. A mun­kát a 31-es számú Építőipari Vállalat munkásai, mérnökei vállalták. S amíg mi dolgo­zunk, örülünk annak, hogy gyermeikeink biztonságbán vannak, 110 iskolás körűt vit­tek el a Balaton partjára.. Nézzen szét. A falu lakói mel­lett, milyen derekasan dol­goznak a polgári védelem ka­tonái. ök a ml legnagyobb támaszaink a nehéz helyzet­ben, hiszen az emberek csak most ébredeznek, most jönnek rá, mi is történt ebben a fa­luban .., Az élet újraindul Szabolcs- Szatmár megye falvaiban. Te­herautókon, vonatszerelvénye­ken érkezik az ország segít­ségnyújtása. Megmozdult az ország, s ez biztosíték arra. hogy új falvak épülnek az egyébként szelíd Szamos és a többi folyó partján ... Somogyvári László NÓGRÁD m 1970. május. 31., vasárnap >

Next

/
Thumbnails
Contents