Nógrád. 1970. április (26. évfolyam. 76-100. szám)

1970-04-04 / 79. szám

Érsekvadkert ma A gyarapodás útján Érsekvadkert a megye legnagyobb és legré­gibb községeinek egyike. Az esztergomi ér­seknek volt itt vadaskertje, aki a környék leggazdagabb földesura volt, egészen a fel- szabadulásig. Kalauzunk, a községi tanács el­nöke, bár fiatalember, mégis jól tudja mind­ezeket. S azt is látja, tulajdonképpen az el­múlt negyedszázad alatt fejlődött igazán nagyközséggé Érsekvadkert. A huszonöt év alatt felépítettek itt egy ki­sebb falut, 360 új házat, ötven apróságnak rendeztek be meghitt, meleg otthont, amikor elkészült az óvoda. A korszerűsített, automa­tizált malommal szemben van a község mű­velődési otthona, amelyet még 1959-ben épí­tettek. Tulajdonképpen minden év hozott va­lami újat Érsekvadkert életében. Portalanított utak épültek és a község középpontjában két év óta áll már a városias, reprezentatív vendéglátókombinát. Már dolgoznak az épí­tők az új, 8 tantermes iskolán, amely kilenc- és fél millió forintjába kerül Érsekvadkert- nek ás az államnak. A községben gépjavító állomás működik, és Itt van a megye egyik legnagyobb, leggazda­gabb termelőszövetkezete is. A számok embe­re, a szövetkezet főkönyvelője 60—80 millió forintra becsüli a közösség vagyonát. Csak a gépek és a gépi berendezések értéke 10 mil­lió körül jár. A szövetkezet tágas határa —■ több mint hétezer holdon gazdálkodnak — nyolcszáz embert tart el. A szövetkezeti ta­gok semmivel sem élnek rosszabbul, mint a községből eljáró ipari munkások. Nagybirtok, úrilak, apró cselédviskók. Ez volt valamikor Érsekvadkert. Hatalmas kőhá­zak, művelődési otthon, új iskola, elégedett emberek. Ide ért a negyedszázad alatt Érsek­vadkert. f lilÉIBI Űj létesítménnyel gazdagodott az érsekvadkerti termelőszövetkezet. A gépek „háza” műhely több mint 1 millió 300 ezer forintos beruházással készült Negyedszázaid alatt erÓ6, dolgos kezek alakították, for­málták a megyét. A legeldu­gottabb, apró falvakban is sarkalatos változások fémjel­zik az eltelt negyedszázadot. Bőséggel akad olyan helység is, amelyre már rá sem Is­merne a ritkáin érkező láto­gató. Nem oktalan hát a büszkeség, amellyel most, a jubileumi ünnepein számveté­sünket készítjük. A pásztói határkő A felszabadulás után húsz esztendeig erjedt a fejlődés Pasztán» Ez alatt perdöntő eredményt nem tudtak fel­mutatná a községben, jobbára a régi, provinciális ízű falu­nak maradt meg Pásztó. Ám a hosszúra nyúlt erje­dés után nagy léptekkel in­dult meg Pásztó a fejlődés* gazdagodás útján, sietős ütem­ben gyarapodik, hiszen van miit behozni, bőven. Nem vé­letlen, hogy ma a járásszék­helyen urbanizálódő, város­nak készülődő Pászitórál be­szélnek. Ide helyezték a budapesti Kézműipari Vállalat egyik te­lephelyét, amely nagy terhet vett le a pásztóiak nyakáról: sikerült előbbre lépni a nők foglalkoztatottságának meg­oldáséiban.. A szántén nem nagy múltra visszanéző RIO- LEX Építőanyagipari Vállalat is sok emberinek adott mun­kaalkalmat, A Közlekedési Nyomda pásztói telepe — tel­jes kialakulásakor — mintegy 240 dolgozót foglalkoztat majd. Véglegesen a múltba veszett az az idő, amikor el­helyezkedésikor jobbára csak az állami gazdaság és a gép­javító állomás között választ­hattak a pásztóiak. A járásszékhely gazdagodá­sát az egész járás követi. Fa­luhelyein egymás után 'adják át az új orvosi rendelőket és orvosi lakásokat, korszerű is­kolák, óvodák épülnek. Talán a vendégmarasztaló sár sem lesz már hosszú életű, hiszen giiek tetemes részét pedig fel­újították, korszerűsítették. Az elkövetkező években sem törik meg a fejlődés len­dülete. Litkén és Nagylócor. nyolotantermes általános isko­lák, Szécsényben új művelődé­si központ épül. Gyermek- szakorvosi rendelőt, tüdőgon­a legapróbb falvakban is jár- dozót és egészségházat is kap dát építenek, utat rendeznek. a járási székhely. A fejlődő Nagybátony Nagybátony megyénk égjük legjobban fejlődő települése. Az elmúlt negyedszázad na­gyon sok változást hozott. I Cor&zerűsöditek a környékbe­li hányák. Közvetlen szom- stedségában létesült Kányás- akna, a nógrádi szénmedence legnagyobb, legkorszerűbb bá­nyája. Itt nemcsak múltja, de jövője is van a szénbánya- szálnak. Üj üzemek létesültek. Itt dolgozik a Nógrádi Szénbá­nyák gépüzeme, ahol ma már csaknem ezer embert foglal­koztatnak. Felépült a kenyér­gyár. Sokáig gondot öltözött a női munkerő foglalkoztatása. Nagybátony legfiatalabb üze­mében, a Harisnyagyárban már 200 nődolgozó talál mun­kaalkalmat. A FŰTÖBER naigybátonyi üzeme sem régen települt ás már több mint 300 embert foglalkoztat. Az új gyár beru­házása is megkezdődött. Fel­épült mintegy 1500 lakás az új bányaváros! részben, Dó- zsa-telepen és Maconka újte­lepen. Az idén 140 új házhe­lyet alakítanak ki az utóbbi részen. Építkezni akaró je­lentkező van. Itt valósul majd meg a KlSZ-lakásépítés is. Az eddig épült Lakások közül 1150 állami beruházásból ké­szült, a többi magánerőből. Nagyon sokat fejlődött az iskolahálózat. A bányaváros­ban épült fel' a kollégiummal együtt a MÜM-intézet, ahol mintegy 300 szakmunkástanu­lót képeznek. A régi faluban kulítúrházat emeltek. Felépült a bányaváros! művelődési ott­hon, ezek ma már Igen jól szolgálják Nagybátony műve­lődésügyéit. Zeneiskolát alapí­tottak ezelőtt tíz évvel, ahol nyolc zenepedagógus mintegy 220 növendékkel foglalkozik rendszeresen, de az iskola ha­tósugara kiterjed az egész környékre. Felszereltsége ki­váló, bér épülete lehetne sze bb is. Űj óvodát létesítettek, el­készült az egyes, majd ezt követte még négy óvoda, ösz- szesem 250 férőhellyel rendel­keznek. Egyelőre kielégítik már az igényeket, de létesítet­tek új bölcsődét is. Az egészségügy fejlődése óriási mértékben megnőtt. A felszabadulás előtt például egyetlen orvos látta el Nagy­bátony betegeit. Ma három orvosi körzetük van, ezenkí­vül rendelőintézet áll a rá­szorulók rendelkezésére. A község fejlődése még sok mindennel mérhető. Bel­ső úthálózatát korszerűsítet­ték, mintegy tíz kilométer utat portalianítobtak. Felépült mintegy 13 kilométer hosszú­ságban a járda. Legutóbb 150 lámpatesttel sűrítették a köz­világítást. Azelőtt nem volt egészséges ivóvize a község­nek, ma már van. A vízmű napi mintegy 3 ezer köbmé­ter kapacitású, ami bőségesen elég a jelenlegi igények ki­elégítésére. Természetesen, a fejlődés tovább tart, évről év­re bővítik a vízhálózatot. A korábbi négy-öt bolt he­lyett ma huszonöt van. Űj piacot létesítettek. Kétségte­len: ha ma kielégítik is ezeket az igényeket, de a fejlődéssel együtt bővítésre szorulnak. kát fejlődött, gyarapodott az elmúlt negyedszázadban. Sokáig kísértett a múltbeli örökség, a rossz víz. Ma víz­mű működik Pásztón, a jó ivóvíz eljut az otthonokba. Csatornázzák a községet, mert jól tudják, hogy közművesí­tés nélkül városiasodás sin­csen. Törpe vízmüvet kapott már egy egész sor falu is. S amire nagyon büszkék Pásztón, az az új művelődési központ. Sokáig hiányolták a kultúra főhadiszállását, míg végre megvan a Lehetőség a kuitúnszomj oltására, a műve­lődési igények kielégítésére. Már ma1 is kétszáz asszony dolgozik a ELZETT szécsényi telephelyén, öt éven beiül pe­dig 1200 dolgozót foglalkoztat az üzem. Az Ipoly Bútorgyár jelenlegi létszáma is több mint 'duplájára szaporodik. Ugyancsak megkétszereződik a nógrádmegyeri Vasitömeg- ciikk Ktsz dolgozóinak létszá­ma. Nem alaptalan tehát a szécsényiek optimizmusa. A szabadság ajándéka a szécsényi nyolctantermes gim­názium, s az sem kis dolog, hogy a járásban mindössze két olyan község van, ahol nem építettek még korszerű, szép k lubkönyvtárat. Nincs olyan utca Szécsényben, ahol ne lenne jó ivóvizet adó víz­vezetékrendszer. A főutat feltö­rő mély árok pedig jelzi már, hogy készítik a szennyvízcsa­torna gerincvezetékét. A lakásépítkezés az utóbbi néhány esztendőben lendült előre. Többszintes épületek törnek a magasba, ielezve, hogy itt is korszerű, új laká­sokra cserélik fel a régit. Űj vegyesboltok, presszók épül­nek szerte a járásban, a ré­A fejlődés mellett, bármi­lyen nagyütemű legyen is az, gondok is jelentkeznek. Első­sorban az, hogy mintegy 400 lakásigénylő van a község­ben. Az idén elkészül ugyan egy 26 lakásos új épület" és magánerőből is sokan építkez­nek, azonban egyelőre még ezt a problémát nem tudják megoldani. Hetvenöt lakás a régi kolónián szanálásra is szorult. Ehelyett is új kell majd. Ha a fejlődés eredményeit tekintjük, könnyű megállapí­tani: Nagybátony nagyon so­Jól teszik, hogy a jelenkori igények előtt járva formál­ják, fejlesztik azt, s így egyre igényesebb, műveltebb embe­rek lakják az egykori, konzer­vativizmusba burkolózó falut. Szécsényi optimizmus A nagy történelmi hagyo­mányokban gazdag Szécsény sokáig gyürkőzött a foglalkoz­tatottsági gondokkal. Nem té­vedés a múlt idő használata, már csak néhány esztendő, és sutba vetheti Szécsény a ré­gi gondot. Rétsági portré — számokban Valaha az elmaradott, sötét járások közé tartozott a rétsá­gi. A szabadság negyedszáza­da alatt itt is pótolták az el­mulasztottakat. íme néhány adat az ugrás­szerű fejlődés re prezentálásé­ra. Ma négyszer több pedagó­gus oktatja a fiatalokat mint 25 évvel ezelőtt, a tantermek száma pedig az egykorinak ötszörösére gyarapodott. Több mint ezren végezték el a dolgozók általános isko­láját, az egész járásban egy­szer s mindenkorra felszá­molták az analfabétizmust, a múlt szégyenletes örökségéi. 25 esztendővel ezelőtt össze­sen négy óvoda négy óvónő­vel működött a járásban, ma 18 óvodáiban 36 • óvónő foglal­kozik az apróságokkal. Szinte gombám ódra szapo­rodnak a kulitúrházBk. 1945 előtt nem sokat törődtek az emberek művelődés lehetősé­geivel, mindössze két kultúr- ház működött az egész járás­ban. Ma 22 kuitúrház Van a járásban, a diósjenői és a szendehelyi a művelődésnek valóságos fellegvára. Idén pe­dig elkezdik a járási művelő­dési központ építését is. A rétsági ipartelepítés fé­nyes példája annak, hogy mi­lyen igyekezettel, gonddal szorgalmazzák a foglalkozta­tottsági gondok megoldását. Sorra Létesülnek az új mun­kahelyek. Megkezdődött már a Szivattyúgyártó Ktsz tele­pének építkezése, új foglal­koztatási lehetőséget nyújt a Campimgcikkeket gyártó Ktsz kihelyezett üzeme, s a legak­tuálisabb feladat ezekben a napokban a Globus Nyomda dolgozóinak betanítása. Az iparosítás legfőbb célja, hogv munkaalkalmat kapjanak a nők, otthon marasztalják a fiatalokat, s az eljárók egy részé t is. Megkezdődött — főképp Rétságon — a városias külső, kölcsönző, többszintes házak építése. Igénylik az egész já­rásban a korszerű, kényelme' lakásokat. Ezt mi sem bizo­nyítja jobban, minthogy szin­te valamennyi lakást újjáépí­tettek, OTP-kölcsönből pedig áz utóbbi 20 esztendőben mintegy 2000 új lakás épült. Áz állami támogatás mértéké­re jellemző, hogy az idei ta­vaszon mintegy 25 millió fo­rint OTP-kölcsönt tartanak nyilván. \

Next

/
Thumbnails
Contents