Nógrád. 1970. május (26. évfolyam. 101-126. szám)

1970-05-04 / 102. szám

I Jó napot, Mongólia Sámánok ő orvosok Gyerek. gverek, mindenütt gyerek. Tíz mongolból tizen­kettő biztosan gye­rek. És üvöltöznek es birkóznak, és fut­kosnak és vigyáznak is egymásra és ter­mészetesen féltőn vigyáznak rájuk a felnőttek. Nem év­százados történet, hogy a mongol bíró­ságnak gyermek­rablásban kellett íté­letet hoznia a „bű­nös” felett. Termé­szetesen nem zsaro­lási szándék vezé­relte a gyermekrab- lót. -hanem a gyer­mek utáni vágy: ne­kik nem lehetett gyerekük * és más­nak meg annyi van. hogy igazán eggyel kevesebb, talán fel sem tűnik. 1930-ban a termé­szetes szaporulat 2,2 százalék volt, már legyőzve a kihalás tragikus veszélyét. Az 1965-ös adatok szerint a ter­mészetes , szaporulat eléri \ a 30,3-et! Amilyen hihetetlen volt a mongol nép pusztulásának aránya, szinte olyan fantasz­tikus az élet kiterebélyesedé- se. És egészségesek ezek a gyermekek, nemcsak az erő­teljes urbanizáció hatására gyarapodó városokban, de a távoli jurtákban, ezer vagy még több kilométerre a fő­várostól. Egy alkalommal ki­sebb magyar társaság verő­dött össze Somogyi doktor, a Mongóliában dolgozó magyar szakemberek orvosának laká­sán. Köabevetőleg, már a tár­saság összetétele is jellemző arra a segítségre, amit nyúj­tunk a távoli mongol népnek. Dr. Somogyi István, a há­zigazda, orvos, a 60 évesen is a húsz évesek vitalitásával izgő-mozgó, tervektől nyüzs­gő dr. Jansky Béla geológus, Mózes Endre mérnök, a Mon­góliában dolgozó vízkutatók vezetője, mindhárman öreg r ,kák a „mongol kérdésben” i s jómagam, aki sok lelkese- i.őssel, de legalább olyan ke­vés tapasztalattal rendelkez­tem Mongóliát illetően. A szé­les és sok ágú, hozzáértő be­szélgetésnek most talán csak azt a részét idézem fel, amely a mongol egészségügy és kul­turális élet átalakulásával kapcsolatban elmondottak. Hisz’ nyilvánvaló, hogy a sza­badság ténye, még nem je­lentheti egyben a szabadság ^teljesedett tartalmát is: a mongol népi forradalom meg­döntött ugyan egy középkori, feudális társadalmi rendet, de ezzel még csak a szemetet ta­karította el: a gazdaság és a szellem virágoskertjének ülte. tése csak ezután kezdődhetett Ha jól emlékszem a dátum­ra, már a harmincas években történt, hogy meggyilkoltak né­hány szovjet orvost Mongóliá­ban. A sámánok voltak a fel­bujtók, akik évezredes mód­szerekkel gyógyítottak, s mondanom sem kell, * hogy e módszerek nemcsak brutálisan fájdalmasak, de eredményesek csak akkor voltak, ha a beteg szervezete erősebbnek bizo­nyult, mint a kór és a sámán­gyógyítás együttes ereje. Már ezekben az években több mint tíz birka „esett” egyetlen mongolra — jelen­leg 12,5 birka jut minden mongol állampolgárra! — de tízezer főre csak 0,03 száza­lék orvos. Vagy, hogy ne ját­szunk a százalékokkal, össze­sen két orvos volt 1925-ben Mongóliában, s az ország egész egészségügyi személyze­te pontosan nyolc fő volt. Szék elegendők voltak arra, hogy az ország egvetlen 15 ágyas kórházában ellássák az egészségügyi feladatokat. Már ami volt! Elsősorban és alapvetően szovjet segítséggel megindult azonban az egészségügyi há­lózat kiépítése és nem egy­szer a körmönfont harc a sá­mánok uralma ellen ezen a IV. székhelyen több száz kilomé­terekről gyűjtik össze a fer­devágású, fekete szemű kis lovasokat és fűtött helyen, kollégiumi formában, fittyet hányva a dermesztő kinti vi­lágnak. tanulnak szakképzett pedagógusok kezei alatt Ulánbátor augusztus végén és szeptember első napjaiban furcsa és érdekes képet mu­tatott. A kék iskolai köpe­nyek, fehér gallérok, piros nyakkendők tömege özönlötte el, utcasarkokon, gyorsan fel­állított kis kocsikról folyt az irka-, a könyvvásár. öreg mongolok szálltak le a lóról, béklyózták meg a „szürkét”, a járdán természetesen, s cso­szogtak oda gyalogláshoz soha nem szokott lábaikkal ezek­hez az alkalmi „árudákhoz”, hogy megvegyék unokáik szá­mára a füzeteket, tankönyve­ket. Egyszóval — az arcokat te­kintve, a népviseletes örege- téren is. Felállítottak példá- két figyelve — sajátos pillá­ul a fővárosban egy kórhá- hatkép volt ez a mai Mon­zát, mellette egy másikat, s góliából. De ha nem figye- ebben az utóbbiban a sámá- lünk fel a kis lovakra, a né- nok „gyógyíthattak”. A mon- Pi viselet színeire, a legmeg- gol betegeknek és családjaik- szokottabb hazai kép is le- nak első kézből volt alkal- hetne ez. műk összehasonlítást tenni: , , , ... . mit jelent a korszerű orvos- “ Néhány egeszen kitűnő tudomány és mit a sámánok és mély tudású mongol or- vajákolása. vost ismerek én is — jegyzi Minden bizonnyal meg fog me® dr* S°m°Syi megelége- születni Mongóliában is az a detten. nagy dráma, vagy regényeik- « „ ... lus, amely néhány évtized w geológusaik is egyre történetét mondja majd el — nagyobb _ szakértelemmel, va- csak az egészségügyi, a kul- j0t5ai? világszínvonalon kez- turális munka ádáz, hallat- űenek dolgozni helyesel dr. lan erőfeszítéseket igénylő 'T^nszky, ami hagy szó, hiert küzdelmeit illetően is. Mert a kozasTnert rendkívüli es tréfát számok tömörek, világosan és nen? ismerő fényességéről, bár meghökkentőek, mégis- 31111 3 szakmat illeti, csak szűkszavúak. _ Mindenütt dolgoznak Manapság majd kétezer már- ■***"* óta dolgoznak mongol orvos dolgozik a ke- ^ur??1€Stert:k __ r eken száz kórház nyolcezer mázza saját tapasztalatait betegágya mellett - ím egyik Mózes Elldre- 31111 3zélt és nem kis magyarázata a di- nagy szó, mert köztudott, namikus népszaporulatnak. És h°gy a magyar vízkutatók sa- az egészségüggyel párhuzama- J3* bevallásuk szerint a vi- san csak felsőfokú jelzőkkel legjobb szakemberei. így illusztrálható a mongol köz- va?‘e vagy sem, az most nem , , ., ...... . ... erdekes. De így vélik, s emel­oktatás fejlődése. A népi for- lett szólnak egyre elismerőb- radalom győzelme idején a ben az új mongol szakmun- lámákon kívül írástudatlan kás-, és szakembergárdáról, volt jóformán mindenki, s a _ Most épül egy sör_ lámák jó részét is beleértve gyáruk — nyugtat meg a há- műveletlen, tudatlan egy egész zigazda, amint Raderberger ország, már ami a korszerű sört. a Poharamba. — tudást, műveltséget illeti. Volt bizony még a magyar sörök- egy elemi iskola negyven fő- nél is messze gyatrább — in- vei — és kész. Ma félezer gatja egy kicsit a fejét mél- általános iskolában, 18 kö- tatlankodva. Amikor kijött zép. és 7 egyetemen, ille­tőleg főiskolán kereken két­százezer fiatal tanul. Ősztől tavaszig egy-egy számon (já­rási) vagy ajmak (megyei) Mongóliába, azt hitte ihat ku­miszt reggel, este. nmikásvéflelmi szakmérnökök a mezőgazdasag ban A Gödöllői Agrártudományi kell erősíteni a munkásvédelmi tanárainak, valamint a me- Egyetem mezőgazdasági gé- szakemberhálózatot, meg kell zőgazdasági gépjavító üzemek, pészmérnöki karán 1969 feb- szervezni a speciális mező- az állami és erdőgazdaságok, ruárjában megkezdődött a gazdasági munkásvédelmi ok- a 6000 hold összterületen » fe- mezőgazdasági munkásvédel- tatást, ki kell terjeszteni a lüli termelőszövetkezetek biz- mi szakmérnökök képzése. El- mezőgazdasági dolgozók biz- tonsági megbízottainak és a ső hallásra kicsit szokatlanul tosítási védettségét az ipari szakszervezetek munkásvédel- cseng a mezőgazdasági és élei- munkásokhoz hasonlóan, így mi szervezetében dolgozó miszeripari munkásvédelmi növelve anyagi biztonságukat, munkásvédelmi megbízottak- szakmérnök kifejezés. Mit ta- amely lélektanilag kedvezően nak. Tekintettel arra. hogy az kar az elnevezés és miért van szükség ezekre a szakmérnö­kökre? Kérdéseinkre dr. Beer György dékánhelyettes vála­szolt: — Köztudott, hogy a mun­kásvédelem, a dolgozók éle­tének, testi épségének és egész­ségének megóvása rendkívüli horderejű dolog, amely elsősor­ban az üzemek vezetőire, igaz­hat ki munkájukra. — Mit kell tudnia a me­zőgazdasági munkásvédel­mi szakmérnöknek? — Ismernie kell a munkás­védelem általános és jogi kér­déséit, munkaélettani, mun­kaegészségtani és munka- lélektani ismeretekkel kell rendelkeznie, valamint tudnia kell alkalmazni és oktatni az említett munkakörökben dol­gozók csak mintegy 50 száza­léka rendelkezik mérnöki ké­pesítéssel, az idén megindult az oktatás a mezőgazdasági munkásvédelmi szaktechnikus tagozaton is. — Hallhatnánk-e valamit az okleveles munkásvédel­mi szakmérnökök, szak- technikusok elhelyezkedési lehetőségeiről? — Az okleveles szaktechni­egy megfelelő munkásvédelmi tartással, a mezőgazdasági épü­gatóira, főmérnökeire ró ko- elektromossággal, a traktorok moly felelősséget. Bár koráb- ka! és mezőgazdasági gépek­ban mar létesült az országban kel, a kemizálással, az álhit- kusok ""üzemi’"munkásvédelmi ^megbízottakként helyezkednek el, a szakmérnöki oklevél pe­dig megyei, járási és kerületi munkásvédelmi felügyelői ’ ál­lások betöltésére jogosít, ma­gától értetődően a mezőgazda­ság és az élelmiszeripar terü­letén. Reméljük, hogy a hali­képesítéssel rendelkező szak' emberhálózat, s egy sor mun­kakör betöltését ilyen képe­sítéshez kötik, a mezőgazda­ságban még nem megnyugtató a helyzet. Ezt igazolják a ta­valyi adatok, amelyekből ki­derül, hogy a termelőszövetke­zetekben tavaly 34 801 üzemi baleset történt, vagyis 13 szá­zalékkal több mint egy évvel korábban.. letekkel és a feldolgozó üze­mekkel kapcsolatos munka- biztonsági ismereteket. — Mely munkakörök be­töltéséhez szükséges a szak elvégzése? gatók jól sáfárkodnak majd itt — A megyei és járási tanú- szerzett tudásukkal. Szervező, csők munkavédelmi felügye- felvilágosító és ellenőrző te- lőinek, a felső- és középfokú vékenységük nyomán tovább mezőgazdasági és élelmiszer- javulnak a mezőgazdaságban Mindebből következik, hogy ipari technikumok, Munkás- és az élelmiszeriparban dol- a mezőgazdaságban tovább védelem című tárgyat oktató gozók munkakörülményei. Napjaink ifjúsága A nevelés diadala Zrí van. Belépek az ajtón, Világos ügy. .Itt végzetes dől- ha részvéttüntelesből elhízná már érzem: sötét balhészag gok történtek... magát a gyerek, úszik a levegőben. Beódalgok a szobámba. és Nem vitás: Plezurt tankeze­A szoba, mint egy Munká- _ egy pillant alatt megvilá- lésben kell részesíteni De ki- csy-kép: tiszta siralomház. g0,Sodik minden. Plezur! Az nek? A családban messze én Anyám a sarokban ül és maga öcsém. Hát persze, hogy miatta vagyok az egyetlen, aki valaha ele mered. Az Öreg — apám tört ki a balhé. Csak rá kell is közelebbi kapcsolatba ke- fedoneve ez —a cserépkályhát nézni: a képén 8—10 rettentő rült a velikij poét, Alekszandr támogatja. Es csend van. atyai pofon pontos tenyérle- Szergejevics Puskin anyanyel­vi ember- nyomata, a füle, mint a fris- vével. Ráadásul ón sem va- dig beszélt ^ klopfolt borjúszelet, a sze- gyök az a kimondott műfor- a családnak legalább az egyik jp.e körül nagyvonalúan elmá- dítói alkat: a IIL C-bers fele zolt koszcsíkok... És bőg. Ül mondjuk az első 34 között le­Mi a halavány búbánat tör- 3 szotka„ közepén, a szebbik ténhetett? rongyszonyegen es olyan han- kf1 kell megtennem. Szó nel­gokat ad ki, mint aki már ki- kül a hónom ala kapom, nyo- Megpróbálom felmérni a zárólag búcsúzásképp bukkant tanulmányútra a kisszo­harci helyzetet. Provokálok, csak fel a Duna fenekéről, bába. Kisportolt mozdulat és a tás- Mellette, a földön ellenőrző- Már az oktatás ötödik rná- kám hatméteres légiót után könyve. Belenézek. A látvány sodpercében megszületik tanári a díványon landol. Semmi... minden várakozásomat felül- pályafutásom első nagy felfe- Meg sem rezzen, pedig más- múlja: nyolc darab egyes, ta- dezése: Plezur, még a nagybe­kor! Még a levegőben a cucc, károsán egymás mellé húzó- tűket is csak óvatos saccoiga- amikor anyám már rákezdi: gatva. Oroszból. Másfajta jegy tással különbözteti meg. Ki- ,.Hányszor megmondtam...” elvétve sincs: Plezúr, meghök- csit inegnoszogatom a fantá- Akvárium. Ez az, öreg hobby- kentően egyenletes teljesít- dáját. ja, többrendbeli nehézsúlyú ményt nyújtott ebben a sze- Röpke másfél óra és kezdi pofonokat kaptam már érte. zonban... A fenyőerdő mellett kapisgálni az Olvasást, újabb Ceruzával ütögetem az oldalát, az öreg névjegyed. Nyolc ab- kd félidő és halvány sejtelmei ijesztgetem a nokedli alakú szolút tehetségtelen hamisít- támadnak az igeragozás viselt vízi szörnyszülötteket. Az vány Plezur férfiatlan gyöngy- dolgairól, majd mire a 1 tv-hí­1 öregre sandítok; fásultan rám- betűiből összetákolva. Lapo- radó második kiadása is le- nevelő és növelő ország len. I _. .. ___ _____ . ------ á. meffv. m-inteev válogatott tör­( Folytatjuk) néz, de egy árva szava I csen. 4. jubileumi év tiszteletére Többet és jobban A Nógrád megyed Patyolat üzemben. A fermeíőmunkávai cialista munkaversenyben- A dolgozóinak éves vállalásai foglalkoztatottak elsősor- vegyivasalók közel hetven számos, az üzem életéit és ban az egy-egy műszakra eső órát dolgoztak a kommunista gazdálkodását érintő felada­tot foglalnak magukban. A jubileumi óv tiszteletére in­dítót szocialista munkaver- senyben növelik a lakossági mennyiségi és minőségi mu- vasárnapon a hős vietnami totókat kívánják javítani. nép megsegítéséért. A vegyi" A vegyivasalók „Önmeó- Képkezelők három hónap zást” vezettek be. Váltották, alatt 220 kilogrammal keve- hogy a vasalásra átadott ru- sebb oldószert használtak fel. szolgáltatások mennyiségét és fadarabokat kifogástalan mi- a vegyilemosók betartották a nőségben adják át. A fehér- vállalási határidőket és a ko- nemű gépi- és kézi'Viasalók a rábbinál jobb minőségű vasaláshoz használt molinó és munkát végeztek. minőségét az anyagfelhaszná­lást, a vállalási időket és a reklamációkat csökkentik. Ki­terjednek a felajánlások a Qaneü auyaefíkk^ „ Öttő^ munkaivedelem es a tűzren- ,„,Ä tető textíliákkal takarékos- Különösen jó teljesítményt kodnak. Jó munkával csők" értek el a kézivasalók. Napi kentik a jogos reklamációk átlagban 10 százalékkal több számát és a kártérítések ősz- vasalást végeztek el, mint . . , szegét- A vegytisztítok azol- amennyit vállalásban rögzí­A, ^felvevouzletek: dolgozol a dószerekből 2, a hűtővízből tettek- A többi részlegekhez 5 százalékkal kevesebbet hasonlóan a kommunista mű­használnak fel mint koráb- szakban is bekapcsolódtak és ban. A vegyilemosásra kerü* ezt a napot 130 százalékos lő tételek mennyiségét ötö- teljesítménnyel zárták. Kifo- dére szorítják le. A szabó- g ás tál an munkát végeztek a műhely 250 reklámdísz- szortírozók is. Jó münkájá- zsebkendőt készít el társa- nak elismeréseképpen Jano- dalmi munkában. vies Sándorné, az egyik dol­Már az első negyedév jó Sózó áprilisban 10 napra a dészet területére, műszaki és munkaszervezési újítások megtételére, az üzem társa­dalmi és mozgalmi életére. korábbi évinél expressiz- tísztításból mintegy 12 ezer, mosásból közel 7 ezer, éltar­tósításból 9500 és kelmefes­tésből 3 ezer tételűéi végez­nek többet. A különböző egy­ségek öt százalék anyag* aka- rékossáigot vettek tervbe. A felvevőüzletek dolgozói együt­tesen csaknem 300 óra társa­dalmi munkát végeznek az eredményeket hozott a szó- Szovjetunióba utazott. zok vagy kettőt: „A szülői ér- v^egy, mintegy válogatott tör- tekezletre tüzel őszállítás és hő- pepapagály úgy fújja a „já emelkedés miatt nem jöhettem csitájú, tü csitájes ’-t. Viszont el. Tisztelettel...” és alatta a eSyr® laposabbakat pislog kilences számú okirathamisí- azokkal az ártatlan, aláírásha­tás. .. Han. Ez így együtt, köl- misító nefelecskék szemecskéi- tői túlzásnak is enyhén szólva vek Na nem vigyázok itt al- meredek. Ugyanis központi fű- d a többes szám kellős tésünk van. közepén! Plezur úgy néz rám az ün- . ^iél ,VGyel^f llálTOa!- el'Ís neplő szőnyegről, mint egy ár- t /' tatlanul máglyára küldött hu- ^ matol kezdve szálfát ter szita. Várja a felmentést. mtÍsz’ ajanLom’ ^J^kolj el’'. Kimerültén zuhanok az ágy­A vacsoránál ismét ez a sü- ^ de valahogy mégsem tu- ketnéma csend. A Nagyi szót- dók elaludni. Valami laza, jól- latul hordja a konyhából a ggg érzés ömlik el bennem, vacsorát, de egy óvatlan pilla- olyasmi, mint amikor az ősz- natban vigasztalóin megsimo- tály az én mesterhármasom- gatja kedvenc Plezurkaja fe- maI nyeri meg a nagyfejű IV. jét. Villámgyors bokanrugással eU€ni örökrangadót, azonnal ellensúlyozom a dol­got — a szívem szakadna meg, — puskás — Új képzőművészeti törekvések Művészeti klubestet rendez- Imre. Cs-iky Tibor, Fájó Já­rtok május 6-án, Salgótarján- nos, He-ncze Tamás, Lantos ban, a megyei József Attila Ferenc, Nádler István és művelődési központ fclubhe- Szatmári Béla _ alkotásait lát- lyiségébem. Ezúttal a mai ma- hatjuk az ugyancsak erre az gyár képzőművészeti törek- alkalomra megrendezett kia- vések közül az új gieometri- marakiállitásoci. Az est vita- kus és strukitiurális fonnák- indítóját Rom» ár —en- mü- kal ismerkedhetnek meg a vésizettörténész mondja, ezt Iátogaitók Nyolc fiatal képző- követően vita kezdődik a lá- művész, Attalaí Gábor, Bak tottakról. hallottakról. NÓGRÁD — 1970. május 4., hétfő l

Next

/
Thumbnails
Contents