Nógrád. 1970. május (26. évfolyam. 101-126. szám)
1970-05-30 / 125. szám
Eredményes esztendő Befejeződött a pártoktatási év Begyújtás előtt a Zagyva II. Már csak órák vannak hátra A TÖMEGTANFOL VAMOKON befejeződött, a káder- képző tanfolyamokon befeje- zés előtt áll az oktatási év. Rövid időre megszakítjuk a rendszeres tanulást, hogy majd újra kezdjük a politikai Odszélgetéseket. vitákat; Megyénkben ebben az oktatási erben több. mint huszonötezer hallgatója volt a pártoktatás különböző formáinak. Párttagok és pártontóvüliek, vezetők és beosztottak, nők és férfiak vállalták önkéntesen a foglalkozásokon való aktív részvételt, mert tapasztalatból tudják, hogy a kapott ismeretek megérik a tanulással járó fáradságot. Vállalták, mert a pártoktatásban a párt politikáját, munkájukat és egyéni életüket érintő legfontosabb ká -dések magyarázatát kapják. A pártoktatásban 1106 oropagandista tevékenyked ett. Szorgalmas, áldozatkész munkájukért ezúton is elismerésünket. köszönetünket fejezzük ki. Munkánk alapján a Politika- Bizottság 1068. november 12-; állásfoglalása és a megyei párt vb oktatási terve képezte. Propagandánk' kedvezően kapcsolódott a iubile- úmi, illetve a centenáriumi évfordulókhoz. A pártoktatás jól egészítette ki hazánk felszabadulási jubileumi évfordulójának méltó megünneplését. Egyben az évfordulóra való készülődés gazdagabbá, színesebbé. tartalmasabbá tette az oktatást, megnövelte annak érzelmi motívumait. Alig volt még egy-egy téma, melyet annyi személyes élmény kísért volna, mint „Hazánk negyedszázados fejlődése” c. témát. A foglalkozások hangulatát végigkísérte, hogy a küzdelem nem volt hiábavaló. Huszonöt év gazdasági és politikái eredményei, a dolgozók életviszonyainak alakulása, hazánknak a világban elfoglalt helye kitörölhetetlenül az emberek tudatába vési, hogy helyes úton járunk, s hogy felszabadulásunk hazánk történelmének legjelentősebb eseménye. A pártoktatás középpontjában gazdaságpolitikai kérdések álltak. Propagandánk hozzájárult, hogy az utóbbi években jelentősen megnőtt a gazdasági kérdések iránti érdeklődés. kialakulóban van egy egységes gazdaságpolitikai szemlélet. Világosabbá és konkrétabbá váltak a végzett munka és a jövedelem közötti összefüggések és a különböző érdekek (egyéni, csoport és társadalmi) összefüggése. A TAPASZTALATOK alapján gazdasági propagandánk iránya korrigálásra szorul. Ez irányú prapagandánk az elmúlt években főként az élet- színvonal, elosztás, bér, stb. kérdésekben csúcsosodott ki. Nem volt szinkronban ezzel az egyik legfőbb politikai kérdés: a hatékonyság, a termelékenység fokozása, a fegyelmezett munkára való serkentés. Propagandánkban a hangsúlyt nem annyira a jövedelem megtermelésére, növelésére, mint az elért jövedelem elosztására helyeztük. Propagandánk emellett a népgazdasági szintű gyenge pontokra irányították a fievelmet és ezzel nem párosult kellő mértékben a vállalati, üzemi tevékenység fogyatékosságainak fesizegetése. Nem sikerült ma még helyére tennünk az életszínvonal fogalmát sem a közvéleményben. Többen az életszínvonal fogalmát leszűkítik a bérjellegű juttatásokra. A pártoktatásban — a középfokú iskola kivételével — több mint hetven téma került feldolgozásra. Ennek 47 százaléka gazdaságpolitikai, 23 százaléka társadalompolitikai, ideológiai jellegű. 17 százaléka világpolitikai, nemzetközi kérdésekké) foglalkozott és 13 százaléka a magyar forradalmi munkásmozgalom történetével kapcsolatos téma volt. Az ideológiai, világnézeti jellegű témák feldolgozása segítette a szocialista személyiség szélesebb körű formálását, a tudományos világnézeten alapuló meggyőződés kialakítását. erősítését. A pártoktatás hallgatóinak jelentős része ma már látja, hogy az anyagi érdekeltség következetesebb érvényesülése nem jelenti a szocialista tudatosság és erkölcs elveinek feladását. Hazánkban a kispolgáriság már nem elsősorban a társadalmi viszonyokban, hanem az emberek egy részének tudatában gyökeredzik. Ezért a kispolgári szemlélet és magatartás leküzdésében rendkívül nagy szerepe van a türelmes, megalkuvás nélküli harcnak, az eredményes szocialista tudatformálásnak. A pártoktatás erősítette azt a meggyőződést, hogy az egyén csak a közösséggel, annak részeként boldogulhat. A pártofctatás számos meg nem értett, vagy félreértett kérdést tisztázott, illetve erősített a meggyőződést egyes kérdésekben. Úgv.?.-n«jW’r felszínre kerültek egyes, már lezártnak vélt problémák is. EREDMÉNYES évet fejezünk be. Az oktatás iránti célkitűzéseket alapjaiban teljesítettük. Az értékelés, az elemzés és az új oktatási év előkészítésének időszakában vagyunk. A pártokitaitás valamennyi résztvevőjének jó pihenést, a pártszervezeteiknek az új oktatási év előkészítéséhez sok sikert ki vénünk! Ozsvárt Lőrinc Amikor belépek az üzemvezetői irodába. Bálint Ferenc éppen „beöltözik”. Tíz óra van. A síküveggyári Zagyva II. kemence átépítésének és felújításának ideje alatt délelőtt tíztől este tízig-tizen- egyik egyházamban szolgálatban van. — Még az újságokat sincs időm kiolvasni —mondja mosolyogva. — Szépen félreraktam a Magyarország legutóbbi számait, majd ha befejeződik az építkezés, akkor nekiülök.. Nagyon téved, aki az üzemvezetőt ezekben a napokban simára vasalt kék köppeny- ben, fehér inggel, nyakkendő- sen és félcipőben képzeli el. Bálint Ferenc viseltes munkaruhát ölt. bakancsot húz a lábára. A körülmények, a milliókra rúgó beruházás miatt felgyorsult, életritmus, az építkezés helyszíne, a csarnok állapota most nem tűrj a „flan- cot”. Mélyben es magasban Lépten-nyomon hatalmas kőtömbökbe botlik a láb, a magasban és a mélyben fürge kezű, hajladozó emberek dolgoznak. targoncák hordják az építési anyagot, kopáesolnak az ácsok, építési törmelék pora úszik a levegőben, ezerféle zörej hangjai töltik be a csarnokot. A három húzógépen már az utószerelési munkákat végzik, amelyekhez most első ízben u tómeleg itőkamrákat alakítottak ki. Általában kétszáz nap alatt ibt az üveg fokozatosan annyira megszilárdul. ' bogv húzásra alkalmatlanná válik. Le kell állítani a húzógépet és a munkát csak a felfrissítés után lehet folytatni. Ezt az időt szeretnék a száraz utókamrák révén meghosszabbítani. A kemence másik oldalán a darupálya meghosszabbításán fáradoznak a szerelők. A korábbinál hosszabb lesz a kemence, ennek megfelelően a darupályát is módosítani kell. Pontosan a fejünk felett dolgoznak, vastag kötetet erősítettek a vasszerkeaetre, amelynek végét odalent két-két ember markolja. A kemenceépítkezésetoben járatlan nem érzi elég megnyugtatónak a biztosításnak ezt a módját. Ügy érzi, hogy bármelyik percben a fejére zuhanhat a sokmázsás szerkezet. Pedig ez még véletlenül sem fordulhatna elő, hiszen nemcsak azon a két szál, csupasz kötélen múlik a dolog. Letekintünk a lábunk alá, ahonnan hatalmas rés ásít ránk, a mélyben a kemenceváltószerkezetek körvonalai láthatók. A vádtószerkezetek- hez való két hattonás öntvényt a Salgótarjáni Kohászati Üzemek ácsbrigádja helyezte el a mélyben. Bálint Ferenc érdekességként megemlíti róluk, hogy a salgótar- iáni tv-relét is ők á1' fel. A