Nógrád. 1970. március (26. évfolyam. 51-75. szám)
1970-03-06 / 55. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEKI I AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA ...*............... - - — XXVI. ÉVF., 55. SZÁM ARA: 80 FILLER 1970 MÁRCIUS 6., PÉNTEK Nógrád megye képviselőjének felszólalása (3. oldal) Lenin, a proletárforradalmak nagy stratégája (4. oldal) Egy hét a rádióban és a tv-ben f6 oldal) A növekvő jólét \A második napon jegyében AI r 1 r 1 r 1 A kor ni an y beszámoló vitajavai Megkezdődött az országgyűlés ülésszaka, amelyen nagy érdeklődést váltott ki az áruellátásról szóló beszámoló. Ez az a téma, ami mindenkit érdekel, hiszen valamennyien vásárlók vagyunk. Az életkörülmények alakulásának fontos mutatója a kereskedelmi forgalom változása — mondotta expozéjában Fock Jenő. Valamennyiünk számára örvendetes, hogy az elmúlt öt esztendőben 45—47 százalékkal nőtt a forgalom. Mind többen keresik a jobb, drágább, korszerűbb termékeket, elsősorban a tartós fogyasztási cikkeket. Magyarországon általánossá vált a mosógép, a centrifuga, a porszívó, szinte alig akad háztartás, ahol ezeket a háztartási munkákat megköny- nyítő gépeket ne találnánk meg. És az is az elért haladást mutatja, hogy minden negyedik családban hűtőszekrény is van. A növekvő jólétet, az igények emelkedését mutatja, hogy nagyon sokan a drágább, minőségileg jobb áruféleségeket keresik. Az áruellátás, az elmúlt két évben — a reform bevezetése óta — szemmel láthatóan javult. Csökkent a hiánycikkek száma, korszerűbb, jobb termékek kerültek az üzletekbe. Azonban nem mehetünk el szó nélkül a negatív jelenségek mellett sem. A gazdasági reform lehetőségeit nagyon sok vállalat a saját hasznára igyekezett kihasználni, és emelte az árakat. Számtalanszor elhangzott már — különböző fórumokon —, hogy az áremelések nem minden esetben szolgálták a lakosság érdekelt, csak a gyártó cég vagy a kereskedelem nagyobb hasznát. És elgondolkodtató az a tény is, hogy a gyakori árváltozások néha csak fillérekben jelentkeznek, hatalmas munkával terhelve a kereskedelem dolgozóit, akik alig győzik sokszor az árak átírását. Magyarországon a jövedelmek évről évre emelkednek, ez nyilvánvalóan megmutatkozik a kereskedelemben is. Deameny- nyire jó dolog az, hogy drága importárukat lehet vásárolni az üzletekben, amelyek a legkényesebb igényeket is kielégítik, annyira nem helyes, hogy az olcsóbb, közszükségletű termékek „eltűntek” a piacról. Nem mindenki akar ugyanis 500 forintos női kardigánt, vagy az immár klasszikus példának számító 300 forintos férfiing-pulóvert vásárolni. A nagyobb létszámú, kisebb keresetű családok igényeit is ki kell elégíteni olcsó, — és ezt külön kell hangsúlyozni — jó minőségű áruval. Az országgyűlésen és bizonyára a lakosság körében is élénk helyeslést váltott ki az a bejelentés, amely a kormány döntéséről számolt be. A kor mány úgy határozott, hogy el kell érni a lakosság ellátásának kiegyensúlyozottságát Megfelelőbben kell kielégíteni az alacsonyabb jövedelmű rétegek igényeit, vagyis növelni kell az olcsóbb áruféleségek kínálatát. A kormány az ipari minisztériumokat és a belkereskedelmi minisztériumot megfelelő intézkedésekre kötelezte. Ez a határozat mindannyiunk Izámára örvendetes, mert gyakran olyannak tűnik az áruellátás, és ezt tükrözték a kirakatok is —, hogy eltolódunk drága, exluzív áruféleségek felé. Ez jogos elégedetlenséget váltott ki, az országgyűlés mostani ülésszakán ezt többen hangsúlyozták. A szükséges termelői kapacitás rendelkezésre ál), most már az iparon és a kereskedelmen múlik, hogy végrehajtsák a kormány határozatát, amely az életszínvonal további javulását szolgálja. Cs. M. 1 Csütörtökön az országgyűlés folytatta a kormány tevékenységéről szóló beszámoló vitáját. Az ülésen részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a forradalmi munkás- paraszt kormány elnöke, továbbá Apró Antal, Fehér Lajos, Kállai Gyula és Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban a budapesti külképviseletek több vezetője foglalt helyet. Az ülést Kállai Gyula, oz országgyűlés elnöke nyitotta meg, majd elsőnek Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese emelkedett szólásra. Apró Antal beszéde folytatta tanácskozását az országgyűlés Fock elvtárs kormánybeszámolójában utalt arra, hogy a következő 5 éves tervszakasz során számolnunk kell a nemzetközi együttműködés továbbfejlődésével. A nemzetközi lehetőségeket figyelembe véve kormányunk sokat tett, és tesz annak érdekében, hogy bővítsük államközi gazdasági kapcsolatainkat minden olyan országgal, amely kész a kölcsönös érdekek és az egyenjogúság alapján velünk együttműködni. Korunkban a tudományok és a termelőerők gyors fejlődésének és intema- cionaiizálódásának vagyunk tanúi — ez világjelenség, ami felveti a szükségességét annak, hogy a szocialista Országok gazdasági együttműködését új módon fejlesszük tovább. A KGST-országok fokozatos gazdasági integrációjálcozó elhatározása, és hol tartunk ebben a munkában? A kommunista és munkáspártokat az elmúlt évben lefolytatott KGST-tanácskozáson az a szándék vezérelte, hogy szorosabbra fűzzék gazdasági és műszaki-tudományos együttműködésüket, és olyan új termelési kapcsolatokat hozzanak létre, amelyek jobban megfelelnek a mai követelményeknek. A felsőszintű tanácskozáson benyújtott magyar javaslatok abból indultak ki, hogy gazdasági együttműködésünk továbbfejlesztésével minél jobb feltételeket teremtsünk nálunk és minden KGST-államban a szocializmus építéséhez. Mi tette szükségessé a változtatásokat? Először: a rohamosan fejlődő termelőerők & az erősödő tudományos-műszaki forradalom követelméApró Antal felszólal nak megteremtése joggal nevezhető objektív, történelmileg szükségszerű folyamatnak. Országunk közvéleményében joggal merül fel a kérdés, hogy a szocialista országok szorosabb gazdasági kapcsolatait hogyan képzeljük el? Miben különböznek a most kialakuló együttműködési formák az eddigiektől? Más szóval, mit jelent a nyolc szocialista országnak az integrációs program kidolgozására vonatI nyel. a kutatás, a termelés és a forgalom egy részében túlnőttek a kis- és középnagyságú országok keretein és lehetőségein. Ha visszagondolunk a 20 évvel ezelőtti, tehát a KGST megalakulása körüli időszakra, nyilvánvaló, hogy akkor ilyen jellegű problémák még nem merülhettek fel. A legkülönbözőbb termelési ágak fejlesztése ma szerteágazó tudományos kutatást követel a területileg legnagyobb és iparilag legfejlettebb országoktól is. Egy kis ország természetesen csak akkor dolgozhat sikeresen, ha kiveszi a maga megfelelő részét az együttműködésből. Egész népgazdaságunk fejlődése szempontjából egyre nagyobb jelentőségűvé válik részvételünk a nemzetközi munkamegosztásban. Kivitelünk ma már a termőit nemzeti jövedelem értékének közel 40 százalékát adja, és napjainkban az Iparban nagyjából minden ötödik magyar munkás exportra termel. Jelentősen kiszélesedtek külföldi gazdasági kapcsolataink. Mindezek következtében közvéleményünk növekvő érdeklődéssel kíséri hazánk nemzetközi gazdasági együttműködését. A KGST XXIII. (rendkívüli) tanácsülése körvonalaiban meghatározta a KGST-országok gazdasági integrációjának kialakításával kapcsolatos feladatokat, Közel egy év telt el azóta. A KGST Végrehajtó Bizottságában, a különböző hemzetközi munkacsoportokban és az állandó bizottságokban széles körű munka indult meg az integrációs lehetőségiek felmérésére, egy olyan komplex távlati együttműködési program elkészítésére, amelyet későbbi időpontban a KGST-ben résztvevő kormányok vagy mint egyezményt, vagy minit államközi szerződést hagyhatnak jóvá. Mind- annyiunkat az a közös szándék vezet, hogy az integráció létrehozásával új erőforrásokat tárjunk fel, és jobban használjuk Id a szocialista társadalmi rendszerből fakadó előnyöket, illetve lehetőségeket. Mi, a KGST-onszágok gazdasági integrációjának továbbfejlesztését két úton kívánjuk elérni. Egyrészt az alapvető fontosságú kérdéseket magában. foglaló mind hatékonyabb tervkoordináció, másrészt az áru- és pénzviszonyok széles körű kibontakoztatása útján. Mint szocialista tervgazdálkodást folytató ország, a jövőben is alapvető kérdésnek tekintjük országaink között a népgazdasági tervek nemzetközi koordinációjának továbbfejlesztését. Ezek az egymással összefüggő gazdasági és pénzügyi intézkedések teszik majd lehetővé egy szocialista közös valuta létrehozását. Végül szeretném kihangsúlyozni, hogy a KGST-tagálla- mok gazdasági integrációja nem jelent elzárkózást a világ többi térségétől, sőt nyitottnak tekintjük gazdasági szövetségünket más államok előtt is. Az 1970-es esztendő — ahogy erre Fock elvtárs beszámolójában utalt — a jelenlegi tervperiódus befejező és a következő ötéves tervciklus előkészítő éve, ami különösen sok feladatot jelent. A szocialista országokkal az 1966—70-es évekre megkötött hosszú lejáratú megállapodásaink ez év végén lejárnak. Az 1971—75. évekre vonatkozó tervkoordinációt az egyes KGST-országokkal úgy kívánjuk elvégezni, hogy az nemzetközileg megalapozza negyedik ötéves tervünket, tegye lehetővé hatékonyabb bekapcsolódásunkat a nemzetközi együttműködésbe, és járuljon hozzá a szocialista gazdasági integráció fokozatos kibontakozásához. Segítse elő népgazdaságunk kedvezőbb ágazati struktúrájának kialakítását és gazdálkodásunk hatékonyságának növelését. összefoglalva: a kormány részéről megteszünk mindent a kétoldalú tárgyalások, az 1971—75. évi tervkoordinációs és külkereskedelmi tárgyalások sikeres befejezése és az új államközi egyezmények megkötése érdekében. Mint Szeged város képviselője és mint a kormány tagja. egyetértek a miniszterelnök elvtárs beszámolójával; és javaslom, hogy fogadjuk el további munkánk alapjául — mondotta befejezésül Apró Antal. Ilka Pál felszólalása Ilku Pál: A művelődésügyről Több képviselő felszólalása után Ilku Pál művelődésügyi miniszter jelentkezett szólásra. Beszédének első részében a kulturális élet kérdéseivel, eredményeivel, gondjaival foglalkozott. . — Az elmúlt évek legnagyobb eredményié a kulturális területen — mondotta —, hogy megnőtt a szocialista kultúra értékeit befogadók tábora, kiszélesedett és megerősödött az a kulturális bázis, amely záloga marxista kulturális politikánk érvónyesülé- sének. A magyar irodalom és művészet új alkotásainak túlnyomó hányada megfelel a kultúra iránti társadalmi igényeknek; az irodalom, a művészetek legrangosabb vonulatában felvetődnek a társa- dalomépítés fontos kérdései. Beszédének következő részében az ifjúság helyzetével foglalkozott Ilku Pál, s a párt Központi Bizottságának nemrégiben hozott határozata kapcsán elemezte az egyetemi élet pozitív változásait: — Nem reszortfeladait, nemcsak a művelődésügyi tárcára váró teendő az ifjúsággal való foglalkozás. Minden vonatkozásban a korábbinál jobban figyelembe kell venni az ifjúság különféle korosztályainak és rétegeinek sajátos helyzetét, igényeit, Sokat várunk az egyetemi önállóság, demokratizmus kibontakozásétól, amelyet elősegít az elmúlt évben kibocsátott új szervezeti és működési szabályzat. A legtöbb tanulmányi, nevelési, szervezési kérdésben az egyetemekhez került a döntés joga és ezzel együtt a felelősség is. Több éves előkészítő munka előzte meg e változásokat, amelyek egyenesen következtek társadalmi rendszerünk és életünk demokratizálásából. — A magnövekedett jogkör és felelősség — a tanintézetek önállósága, a hallgatók jogainak kiszélesítése — alapján Lehetővé válik, hogy lépést tartva a tudományos technikai fejlődéssel, egyetemeink előrehaladhassanak a tananyag korszerűsítésében, a tudományos kutatásban, nyugodt légköriben tanulhassanak a hallgatók. — Ezekben a napokban folynak a középiskolákban a diákparlament előkészületei. Saját problémáikon túl a tanulók nagy érdeklődéssel foglalkoznak az országos gondokkal, problémákkal is, ezek megoldásából a saját területükön részt kémek és vállalnak. Tapasztalható olykor hangjukban, bírálataikban némi türelmetlenség. Másfelől viszont fel kell figyelnünk az ifjúság egy részének közömbösségére ; ennek ellenszereként meg kell keresni — a KB útmutatása nyomán —a lehetőségeket a tanulók aktivitásának fokozásához. Az elkövetkezendő hetek fontos (Folytatás a 2. oldalon) Kádár János képviselőtársaival beszélget a Parlament folyosóján
