Nógrád. 1970. április (26. évfolyam. 76-100. szám)
1970-04-16 / 88. szám
KISZ-élet n% üvegiparban Árhullám a Tiszán Az Országos Vízgazdálkodási Bizottság értékelte az árvíz- és belvízvédelmi helyzetet. Megállapították, hogy a Tisza mellékfolyóin az idén 43 árhullám vonult le, a Tiszán most tetőzik a harmadik Próbaidő Kilenc esztendeje annak, hogy Molnár Margit munkát kért és kapott a szécsényi II. Rákóczi Termelőszövetkezetben. A kertészetbe küldték, ahol fiatal, szinte gyereklányok csapata dolgozott. — Régen volt — mondja Molnár Margit, és simítja hátra minduntalan előre hulló hosszú, szőke haját. — Akkor I forint órabér^ kaptunk, és örültünk neki... Most, a 6 forint miatt el akartam menni a szövetkezetből... Az irodán voltak barátnőiével együtt, hogy elintézzék a formaságokat. Az utolsót a szövetkezetben. Ott azonban megállították a távozni készülő lányokat. Ajánlatot tettek nekik: lépjenek be tsz-tagnak, hátha jobban járnak. Egyelőre egy esztendőről van szó. Ez lenne a próbaidő. Ha azután is menni akarnak, senki nem állja többé útjukat. Molnár Margit ráállt az alkura. A tervtárgyaló közgyűlésen vették fel próbaidős isz-tagnak. — Havonta fizetnek bennünket, hogy fiatalok vagyunk. 1)00—1000 forintot kapunk... Háztáji földet is úgy ad a szövetkezet, mint az idősebb tagoknak. Csak egy kicsit kell számolni, s egykönnyen rájön az ember, hogy itt a tagok előnyösebb helyzetben vannak, mint az alkalmazottak. — Erőteljes, határozott a hangja, szinte érzi az ember: Molnár Margit nem bánta meg, hogy maradt. A szövetkezet vezetői nemcsak a munkakörülmények javításával, a havi készpénzfizetéssel kedveznek a fiataloknak. Arról is gondoskodnak, hogy a lehetőségekhez képest hasznosan töltsék szabad idejüket a szövetkezetben dolgozó fiúk, lányok. — Klubunk van a szövetkezetben — mondja Molnár Margit. Tanulunk, színdarabokat próbálunk, zenegépre táncolunk... Török Ottó, az agronómus olyan fiatal, mint mi. Segít nekünk, hogy jól érezzük magunkat. — S valóban jól érzik magukat a szövetkezetben? Csak egy pillanatig gondolkodik Molnár Margit, máris mondja: — Talán, ha a munkaidő rövidebb lenne, másképpen alakulhatnának a dolgok... Higgye el, sok fiatalt ez tart vissza a szövetkezettől. Nyáron tíz-tizenkét órát is doZ- gozunk. Kinek van már azután kedve elmenni a klubba? Lehetséges, hogy mire letelik a próbaidő, ezen is változtat valamit a szövetkezet vezetősége. Vinczc Istvánná fCiállítások 'SalqóUipjánbm Tegnap Salgótarjánban járt Czéh József, a Kiállítási Intézmények igazgatója és tárgyalást folytatott a város vezetőivel. Ezek szerint Salgótarján az úgynevezett kiemelt városok sorába lép és a Műcsarnokkal együtt rendszeres kiállításokat tartanak a megye- székhelyen. Ezeken a kiállításokon neves festőművészek, iparművészek, szobrászok mutatkoznának be. A tervek szerint már ez évben megrendezik az első kiállítást a József Attila megyei művelődési központban. A művelődési ház előtt helyeznék el a nagyobb teret igénylő szobrokat, a bejárathoz a kisplasztikák, az üvegcsarnokba pedig a festmények kerülnek. A kiállítás megnyitásának időpontját nyár végében jelölték meg. Zsebtelefon A japán ipar olyan vezeték nélküli zsebtelefont szerkesztett, amelyről közvetlenül be lehet kapcsolódni az állami telefonhálózatba- A készülék súlya 650 gramm, méretei 5x10 centiméter. icgvaBósult üzemi négyszögAz „örökzöld” téma, amelynek központi kérdéséről a Salgótarjáni Síküveggyár vezetőivel beszélgettünk. általában így nyer megfogalmazást: partnere a KISZ-titkár az üzem gazdasági, párt- és szak- szervezeti vezetőinek körében? A beszélgetésen részt vettek a partnerség és az együttműködés kérdésében legérdekeltebb síküveggyári vezetők: Juhász Gyula igazgató, Zsélyi Károly párttitkár, Béres László szb- titkár. Mátrai József KISZ- t.itkár — az üzemi négyszög képviselői. Tóth Rudolf munkásifjúsági felelős a KISZ Nógrád megyei bizottságát képviselte. Hátiéi* a jó közérzet Ahhoz, hogy a KISZ-titkárt egyenrangú partnernek tekintsék, s rajta keresztül az üzem ifjúságát, a KISZ sajátos segítségét jól felhasználva bevonják az üzemi feladatok teljesítésébe — jó néhány dolog szükséges. Szükség van arra, hogy az üzemi KISZ minden helyzetben „mutassa magát”, szükség van a bizalomra, az erőpróbaszerű feladatokra, a folyamatos és kétoldalú tájékozottságra, az erkölcsi és anyagi elismerésre... De ez a felsorolás még korántsem teljes. Rendkívül érdekes az például, hogyan látja a jó üzemi közérzet megvalósításának lehetőségét az az igazgató, aki mellett megvalósult, és az üzemen kívül is széles körben elismertté vált az üzemi négyszög. — A Salgótarjáni Síküveggyárban már jó ideje lehet számítani egy nagyon erős törzsgárdára. A gyár igen erős kolóniáiig viszonyok között van. s ezt hiba lenne — bármiről legyen is szó — kihagyni a számításból. A koio- niális viszonyt a továbbiakban csak erősíteni érdemes, hiszen szükség van arra, hogy a fiatalok perspektívát lássanak maguk előtt a szakmai elő. menetel, a megbecsülés vagy akár a lakásviszonyok javításának vonatkozásában. A gyár környékén történő letelepedés (rövidesen új KISZ-lakótelep épül a szomszédos Brezinán) érezhetően- mérhetően, de ami a legfontosabb, nemcsak térben, hanem lélekben is közelebb viszi az embereket az üzemi élet közösséget formáló gondjaihoz és örömeihez. Kuturá- lis központ építését tervezik, és sok gondot fordítanak az üdülési, sportolási, kirándulási lehetőségek kialakítására is. — Olyan gazdasági szerkezettervet kell letennünk az üzemi kollektíva elé — mondta az igazgató —. amelyben ez a szociális elképzelés is benne van, s amely segíti a helyes döntést: munkásként is érdemes többet termi a vállalatért. A háttér tehát a jó közérzet, a kölcsönös bizalom. Az ilyen környezetben eredményesebb a mozgalmi élet szervezése is. Milyen szerepet kap ebben személy szerint a KISZ-titkár és szélesebben az üzem fiatalsága? A síküveggyári vezetők a legfontosabbnak a KISZ kezdeményező kedvét tartják. A mai megváltozott helyzetben, a vállalati önállóság gyakorlásában magas szintű koncepciók kialakítására kell törekednie a gazdasági vezetésnek. Az eredményesebb együttműködés kiinduló pontja az üzemi párt, szakszervezet és KISZ fokozottabb ambíciója, amellyel a gazdasági vezetés terveiből, feladataiból részt leér. — Számomra érthetetlenül hangzik, hogy egyes üzemekben a négyszög működése és ebben a KISZ szerepe nagyrészt formálisnak tekinthető — mondta Juhász Gyula igazgató. — A gazdasági vezetők elképzeléseikből nem hagyhatják ki a KISZ-szervezete t! A KISZ kezdeményezzen Az igazságnak tartozunk azzal, hogy a Síküveggyárban az általános gyakorlattól eltérő speciális helyzetben működik az üzemi négyszög. Mátrai József KISZ-titkár egyben az igazgató műszaki' titkára is, s ez a körülmény önmagában jelentős motívum. A KISZ kapcsolatait felhasználva sikerült határidőre és szinte soron kívül megszerezni egy nagyon fontos hajtóművet, és az új rogyasztó kemence terveit. Bevált gyakorlat a Salgótarjáni Síküveggyárban, hogy az igazgatót hivatali útjaira elkíséri és a tárgyalásokban tevékenyen részt vesz az üzemi KISZ-tit- kár is. Ma még persze többségében vannak az olyan helyek, ahol az üzemi KISZ-titkár — akárcsak az objektív helyzetből következve — nem lát bele a gazdasági vezetés elképzeléseibe, és ezért azt sem egészen tudja — miben segíthetne a KISZ? Az indokolatlanul elmaradt meghívások a lét- fontosságú vagy az üzemi fiatalok helyzetét speciálisan érintő tárgyalásokra, csak fokozzák' az együttműködés hiányát. Érdekes, mit tart erről Juhász Gyula igazgató. — Fontos, hogy a gyár gazdasági vezetői az úgynevezett káderkérdések tárgyalásánál figyelembe vegyék azt a lehetőséget. amelynek jó kihasználásával igenis partner lehet a KISZ-titkár. A jő vezető — vezetőket nevel A síküveggyári KISZ helyzetére jellemző, hogy a gazdasági és társadalmi vezetők a látszatmunkától óvják a fiatalokat, nem tartják méltónak például az udvarsöpröge- tést. s megadják a lehetőséget arra. hogy a KISZ világosan elhatárolható és jelentős gazdasági eredményt felmutató munkát vállaljon. De legalább ilyen fontos körülmény az anyagi elismerés is. — Az új rendelkezés, amely lehetővé tesz^, hogy a fiatalok társadalmi munkájának fokozottabb anyagi elismerése ne érintse az üzemek bérfejlesztési és nyereségrészesedés! alapját — a legélőbb körülményekből született — vélekedtek a síküveggyári vezetők. — Nem megengedhető az, hogy egy üzemi KlSZ-szerve- zet anyagi gondokkal küzdjön ... Az üzemi négyszög gyakran foglalkozik ezzel a kérdéssel, legutóbb például a kommunista vasárnappal kapcsolatban tanácskoztak a fiatalok anyagi elismeréséről. A négyszög találkozásai nem előre „kiterveltek”, az üzem igazgatójának ajtajára ki lehetne írni: „Belépés mindenkinek — bármikor!” Egy-egy munkanapon kétszer-három- szor „beugrik” az igazgatóhoz a párt, a szakszervezet vagy az üzemi KISZ- vezetője. Juhász Gyula, aki 1947-ben inasként kezdte a gyárban és néhány éve nagyon fiatalon — 34 évesen — bizt lommal került az igazgatói székbe, éppen a bizalmat és az élő kapcsolatot tartja a legfontosabbnak. — Az a jő vezető, aki mellett egyre több vezetésre alkalmas ember nő fel. Önbecsülése is csak annak lehet, aki más munkáját képes tisztelni, és értékelni. A versenytől nem kell félni. Állni lehet — önképzéssel. Pataki László Sok új a Nap alatt Olvasom valahol, hogy tíz év alatt megduplázódott a sajtón, rádión, televízión át az emberre zúduló híradások, információk mennyisége. Ehhez kapcsolódik a következő, immár a megkétszereződött hírek közül kiválasztott jelentés: öt év alatt elévül, használhatatlanná válik a felsőfokú műszaki ismeretek nagyobbik része, öt év alatt minden szakembernek újra el kell sajátítani szakmája ismereteit. S a harmadik híradás: szinte minden tudományágban nyolc évig tartó, napi nyolc órai feszített tempójú olvosás szükségeltetne ahhoz, hogy az ember csak átolvassa az őt szorosan érdeklő szakmai publikációt. A tudomány és technika elképesztő fejlődését ilyen számadatokkal bizonyító tényeknek azonban látszólag ellentmond a valóság. Mert a diploma sok helyen örök, életre szóló ismeretanyag tudását feltételezi, s kivételnek számít az a szakember, munkahelyi vezető, aki az ismeretek állandó növelésének szükségessége mellett száll síkra, aki munkahelyén szak- irodalmat lapozgat, vagy ezt tanácsolja fiatal, igyekvő beosztottainak. Ha egy szorgalmas, törekvő értelmiségi a munkahelyén mégis szakkönyvekel, szakfolyóiratokat kezd lapozgatni, rögtön készen áll a kifogás: a munkahely nem „olvasgatásra”, hanem komoly munkára való. Az viszont egyáltalán nem zavarja a kifogást emelőt, ha beosztottja munka ürügyén lázas semmittevéssel tölti idejét, vagy ha — valóban fáradságos munkával — olyan megoldásokat „talál ki”, melyek hasznosak, de melyek a szakirodalomban már régóta ismertek, s csak az informálódás hiánya miatt kerülték el mindkettőjük figyelmét. Tudomásom szerint némely országban — szocialista és kapitalista országokban egyaránt! — a nagyobb vállalatoknál informátor mérnökök dolgoznak. Az a feladatuk, hogy kiválo- gossák és az illetékes szakemberekhez eljuttassák a különféle publikációkban napvilágot látó ismeretanyagot. Nálunk a legtöbb gyár és vállalat még nem engedheti meg magának, hogy külön informátor- szakembereket alkalmazzon. De azt sem engedhetjük meg. hogy ne törődjünk a tudomány és technika legújabb, nyilvánosságra hozott eredményével, s figyelembevételük nélkül szervezzük meg munkánkat. B. L. Tisztaságot, rendet a majorokban I REGI JÖ MAGYAR SZOKÁS, hogy tavasszal nagytakarítást tártainak. Eltakarítjuk a télben lerakodó port, hulladékot, megsemmisítjük a szemétben menedéket talált bakteriumokait, rovarokat, élősdiiket. A tisztaságra, a majorok környezetének fer- tőUeimtiésére nemcsak az embernek van szüksége, hanem az állatnak is, amely rászorul arra, hogy az ember mindéin tekintetben segítséget nyújtson. részére. Ez nem érdektelen, fölöslegesen eltöltött idd, hiába való fáradság, hanem szükséges munka, hiszen az egészséges, jó környezetben felnevelt állatok nyújtják az embernek a létfenntartásához szükséges táplálékot. Hosszú és kellemetlen tél van mögöttünk. Amikor nem volt alkalom a mindenre kiterjedő nagytakarításra, meg kellett elégednünk azzal, ha san szép az istállókon belül a napi ta- szültek, karikást el tudtuk végezni. De most már áprilist írunk, s ha nehezen is, de kedvezőire fordult az idő, takarítsuk tehát ki az udvarokat, meszeljük ki, fertőtlenítsük az istállókat, hogy a majorok a tisztaságitól. Ezzel nem mondunk újait, nem tud a földeken teljes létmert a Mezőgazdasági és Élei- számmal dolgozni, a majorok, mezésügyá Minisztérium már istállók kitakarítását végezze évekkel ezelőtt olyan rendele- el. Példák sokasága bizonyít- tet bocsátott ki, amelyben a ja, hogy elvégezhetők ezek a gazdaságok vezetőit tette fe- munkák. Ecsegen, Cereden. lelőssé azért, hogy ősszel, örhalomiban, Szécsénytoen. amikor az állatokat az istái- Nógrád községiben és sok más lókba költik, valamint tevasz- szal, a tél elmúltával rendezzenek tisztasági napokat, meszeljenek, fertőtlenítsenek, a felgyülemlett trágyát hordják tsz-toen szemet gyönyörködtető látvány a majorba lépni, még jo.bb érzés ennél is, az egészséges állatokat látni. Nem sajnálják a fáradságot a földeikre, pusztítsák az ólak az állatok egészségéért. Meragi_ szelnek, takarítanak, rendez- rovarokalt, bakbériu- mek, fertőtlenítenek. Ez a korszerű állattartás egyik fontos feltétele. Csak egy kis képzelőerő kell hozzá, hogy meglássuk, mii- ijyen szép volna a major, ha áz erre alkalmas területét £á_ környékén elszaporodott esálóikait, mókát. Ennek a rendeletnek megvalósítására van most szükség, hogy egészséges állataink legyenek és egészséges táplálékot nyújtsanak az embernek. Sok-jsok millió forintot sítanák, ahol lehet, gyepesí- fordítottunk már a mezőgaz- fenék. Még az is elképzelhető. dasági nagyüzemek majorjainak újjáépítésére. Csodálato- lótesíitimények ké- amelyek többsége mar korszerű is. Legtöbbjét körül is kerítették. Tehát a jó állattenyésztésnek az alapjait ezen a területen is megteremtették. Vétek ezeknek az elhanyagolása. Csupán arra ragyogjanak van szükség, hogy most, ami_i kor a tszntagsáig zöme még hogy egyes részeit virágos parkokkal díszítenék. Beszéltünk az egyik állatorvossal, rendkívül jó kapcsolatban van a területén levő termelőszövetkezetekkel. Megegyezitek abban, hogy amikor befejezik a megkezdett építkezést, a higiéniai követelményeknek is elegét tesznek. Mimitamajort akarnak kialakítani, ment az állatorvos bebizonyította, hogy az egészséges környezetben megkétszereződik az állatok termelése. Almokbar ne ringassuk maigunkat, ment ma a megyében a tsz-iek és állami grazda- ságok majorjaira az a jellemző, hogy építenek és építenek. Ilyen helyeken a gyepesítésről, parkosításról még korai beszélni. Arról viszont nem, hogy a Ítész istállókat k' kell takarítani kíviil-belül. A: udva,rokon nagytakarítást kei. rendezni, mindent, ami nem az állattenyésztéshez tertoziik. el kell onnan távoMtani. A majorban nem lehet lakás, gépszín, kocsiszín, fűrésztelep, kovácsműhely, csak olyan felszerelés, amely közvetlen az állattenyésztést szolgálja. BÍZUNK ABBAN, hogy megértésre találunk annál is inkább, mert a tsz-ekbem, állami gazdaságokban ma már neves állattenyésztők és jód- képzett állatgondozók dolgoznak. akik tisz‘á.ban vannak az állategészségüggyel. Lássunk hát munkához a tisztaságtól ragyogó majorok is hirdessék: itt a tavasz. Bobál Gyula NÓGRÁD — 1970. április 16., csütörtök 3 \
