Nógrád. 1970. március (26. évfolyam. 51-75. szám)
1970-03-29 / 75. szám
Érettségi előtt Mióta az érettségi létezik, ségi nem a lexikális isme- a vizsgára való készülődés reteket, hanem az ismeretek- mindig megdobogtatja _ a diákszíveket. Emlékezünk a közelmúltban lezajlott vitákra: legyen érettségi vagy sem. A döntés: az érettségi maradt. Apróbb finomí- .ások azonban mindig adódnak- Ez érthető is: a követelmény magával emeli a színvonalat. Még két és tél hónap van hátra az idei érettségikig, de nem árt már most felhívni a diákok figyelmét a tény jelentőségére. Erről beszélgettünk Andrássy Péterrel, a megyei művelődésügyi osztály középiskolai felügyelőjével. — Mennyiben reálisak az érettségi vizsga általános célkitűzései? — Az 1963-ban kiadott gimnáziumi érettségi vizsgaszabályzat bizonyítja: az érettségi alapvető céljaiban nincs semmi változás. Nem itt kell vizsgálódnunk elsősorban, hanem ott, vajon alkalmas-e az érettségi arra. hogy a vizsgabizottság tájékozódni tudjon a szóbeli és írásbeli alapján a tanulók felkészültségéről. Olyan cé- iokról esik szó, amelyek alapvetőek, pedagógiailag, társadalmilag is helyesek és negyedik év.-* nem tudjuk mással pótol- t2l s -nőd -ért, re alapozott gondolkodási szerkesztő készséget, fogalmazási képességet, önállóságot vizsgálja. Ebben nagy változást' jelentett az is, hogy lényegesen kevesebb az úgynevezett tételmásolás. Sok iskolában a tanulóközösségekben tapasztalható módszertani kultúra is hozzájárul ahhoz, hogy a felkészülésben nemcsak a közös, kollektív tételszerkesztés érvényesül. — Miben látja a csoportos felkészülés előnyeit? — Elsősorban a korábbi évek tapasztalatainak hasznosítását tekinteném főcélnak. Budapesten, Debrecenben láttam olyan példákat, hogy a KISZ-munka keretében a negyedikesek feldolgozták saját érdekükben az elmúlt évi írásbeli dolgozatok értékeléseit, magnóra vették a feleleteket, jegyzőkönyveket néztek át, tehát tudatosan készültek fel a vizsgára, mintegy saját maguk megnyugtatása érdekeben. — Hogyan történik az érettségi elnökök kijelölése? — Megyénkben most már alkalmazzuk ... --- - — ........., h>gy az éln i. Az alapvető probléma nököket nem a vizsgát meg- a?’ az érettségi ^vizsga efe2ő napokban jelöljük ki. hanem hónapokkal előtte. elgondolásai és általában a középiskolai oktató-nevelő munka — különösen -pedig értékelő tevékenysége között sok ellentét van. — Nézzünk erre példát. — Az érettségi vizsgaszabályzat például a magyar nyelv és irodalomból a következő elgondolásokat tartalmazza. Behatóan kell ismerni a tanulóknak az olvasott művek eszmei-politikai értékét. A jelölt olvasottságának, irodalmi műveltségének, gondolkodási képességének, szóbeli előadó képességének megállapításáAz elnökök meglátogatják az osztályokat, elbeszélgetnek a tanulókkal, megismerik sajátos problémáikat, az osztály összetételét, az ott tanító nevelőket. — Mire törekedjenek a tanulók a felkészülés során? — A sikeres vizsgák érdekében rendkívül fontos, hogy valamennyi negyedik osztályban — ahol ez még nem történt meg —, részletesen és alaposan ismerjék meg a tanulók az érettségi vizsgaszabályzat követelményeit. Már most, a tanítási , .______.. , . órák során, valamint egyes E rÄt8 témák feldolgozása során úgy fordítani. Ez az eddig zárt tételkeretekben nehéz volt. Azóta sok változtatás, finomítás történt, amelyek lehetőséget adtak arra, hogy az a tanár, aki négy éven keresztül tanította ezt a tárgyat, az adott tételen belül olyan lehetőséget teremtsen, hogy a bizottság meg tudja vizsgálni a követelményeket. A kérdezés módjától és értékelésétől sok minden függ. Ügy érzem, hogy a tételkeretek lehetőséget biztosítanak a fölkészülés és a számonkérés összhangjának a megvalósulására. Azt mutatják, hogy az alapvető elgondolásokhoz való idomulás sokkal szerencsésebben is létrejöhet. — Ezek szerint mi az érettségi vizsga legfőbb tényezője? értékeljék a feleleteket, hogy a felkészülés és a feleletek mennyire feleltek meg az említett követelményeknek. Az elbírálást már a vizsga szintje jelentse. Már most, márciusban arra törekedjenek, hagy a tételben jelentkezzen az önállóság, az olvasottság, a választott pá- lyával való kapcsolat. az egyéni munka jelentősége. Az értékmegítélő a közösség legyen. Különösen fontos a természettudományi tárgyaknál az, hogy kifejtsék a megfelelő témáknál a gyakorlati alkalmazásokat. — Mit vár 1970-ben az érettségi vizsgáktól? — Jobb eredményeket mint az elmúlt évben. Azért várok jobb eredményeket, mert már — úgy érzem — jelenleg it hat, érvényesül a követelA párt tömeghefolyásának fejlődése \ó«rád in égi ében Jakab Sándor előadása a jubileumi tudományos ülésszakon Hazánk felszabadulásának 25 éves évfordulója alkalmából, amint már beszámoltunk róla, tudományos ülésszakot rendezett az MSZMP Nógrád megyei oktatási igazgatósága. A tudományos ülésszak főreferátumát Jakab Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a KB osztályvezetője tartotta. Az alábbiakban ismeetetjük az elődást. 1944. december 31-én a értelmiségiek. Helyesen isfelkészületlenül a forradalmi kibontakozás lehetősége. A megállapítást bizonyító tények közül csupán egyet emelnénk ki. Tizeinkét pánt- szervezetben végzett felmérés adatai szerint 93, 1945-ös pántmunkások 60 százalékát bá nyászok, s a Salgótarján.' nagyüzemek dolgozói alkották A nógrádi ipar szinte kizáró lag a salgótarjáni iparmedence területére koncentrál ódott Ugyanakkor a mezőgazdaság: területeken a feudális eredetű birtokszerkeziet, a korszerűtszovjet hadsereg hadműveleteinek eredményeként befeje- jeződött megyénk felszabadítása. A Vörös Hadsereg felszabadító harcai nyomán széles körű forradalmi mozgalom nőtt fel, s az ország más, fa. mente fel a kommunista párt, hogy a forradalom számára vezetőségi tag közül 73 mar lenül gazdálkodó nemesi bir- korábban is részt vett a műn- tokok túlsúlya, a paraszti bitadott pillanatban nemcsak kásmozgaiomiban, nagy részük Jfíff,: az illegális kommunista párt harcolt szükségszerűen szűk körű tagsága, hanem az antifasiz- musiban, a háború elleni elemér a Tanácsköztártős agrártúlnépesedés ala-kuít ki. A mezőgazdasági mu-nka- saság idején is. A jelentős erőigény korlátozott volta tömegbefolyás másik fontos miatt Nógrád a klassziku- tényezője, hogy a legális kéUakl jgyekhez tartozót sisztáktól már megtisztított giedetlensegben létrejövő de- «.ij-cuijc, A megye keleti része a aaigö területeihez hasonlóan, Nóg- mokratikus nemzeti ^ raszefo- pértseiervezés első pillanaté- tarjám iparmedence, nyugat, rád megyében is megindult a gas ls forradalmi ha tói a kommunista pórt Nóg- része pedig Budapest mur i;., népi demokratikus átalakulás. Ez a házas a forradalma na_ . ..... erőbázisa volt A aazdasa-r A fasizmus háborús veresége gyományokkal rendelkező tódban mint tomegpart indult szerteJ^hátránemcsak a népek antifasiszta Nógrádiban is megvolt A me- A siker egyik záloga ugyaniak- következményei erőtelie.................. gye dolgozói kiábrándulták a ny°4> koveuwzmenyei «fotelje h anem megmutatta a kapite- polgári, opportunista pártokharcának ^t./r?Lg^rtün“'Sk- kor> hogy a tömegpárt 3elleget «* jelentkeztek a nógrádi sárga szakszervezetek- sikerült a pórt elvi tisztasága- nincstelenek, szegényparaszhsta világ egyine mélyülő vál- bál, a ságát is, felszínre hozta a ka- bői és a fa&itzmus ellen., a depiitalizmus valamennyi ellent- mokráciáért már eddig is so- ___ m ondását. A Szovjetunió meg- kát tettek. Nem véletlen, vezey. kommunista párt benövekedett nemzetközi tekin- hogy Nógradii Sándor partazan- télye, a nemzetközi munkás- osztaga megyénk területén te- mozjgalom fokozódó ereje, a vékenykedett, ahogy maga nak megőrzésével érvényesíteni. A széles alapokon szerjuttatta embereit a tömegszervezetekbe és a hatalmi szertok és a munkanélküliségtől fenyegetett munkások, elsősorban bányászok munkakörülményeiben, a megye kulturális, egészségügyi helyzetében. Nógrádiban a felszaba- dulást megelőző időszakban népek antifasiszta demokrata- vekbe egyaránt. A párt az mindössaell mérník^T^ kus harca, a gyarmati nepek tudtok élet ntegiofoulásában elévül- gasz. s alig 400 pedagógus te felszabadulási mozgalmai jelezték: a világ nem tér és nem térhet vissza a háború előtti állapotokhoz. Az emberiség tovább juthat a fasizmus feletti győzelemnél. A világpolitikai helyzet, a nemzetközi erőviszonyok sok nép számára megnyitották a társadalmi haladás lehetőségét. A hogy* V(ámo^aitásf l^pok” hetetlen történelmi érdeme- vékenykedett, így a forradaNóaráid felszabadulásának két szerzett. Elsőként hallatta . menetében kellett kdala- időpontjára már ismert volt saavát, ésszerűségről, megfog- társadalmi ^ mSÍ torvsaerűségröi tett maga munkájával segítő, szegedi nyilatkozata, illetve tanúbizonyságot, s ezek a po- cialasta értelmiségiét, megialakult az Ideiglenes zitívumok megmutatkoztak Kormány. A világos, céltuda— az ölet kibontakozásainak-----------------„------—~..........tos. ííz átalakulás hogyanját eredményeiben. áramszol- Jakab Sándor elviére a társpeciális nemzeti, politikai, jelző országos útmutatás meg- megindítása a vasút struktúra szocialista t etanaiköriil^m^yektől füg- feíyreailitáj, az élelmiszerek jellegű átalakulásának, a párt "Tw—311 biztosítása, az üzemekben a szövetség, polkájának, tötudott elm ezzel a tehetőség- termelés Megkezdése, mind a ""egkap^olatanak rendkívül SeL kommunista szervező és iráAnnáik elitemére, hogy a dates irányításra. Nagymer- ?7I,to bizonyítékai, a eredményeit s az- eredménveHonthy képviselte hivatalos tékhen segítette az élet bein- tömegbe folyás novekedesenek harcok Magyarország nem tudott el- dítását, s ezáltal a forradalmi tényezői. A kommunisták ve- ^ kialakuló híKátraf = _.c_I szakadni a fasiszta Németor- fejlődés megindulását a Vörös zetesével étert eredmények szöve. *** szaghoz fűződő háborús sző- Hadseregnek a mindennapi tovább növeltek a kommunas- Sütetében ieterte J vétségtől, a háború befejező dolgokban is megmutatkozó tokba vetett bizalmat. ... * n* szakaszára Magyarországon elvtá,rsá segítsége. így többek erőteljes forradalmi hangulat között a termelés meg&zervevált egyire inkább uralkodóvá. zésében, a gyárak munkájának megkezdésében, a zavartalan széntermelés lehetőségeinek __megterem tésében, a v illanyvezetékek heiyreállíkat kölcsönzött a szén- ételmisziersizáiliításhoz. A kommunista program: — A lényeg továbbra is a ményrendszer alkalmazása a gondolkodási, alkalmazási felkészülésben, készség vizsgálata. Az érett- M. Zs. Jaikab Sándor előadása széles körűen elemezte a magyarországi, s ezen belül az alkalomra való tekintettel, a Nógrád megyei forradalmi helyeset összetevőit. Rendkívül nagy szerepe van a kibontakozó forradalmi átalakulásban, annak, hogy a felszabadító szovjet csapatok újjáépítés platformján 1945 győzelmei által teremtett Le- májusában a 210 ezer lakosai hetőséget a kommunista párt Nógrád megyében 12 ezer, s tudatos, felkészült politikával, ezen belül a salgótarjáni já- ennek kapcsán a tömegek rásban 8 ezer tagja volt a hangulatával és szándékaival Magyar Kommunista Pártnak, találkozó program meghirde- Jakab Sándor előadása szé- tésével használta ki. A gyá- les körű magyarázatot ad a kát is a tömegkapcsolafok további szélesítésének szempontjából jelölte meg. Hatalmon levő konmónyaópárt vagyunk, amely nem nélkülözheti a tömegek forradalmi támogatását, A párt és tömegek A széles körű tömegkapcsolatok jele és eredménye a népi és munkásszervekben érvényesülő kommunista befolyás, ezáltal a népi demokratikus átalakulás egyre széleASsSetnJhÍd^reg&e|SS- kab Sándor el&dáea a népi kapcsolatának alapja a bizaszervek levekenysegietnek jel- lom, amelyért naponta meg kell lemzése kapcsán jelezte népi küzdeni. A pártnak a tárre- demokratikus átalakulásunk , . .. legfontosabb állomásait, s a m tolkidsmeretenek leéli forradalmi harc győzelmednek lennie, a pártnak utat kell __________ ____ bemutatása során érzékeltette mutatnia. E felelősségteljes b éke, demokrácia, földosztás, f küzdelem keménységéit, a feladat teljesítését a marxiskommunista kitől, s a tömegek- . . tői a történelem által igényelt * mis,to világnézet, a tu- helyitállás hősiességét. domanyos szocia'láizmus elméletének, a párt elvi tisztaságának következetes érvénye- A forradalmi erőfeszítések- sítése teszi tehetővé. Ha 25 ben gyökerezik a kommunista éves eredményeinket nézzük. Ví-U. liUfOOJUIU*ll<U XXIX« XX XVD liA/llU illU.^/ClXIULiCl'tVt Cili I Cl, f , , . ,. - | - ----------r ak leszerelése elleni állás- kommunista párt nógrádi be- szo,?os méltán tehetünk büszkék, ha foglalásukkal a termények és folyásának okairól A kom- forradiaJom menetébe 32 «lőttünk álló feladatokat állatok elreijtesevel, a fasiszta munista part több évtizedes h„ „ ^ vizsaáHuk afeirm- * hadseregbe való bevonulási múltra, folyamatos munkára ^ V,SZ°nt er' pariaincs elleni tiltakozásuk- tekinthetett vissza a nőgrádii anmmSta „ yesnlése. aekeLhetjuk, hogy büszkesé- kal, a hadseregből való de- iparmedencében. így a felsza- további” kibon3 s,ünik se'mrniíéteképpen zertálásukkai egymásra ta- badulás időpontjában jelentős láLtak a munkások, parasztok, csoport volt, amelyet nem ér; nem A füzetnek fekete borítója van. Fedelén egy név és egy évszám: 1944. * Kinyitom a füzetet. Egy beleillesztett, simára vágott papírdarabról, az ár, a kiadó, a cím, a szerző felsorolása mellett, a költő fájdalmasan megtört arca néz rám. Az ingnyak megtörik nyakkendő kitüremlése lett. A kockás füzet betűket: a vecske amit tartalmaz ez a fekete, kockás füzet: a sírból kiszedett, a trágyáiéból, a óomló emberi hús már magnélküli kisugárzásában kivétetett lapok, üzenetek a huszonötödik évnek. Mikor átfordult a teste, nekem még számban virágtáj! O, zott az anyatej, s kezdő fo- az ott- gaimmal téptem ruhám bojtjait. Mikor ő már kihűlt, „Ez a jegyzőköny- „Búvá otthoni _____ Radnóti Miklós ma- megvan-e még az l e~ gyár költő verseit tartalmaz- hon?" za. Kéri a megtalálót, hogy Hallom a szuszogást. Az nekem akkor melegedtek be A ránc kikerüli az ér- juttassa el Magyarországra, egyenletes lélegzetvételt. Ke- kezeim. Nekem nem maradt zékletes szájat. Ortutay Gyula dr. egyetemi zemben a kockás füzet. Raj- belőle semmi más, csak ez Ar orr belevág a min- magántanár címére: Buda- ta egy évszám: 1944. a kockás füzet. S az a fénydennapi himnuszok poklá- pest, VII- Horánszky u. 1. 1. Mikor ezt a „jegyző- kép, ahol a homlokot tóban égő szempárba. Recitálom magyarul, szer- könyvet” írni kezdte, én már vább viszi a felfelé fésült A homlokot továbbviszi buf’ . ,le™etul> franciául, an- léteztem. Nevem volt és haj. a felfelé fésült haj. 9°£; °1v^aZL“ anyakönyvem. És egy papír. Mikor én járni kezdtem, Ilyennek tudtam őt. % , az emlékezetbe elraktároz- ő felhőt ivott a vízre ráhallyennek képzeltem el — Va' Nagybetűkkel írták a jolva, csapzott hajára a taa szemek nélkül. tóm a vesszőket a koporáo- bánya dohos bejárata fölé a }ajvíz rakott hullámot. . ... , .. e 1 , szegkent üllő füzetben. legfontosabb adatokat: négy n/r-7 , - , . , A füzetnek fekete bon- Éjszaka van. Fél három. koó é„ ötvennyolc centimé- Mlkor en fócskát jattója van. A két füzet egymás összehúzott szemmel, nyitott * ’ Nem J fénykénem szottam. jószagú emberek mellett két koporsószeg. Az kézzel. kezemben a kockás ni' a- J lett Mikor VmeoreM jö-tek' KiemeUek a förgeteg- egyiken egy évszám: 1944. A füzettel. Fölrémlenek a so- dűltek a levelek* ~ bői, s újra elföldelték. másikon két szó: BORI NO- rok: - a - Nekem nem maradt beTESZ. j , Zőte semmi más, csak a tiszy.Liatoa-e. esteledik, s a ke nemesedtek! ,Ac. 7J-. Tíz vers. A fekete füzet 5zögesdróttal beszegeti, vad A zokogó hegyi keserves, , - ' s ^ zeí* s az a a huszadik század öt evenek tölgykerítés, barakk, oly lebe- a Hetedik és y Nyolcadik * ny e^' pokla. A hatodiké már nem qq felszívja az este”. Ecloga. a Levél a hitveshez, lehet - Kint elállt az eső. Nem a Gyökér, az A la recherche Nem lehetett. kopog a párkány. A szoba- az Erőltetett menet és Recitálom a vérbe alvadt ban szögesdrót világít. a négy Razglednica: mind S még valami. Halotti BÉKE, ÜZENET. Molnár Zsolt. politikájának ______ ______ , .. . t akozása. A munkásosztály toevered'hot elbizakodottság- vezető szerepének érvényesü- Sál. Csak az elmúlt negyedlésében nagy jelentősége volt század tanulságait tudatosan Nógrád társadalmi struktúra, felhasználva juthatunk el janak. Nógrád megye a fel- . ,, szabadulás időpontjában nagy- v«'gso cólunkhoz, a saocialdz- számú tősgyökeres nagyüzemi mus, kommunizmus feiépíté- munkássággal rtendeiikezett, a sóhez. Száz falu — száz könyvtár Az Országos Népművelési Tanács nagyszabású felszabadulási akciót hirdetett Száz falu — száz könyvtár jelszóval- A száz könyvtár közül hatvan újonnan épült, a többit eddig más célokra használt épületek könyvtárrá alakításával hozták létre. Az akcióhoz 83 millió forinttal járult hozzá a Művelődésügyi, a Pénzügyi, a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium, az Országos Tervhivatal, a SZOT, a Fővárosi Tanács, a Hazafias Népfront és a KISZ. A központilag biztosított ősz- szeget a helyi tanácsok, termelőszövetkezetek és ipar- vállalatok is megtetézik. így április 4-től a jubileumi év szinte minden ünnepe alkalmából egy-egy űj könyvtárat avathatnak. Miniváros A Magyar Úttörők Szövetségének Országos Elnöksége társadalmi összefogási kezdeményezett, hogy az úttörőmozgalom negyedszázados évfordulójára megépüljön Csillebércen egy „mini1' városka. Itt mutatnák be azokat az épületeket, hidakat. közlekedési eszközöket, amelyekről a gyéreitek 14 éves korukig tanulnak. Az elnökség kéri a felnőtt társadalmat, az ügyes kezű KISZ-íiatalokat, a szakkörök tagjait, hogy vegyenek részt minél többen az elképzelések megvalósításában- Azok, akik részt kívánnak venni a városka építésében, szándékukat jelezzék a Magyar Űttörők Szövetsége Országos Elnökségénél (Bp. V., Balassi Bálint u- 16.).
