Nógrád. 1970. április (26. évfolyam. 76-100. szám)

1970-04-19 / 91. szám

TÁRSADALOM ÉS MŰVELŐDÉS Az Országos Népművelési Tanács megjelentette az or- itóigos népművelési konferen- *ia vitaanyagát A közművelő­dés helyzete és fejlesztésének feladatai címmel. A kiadvány 22 munkabizottság tevékeny­ségének eredményeiről ad ki­merítő tájékoztatást, sűrítve az előkészítő munka során fel­merült gondolatokat. Az elő­készítő bizottság tájékoztatá­sa szerint a konferenciát má­jus 14-től 16-ig hívják össze. Nógrád megyét öt küldött, valamint Havas Péter, az MSZMP Nógrád megyei Bi­zottságának titkára, s Hankó János, a Nógrád megyei Ta­nács VB-elnökhelyettese kép­viseli majd. A vitaanyag a napokban jut el a küldöttek­hez, illetve a járási és városi tanácsok vb-elnökhelyettesei- hez, s a megye közművelődé­sének formálóihoz. Az anyag birtokában nép­művelőink összegyűjtik kör­nyezetük szakembereinek vé­leményét a különböző témák­ban. Az a cél, hogy Nógrád küldöttei is minél szélesebb körű vélemény birtokosaiként utazhassanak az országos ta­nácskozásra. A véleményeket egyébként május 10-ig kell be­küldeni a megyei tanácsra. Amint az Országos Népmű­velési Tanács kiadványa is megállapítja, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának 1958-ban kiadott művelődéspolitikai irányelvei mélyrehatóan ele­mezték az addig eltelt időszak kulturális fejlődését, s szólot­ták az időszerű tennivalókról. Leszögezték, hogy a szocializ­mus építése, a felgyorsult tu­dományos-technikai fejlődés maga után vonja a nép álta­lános és szakmai műveltsége fokozásának szükségességét, a tudományos világnézet erősíté­sét, a művelődés párt- és ál­lami irányításának további javítását. Az MSZMP IX. kongresszusa pedig már fel­sorakoztatta azokat a gazda­sági, társadalmi és politikai tényezőket is, amelyek még inkább megkövetelik a mű­veltségi szint emelését. Itt többi között a mezőgazdaság szocialista átszervezéséről, a gazdaságirányítás új rendsze­rének bevezetéséről, ennek kö­vetkezményeiről, az életszín­vonal emelkedéséről, más vo­natkozásban az imperializ­mus fellazítási törekvéseinek erősödéséről van szó. Az említett tendenciák nap­jainkig tovább erősödtek, meg- foghatóbbá váltak, s a köz- művelődés hozzájuk viszonyít­va több vonatkozásban is le­maradt. A konferencia vitaanyaga előtt olvasható bevezetés meg­állapítja: „Az utóbbi öt-hat évben jelentkező és felismert társadalmi igények és a köz- művelődés jelen állapota kö­zött igen feszítő ellentmondás van. A »népművelés« régi koncepcióját túlhaladta az idő. Szükség van arra, hogy — mint a társadalmi élet egyéb területein is tettük — felülvizsgáljuk a közművelő­dés helyzetét, és megfelelő kö­vetkeztetések alapján intézke­déseket tegyünk további fej­lődésének biztosítására.” Mindenekelőtt ezt a célt szolgálja majd az országos népművelési konferencia, amely elsősorban elemzi a közművelődés jelenj égi hely­zetét és főbb problémáit. Szó lesz a kulturális forradalom legfontosabb eredményeiről és hiányairól, a közművelődés in­tézményhálózatának helyzeté­ről, az eszközök és a formák fejlődéséről, a közművelődés hatóköréről, értelmezésének problémáiról, az irányítás gondjairól, a személyi és anya­gi feltételekről. Külön témakörként szerepel társadalmunk fejlődése és a művelődés összefüggése. A következtetések és a tenni­valók összefoglalása pedig ta­lán a konferencia legnagyobb horderejű témája, ami hosz- szabb időre meghatározza a közművelődés társadalmi, mű­velődési szerepének fejleszté­sét. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I NOGRAD AZ MSZMP NÓGRÁD MtGYH BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA XXVI. ÉVF., 91. SZÁM ÁRA: 1 FORINT 1970. ÁPRILIS 19., VASÁRNAP Mesfniitofták a Lenin-kiállítást Szombaton a Nemzeti Mú­zeum kupolacsarnokában meg­nyitották a Lenin 1870—1970 című cenitenáris kiállításit. Az ünnepélyes megnyitáson részit vett Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke, Kishá­zi Ödön, az Elnöki Tanács he­lyettes elnöke,’ Németh Ká­roly, az MSZMP Politikai Bi­zottságának póttagja, a bu­dapesti pártbizottság első tit­kára, valamint a társadalmi és kulturális élet sok más is­mert személyisége. Ott volt F. J. Tyiitov, a Szovjetunió buda­pesti nagykövete és a diplo­máciai képviseletek több ve­zetője és tagja'. A kiállításit Kállai Gyula nyitotta meg. Beszédében hangoztatta: — Ezekben a napokban a Föld minden, részén ünnepsé­geken emlékeznek meg a tör­ténelem kiemelkedő géniuszá­ról, a haladó emberiség láng- lalkű vezéréről, Leninről. A centenárium magyaror­szági ünnepségei között jelen­tős helyet foglal el a Lenin életéről és tevékenységéről, itt, a Nemzeti Múzeum falai között megnyíló tárlat. Lenin neve már a század­forduló idején zászló lett, a dolgozók felszabadító harcá­nak zászlaja. — Ez a kiállítás is meggyő­ző erővel bizonyítja, hogy a leniniiizimus nem elszigetelt, oroszországi jelenség, hanem nemzetközi érvényű forradal­mi tanítás, korunk marxizmu­sa. Ezt a magyar történelem is igazolja. — A kiállítás hű képet ad arról, milyen nagy jelentősé­get tulajdonított Lenin a ma­gyar proletariátus győzelmé­nek, milyen féltő gonddal kí­sérte figyelemmel fejlődését, s milyen óriási erőfeszítéseket tett, hogy a fiatal magyar ta- nácshaitalommak és vezetőinek eszmei, politikai és anyagi se­gítséget nyújtson. — A Lemn-centenáriurn egy­beesik népünk legnagyobb nemzeti ünnepének, felszaba­dulásának negyedszázados év­fordulójával A két ünnep egybeforr, s mutatja, hogyan valósította meg a magyar nép az elmúlt két és fél évtized­ben Lenin eszméit hazájában. Kállai Gyula megnyitó be széde után a megjelentek megtekintették a művészi gonddal összeállított kiállí­tást, amelynek anyaga a Nem­zeti Múzeum dísztermében és kupolacsarnokában kapott he­lyet. A kiállítás középpontjá­ban Amdirejev szovjet szob­rászművész Lenin-szobna áll, környezetében négy oszlopon a len.inizm.us megvalósulását és elterjedését dokumentáló művészi fotók láthatók, hátte­rében nagyméretű világtérkép, a különböző nyelveken megje­lent Lemn-műviefk címlapjá­val'. Kisterenye Kiváló állomás A gépjavítók ünnepi tanácskozása A Pásztói Gépjavító Vál­lalat még a múlt évben meghirdette a gépjavító ál­lomások munkaversenyét. A vetélkedés célja az volt, hogy újabb munkasikerek- kel, a termelés növelésével a termelékenység javításá­val köszöntsék a gépjavító állomások a jubileumi év­fordulókat. A vállalat a közelmúltban értékelte a munkaversenyt. A vetélke­dőben a kisterenyei állomás bizonyult a legeredménye­sebbnek és a tavalyi munka alapján elnyerte a Kiváló állomás címet. Kisterenyén tegnap ünne­pi tanácskozásra jöttek ösz- sze az állomás vezetői, dolgozói. A kiváló kollektí­vát Szomszéd József, a Pász­tói Gépjavító Vállalat igaz­gatója köszöntötte. Értékel­te a gépjavító állomások te­vékenységét, melyek között Kisterenye bizonyult a leg­jobbnak. Mint mondotta az eredmények a vezetők és a dolgozók összefogását, közös erőfeszítéseit, a törzsgárda, a mintegy száz asszony igyeke­zetét dicséri. A termelés nö­velése mindenekelőtt a ter­melékenység javításával ma­gyarázható. A Kisterenyei Gépjavító Állomáson az elmúlt egy év alatt sokat tettek a munka- fegyelem, a munkakörülmé­nyek, az egészségvédelem ja­vításáért. Egészséges, világos műhelyeket építettek, amely­ben jelentős volt a társadalmi munka. Ennek eredményeként javult, a korábbi 128 napról tavaly már 69-re csökkent a baleset miatt kiesett munka­napok száma. Az eredmények­ben jelentős része van a négy Szocialista címért küz­dő munkabrigádnak. Közülük három kollektíva elnyerte a kitüntető címet. A gépjavító állomás, mint ismeretes, nagy sorozatban készít különböző kombájnal­katrészeket külföldi és a hazaj megrendelésekre. Különösen a szomszédos Csehszlovákiába exportálnak jelentős mennyi­ségű alkatrészt. Az eredmé­nyes munkát jelzi, hogy a tervezett 4 millió 260 ezer fo­rint helyett csaknem 8 mil­lió forintos eredményt értek el tavaly. A múlt évi munka alapján átlagosan 31 napi ke­resetnek megfelelő nyereség- részesedést fizettek ki az álló" más dolgozóinak. Az ünnepi tanácskozáson mintegy félszáz vezető és munkás kapott jutalmat ta­valyi eredményes tevékenysé­géért. Mai számunkban Több építőanyag — több lakrs (3, oldal) Verskultúra — 1970 (5. oldal) Mérkőzés előtt (6. oldal) A biznisz az biznisz a oldal) Irodalmi melléklet (8—9. oldal) Uj országos csúcs (12. oldal) Kommunista szombat Ezernyi nógrádi építő az állványokon Néhány nógrádi nagy­üzemnél egy héttel később, de azonos célért és lendület­tel rendezték meg a kommu­nista műszakot, tegnap, áp­rilis 18-án szombaton. Teg­nap több helyen — így a Nógrád megyei Állami Épí­tőipari Vállalat szinte vala­mennyi munkahelyén — ön­kéntes felajánlás alapján tartottak kommunista mű­szakokat. Az építőipari dolgozók kö­zül több mint kilencszázan jelentkeztek a szabad szom­bat helyett beiktatott teljes műszakra. Reggel héttől, dél­után négyig dolgoztak több fontos munkahelyen, így pél­dául hatvan építő jelent meg a KISZ-védnökséggel épülő Vegyiműveket Szerelő Vállalat salgótarjáni gyár­egységének építésén. A VSZV-nél elsősorban az iro­daház és a rendkívül sürgős kazánház építésén, a Vasöt- vözetgyárnál a soron levő munkákon, Szécsényben a pártszékház tatarozásán, a vállalat betonelemeket ké­szítő telepén az építkezések­hez szükséges elemek önté­sén dolgoztak a kommu­nista szombat résztvevői. Ba­lassagyarmaton két helyen — az OTP-székház építésén és a lakásépítkezésen jelen­tek meg reggel az önkéntes műszak dolgozói. Az építők a váci, a gödöllői és a nagybátonyi lakásépítkezése­ken is felvették a munkát. Salgótarjánban az Arany János utcai 26-os jelű 11 emeletes lakóház építkezésén Horváth János építésvezető beszélt a munkahely dolgo­zóinak kommunista szombat­járól: — Ezen a területen — három munkahelyen — ösz- szesen harmincötén dolgoz­nak, közülük húszán jelent­keztek és jelentek meg reg­gel hétkor a különműsza- kon. A szabad szombatok előtt dolgozóink zöme már pénteken visszautazik szülő­falujába. Azok, akik vállal­ták a kommunista műsza­kot, most egy nappal tovább maradtak. Vannak itt Gyön­gyöspatáról is, de a bejárók többsége természetesen a nógrádi községekből érkezik. — Milyen munkán dolgoz­ni? — A 26-os Jelű épület ha­todik emeletén ma, a külön- műszak alatt, befejezzük a betonozást és elkezdjük a hetedik emelet vasszerkeze­teinek beemelését, szerelését is. A kommunista szombat­hoz nálunk nemcsak a fia­talok, az idősebb dolgozók is csatlakoztak — nélkülük nem lehetett volna teljes műszakot tartani. A munka­bér jelentős részét mi is a vietnami szolidaritási alapra ajánlottuk fel. — Semmi sem zavarta a munka folyamatosságát? — A társadalmi műszako­kat fokozott gonddal készít­jük elő, anyaggal jól el va­gyunk látva és a szállítással sem volt baj eddig. Az ilyen műszakban csak jól szerve­zetten szabad dolgozni. (pataki) Minden perc drága A kétbodonyiak titka Elfogadták a megyeszékhely átépítési tervét A Magyar Szocialista Mun- terveztek, ezzel szemben ed- kás, . Salgótarjáni városi dig 344 millió forintot hasz- Bizouságának ülésén dr. Tóth naltak fel. A tervidőszak vé- Isínán, a városi tanács végre- géig a várható felhasználás el­hajtó bizottsága elnökének éri a 640 millió forintot. Eddig előterjesztésében megvitatták a tervidőszakban 807-tel növe- és elfogadták a megyeszék- kedett az új lakások száma, hely átépítéséről, fejlesztésé- Jelentős változás történt a ről, az 1970. évi feladatokról, város kommunális ellátásában és a végrehajtás előkészítésé- is. A pártbizottság véleménye ről szóló tájékoztatót. A tájé- szerint a III. ötéves terv si- koztató a többi között fog- keres végrehajtása biztosíték a lalkozot a III. ötéves terv IV. ötéves tervre való zök- 1969 végéig elért eredményei- kenőmentes átmenetre, vei, a terv időarányos telje- A városi pártbizottság ez- sítésével. után a pártbizottság mellett A jelentés megállapította, működő munkabizottságok hogy Salgótarján fejlesztésére feladatkörére és munkaprog- a III. ötéves tervben 330 mii- raimjára tett javaslatot vitatta lió forint beruházási összegét meg és fogadta el. Türelmetlenül várták a ta­vasz érkezését a kétbodomyi Egyesült Erő Termelőszövetke­zet vezetői és tagjai is. Ápri­lis elején már szinte biztosra vették, hogy itt a jó idő, ehe­lyett ismét hó lepte be a ha­tárt. A meglepetésnél csak el­keseredésük volt nagyobb. Ter­mészetesen mindez nem fogta le kezüket. Javították a gé­peket, s utaztak a fél orszá­gon át, hogy megszerezzék a hiányzó gépalkatrészeket. A szövetkezet vezetői pedig elké­szítették a tavaszi munkák pontos tervét. Ahogy Jakab Ferenc, a ter­melőszövetkezet elnöke és Fá­bián Albert főagronómus el­mondta, most már megfelelő ütemben halad a tavaszi munka. Az utóbbi napokban mintegy 300 holdon végeztek talajelőkészítést a gépek, és elvetettek 160 hold tavaszi ár­pát. A vöröshere 130 holdon került a földbe. Vetettek lu­cernát, tavaszi takarmányke­veréket és 220 holdon elvégez­ték az őszi kalászosok fejtrá­gyázását. A szövetkezet hatá­rában hozzáláttak cukorrépa és takarmányrépa talajelő­készítéséhez ég vetéséhez. Ez­után a kukorica következik. Rendezték a háztáji földek dolgát is. Mindhárom község­ben — Kétbodony, Szente és Kisecset tartozik a szövetke­zethez — kijelölték, melyik dűlőben lesznek a háztáji föl­dek. A szövetkezet vezetői intézkedtek, hogy a közös te­rület megmunkálása mellett maradjon idő a háztáji terü­letek művelésére is. Az a ta­pasztalat, hogy ha a tagok rendet látnak maguk körül, ilyen tekintetben is szíveseb­ben dolgoznak, gyorsabban ha­lad a közös munka. A kétbodonyiak gyors hala­dásának titka: a jól szervezett munka. A' közös gazdaság szakemberei a határban töltik szinte minden idejüket. Na­ponta két alkalommal is el­jutnak mindhárom községbe. Erre most roppant nagy szük­ség van, hiszen az idő rend­kívül szeszélyes. A gépek, a fogatok az emberi erő irá­nyítása, ellenőrzése döntő fontosságú. Gondoskodnak ar­ról is, hogy elegendő műtrá­gya, vetőmag álljon a munká­sok rendelkezésére. Ahol a gépek nem tudnak dolgozni, ott azonnal munkába állítják a fogatokat. Különös gondot fordítanak a munka során a minőségre. Jó hatása van az előre meghatározott, ösztönző prémiumrendszernek. A szö­vetkezeti vezetők és tagok vé­leménye egyaránt az: annál eredményesebb lesz az eszten­dejük, minél előbb és minél jobb minőségben végsők el a tavaszi munkálatokat. E, V. j T. E.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents