Nógrád. 1970. április (26. évfolyam. 76-100. szám)

1970-04-16 / 88. szám

Ljudmilla Kunyeehaja Lenin do'oozószobájában ö. Egy csőitől* virág' /jen!n a világ kommunistái­nak elismert vezetője, a III. Kommunista Intertlaeionúlé megalapítója volt, Ebben a szerény dolgozószobában meg­fordult a nemzetközi munkás­mozgalom sok képviselője, s a találkozás végigkísérte őkel eletútjukon. Járt itt Mareekle Cachin, Gaston Móntmoveson, Ernst Thälmann, Wilhelm Pi­eck, Klara Zetkin, Kun Be­en ged h eteti en hek tartotta a személyeskedést, hiszen nem lehetnek ellenségek azok, akik égy célra tették fel életükét. Fritz Heekert mondta él a Komintern III, kongresszusán történt esetet. Klara Zetkin határozottan bírálta a né­metországi kommunisták egy csoportjának helytelen állás­pontját. Ehhez a csoporthoz tartozott Hetikért is. A Vita amikor először találkozott Le­ninnel. 1920-ban történt, mind­nyájan izgatottak voltak, né­mán fagtak kezet Leninnel, aki zavarukat látva hirtelen megkérdezte: .Mondják elvtár* sak, Csehországban még min­dig szeretik a szllvásgoinbó- óotY” Eltűnt a feszültség, min­denki nevetett, s egycsnpásrs közvetlen, nyílt beszélgetés alakult ki. la, Szamuely Tibor, Vaszil Kolarov, Georg! Dimitrov, Jan Olbraeht, Ahtonln Eépo- toeky, John Heed, Ho béri Maynor, Szem Katajama, Szu- he Bátor és sokan mások. Le­nin, aki jóindulatú és türel­mes ember volt, elvi kérdé­sekben soha nem engedett. Egyeiiesen, nyíltan, személyre vaió tekintet nélkül bírált, de soha flem volt kicsinyes. Bár­milyen élesen vitázott is, el­lenfele mindig érezte, hogy Vlagyimir Iljlcs tiszteletben tartja véleményét, de megvéd) azokat az elveket, amelyek helyességéről meg van győződ­ve. Köztudott például, hogy „A baloldallság mint a kom­munizmus gyermekbetegsége” című könyvében élesen bírálta a brit kommunista párt veze­tőségét, elsősorban William Gallachert. Amikor a Komin­tern 11- kongresszusán talál­koztak, 1920-ban, Lenin meg­hívta otthonába. Hosszasan be­szélgettek, vitáztak, Isi-ki véd­te álláspontját. S amikor Gallacher 40 év múlva ismét felkereste Lenin lakását, a kis ebédlőben izga­tottan megszólalt: ,,Igen, itt találkoztunk, s ma is emlék­szem minden elhangzott szó­ra”. A látogatók könyvébe a következőket jegyezte be: „Mostam, 1960-as látogatásom visszaidézte 1920-at, amikor Lenin, az októberi forradalom által mozgásba hozott, a vi­lágot megváltoztató erők vezé­re kigyógyít.ott »gyermekbe­tegségemből« W. Gallacher, Nagy-Britannia Kommunista Pártjának elnöke, 1960. Július 20”. Lenin, aki az elvi vitákban szilárdságra nevelt — meg­Gyűjtőpálvázat 1970-ben is megrendezik az országos néprajzi és nyelvjá­rási gyfljtőpályázatot. A pá­lyamunkákat megyei és or­szágos szinten bírálják él. Pá­lyázhatnak önkéntes gyűjtők =s gyűjtőcsoportok, bármilyen néprajzi és nyelvjárási tárgyú, nyomtatásban még meg nem jelent eredeti helyszíni gyűjtést tartalmazó pályamunkákkal. A felnőtteknek július 31-lg kell a pályamunkákat beküldeni a megyei tanács művelődésügyi osztályára. Az értékes pálya­müveket beküldők között dí­jakat osztanak ki. hevében kölcsönös sértések is elhangzottak. Másnap volt, Klara Zetkin születésnapja, s barátai Heekert kérték meg, hogy köszöntse fel. Kategori­kusán visszautasította azzal, hogy Zetkin támadta öt. Vla­gyimir Iljícs is beavatkozott: „Heekert elvtárs, ön Német­országban helytelen politikái folytatott, ezért önmagára ha­ragudhat. Klara elmondotta, hogy rosszul politizált, Lehet, hogy talán nem volt megfelelő minden szava, de tegnap őrt is élesen és igazságtalanul * tá­madta őt. Simítsa hát el ina az egészet egy csokor virággal”. „Megtettem mindent, ami tő­lem tett — folytatta Heekert. — KlaCa megköszönte a gra­tulációt, átvette a Virágot ÍS, de szemével majd felfalt. Ami­kor visszamentéin a helyemre, Lenin tréfásan megszólalt: na ugye minden rendben volt,.<” Lenin mindig azonnal meg­érezte a feszültséget és idő­ben feloldotta azt egy tréfás megjegyzéssel, mosollyal, vá­ratlan kérdéssel. Antonin Zá- potocky csehszlovák elnök 1956-ban hivatalos látogatást tett Moszkvában. A Kreml- múzeumban járva felidézte, A2 is előfordul! hogy szem­tanúk igazítják helyre a sok éve lezajlott eseményekről ki­alakult, biztosnak hitt képet A Lenin látogatóinak neve tartalmazó könyvben példán: ez állt: „1922. október 4-én Le­nint felkereste A. Gramsei”. Amlkof Vendégeket kísértünk a múzeumba, rendszerint ezt is megemlítettük. Az októbe­ri forradalom 90, évforduló­ja alkalmából 0laS2 veterán­küldöttséget kísértünk. Itt Is elhangzott -ez a mondat. A múzeum munkatársát azonban halkan félbeszakította a ven­dégek egyike: „EZ tévedés. Gr amsei nem találkozott Le­ninnel”, Ugyancsak oroszul hozzátette: „Engedje meg, hogy bemutatkozzam, Umber-' to Terracclnl vagyok Három­szor találkoztam Leninnel, egyszer itt, a dolgozószobájá­ban, kétszer pedig lakásának ebédlőjében. A titkár feljegy­zése nem pontos. Gramsei va­lóban ezen a napon akarta fel­keresni Lenint, de megbetege­dett és kórházba vitték, ké­sőbb pedig már nem volt mód a találkozásra. Gramsei egész életében sajnálta ezt”. (Folytatjuk). Az V. nevelésügyi kongresszus fámáiból áisug'imk nevelési problémái Sok szó esik ma tfjŰ*4gUflk neveléséről, társadalmi gon­dokról és nem egyezer rneez- szetnenő következiíeféaeket vo- hunk Le néhány jelenségből, esetleg kirívó példából. Ah­hoz, hogy nevelési munkánkat perspektívájában határozzuk meg, mérlegetnünk kell ifjú­ságunk fejlődését és számí­tásba kell Vennünk a haté té­nyezőket. A ml ifjúságunk már bele­született a szocialista társada­lomba é* ebből köve,kezük, hogy természetesihek vesz olyan dolgokat, amikért a szü­lőknek és n a gys®U löknek vé­res harcot kellett vívniuk, Terrné-üzetee számára a szo­cializmus léte, az emberek egyenlősége. s.aa badsá g, a, az hogy a társadalom gondostkö- diik a fiatalokról, pályájukról, mii nitaleh et ősé gei kiről, fej 1 Qtf é - sükröl, szabad Idejük haerantís kitöltésének félté telei föl. nem utolsósorban tanulásukról, szórakozásukról. Mindez azon­ban nem Ilyen egyszerű. Van­nak gond jaitik és a bőség ko­sarából nem meríthet minden­ki annyit., amennytt akar. ha­nem be kell osztani és az előállításban való részvétel­nek megfelelően kell eloszta­ni. Ez viszont sokszor azit je­lenti, hogy várni kell, néha le kell mondani, nem utolsó­sorban meg kell küzdeni a jobbért, az előnyösebbért. Megváltozott Ifjúságunk igényszférája Is, hiszen a tu­dományos és technikai fejlő­dés mérhetetlen lehetőségei, produktumai, a tájéke,zódés roppartt mértékű szélesedése mind jobban mutatja a Lehe­tőségieket. Ebből ered, hogy mindenütt türelmetlenül ke­resd a jobbat, korszerűbbet, fejlettebbet és ez ragadja meg érdeklődését. Ugyanak­kor a felfogásban jelentkezik a törtJénetletlemség, az egyol-, dalú Szemlélet, annak elha­nyagolása, hogy milyen úton jutottunk el oda, a sok ter­mészetesen meglevőhöz és ho­gyan jutunk tovább. Vj szituációt teremtett és folyamatosan teremt a csalá­di élet alakulása, ennek gya­korlata. A családban Végbe­menő nagyon egészséges de- mokraitizál ódáéi folyamait a gyermek helyéi is megváltoz­tatja. Szabadabb lesz, na­gyobb aiz önál1 ósága, felelős­ségié magával és a társada­lommal szemben, részt kéül Vállalnia a család alkotó éle­téből. Ugyanakkor e közössé­gen kívül új közvetlen közös­ségek alakulnak ki és bennük ÉriöCiialí&ta tartalmú ifjúsági, gyermeki kapcsolatok. Ezek előnyös vattásainak erősítésé­ben. kibontakozásában segít­hetik a szülők és nevelők új Lfjúsáigüflkát­Korunk átmeneti kor és hozzájárul még a rohanó élet és fejlődés. Nem kétséges, hogy az ifjúság éllovasa en­nek és aki csökkenteni kíván­ja lendületét, sokszor heves kirobbanásait, az menthetetle­nül szembe kerül vele még akkor Is, ha éppen a szülője vagy nevelője. Az Új az esz* m,váratni átok. a divat, a mű* vésselek termékeny talajra Uil&Lnak a fiatalok körébon, Sokszor válogatás és kritika nélkül is. Jó az új iránti ér­deklődés. fogékonyság, de a realitást és Józanságot a fel* n őt leknek kell sugaLiimaniok, Megnő az Iskola szerepe és különböző, az ifjúsággal ing- Lalkozó intézmények felelőssé­ge. Nagyobb sze epei kapnak a bentlakásos és félbentla.ká- soe intézmények, de ezek »gm ki/áifOlagos nevetési tényezők. Nem volna ctkos az élet forga­tagából kiemelnil az ifjúságul és csupán az eszményeket lát­tatni véltük. Alapvető feladat a fiatalok felkészítése a kor* szerű Ismeretekben való el­igazodásra és kifejleszteni bennük a készségeket képes­ségeket arra, hogy új anyagot tudjanak feldolgozni és önál­lóan fejlődhessenek Ehhez kéld a jeleniégl iskolai tanu­lás kereteit megváltoztatni. az értékelés egyoldalú ismefet- jellegiét feloldani, a tanár- diák viszonyban az ön.tevé­kenységen alapuló együttes munkát megvalósítani. Sok­oldalúan korszerű és merész kezdeményezésre van szük­ség. A fiatalok felelősségének és öntevékeny munkájának fej­lesztésében kevés az előrelé­pés, pedig az iskolai demok­ratizmus, és ezen túlmenően a társadalmi igény csak ezen keresztül erősödhet. AZ Ifjú­sági szervezeti élet még sok­ban elmarad a kívánalmak­tól, A nevelői Irányítás túl aktív és túl operatívan kez­deményező és ezzel korlátoz­za az ötletes, fiatalos megol­dásokéit. Persze ebnek a fej­lesztése folyamatos m,unite gyUmutese tehet csak, Az egész iskolai életnek jel­lemzője az, hogy a fiatalok utasításokat kapnak, felada- tokkál Látják el ők«: a neve­lők és nekik azokat be keLl tartamok, vagy teljesíteniük Ebben benne vannak a ked­vezőtlenül befolyásoló ténye­zők, Ezt az új igény és vi­szony kialakításával lehetne közelebbivé és tartalmában hatékonyabbá tenni, Megér­tőbbé é» mesttsi/i'igilteiőbbé; na­gyobb megbecsülést és bizal­mat sugárzóvá tenni Ebben kell a jó nevetek példát mutató munkája. A fiatalok erkölcsi arcula­táról nagyon sok szó esik ■ Ar­ról, hogy a fel világosi'ás: ki végezze és hogyan, de nem szikkal jutunk előbbre. Az, is­kolának kell megoldania a lényegében kényesnek neve. aett kérdésit, Nem nagyszabá­sú akciókkal és demanstoaeL ókkal, hanem igen mély em­bert kapcsolatokkali A keve­sebb meghitt együttlét miatt kieső nevelési tevékenységet pótolni kell. Illetve átvállalni. Fz azt jeleníti, hogy érzelmileg közelebb kell kerülni a tanu­lókhoz és így alakítani erköl­csi arculatukat. E néhány gondolat csa.k ki­re,aiadott a sokból, de nagyon fotltos. hogy a fejlődés meg­felelő legyen. A nevelők mun­kájában nagy szerepet kap a nevetői hivatás és felkészü­lés, mely alkalmassá teszi őket az ifjúság szocialista em­beri jellemzőinek kiiim.uiükálá- séna, Az új nevelőnél nem elégséges a nagy tudás, de mély embert formálrtkésizségife Is szükség Van. Ezt pedig a nevelői pályára készülők ki* választásánál kell siaémba venni. Kmelyl Ferenc Mozi Az Arc — az emberi őszinteség filmje Színe*, egzotikus keleti tá­jakkal, nagyvárosokkal, s a keleti emberek különös szoká­saival ismerkedhetünk meg A japán feleség című szélesvász­nú, magyarul beszélő olasz filmben, «melyet április 16-tól 18-lg játszik a salgótarjáni November 7. Filmszínház. Az alkotást kellemes, könnyed hu­mor és irónia hatja ál. Komoly tanulságokkal is szolgál, ugyanakkor jó szórakozást nyújt. A filmet Gian Luigi Po- ildöfo rendezte. Zolnay Pál Új művét, az Arc című filmet április 19-tŐl 21-lg mutatják be. A film cse­lekménye 1944-ben, közvetle­nül Budapest ostroma előtt játszódik, Az alkotók kerülték a pátoszt, s az események he- roizáiását. Egyszerűen, őszln­Sstarms lm- td, az érsek vadkerti Ma gy ar—Csehszk Vák Barátsá Termelőszövet­kezet pártfii kára má nyolc éve áh ezen a posztom Korábban csúcsvezetőségj tit­kár volt, arriikor pedig füg­getlenítették a titkári beosz­tást, Szarvas Imrére esett a választás. — A tagság bizalma pedig kő- telez. Azt várják az emberek, hogy a párttitkár mihdenben példamutató legyen. A mun­kában, a tanulásban, magatar­tásban egyaránt. Magam is azért törekedtem arra, hogy elvégezzem a marxista-leni­nista esti egyetemet. Azért, hogy ne csak szervezzem az oktatást, hanem magam is ak­tívan kivegyem belőle a ré­szem. Amióta 1989-ben befe­jeztem a tanulmányaimat, azóta minden évben vezetek cgy-egy szemináriumot, tanfo­lyamot. Azt tartam, hogy az Nemcsak kötelesség NÓGRAD - 1970. április 16., csütörtök önképzés is egyik formája a iavábbtanulásnak — mondja i beszélgetés során, Az érsekvadkerti termelő­szövetkezetben az idén is két tanfolyamot szerveztek, A vl- léggazdaságtan tanfolyamát dr. Szabó Zoltán állatorvos ve­zette. A szemináriumra 14-en jártak a közös gazdaságból. A másikon, a magyar munkás­mozgalom története című tan­folyamon már 18-an vettek részt. Ennek volt a vezetője Szarvas Imre, — Ebben az oktatási évben több gyakorlati változást ve­zettünk be, Arra törekedtünk, hogy a gazdasági munkák megkezdéséig fejezzük be az oktatást, hiszen hozzám Is több brigádvezető járt. Ezért minden héten megtartottuk az előadásokat, bár, ebben Is volt némi változtatás. Míg korábban azt a gyakorlatot al­kalmaztuk, hogy az egyik hé­ten előadás volt. a másik hé­ten vita, most az előadást azonnal követi a vita. Az a meggyőződésem, hogy a köz­vetlen, kötetlen vita minden­képpen eredményesebb, Most például, ebben az oktatási év­ben, nálunk igen aktív vita alakult ki a Tanácsköztársa­ságról, az 1948-ös évek párt­munkájáról, az 1956-os ellen- forradalmi Időszakot megelő­ző és az azt kővető esemé­nyekről. Az előadáson számos helyi példát is említek. A Ta­nácsköztársaság Idejéről szóló előadásnál feldolgoztam a he­lyi direktórium tevékenységét, munkáját, az 1944-es éveknél pedig Sztraka Félix és Holl- mann Ignác munkásságát, ők ketten voltak azok. akik mint építőipari munkások, szak­szervezeti tagok tartották az összeköttetést Budapest és Er- sekvadkert között. Sajnos, a németek letartóztatták, és Sopronkőhidán kivégezték őket. A tanácsháza épületén tábla őrzi emléküket, össze­gezve elmondhatom, hogy ezek a helyi példák rendkí­vül érthetővé teszik az anya­got, élénkebb vitát Is válta­nak ki a hallgatók között. A beszélgetés során a fel­készülés módszeréről is érdek lődtem Szarvas Imrétől. A válasz egyszerű, de nagyon is érthető. — Az az anyag, amit egy- egy tanfolyamhoz, vagy elő­adáshoz kapunk kielégítő Ugyan, véleményen szerint mégsem elegendő. Feltétlen elő kell venni az egyetemen tanultak jegyzetelt, s azzal és az életből kapott példákkal kiegészítve élvezetesebb, ért­hetőbb lesz az előadás, jobban leköti a hallgatók figyelmét. Ha pedig ez így van, akkor elértük a célunkat, mind töb­ben ismerkednek a marxiz­mus— leninizmussal, ismerik meg a magyar és nemzetközi munkásmozgalmat. Előfordult, hogy a vita után még nem láttak tisztán a hallgatók. Ezért másnap, vagy később is, de megkérdezték; mondja csak Szarvas elvtárs, hogy is Van ez, vagy amaz. Tisztázat­lan felvetés, lezáratlan vita nálunk nem fordul elő. Eze­ket a módszereket tovább csi­szolva jövőre Új hallgatókkal Indítjuk ismét a pártoktatást, amin részt venni nálunk nem. csak kötelessége, de feladata is minden párttagnak. S. L. tén és keserűen tárják fél azokat az Okokat, mélyek á maroknyi ellenálló csoporto­kat egymástól is elszigetelték. Bepillantást enged a háborús Budapest utolsó „csendes” napjaiba: munkások, dláklá* nyok, nyilasok, leventeoktatök, ijedt járókelők, katonák, óvó­helyen síró csecsemők, rend- Őrbesúgők világa ez, egyikük sem tudja, ki a halálraítélt —, bárki meghalhat az ostrom alatt. Ebben a szorongó lég­körben próbál valamit tenni a fasiszták ellen a film fiatal hőse. Mér nem cselekedhet és még nem cselekedhet. Elbukik, névtelenül pusztul el, csupán arcát és emberi Őszinteségét ismerjük meg. S a film így állít emléket számtalan hason­ló, ismeretlen és önmagát fel­áldozó ellenállónak. Az Aurora cirkáló című szovjet film, amelyet a felsza­badulási filmsorozat 12, része­ként mutat be április 22-én a filmszínház, a nagy október eseményéről, Lenin szerepé­ről és a legendás hírű Aurora- hajóról szól. Nagy sikerű véradás Jól sikerült véradónapoí rendeztek a közelmúltban a megye több községében. Mát- ranovékon a község lakossá­ga a bányaüzemmel együtte­sen jelent meg a véradáson. Hozzájuk csatlakoztak a Ganz MAVAG mátranovákl gyár­egységének dolgozói. A mun­kások negyede lépett a vér­adók sorába. így Mátrano- Vák a járásban második hely­re került az értékelés során, Ugyancsak nagy sikerű vér- adónapot rendeztek Nógrádsl- peken, ahol mintegy 25Ö-en adtak vért. Ez országos szin­ten is kiemelkedő eredmény­nek számít és Nógrádsipek a megyében az első helyre ke­rült Legközelebb Varsányban kerül sor hasonló véradónap­\-Í

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents