Nógrád. 1970. május (26. évfolyam. 101-126. szám)
1970-05-31 / 126. szám
Tereske és Szátok Komlódf^tfalo, 1070 május végién Interpellálnak a (sz vezetői Az élet újraindu Üj helyzet alakult ki Te- leskén es Szaunion, minthogy a két község termeioszövet- iiezelenek tagsága közgyűlésen határozott a két gazdaság egyesüléséről. Az egyesüléssel egyidejűleg új vezetők is kerültek a szövetkezet élére, Turnék Jenő tsz-elnök és Sze- menyei Vilmos főagronómus személyében. Az egyesülés általában megrázkódtatásokkal jár, ami sokkal inkább előfordulhat, ha két gyenge szövetkezet kapaszkodik egymásba. Márpedig Tereske es Szátok egyesülése esetében ez történt. Talán csalt az az egyetlen előnye ennek a házasságnak, hogy az ezerszáz holdas szátok! Aranykalász és az ezer- kilencszáz holdas tereskei Kossuth Tsz egyesített területén és főleg megnövekedett gazdasági alapjaival nagyobb vállalkozásokba kezdhet, s így Könnyebben kimozdulhat álló helyzetéből. Az is igaz, hogy az új vezetők nem túlzottan optimisták. Több gond nyomja ugyanis a vallukat. Bennünket is azért vártak és fogadtak szívesen, mert végre nyilvánosan is hangot adhatnak észrevételeiknek. Interpellációik első pontjaként a több szövetkezettel azonos gondjukat, az alkatrészellátás változékonyságát és visszásságait sérelmezték. Joggal idegesíti a tsz tagjait, hogy az alkatrészproblé- ma évről évre ismétlődik. Rendkívüli erőfeszítésbe, töméntelen fölösleges költségbe kerül egy-egy alkatrész előteremtése. A Super 50-es Ze- torokhoz nem lehet hüvelyt, dugattyút és sok más egyebet kapni. Az indok: ilyen típust már nem árusítanak. A talaj- maróhoz két fogaskereket Mosonmagyaróváron, a Mezőgazdasági Gépgyárban kellett gyártatni. Most két kardánkeresztért ugyanezt a tortúrát fogják végigjárni. Havas Vilmos, a gépcsoport vezetője arra panaszkodik, hogy egyre közeledik az aratás ideje, kom- bájnalkatrészt pedig képtelenek beszerezni. Ugyanez a helyzet Csepel-gépkocsialkat- részekkel is. Sokszor az egész országot bejárják egy-egy alkatrészért, mert az AGROKER- kirendeltségen nem találják meg azt, ami kell. Olykor a gépjavító állomáshoz fordulnak segítségért, de ott is magas áron számláznak. Ha nem szerelik be az alkatrészt, akkor is felszámolják a szerelési költséget is az alkatrész árához — panaszolja a gép- csoportvezető. Felhívták a figyelmet egy különleges esetre is. Az elevátorhoz sehol sem tudtak láncot szerezni, végül is az AGROKER-telepen találtak láncokat a kiselejtezett áruk között. így azután a hiánycikknek számitó, vadonatúj láncot — amint ezt számlával is bizonyították — megállapodásos áron, anyagértékben, az új ár nem egészen negyven százalékáért sikerült beszerezniük. Azóta már be is szerelték. S esküsznek rá, bogy jó állapotban levő szuperadagoló is hever az AG- R.OKER udvarán Második interpellációként hadd említsük a szátoki nyilvános telefon kérdését, ami nemi feszültséget okoz a községben, amint erről Oravecz József, a zöldség- és gyü- mölcsüzemág vezetője is tájékoztatott bennünket. (Korábban ő volt a szátoki tsz- einölt!) Az történt ugyanis, hogy a két szövetkezet egyesülésével Tereskén maradt a ísz-központ, ennélfogva a szátoki adminisztrációt szinte teljesen leépítették. Márpedig a tsz-irodán működött addig a község egyetlen nyilvános telefonja, amelyen át a táviratok, üzenetek érkeztek, vagy a falubeliek tudtak mentőt vagy orvost hívni, táviratot feladni. Ez a telefon a tanácsé volt, de a szövetkezet adminisztrátora kezelte, sőt a szövetkezet gondoskodott a táviratok, üzenetek kikézbesítéséről is. Most az a furcsa helyzet állott elő, hogy a szövetkezet csupán a telefonügyeletért tarthatna és fizethetne ott egy adminisztrátort. A tsz- elnök ezt nagyon költséges megoldásnak tartja, s mint mondja, felajánlotta, hogy a tsz és a községi tanács közösen alkalmazzon egy adminisztrátort. A megegyezés lehetőségétől függetlenül a tsz-elnök megtette a lépéseket, hogy nyolcezer forintért rendes főállomást szereljen a tsz szátoki irodájába, hogy a kapcsolata szövetkezet központjával fennálljon. Mindenesetre a telefonügyet minél előbb jó lenne megoldani, hiszen egy kisközség kapcsolatát jelenti ez a külvilággal! Régi sérelme a két községnek, nem az új szövetkezeti vezetők vetik fel először, hogy a gazdaság földjének talaj minősége nem egyezik a papíron szereplő aranykorona-értékkel. Az idős emberek elmondásából és múltbeli emlékekből úgy tudják a tsz-ta- gok, hogy a viszonylag rosszul termő földek valamikor úgy lettek 12,2 átlagárán ykorona- értékűek, hogy a befolyásos és anyagilag megszorult földbirtokosok a nagyobb kölcsönök érdekeben fel tornáztatták érdemén felül a föld értékel. A szövetkezet most ennek issza a levét. Ha megfeszülnek, akkor sem tudnak olyan termést kicsikarni a szátoki és tereskei talajból, ami az aranykorona-értékének megfelelne. Ezért is telepítettek nagyobb területen gyümölcsöt, ötvenhat holdon málnát, 36 holdon szilvát, 13 holdon pedig cseresznyét. Űj kísérletként háromféle olajos magvat adó növényt, feketemustárt, olajlent és repcét is vetettek, s amelyik beválik, azt jövőre nagyobb területen, legalább kétszáz holdon termesztik. A fessle terv, a magas aranykorona-érték miatt fordultak már több ízben a járási és a megyei tanácshoz a szövetkezet vezetői, hogy legalább az egyesülés évében részesítsék egyszeri megsegítésben a szövetkezetek De mint mondják, a megyei tanács nemcsak ezt, de a juhászat megsegítését és 1971-re a bekötőút építésének támogatását is megtagadta. Ehhez kérték a szerkesztőség segítségét. (Ebben az ügyben már érdeklődtünk Forgó Imrénél, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának helyettes vezetőjénél, akitől azt a tájékoztatást kaptuk, hogy ismerik a tereskei Kossuth Tsz nehéz helyzetét, de az érvényben levő rendelkezések csak az utólagos támogatást teszik lehetővé. Viszont ha a szövetkezet rövid lejáratú hitelért a Nemzeti Bankhoz fordulna, a megyei tanács részéről a kérést támogatnák.) Mindettől függetlenül mi is úgy látjuk, hogy egy előzetes, még a termelésben felhasználható pénzösszeg jobban hasznosítható lehetne, mind a tsz számára, mind a népgazdaság hasznára! Tereskén a szövetkezet vezetői nem építenek kizárólag az állam támogató készségére. Egyidejűleg keresik azokat a pénzforrásokat is, amelyeket a nógrádi Béke Tsz példájára saját erőfeszítéseik árán is előteremthetnek és a mezőgazdasági alaptevékenység, a növénytermesztés és állattenyésztés fejlesztésére fordíthatnak. Alumíniumöntöde létesítésén fáradoznak, a budaörsi ktsz-szel pedig kapcsolatba léptek, hogy műanyagfóliás szitanyomóüzemet állítsanak fel, ahol főleg idősebb asszonyok noteszokra, mappákra, üvegekre, műanyaglapokra különböző feliratókat nyomtassanak. Ha elegendő pénzhez jutnak, akkor virágházat is létesítenek, mert ebben is jó üzletet látnak. I lakos György Pavilon nincs Hírlapkézbesítő nem hiányzik Munkatársunk Vesztergom Hedvigtől, a balassagyarmati Posta igazgatójától kért felvilágosítást néhány, a városbelieket minden bizonnyal érintő kérdésben: — Hallottuk, hogy a Madách Imre utcába, a városi tanács épülete elé hírlappavilon kerül. Mikorra várható ennek felállítása? — A pavilont a Postaigazgatóság a kecskeméti „Ezermester” Ktsz-től még tavaly megrendelte. Többszöri sürgetés ellenére eddig még nem szállították le, pedig az üzemeléshez megvan már az engedély, és elárusítót is tudnánk találni. — Hogyan áll a KlSZ-lakó- telepen a hírlapkézbesítés ügye? — Március elseje óta 61 Népszabadság, 42 NÖGRADés 43 egyéb újságelőfizetést sikerült gyűjteni — ezek a számok előreláthatólag még emelkednek is. Kézbesítőt is sikerült találni — ebben nagy szerepe van a Postaigazgatóságnak: havi 400 forint különbért biztosított a KlSZ-lakó- telepi kézbesítő számára. — Más hírlapkézbesítési gond van-e a városban? — Nincsen. A hírlapkézbesítőket kerékpárral látjuk el. Sajnos, egyesített — tehát levelet és hírlapot — kézbesítőben hiányunk van, erre a beosztásra nem kapunk embert. Amire öt évvel ezelőtt gondolni sem mertünk —, Balassagyarmaton ma nincs munkaerő-felesleg. Ráadásul két egyesített kézbesítő megbetegedett — helyettesítésük is-ne- hézséget okoz. Színházi tárgyalás A napákban az Igor herceg előadási együttesével Salgótarjánban Járt Taar Ferenc, a debreceni Csokonai Színház művészeti igazgatója is. Az igazgató kétnapos itt-tartóz- kodása során megbeszéléseket folytatott a József Attila művelődési központ vezetőivel, s megállapodtak a salgótarjáni új színházi évad műsorvázában. A debreceni társulat az új szezonban hat operabemutaitó mellett elját- sza a művelődési ház színpadán Molnár Ferenc világsikerű ligeti románcát, a Liliomot Is. Amikor Takács Ferenc alezredes. a polgári védelem Nógrád megyei törzsparancsnoka társaságában Tokajnál áthaladtam a Tisza hídján, rettenetes kép tárult elém. Víz, víz, mindenütt. Az utakon ^közlekedő gépjárműveken pedig piros betűs felirat: Árvízvédelem. A beszéd témája sem lehetett. más. mint az a katasztrófa. ami az elmúlt napokban érte a Felsó-Tisza és Szabolcs- Szatmár megye vidékét. Nyíregyházán pedig azon h sajtótájékoztatón, amit dr. Fekszi István, a Szabolcs- Szatmár megyei Tanács VB- elnöke tartott. döbbenetes helyzet rajzolódott elénk. A rendkívül gyorsan és váratlanul a községre törő ár. mintegy 450—460 millió köbméter víz — hallatlan pusztí-“ tást okozott épületben, állatban egyaránt. A néphadsereg, a szovjet katonák, a munkásőrök, a polgári védelmi alakulatok, párt- és tanácsi szervek, a lakosság határozott és hősies helytállása tudta csak megoldani mintegy 35 ezer ember kitelepítését. Mit is tett a víz? 115 ezer katasztrális holdat öntött el. 4500—5000 lakást döntött ösz- s/.r. négyezret még ma is az -1 -.szedöiés veszélye fenyeget. A lakásokban tett kár eléri az egymilliárd forint értéket. Több mint 74 ezer hold szántó, nagy kiterjedésű gyümölcsös, rét és legelő, valamint erdő került víz alá. Kipusztult az őszi búza, őszi árpa, az évelő pillangósok, tavaszi kalászosok igen tekintélyes része. Az eddigi felmérések alapján 815 szarvasmarha, 2500 sertés, 6250 juh, megszámlálhatatlan baromfi lett a víz martaléka. A mezőgazdaságban elszenvedett kár az eddigi felmérések szerint mintegy egymilliárd forint. Nagyon sok adat kerül a krónikás jegyzetfüzetébe. Szár, mos hőstett, amit az emberek, a katonák, a polgári védelmi alakulatok, szakszolgálatok tagjai hajtottak végre. A polgári védelem szakszolgálatainak alakulatai megkezdték az árvíz okozta romok eltávolítását.. Mentik, ami még menthető. Ezt a munkát rövidesen befejezik, hogy megkezdhessék az újjáépítést végeznek most. Lesték István Amerre jártunk, az út szé- alezredes, a Polgári Védelem lén otthagyott nyúlgátak. A orszípos n-in-vi •' : nak he- községek határában igazoltató katonák, karhatalmisták. Ké- * ső délután van, mire megérÍ ~ kezünk Komlódtótfaluba. Ebbe az 1116 lelket számláló, i a román határ mentén elterü- r % lő községbe május 15-én haj- % a nali három órakor alattomo- ! Mjjfl san. hátulról tört be a víz. A I munkabíró férfiak és nők a Szamos gátját erősítették. Mire észretértek, a falu felső részéből ömlött a rettenetes ár. Délelőtt kilenc órakor már dőlték a házak. Gaál Sándor, a KomlődtótfaUu községi Tanács VB-elnöke emlékezik a borzalmakra Herczeg Béla százados, a polgári védelem Nógrád megyei Törzsparancsnokságának tisztje, aki segít • bajba jutottaknak Mi ma a teendő az árvíz sújtotta szabolcsi falvakban? Erről is sokat hallott az ember. Legtöbbet a polgári védelmi szakszolgálatok tagjai Kísérlet a primőrtermelésre Érdekes kísérletet kezdett az idén a kisterenyei Vörös Október Termelőszövetkezel és a