Nógrád. 1970. április (26. évfolyam. 76-100. szám)

1970-04-04 / 79. szám

Megyénk 25 éve Űj lakótelep Nógrád megye 2545 négyzetkilométer területével és 240 ezer főnyi lakosával az ország legkisebb megyéi közé tarto­zik. Ipari termelése (bányászata és az erre települt nehéz­ipara) következtében azonban az ország gazdasági életében betöltött szerepe lényegesen jelentősebb, mint sok más me­gyéé. A háború pusztítása megyénket sem kímélte. A depor­tálások és egyéb háborús okok következtében a megye em­beréletben elszenvedett vesztesége mintegy 8—9 ezer fő volt, az összes lakosság 4—4,5 százaléka. A fasiszta csapatok esztelen rombolása következtében az ipari üzemek bénításá- nak mértéke közel 70 százalékos volt. Megsemmisültek az utak és hidak, elhajtották vagy levágták az állatállomány felét. A megye lakosainak jövőbe vetett hitét sem a romok­ban heverő üzemek, sem a mind hatalmasabb méreteket öl­tő infláció nem vette el. Megkezdődött a romok eltakarí­tása, megindult a termelés, ami az államosítások hatására olyan gyors ütemet vett, hogy megyénk ipari üzemei 1949 végére lényegében elérték, sőt, sok terméknél meg is halad­ták a háború előtti termelési színvonalat. I Teljesen megszűnt a • munkanélküliség, sőt az ipar bőségesen foglalkoztatni tudta a mezőgazdaságból fel­szabaduló munkaerőt is, úgy, hogy jelenleg a megye szocia­lista iparában — a szénbányá­szat visszafejlesztése ellenére — már közel kétszer annyian dolgoznak, mint 1950-ben. Kedvezően megváltozott a me­gye ipari szerkezete is. Külö­nösen az utolsó öt év iparte­lepítéseinek eredményeképpen, jelentősen megnőtt a — fő­ként nőket foglalkoztató — könnyűipar részaránya, ami jelenleg már eléri az iparban dolgozók 18—19 százalékát. A létszám növekedése mel­lett óriásit javult a megye iparának műszaki színvonallá is. Az egymást követő re­konstrukciók mellett egészen új, modern üzemrészek épül­tek fel (a kányási aknaüzem, az acélárugyári hideghenger­mű, a Síküveggyár Zagyva II. üzeme stb.). Ipári beruházá­sokra államunk összességében a 25 év alatt mintegy 3,5 mil­liárd forintot fordított a me­gyében. A létszámnövekedéssel és műszaki fejlesztéssel együtt­járó termelékenység-javulás hatására a megye ipari ter­melése 1969 végére — a há­ború előttihez viszonyítva — mintegy háromszorosára nőtt, és igy továbbra is igen jelen­tős szerepet tölt be az ország gazdasági életében. n Gyökeres változást ho- • zott a felszabadulás a mezőgazdaság területén is. Valóra vált a parasztság év­ezredes álma; a föld me­gyénkben is a dolgozó pa­rasztság kezébe került. 1945 őszén mintegy 22 ezer űj gaz­da már saját földjén kezdte a szántást-vetést. A gépek, iga­vonó állatok és sok esetben a vetőmaghiány igen sok gondot jelentett megyénk parasztsá­gának. Mindinkább teret hó­dított a szövetkezés gondolata, ami lényegében az 1960-as évek elején vált teljessé úgy, hogy jelenleg a megye szán­tóterületének közel 95 száza­léka az állami vagy szövetke­zeti szektorhoz tartozik, és megyénkben jelenleg már kel­lően gépesített, a korszerű ag­rotechnika előnyeit kihasználó fejlett mezőgazdaság van. A háború előttihez viszonyított színvonalkülönbséget csupán pár számmal érzékeltetve: a traktorok száma 1935-ben 191 volt, jelenleg 1500. Az egy hold szántóterületre jutó mű­trágya mennyisége a háború előtt 5 kg, jelenleg az állami gazdaságokban 446, a terme­lőszövetkezetekben 259 kilo­gramm. A gépesítés és kemizálás előnyeit kihasználva, a ter­mésátlagok a háború előttinek mintegy kétszeresére nőttek, és ma mér nem ritka a 14 má­zsás búza, vagy a 20 mázsás kukorica termésátlag sem, amit háború előtt még a föld­birtokosok nagy gazdaságai sem tudtak elérni. A szarvas­marha-állomány mintegy 8 ezer darabbal több, mint a háború előtt. Azonban gond a sertésállomány fejlesztése, mi­vel az állomány csupán a há­ború előtti színvonalon mozog, sőt. jelenleg kevesebb annál. m Az iparfejlesztés és a • korszerű mezőgazda­ság megteremtése lényeges változást hozott megyénk la­kosainak életszínvonalában is. Ezt legjobban az igazolja, hogy a megyében a takarékbetétek összege 1969 végén már meg­haladta a féimilliárd forintot. Emellett jelenlég 100 család közül átlagosan 4 személygép­kocsival, 7 pedig motorkerék­párral rendelkezik. Általánossá vált a mosógép, centrifuga, sőt a hűtőszekrény is. Kevés kivétellel minden családnak van rádiója, és min­den másodiknak televíziója. A 25 év alatt a megyében mint­egy 30 ezer új lakás épült, a jelenlegi lakásállománynak (72 600) több mint 40 százalé­ka. TT 7" Nagy változást hozott i- Y . az elmúlt 25 év alatt lezaj lőtt kultúrforradalom a megye lakosságának iskolá­zottsági színvonalában is. A 8 általános osztályt végzettek száma az 1949. évi 15,5 ezer­ről mintegy 60—65 ezerre, az érettségizettek száma pedig 3 ezerről kb. 14 ezerre nőtt. Nagyban hozzájárult az ug­rásszerű fejlődéshez az, hogy ma már megyénkben a há­ború előtti 570 pedagógussal szemben általános iskoláink­ban több mint 1500, középisko­láinkban pedig 250, nagyrészt tanári képesítésű pedagógus irányítja fiataljaink nevelését. Az egészségügyi ellátottság színvonalának változását leg­jobban az jellemzi, hogy míg a háború előtt a megye lakos­ságának csak mintegy 20 százaléka volt OTI-biztosított, addig jelenleg a biztosítottak aránya 97 százalék. A kórházi ágyak száma az 1937. évi 888- cal szemben 19X3, de a szám­szerű változás mellett szinte felmérhetetlen a minőségi vál­tozás, amit elsősorban a közel 150 millió forint beruházási összegű megyei kórház átadá­sa jelentett. A betegellátást biztosító orvosok száma az 1950. évi 130-cal szemben je­lenleg közel 350, akik közül 82 körzeti orvos, vagyis a legközvetlenebb kapcsolatban van a lakossággal. Huszonö t év egy nemzet éle­tében nagyon kevés. A meg­tett út azonban, amit hazánk és megyénk lakossága e rö­vid idő alatt megtett, jelentő­sebb átalakulást hozott, mint népünk történelmének bárme­lyik évszázada. lett Salgótarján Balassagyarmati jegyzet Hajdanában egy vendéglő tárta ki kapuit a vendégek előtt ebben az épületben. Ba­lassagyarmaton 1952-ben nyi­tották meg e helyen a műve­lődési otthont, amely ma köz­pontként működik. Hemerka Gyula igazgató 1958-ban jött a városba, elő­ször művészeti előadóként, később jelenlegi munkaköré­ben dolgozott, s munkálkodik ma is, a város népművelési életének erősítésében. — A népművelés feladatai az elmúlt éviekben változtak — mondja. — Korábban ná­lunk is az úgynevezett nagy- csoportos szemlélet volt irány­adó. Ma a „kisformáiké” a jö­vő. Balassagyarmaton — az ipa­rosodással összefüggésben — jelenleg a szakmai műveltség fokozására fordítanak mind nagyobb gondot. Ennek jegyé­ben működnek a Mikszáth Kálmán művelődési központ­ban is a klubok, szakkörök. Szólnunk kell a tízéves ju­bileumát múlt évben ünneplő Madách Imre irodalmi szín­padról is, amely igen nagy- ' rdentőségű a város Lakóinak ésfejlesztésében, az irodal­mi műveltség . terjesztésében. A színpad elsősorban kísérle- oző jellegével vonzza az em- o ereket. Produkciói eseten­ként élénk vitáit kavarnak a városban, amely ezúttal a sze­retet jele. Az irodalmi színpadi napok a.z utóbbi időben országos, sót bizonyos értelemben nemzet­közi méreteket öltöttek. Even­ként nagyszerű országos szemlévé vált a rendezvény. Balassa gyarmat szellemi élete pezsgő. — Természetesen nincsen módunk mindenről beszélni, egy-fcét dolgot azonban el­mondanék ennek igazolásaira — folytatja a tájékoztatásit Hemerka Gyula. — A színhá­zi életben jelentős szerepet kap a Déryné Színház elő­adássorozata, amely látoga­tott. A nemrég megnyitott Horváth Endre Galériánk ugyancsak beváltotta a hozzá­fűzött reményieket, nagy láto­gatottságinak örvend, segíti képzőművészeti életünket. A felszabadulási pályázatokra 155 pályamű érkezett be, köz­tük több figyelemreméltó al­kotás. Klubjainkban élénk élet zajlik. Az autó&klubnak például 300 tagja van, de nép­szerűek a többi klubok is. Üjabbakat nyitunk a jövőben így a műszaki és a bélyeg­gyűjtő klubot. A társastánc- kultúra fejlesztésében is szá­mot adhatunk eredményekről. Azonban, mint mondottam, ezek csupán töredékét jelen­tik munkánknak. A jelzésekre azonban érde­mes figyelni, a művelődési központ közönségszervező te­vékenységére nem kevésbé. Itt együttműködnek a KISZ- és a szakszervezeti kultúrfele- lősökkel. Aktívahálózatukat továbbképzéseken készítik fel a további teendőkre. Gond? Az is akad. Elsősor­ban a szűkös helyiségek, a korszerűtlen épület. Nem so­káig lesz így, új művelődési központ épül. Terv szerint 1972-ben adják át rendelteté­sének. A városi tanács anya­gi és erkölcsi támogatása Ba­lassagyarmaton példamutató. Évenként 250 ezer forintot kap a központ külön, a célfel­adatok megoldására. Ennek segítségével érik el eredmé­nyeiket. — Talán a járási módszer­tani munka hiányosságát em­líteném további gondként — mondja az igazgató. — Ez el­sősorban létszámhiány miatt akadozik. Reméljük azonban, az új központ elkészülte után itt is sok változást tudunk el­érni. Balassagyarmat nappali népessége a környékről bejáró munkásokkal, tanulókkal és vá­sárlókkal együtt gyakorta eléri a 20—25 ezer főt. A huzamosabb idő óta a városban dol­gozó vidékiek szívesen építkeznek, vagy vásárolnak lakást Balassagyarmaton. A szinte hónapok alatt létrejött KISZ-lakótelep után most a Kun Béta- és a Len in-lakótelep fej­lesztése van soron. A képen látható Lenin-lakótelepen ez évben két újabb, 18 lakásos házat adnak át Fellendülőben A.modern várossá Az eltelt negyedszázadnak a munkaerő-foglalkoztatásában be­következett változását csak úgy értékelhetjük reálisain, ha a fel- szabadulás előtti időszakot Is vis­szaidézzük. Azokat az éveket, me­lyekben például a városi strand­fürdő ínségmunkás—diplomások segítségével épült fel, mikor a nagycsaládok eltartói legfeljebb heti négy, a kiscsaládosok pedig heti két napot dolgozhattak az épít­kezésen. Azt az Időszakot, mikor a Beke-féle kocsma előtt munka- nélküliek százai gyülekeztek az emberpiacon, mikor csak azt vit­ték el dolgozni, aki a jegalacso- nyabbra szabta saját maga érté­két, A felszabadulás — úgy mint az országban mindenütt — 1344. de­cember 9-én lerombolt, kifosztott városba hozta meg az új élet le­hetőségét. Balassagyarmaton sokáig új ipa­ri üzemek nem létesültek, s las­san, de biztosan megindult a ke­resőképes lakosság elvándorlása. Balassagyarmat ezekben az évek- bem — polgárainak íélekszámát tekintve is — szinte visszafejlő­dött. Az akkori üzemek még igen kis látszámmai dolgoztak. A Kőbányai Porcelángyár ugyan kezdetben csak 30 embert foglal­koztat, mégis e 30 ember munká­ba állásától kezdve lehet Balassa­gyarmaton ipari munkások he­lyett ipari munkásságról beszélni. Aztán már sorban következnek az eredmények. A második ötéves tervben — az erőteljes ipari, me­zőgazdasági, kommunális és kul­turális fejlesztés eredményekép­pen ■— létrejön a fejlődést irányí­tó, összehangolt várospolitikai terv. Balassagyarmat néhány év alatt, mérföldeket lép előre: az utóbbi három évben mintegy 50 százalékkal, 2200-ról 3500-ra nőtt az iparban foglalkoztatottak szá­ma. A munkaképes korú női la­kosságnak körülbelül 80 százaléka talál munkát. Míg korábban az el­helyezkedés a meglevő munkahe­lyek kicsiny választéka miatt okozott gondot, most a sok kí­nálkozó lehetőség miatt nehéz a választás. Kétezerre tehető ma a környékről a városba dolgozni bejárók száma. S az emberek él­ni is tudnak a lehetőséggel; ezt tanúsítja a megnövekedett vá­sárlókedv, az építkezések ütemé­nek gyorsulása. Huszonöt év fej­lődése Balassagyarmaton nem­csak a munkalehetőségek válasz­tékának növekedésén, hanem az élet szinte valamennyi területén számba vehető. „Salgótarjánból soha nem lesz igazi város” — moaditáik még tíz eszteindővel ezelőtt is. A szűk utcák, a földhöz ra­gadt, alacsony házak, az apró boltok, a régi „kenyerétiéin Tarján” valóban nem sok jó­val biztatott. Az elmúlt 25 évbetn Salgó­tarján mégiis, soha nem Látoitt fejlődésen. ment keresztül. Teljesen új város épült, amelynek országszerte csodá­jára jármaik. A régii vásártéri lakótelep­pel szemben ma már nem Szála rdi földbirtokos majorja, magtára, cselédhózai állanak, hanem az 1950-161 megyeszék­hellyé vált Salgótarján egyik legjelentősebb középülete, a megyei tanácsház. Szomszéd­ságában hasonló, újonnan épült házak. Salgótarján első többemele­tes házai a Vásártéren épül­tek. A régi áMativásárok he­lyén ma több miiint ezer la­kás, kereskedelmi és szolgál­tató egységek, bölcsőde, óvoda található. Ezen a területen van a Rákóczi úti iskola, amelynek pincéiben 1919 után, a fehérterror idején, a proletárhatalomért harcoló munkásokat kínozták. Beszélnünk kell a világ minden tájára exportáló Öb­lösüveggyárról, amely meg­fiatalodott, és egyre inkább korszerű üzemmé válik. Nem messze innen, az 1969-ben át­adott modem gyáregység kép­viseli a Zománzipani Művek Salgótarjáni Gyárát. Salgótarján központját ma a merészen emelkedő torony­4 NÓGRÁD — 1970. április 4., szombat Balassagyarmat legújabb üzemében, a Magyar Kábel Művek helyi gyáregységében meg­kezdték a termelést. Munkásiétszámát és termelését tekintve egyelőre még a Nógrád megyei Fémipari Vállalat a legnagyobb ipari üzem a városban, rövidesen a második helyre szorul: 1971 végére a szociális létesítményekkel együtt felépül az MKM 150x75 négyzetméteres munkacsarnoka házak, sávházak jellemzik. Eltűntek az ósdi szatócsbol­tok, zegzugos tömegudvarok, apró vityULók, hogy átadják helyüket az acélból ■ és üveg­ből épült modem Kanancs Szállónak, a József Attila művelődési központnak, a könyvtárnak, a Pécsikő Áru­házinak és a napfényes, szép lakásoknak. A Tanácsköztár­saság téren állított emléket a megye és a város a szabadsá­got elhozó felszabadítóknak Somogyi József kétalakos bronzszobrával, a hála em­lékművével. A teret méltóan, koronázza a fehér kőből épült Bolyai gimnázium tágias ab- liakszemieiivel, tornatermével, teraszos játszóudvaraival. A tervező asztalnál született áilm-ok egymás után valósul­nak meg. Befejezés előtt áll a második számú üzletháiz. A hírhedt Régiposta út kornyé­kén az elavult házak helyén már az építőmiunfcások szor­goskodnak, alapozzák az új házakat. Itt kap helyet a filmszínház, a városi tanács székhaza, a munkásmozgalmi múzeum és a központi kiállí­tási csarnok. A vasúton érkező vendég ma már hiáiba keresi a főtóri régi vasútállomást. A fel­eméit pályatesten közlekedő vonatból mór az épülő, ebben az évben átadásra kerülő ál­lomásépület vasvázas tömegle látható. A vasúti rekomstryk- ció, amelyre több százmillió forintot fordítunk, alapvetően megváltoztatja a város képét. Az aluljárók zavartalanná te­szik a közlekedést, megszű­nik a sorompók előtti ácsor- gós. Új lakótelep bontakozik ki az Arany János utcában, ahol a már átadott két sávház mellett folyamatosan építik éjjel-nappali munkával, az újabb és újabb épületeiket. De már készülnek a terviek a nyugati városrész átépítésére. A földszintes, egészségtelen házikók helyéin lakóépületek, kereskedelmi és szolgáltató intézmények biztosítják a fej­lődést. Impozáns képet nyújt a né­hány éve átadott megyei kór­ház, amely a legmodernebbek közé tartozik az országban. Vele szemben szép családi há­zak sorakoznak, amelyek mór majdnem elérnek a tóstran- ddig. A tóstrand környékén található a híres salgótarjáni kemping. A hegyek közé, szűk völgy­be beszorított Salgótarján nagyszerűen élt a lehetősé­gekkel. Az elmúlt 25 évben sokkal nagyobbat fejlődött, mint valaha a legmerészebb képzelet is álmodni merte volna. Salgótarjániból igazi város lett, és tovább fejlődik. * i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents