Nógrád. 1970. március (26. évfolyam. 51-75. szám)

1970-03-12 / 60. szám

AZ OLVASÓK Elismerő sorok Alábbi levelem, illetve közenlikti írásom szive« közzé­tételéi kérném b. (apjukban, ügy erzem, nemcsak saját ma­gam, de Salgótarján dolgozói­nak nagy tömegével és vélemé­nyével egyezik. —« Városunk tanácsának ügyes-bajos dolgát 25 éve inté­zi Stark Ferencné szervezési főelőadó Hihetetlen ambíció­ja. akaratereje, és munkaszere­tete mellett, az emberi szere­tet és humanitás sok-sok toká­val lehet jellemezni őt. Fárad­hatatlan asszony- A felszaba­dulást követő idők, sok és nagy problémáinak megoldásában, segítségadásban a kiútkeresés­ben mindig megtalálta a jó és helyes utat. és az eredményt jelentő végrehajtást. Jó magam, és úgy érzem so­kad mások is — egy-egy min­ket közelebbről kedvezően érintő kérdés elintézését kő­vetően — elfogultabban mond­juk el a jó véleményt róla —. de úgy érzem, ha ez Igaz — nagyon sokan vagyunk a vá­rosban. akik e jó véleményűek táborába beletartoznak. Ta­nácsa, információja és intézési foka mindig biztos alapokra épül. Nála nem fordul elő, hogy ok nélkül az emeleti vagy földszinti szobák vala­melyikébe küldi a hozzá for­dulókat. Van türelme a meg­hallgatásra és van tudása az intézkedés megtételére. Hiva­talban és utcán egyaránt köz­vetlen és barátságos ‘—. pe­dig valószínű, neki is van egyéni problémája. 25 évi munkásság egy város szolgálatában nem kis idő! Emlékezetes különösen akkor, ha ez a negyedszázad ered­ményekben gazdag és emlékek, ben szép, tartalmas mozzana­tokkal telt el, Stark Ferencné ma is fárad­hatatlan asszony. Ma sem tü­relmetlen — és 25 év után sem teszi alacsonyabbra a mércét munkájában. Szereti a várost, szereti annak dolgos, harcos népét, és szereti látni a saját maga és hasonló önzetlen em­berek eredményt mutató mun­kasikerét. Úgy érzem e tulaj­donságok miatt szeretik őt városszerte. Sokakkal együtt kívánom, legyen továbbra is ereje, türelme és szeretete még sokáig E nagy jelentősé­gű centenáriumi ünnepi év­fordulónk alkalmával ezt kí­vántam elmondani Stark Fe- rencnének M. János Salgótarján, Csizmadia út Miért szennyezi a városközpont levegőjét a Centrum Aruház és a posta kéménye? öt éve már, hogy a város- központban elkezdődött a táv­fűtés. és az azóta épült új létesítményeket is bekapcsol­ták a hálózatba. Lényegesen megjavult a városközpont le­vegője. Amennyire örültek az itt élők a levegőszennyeződés csökkenésének, annyira bosz- szankodnak is a fent említett két objektum által okozott füst és korom miatt. Külö­nösen a téli hónapokban van ez így, nagymértékű a kör­nyéken a korom lerakódása. (Ezt a kormot „élvezi” egyéb­ként a NÖGRAD Szerkesztősé­ge is). Ez a két üzem igen nagy anyagi áldozátot hoz egyéb­ként kazánparkjának karban­tartására, és egyáltalán nem gazdaságosabb kazánjainak üzemeltetése, mint a távfűtés. A posta és az áruház távfű­téssel való ellátását már ere­detileg is tervezték, de ért­hetetlen módon a mai napig még a bekapcsolásra nem ke­rült sor. Kérem az illetékeseket, hogy a városközpont egészségi helyzetének javítása érdeké­ben, a levegőszennyezettség csökkentése céljából mielőbb tegyenek hathatós intézkedé­seket. Egyébként a készülő­ben levő törvényes rendelke­zések a jövőben lehetővé fog­ják tenni, hogy az ilyen szeny- nyező berendezések tulajdo­nosait a hatóságok megbír­ságolják, márpedig a mielőb­bi átépítéssel a büntetés el­kerülhető. Kovács István Salgótarján Fejlesztenek. ele meg- gondokkal küzdenek a nógeadinegyeei ktsz-hen Valamikor két évtizeddel ezelőtt alakult meg a nóg­rádmegyeri Szegkovács Ktsz. A régi hegyoldalban dolgozó cigány szegkovácsok tömörül­tek szövetkezetbe. Azóta év­ről évre fejlődött ez a szövet­kezet és szaporodott a létszá­ma. Olyan termékeket gyár­tottak, amire szüksége volt a népgazdaságnak és másutt nagyüzemekben nemigen termelték. A sínszegből pél­dául exportáltak is időköz­ben. A létszámhoz viszont új profilok is kellettek. Épület­bádogos-termékeket, drótfona­tot is gyártottak. 1969-ben már 25 millió forintos terme­lési értéket ért el az időköz­ben nevét nógrádmegyeri Vas- és Fémtömegcikkipari Ktsz- re változtató szövetkezet. Kez­detben dróthiány, tavaly vi­szont már a drótfonat-meg­rendelések hiánya gátolta munkájukat. Emiatt egy év alatt termelésük csaknem 4 millió forint értékkel csök­kent, ugyanakkor 32 dolgo­zó mondott búcsút a szövet­kezetnek. Nem csoda. A drót­fonat a szövetkezet termelé­sének 60 százalékát jelentet­te és az igénycsökkenést nem tudták hirtelen más termé­kekkel pótolni. Ennek a szak­mai felkészültség hiánya is gátat vetett. Új üseinházban A szövetkezetnek a régi, el­avult műhelyekből ki kell te­lepülnie. Ez a másik gond. Egyelőre valamennyi üzem­részben zsúfoltságot tapasz­taltunk. Ez balesetveszélyes is. Mégis, az elmúlt évben ked­vezően zárták az évet, a ki­osztásra kerülő nyereségré­szesedés tíz százalék, tehát valamivel több mint egyha­vi átlagkereset. Tervezik már az új üzem- házat, amire 12,5 millió fo­rintot fordítanak, ebből 4,3 millió a saját erő, de hozzá­járul a megyei tanács és az OKISZ is. Három lépcsőben készítik majd el az új telep­helyet. A terveket a Kisipari Szövetkezetek Fejlesztési -Be­ruházási Vállalkozása készíti, a kivitelező pedig a szécsényi Termelőszövetkezeti Építő­társulás lesz. Több 12x24 m- es üzemcsarnok szerepel a tervben, és ha elkészül ez a beruházás, a jelenlegi 165 fő termelő létszámmal szemben, mintegy félezer dolgozót tud­nak majd foglalkoztatni. A beruházás átadása és az át­költözés' szakaszosan történik. Természetes, erre a fejlesztés­re még fel kell készülni. Egyelőre az idei termelés is gondöt okoz. Az idén százezer darab ház­tartási szeneskannára van szerződésük, de az igény en­nél nagyobb lenne. Ezenkí­vül csatornatartó vasakat, csőbilincseket és egyéb al­katrészeket Is gyártanak. Nagy mennyiséget rendeltek az idén a régi, hagyományos termé­kekből, sínszegből, rácshegy­ből és ácskapocsból is. Ezen­kívül még gyártanak 2,5 má­zsától 4 tonna teherbírásig terjedő emelőhorgokat is a Budapesti Kéziszerszámgyár számára. A kovácsok mintegy 90—95 százalékban hulladék- anyagot használnak fel. ök panaszkodnak a hirtelen jött koksz áremelkedésére, ami megnövelte a termelési költ­ségeket és így egy-két ter­mékük a szerződött árral szemben, veszteségessé vált. A szövetkezetnél hát excen- ter-prést iizmeltetnek. Itt ké­szülnek a ferde alátétek, cső- bilincsek. redőnyvasalások és eevéb alkatrészek. Kooperá­cióban alumíniumalkatrésze­ket is gyártanak. Salnos. gva- kori az alapanyaghiány. Ami­kor ott jártunk, arról panasz­kodtak, hogy megrendelésük ugyan van, de a préseknél csak mintegy két hétre való anyaggal rendelkeznek. Ennek az az" oka, hogy a megrende­lést később kapták, mint ahogy az alapanyagot kellett volna megrendelni, illetve biz­tosítani. x Ha jól számolnak... A szövetkezet a községben szociális gondokat is megold. Ma már büszkék árrá, hogy egész új, modern házsor bi­zonyítja a szövetkezeti dolgo­zók jólétét. Jelentkező mun­kaerő is mindig akad. Az ó foglalkoztatásuk csak az új telephelyen válik lehetővé. Erre azonban még fel kell készülni. Gépesítésük megkö­vetelné a jó szerszámellátást. Sajnos, a szövetkezet nem rendelkezik kellő mennyiségű szerszámgyártó géppel, ezért a szerszámkészítők sokat küsz­ködnek. Vita van azon is egyenlőre, hogy mi lenne ol­csóbb. Kooperációs szerződést kötni egy más vállalattal vagy szövetkezettel, a szük­séges szerszámok gyártására, vagy gépeket beszerezni éS helyben gyártani a szükséges szerszámokat. Ha jól számol­nak, akkor az előbbit választ­ják. Egy-egy szerszámgyártó gép értéke ugyanis sokkal nagyobb, mint az az összeg amit a kész szerszámokért kellene kiadni. Később, talán a felfejlesztés után, az az út járható, ami mellett most kar­doskodnak. Megrendeléssel tehát az idei évre jól el' van látva a szövet­kezet. Ehhez hozzájárult az is, hogy nagyobb igény futott be a régi, hagyományos ter­mékre. drótfonatra. Az anyag- ellátást kell jobbá tenni, és ha átmeneti időre is, de meg­oldani a gépek szerszámellá- tottságát. Csak így teljesít­hetik az éves tervet és készül­hetnek fel a nagyobb fejlesz­tésre. Kedves Szerkesztőség! Kérjük, szíveskedjenek lap­jukban hálás köszönetünket nyilvánítani mindazoknak, akik részünkre gyors segítsé­get nyújtottak az iskola és a nevelői lakás tetőszerkezeté­nek beomlásakor. Amint már pénteki szá­mukban megjelent, a járási művelődésügyi osztály és a Kisterenyei Általános Iskola igazgatósága azonnal gondos­kodott a gyermekek tanulási lehetőségéről 'és felajánlott egy helyiséget nevelői ’akás- nak is Kisterenyén. A Vizslás! községi Tanács és a Kisterenyei Állami Gaz­daság azonban azzal, hogy helyben, azaz Vizslás Üjlak- pusztán lakást biztosított ré­szünkre, egyrészt lehetővé tette, hogy ml nevelők együtt utazhatunk tanítványainkkal a kisterenye-bányatelepi is­kolába, ami 6—10 éves gyer­mekekről lévén szó. nagyön is szükséges. Másrészt, jobb lakáskörülményekhez jur.atott bennünket. Köszönjük az ed­dig kapott gyors segítséget. Szabó Sándor nevelő Divatlevél A legtöbb no otthonáoan is nad­rágot visel. Elegáns öltözék, ha a nadrág anyagából féleombig érő tunika is készül, melyet önálló ruhaként is használhatunk. Nadrá« gos öltözékben vendéget is fogad­hatunk, de ma már szórakozóhe­lyekre is viselhetjük. Ezekhez stí­lusos kiegészítő a többsoros, gyöngyszemekkel kombinált arany, vagy ezüsthatású lánc és a ma már sokféle mintázatban kapható fém­öv. Esetleg övcsat helyett egy nagy méretű cizellált, vagy köves tű is alkalmazható vagy nagy gyöngy, illetve kőberafeásos klipsz. A divat már évek óta fiatalos, nyu­godtan elmondhatjuk, hogy min­denki mindent viselhet. Mégis, a tizenévesek bizsuviseléséhez ta­nácsot kell adni. Számukra di­vatosak a fémövek, a többsoros fémláncok, sőt hosszabb sorokat is hordhatnak. Viselhetnek karkötőket, tűket, gyűrűket. Azonban a strasszék- szerek nem az Ő korosztályuknak való még színházban sem: Divatbemutatókon gyakran mond­ják egy ruháról, hogy reggeltől estig hordható. Es ez így is van, csak más-más divatékszert visel­jünk hozzá. A nappal viselhető bi­zsukat már felsoroltuk. Most a délutáni látogatásoknál, szórakozó­helyekre alkalmas divatékszereket mutatjuk be. Már említettük, hogy egyéni ötletességgel a bizsuk va­riálhatók. Például a nappal hor­dott többsoros ifémláncokat dél­után egy tűvel összefogva keleties hatású ékszerként viselhetjük, vagy nappal saját, vagy bőrövvel hordott ruhákra övcsat helyett egy, vagy több köves tűt teszünk. Finomabb mintázatú fémövet is alkalmazhatunk, a színes kő­gyöngyöket délutánra is ajánljuk. Klipszek közül a nagy gyöngysze­met. a gyöngy-, vagy színes kő- berakásos és áttört mintázatú, nagy méretű klipszeket ajánljuk. Függő, fürtös, gazdag klipszeket csak este viseljünk. A sálat fejre is csavarhatjuk turbánszerűen és ha beletűzünk egy tűt, keleti ha­tást érhetünk el. A ROKKANTNYUGDÍJAS VALLALHAT-E MUNKÁT? A rokkantsági nyugdíjas is ugyanazon feltételekkel vál­lalhat munkát, mint az öregségi nyugdíjas. Emiatt nyugdi­ját csökkenteni, vagy szüneteltetni nem lehet mindaddig, amíg munkahelyén egy naptári évben munkabére nem éri el a 6000 forintot. Természetesein, ha év közben történt a nyugdíjaz­tatása, annyiszor 500 forinttal kereshet kevesebbet 6000 forint­nál. ahány hónapra még nem kapott rokkantsági nyugdíjat. Ol­vasónk például február végével ment nyugdíjba, tehát nyil­ván a két hónapra 500 forinttal számítva 1000 forint az az összeg, amennyivel kevesebbet kereshet. Ez sem szolgálhat azonban okául annak, hogy alkalmaztatását megtagadják. A jogszabály szerint ugyanis, ha a rokkantsági nyugdíjas eléri a 6000 forintot — egy naptári évre számítva — de to­vábbra is munkaviszonyban van. akkor a keresetösszeget meghaladó időre a III. rokkantsági csoportnak megfelelő nyugdíjnak az egyharmadát kaphatja. Balesetből kifolyóan előállt rokkantság miatt pedig a baleseti rokkantsági nyug­díj III. csoportnak megfelelő összeg felét lehet kifizétmi. • TSZ-TAGOK KÖTELEZŐ KÖLCSÖNÖS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSÁRÓL SZÜLŐ RENDELKEZÉSEK ALAPJÁN JÁRÓ NYUGELLÁTÁSOK KIEGÉSZÍTÉSE Több olvasónk kérelme jutott el hozzánk, hogy ezzel a kérdéssel részletesen foglalkozzunk. A későbbiekben egy-egy kérdés kapcsán ismertetni fogjuk, de itt most csupán M. P. olvasónknak adunk választ, aki az 1966. évi 30. számú tör­vényerejű rendelet alapján a múlt évben rokkantsági nyug­díjba ment. Azt elmulasztotta megírni, hogy Üzemi baleset­ből történt-e a rokkantságának megállapítása. Mindenesetre mindkét címen megadjuk a választ: A nem üzemi baleset által oxozott megrokkanás alap­ján járó rokkantsági nyugdíjnak: — az I. rokkantsági csoportban havi 530 forintot el nem érő összegét 530 forintra; — a II. rokkantsági csoportban havi 490 forintot el nem érő összegét 490 forintra kell kiegészíteni; — a III. rokkantsági csoportban havi 460 forintot el nem érő összegét 460 forintra kell kiegészíteni. Az üzemi baleset (foglalkozási betegség) alapján járó rokkantsági nyugdíjnak: — az I rokkantsági csoportban havi 750 forintot el nem érő összegét 750 forintra; :— a II. rokkantsági csoportban havi .700 forintot ei nem érő összegét 700 forintra; — a III. rokkantsági csoportban havi 650 forintot el nem érő összegét 650 forintra kell kiegészíteni. * JÁR-E JUBILEUMI JUTALOM, HA A KORÁBBI MUNKAVISZONYOKAT MOST SZÁMÍTJÁK BE? Cs. G. olvasónkkal munkahelyén közölték, hogy jubi­leumi jutalomra csak a jövő évben lesz jogosult, mivel 1965. január 1-én nem volt olyan 5 éves folyamatos munkaviszo­nya,- mint amelyet a 33/1964. Korm. rendeletben foglalt előírás megkíván. Olvasónk kérdezi, milyen rendelet alapján történt az ő elutasítása, amikor hasonló munkaviszonnyal rendelkező dolgozónknak a korábbi munkaviszonyban eltöltött idejüket összeszámították, és megkapták a 25 éves jubileu­mi jutalmat. ' Olvasónkkal szemben nem jártak el helyesen a válla­latnál, ezért forduljon panasszal a munkaügyi döntőbizott Sághoz. A vállalat által említett 33/1964. (XII. 18. Korm. számú rendelet 18. § (3) bekezdésében foglalt korlátozás nem vonatkozik azokra a dolgozókra, akik korábbi munka­viszonyaik beszámítását 1968. január 1. napja után kérték. Erre vonatkozóan a MüM. és a SZOT 244. számú állásfog­lalása rendelkezik, ezért erre felhívjuk olvasóink figyelmét. * MIKOR KAPHAT A KÍVÜLÁLLÓ SZEMÉLYI FÖLDHASZNÁLATOT? Személyi földhasználatot a múlt év január 1. napjáig kérhetett az a kívülálló (nem tsz-tag), akinek valamennyi földje szövetkezeti tulajdonba került, 1967. évben kapott a tsz-től használatba földterületet. További feltétele a jutta­tásnak. hogy a kérelmező állahdóan a termelőszövetfcezet székhelyéin, vagy azzal szomszédos községben lakjon, és szo­ciális körülményei ráutalttá teszik. Az említett feltételeknek hiány nélkül meg kell lenni, mert az ilyen földhasználat azt a célt szolgálja, hogy ha rendelkezésre áll ilyen célra földterület, akkor azt az arra rászorulók kapják. Levélíróink egyikének-másikának van megfelelő jövedelme, amint ez a levelekből, és a személyes beszélgetésből is megállapítható volt, tehát rendelkeznek megélhetési lehetőséggel, így ak­kor sem kaphatnak személyi földhasználatot, ha 1967-ben a tsz-föld vplt használatukban. Több szakember — gyarapodó A rétsági járás termelőszö­vetkezetei csaknem 38 ezer 600 hold területen gazdálkod­nak. A természeti adottságok mostohák. Az erősen lejtős, erodált területeken nehéz, költséges a gazdálkodás. Te­tézte a gondokat, 1 hogy a já­rásban kevés képzett szak­ember vállalt munkát. Két- három évvel ezelőtt mindösz- sze 27 egyetemet, főiskolát, felsőfokú technikumot vég­zett szakember tevékenyke­dett a járás közös gazdaságai­ban. A középiskolai érettsé­givel rendelkezőit száma sem volt több huszonnégynél. Az­óta lényeges változás történt. A tsz-vezetők és a -tagok egyaránt megbarátkoztak a szakemberekkel, látták, hogy munkájuk eredményt hoz A múlt évben már ötven fel­sőfokú képzettséggel rendel­kező szakember, és hatvan érettségizett vezető dolgozott a szövetkezetekben. A magasabb szakmai kép­zettség megnyilvánult a gaz­dálkodás jövedelmezősége­ben is. A halmozott termelési érték tavaly már meghalad­ta a 255 ezer forintot, míg 1967-ben 148 ezer forintnál tartottak a termelőszövetkeze­tek. Nőtt az egy dolgozó tag­ra jutó jövedelem is. és ta­valy 16 ezer 200 forintra emelkedett a járásban A nóg­rádi Béke Termelőszövetke­zetben 19 362 forintot keresett átlagosan egy-egy tag. Két évvel ezelőtt nem érte el az átlagos kereset a 10 ezer fo­rintot sem. A nagyorosza szövetkezetek Egyetértés Termelőszövetke­zetben 18 és fél ezer, a kesze- gi Zöldmező Tsz-ben pedig több mint 18 ezer forint volt ogy-egy tag átlagos keresete. A járás szövetkezeti vezetői ma már világosan látják, hogy a mezőgazdálkodás fel­készült szakembereket köve­tel. A járás gazdaságai 20 egyetemi, főiskolai és felsőfo­kú technikumi hallgatóval kö­töttek szerződést. Ösztöndíjjal segítik, támogatják őket, s a fiatalok az iskola befejezése után a szövetkezetekben dol­goznak majd. Már az idén nyolc fiatal végzett szakem­ber foglalja el helyét a járá* termelőszövetkezeteiben. E. F. NÓGRÁD - 1970. március 12., csütörtök $

Next

/
Thumbnails
Contents