MÉK. Fóliasátrak alatt salátát, paradicsomot és paprikát termesztenek, hogy hozzájáruljanak a megyeszékhely koraizöldség-ellátásának javításához. A fóliasátraikat a MÉK adja, a szövetkezet pe- diga vállalaton keresztül értékesíti, a termést. Eddig mint-: egy 4000 salátát szállítottak Salgótarjánba. Most, 700 paprika-, 350 paradicsompalánta és uborka került a fóliasátrak alá. Nógrád megyében még a szurdokpüspöki Béke Tsz-ben folytatnak hasonló kísérletet. Ha az eredmények kielégítőik lesznek, a MÉK tovább szélesíti a fóliás primőiter- mesztési módiszert. lyettese erről számolt be. Az élet újraindulásának feltételeit 2000 fős katonai erő. 3500 fős polgári védelmi szakszolgálatos, 2000 helyi lakos, s mintegy 1200 technika, jármű, különböző gép segíti. A műszaki alakulat tagjai bánják az életveszélyes házakat. Ilyen körülmények között találkoztam Herczeg Béla századossal, a Polgári Védelem Nógrád megyei Törzsparancsnokság tisztjével, örülünk a találkozásnak — még ilyen körülmények között is. — Most Szamosbecs községben dolgozunk. Eddig három nap alatt 26 házat bontottunk le. Rettenetes ez a látvány — s megtörli a fáradságtól, az álmosságtól vérbe borult és most könnyes szemét. Hiába, a katonaférfi szíve is meglágyul. — Sietünk mind nagyobb segítséget adni a bajba jutottaknak. A bontás mellett megteremtjük az újjáépítés feltételeit is, később sátrakat, barakkokat építünk. A polgári védelem szakszolgálatai segítségével ebben a térségben már húsz sátorfürdő működik a személyi higiénia megteremtéséért. Víztisztítók beállításával óránként 80 köbméter ivóvizet biztosítanak a polgári védelmi egységek. Létesítettünk víztárolókat, s most megkezdődött a kutak szivattyúzása, fertőtlenítése, hogy innét is használható vizet nyerjen a lakosság. Szóval mi mindent megteszünk... A védőoltáson, nehogy járvány legyen a környéken, mi Is átestünk. Láthatja, itt mindenre kiterjed a figyelem ... — Harminc ember maradt csak a faluban, a többiek mentése sikerült. Kétéltűekkel és helikopterekkel — tájékoztat Gaál Sándor, a községi tanács vb-elnöke. — Hirtelen jött, s, szinte egyszerre elérte a 150 centi magasságot a víz. Az emberek menekültek. Egy kataszteri hold területen csaknem ezer ember, ki tudja mennyi állat sűrűsödött ossza -Mindenki menekült... A szovjet katonáknak köszönhetjük életünket... Most végezzük a számadást. Eddig 176 ház dőlt össze, egy egész utcasor tűnt el a föld színéről. A megmaradt 72 lakásban. az iskolában, óvodában, a tanácsházán nyertek elhelyezést a visszaköltözött emberek. Most ugyan még bontunk, de ez már az élet újraindulásának jele... Kérem tolmácsolja olvasóiknak: nagyon nagyon köszönjük a Nógrár’ megyeiek segítségét is. Jo tudni, hogy onnét, messziről, a hegyek közül is gondolnak ránk — s elfordul, fejét a? egyik katona vállára hajtja, s zokogás tör ki belőle. Fáradt, borostás arcán a könny csepp- jei csillognak. Aztán erőt vesz magán: — Szilárd házakat építünk a régiek helyén. A több százéves falut újjáépítjük. Már érkeznek a sátraik, abban biztosítunk ideiglenes otthont a falu lakóinak. De jelezték, hogy útban van az építkezési anyag egy része is. A munkát a 31-es számú Építőipari Vállalat munkásai, mérnökei vállalták. S amíg mi dolgozunk, örülünk annak, hogy gyermeikeink biztonságbán vannak, 110 iskolás körűt vittek el a Balaton partjára.. Nézzen szét. A falu lakói mellett, milyen derekasan dolgoznak a polgári védelem katonái. ök a ml legnagyobb támaszaink a nehéz helyzetben, hiszen az emberek csak most ébredeznek, most jönnek rá, mi is történt ebben a faluban .., Az élet újraindul Szabolcs- Szatmár megye falvaiban. Teherautókon, vonatszerelvényeken érkezik az ország segítségnyújtása. Megmozdult az ország, s ez biztosíték arra. hogy új falvak épülnek az egyébként szelíd Szamos és a többi folyó partján ... Somogyvári László NÓGRÁD m 1970. május. 31., vasárnap >
