Nógrád. 1970. május (26. évfolyam. 101-126. szám)

1970-05-16 / 113. szám

Andit1 oda kell figyelni Állattenyésztők az iskolán Gyakorlati foglalkozáson a szügyi tehenészetben. Sípos Erzsébet felei (Koppány György felvételei) A múltkoriban az egyik tsz- ben bemutattak egy fiatal, szép szál, fehér köpenyes le­gényt. Egészségügyi dolgozó­nak véltük. Később derült ki, hogy tehenész szakmunkás, néhány hónapja végzett Ba­lassagyarmaton, a Mezőgazda- sági Szakmunkástanuló Iskolá­ban. Ügy adódott, hogy a napok­ban meghívást kaptunk Balas­sagyarmatra a szakmunkásis­kolába. Aki hosszabb ideje nem járt az intézetben, nem győzi bámulni fejlődését. Az utóbbi években ötmillió forin­tot fordítottak az iskola kor­szerűsítésére. A kiváló, nagy szaktudású tanári kar Tóth István igazgató vezetésével ki­tűnő munkát végez. Nem könnyű a helyzetük, hi­szen érthetetlen módon, az általános iskolák némelyike még ma is azokat a gyereke­ket irányítja ebbe az iskolá­ba, akik az átlagnál alacso­nyabb tanulmányi eredménye­ket érnek el. Ez helytelen szemlélet. A tantestület gondoskodik arról, hogy a falukból az is­kolájukban tanuló gyerekek olyan környezetben éljenek, amely méltó hozzájuk. Az egyik földszintes épületben rendezték be kényelmes, kom­fortos társalgójukat. Találkoztunk tanulókkal, meghallgattuk feleleteiket Cselovszki Mihályra, a va- nyarci fiúra, aki azért jött eb­be az iskolába, hogy juhte­nyésztő szakmunkás lehessen, büszkék lehetnek szülei. Olyan kerek felelettel örvendeztette meg tanarát, hogy öröm volt hallgatni. Tanulmányi ered­ménye: 3,7 és tele van élet­kedvvel. Büszkén vallja, hogy nincs szebb szakma annál, amit ő tanul. Nagyon érdekes volt az a beszélgetés, amit Kruzslik Jánossal, az érsek- vadkerti harmadikos fiúval folytattunk, öntudatos legény, jól tanul és érdeklődik, ha vé géz, milyen jövedelemre szá­míthat a termelőszövetkezet­ben. Bátran indul az életbe és tovább akar tanulni. Farkas Zsuzsa mátramindszenti, az ot­tani tsz taníttatja. Az általá­nos iskolában is jeles tanuló volt. Azt mondta, azért jött tanulni, mert szereti a jószá­gokat, és a tsz-ben olyan sza­kosított telepük van, hogy abban dolgozni már csak jól képzett embereknek lehet. Az iskola vezetősége a tsz- ek vezetőivel közösen gondos­kodik arról, hogy a tanulók tanulmányi éveik alatt is megfelelő jövedelmet kapja­nak. A tanrend szerint min­den esztendőben öt hónapot töltenek az iskolában, ahol elméleti és gyakorlati képzést kapnak. A további időt a tsz- ben töltik el. Szaniszló Mihály Szandáról, azzal dicsekedett, ta, és az állattenyésztésben foglalkoztatták. Aki, ebbe az iskolába láto­gat, nem mulaszthatja el meg­tekinteni a Magyarnándori Ál­lami Gazdaság szügyi üzem­egységében a korszerű szarvas­marha-tenyésztő telepen a gyerekek gyakorlati foglalko­zását. Kis-Szölgyémi János felügyelete mellett tanulnak és dolgoznak. Itt találkoztunk Karancskesziből Sipos Erzsé­bettel és Bacsó Margittal. Vi­dámak, jókedvűek és nagyon büszkék arra, hogy szarvas­marha-tenyésztők lehetnek. Török Béla Kálióról, Martény István Galgagutáról, Matis Mária Nemtiből, Rácz Mag­dolna és Baráth Magdolna He- rencsényböl és a többiek is olyan otthonosan mozognak már az állatok között, mint a kész állattenyésztők. Bobál Gyula A munkafegyelem Munkaerő-gazdálkodás, munkafegyelem, ter­melékenység. Sokat vitatott fogalmak ezek az utóbbi időben. Nincs is minden rendben e fogalmak körül, az élőmunkával való takaré­kosság. a munka hatékonysága nem egyértel­mű ma még, és ha valahol rejtett tartalékról lehet beszélni, talán ebben van a legtöbb. A Nógrádi Szénbányák nagybátonyi gépüze­me nem új üzem Előnye sok más üzemmel szemben, hogy elég jelentős a törzsgárda ará­nya. Több mint ötven szocialista brigád dol­gozik itt, ami óriási erőt és előnyt is jelent más üzemrészekkel szemben. Mégis jogos a megállapítás: itt sincs minden rendben. 7 Az elmúlt negyedévben másfél millió * forinttal elmaradtak a tervtől a nagy­bátonyi gépüzemnél. A legutóbbi műszaki ta­nácskozáson is sok szó esett arról, hogy nem kielégítő a munkafegyelem, és ha ez szilár­dabb lenne, az eredmények is jobbak lettek volna. Korábban a munkafegyelmet általában az Igazolatlan mulasztók számával szokták mér­ni. Nemcsak erről van szó. bár ennél az •üzemnél negyedév alatt 61 igazolatlan műszak­mulasztás történt. A munkafegyelem ezzel is mérhető, de a munkaidő kihasználásával is. Több dolgozót azért vontak jogosan felelős­ségre, mert a munkaidőt nem töltötték le, idő előtt otthagyták a munkahelyet. Rászol­gáltak a megrovásra. A fegyelem lazulásának azonban vannak más okai is. A munkaszervezés hiánya a megrendelés- es anyaghiány. Nem véletlenül panaszkodtak dolgozók arról, hogy januárban még jóformán azt sem tudták a vezetők, va­jon egyes műszakokat hová számoljanak el, mert nem volt anyag és hiányoztak a ter­melési feltételei. A negyedév végén pedig már rohammunkára, nagyfokú túlóráztatásra került sor. Negyedév alatt 3108 túlműszak, csaknem 25 ezer túlóra került felhasználásra ennél az üzemnél, két- és félszerese a terve­zettnek. Igaz, hogy létszámhiány is volt, de ezzel sem magyarázható a túlóráztatás akkor, ha időszakonként kapun belüli munkanélkü­liség van. 2. A fegyelem alapja a munkaellátottság Ahol ez átmenetileg is hiányzik, ott előbb-utóbb meglazul a fegyelem. Egy ilyen sokprofilú üzemnél erre különösen nagy gon­dot kellene fordítani, és végül belátni, hogy az élőmunka is drága dolog. Ma még az egyes részlegeknél is úgy tartják, a létszámnövelés az egyetlen járható útja a termelésnövelés­nek. Ilyen tartalékra már most sem igen le­het' számítani, és még kevésbé a jövőben. A meglevő munkaerő célszerűbb, hatékonyabt foglalkoztatása sokkal járhatóbb út. A nagybátonyi gépüzem törzsgárdája. több mint ötven szocialista brigád már sok dicsőséget szerzett üzemének. Náluk nincs -> baj a munkafegyelemmel, de őket bosszantja legjobban, ha szervezetlenséget, munka- és anyaghiányt tapasztalnak. Véleményüket nem rejtik véka alá akkor sem. ha az anyagellá tás hiányosságait teszik szóvá, de nem élné aők a fegyelmezetlenekkel szemben sem. A munkafegyelem megszilárdítása érdeké­ben intézkedéseket kell tenni. Erről volt sző a legutóbbi tanácskozáson is. Ott kellene kezdeni, hogy minden esetben biztosítsák i dolgozók számára a zavartalan munkát, és annak feltételeit is. Az elmúlt negyedév ér­tékelésében megállapították, hogy a műszak- előkészítés. az anyagbeszerzés és a munka- szervezés elmaradt a kívánalmaktól. Ha ez így van. márpedig az üzem vezetői így álla­pították meg, akkor a ríagyobb létszám sem pótolta volna a kiesést. O Pótolni való tehát bőven van, és az anyag mellett a fegyelmet, a munka hatékonyságának fokozását is elő kell segí­teni — lehetőleg túlműszakok nélkül. Sze­mély szerint is ez az érdeke minden dol­gozónak: jó feltételek mellett, a törvényes munkaidőben, a termelékenység fokozásával is elérhet ugyanis olyan keresetet a teljesít­ménye után, mintha egyszer lógásra, máskor túlórázásra kényszerítik a körülmények. A munkafegyelem mértéke elsősorban az embereken múlik, de ahhoz is jó feltételekre van szükség. Ezt kell megteremteni a nagy­bátonyi gépüzemben és máshol is — minél előbb. B. J. A megyei művelődésügyi osztály és a budapesti Műsza­ki Egyetem a fizikai dolgozok tehetséges gyermekeinek meg­segítésére egyetemi előkészítő tanfolyamot és szaktábort szervez. A szaktáborban és az előkészítő tanfolyamon azok a harmadikos középiskolások vesznek részt, akik fizika és matematika tárgyból felvéte­liznek a különböző egyeteme­ken. A Marx Károly Közgazda­ságtudományi Egyetem szak­táborát június 22—29. között tartják Salgótarjánban, 200 tanuló részvételével. A Műsza­Egyetemi előkészítők lei Egyetem gondozásában a tudományegyetemek részére ban, július 20-tól augusztus 2- ig. Áz előkészítő tanfolyamon húsz egyetemi adjunktus és tanársegéd, valamint 20 vég­zős egyetemista segíti a diá­kok felkészítését. A szaktábor­ban résztvevő fiatalok számá­kétszer / kéthetes tanfolyam ra az 1970/71-es tanévben kon­indul 400 tanuló részére. Ezen a táborozáson, amelyet szintén Salgótarjánban rendeznek meg, Heves és Pest megye kö­zépiskolásad vesznek részt. A Nógrád megyeiek — összesen nyolcvanan — Budapesten ké­pezhetik tovább magukat a Műszaki Egyetem kollégiumá­zultációkat tartanak, a felmé­réseket feladatlapos módszer­rel oldják meg. A táborozá­son, illetve az előkészítő tan­folyamon résztvevő középis­kolásokat írásbeli dolgozatok alapján válogatják ki, ame­lyeket május 4-én és 5-én ké­szítettek el. Interjú a és diákparlamentek „utórezgéseiről” az iskolai élet demokratizmusáról Sem a nemrégiben lezajlott kintette feladatának — ma­Farkas Zsuzsa: „Számomra nincs szebb szakma ennél." „Amikor a befejezem, Kruzslik János: tanulmányaim munkába állok a tsz-ben, de hogy odahaza 850—1000 fo- tovább tanulok levelező úton.” rintot kapott a tsz-tol havon diákparlamentek munkája, sem pedig az azóta is fokozó­dó érdeklődés az iskolai élet demokratizmusának kérdése ránt nem fogható fel vala. miféle „új hullámnak” —, ahogy ezt a megyei parla­ment előterjesztése is hang­súlyozta —, hiszen a társada­lomban végbemenő demokra­tizálódási folyamat indokolt­tá teszi az iskolai élet de­mokratizmusának vizsgálatát és továbbfejlesztését is. A KISZ megyei végrehajtó bizottsága a napokban vitat­ta meg azt a jelentést, ame­lyet éppen e témáról és a tan­intézeti ' érdekvédelmi munka helyzetéről, feladatairól ké­szítettek. A kérdés időszerű­ségét fokozza, hogy ezekben a napokban valamennyi nógrá­di középfokú tanintézetben — pedagógusok és meghívott di­ákvezetők — nevelési érte­kezleteken beszélik meg a parlamentek tapasztalatait. HritikuH pontok gyarázható ugyan az „egyete­mi versenyfutással”, de sem a jelenben, sem pedig a jövő­ben nem folytatható. Mivel a szocialista nevelés egyik fon­tos területe az iskola, az is­meretszerzés mellett fokozott mértékben helyet kell adni a közéleti nevelésnek is. Az iskolai KISZ-szervezetek munkáját — és a pedagógus- testületét is természetesen — fémjelzi, milyen erős a de­mokratizmus, hogyan alakul a tanár és diák közötti új tí­pusú. szocialista viszony. — Mik a legfontosabb ta­pasztalatok? — Néhány kritikus pontot említek: több helyen félnek az ismétlődés veszélyétől, aránytalanul megnőtt a KISZ- ben az „állami” feladatok ta ki, hogy néhány középfo­kú iskolában — a salgótarjá­ni Közgazdasági Szakközépis­kolában, a balassagyarmati Balassi Bálint és a salgótar­jáni Bolyai János Gimnázium­ban a parlament résztvevői­vel néhány pedagógus érez­tette „rosszallását”. Mit gon­doljunk az olyan tanárról, aki az iskolai élet demokratizmu­sáról alkotott véleményét így fogalmazza meg egy kérdés­ben, amelyet a fiataloknak tesz fel: — parlamentesdit játszunk?! — A diákparlamentek ta­núsága szerint megyénkben jó irányú a tanár—diák vi­szony, a szocialista kapcsolat alakulása, Sokat segít ebben a tanítási órákon kívüli kö­zös tevékenység elterjedése, s álatlában az a figyelem, amely újabban erre a kér­désre irányul. A figyelem fel- „Egyetlen jelelOSí véleményem keltésében szerint — elöl járt a pedagó­giai szakirodalom is. Ez mos­tanában sokat foglalkozik az­zal a problémakörrel, amely­nek talán legfontosabb meg­állapítása, hogy tanintézeti demokratizmus nélkül nem lehet jó az iskola munkája sem! A tanár—diák viszony fejlő­dését bizonyítja, hogy a sza­badidős programokon nőtt a pedagógusok részvételének száma, kevesebb szerep jut az aránya és őszintébb, nyíltabb „ifis” feladatoknak, jobban az előtérbe kell kerülnie a po­litikai munkának, és sok he­lyen hiányoznak a működés­hez szükséges alapvető felté­telek is. Gonddal jár a diák­vezetők tapasztalatlansága, s mindez nem kedvez a tanin­tézeti KISZ-munkának, a fi­atalok sokirányú nevelésének. Az a tapasztalatunk, hogy az érvényben levő érdekvédelmi rendeletek sem eléggé ismer­„vitalégkör” jellemzi a „vi­lágnézetünk alapjai” elneve­zésű tantárgy óráit, növeke­dett az osztályfőnöki órák hatékonysága is. — Érvényesülnek-e olyan törekvések, amelyek ezt a ki­bontakozó folyamatot lassít­ják? Kiss Aurél, a KISZ Nógrád megyei bizottságának munka­társa — mint e terület isme­rője és felelőse — tevékenyen közreműködött a legutóbbi SLdÍanLasEntel^észf fék “ éppem á legérdekelteb- után a nevelők egy része még ^eléJbe^^iskö^i ““élei országos tanácskozás elokeszn bek: a fiatalok koreben . a jogos észrevételeket sem — Sajnos, előfordult a me­gyében több helyen is, hogy a parlamenti felszólalások A pártösszekötő-rendszerről szólva. Kiss Aurél elmondotta: ahol a pártösszekötőt nem egyetlen felelősnek tekinti aki egyszemélyi segítsége, nyújt a KISZ-nek, hanem a kommunista nevelők, pártcso­portok, pártszervezetek támo­gatását is élvezi — jelenti s haladás tapasztalható a ko­rábbi KISZ-tanácsadói mun­kához képest. Nem túlzott követelés, hog miként az iskolai munkába, minden pedagógus részt vés — az iskolán kívüli nevelő- munkában is elöl kell jár - niuk a legképzettebb tanárok­nak. Figyelemre méltó, hogy a jelenlegi pártösszekötő tana - roknak csupán egyharmada tagja a pártnak (!), s ez egy­ben arra is utal, hogy a di­ákfiatalok iskolán kívüli, s mozgalmi nevelését sokan nem tartják pártfeladatnak Pedig a fiatalok sok irányú tésében, sőt lebonyolításában is. — Beigazolódott, hogy a ne­velésközpontú iskola kialakí­tása a legfonotsabb cél, amely a pedagógusok és iskolai KISZ-vezetők előtt áll. A sok­éves gyakorlat, amely „csak” jó szakemberek képzését te- alakulásáról mond: Tanár—diák vitmony Érdekes, amit a tanár—diák viszony korszerű formájának a jogos eszreveteieket sem demokratizmusának fejlesztés fogadta el, nem használt az sében. a tanintézeti KISZ- ískolai elet demokratizmusé- szervezetek segítségében első- nak a parlamentek munkájá- sorban rájuk számíthatunk — val kapcsolatban tapasztalha- hangsúlyozta Kiss Aurél, to közömbösség sem. A leg­rosszabb hatást mégis az váltót- Pataki László NÓGRÁD a 1970. május 16-, szombat 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents