Nógrád. 1970. április (26. évfolyam. 76-100. szám)

1970-04-29 / 99. szám

\ Egészségügyi tanácskozás Ü* Orlialoivilian Életkortfinet? Mellette és ellene Mezőgazdasági egészségügyi ankétot tartott tegnap az őr­halmi kultúrotthonban a Ba­lassagyarmati járási Vöröske­reszt szervezete, valamint a járási tanács vb mezőgazda- sági és élelmezésügyi osztá­lya. Az ankéton egészségügyi felelősök, tsz-elnökök, körzeti orvosok, állatorvosok; mint­egy negyvenen vettek részt. Dr. Zeke Lajos, a járási Vöröskereszt szervezet elnöke megnyitó szavaiban szólt ar­ról, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek fejlődéséből adó­dó feladatokat felismerve, létrehozták a tsz-ekben és az állami gazdaságokban műkö­dő vöröskeresztes egészség- ügyi felelősök hálózatát, meg­szervezték rendszeres oktatá­sukat. A mezőgazdasági dol­gozók egészségügyi körülmé­nyei ; és szemlélete azonban még elmarad az ipari dolgo­zókétól. A gépesítést és a ke- mizálást nem követte nyo­mon megfelelő számú , szak­munkás képzése. Ezután dr. Krajcsovics Pál, a megyei KÖJÁL igazgató­főorvosa vitaindító előadást tartott a mezőgazdaság idő­szerű közegészségügyi kérdé­seiről. Hangsúlyozta: — Ma a mezőgazdaság ott tart, hogy dolgozóit nemcsak forintérdekeltséggel, hanem egészséges, kellemes munka- körülmények megteremtésé­vel is igyekszik otthon tarta­ni. Az igyekezet nem is ered­ménytelen, hiszen a korábbi­nál ellentétes irányú invázió intjult meg: vissza a városból a faluba. A mezőgazdaság egészség­ügye a munkaegészségügy egy külön tudománya. Az új gé­peket már közösen tervezi a konstruktőr és a munkaegész­ségügyi szakember, s a közös tervezés kiküszöböli a gép ká- iros hatásait. A további fejlő­dés jele, hogy kialakulóban van már a mezőgazdasági üzemorvosi hálózat. A kemizáció területén na­gyon sok még a tennivaló, pedig eddig sem tétlenked­tünk. Sajnálatos azonban, hogy a növényvédő szerek ke­zelésére kioktatott emberek többsége nem olyan munka­körben dolgozik, ahol a kö­zösség hasznát láthatná tudá­suknak. A tsz-ek egy része pe­dig nem ismerte még fel e vegyszerek szakszerűtlen ke­zelésével járó veszélyeket, s nem jordít elég gondot a nö­vényvédő szerekkel dolgozók oktatására. A legutóbbi alka­lomkor sem éltek éléggé a szervezett képzés nyújtotta lehetőségekkel. A vegyszerekkel dolgozók védőruhát kapnak, ezek ste­ril tisztításáról azonban nem gondoskodnak. A vegyszerrel érintkező ruhát hazaviszik, ami veszélyeztetheti a csalá­dot. Lelkiismerti, de egyben büntetőjogi felelősség is. hogy a növényvédő szerekkel hozzá­értően, a mérgezést kizáró módon bánjunk. Már csak azért is, mert az értékrend legmagasabb fokán álló ér­tékről, az emberről van szó. A vitaindító előadást szá­mos hozzászólás követte. Sürgős a lazaságok megszüntetése a Nógrádi Szénbányáknál A Nógrádi Szénbányáik az elmúlt negyedévben 22 ezer 278 tonna saenet adott ter­vien felül az országnak, a többlettermelés árbevételt növelő hatása azonban el­maradt. A két szémtermelő üzemnél 12 millió 200 ezer fontat üzemi veszteség kelet­kezett a tervezetthez viszo­nyítva. Régien volt ilyen vi­haros műszaki tanácskozás a vállalatnál, mint a legutóbbi, ahol a hibák okait elemez­ték: Jogos bírálat érte a bá­nyák vezetőit. Mizseríán, ahol köztudottam, a leggazda- ságtaiainabb a bányászkodós, csaknem 25 ezer tormával ter­meltek többet. Igaz, az erő­művek leapadt készlete miatt erre szükség volt, mégsem lett volna szabad csak a mennyiséggel törődni. A mi­nőség romlott, átlagosan. 116 kalória fű/tőértékkel silá­nyabb. Az önköltségben 7 miMió 200 ezer Sortot túllépés keletkezett, és ennek csak egy részét lehet indokolni. Elismerés jár ugyan a több­lettermelésért, de jogos az elmarasztalás a mizserfai bányaüzem egyes területein uralkodó szervezeti en ség ért, a gazdálkodás nem kielégítő voltáért és a laza bérgazdál­kodásért. A nagybatonyi bányaüzem­től is joggal vártak 'többet. Itt még a termelési tervet sem teljesítették, 2684 tonná­val elmaradtak tőle. Márpe­dig a nagybátonyd szén ará­nyának növelésével a válla­lat gazdálkodását nagymér­tékben javíthatták volna. Ke­vesebbet termeltek, ráadásul még a minőség sem volt meg­felelő. A fűtőérték 122 kaló­riával alacsonyabb volt a ter­vezettnél, ■ emiatt a szenet tonnánként 14 forint 18 fillér­rel olcsóbban tudták csak értékesíteni. A tanácskozáson az illeté­kes műszaki vezetők is el­mondtak jó néhány gondot, amivel küzdenek. Józsa Pál mizserfai főmér­nök arról panaszkodott, hogy bár volt töhbletlétsizájmik, de sok a beteg. Gusztáv-akna szónvagyonából egy terület törlését kérte, hogy a minő­séget javítani lehessen. Azt is elmondta, hogy a hibák ki­javítására van lehetőségük, és ígérte, pótolják az elmara­dást. Szeberényi Ferenc, a nagy­ba ton yi bányaüzem főmérnö­ke viszont a gépparkra pa­naszkodott. Folyamatos szál­lítóberendezéseik 30 százalé­ka már leírás alatt van. Sok a gépromlés, kevés a csere­gép, nem kielégítő a javítá­sok üteme. A vállalat gépja­vító üzemének kellene ezen segítenie. Sokszor a vasúti- kocsi-hiány gátolta munkáju­kat. Sok volt a beteg. Ápri­lisban például 79 százalékkal többen voltak betegállomány­ban, mint amennyi a tervben szerepelt. Egy vizsgálat arra is fényt derített, hogy az idén eddig a dolgozók 70 százaléka volt már rövidebb- hosszabb ideig beteg. Ezt az arányt semmi sem indokolja. Nem teljesítette tervét a vállalat gépüzeme sem. Na­gyobbak a lehetőségek a ve­gyesüzemnél is, mint amilyen eredményeket elértók. A vál­lalat gondjai tehát összetetT tele, kisebb-nagyobb mérték­ben mindenütt megvannak, és megoldásra várnak, Sürgős és gyökeres válto­zásra van szükség a Nógrádi Szénbányáknál ahhoz, hogy az első negyedévi csorbát ki­küszöböljék, és a gazdálko­dást megjavítsák. Elsősorban a fegyelmet kell megszilárdí­tani szinte valamennyi üzem­ben a vezetésitől a legalsóbb szintig. Gondolunk itt a terv­fegyelemre, a műszak- és bérgazdálkodásra, az anyag­gazdálkodásra. A technológiai fegyelem, a termelési arányok betartása sem másodramgiú kérdés. Egyes helyeken az előkészítéssel, feltárásokkal is elmaradtak, amit a jövő érdekében pótolniuk kell. A lazaságokat a termelés minden területén sürgősen fel kell számolniuk, mert más­képp az elmaradást nem tud­ják pótolni. Ehhez az egész kollektíva összefogására szük­ség van. A vezetők támasz­kodhatnak a nógrádi bányá­szokra, akiknek tradíciói vannak a szocialista munka- versenyben, és most sem sze­retnének szégyenkezni amiatt, hogy a kettős jubileum tisz­teletére tett felajánlásaik csak ígéretek maradnak. A közel­gő pártkongresszus tiszteleté­re újabb lendületet vesz a versenyük de ehhez elsősor­ban a feltételeket kell megja­vítaniuk a vezetőiknek. A műszaki tanácskozás is ezt célozta, csailk most már a tetteken a sor, B. J. Tarjám mozaik Tízezer év inden sort boldogan ol­vasok ami arról szól, hogy Tarján tiszta, jó levegőjű, üde kis város le­gyen. Szüköcske hatásköröm­ben ezeket az írásokat lelke­sen protezsálom, de nem is kell őket nagy hevességgel támogatni, mert az ilyen köz­lések a lap szerkesztőinek tö­kéletes egyetértésével talál­koznak. Valamennyien — és még jó néhány ezren — ezt a levegőt élvezzük és örven­deznénk, ha hegyek közé szo­rított városunk ózondús leve­gőjét szippanthatnánk a ko­ra reggeli óráktól az éjszaka beköszöntőig. Körös-körül hegyek, dúslombú erdők, a völgyeken harsány zöld lege­lők — a papírforma tehát nekünk kedvez. Ámde! Ámde a való helyzet vala­hogyan mégis más. Essünk túl gyorsan az ör­vendetes — sűrűn járó vona­tok elég gyakran ránk ter­peszkedő füstfellegeinek bí­rálatán. Szerencsére, a leg­kisebb szellő is tova sodor­ja még a legkomorabb feke­te gomolyokat is. Különben is, a vonat járás az élet jele és Tarján bőven megmutatta, hogy nemcsak élni, vegetálni, hanem a nehézségekkel szem- beszállva, legyőzve őket, fej­lődni is akar. Márpedig a fejlődésnek a monstruózus 424-es vagy az 511-es mozdo­nyok életelemei, a vasútvona­lak meg éltető erei. örüljünk hát nekik. Azt írtam az imént: papír­forma. Hát *igen, a papírforma szerint magaslati, üdülői le­vegőben kellene élnünk, va- donat tiszta utcákban, tere­ken — s, mégsem. Vajon mi­ért nem? Az utcák tisztasága, papír­tól és egyéb szennytől való mentessége a könnyebbik eset. Még a napraforgómagot rágcsálók gusztustalan pökdö- séseit is játszi könnyedséggel el lehet söpörni. E szórakozá­suktól eltiltani úgy sem lehet őket, arra rábírni, hogy sze­metjüket zsebükbe rejtsék, re­ménytelen. Azt i hiszem, nem akadna köztük Tarján-szerte, aki megtenné. Más ügy viszont a por és a sár. A por, ami belepi orrunkat, szánkat, beszennyezi cipőnket, ruhánkat, s amit reggelen­ként hatalmas nyírfaseprűk­kel helyeznek át egyik hely­ről a másikra. Mert egyéb alig történik. S a sár, ami­be beleragadunk. Itt már baj van. Nem tulaj­donítom magamnak a felfe­dezést, nagy szerénytelenség volna tőlem, ezért úgy érzem, csak századszor ismételhetem, a tarjáni port az eső csinálja, pontosabban, agrárszaknyel- ven: az erózió. Ha esik az eső, a Rákóczi útra és a vele megközelítően párhuzamos ut­cákra merőlegesen torkolló utcácskákon át a víz tonnákat kitevő földet hord le a dom­bokról. Ez a rengeteg föld, Nemzedéki probléma: nap- kötni? Esetleg egyszerűen ar- táncban is. No meg ez a sti- jainkban divatossá vált kife- ról van szó, hogy a mai ro- lus kizárja, hogy mindenféle jezés az idő folyosóin végig- hanó világban ez, a számukra férfi — tánc ürügyén — a bolyongó és még éppencsak egyedül megfelelő, egyénisé- kelleténél szorosabban karolja cseperedő generációk nézet- güket, virtuóz testkultúráju- át. Erre L. M. fűzi tovább a eltéréseinek összefoglaló jel- kát legjobban megláttató szót, nehezen bírva „tempera­zésére. Mennyi haragot, vitát, táncforma? mentumávai”. veszekedést, sőt tragédiát szült Ezekre a kérdésekre szeret- — Erre gondoltam én is. már az emberiség története nék választ kapni, s így rész- Meg arra, hogy bár lehet, folyamán az életkorok külön- leges magyarázatot a fenti viccesen hangzik — ha már bözősége okozta meg nem ér- jelenségekre; ezért ül most itt egyenjogúság van, akkor ön­tési velem szemben öt, egymástól gém ne rángasson senki. Én Az ember öregszik és nehe- eltérő korú és foglalkozású úgy figurázok, ahogy akarok, zen nyugszik bele abba, hogy fiatal. És köbben nem kell hülyesé­a változó világban, az ő rég- Időpont: x hónap, x hété- gekről beszélni. Hogy ki vá­rói hozott konvenciói és for- nek csütörtök napja, délután gyök, mikor jöttem, mikor málódó igényei mellett, az if- négy óra. Színhely: a tavasz megyek. így magára marad- júság is újra meg újra kiala- jóvoltából a Karancs Szálló hat az ember és akár extá- kítja a maga sajátos öntör- előtti tér padsora. zisba Is eshet. vényü világát, mely már ko- Elsőként kérdést is meg- — Vagy mellé — veti közbe rántsem azonos az ő ifjúsá- előzve a „bolyais” K. Zs. ve- gúnyosan az eddig csöndesen gáéval. szi védelmébe a modern tán- meghúzódó R. Gy., akinek cokat. Nem csodálkozom. For- szakmája van és nagyon szép r* más, mozgékony alakja eL- fizetése a város egyik nagy árulja, hogy kedvenceiért in- üzemében. — Mert lehet, hogy Nem szeretnék túlzottan dúl harcba. Igazatok van, csak ne vtané­mélyre ásni a nemzedéki _ Ennek az egész beszél- tek túlzásba. Én is szeretek probléma említésekor. Egy getésnek csak akkor van ér- sékelni, hisz’ ismertek. De mi igencsak felszínes jelenség telme — mondja —, ha nem legyen azokkal, akik ezért vonta magára figyelmemet: a a shake lejáratására megy ki vagy azért nem tudnak így fiatalok körében oly népsze- a dolog. Én igenis azt mon- táncolni. rű és az idősebbek által oly dóm, hogy a tangó meg más és folyik belőlük a szó; sűrűn bírált modern táncstí- efféle „nyúlós finomságok” több pro, kevesebb kontra! lus. köszvényes öregeknek valók. Mérlegelnek, s védi ki-ki a Nemrégiben egy nagyszabá- Pardon. Csak azt akartam maga igazát. (S valamennyi­sú ismerkedési esten vettem mondani, hogy hagyjuk egy- en együtt a modem táncstí­részt, amelyen először találko- mást és járja mindenki ama- lust). Generációs problémák - zó tizenévesek ropták a „sé- gáét. ról nem esik szó, illetve csak két”. Párokat alig-alig láttam — Igaza van! — veszi át a elvétve. Inkább magyarázták egybefonódni, sőt még a kar- szót T. L„ aki a gépipariban a bizonyítványukat, érvelnek nyújtásnyi közelség is feltű- várja a szebb napokat. (Ezt a jogaik* elismeréséért, nő volt. Mintha csak arra tö- félévi eredményére utalva rekedtek volna ezek a fiúk és mondja) — hallottam én ar- *. lányok, hogy minél távolabb ról a „simmiről”, meg „cserlsz­kerüljemek egymástól. _ Ionról”, az sem volt jobb. Nemzedéki probléma? En­Apáink korában és az Csak más, és akkor apamat falán nem is nevezhető, enyémben is — bár divat nevette ki a nagyapám, most könnyebb ennél. Legyen a ne­volt a charleston és rock and meg engem az öregem. ve gondot okozó életkortüiiet, roll is — a szellemi és terme- Áv. eddig higgadtan haliga- melyről szóló rövid írásomat szetesen testi közelkerülés al- tó P. K. is bekapcsolódik a ajánlom az idősebbeknek. Bo­kaima volt a tánc. Alkalom beszélgetésbe. Feltűnő öltöze- csánat! Az egyszer már fia- egymás sokoldalú megismeré- tű lány, amolyan sexbomba, óságon túljutottaknak, ab- sere és esetenként kölcsönös Hivatalban dolgozik, estén- ^an a reményben, hogy a leg- meghódítására. Vajon éppen ként gyakran vetődik el avá- közelehb ők h magyarázkod- ettől a sokoldalú megismerés- ros táncos szórakozóhelyeire. hatnak majd volt csárdásos- től tartanak a mai fiatalok? Arról beszél, hogy szereti, ha keringős hajlamaik miatt. Vagy önállóságukat féltik a megnézik, ha utánafordul­tánc egymásrautaltságával le- nak. Ezt a feltűnést élvezi a v. Kiss Mária Termékkiállítás Május 3-án, az ENSZ város- rendezési szekcióülésének al­kalmával a salgótarjáni Jó­zsef Attila művelődési házban nagyszabású termékkiállítás nyílik, amelyen a Kohászati Üzemek, az Öblös- és Sík­üveggyár, a Tűzhelygyár, va­lamint az Írószer Ktsz mutat ja be legjellemzőbb és legú­jabb termékeit. A ZIM a leg­újabb típusú gáztűzhelyeket, a Síküveggyár edzett- és foncso- rozott üvegeket, valamint szí­nes üvegeket, az Öblösüveg­gyár csiszolt és festett pohara­kat, kelyheket, vázákat mutat be. Az Acélgyár jellemző 'ter­mékei mellett bemutatja a DEXION-Salgó elemeket, az Írószer Ktsz pedig a legújabb töltotolltípusokat. A kiállító üzemek kollekciójukat szerdán mutatják be' a Salgótarjáni vá­rosi Tanácson, jóváhagyás vé­gett. homok megszáradván, s min­den eső után megújulván — menthetetlenül por lesz. Ezt söprögetik reggelente ide-oda, ebből kavarnak dús porfel­hőket az orrunk alá az autók és autóbuszok, és abból, amit a szél hord le a dombokról. Hadd idézzem magamat: azt szoktam mondani, hogy Tar­ján tízezer év múlva lesz por­talan, tiszta város. Majd ak­kor, ha az erózió elhordta a környez@ dombokat és sík lesz a terep. Persze ez csak sze­gényes humorom szüleménye. A Rákóczi útra torkolló utcák felső, kezdeti szakaszára épí­tendő valamiféle víznyelő vagy elhárító, elterelő építmé­nyek is bizonyára sokat segí­tenének. Ám, az ilyen ötletek­kel nem hívhatom ki magam ellen az igen tisztelt városi mérnökök haragját, de nem is az én feladatom ötleteket ad­ni. Megoldják ők ezt a kérdést. mielőtt az erózió, a víz, def­láció, a szél ereje elhordaná a környező dombokat, tízezer­évnél hamarabb is. .. — kussinszky — | NÓGRÁD - 1970 április 29., szerda 5 I Ki lúd többet a polgári védelemről? IV sz. szelvény 1. Mi az Yperit? 1 Fojtó harcgáz, x Kisközség, 2 Hólyaghúzó _____harcgáz_____________________ 2 . A következő biológiai harcanyagok közül melyik tartozil a vírusok közé? 1 Himlő, x Pestis, 2 Kiütéses tífusz....................................... 3 Mi a TABUN? 1 Műgumi, x Tábori mentesítő. 2 Idegméreg 4. A radioaktív sugárzást melyik szervünkkel érzékeljük? 1 Szemünkkel, x Béninkkel, 2 Nem érzékelhető 5. Az életmentést minden esetben hány főnek kell végezni' 1 Kettőnek, x Háromnak. 2 Négynek 6. A nem fertőzött állatok sebeire milyen kötőgézt alkalmazhatunk ? 1 Nedves, x Olajos, 2 Száraz_______ 7 . Mi a betegápolás célja és a betegápoló feladata? 1 Tisztaság fenntartása, x A beteg' helyes táp- _____Iglása, 2 A gyógyulás feltételeinek megt............. ......... 8. A PV-kötelezettség milyen korosztályú nőkre terjed ki? 1 14. évtől 60. évig, x 14. évtől 65. évig, 2 18. évtől 70. évig " " — ..I 9. Égési sérülést szenvedett állatnak mennyi vizet adhatunl 1 Keveset, x Korlátlanul. 2 Kimért adagot 10. Biológiai harcanyaggal szennyezett zárt helyiség levegőjét mivel mentesítjük? 1 1—2 %-os szódaoldattal, x Formalingőzzel, 2 1—2 %-os DDT-porral 11. Mi a Lewisit? 1 Hólyaghúzó harcgáz, x Betegség, _____2 Könnyeztető harcgáz_________ 1 2. Honnan kezdjük a részleges sugármentesítésür." í? 1 Fejen, x Lábon, 2 Kézen________ 13. Ide vonult Londonból az első békemenet, mely a nukleáris fegyverek betiltását követelte 1 Power, x Birmingham. 2 Aldermaston 14. A raktárakban tárolt élelmiszerek védelmét elsősorbar mi ellen kell megszervezni? 1 Sugáiímérgező anyagok, x Tűz, 2 Lökőhullám Beküldési határidő: 1970. május 4. Totózó neve: ............................................. Lakcíme: ............................................................................ Beküldendő: a Nógrád megyei Polgári Védelmi Parancs­nokság, Salgótarján, megyei tanács címére. i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents