Nógrád. 1970. április (26. évfolyam. 76-100. szám)
1970-04-08 / 81. szám
Ta Vi srcodéááknál Napjaink ifjúsága A Nógrádi Szénbányák földtani és földmérési irodája alig több mint egyéves múltra tekint vissza, azonban mégis jelentős eredményekről adhat számot. A tavalyi 3 millió 800 ezer forintos bevételi tervvel szemben az idén már 7 millió forintos bevételt várnak tőle. Létszáma megközelíti a 100 főt. A számukra meghatározott hétmillió forint, gyakorlatilag alacsony tervnek bizonyult, hiszen megrendelésük már eddig mintegy 10 millió forint értékű munkára van. Természetes, ebben van olyan is. ami áthúzódik majd a következő évre. Tavasz van. A munkák dandárja ezután következik a földtani és földmérési iroda dolgozói számára. Elsősorban az Olajipari Tröszt számára végeznek vezeték-kitűzési munkákat, ezenkívül a Központi Földtani Hivatal részére kutató fúrásokat. Megrendelőjük a Nógrád megyei Tanácsi Vizes Csatornaművek is. Az ő számukra újabb kutakat fúrnak. A Mélyépítő Tervező Vállalat részére különböző talajmechanikai vizsgálatokat végeznek, a MEZÖBER tervezőiroda részére hasonlóan. Az említetteken kívül még több tervező- irodával tartanak kapcsolatot, illetve szerződést kötöttek geodéziai és vízkutatási fúrásokra. Az iroda 8 millió forintot kapott a megyei fejlesztési keretből. Ebből az idén mintegy 4 milliót szeretnének felhasználni. Két fúróberendezést már korábban megrendeltek a Mélyfúró Berendezések Gyárától, amely azonban csak a második negyedév végére vállalta a szállítást. Ez a késés gondot okoz az iroda munkájában. Itt a tavasz, és többfelé kell kezdeni a munkát. Az ünnepek után három mérő- brigád indul útnak. Az egyik Balogh Pál főfelmérő irányításával a Szeged—Százhalombatta közötti olajvezeték kitűzési munkálatait végzi. A másik Hévíz—Devecser között Gastanek Nándor vezetésével a földgáz-, a harmadik pedig a Kisterenye—Vecsés közötti földgáztáwezeték felmérési munkáit végzi, Zentai Kálmán irányításával. A három fúróberendezést is most vonultatják fel. Az egyik a salgótarjáni strand mellett egy új kút fúrását kezdi meg gondban, Nógrád tájain, a dombok, hegyek, enyhe lankák között, az ipari településeken élő ember kultúrája, a népi hagyományok feltárása, megőrzése és tudatosítása nem csupán elvi szempontból figyelemre méltó problémakör, hanem a gyakorlat által felvetett időszerű feladat. Mindezen túl ■ pedig Nógrád megye eddig jobbára csak sejthetően gazdag hagyományainak feltáratlansága is szükségessé teszi a vele való foglalkozást. Amint a Nógrád megyei Népművelési Tanács egyik ülésén is hangoztatták, ma különösen időszerű számunkra a 180 évre visszatekintő ipari munkásság, főképpen a bányászság kultúrájának ápolása, a parasztság és a nemzetiségek kulturális értékeinek felhasználása, amely teljesebbé, eredményesebbé teheti népművelési tevékenységünket is. Az 1960. évi népszámlálás adatai szerint a megyében 16 olyan község van, amelyben 30 százaléknál több a nemzetiségi nyelvet beszélők aránya. Különösen a rétsági járás érdemel e vonatkozásban figyelemét. Rakonczai Antal, a Rétsági járási Tanács VB művelődésügyi osztályának vezetője készséggel tájékoztat erőfeszítéseikről, eredményeikről, amelyeket a nemzetiségi kultúra ápolásáért tettek, s amelyek kétségkívül figyelemre méltóak. A szlovák nyelvet órarend szerint nyolc községben, Al- sópetényben, Bánkon. Felső- petényben, Keszegen, Legén- den, Nézsán, Nógrádsápon és Űsagárdon oktatják. Szlovák nyelvi szakkörök működnek Nőtincsen és Nógrádon. Német nyelvoktatás Szendehelyen folyik, összesen körülbelül ezer gyermek részesül nemzetiségi nyelvoktatásban. Nemzetiségi óvodai csoportot tartanak nyilván Nézsán és Berkenyén. A nemzetiségi öntevékeny művészeti csoportok az utóbbi időben nemcsak a járásban, de az egész megyében — bizonyos fokig az országban is — hírnevet vívtak ki maguknak. Nógrádon, Berkenyén, Nőtincsen, Nézsán és Legenden működik nemzetiségi ének-, illetve tánccsoport. Különösen a nógrádi és berkenyéi csoport szereplése tart számot érdeklődésre. A nemzetiségi nyelvű könyvállomány évről évre gyarapszik a községekben. Ebben az évben például 15 ezer forintot fordítanak a könyv- állomány fejlesztésére. Bánkon, Felsőpetényben, Nézsán, Űsagárdon és Nógrádban mind többen olvasnak nemzetiségi irodalmat. A Bánki Nemzetiségi Múzeum terve kissé lassan halad a megvalósulás felé, a folyamat azonban már elindult. — A nemzetiségi értelmiség mind nagyobb szerepet kap a kultúra, a helyi hagyományok ápolásában — mondja az osztályvezető. — Körülbelül 35 nemzetiségi értelmiségi dolgozó tevékenységére számítunk. A nemzetiségi nap évenként megyei, sőt országos kulturális eseménynek számít. Idén augusztus első vasárnapján valószínűleg Nógrád községben rendezik meg. Dr. Bie- lik György, a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének, s dr. Wild Frigyes, a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetségének vezetője mindig elismeréssel Se rís, se gás? Még mindig nincsen elegendő víz a Salgótarjáni Tűzhelygyár rekonstrukciója során felépült új szociális létesítmény fürdőiben és az új étkezde sem töltheti be a szerepét. A dolgozók egy időben szinte egymásnak adták a kilincset a szakszervezeti irodán, de hiába panaszkodtak egész télen, bár az észrevételeiket továbbították, a helyzet azóta sem változott. Nehéz lenne kibogozni, hogy a lassan-lassan egy év óta húzódó áldatlan állapotot mi idézte elő. A tervek nem voltak eléggé körültekintőek, vagy az építők hibáztak? Csak a tényekből lehet kiindulni. Víz azért, nincsen elegendő, mert a város vízrendszeréhez kapcsolódó csővezeték szűk keresztmetszel ü, ki kellene cserélni. De egyúttal a Tűzhelygyár több vizet is kér a vízművektől. A beruházás terveiben valójában egy kút megépítése is szerepelt, de erre már nem futotta az anyagi lehetösegekooi, így hat csak ez az egy megoldás maradt: adjon több vizet a vízmű. Az étkezde sem használható addig, amíg az üzembe helyezéshez szükséges engedélyt az illetékesek ki nem adják. Hosszas huzavona után legutóbb PB-gázra kilátásba helyezték az engedélyt azzal a feltétellel, hogy a Tűzhelygyár a gázpalackok számára fedett tárolóhelyet épít. A szocialista brigádok társadalmi munkában láttak hozzá a munkához, elkészült a tároló, de aztán kiderült, hogy a propánbután gáz ebben a kétszintes épületben nem használható, illetve ez & tüzelési mód sem engedélyezhető. Önkéntelenül is adódik a kérdés, miért ne lehetne a földgázt bevezetni az új ebédlőbe? Most bontják az úttestet a gyár előtt, most különösebb nehézség nélkül ki lehetne cserélni a vízvezetéket, lefektethetnék a gázcsövet. Csak az a kérdés, hajlandó-e elfogadható feltételekkel több vizet adni a vízművek a gyárnak, s kapnak-e engedélyt a földgáz bevezetéséhez? Szociális jellegű létesítményekről lévén szó, a dolgozók érdekében reméljük, hogy ennek rövidesen sikerül megtalálni a módját. —is 4 NÓGRÁD 1970. április 8-, szerda Hosszú hajú gondosatok Molnár László főfúrómester irányításával. Vass Miklós főfúrómester irányításával a másik egység Pásztó határában végez földtani kutatófúrásokat. Hegyi József főfúrómester irányításával a harmadik részleg a dunántúli Inota határában végez kutatófúrást a MÉLYÉPTERV megrendelésére. A két új fúróegységnek is lenne már munkája. Az egyiket a Cserhátban „vetnék” be, a földtani kutatófúrások folytatására, a másikat pedig Miskolc, illetve Eger építészetiföldtani vizsgálataihoz. Egerben tovább folytatja a két brigád a város alatt elterülő pincerendszer feltárását, feltérképezését. Ez kb. 1 millió forint értékű munkát jelent számukra az idén is. A földtani és földmérési iroda tavaly a Nógrádi Szénbányák számára csaknem egymillió forint eredményjavulást hozott. Az idén ennél jóval többre számítanak és ha a már említett két fúrógépegység megérkezik, valószínűleg nem lesz akadálya a jelentős tervtúlteljesítésnek. B. J. nyilatkozik erről a rendezvénysorozatról. Az éltető kapocs fenntartása a szomszédos Szlovákiával napról napra . realizálódó törekvés. A járás a lévai járással szoros összeköttetést tart fenn. Megállapíthatjuk, hogy nemzetiségi politikánknak nincs szüksége újabb elvi állásfoglalásra. A nemzetiségiek a járás társadalmi, gazdasági és kulturális fejlődésével párhuzamosan, a magyar anyanyelvű lakossággal testvéri együttműködésben, tevékenyen részt vesznek a munkánkban, osztoznak gondja- ' inkban, örömeinkben. T. E. KÜLÖNÖS módon, szinte csak végietekben tudunk gondolkodni, ha az ifjúságról esik sízó. Saját sémáink szerint soroljuk be a fiatalokéit, legtöbbjüket a két pólusba: veszélyeztetett, kallódó fiatalok, illetve a céljaiban, életmódjában rendkívül értékes „elit” közé. Ha ezt a skálát színesíteni akarjuk, akkor kerül szóba a beat-hamgverse- nyek jól öltözött, értékeit rejtegető ifjú közönsége. Az okkeresés mélysége gyakran, kimerül az EMKE- aluljáró ődöngő csoportjainak fagigatósában, szocialista ifjúságii brigádok interjuvolásá- ban, a beat-rajongök extázi- sának ecsetelésében. A riportervér gyakran csábít könnyű, tetszetős kalandokba, a fiatalok egyes rétegeinek gondos elemzése színlelem — elkerüli az olvasó, a néző figyelmét. A publikációknak sokszor csak a szándéka több, mint a korábbi, a fiatalokról általában írt és többnyire meddőségire ítélt vitáké. Ha csak az említett és a szerzők tetszése sízerint kiválasztott három „réteg” problémáira térünk vissza ismét, kiderül, hogy néhány megállapítás itt is kimondatlan, a valóságos kérdések közül pedig nem egy megválaszolatlan. Számtalan módját sorolták fel a fiatalok társadalmának peremén élő ún. veszélyeztetett gyermekek védelmének. Az otthon kitaszítottjainak többségét az állam veszi gondjaiba. Ez azonban korán,tsecm azonos a társadalom közös, még kevésbé önkéntes vállalkozásával. A szülőik, a család felelőtlensége még csak a bizonytalan útira indítja a fiatalt, de a társadalom — ha úgy tetszik a közvélemény — taszítja lejjebb amikor a szokásait, törvényeit egyszer megszegőket újra meg újra kiveti magéból. Az ok: a közgondolkodás elmaradottsága. Ezen kell változtatnunk, ennek érdekében is keltene a társadalmi, politikai szervezeteknek, a sajtónak tevékenykednie — kézbe véve a gondolkodásformálás minden szocialista fegyverét. Kispolgári ítéletekkel és módszerekkel sem visszarettenteni, sem nevelni nem lehet azt, aki már egy másik társadalmi rendben született. A másik véglet, az ifjúságnak az a szintén szűk csoportja, amelyről szívesen beszélünk. Velük, látszólag egyszerű szót érteni. Tanulnak, dolgoznak — többet, miint annak rendje-mód ja szerint szükséges lenne — szabad idejükben olvasnak, színházba és hangversenyre járnak, társaságba,n közös gondjaikról vitáznak és önmagukkal korántsem elégedettek. Egyetlen jelzőt kell még rájuk ragasztani: türelmetlenek és ezzel le is zárjuk jellemzésüket. Ügy tűnik, velük kell legkevesebbet foglalkoznunk, ők már „sínen vannak”. Ahhoz, hogy tegyünk értük, nincs szükség külön intézményekre. Minél gyorsabban és hathatósabban kell megoldanunk gazdasági feladatainkat, felszámolni értelmetlen, adminisztratív kötöttségeket, eltörölni hamis erkölcsi normákat, túlélt szokásjogokat. AZ IGAZI gondok akkor kezdődnek, ha megkérdezik, hogy ebben a munkában milyen szerepet szántak és milyen szerepet adnak nekik — már most. ök részt kívánnak maguknak, a mainál nagyobb hányadot a tettekből, a felelősségiből,, a kezdeményezés^ bői. Mindezt azon,ban a maguk módján, a miaguk normád szerint. Normáik pedig gyakran éles ellentétben állnak a kialakultakkal. Heves ellenállást váltanak ki a pionír időket felejteni akaró „felnőtt világ” képviselőiből. Sok fiatal ebben, a másodlagos harcban adja fel a küzdelmet: így elvész szándékaik lényege is. Pozíciónyereségükért, beleszólási joguk szélesítéséért intézkedések születnék, társadalmi mechanizmusok hatnak, de a megvalósítás formáját, szép erköicsvállalásukajt, — amelyekhez ragaszkodnak — csak maguk juttathatják érvényre. Ez saját harcuk a haladásé,rt, de megvívása így is több segítést igényel, mint személyes erényeik puszta dicséretét. Valahová e két véglet közé szokás helyezni azt a képlékeny masszát, amelyet „beat korosztálynak” titulálunk. I« is a közgondolkodás változása segíthetne. És az, ha nemcsak egy-egy humán,us — és még nem túl fáradt — „befutott”, hanem saját szervezetük, a KISZ is sorompóba á.lln,ak értük. (Vajon hány gyárban, vállalatnál kérdezik meg a KlSZ-titkárt. hogy kit javasol fizetésemelésre, egy-egy megürült pozíció betöltésére?) Valahová e két véglet közé szokás helyezni azt a képlékeny masszát, amelyet „'beat- korosizitálynak” titulálunk. A beat-zene rajongóinak táborát jellemző ismérveket, a beat tömeghódífásának okait már többé-kevésbé kielemeztük. Ez azonban, a tizenévesek felméréséhez még egy „alkalmi” szociológia erejéig sem elég, Körültapogattuk sajátos közösséggé formáló hatását, a kiváltott élmény kortükrözé- sét. Igen kevéssé tudjuk viszont, hogy milyen igényeket elégít ki most, és milyen újabb. kívánalmaikat támaszt majd. Hogyan módosítja a közősségformálódás új módja a hagyományosakat, milyen revíziókra kényszerülünk majd az ismeretek, élmények tolmácsolásában ha ez a generáció színre lép? Ezeket a kérdéseiket ugyanez a korosztály fogja majd feltenni — n,em is olyan sokára — és a válaszadásra elő kell készülnünk. AMIKOR az ifjúság meg nem valósított réteg vizsgálatát, az eszmefuttatások pontosabb okkeresését kértük számon. nem felejtkeztünk el arról sem, hogy sokakat még e problémáik létezésének jogosultságáról is meg kell győzni. Személyes élményeim is bizonyítják. Csak egyet idézek, igazolásképpen. Truffaut csodálatos, jövőlátó filmjét, a 451° Fa,hrenheit-et néztem, A vásznon a karhatalom hosszú hajú fiút nyírt meg erőszakkal. Az egyik néző hangosan megjegyezte: „Ezt kellene csinálná mindegyikkel”. A férfi dühödt arca a vetítő fénykévéjébe hajolt, így jól láttam. Lehetett vagy harminc éves. Kékesi Katalin A kelet-nyugati vonal első szakasza A kelet-nyugati vonal második szaka: Eszak-déli vonal ==—= Dél-budai vonal A régi földalatti vonal —— A régi földalatti vonal meghosszabbít! * Villamos csatlakozás 75 Trolibusz csatlakozás 5 Autóbusz csatlakozás 1 '* BHÉV csatlakozás Metró vagy földalatti? Még nem tudjuk, hogy mi lesz a végleges neve. De az már tény, hogy hazánk felszabadulásának 25. évfordulójára átadták a budapesti földalatti gyorsvasút (metró) 6,5 km hosszú szakaszát, amely a főváros keleti kerületeit kapcsolja össze a belvárossal. (A kelet—nyugati vonal teljes hossza 10,1 km lesz, és 1973-ban kerül átadásra. Ezt követően kerülne sor az észak—déli vonal, majd a dél-—budai vonal megépítésére.) Az átadásra kerülő szakasz két végállomása között 13 perces, teljes menetidővel közlekednek a szerelvények és 2,5 pierces indítási időköz esetén, 17 280 utast szállít óránként. A felszíni közlekedési eszközökkel normális forgalmi feltételek mellett 30 perc alatt tehető meg. Térképünk a földalatti vasút fejlesztési tervein túl, bemutatja az átadásra kerülő metróvonal és a felszíni tömegközlekedési eszközök közötti kapcsolatokat is. I 1 r
