Nógrád. 1970. március (26. évfolyam. 51-75. szám)

1970-03-12 / 60. szám

Dr. Nagy Ferenc Lenin a proletárforradalmak nagy stratégája X forradalom tervei — a szovjetek (VI.) Az oroszországi első — 1ÜU5-ŐS forradalomnak voltak olyan szervezetei, amelyek megalakulásuknak első percé­től kezdve a néptömegek for­radalmi igényeit és akaratát testesítették meg. Ezek a for­radalmi szervezetek a szovje­tek voltak. Amikor a századfordulót követő első években az orosz- orszugi forradalom oly szé­dületes sebességgel tjaladt elő­re es 1905 elején országszer­te sztrájkok, kemény osztály­harcos összecsapások követ­ték egymást, az ivanovó-voz- nyeszenszki textilmunkások • május 12-én kezdődött sztrájk­jához hetvenezer munkás csatlakozott. Az ivanovóiak küzdelme hosszan tartó volt. Egyetértésben, szervezetten folyt le, és a sztrájk során a munkások létrehozták a „Munkásmegbizottak Szovjet­jét”, amely az oroszországi munkásküldöttek egyik első szovjetjeként alakult meg. Ugyanabban az időben Moszk­vában, Pétervárott, Szarátov- ban, Kievben és az ország még sok ipari központjában alakultak szovjetek.- Ezekben a hetekben Lenin Géniben élt, ahová a cári ön­kény üldözése elől még 1903- ban volt kénytelen emigrál­ni. A forradalmi harcok fü­zében megalakult szovjetek tevékenységének hírére azon­ban 1905 novemberében visz- szatért Pétervárra, hogy köz­vetlenül részt vegyen a for­radalomban, hogy a forradal­mat vezető párt élére álljon, hogy előkészítse és irányítsa a tömegek fegyveres felkelé­sét. Az első orosz forrada­lom beérett gyümölcsei: a munkás-, a katona-, a vas­utas-, és a parasztküldöttek szovjetjei mint a forradalmi nép alkotásai ekkor már ha­talmi szervekként működtek. Nyomdákat foglaltak le a for­radalmi nép céljaira. Letar­tóztatták a cári rendőrség­nek a forradalommal szembe­helyezkedett tagjait. Elkoboz­ták és a nép céljaira hasz­nálták a kormányhivatalok pénzét. Határozatokat, rende- leteket, utasításokat adtak ki a forradalmi tömegek érde­kében. Valóságos melegágyai, szervezői és irányítói, köz- pontjai lettek a proletárforra­dalomnak. Történelmi értékelésüket adva Lenin azt mondta róluk, hogy . a munkásküldöttek szovjetjei a közvetlen tömeg­harc szervei. A sztrájkhare szerveiként jöttek létre. Szük­ségszerűen igen hamar a kor­mányzat ellen vívott általá­nos forradalmi harc szervei­vé váltak. A fejlemények folytán és a sztrájkról felke­lésre való áttérés következ­tében, feltartóztathatatlanul a felkelés szerveivé változtak. ’ (Lenin összes Művei 11. kö­tet, 113. oldal, Budapest, 1954.) A szovjetek forradalmi te­vékenységének, az első orosz forradalomban betöltött sze­repének vizsgálata során Le­nin feltárta ezeknek a szer­veknek a történelmi jövőjét. Rámutatott, hogy amíg az ön- kormányzat csak a proletár- hatalom győzelmének az ered­ménye, pontosabban Követ­kezménye lehet, addig a szov­jetek a forradalom előkészí­tésének, a proletariátus és a köré tömörülő összes dolgo­zók harcának a vezető szervei, ként működnek. A svájci emigrációból való hazatérése előtti napokban „Feladataink és a munkáskül- döttek szovjetje” című leve­lében azt írta: „Lehet, hogy tévedek, de szerintem (hiá­nyos és csak «-papírokból« merített értesüléseim alapján ítélve) a munkásküldöttek szovjetje politikai szempont­ból az' ideiglenes forradalmi kormány csírájának tekin­Néprajzi szempontból országosan egyedülálló népművészeti gyakorlati oktatást honosítottak meg a kapuvári gimnázium­ban. Évente mintegy 100 diáklány ismerkedik a hímzéssel. A tanórának különleges hangsúlyt ad az a tény, hogy a kiveszőfélben levő — valamikor nagy hagyományokkal rendel­kező — rábaközi népi hímzés motívumait felkutatják és megőrzik. Kikerülve az iskolából sok leány választja élet­hivatásának a népművészetet. Többen a háziipari szövetke­zetben folytatják a gyakorlati órákon tanultakat. Képünkön: Kovács Lajosné népművésztől tanulják a „cér- nával-írást” a kapuvári gimnazista lányok. (MTI fotó — Jászai Csaba felv.) 4 NÖGRÁD - 1970. március 12„ csütörtök tendő. Véleményem szerint, a szovjet feladata, hogy minél előbb kikiáltsa magát az egész Oroszország ideiglenes forra­dalmi kormányává, vagy (ami ugyanaz, csak más formában), hogy megalakítson egy ideig­lenes kormányt.” (Lenin ösz- szes Művei, 12, kötet 59. ol­dal, Kossuth, 196 C.) Amikor azután 1917. őszén az oroszországi helyzet forra­dalomra érett és ezúttal vég­érvényesen napirendre került a proletárállam kérdése, Le­nin abból indult ki, hogy „a munkás-, katona-, és paraszt- küldöttek szovjetjei alkotlak az új államapparátust, ame­lyet a néptömegek forradalmi alkotó ereje hozott létre. Így is történt, 1917. novem­ber 7-én a pétervári Forra­dalmi Katonai Bizottság ki­áltványt intézett „Oroszor­szág polgáraihoz”, amely ki­áltványban Lenin közölte, hogy az ideiglenes burzsoá kormányt megfosztották ha­talmától. Egyben bejelentet­te, hogy az egész államhata­lom, a munkások és parasz­tok küldöttei petrográdi szov­jetje szervének — a petrog­rádi munkások és katonák élén álló Forradalmi Katonai Bizottságának a kezébe ment át. Pár órával később, még az éjszaka folyamán, a Szmol- nij-intézetben összeült mun­kás-, paraszt- és katonakül­döttek szovjetjeinek II. ösrz- oroszországi Kongresszusa és átvette a Forradalmi Katonai Bizottság kezéből a hatalmat. A kongresszus az emberiség történelme legnagyobb vív­mányaként összegezte, hogy „Minden helyi hatalom a munkás-, katona- és paraszt­küldöttek szovjetjeire száll át, amelyeknek kötelessége a va­lódi forradalmi rend biztosí­tása.” A kongresszus elfogadta az emlékezetes dekrétumokat és életre hívta az első szovjet kor­mányt, a Népbiztosok Taná­csát, amelynek élére Lenini választották. A szovjetek az SZKP ve­zetésével azóta új történel­mi korszakba vezették el a szovjet népet. As isiás s AZ ISI ASZ az ülőidegnek a megbetegedése. A népesség körében az ülőideg megbete­gedése igen magas százalék­ban szerepel a kórházak be­teganyagában, fürdőintézetek­ben szintén. Előfordulása a 35—55 évesek között a leggya­koribb. Tekintsük át az isiász tüneteit, okait és kezelését . Fő tünete valamelyik alsó végtagi heves fájdalom, ami a deréktájról vagy a fartáj­ról sugárzik lefelé, végig az egyik oldali alsó végtagba.. Kétoldali isiász nagyon rit­ka. Gyakran a tüneteket évekkel vagy hónapokkal meg­előzőleg, átmeneti, hosszabb- rövidebb időtartamú deréktáji fájdalmak jelentkezhetnek (lumbágó, hexenschuss). Leg­gyakrabban az Ilyen bevezető tünetek után valamilyen hi­bás gerincmozgás, hirtelen előrehajlás, súlyemelés, meg­terhelés közben heves fájda­lom hasít a deréktájba és bi­zonyos idő után lesugárzik valamelyik alsó végtagba. Leggyakrabban a végtag hát­só részén, vagy külső oldalsó részén, ritkábban a végtag belső részén. A fájdalmat a lábfej vagy lábszár valame­lyik részének a zsibbadása követheti. A beteg gerince át­menetileg elferdül, a deréktá­ji és háti izomzat valamelyik oldalon vastag kötegként megfeszül. Erőlködés, széke­lés, köhögés, tüsszentés a fáj­dalmat fokozza. Előrehajlás vagy fekvő helyzetben a nyújtott alsó végtag felmelése heves fájdalomfokozódást vált ki az ülőidegnek a nyújtása, húzódása következtében. Fek­vő helyzetben — különösen lapos, kemény fekhelyen, a fájdalom csökken. Az ülőideg lefutása mentén a felülete­sebben fekvő idegpontok nyo­mása heves fájdalorrfmal jár. JÓ PÁR ÉVTIZEDDEL ez­előtt az isiászt az ülőideg „megfázásos” betegségének, reumatikus bántalomnak, ideggyulladásnak tartották. Kétségtelen, hogy több oka lehet az ülőideg fájdalmá­nak, pl. ideggyulladás, az ideg valamelyik gyökerének daganata, vagy környékének daganatos nyomása, vagy az ágyéki csigolyák rendellenes helyzete, de az esetek döntő többségében, legalább 80 szá­zalékban az ok az ágyéki csi­golyák közti porckorongnak a megbetegedése. Mind gyakrabban olvashat­juk orvosi leleteken: „Lum- balis discopthia”, „Discopathia L. V.” A lumbalis szó ágyé- ki-t (deréktáji) jelent, discus — korong, discopathia — porckorongbetegség. L. III, vagy IV, vagy V. discopathia = a lumbalis (L.) hármas, vagy négyes, vagy ötös csi­golya alatti porckorong be­tegsége. Ez az ok, ami az isiászt, mint tünetet okozza. A csigolyák közti porcko­rong a csigolyatestek között van. Két fő részből áll: kí­vül körkörösen futó. gyűrűt alkQtó, erős, rugalmas ros­tokból, belül kissé kocsonyás magból. A porckorongok te­szik lehetővé gerincünk meg­felelő, szükségszerű mozgásait, Legnagyobb tehernek az ágyé­ki csigolyaszakaszon vannak kitéve, s talán legkedvezőt­lenebb a helyzete a fix, nem mozgékony keresztcsont és a fölötte levő ötös ágyéki csi­golya között. Az élet folya­mán a szervezetben bizonyos „kopásos” jelenségek mutat­kozhatnak. Harminc—negyven év között a porckorong ros­tos gyűrűje veszít a rugal­masságából, laposabbá válik, „megkopik”, degenerálódik, kisebb repedések lehetnek rajta, hátra-oldalfelé türem- kedhet, csúszhat vagy a ros­tos gyűrű repedésén egy hir­telen megterhelő emelésnél a porckorong belső magja ki- sérvesedik. Ez a porckorong­sérv. AZ ÜLÖIDEG a csigolya­ívek által alkotott gerinc­Ifozzíisztflás Komoly zene-komolytalanul? „Zenéi életünk három tétel­ben” címmel a közelmúltban cikk jelent meg Molnár Zsolt tollából. Az írás nagy szakavatott- ságra vall, megyénk zenekari kultúrájának válságos helyze­tére utal. Személy szerint engem — de bizonyára sokakat még kí­vülem — megelégedéssel, megnyugvással tölt el, mert hosszú évek óta most kerül­tek először nyilvánosságra ze­nei életünk problémái, visz- szásságai. Engedtessék meg nekem, hogy Molnár Zsolt írását ta­pasztalataimmal megerősít­sem, alátámasszam. A cikkíró említést tesz Sal­gótarján régebbi — és nem is akármilyen — zenei éle­téről... Egy példa erre: jó­magam — és hasonlóan más is — csak próbajáték után kerülhettem Budapestről a salgótarjáni bányai szimfo­nikus zenekarba. Szerződéssel köteleztek heti két próbára. Komoly munka folyt. Az acél­gyáriaknál hasonló működési szabályzat érvényesült. A két zenekar között nemes versen­gés alakult ki, zenei életünk pezsgett, sokat utaztunk vi­dékre, nem egyszer Budapest­re is. A megye, a város ak­kor sem tartott kapcsolatot az együttesekkel, de erre nem is volt szükség, mert azok igen komoly anyagi és erkölcsi alappal rendelkeztek. A fent említett cikk utal a zenekar elnevezésére is. Pla­kátokon számtalanszor olva­som: a „megyei művelődési központ szimfonikus zeneka­ra”. Ez igen... Jó hangzású, nagyszerű név.... de mi van mögötte...? Semmi. Azaz, mé­gis ... Cipelés. Évenként egy- szer-kétszer a zeneiskolából — a járókelők derültsége kö­zepette — libasorban cipeljük a nagy bőgőket, dobokat, kot­tatartókat stb. és hangverseny után gyorsan vissza. Állandó próbateremről, szükséges kel­lékekről, próbalehetőségről szó sincs. Komoly lelkifurdalás gyö­tör a „salgótarjáni szimfoni­kus zenekar” elnevezés miatt is, mert önámításnál, a kö­zönség félrevezetésénél ez sem több. E tényt a febru­ár 20-i hangverseny — mint annyiszor — ismét igazolta. Kampányszérűség, a kisegítők (kb. , 10—12 fő) próba nélkü­li „beugrása”, szokatlan akusztika, a helyszíni próbák hiánya jellemezte. illetve ütötte rá bélyegét az említett koncertre. Persze Virág Lász­ló karmestert csak dicsérni lehet hallatlan erőfeszítéséért és bátorságáért, Mező László gordonkaművészt ugyancsak nagy elismerés illeti a zene­karral szemben tanúsított el­néző, jóindulatú magatartásá­ért. De hát akkor mégis hol a baj? Ki a felelős mindeze­kért? Egyszerű a felelet: a mostoha körülmények... Ki, vagy kik segíthetnének ezen... Molnár Zsolt többször említi cikkében az illetékesség fo­galmát. - Én sem mondhatok mást. El kellene gondolkod­ni a bajokon és sürgősen vál­toztatni a helyzeten. Megyénk hihetetlen gyorsan fejlődik minden tekintetben, csak ép­pen zenekari kultúrája kul­log. Gondolkodni kell a me gye három zeneiskolájának jövőjéről, az onnan kikerülő tehetséges fiatalok sorsáról. Egy zenekarra való már el­távozott. Vajon miért? Ál­lítsuk meg a sort, minél előbb! Komoly zenét hirde tünk, de komolytalanul csi­náljuk. Közönséget szeretnénk megnyerni ügyünknek, de ha nem változtatunk a hosszt) évek gyakorlatán, a meglevőt is elveszítjük. Milliókat ál­doztak a megyei művelődési központ felépítésére, csak egy kis hányadát kellene áldozni a belső tartalom gyarapításá­ra. Valószínűleg kívülem még sokan érzik az ügy komoly­ságát, fejlődő városunk, me­gyénk zenei életének visszás­ságát. Ezért javaslataikat, észrevételeiket ne rejtsék vé­ka alá. Nagy lépést tennénk előre, ha megvalósulna, meg­valósulhatna a nemcsak üres névvel tetszelgő, hanem er­kölcsileg és anyagilag meg­alapozott, belső tartalommal rendelkező salgótarjáni szim­fonikus zenekar. Borsányi Mátyás csatornában több ideggyökér­ből szedődik össze. Az ideg­gyökerek a porckorongok mö­gött — oldalt vannak. Kilép­ve a gerinccsatornából és a csigolyák közül, bonyolult idegfonatos átrendeződés után összeszedődnek az egy vastag ülőideggé, ami végighalad a deréktól lefelé az alsó vég­tagban. A már említett csi­golyaközti porckorongbeteg­ségnél a porckorong alácsú- szik, alásérvesedik az üiőideg valamelyik gyökere alá, s ezt nyomja, kifesziti, s attól füg­gően, hogy melyik porckorong beteg és melyik ideggyöke­ret nyomja, különbözők lesz­nek a vizsgálatnál észlelt tü­netek is. A beteg csak a he­ves fájdalmat érzi deréktól le­felé az alsó végtagban, jelzi a fájdalom lefutásának he­lyét, esetleg érzészavart, moz­gászavart stb. Az orvosnak a vizsgálatokkal el kell dönteni a kórok milyenségét és pon­tos elhelyezkedését. Ilyen vizsgálatok lehetnek többek között a gondos reflexvizsgá­lat, érzésvizsgálat stb. Rönt­genfelvételek a porckoron­gokról, csigolyákról, a lumba- lisan vett agyvízvizsgálat (lumbalis punkció útján) stb. AZ isiasz kezelése — mint minden más beteg­ség kezelése — kettős célza­tú. Megszüntetni a betegség okát (oki therapia), s javítani, enyhíteni, szüntetni a beteg­ség tünetét, a fájdalmat (tü­neti therapia). Döntő fontos­ságú a beteg fektetése, lapos, kemény fekhelyen. Ez előse­gíti a kitüremkedett porcko­rong visszacsúszását. Ugyan­ezt a célt szolgálják a fürdő­kezelések, különösen a súly­fürdő. A bántalmazott ideg­gyökér környékére, feszes, ágyéki izomzatba érzéstelenítő injekciók adhatók. A beteg porckorong és ideggyökér duzzadtságát salicyl-készítmé- nyek, mellékvesekivonatok csökkentik. Amennyiben a különböző gyógyszeres és fizikotherápiás beavatkozások hosszabb idő alatt sem vezetnek megfelelő eredményre, vagy a tünetek már többször kiújulnak, úgy az említett porckorong sérve- sedését meg lehet műteni, fel­szabadítani az ideggyökeret a nyomás alól. A műtét veszély­telen, ma már a csontos ré­szek, csigolyaívek és a ke­mény hártya sértése nélkül ki lehet szedni a porckorong kisérvesedett részét. Műtét után a beteg azonnal meg­szabadul a fájdalmaktól. A műtét a kis idegsebészeti mű­tétek közé tartozik. Dr. Sarkadi Nagy Endre idegoszt. vez, főorvos A férti, aki „nővé*’ változott, férfi maradt Sir Roger Ormrod, a londo­ni High Court (Legfelső Bí­róság) elnöke úgy döntött, hogy az ember nemét műtéttel nem lehet megváltóztatni. Az ötven­éves Arthur Cameron Cor­bett és a 34 éves April Ashley (született: George Jamieson) házasságát ezért érvénytelen­nek nyilvánították. Jamieson 1960-ban műtétnek vetette alá magát, felvette az April Ashley kisasszony ne­vet és három évvel később feleségül ment Corbetthez. aki most a házasság érvény­telenítését kérte, mert Aprill. azaz George még mindig férfi. Tizenhatnapi tárgyalás után, amelynek során kilenc orvósszakértő mondott véle­ményt, Sir Roger döntése ez volt: „Egyedül olyan esetek­ben lehet szó a «nemek meg­változásáról«, amikor a szülés után a nem meghatározása té­vesen történt, amit később észrevesznek és helyreigazí­tást kell tennünk.” „Miss” Ashley „transz­szexuális” — női lény, férfi testben. Ilyen embereknél mű­téti beavatkozással meg lehet ugyan lelki jelenségeket szün­tetni. a nemet azonban nem tudják megváltoztatni.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents