Nógrád. 1970. március (26. évfolyam. 51-75. szám)
1970-03-22 / 69. szám
or sinn helyett élelmiszerüzletet „Maemlék^klub PásZtÓll Verseny a frontfejtésen A háziasszonyok, a bevásárló férjek és a szakemberek is panaszkodnak, hogy Salgótarjánban, Nagybátonyban, Ér- sekvadkerten és több községben kevés az élelmiszerüzlet. Tegyük hozzá, nemcsak kevés, hanem az üzletek többsége korszerűtlen és szűk Kevés a polc, kicsi a raktár, gyakran előfordul, hogy napközben elfogy az áru. Pedig kapható, készlet van, csak éppen ott és akkor nincs, amikor keressük. Tudom. Idő és sok pénz kell hozzá, amíg korszerű, új üzleteket építhetünk, ezért nem türelmetlenkedem. De azt szóvá teszem, hogy ha kevés az élelmiszerüzlet, miért csinálnak belőlük sok helyen kocsmát. Tessék megnézni Salgótarjánban, a Pécskő Uzletházzal szembeni 188-as csemegét! A padlótól a plafonig konyakot, vodkát, palackozott borokat látunk. Valóságos italdömping. A legkülönfélébb igényeket is kielégítő italáruk mellett szánalmasan kis hely jut a kenyérnek, lisztnek, nem is beszélve a konzervekről, és a félkész ételekről. Sokan üres szatyrukkal tanácstalanul állnak, nem tudnak, nem mernek mit kérni vacsorához, vagy a másnapi ebédhez. És nem jobb a helyzet a detikátesz- boltban, de ennél is rosszabb Mátraverebélyen, Nagybátonyban, Mátranovákon és Romhányban. Igaz, egy hét múlva húsvét, a lakosság most több italárut vásárol. De nem is annyira a palackozott borok és az üveges röviditalok árusítását teszem szóvá, hanem inkább azt, hogy az üzletvezetők és az eladók egyre inkább megszegik a szabályokat, s nemcsak a desszert borokat bontják fel és árusítják, hanem a féldecis és ennél nagyobb rumos-, pálinkásüvegeket. Felbontják a palackozott sört, kiszolgálják az ittas embereket, szemet hunynak a rendeletek megszegésén és a jó ízlés megsértésén. Az élelmiszerüzletekben egyre korlátlanabbal mérik az italt, a nagyobb forgalom és a nagyobb haszon reményében. A vasútállomásokon tömény italt nem szoktak árusítani, de Salgótarjánban nemcsak a váróteremből, hanem trafikból és az ajándékpavilonokból is kocsmát csinálnak. Az utasok és a járókelők hajnaltól késő estig egymás után hajtják fel a kis üvegek tartalmát, tizennyolc éven aluliak és hatvanon felüliek támasztják a bódé falát, vagy a sínek melletti korlátokat. Miközben az állami és a szövetkezeti kereskedelem nyakló nélkül méri az italt — Nógrádban főleg a tömény italt — a különböző szervezeteknél ékes szónoklatok hangzanak el az alkoholizmus elleni küzdelemről. Tudom, kevés a kisvendéglő és aki becsülettel dolgozik, attól nem kell sajnálni egy-két pohár italt. De az semmiképpen sem helyes, hogy egyik-másik élelmiszerboltban délután és estefelé jó ízlésű asszony vagy lány alig mer belépni, a „második műszakba” siető nők az italozóktól alig jutnak a pulthoz és a pénztárhoz. Államunknak nincs szüksége arra a többletbevételre, amelyet a család és a gyerekek elől isznak el a könnyelmű emberele A túlzott mértékű italozás gazdaságilag, társadalmilag káros. Az egyre zabolátlanabb italozás és a szabálytalanságok ellen szóltam. A közérdekre hivatkozom és azt mondom, hogy kocsma helyett nyissunk korszerűbb élelmiszerüzleteket. F. I* A pártirányítás időszerű kérdései Ezzel a címmel öt részből álló cikksorozat közlését kezdjük meg lapunk keddi számában. Mint arról hirt adtunk, a megyei pártbizottság 1970. február 4-i ülésén irányelveket tárgyalt meg és fogadott el a központi és a megyei pártbizottsági határozatok végrehajtásának helyzetéről, valamint a végrehajtásról történő beszámoltatás rendszeréről. Ennek alapján közöljük a cikksorozatot. Áz említett írások lapunk 1970. március 24, 25, 26, 27, és 28—i számaiban jelennek meg. Pásztó első — remélhetőleg nem utolsó — pinceklubjáról örömmel adunk hírt, s szeretnénk. ha ezúttal a pince- és padlásklubok ellenzői is osztoznának örömünkben. Ismert gond. hogy Pásztőn — és nem csak ott, máshol is szerte a megyében — kevés a lehetőség a vidéken élő fiatalok szórakozására. Ezt a gondot enyhíti az a nagyszerű és vitán félül romantikus terv. amely szerint a pásztói új áruház alatti műemlék jellegű pincehelyiséget (egy valamikori kápolna rég elfeledett, betemetett, az áruház építésénél feltárt tartozékát), a község fiataljainak felajánlotta a helyi ÁFÉSZ. A fogyasztási szövetkezet — a híre szerint — hajlandó mintegy 70 ezer forint értékű berendezéssel segíteni az új klub kialakítását. A döntés már megszületett: a KISZ megyei bizottságának anyagi támogatásával, a pásztói kiszesek segítségével rövidesen megépülhet a nagyközség első, műemlék jellegű Ifjúsági pinceklubja.- Pl Köszönet az orvosoknak Szirénázva rohant a mentőautó Salgótarjántól Budapestig. Egy idős, 62 esztendős asz- szonyt szállított az 1. sz. Sebészeti Klinikára. Csesztvényi Istvánná előrehaladott állapotban levő strummáját — azonnal megoperálták. Most már jobban van, húsvétra hazavárja a családja. Itthon, a megyei kórházban, és a klinikán is mintaszerű kezelést, kifogástalan ellátást kapott. — Valahányszor érdeklődtünk hogyléte iránt, mindig megnyugtató, lelkiismeretes választ kaptunk — mondja Csesztvényi István. — Azt mondták az orvosok: ne tessék nyugtalankodni, Csesztvényi nénin rajta van mind a két szemünk. Nagyon aggódtunk feleségemért, így hát különösen jólesett a biztatás, nyugtatás. Sokszor hallottam, amint felületesen, elhamarkodottan bírálják az egészségügyi dolgozók munkáját. Azért is szerettem volna elmondani ezt az esetet, mert ez éppen az ellenkezőjére példa. Feleségem nevében i3 köszönetét mondunk a Salgótarjáni Megyei Kórház belgyógyászati és sebészeti osztálya és az I. sz. Sebészeti Klinika orvosainak, az életet jelentő kitűnő kezelésért, gyors segítségért. — sz. m. — A műszaknak lassan vége lesz. Már itt vannak a váltótársak. Rákóczi-akna ezen a napon is tovább növelte az év elejétől gyarapodó előnyét. Kazlnczi Gábor bordás is elégedetten törli meg szénportól és verejtéktől festett arcát. Elég volt a nyolc óra ma is — nem mondja, de gondolhatja, mert látszik rajta a fáradtság. Nem köny- nyű az ő munkájuk ott a fronton. — Jó kis bánya a miénk — dicséri munkahelyét a frontmester. — Jó brigád a Kazinczié- ké — dicsérte őket nem sokkal előtte Léváról Gyula, az aknavezető, aki még hozzáfűzte: Jól hajtanak a jubileumi versenyben és amit ígértek, eddig mindig túlteljesítették. Az akna terve 44 vagon naponta, de 54 vagont termel és ennek felét ez a brigád küldi felszínre. Rákóczi-bánya néhány évvel ezelőtt még az új vájárokat nevelte. Sokan szereztek ebben a tanbányában vájároklevelet. Az iskola már megszűnt Nógrádban és ebben a bányában Is megpróbálkoztak a gombatermeléssel is. Rájöttek, hogy az itt rejlő lehetőségeket jobban is hasznosíthatják, ezért újra megtelepítették a munkahelyeket. Nem véletlen, hogy tavalyi eredményük alapján 1 millió 760 ezer forinttal csökkentették Dicsérő bejegyzések A KISZ Nóigmád megyei végrehajtó bizottságának legutóbbi ülésén elfogadták azt a javaslatot, amely szerint az ifjúsági szövetség balassagyarmati járási bizottságának véleménye alapján — kiemelkedő mozgalmi miunkájuk elismeréseként — hat járási ifjúsági vezetőt részesítenek írásbeli dicséretben. A járási bizottság április negye- diki ünnepi ülésén adják át azokat a KISZ-tagsági könyveket, amelyekbe Skoda Ferenc, a KISZ megyei bizottságának első titkára írt elismerő sorokat. Az ily módon kitüntetett ifjúsági vezetők: Molnár Béla nógrádimarcali. Baráitosd János hugyagi, Gyuris György nógrádköves- di, Bacsa Pál csőszt vei, Novak Tibor magyannándori, Engel! Péter mohorai KISZ-ve- zető. Rajtuk kívül a járási bizottság több mint tíz ifjúsági vezetőt részesít írásbeli dicséretben. Az ablaknál egy heverő Nem túlzás, de a közelmúltban a háztáji gazdálkodásról szóló kormányhatározat nyilvánosságra hozatala után Sirltó Béla, a kis- hartyáni egyesített termelő- szövetkezetek főállatenyész- tője izgalomba jött Sirkó a fiatalabb nemzedékhez tartozik, fáradhatatlan a munkában, akár az arcán a derű. Helybeli születésű, ismeri az embereket, azok is őt. Ez az ismeret tette olyan magabiztossá, hogy nagy fordulatot vár a határozattól. Mindezeket egy tavaszt sejtető, verőfényes délutánon mondta el, amikor hazafelé jövet egy kis baráti eszmecserére megálltunk nála. Mutatta a saját használatra készített programját. Számításokat végzett, hogy a régi világban mennyi volt az udvarokban a jószág. Jóval több mint most. Megszámolta azokat Is, akik ma is hajlandók az állatokkal foglalkozni, mert ahogyan mondta: — Ezeknek az embereknek a vérükben van az állattartás — felrántotta homlokát. — Muzsika fülüknek, amikor az udvarban mocorog a jószág... Azt olvastuk ki a papírra vetett sorokból, hogy sorra járja az embereket és személyesen beszéli meg velük, mi legyen a teendő. — Tartási kedvre serkenti őket. Aki csak mozdulni tud, foglalkozzon vele. Most már megéri... Alapos tanulmányozás után jutott el ehhez az elhatározáshoz. Számolt, mint ahogyan minden földművelő ember számol, mielőtt valamire elhatározza magát Atyai jóbarátja, Antal István bátyánk tanította meg őt erre. Alapító tag az öreg. Tíz és fél holdjával, két ökrével lépett a közösbe. Antal István beállította magának a háztájit és amit elvett a keresetéből a téli időszak, abból pótolta. Többletet csak nagyon vékonyan hozott. — De keressük meg az öreget, beszélgessünk vele — indítványozza a főállattenyésztő. A városból érkezett haza az öreg, két vénülő igájával. A két ló ott állt meggörnyedve a kapu előtt, amíg a gazdájuk megebédelt. Szép, magasra emelt, új háza mögött, az udvari kiskonyhában pihengetett még egy kicsit, mielőtt a majorba indult. Az ablaknál egy heverő, fölötte kispolcon a rádió. Az illő ismerkedés után a rádióra mutat Antal István: — Ebből ismerem a kormány intézkedéseit. 'De Sirkó csak faggatja az öreget, mert tőle szeretné hallani, hogy nemcsak a rádióból, hanem abból Is, hogy nemrég eladott egy üszőt, már az új áron, és ötezer forinttal kapott érte többet, mint az elmúlt évben. — No Igen, az úgy volt — helyeselt az öreg. Aztán jó egyetértésben kezdtek beszélgetni. Csak két azonos gondolkodású ember tud így egymással szót váltani. Antal Istvánt a mun“ kaegység-jóváírás izgatta a legjobban. Mert mindig Ide kanyarodott vissza. — Győri Jancsi, a szomszéd gazdaság elnöke már jóváírja a háztájiban végzett munkát. — Mi is jóváírjuk — így neki Sirkó. Antal gondolkodott. A takarmányt kezdte feszegetni, mert a kishartyáni határban kevés a pillangós. De Sírkőt nem lehetett zavarba hozni. Kész volt a válasszal. Elmondotta az öregnek, hogy az idén 100 kataszteri holddal több a pillangós mint a múlt évben, és résziben adják ki azoknak, akiknek háztáji állományuk van. És ami új Kishatyánban, hogy a levágott takarmányt, a szemest, de tápot is a tsz ingyen a házhoz szállítja. — Na igen, most már érdemes — emelte fel fejét az öreg. A tsz-ben annyira komolyan foglalkoznak a háztájival, hogy akit érdekel, annak még a rendeletet is megmutatják, kezébe adják. Tudják is már szinte minden pontját. Sirkó ott a kiskonyhában mondta meg Antal Istvánnak, hogy 6 majd vállalja a háztáji agronó- musi tennivalókat is. Az öreg izgett-mozgott, látszott, hogy tetszik neki a fiatal föállattenyésztő elhatározása. Az idén még csak márciust írunk, az is ilyen keservesen virradó, de már 25 jószágot szerződtettek. Az öreg Antalnak is két növendéküszője van, pedig kettőt most adott el. De sertéseket is tart. Anyakocát, süldőket és malacokat. Uobál Gyula a betervezett dotációt, és jóval több szenet termeltek, mint amennyit eredetileg vártak tőlük. * A brigád elnyerte a zöldkoszorús jelvényt. Nem most kezdték. Volt kudarc is — ahogy a brigádvezető mondja —, mert nehéz körülmények között dolgoztak és bár többet fáradtak, de mégsem tudták teljesíteni akkor felajánlásukat — Nem voltak reálisak a feltételek és bosszankodtunk is miatta, de sajnos, kiesésünk lett. Ezért van az, hogy még most kaptuk csak meg a zöldkoszorús jelvényt — mondja — és még mosolyogva hozzáfűzi: Azért nem búslakodunk, időnk van még, mert a 45 tagú brigád átlagéletkora nem éri el a 35 évet. —Mi annak idején az aknamélyítőkkel kezdtük. Nem volt könnyű munka. Most frontunk van, egy 45 méter széles acéltámmal biztosítva. A brigádhoz, ahogy a létszám növekedett, úgy kerültek újabb dolgozók az átszervezés folytán. Van aki már bronz fokozatot ért el. hiszen korábban is szocialista brigádban dolgozott. Ilyen a brigádtagok zöme. A három szák — az egyiket Bihari Gyula, a másikat Tóth Sándor vezeti, a harmadikat én — jól együtt dolgozik. Ügy is mondhatnám, egymás kezére dolgozunk. Véleményem szerint ez a jó eredményünk titka, á — Hogy mit vállaltunk? A mennyiségi terv 3 százalékos túlteljesítését. Ezt túlteljesítjük. Éppen valamelyik nap számoltuk, hogy amennyi szenet már az idén kiadtunk, az kisvasúti kocsikban 14 kilométer hosszú vonatot jelentene. Ebből 216 vagon szén eddig már tervünkön felül került a felszínre. Vállaltuk a robbanóanyaggal való takarékosságot. Ebből ésszerű felhasználással az idén 75 kilót szeretnénk megtakarítani. A minőség javítására is törekszünk, a megengedettnél mindig kevesebb lesz a palánk. Vállaltuk azt is, hogy ebben az évben a mi hibánkból egyetlen acélblztosító elem nem marad az omlásban. Társadalmi munka és az oktatáson való részvétel is valamennyi egyéni felajánlásban szerepel — mondja Ka- zinczi Gábor frontmester. Mire a beszélgetést befejeztük, a délutánosok már birtokba vették a fronton a munkahelyeket. Tovább szaporodtak a csillék és gördültek kifelé az akna száján. Egyenletesen kerül a szén az osztályozóra, onnan a fogyasztókhoz. Jubileumi verseny van Rálcóczi-akná- ban és amit ígértek, becsülettel teljesítik. Bodó János A Zománcipari Művek salgótarjáni gyáregységében ai új üzemcsarnokban készülnek, illetve szerelik össze a fürdőszobai vízmelegítő kályhákat Takarékos megye Elkészítette idei Intézkedési tervét a megyei takarékossági bizottság. A terv szerint a megye takarékbetét-állomá- mányát az 1969. december 31-i 563 millió forintról az idén 660 millió forintra emeli. Célul tűzte ki a bizottság a betétesek számának növelését is; a tavalyi 70 ezer 745-ről 75 ezer 100-ra kívánja emelni a betétkönyvek számát. A tervek szerint az év végéig 120 takarékos község lesz megyénkben. Falusi fiatalok fóruma Április első hetében kiét községben rendezik meg a falusi fiatalok fórumát a balassagyarmati járásban. A járási KISZ-bizottság szervezésében és a községek párt-, állami és társadalmi vezetőinek részvételével elsőnek Csi táron és Bercelen tárgyalják meg a fiatalok helyzetét, a községi KISZ-alapszervezetek tevékenységét A terv szerint még áprilisban további négy községben hívják össze a falusi fiatalok fórumát. NÓGRAD — 1970. március 22., vasárnap 3 4 T