magasból kőpor hull a nyakunkba. Intenek és kiáltanak, hogy ne menjen senki a darupálya alá. Óvatosan leereszkedünk az épülő kemence belső terébe, ahol ácsok és kőművesek, kisegítők csoportjai dolgoznak. A kemencekád akkora, hogy talán még táncteremnek is megtenné. Meg akarom emelni az egyik kőtömböt, ami arra vár, hogy beépítsék. Szégyenszemre be kell vallanom, hogy megmozdítani is alig bírom. Megtették a masukét — Mi egiész nap ezzel dolgozunk — mondja Tajti Tibor kőműve-,. aki tíz éve, dolgozik a szakmában. — Ha ezt csinálna, magának is ilyen lenne a keze — mutatja a kézfejét, amely duzzadt, a tenyér bőre kemény és repedezett. — A héten befejezzük a munkát. Úgy érzem, hogy megtettük a magunkét, most már csak a vezetőkön múlik, hogyan értékelik igyekezetünket. Marton Vendel fiatal kőműves Ajkáról érkezett Salgótarjánba, hogy a testvérválla- lat megbízásából besegítsen a kemence építésébe. Ügy mondja, hogy ő „vörös miunkába” szabadult, vagyis nem kemenceépítőinek tanult, hanem a hagyományos kőművesszakmában szerezte a segédlevelet. — Jóformán kezdettől fogva itt vagyok, amióta csak az építkezés megkezdődött — mondja a homlokát ráncolva. — Ilyen nagy kemencefelújításban eddig még nem vettem részt. Hatan vagyunk Ajkáról. A Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat szállóján lakunk. Jól érezzük magunk Salgótarjánban... Néhány napig hátráltatta a munkát, hogy nem érkezett meg időben az építőanyag. „j\vaktöró” vállalkozás Bálint Ferenc a bennfentesek biztonságával mutogatja az épülő kemence különböző részeit. Ez itt francia* illetőségű építőanyag, a samottköve- ket, fenéki apókat- és hidakat két nyugatnémet cég — a VGT és a DIDIER — szállította. Vannak itt osztrák boltozati elemek és égőkövek. A jugoszláv ipar pedig magnezitet adott az építkezéshez. Még egy ..nyaktörő” vállalkozás: a meredek, félkész ke- menoefalon a kövekbe, vasszerkezetekbe kapaszkodva fölmásszunk a boltozatra. Toldi Károly brigádvezető a zajt túlharsogva magyarázza el a főboltozat készítésének fortélyait. Az egészen folyékony, zöld színű malter úgy tartja össze az ékelt téglákat, hogy a boltozat önmagában megáll, semmilyen tartószerkezetre nincsen szükség. — Annak a kőnek a sarka letörött, tedd félre — szól oda az egyik munkatársának. A kőművesek azt ígérik, hogy a hónap végére befejezik a kemence épitését. Ezt. követően megkezdődhet a „hartgolás”, a kemény üveg behordása a kemencetérba Már csak órák vannak hátra, hogy a tervezett határidőméi csaknem egy héttel hamarább fiellobbanhasson a kemencében a földgáz lángja. A határidő előbbrehozása, — ami a kemenoeépítők helytállásálnak és az üvegipar összefogásának eredménye — mintegy 90 ezer négyzetméter síküveggel, közel másfél millió foriiret termelési értékkel jelent többet a gyárnak. Kiss Sándor Bőrlabda a fordítóidra Csodaszép környezetben, Mátrakeresztes egyik házának udvarában labdát varr egy fiatalasszony. A futball-labdákat darabokból kell összevarrni. Ki gondolná, hogy egy labda harminckét darabból áll, ebből tizenkettő fekete és húsz fehér? Bognár Sándorné mosolyog: — Tévélabdának hívják az ilyen futballt. Értetlenül nézek, mire megmagyarázza: — Azért kell, hogy feketefehér, vagy piros-fehér legyen a labda, hogy a tévénézők is lássák a képernyőn. Ezentúl nagyobb tisztelettel fogok ránézni a guruló jószágra. Mert tudom, milyen hatalmas munka fekszik benne, amíg egy-egy labda elkészül. A mátrakeresztesi labdák először Budapestre utaznak a Kézműipari Vállalathoz, onnan pedig indulnak a világ sok-sok országába. — Most már öt óra alatt varrók össze egy labdát — mondja Bognárné — de mikor a legelsőt csináltam egy nap íem is volt elég. Nem könnyű ilog átlyukasztani a bőrt, -mellett az öltéseknek szép szabályosaknak kell lenniük. Különben nem veszi át a vállalat. Miközben Bognárné magyarázza az öltéseket, Bognár Sán. dor, a férj nekiáll a labdakifordításnak. Ez külön művelet. Először be kell hozni az úgynevezett fordítófát, ami nem más, mint egy nagy fadarabba szorosan beerősített nyél. A fadarab azért kell, hogy rá lehessen lépni. Mert a labda kifordításához ugyancsak férfierő szükséges. A nyélre ráhúzza a labdát, aztán valamennyi bőrdarabot külön fordítja ki. Nagy gyakorlat kell hozzá. A futball-labda ezzel még nincsen készen. Erős selyemfonallal hozzáerősítik, ragasztóval odaraga6ztják a belsőt, és következik az utolsó művelet, a befejezés. Ennek ts ugyanúgy rejtve kell maradnia, mint a többi varrásnak. Bognárné magyarázza: — Amikor az utolsóhoz jutunk, horgokat kell csinálni és azt a tűvel behúzogatni. Még gyakorlott szemnek sem szabad észrevennie, hol fejeztük be a munkát. A labdafordítás művelete után Bognárné valamennyi új- jára megint felhúzza a védő bőrgyűszűket és tovább folytatja a varrást. Gyorsan kell dolgozni, mert nincs az a mennyiség, amit a vállalat át ne venne, ha minőségileg megfelel. Hiába, kelendők a magyar futball-labdák. — csatai — Lakásépítés Még ebben az évben megkezdődik egy 24 és egy 16 lakásos OTP-társasház építése Fásztón, a faluközpontban. Emellett egy 8 és egy 12 lakásos állami, lakóépület munkálatai is megkezdődnek. A 8 lakásos épület alsó szintjén üzleteket képeznek ki — elsősorban zöldség—gyümölcs- és éleimiszer-sz&küzletet — amely segíti a járási székhely jobb ellátását. Az építési területek biztosítása részben már megtörtént, illetve jelenleg is folyik a régi épületek bontása. Őszintén egy fogas kérdésről Négyezer forint egy fiatalemberért Ülünk a fehér asztalnál, a társaság többi tagja zenekíséret nélkül nyűvi a nótákat, főleg a Röpülj páva nyomán slágersikemek számító népdalokat. A tányérokról nagy rántott szeletek csüngenek le, a poharakban arany színű ital csillog. Berta István, a dejtá- ri tsz-elnök magába mélyed, látszik rajta, hogy csak a teste van itt a teremben. „Jó dolgot forszírozol te” — mondja — „csakhogy nem olyan egyszerű kérdés az. Tudnál te olyan tsz-elnököt mutatni, aki nem örülne a fiatal tsz-tagok jelentkezésének? !” tenyésztők két keze munkája után nöttön nő nyugati exportunk. Az exportmarhákért kapott dollárért gépeket, felszereléseket, licenceket kapnak a gyárak, ipari üzemek. A szakma megbecsülése azonban elmarad a hangzatos eredményektől. Sok ebben a nevelők felelőssége. Hibás ebben a tévé, a rádió, a sajtó, az iskola, a szülő... (Megjegyzése feleleveníti az alig egy órával korábban Rét- ságon lefolytatott vitát, amelyben Pelle János, a NEB vagy ha zsebpénznek kétszer annyit kap, mint amennyit kér? Megrójuk-e azért, ha a szocialista karriert, az érvényesülés lehetőségét összetéveszti a kapitalista karrierrel, ahol impresszáriók reklám- hadjárata miniszoknyás és há. tulgombolós nadrágú teenage- rekből egyik napról a másikra sztárt gyárt, ha a tévé ifjúsági műsoraiban azon kell meghatódnunk, hogy a gimnázium padsoraiból hogyan pattan ki a táncdalénekes, meg sem állván a londoni szerződésig? S vajon csak néhány esztendeje is még hány olyan általános iskolát találhattunk, ahol megfelelő kőhöz közelítsük. Mi magunk is figyelünk erre. Szövetkezetünkben épülőben van az üzemi konyha, a mosdó és fürdőszoba. Az magában véve nagy dolog, hogy az állattenyésztők megmosdhatnak és ruhát válthatnak __Persze ez nem jel enti azt, hogy a helyes neveléssel otthon és az iskolában nem kell többet foglalkozni! Még nagyobb feladat hárul a szövetkezetekre, a mi helyzetünk nem könnyű: háromszázhúsz dolgozótagunk és alkalmazottunk van, s ebből csak hatvan tsz-tagnak van szakmunkás- vagy ennél ■nagyobb képesítése. Az állattenyésztésben nincs egyetlen szakmunkás sem, a kertészetben is csak kettő. Természetesen itt felvetődik a kérdés, mit tettem én ebben az ügyben. Kétszer részt vettem a Dejtári Általános Iskolában a szülői értekezleten, tájékoztattam, agitáltam. Az eredmény: hatan jelentkeztek mezőgazdasági gépésznek Péter- vásárára, a szakiskolába. — A baj ott kezdődik, s ezt nemcsak dejtári tapasztalatok alapján mondom: a mezőgazdaság mind a mai napig nem szerezte meg a tekintélyét. A tsz-ek vagyona, színvonala sokat nőtt? Hazudna, aki azt mondaná, hogy nem sokat. Biztonságos az emberek élete, megszilárdult, állandósult-e a jövedelem? Minden évben szép adatok igazolják, bogy a fejlődés következetes és a jobb tsz->ekben a tagság már legalább úgy él. mint egy átlagszínvonalú ipari üzemben. Ennek ellenére a földművelés mint szakma egyáltalán nem a legmegbecsültebbek közé tartozik. Furcsa, de borbélynak vagy még út- kaparónak is szívesebben adja némelyik szülő a gyerekét. Az eredmények szépek, országos adatok bizonyítják, hogy a növénytermesztők és állatjarasi elnöke is részt vett és elmondotta privát véleményét. Ez sem volt tehát hivatalos beszélgetés, hanem az a fe- hérasztal-színvonalú, kötetlen társalgás, ahol a szülők ostorozzák gyermekeiket. A hagyományokhoz híven elpanaszoltuk, hogy fiataljaink nem olyan céltudatosak, megfontoltak, felvértezettek, mint azt elvárhatnánk tőlük, tehát „nem olyanok, mint mi voltunk”. Túl a szülő—gyerek konfliktuson, úgy találtuk, hogy ebben nagy az iskola és a szülők felelőssége. A túlzott igényesség, a helyenként meg. nyilvánuló közömbösség, a politika háttérbe szorulása a harsogó beat mögött nem következhetett volna be, ha nem táplálják alulról is, fölülről is. Mert hogyan becsülje az a gyerek a pénzt, akinek a középiskola javaslatára gondolkodás nélkül odaadja a szülő sokszor a 300—100 forintot is néhány napos kirándulásra. vetkezetességgel népszerűsítették a pedagógusok a tsz-t?) 3. — Nagy kérdés ez — folytatja a tsz-elnök. — S egészen nem is marasztalhatjuk el azért a fiatalokat, mert any- nyira igényesek. Az is baj lenne, ha a szakiskolákban nem a korszerű nagyüzemi gazdaság szívonalán ismernék meg a mezőgazdaságot fiaink és leányaink. Ez függetlenül a fiatalítás égető problémájától legfontosabb gazdasági és politikai kötelezettségeink közé tartozik. Következetes gépesítés, állandó korszerűsítés, jó falusi népművelési munka. Erre van szükség. Ipari megyében élünk, itt sokkal inkább kényszerűség, hogy a paraszti életet a munkásoké— A baj nagy, többet kell törődnünk a fiatalítással. Negyven üszőnket nem tudjuk kire bízni. Vagy hogy még szemléltetőbben vázoljam helyzetünket: a múlt vasárnap az állattenyésztésben két emberünk is beteg lett. Idős hetven—hetvenkét éves emberekről van szó. Egyszerűen nem tudjuk kivel pótolni őket. Már tehetetlenségemben azt mondtam: havi négyezer forintot ajánlanék egy jó erőben levő, 40—50 éves hozzáértő embernek, csak vállalja el a munkát. Hát, ilyen borzasztó helyzetben vagyunk. Nincs más, vissza keli szerezni a mezőgazdasági munka tekintélyét! Lakos György NÓGRAD «I 1970. május- 30., szombat
