Nógrád. 1970. május (26. évfolyam. 101-126. szám)

1970-05-16 / 113. szám

Fock Jenő nyilatkozata (Folytatás az 1. oldalról) Hazaérkezése után Fock Je­nő a következőkben válaszolt a Magyar Távirati Iroda mun­ka láit'sánaik kérdéseire: — Mi volt a kormányfők szintjén megtartott varsói KGST-ülésszak jelentősé­ge? — A most lezajlott 24. ülés­szak fő célja annak a munká­nak az áttekintése volt, amely az egy évvel ezelőtt Moszkva, ban a KGST-tagálliamok párt­ós kormányvezetőine k részvé­telével megtartott ülésszak határozata alapján indult meg és arra irányul, hogy kidol­gozzuk a szocialista gazdasági integráció programját. E program jelentősége indokéi. ta, hogy a varsói ülésszakon az országok delegációit kor­mányfők vezették. — Az ülésszaknak kettős jellege volt. Egyrészt a vég­rehajtó bizottság jelentése alapján megvizsgáltuk az in­tegrációs program kidolgozá­sára Irányuló, rendkívül szé­les körű és bonyolult munka állását, eszmecserét folytat­tunk annak további irányáról és jóváhagytuk a kidolgozan­dó program rendszerét és szerkezetét. Másrészt konkrét határozatokat hoztunk több olya* kérdésben, amely a KGST-országok együttműkö­désének továbbfejlesztésére vonatkozik. Végül pedig a tagállamok tervhivatalainak vezetői tájékoztatást adtak az 1971—75. évi népgazdasági tervek koordinálásának eddi­gi eredményeiről. — A KGST 23. ülésszaka óta eltelt egy év a nemzetkö­zi gazdasági kapcsolatok erő­sítését szolgáló munka jegyé­ben folyt, ezt országaink köz­véleménye is érdeklődéssel kíséri. A KGST-országok ve­zető gazdasági szakemberei, ideértve a kormányok illeté­kes tagjait is, rendkívül in­tenzíven kapcsolódtak be az integráció programjának ki­dolgozásába. Ez igen bonyo­lult és nem kis időt igénybe- \ evő feladat. Ezért bátran a munka eredményei közé so­rolhatjuk, hogy már ezen az ülésszakon több fontos hatá­rozatot tudtunk hozni. A munka nagyobbik része azon­ban még hatna van. A viták során olyan problémák is fel­merültek, amelyek történel­mileg is újak, amelyek meg­oldására nincs sablon, ame­lyeknek megoldására a szo­cialista közgazdaságtudomány is csak most keresi az utat. — Milyen fő kérdésekre utalt Fock elvtárs, amikor a konkrét határozatokat említette? — A konkrét határozatokat négy csoportra oszthatnám. Az első a gazdaságpolitika és a tervek koordinálására vo­natkozik. Az ülésszak jóvá­hagyta a gazdaságpolitika egyeztetésére irányuló rend­szerét és meghatározta, hogy melyek azok a gazdaságpoli­tikai kérdések, amelyeket a nemzetközi konzultációk so­rán elsősorban előtérbe kell állítani. Ezt azért tartom lé­nyeges eredménynek, mert a gazdaságpolitika bizonyos mérvű összehangolásának még a tervek koordinációját is meg kell előznie, hiszen min­den ország gazdasági fejlesz­tésének alapja a gazdaságpo­litika. — Az ülésszakon jóváhagy­tuk a tervkoordináció tovább­fejlesztésének irányairól szóló okmányt. Ez elősorban azt célozza, hogy sokoldalú együttműködést szervezzünk meg a műszaki és gazdasági fejlődésire vonatkozó prognó­zisok kidolgozásában, össze­hangolásában, és ennek segít­ségével is megteremtsük az alapjait annak, hogy a nép­gazdaság fontosabb ágaiban hosszú időre, 15—20 éves idő­szakra is egyeztessük a fej­lesztési célokat. Ez mindenek­előtt azokon a területeken fontos, amelyek döntően be­folyásolják országaink fejlő­dését, a tudományos-műszaki haladás meggyorsítását. így különösen fontosnak tartjuk hosszabb távlatra szóló együttműködési javaslatok ki­dolgozását a fűtőanyag- és energiagazdálkodás terén, a vaskohászatban, a feldolgozó- ipar ágazatai közül a közúti járműipar, a számítástechni­ka. valamint