Nógrád. 1970. május (26. évfolyam. 101-126. szám)

1970-05-21 / 117. szám

A Győri Magyar Vagon- és Gépgyár 100 camiont gyárt ebben az évben. A 215 lóerős Rá­ba—MAN-motorral működő 18 méter hosszú nehéztehergépkocsikból az első 10 elkészült a Hungarocamion Vállalat megrendelésére Nyárra késsül a Gabonafelvásárló és -Feldolgozó Vállalat A mezőgazdasági üzemek vezetőinek tanácskozása Balassagyarmaton Ülést tartott az MSS2EIMÍP* Biögräd megyei Bizottsága (Folytatás az 1. oldalról.) Hazánkban a nődolgozók száma 1,9 millió, a bérből és fizetésből élők 40 százaléka leány és asszony. A nők po­litikai, szociális, gazdasági helyzete az elmúlt 25 évben, a társadalom egészével együtt, fejlődött. Az elért eredmé­nyek elválaszthatatlanok pár­tunknak, a szocializmus épí­téséért folytatott harcával. Azonban a nők egyenjogúsá­gáért kifejtett erőfeszítéseket nem tekinthetjük befejezett­nek. A nők egyenjogúsága ná­lunk közjogi és politikai ér­telemben biztosított, de jo­gaik érvényesülését korlátoz­za, hogy még nem minden területen adottak a feltéte­lek azok teljes megvalósításá­hoz. * A konzervatív felfogás je­lentős visszahúzó erőként működik, a nők általános, szakmai és politikai művelt­ségének színvonala, közéleti aktivitása sem megfelelő. Ép­pen ezért indokolt és szüksé­ges, hogy az MSZMP Köz­ponti Bizottságának 1970. feb­ruár 18—19-i ülése után a megyei pártbizottság, majd ezt követően a különböző pártszervezetek megvizsgál­ják a nők helyzetét, és megfe­lelő intézkedéseket tegyenek, hogy a nők hátrányos helyze­te az élet minden területén megszűnjön. férfiak 1,2 százalékának, de a nők 7,8 százalékának, 1001— 1500 forint között keres a férfiak 13%-a, de a nők 44,8 százaléka. Ezzel szemben 2501 —3000 forint között a férfiak 13,6 százaléka, de a nőknek csak 2,4 százaléka, 3001 forint felett keres a férfiak 12,1 szá­zaléka, de a nőknek csak 1,4 százaléka. Nógrád megyében a nők munkába állítása rosszabb az országos átlagnál, bár az utóbbi időben egy sor intéz­kedés történt, s ma már az iparban gyorsan növekszik a női foglalkoztatottak száma. Természetesen ez újabb gon­dokat is jelent. A munkás- osztály olyan új réteggel gya­rapodott, amely most állt elő­ször munkába. Falun a nő­kérdés túlnő az általános nő- problémákon, egyre inkább a tsz-mozgalom, sőt egész társa­dalmunk fontos kérdésévé vá­lik. Politikai feladatok Megyénk lakosságának 51,5 százaléka a munkavállalóknak 36, a tsz tagságának 53 szá­zaléka nő. Asszonyaink és leányaink mindig hű segítői voltak pártunk politikájának, nagyrészt ők végzik a jövő nemzedék nevelésének fárad­ságos munkáját, rájuk hárul­nak a háztartás és a család­ellátás gondjai is. Ezért fel­tétlenül szükséges és igazságos, hogy a kommunisták, a vá­lasztott pártszervezetek min­folytassák a munkát. Oe a nőkérdés megoldását, a nők helyzetének javítását nem lehet csak a nőbizottságoktól várni. A nők között végzett politikai munkában pártirá­nyítást kell megvalósítani, amelyért minden szinten a választott pártszervek a fele­lősek. Az irányítás az állami, gazdasági szervekben, tömeg­szervezetekben és a mozga­lomban dolgozó kommunistá­kon keresztül valósul meg Elsősorban a kommunista ve­zetők feladata, hogy rendsze­resen elemezzék és tűzzék na­pirendre a nőket érintő po­litikai. gazdasági, szociális, kulturális és más kérdéseket. Szükséges, hogy határozot­tan fellépjünk a nőkkel szem­ben megnyilvánuló előítéletek ellen: ítéljük el az egyenjogú­ságot sértő, konzervatív fel­fogást és gyakorlatot. A szem­lélet formálásában nagy sze­rep jut a párt- és állami ok­tatásnak, az agitációs és pro­paganda-, valamint a nép­művelési 'munkának. A párt­ós tömegszervezeti vezetők és a választott testületek felada­ta, hogy a választásoknál a pártszervezetekben, a szövet­kezeti vezetőségekben, taná­csoknál és tömegszervezetek­nél a nők — számuknak és képzettségük arányának megfelelően kerüljenek a ve­zetőségbe. illetve a választott Több éves hagyománya warn már annak, hogy az aratás a gabonafelvásárlási szezon előtt összehangolják tevé­kenységűiket a szövetkezetek, az állami gazdaságok, vala­mint a Gabonafelvásárló és -Feldolgozó Vállalat vezetői. A tavalyi tapasztalatok össze­gezésére a soron következő munkamódszereinek kialakí­táséra tegnap került sor Ba­lassagyarmaton. A tanácsko­záson a mezőgazdasági üze­mek vezetői mellett részit vet­tek a Gabonatröszt, a megyei pártbizottság és a megyei ta­nács képviselői is. Lombos Jenő, a vállalat igazgatója a tanácskozásom jelenlevő szövetkezetek, álla­mi gazdaságok vezetői ösíszes- ségében kedvezőnek értékel­téül a múlt évi felvásárlási munkát, A vállalat 6300 var :jon gabonát és kukoricát vá­sárolt fel a megye mezőgaz­dasági üzemeitől és csaknem teljesen zavartalan volt a munka. A vállalat vezetőd a tehetőségekhez képest igye­keztek kielégíteni a termelő- szövetkezetek, az állami gaz­daságok igényeit és közösen próbáltak megoldást találni a jelentkező gondokra is. Az idén csaknem 80 terme­lőszövetkezettel kötöttek ér­tékesítési szerződést kenyér- es takarmánygabonára A vál­lalat mintegy 5 ezer vagon gabona tárolására készült fel. Jelentős intézkedéseket tet­tek arra vonatkozóan, hogy a felvásárolt gabonamennyisé­get veszteség nélkül tárolják és továbbítják. Jelentős ösz- saeget fordított a vállalat az idén új raktáraik, tárolóterek létesítésére. Széosényiben, mintegy 360 vagon termény tárolására al­kalmas íém-síl ókomplexumot építenek, amelyet teljes egé­szében gépesítenék, s az anyagmozgatás mellett bizto­sítják a natúrgabona rostálá­sát, tisztítását is. Ezen kívül új vasvázas tárolókat építe­nek, amelyek további 300 vagon gabona tárolását bizto­sítják. összességében mintegy 800 vagonnal növekszik e be­ruházások révén a vállalat tárolókapacitása. A raktár- bővítésekre az idén több mint 10 millió forintot fordít a Gabonaíelvásárló és -Feldol­gozó Vállalat. Az erőfeszíté­sek mellett változatlanul szükség lesz arra is, hogy a mezőgazdasági üzemek ma­guk is vállaljanak gabonatá­rolást. Az előkészületeikhez tarto­zik az is, hogy tovább folytat­ják a meglevő tárolóhelyek, raktárak gépesítését. A jelen­leg meglévő 47 anyagmozgató gép mellé mintegy 600 ezer forintért újabb hét nagy teljesítményű fejszedő, ter­ményfelszedő és anyagmozga­tó gépet vásárol a vállalat. Tovább növekszik a gabona­rostáló és -szárító gépek szá­ma is. Nedves időjárás esetén napi 25—30 vagon gabona­mennyiséget tudnak szárítani a vállalat átvevőhelyeim. A felvásárlási tennivalók mellett szó esett a tanácsko­zásom a vállalat egyéb tevé­kenységéről is. Ismeretes, hogy megváltozott a .takar­mány forgalmazásának eddigi rendszere. A kötött gazdálko­dás helyébe a szabad tatoar- mányforgalmazás Lépett. Ez egyben annyit jelent, hogy a mezőgazdasági üzemek meg- növekedett. takarmámyszük- séglebét a vállalat maximáli­san ki tudja elégíteni. Az idén bővült a vállalat tevé­kenységének köre. Üj, úgyne­vezett ömlesztett takarmány- táp szárítását is bevezették. Ezt a tevékenységét a jövő­ben tovább szélesíti. Ilyen táppal látja el például a, szé- csényá- II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezet nagyüze­mi puiyikatelepét. A tanácskozáson résztvevők i hasznos észrevételeket tettek a felvásárlási és a takar­mány értékesítési módszerek tovéibbi javítására. Azonos munkáért azonos bért Havas Péter, a megyei párt- bizottság titkára szóbeli elő­terjesztésében hangsúlyozta, hogy a megye jellege miatt, Nógrádban a nőik foglalkozta­tása az országos átlagnál ala­csonyabb, inkább a könnyebb fizikai igénybevételt követelő munkakörökben, illetve ke­vesebb szellemi felkészültsé­get kívánó munkakörökben helyezkedtek el. Ám ennek következménye, hogy a nők keresete a férfiak jövedelmé­nek 62 százalékát sem éri el. Egyes helyeken csak hangoz­tatják, hogy azonos munkáért azonos bér jár, de ezt az el­vet a valóságban nem minde­nütt tartják be. Vajon az országos adatok — amelyeknél a megyei hely­zet. még szembeotlőbb — nem ellentmondást és igazságtalan­ságot jeleznek? Ugyanis 800— 1000 forint keresete van a dig küzdjenek a nők politikai jogainak mind teljesebb ér­vényesüléséért, szociális és gazdasági helyzetük javításá­ért. A helyi intézkedések, a meghatározóak, a pártszerve­zetek a konkrét helyi problé­mák megoldásában tudnak a legtöbbet segíteni, ezért el­mondhatjuk, hogy a pártszer­vezeteknél dől el a • Központi Bizottság határozatában meg­állapított elvek megvalósulá­sa. A megyei pártbizottság in­tézkedési terve javasolja, hogy a nők helyzetévei kapcsolatos kérdést a pártszervezetek vi­tassák meg, a helyi feladatok megoldását rendszeresen tűz­zék napirendre. A nőtanácsokban dolgozó aktívák becsületes, jó munkát végeztek, ezért köszönet ille­ti őket. A pártszervezetek Igénylik és kérik, hogy akik eddig megfelelő gyakorlatot szereztek a nőmozgalomban, azok a szakszervezetek, a Hazafias Népfront és a szö­vetkezetek nőbizottságaiban Diósjenői jegyzet * TTj, korszerű művelődési intézménnyel gazdagodik még ebben az évben Diósjenö. A művelődési ház építése befejezéséhez közeledik, színházterem, klubhelyiség, könyvtár, két szakköri szoba áll majd a művelődni, szórakozni vágyók rendelkezésére. Terv szerint, au­gusztusban tartják az ünnepélyes avatót. Gondok azonban jelentkeznek, s ezek, elsősorban a leendő in­tézmény fenntartásával kapcsolatosak. Rakonczai Antal, a Rétsági járási Tanács VB művelődésügyi osztályának vezetője tájékoztat ró­luk. — A diósjenői gazdasági egységek, a mezőgazdasági termelőszö­vetkezet, a VILLTEX Ktsz és az ÁFÉSZ eddig összesen évi 3€ ezer forint támogatást ajánlott fel a költségek fedezésére. Az állami tá­mogatás évi 14 ezer forint, sajnos, ezt az összeget előreláthatóan az új intézmény elkészülte után sem tudjuk emelni. Ezek az összegek pedig csupán az évi fenntartási költségeknek körülbelül a felét te­szik ki. Az Intézmény vezetésével függetlenített igazgatót szeretnének megbízni, erre pályázat hirdetését tervezik. Szükséges ezenkívül egy függetlenített gondnoki munkakör létesítése is, hiszen az intéz­mény központi fütéses, s más vonatkozásban sem nélkülözheti a gondnokot. Mindez azonban egyelőre csak terv, valóra váltásához fel­tétlenül szükség lenne a gazdasági egységek fokozott anyagi hoz­zájárulására! A közművelődés támogatása Dipsjenőn sem „kidobott pénz.” Ezt bizonyítja, egyében kívül, a jelenlegi klubkönyvtár ero^jményes mű­ködése. A régi művelődési otthon közelében egy volt iskolaépület­ben rendezték be átmenetileg a klubkönyvtárat. Vezetője Csókás Jó­zsef, pedagógus. Az úttörők kórusa és népi hangszeres csoportja népdalfeldolgo­zásaival kiérdemelte a megyei úttörőelnökség dicséretét is. Jutal­mul a nyáron csehszlovákiai szaktáborba mennek. De jól szerepelt az utóbbi időben a felnőtt tánccsoport, s az irodalmi színpad is. A Lenín-centenárium alkalmával Rétságon rendezett közös párt- és ta­nácsülésen ez a művészeti csoport adta az ünnepi irodalmi műsort. Susában, a Száján-hegy alján című lírai oratóriumukat mutatták be, amely Lenin száműzetéséről szól. Az ismeretterjesztés a klubtevékenységen, illetve a VILLTEX Ktsz-en belül folyik, eredménnyel. A klubkönyvtár keskenyfilm- vetitéseket is rendez. ^ „ Az új művelődési intézmény a korszerűbb, eredményesebb köz­művelődési tevékenység alapja lesz Diósjenőn. Ehhez azonban szük­ség van a társadalmi összefogásra, mind anyagi, mind pedig erköl­csi vonatkozásban, Elektronica Alig szereztem be Elektro- nicát, az Unizerz-lmpex Vál­lalattól, máris rádöbbentem, hogy kitűnő titkárnő, okos, művelt és áramvonalas. Hom­lokán megnyomom a piros gombot, s a fülébe súgom: — Elektronica, kapcsold ne­kem a Víziótelefonon ABF— 1265—48-as barátomat. Halk búgás és máris befut a fényjel a víziótelefonon. A készülék kivüágosodik, s rám­mosolyog barátom kislányá­nak, Lidikének arca: — Apu még alszik — mond­ja —, mert éjjel jött visz- sza a Kis-Szojúzzal a Marsról. De jó, hogy itt van a bácsi, mert házi feladatnak kengu­rut kellene rajzolnom. Tessék a telefon képernyőjére raj­zolni egyet. — Lidikém, én nem tudok kengurut rajzolni... De várj csak, hátha tud rajzolni Elekt­ronica. Itt van mellettem ... Elektronica, rajzolj Lidikének egy szép, köpér kengurut. (Elektronica tipp-topp kengu­rut rajzol). — Gyönyörű, máris lemá­solom! — kiáltja ragyogva Lidiké. (A gyerek hűen lemásolja a kengurut). — Még van egy feladat, számtanból. Meg kellene szo­rozni 21 454-et 66 593-mal. Már háromszor számoltam, de mindig inás jön ki. Bácsi, számolja ki nekem. — Ugyan, én! Itt van Elekt­ronica, majd ő kiszámítja. (Megnyomom fején a piros gombot, fülébe táplálom a két számot). — Halló, Lidiké: 1 408 041 ezer 392!! — Koszi. — De, hogy bírta Elektronica ilyen hamar ki­számítani? — Tudod, kislányom, ő na­gyon okos szerkezet és kiváló titkárnő. Szorgalmas és biz­tonságos. Nem felesel, nem rángatja a vállát, reggel nem pletykálja el, mit mondott Lizi a Manóinak, és nem tu- pírozgatja a haját fél órá­ig munkakezdés előtt. Es, tu­dod, éppen az benne a nagy­szerű, hogy nem idegesíti fel az embert szúrós szemével, miniszoknyájával, mint az eleven titkárnő, aki sírásával mindig kihozott a sodromból. Ű sose sír. — Ez nagyszerű, bácsi. Na­gyon köszönöm. Majd meg­mondom apunak, ha felébred, hívja fel. Attra buci! — Attra buci! — s ahogy elköszönök mindjárt diktálni kezdek. Elektronica gépel. Oly boszorkányos gyorsasággal, hogy előbb leírja, mint ki­mondanám. Már a gondolato­mat is leírja. A gépelt sorok fényírással megjelennek a képernyőn. Hirtelen felsikolt a telefon. Elektronica fel­kapja a kagylót, s máris in­tézkedik: — Nem ér rá, csak fél hétkor — mondja és fel­sorolja, mi mindent kell egész nap elvégeznem. Határozot­tan megismétli: — Csak fél hétkor, de akkor ott lesz. Már el is felejtettem. Tény­leg, csak fél hétkor érek rá. Milyen jó, hogy Elektronica memóriája csalhatatlan. — Diktálok tovább, Elekt­ro... — de itt megakadok. Elektronica sír. Éppen ő sír. Csakúgy potyognak fénysze­méből a könnyek. Sír, fogja a hasinkóját. Megsimogatom acél homlokát: — Mi baj van, kis leukám. Elektron-Icukám? Összegörnyed, jajgat, s ki­böki: — Kis Ehektronicám lesz! Boldogan átölelem, de ahogy jéghideg acéltestéhez érek. megdermedek. Hiszen baj van. Elektronica elmegy 6 hónapi szülési szabadságra. — Keveset gondoltál — mondja —, mert, igénybe ve­szem a három év gyermek- gondozási segélyt is. — És kajánul rámnéz. Az ember már a géptitkár- nöben sem bízhat. Dénes Géza zetők segítsék a nőket abban, hogy bátrabban vegyenek részt a testületek munkájá­ban, a feladatok meghatáro­zásában és megoldásában Biztosítsák az egyenlő el­bírálást a ká derm unkában, a társadalmi élet minden terü­letén. Előrehaladásunk felté­tele, hogy a nők gondjainak megoldása össztársadalmi ügy- gyé váljék. Fontos intézkedések Az előterjesztés és az intéz­kedési terv is nyomatékosan felhívja a tanácsok, az üze­mek, az intézmények és a ter­melőszövetkezetek kommunis­ta vezetőinél-: figyelmét, hogy mérjék fel a területükön dol­gozó női munkavállalók hely­zetét, a helyi anyagi, és egyéb lehetőségeket. Vizsgálják fe­lül az üzem szociális létesít­ményeit. a védőruha-ellátást, gondolkodjanak, hogy saját erőből hogyan tudnak segíte­ni az óvodai, bölcsődei, nap­közi otthonok férőhelyeinek bővítésében, az üzemi kony­hák és a szolgáltatások ja­vításában. A gazdasági veze­tők tegyenek erőfeszítéseket női munkavállalóik tervszerű továbbképzésére, előléptetésé­re, a legkisebb fizetések fel­emelésére, a jelenlegi fizetési arányok javítására. A megyei pártbizottság in­tézkedési terve és a tanács­kozás során több felszólaló is foglalkozott, a közeljövőben esedékes szervezeti, kérdések­kel. Egységes nézet ala­kult ki abban, hogy hói és hogyan kell a nőbizottságok rendszerét létrehozni, a nők helyzetéről szóló határozat politikai mondanivalóját a párttagsággal hogyan kell megértetni, majd a határoza­tot megvalósítani. A tanácskozás során fel­szólalt Tóth István tsz-elnök, Szoó Béláné, a Vöröskereszt megyei titkára és Bartha Bé­láné, a salgótarjáni járási nő­tanács titkára. Észrevételeik­kel, javaslataikkal kiegészítet­ték az előterjesztést, majd Ma- tűz József, a megyei pártbi­zottság titkárának zárószava után, a megyei pártbizottság egyhangúan elfogadta a nők társadalmi, gazdasági, szoci­ális helyzetének javítására, és a közöttük végzendő politikai munka színvonalának emelésé­re előterjesztett intézkedési tervet. NÓGRÁD «. 1970. május 21.. csütörtök \

Next

/
Thumbnails
Contents