Nógrád. 1970. április (26. évfolyam. 76-100. szám)

1970-04-29 / 99. szám

Szíwbíllentyíi „hozott anyagból”

Leggyakoribb szervi szívbaj a fiatalkori reumás láz és szívbelhártya-gyulladás következtében kialakuló szájadék- és billentyűhiba. A vér útját szabályozó szívbillentyűk szűkké válhatnak, kitágulhatnak, eltorzulhatnak. A szája- dékszűkület tágítására végzett műtét a szívsebészet egyik régi, ma már mindennaposnak számító beavatkozása. Gyakran lehet azonban szükség a billentyű eltávolítására és pótlására.

Fémből

és műanyagból

készült szívbillentyű-protéziseket már régóta alkalmaznak. Nagyon pontosak, „szövetbarát’” tulajdonságúak, gyulladást nem okoznak, rá- kosodással nem fenyegetnek. De csali bonyolult, nehézkes műtéttel illeszthetők a helyükre és „üzembe helyezésük” után gyakran fenyegetnek szövődmények. Roncsolják — összezúzzák — a vörös vértesteket és nem ritka, hogy vérrögösödést, tehát trombózist és érelzáródást — embóliát — okoznak.

Évek óta világszerte kísérleteznek már azzal, hogy halott emberből vagy pedig állatok szervezetéből (sertésből, borjúból, birkából) kivett szívbillentyűt használjanak fel pótlásra. Sertésből vett szív- billentyűt Budapesten is alkalmaztak már. Az ilyen billentyű nem roncsolja a vörös

vértesieket, nem fokozza a vér alvadási készségét, nem fenyeget vérrögképződéssel. A fém- és műanyagprotéziseknél azért is jobbak, mert nem csupán helyettesíteni vagy utánozni próbálják a természetes billentyűket, hanem velük azonos módon működnek.

Sajnos, az idegen szervezetből származó billentyűk sorsa éppoly bizonytalan, mint minden más beültetett „idegen szöveté.” A szervezet immunreakciói felléphetnek ellene és eltávolíthatják, használhatatlanná tehetik.

Az angliai Leeds egyetemen és még két másik angliai sebészeti intézetben ezért megkísérelték, hogy a műtétre váró beteg saját testszövetéből — a megfelelő helyről kioperált erőteljes kötőszöveti lemezeiből, úgynevezett bőnyéiből — készítsenek szívbillentyűt. Ilyesmit eddig csak nagy kiterjedésű sérvek szövethiányának pótlására használtak. Titán-fémkeretet dakron-velúr műanyaggal vontak be és arra dolgozták rá elsőként az aorta billentyűjét utánzó protézist „saját anyagból.” A szükséges méretet röntgenvizsgálattal állapították meg.

Az első tapasztalatok

bebizonyították, hogy a felhasznált testszövet könnyen szabható, varrható és nagyon

tartós. Jól bevált az áramlási modelleken, majd emberbe ültetve is. A továbbiakban már nemcsak az aorta, hanem a Szív kéthegyű és há- romhegyű billentyűinek pótlására is hasonló darabokat dolgoztak ki.

Tavaly áprilistól összesen 93 beteg szívbillentyűjét helyettesítették ilyen protézissel. A műtét a korábbiaknál egyszerűbbnek bizonyult és egyetlen esetben sem okozta a beteg halálát. Tíz súlyos betegen a billentyű pótlása már nem segített, de 83-an tartósan túlélték a beavatkozást, s már közvetlenül utána rohamosan javult az állapotuk, vérkeringésük. Nem volt szükségük alvadásgátló gyógyszerekre, s. mégsem fordult elő egyetlen trombózis sem.

A gyógyulás simább volt

mint bármely más megoldás esetén.

A billentyűhöz felhasznált bőnyének vérellátásra alig van szüksége, a szövet sejtjei főként környezetükből kapják táplálékukat. Tartós használatának alig van korláta — élete végéig szolgálhatja a betegségből megmentett embert. Az érdekelt szakemberek szerint a billentyűpótlásban ezé a megoldásé a jövő. (A Delta tudományos folyóirat áprilisi számából).

Sz. A.

Másfél millió tojás

Szállítási megállapodásokat kötött a MÉK az ÁFÉSZ-ek- kel a háztájiból felvásárolt tojásra, összesen egymillió 640 ezer darabra. Ebből 700 ezret a hűtőházban tárolnak, amelynek nagy részét a MÉK saját boltjaiban értékesíti, egy részéből pedig az ÁFÉSZ-ek cukrászüzemeinek és vendéglátóegységeinek ellátását biztosítja az ősz folyamán. A szécsényi, a pásztói, és a salgótarjáni fogyasztási szövetkezetnek bértárolást végez a MÉK: összesen 105

ezer tojást raktároznak el, megfelelő díjazás ellenében.

Ingyen üdülnek

Kibővített ünnepi igazgató- sági ülésen adta át Pilinyi László, a megyei szövetség elnöke a MÉSZÖV—KPVDSZ dicsérő oklevelét, amelyet a litkei ÁFÉSZ 1969. évi jó munkájával érdemelt ki. Ugyancsak itt kapta meg Imre János fmsz-i alapító tag az Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetek Országos Tanácsa által adományozott „Kiváló szövetkezeti munkáért” kitüntetést. Ezenkívül, a litkei körzethez tartozó négy község mindegyikéből egy-egy alapító tag egyhetes díjmentes üdülésben részesül a SZÖVOSZ üdülőjében. Ugyanekkor került átadásra a MÉSZÖV—KPVDSZ dicsérő oklevele a Litke és Vidéke Takarékszövetkezetnek a múlt évi eredményes működéséért.

Ezek a gyerekek

„Édesapám” — dadogja a fiú —, „kényes helyzetbe hoztam egy leányt. Kétezer dollárért hajlandó hallgatni.”'

Az apa éppen csekket állít ki a kért összegről, amikor megjelenik másik fia. és hasonló bajról számol be. azzal a különbséggel, hogy háromezer dollárt kér. Miközben az apa ezt a csekket is kiállítja, zokogva beállít a lánya. „Apám, azt hiszem, másállapotban vagyok.”

..Ügy” — kiált fel az apa boldogan —, „most visszakapom a pénzemet!”

„Szégyellheted magad” .— mondja az anya, szemrehányó hangon a leányának —. „valamennyi barátnőd már elvált, s te még csak férjhez se mentél.”

Tegyük szebbé környezetünket

Az emberek már régen felismerték a fásítás jelentőségét, fontosságát. Bizonyítják ezt a volt uradalmi majorokban még ma is látható jegenyesorok, öreg akácok. De a felszabadulás edőfet a községek fásítására nem sok gondot fordítottak, ennek a következménye; hogy a községeink fáiban szegények maradtak, még az akácos állomány is tovább pusztult.

Az új társadalmi rend, az emberi kultúra, a fejlődés hozta magáival, hogy elkezdtük a tervszerű és szervezett fásításokat, parkosításokat. Kedvezően alakul Salgótarján, megyénk székhelyének fásítása, környezetének zöldövezetté alakítása. Kiemelkedő fásítást végeztek a salgótarjáni járás több községében és környékén is. A lakosság,

KÉP A JÖVÖBÖL

(Kallus László rajza)

A Nógrád megyei Textilipari Vállalat felvételre keres közgazdasági technikumi érettségivel és gyakorlattal rendelkező

anyag- és áruforgalmi előadót.

Fizetés megegyezés szerint

Jelentkezni lehet személyesen, vagy írásban a vállalat személyzeti osztályán. Salgótarján, Május 1. u. 78.

a fiatalság szorgalmának eredménye, hogy a Lenin- centenórium emlékére rendezett kommunista, vasárnapon Nogybáitonyban, Kiaraímcsi- keszíban és a járás több községében fásítotitak, fákat ültettek. E községiek fásáitatitsó- ga járási szinten első helyien áll, a legtöbb gondozott park Nagyibátonytoan van.

A fásítás jelentőségét, szükségességét valamennyien ismerjük, de ez nem elegendő. Cselekednünk kell, hogy a mindennapi életünket, környezetünket, társadalmi ösz- szefogással változatosabbá, szebbé tegyük.

A fásítási hónap keretén belül a megyei tanács, a Cserhát, és Karancshegyvi- déki Tsz-ek Területi Szövetsége, valamint a Salgótarjáni járási Tanács fásítási ankétet tartott, melyen részt vetitek a termelőszövetkezetek vezetőd, erdészei, az állami erdőgazdaságok, erdészetek, valamint a KISZ és egyéb tömegszervek vezetői. Az ankét ered,menyes volit. Több tsiz-vezető nyilatkozott a fásítás szükségességéről, többen vállaltak fásítási kötelezettséget. A fásítás érdekében sokat tehetnek az iskolások és a nevelők, hogy a fiatalok ne csak telepítői, hanem védnökei is legyenek a fásításnak. Szomorú látványt nyújtanak az utcákat díszítő fácskáik letördelt csonkjai,, faragásokkal megsebzett törzsei.

A megnövekedőit fásítások a csemetetermelés fokozását teszik szükségessé. A csemetét termelő állami erdőgazdaságok a növekvő igényeket nem tudják kielégíteni. A fásítás zajvantalamságia és további fokozása érdekében szükséges, hogy a termelőszövetkezetek, mint aktív fásatok magiuk is rátérjenek a csemetetermelésre. Ezzel kapcsolatban a szükséges intézkedések, első lépések megtörténtek.

A KISZ szervezett összefogásának eredménye, hogy minden évben tavasszal az úttörők és KISZ-fiatalok csoportosan jelentkeznek fásításra, faültetésre. Helyes lenne, ha az erdősítő- és fásító- üzemek szívesebben fogadnák a fiatalokat még akkor is, ha munkájuk minősége kezdetben elmarad a gyakorlott dolgozókétól.

Fásítani most keli — fásítsunk hát valamennyien, hogy környezetünk szebb és jobb legyen.

Nagy László

erdészeti főelőadó

NÓGRÁD — 1970 április 29., szerda

M% Zaharov

Mi újság?

BEJÁRTAM a tundrát, megfordultam Közép-Ázsiá- ban, átkeltem a Bajkalon, megtekintettem Ulánbátort, Varsót, Prágát, Párizst, Berlint és Karlovy Varyt. Visz- szatértemkor közeli barátom

— s egyben szomszédom — Tárt karokkal üdvözölt a lépcsőházban.

— Na, végre! — rikkantott örömében, és erősen átölelt. — Nos, mi újság? Hogy utaztál? Mit láttál? Mit hallottál?.. Mesélj! Mesélj! Most, azonnal! Alig várom!...

Kinyitottam a számat, hogy elkezdjem élménybeszámolómat, de a barátom közbevágott:

— De könyörgöm, mindent sorjában! Ki ne hagyjál semmit! Hogyan, mint, hol, mikor? De elsősorban a te dolgaid érdekelnek. Ezt magad is jól tudod- Egy pillanat! Gratulálhatsz nekem: holnap befejezem a tatarozást. Bizony be! Az egész plafont befehérítettem és új tapétát ragasztottam!

Nyomban gratuláltam neki, és a mondókámba kezdtem. ■'

— Amikor leszállt a gépünk az orly-i repülőtéren. ..

— Egy pillanat — szakított félbe a barátom, — az ajtókat is befestettem mindet, a zárakat kicseréltem, az üvegeket megtisztítottam. Minden úgy ragyog, mintha vadonat új lenne!... No, de most már mondjad, kérlek, csak ki ne hagyj semmit!

— Igyekszem — szóltam.

— Mindenekelőtt a Notre- Dame-ban tett látogatásról szeretnék...

— Ó, a látogatásból nekem is felegem van — szúrta közbe a barátom. — Tegnap lejöttek hozzám a negyedik emelet lakói, s megnézték, hogyan tömöm be a hasadékokat.

— Aztán voltam a Varsói Képtárban —■ folytattam bátortalanul.

— Hát én vajon hol ,be nem jártam! — szólt a barátom. — Voltam a Dani- lovszki , Áruházban, minden vasboltban, de olajoshígítót sehol sem találtam! Hanem én nem hagytam ám magamat. Elmentem a négyes számú gépkocsitelepre, tudod, ott raktáros a sógorom, és hát képzelheted, egy tele hordóval adott. De várj csak, te hol is fordultál még meg?

— Egész Eifrópát beutaztam — kezdtem újra a beszámolót —, vagy tízezer kilométert tettem meg.

— Ö, én csak mindössze nyolc négyzetmétert. Rend- betettem a fürdőkádat, a vécét, csupán a konyhában maradt még nyolc csempe, de holnap az is meglesz... De hát miért hallgatsz?

— Tglán... talán majd máskor — ajánlottam elővigyázatosan.

— Isten ments! Később nem lesz oldószer! Mostkeü bemázolni. És milyen príma oldószer ám ez! A tíz ujjadat megnyalnád utána. Rá sem ismernél a konyhánkra. Ügy ragyog ott minden, mint a patikában... Hát ez az újság idehaza. És nálad? No, mesélj, már!

— De hát... tulajdonképpen. .. egészen rövidre fogom. .. lekerekítem... —

kezdtem bele újra a mondókámba.

— Jaj, hát én már jó ideje, hogy megkezdtem a lekerekítést — vágott újfent közbe a szomszédom. — Ez most különben is roppant divatos. Először az asztalt gömbölyítettem le — eredetileg négyszögletes volt, '— aztán a gyúrótáblát fabrikáltam ellipszis alakúra... De te miért nem beszélsz? Szólalj már meg!

— Én már mindent elmondtam — jegyeztem meg félénken.

— Ugyan már! Részletesen mesélj mindenről, engem nagyon érdekel minden, s különben is megígérted, hogy mesélni fogsz!

— Ezt te csak úgy képzeled — válaszoltam hirtelen- — Sajnos, nem szolgál-: hatok semmi újsággal.

— De hát valahol csak

megfordultál! * •

— Hogyne, a GUM-ban, ajtókilincsért — sziszegtem mérgesen.

— Ne mondd! — vilte- nyozódott fel ebben a pillanatban a szomszéd. —- Sorold csak, miket lehet még ott kapni?... No, beszélj hát, beszélj hát, van valami újdonság?

DEHOGY van. Minden a régi.

— Én is így gondolom.. J

De most halgass meg engem!. ..

— És az elkövetkező három és fél óra alatt hallgattam, hallgattam őt, s még csak félbe se szakítottam. Fordította: Baraté Rozália

Mesterséges gyöngy termelés

Japánban külön tengerparti telepeken folyik a mesterséges gyöngytermelés. A mintegy 3500 telepen évente 300 millió gyöngyöt állítanak elő. A gyöngytermelés lényege a tengeri gyöngykagyló életébe történő mesterséges beavatkozás. A kagyló héjába egy homokszemet ültetnek, amelyet az állat gyöngyházzal von be, így szünteti meg a szervezetébe kerülő idegen test kellemetlen érzéséi.

Mai műsor

KOSSUTH RADIO: 8.00: Hírek.

— 8.20: Kedvelt régi tíielódiák. —

8.52: A magyar nyelv hete. —

8.57: Rossini: Olasz nő Algírban.

— Kétfelvonásos vígopera. —

11.03: A magyar nyelv hete. — 11.23: Kodály—Weöres Sándor:

öregek énekkara. — U1.30: A Szabó család. — 12.20: Ki nyer ma?

— 12.30: Tánczenei koktél. —*

13.15: Lakatos Sándor népi zenekara játszik. — 13.40: A jövedelemszabályozás rendszere, hatékonysága a mezőgazdaságban. — 14.00: Mai témák — mai dalok. — 14.13: Válaszolunk hallgatóinknak.

— 14.28: Rita Streich és Jes Thomas énekel. — 15.10: Kóruspódium. — 15.17: Magyar századok.

— 16.00: A világgazdaság hírei. —

16.05: Muzsikáról fiataloknak. -h 16.31: Rádióreklám. — 16.33: Az élő népdal. — 16.43: A magyar

nyelv hete. — 17.05: Külpolitikai figyelő. — 17.20: Üj felvételeinkből. — 17.39: Bodza Klári és Bol- la Tibor népdalokat énekel. Bige József furulyázik. —- 18.03: Budapest után — London előtt. . . — 18.13: Operett. . . _ 19.25: Kritikusok fóruma. — 19.35: Kapcsoljuk az Erkel Színházat. —j a BBC szimfonikus zenekarának hangversenye. — 21.25: Búcsú

Váci Mihály tói. — 22.20: A hanglemezbolt könnyűzenei újdonságai. —~ 22.40: Lenin gondolatvilága. — 22.55: Tánczene éjfélig. — 0.10—0.25: Operaáriák.

gyár tájak dalaiból, táncaiból. — 9.40: A mikrofon előtt a BNV szervezői. ^ 10.00: A zene hullámhosszán. — li.55: Néhány perc tudomány. — 12.00: A XX. század zenéjéből, -r- 13.03: Rubinstein és Rahmaninov operáiból. —* 13.24: Szabó László rézfúvósszextettje játszik. — 13.40: Orvosi tanácsok. — 13.45: Időjárás- és vízállásjelentés. — 14.00: Kettőtől

hatig... — 18.10: Kis magyar néprajz. — 18.15: A brüsszeli magyar századról, r- 18.45: Beethoven: c-moll szonáta. —.19.05: Telemann : Az iskolamester. — Komikus kantáta. — 19.25: A kas- gyermek. — Elbeszélés. — 19.54:

Jó estét, gyerekek! — 20.00: Esti Krónika H. — 20.25: Üj könyvek. — 20,28: „Hol van az a nyár?** 20.59; A „békétlen béke’*. — 21.18: Járóka Sándor népi zenekara játszik. — 22.05: A Zágrábi Filharmonikusok hangversenye, ~ 24.00—0.10: Hírek.

TELEVÍZIÓ: 9.01: Klasszikusok

tévéfilmen. — Sartorius úr házai. — 10.20—11.20: Com óra —paradicsom az Indiai-óceánon. —. l?-45s Az orvosi gondolkodás története. — 18.15: A barátság dala. — 18.45: Reklám. — 18.55: Esti

mese. — 19.25: Telesport. __ 21.20:

Vasút a város alatt. — 22.00: Ismerkedés a szobrászattal. — 22.20: Tv-híradó 2. kiadás.

PETŐFI RÁDIÓ: 8.05: Paganini: a-moll hegedűverseny. — 8.40: A fejlődő országok harca a haladásért és Lenin. — 8.55: MaBESZTERCEBANYA: 10.00 és

22.05: Tv-híradó. — 19.25; KEK labdarúgó-mérkőzés. — 21.15: Tv- mozaik Lehár születésének ipa, évfordulójára.

;