a műanyag- és műszáltermelés területén. — A jóváhagyott okmányok másik csoportja megteremti az alapokat a KGST-országok gazdasági intézményei között, az eddiginél szervezettebb és szélesebb körű kapcsolatok létesítésére. Különösen fontos­nak tartom a közvetlen kap­csolatok rendszeréről szóló ha­tározatot, amely arra irányul, hogy a KGST-országoknak az együttműködésben érdekelt szervei — és aláhúzom, hogy itt nemcsak minisztériumokról, hanem vállalatokról, kutató- intézetekről, és más gazdálko­dó intézményekről is szó van — közvetlen kapcsolatba lép­jenek egymással, keressék együttesen az együttműködés lehetőségeit. A közös szerve­zetekről szóló határozat cél­ja, hogy elősegítse olyan in­tézmények létesítését, amelyek egy-egy adott gazdasági cél megvalósítására hivatottak. — Az Integráció kibontako­zása szempontjából nagy je­lentőségűnek tartom a 24. ülésszak határozatát a KGST- országok Beruházási Bankjá­nak létrehozásáról. E bank feladata mindenekelőtt olyan beruházások finanszírozása, amelyek létrehozása több KGST-országnak közös érde­ke, és amelyek különösen je­lentősek az Integrációs folya­mat meggyorsítása szempont­jából. A bank megalapításá­ban Romania egyelőre nem vesz részt. Román részről egyébként nem elvi ellenveté­sek merültek fel a beruházási bank létrehozásával szemben, csak a bank működési szabá­lyainak egyes rendelkezéseivel kapcsolatban vannak fenntar­tásaik. Azt remélem, hogy még a bankról szőlő egyezmény aláírása előtt román részről is módot találnak arra, hogy csatlakozzanak hozzá. Ugyan­csak Irányelveket hagytunk jó­vá a már meglevő nemzetközi gazdasági együttműködési bank tevékenységének továbbfej­lesztésére. Ezek egyrészt a KGST-országok sokoldalú el­számolási rendszerének to­vábbfejlesztését célozzák, más­részt arra irányulnak, hogy a hitelkapcsolatok aktívabb, és a külkereskedelmi forgalmat jobban ösztönző szerephez jussanak: — Végül határozat született olyan nemzetközi közgazdasá­gi intézet létrehozására, amely­nek feladata a szocialista vi­lágrendszer tudományos prob­lémáinak elméleti kidolgozása és a KGST-országok tudomá­nyos erőinek összpontosítása e cél érdekében. — Hogyan látja Fock elvtárs a varsói ülésszak­ból adódó további felada­tokat? — Azt hiszem, leghelyesebb abból kiindulni, hogy az Integ­ráció programjának kidolgozá­sa nem kampányfeladat. Hosz- szú, nehéz, szívó® munkát igé­nyel a program kidolgozása, az álláspontok egyeztetése, amelynek során minden or­szág részéről további erőfeszí­tésre és megértésre van szük­ség. A gazdaságpolitikai konzul­tációk és a tervek egyeztetése terén a határozatok konkrét végrehajtását kell előtérbe he­lyezni, tehát azt, hogy minél előbb hozzákezdjünk a leg­fontosabb ágazatokban a hosz- szú távra szóló együttműködé­si tervek kialakításához. Igen nagy munka van hátra az In­tegráció külkereskedelmi, ár- és pénzügyi rendszerének to­vábbfejlesztése érdekében. Mi ezt nem önmagában tartjuk fontosnak, hanem a népgazda­sági tervek koordinálásával való szerves összekapcsolását tartjuk lényegesnek. A kül­kereskedelmi és árrendszer to­vábbfejlesztésével, egy fejlet­tebb pénzügyi és hitelrendszer kialakításával kívánjuk előse­gíteni a termelési együttmű­ködés és a nemzetközi munka- megosztás szélesítését, azt, hogy az összes érintett gazda­sági szervezeteket, vállalatokat jobban érdekeltté tegyük a KGST-országok közötti együtt­működés fejlesztésében. E té­ren is természetesen csak fo­kozatosan tudunk előrehalad­ni. Ha nem is számíthatunk gyors eredményekre, mégis további szívós munkát kell ki­fejteni, hogy ebben a vonatko­zásban is megszülethessenek a szocialista gazdasági integrá­ció kibontakozásának elősegí­tését célzó határozatok. — Szeretném hangsúlyozni, hogy az egész munka jellege, bonyolultsága nem olyan, amely hirtelen látványos ered­ményeket ad. Hosszabb folya­matról van szó, amelynek a mostani ülésszak is egy állo­mását jelenti. Ebből a felfo­gásból kiindulva hozott az ülésszak olyan határozatot, hogy mindazokban a kérdé­sekben, amelyekben a követ­kező hónapok folyamán meg­egyezésre kerül sor, meg kell tenni a gyakorlati együttmű­ködés megvalósítását célzó lé­péseket és nem kell megvárni az integráció teljes program­jának végleges jóváhagyását. A KGST vérehajtó bizottságá­ra, az összes érdekelt gazdasá­gi szervezetekre ezért Ilyen ér­telemben is nagy feladatok hárulnak a következő hóna­pokban. Mivel Magyarország alapvető érdeke az együttmű­ködés továbbfejlesztése a KGST-ben résztvevő orszá­gokkal, az illetékes magyar szervek továbbra is kiveszik részüket az integráció prog­ramjának kidolgozásából, az együttműködés fejlesztéséből. (MTI) Kasseli előkészületek Mint Conrad Ahlers, a bonni kormány szóvivő je pén­teken közölte, Stoph. NDK mi­niszterelnök és Brandt kan­cellár kasseli találkozójának előzetes programja a követke­ző: Brandt előreláthatólag 20-án este helikopterrel Kasselbe utazik. Stoph különvonaton te­szi meg az utat Berlinből Kas­selba. Bebránál lépi át a ha­tárt, ott száll fel a különvo- natra a bonni kormány meg­bízottja, hogy üdvözölje az NDK kormányfőjét. Stoph különvonatán többi között mintegy 20 NDK újságíró is helyet foglal. Stoph különvo- nata 21-én reggel 9 óra után érkezik meg Kassel Wilhelm- shöhe-i állomására, ahol Brandt fogadja. A két kormányfő gépkocsin teszi meg az utat az állomás­tól a közel fekvő Schloss- hotelig, a tanácskozás színhe­lyéig. A hotel előtt a két ál­lam zászlaja fog lengeni, de katonai díszünnepségre nem kerül sor. A tanácskozás 10 órakor kezdődik, 13 órakor közös ebéd lesz, ezen a küldöttségek tagjain kívül részt vesz a hesse- ni tartományi miniszterelnök és Kassel főpolgármestere is. A megbeszéléseket délután 16 órakor folytatják. A tanácsko­zás végének időpontja nine» megállapítva. Mint Ahlers kö­zölte, eddig 1400 tudósítót akk­reditáltak a találkozóra a vi­lág minden részéből. Az NDK- ból mintegy 120 tudósító jelen­tette be részvételét. (MTI) Újabb diákgyilkosság A Mississippi állambeli Jacksonban pénteken hajnal­ban a rendőrség tüzet nyitott egy főiskolai diákotthonra. A lövések a hálóteremben alvó — többségükben színe® bőrű — diáklányokat érték, és kette­jük életét kioltották. Heten pedig megsebesültek. A rendőrség azt állította, hogy előzőleg a diákotthon épületéből tüzeltek, és állító­lag — az autósok és motoro­sok a diákotthon közelében húzódó országúiról értesítették őket, hogy a diákok köveket és üvegeket dobáltak az elha­ladókra. Legújabb jelentések szerint mindkét áldozat néger. A se­besültek közül kettő állapota válságos. (MTI) A 2. sz. Autóközlekedési Vállalat központi telephelyére, havidíjas adminisztratív munkakörbe, közgazdasági vagy gimnáziumi érettségivel rendelkező dolgozókat felvesz. Jelentkezés a vállalat személyzeti osztályán. Aldo Hör« befejezte tárgyalásait ÁMo Maró, az Olasz Köz­társaság kiül- ügymámiszrte- re és kísérete, pénteken dél­előtt kulturá­lis, szociális intézmények­be látogatott el. A látoga­tásra elkísérte Szilágyi Béla külügymi­niszter-he­lyettes és Száll József, a Ma­gyar Népköztársaság római nagykövete. Először az Eötvös Lóránd Tudományegyetem állam- és jogtudományi karát kereste fel. Itt dr. Nagy Károly, az egyetem rektora fogadta. Foak Jenő, a Miniszterta­nács elnöke tegnap parlamen­ti hivatalában fogadta Aldo Morét. Pénteken a Külügyminiszté­riumban befejeződtek a ma­gyar—olasz tárgyalások. A tárgyalásokról közleményt ad­tak ki, s ezzel befejeződött az olasz külügyminiszter ma­gyarországi látogatása. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Péter János külügyminiszter, Szilá­gyi Béla külügyminiszter- helyettes. Száll József, a Ma­gyar Népköztársaság római nagykövete, s a Külügymi­nisztérium több vezető mun­katársa. (MTI) Elismerő oklevél a Béke Termelőszövetkezetnek Mint Ismeretes, a 3 ezer holdon aluli, speciális szerke­zetű termelőszövetkezetek kö­zött országosan a negyedik helyen végzett, és ezzel el­nyerte a munkás-paraszt kor­mány elismerő oklevelét és a Palóctáj Tsz-ek Területi Szö­vetsége 15 000 forintos jutal­mát a nógrádi Béke Termelő- szövetkezet. Tegnap ebből az alkalomból átadási ünnepségre gyűltek össze a nógrádi és a berke­nyéi tsz-tagok. A kibővített vezetőségi ülésen, amelyen valamennyi brigád és segéd­üzem képviseltette magát, megjelent Róka Mihály ve­zérőrnagy, országgyűlési képviselő, Czene József, a járási pártbizottság első titkára, dr. Tóth Béla, a Termelőszövetkezetek Orszá­gos Tanácsának munkatársa, dr. Lángfalvi Sándor, az Or­szágos Tervhivatal osztályve­zetője és Forgó Imre, a me­gyei tanács mezőgazdasági • és élelmezésügyi osztályának helyettes vezetője is. Tolmácsi Ferenc, a terme­lőszövetkezet elnöke megnyi­totta a kibővített vezetőségi ülést, majd dr. Tóth Béla hangsúlyozta, hogy a nógrádi Béke Tsz az utóbbi néhány esztendő alatt rendkívüli fej­lődésre tett szert. Itt, ahol igen nehéz mezőgazdasági gaz­dálkodást folytatni, több kie­gészítő és segédüzemágat hoz­tak létre, amelyeknek jöve­delme hozzájárult az alapve­tő tevékenység javulásához. Várható, hogy már az idén is, de az elkövetkezendő esz­tendőkben különösen növe­kedni fog a mezőgazdasági termelés jelentősége. Az alap­vető tevékenység javulásához nagyban hozzájárul majd a 20 000 férőhelyes tojóház, va­lamint a húscsibenevelés. Mezőgazdasági tevékenység­nek számít az is, hogy az új állattenyésztési ágazathoz a tojóketreceket« a tsz maga ké­szíti el. A TOT munkatársa ezek után átadta a kormány elismerő oklevelét és a TOT az idén először rendszeresí- tett emlékplakettjét. Dániel József a tsz területi szövetség titkára 15 ezer forint jutalmat nyújtott át. A terme­lőszövetkezet három tagja kö­zül Mészáros József állatgon­dozó a Mezőgazdaság kiváló dolgozója kitüntetésben, Kor­mos Ferencné, az épitőrész- leg segédmunkása és Hatner Ferenc fatelepi dolgozó mi­niszteri dicséretben részesült. A tsz-elnök meleg szavak­kal köszönte meg a nagy és szép kitüntetést, Czene Jó­zsef pedig a pártbizottság ne­vében méltatta a szövetkezet melléküzemági tevékenységét. A 2. sz. Autóközlekedési Vállalat központi telephelyére, a karbantartórészlcghez nyugdíjas dolgozókat azonnali felvesz. Jelentkezés a vállalat személyzeti osztályán. MJBAFESTI NEMZETKÖZI YÄSÄR Május 22-től június l-ijj’. «4 1 Sjf v V. l#lPOT Nyitva: reggel 10 órától este 9 óráig. 22-én, 25-én. 20-án, 27-én, 28-án és 29-én délután 2 órától este 9 óráig. A pavilonok este 8 órakor sárnak. Vidéki látogatóinkat a Vásári gazol vány 33%-os utazási kedvezményre és a vásár egyszeri megtekintésére jogosítja A Vásár-Igazolvány beszerezhető a MÁV jegypénztárainál, az IBUSZ menetjegyinodáknál. a városi és a községi tanácsoknál. , Felvltáffnsftásr u« '«j; m* V Magyar Külkereskedelmi Vásár és Propaganda Iroda XIV., Városliget. Telefon: 335-008.-< 6

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents