Nógrád. 1970. március (26. évfolyam. 51-75. szám)
1970-03-21 / 68. szám
Az a város, amelynek országútién ez a szép új létesítmény fogadja az utasokat, a huszadik századi magyar regényirodalom egyik kiemelkedő alkotásának a színhelye. Aki írta, ebben a városban született, és művében azokat a dombokat is szerepelteti, amelyekről a termés a képen látható épület gépeibe kerül. Kérdésünk: Milyen üzemről van szó, és ki az említett író? Itistositás — védettség Növekedik a biztosítási fajták népszerűsége Nehéz lenne hirtelen össze- ben működő csoportok új felszámolni, hányféle biztosítás között választhatnak azok, akik biztosítási védettségre törekednek. A különféle biztosítások helyzetéről, fejlődéséről volt szó az Állami Biztosító legutóbbi, budapesti sajtótájékoztatóján. A biztosítás fejlesztésének időszerű kérdéseiről Fehér Sándor vezérigazgató tájékoztatta a jelenlevőket. — Az új gazdasági mechanizmus szembetűnő hatást gyakorolt a mezőgazdasági biztosításokra — mondotlu többi között. — 1966 óta az eddigi egyetlen vagyonbiztosítási módozat mellett, világszínvonalon álló, széles körű biztosítási rendszert vezettünk be. Az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek 18 féle variációból állíthatják össze az adottságaiknak, termelési profiljuknak megfelelő biztosítást. Ezzel 150 milliárd termelési értékre nyújtunk a legtöbb elemi csapás esetére biztosítási fedezetet. Az összes mezőgazdasági károk megtérítésére tavaly közel másfél milliárd forintot fordítottunk. Ebből az összegből a termelőszövetkezetek kárainak megtérítésére egymilliárd 168 millió forintot fizettünk ki, — 132 millióval többet, mint, amennyi kockázati díj a tsz- ektől befolyt. A családi házakra, bér- és öröklakásokra köthető biztosításokat már három éve kibővítették. a technika fejlődésével járó veszélyekre is kiterjesztették. A lakások berendezésének gazdagodására jellemző, hogy nem ritka a 150—200 ezer forintos kártérítés. Különösen gyakori a lakásokban a robbanáskár, elsősorban a propán-bután gáz gondatlan kezelése miatt. Az elmúlt évben csaknem 2 ezer robbanásra fizetett térítést az Állami Biztosító. A biztosítások egyik népszerű formája a biztosítási és önsegélyező csoportokba való belépés. Tavaly már 2 millió 100 ezerre gyarapodott a biztosítási és önsegélyező csoportok taglétszáma. A tsz-ektételei szerint a balesetbiztosítási térítések csaknem a háromszorosára emelkednek: az eddigi 400 forinttól 25 ezer forintig terjedő összegek helyett 70 ezer forintig terjedő térítés nyújtható a havi 30 forintos díj ellenében. A vállalatoknál, üzemeknél működő csoportok számára is magasabban állapították meg az életbiztosítási összegeket. — Az Állami Biztosító tavaly 230 ezer baleset miatt fizetett térítést — mondotta beszámolójában Fehér Sándor vezérigazgató. — Szaporodtak a mezőgazdasági balesetek, de bebizonyosodott, hogy a legveszélyesebb üzem a háztartás. A legtöbb baleset — a baleseti statisztikák vezetése óta először — az otthonokban fordult elő. A múlt évben a lakásokban csaknem 800-an vesztették életüket és 65 ezer embert ért súlyosabb-köny- nyebb sérülés. Ez a riasztó szám a biztosítónak kötelességévé teszi, hogy a baleset- biztosítás szervezésén túl minden felvilágosító és tudatosító eszközzel küzdjön a balesetek megelőzéséért. Évről évre több a gépjárműkárok száma. Tavaly 34 ezer kárra 90 millió forint térítést fizetett ki az Állami Biztosító. A kötelező gépjármű-szavatossági biztosítás alapján 55 millió forintot fizettek ki. A CASCO-károknál növekedett az egy-egy törés javításához szükséges összeg. 8 ezer kárra több mint 30 Csattog a vetélő Bedolgozó asszonyok — ügyes kéz, türelem és Gulyás Istvánnét gyűjtemé- szépérzék, no. meg a munka nyéről, a palóc szőttesek mo- szeretete: ezek a tulajdonsá- tívumainak gyűjtése Iránti gok szükségesek ahhoz, hogy szenvedélyéről kérdezném, de valakiből jó szövőbedolgozó saját tervezői tevékenysége helegyen —- mondja beszélgető- lyett 6 társai munkájáról bősünk elején Gulyás Istvánná, szól. a Palóc Htsz balassagyarmati üzemének egyik dolgozója, ö ~~ Érsekvadkerten tizenhat aztán igazán tudja: tizenöt uí ***zony dolgozik, ügyesek, éve, majdnem megalakulásától szorgalmasak, átérzik, hogy kezdve tagja a szövetkezetnek, művészi munka az, amit ve- Nemcsak készíti, tervezi is a Sezne^ — mondja, s közben szőtteseket. veszl eszre: mun~ kakedvét, a szövetkezet tevé— A tervezésben nincs meg- kenységét és termékeit dicsér- állás, ez állandó folyamat — ve önmagáról állít ki kedvező mondja. — Mindig azt kell bizonyítványt. keresni: hogyan lehet a régi palóc minták segítségével •¥■ olyan új szőttest komponálni. mely a hagyományoknak, s a Eddig az érsekvadkerti be- modern lakáskultúra igényei- dolgozók munkájáról esett dinek is megfelel. — Ez a terítő csérő szó. A balassagyarmati — terít elém egy fehér ala- Hava) Erzsébet azonban min- pon piros és néhol kék pa- degyiküknél többet teljesít — mutfonállal szőtt darabot — havonta két és fél ezer forint már nem illik annyira a mo- körül keres otthon végzett te- dern, világos bútorokhoz, mint vékenységével. ez itt — a raktárból előkerülő saját tervezésű futón már . Lakasara a vetélő messzire új színek dominálnak: fehér hangzó csattogása miatt nem helyett fekete alapon, a piros nehéz rátalálni. A szövőgép a mintázás mellett már a zöld konyha egyik felét foglalja el. és az okkersárga is helyet kap. Gazdájának 25 éve ez a régi,,,Az Iparügyi Minisztérium tulajdo— És ami talán a legfontosabb: pamut helyett az alap-, anyag kasmilon műszál. — Az új motívumok nem jelentenek eltávolodást az ősi palóc művészettől? — Eltávolodás helyett fejlődésről beszélhetünk; ez a fejlődés hasonlatos ahhoz, amin a népművészet korábban évszázadok alatt átment, legfeljebb gyorsabb ütemű annál. Hogy ez a változás nem hátrányos, azt bizonyítja: az új szőtteseknek nagy sikere van a népi kultúrát legjobban őrző néprétegek körében is. — Ugyanakkor ezek az emberek giccses, vásári falvédők- kel díszítik lakásukat? — Éppen ezt a vadhajtást igyekszünk kiszorítani az új minták tervezésével. Legfeljebb az kifogásolható, hogy a terveket elbíráló zsűri néha túl szigorú: a nagyon színes, látványos tervek jó részét elveti — ugyanakkor a szirupos nyomatoknak senki sem állja útját. A tervek sűrű, négyzetrácsos papírra kerülnek. Kellemesek a szemnek a tarkán színezett papírok, úgy tűnik, a tervezéshez csak egy kis szín- és formaérzék kell. A tervező szövőnő azonban felvilágosít: az elképzeléseket először mindenki gépen próbálja ki, csak na” feliratú faszerkezet a kenyéradó eszköze. Érdemes lett volna feljegyezni hány méter, hány kilométer szőttes tekere- dett már le róla, de erre soha nem volt idő — dolgozni kellett. — Hát.., van úgy, hogy reggel ötkor kezdem a szövést. Dolgozom két óra hosszat, aztán elmegyek bevásárolni. Utána folytatom, de sajnos, bármennyire szeretnék is, nem lehetek mindig a gép mellett. Sok dolog van a ház körül, akad tennivaló a kertben is... Havaj Erzsébetről a központban elmondták, hogy ő 385 bedolgozót foglalkoztató szövetkezet egyik legképzettebb, legsokoldalúbb szakembere: mindegy neki, hogy párna, függöny, futó, abrosz vagy bútorszövet-e az. amit rábíznak. — A népművészoklevelet 53-ban kaptam meg, ha időm engedi én Is szívesen töröm a fejem új mintákon... — Mennyit kap egy-egy tervért? — Azt gondolja — néz rám csodálkozva —, hogy csak a pénzért csinálom a terveket? Nem úgy van az. Hanem jól esik új dolgokat kitalálni, meg olyan mintát szőni, aminek én magam vagyok a megtervező je. — Nem látta-e hátrányát annak, hogy élete jó része a gép mellett telt el? — Elgondolkozik a kérdésen, — Ügy értem — folytatom —, hogy nem fáj-e az állandó munkától a háta? — Nem — feleli. — S ez a bőrkeményedés a tenyerén? — kérdem. — Ez — töpreng — ez.. i valószínűleg a rángató állandó markolásától van. Akár hiszi, akár nem, eddig észre sem vettem... B. L. millió forintot fizettek ki ta-1 akkor kerülhetnek papírra, ha valy az autósoknak. | el is készíthetők. Egyre több kiadás Klasszikusok és modernek Művelődéspolitikánk arra ösztönzi a kiadókat, hogy minél bátrabban jelentessék meg a szépirodalom, a tudományos és ismeretterjesztő irodalom érdeklődésre számottartó alkotásait — akár magyar, akár külföldi, modem, vagy klasz- szikus szerzők műveit. Példa erre a magyar nyelvű szépirodalmi művek megjelentetése- Az új magyar könyvkiadás számos olyan magyar klasszikust vagy félklasszikust jelentetett meg, amelyet a felszabadulást megelőző évtizedekben akár nemtörődömségből, akár politikai okokból elhallgattak. A klasszikus magyar irodalom marxista újjá- értékelése során is sok olyan szerző jutott megbecsüléshez, akiket azelőtt nem tartottak „méltónak” a magyar irodalom ki asszici tilsához. Ez a helyzet a világirodalommal is. A felszabadulás után rendre megjelentek és megjelennek a távol-keleti, egyiptomi, görög és latin, skandináv irodalom klasszikus alkotásai, s dél-amerikai és afrikai szerzők művei, nem egy, első ízben magyar nyelven. A magyar könyvkiadók igyekeznek lépést tartani a világirodalom fejlődésével, eseményeivel, és nem ritkán az eredeti kiadással egyidőben vagy röviddel utána magyarul is megjelenik a nemzetközi könyvpiac egy-egy nagy sikere. Párizs után. Gapnban találkoztunk. Erről igen furcsa emlekem maradt: mintha Lenin két laben, két homlok- egyenest különböző hangulatban járt volna Capri ban. Az egyik Lenin, mái- amikor elébe mentem a kikötőibe, nyomban határozottan kijelentette: — Tudom: maga, Alekszej Makszimovics. mégiscsak azt reméli, hogy kibékít a machistákkal, pedig már megírtam, hogy ez lehetetlen! Tehát ne is próbálkozzék. A lakásom felé veaető úton és otthon is magyarázni próbáltam neki, hogy nincs egészen igaza: nem volt és nincs is szándékomban összeegyeztetni a filozófiai ellentéteket, amelyeket egyébként nem nagyon értele. Ráadásul fiatal korom óta meg vagyok ferGORKIJ Leninről penséggel egyszerűen és szigorúan igy vezényelt: „Állj!” Ezenkívül már tudtam, hogy a filozófia olyan, mint a nő: lehet nagyon csúnya, sőt visz- sza taszító, de annyira ügyesen és meggyőzően öltözködik, hogy az ember szépasszony- rtot Plehanovnak is ugyanaz Ez megnevettette a célja, márpedig én, köztünk világosan fogalmaz”, s én azt nak véli. Lenint. — Nos —, mondta —, ez már humorizálás, De, hogy a világ csak most kezdődik, most keletkezik, az igaz! Ezen FII. misítenie a filozófiai ellenié- selkedett. Bogdanov, ez a biteket. .. mulatósán rokonszenves, sze— Tehát mégiscsak él ma- líd és Leninbe valósággal szerelmes, de kissé öntőit ember igen éles és súlyos szavakat vök, kénytelen végigihallgiat- ni: — Schopenhauer mondja: Aki világosan gondolkozik az gában a kibékítés reménye? Hiábavaló dolog — mondta. — Kergesse el magától, mégpedig minél messzebb, ezt bará- tian tanácsolom! Maga szetőzve azzal, hogy nem hiszek gondolkozzék csak el komosemmiféle filozófiában, E hí tétlenségem oka pedig a filozófia éj az én személyes, „szubjektív” tapasztalatom közötti ellentmondás volt és maradt: számomra a világ csak most kezdődött, „keletkezett”, a filozófia pedig fejbe csapdosta ezt a világot, és teljesen helytelenül, alkalmatlan időben kérdezgette: „Hová mégy? Mi okból? Miért gondolkozol?" Néhány filozófus meg épNÓGRÁD — 1970. március 21., szombat lyan, innen eljut oda, ahová már régóta el kellett volna jutnia. Aztán elmondtam neki, hogy szerintem Bogdanov, Lu- nac&arszlcij, Bazarov kitűnően, sokoldalúan képzett, nagyszerű embereit, a pártban nem találkoztam hozzájuk hasonlókkal. — Tegyük fel, hogy így van. Nos, mi következik ebből ? — Végeredményben azt tartom. hogy az ő céljuk ugyanaz, a cél egysége pedig, ha mélyen megértik és átérzik, el kell törölje, meg kell semlegyen mondva, azt hiszem, hogy az ő célja egészen más, pedig ő nem matefizikus, hanem materialista. Beszélgetésünk ezzel véget ért. Talán fölösleges megjegyeznem, hogy nem szóról szóra, nem betű szerint reprodukáltam. De értelmileg kétségtelenül pontosan. Tehát Vlagyimir Ujics Lehiszem, hogy ennél jobbat sohasem mondott. Maga, Bogdanov elvtárs, zavarosan fogalmaz. Magyarázza meg nekem két-három mondatban, mit ad a maguk „helyettesítése” a munkásosztálynak, és hogy a machizmus miért forradalmibb a marxizmusnál! Bogdanov megpróbálta el nin-t még szilárdabbnak, még magyarázni, de valóban zava- hajthatatlanabbnak láttam, rosan és bőbeszédűen. mint a londoni kongresszuson. Ott azonban izgatott volt, s akadtak pillanatok, ami kor v ilágosan lehetett érezni, hogy a pártszakadás Igen súlyos perceket szerez neki. Itt nyugodt, kissé hűvös és gúnyos volt. ridegen etutasi— Hagyja abba — tanácsolta Lenin. — Valaki, azt hiszem Jaurés, azt mondta: „Jobb igazat mondani, mint miniszternek lenni”. Én még hozzátenném: és machistának lenni. Ezután sakkozni kezdett tóttá a filozófiai beszélgetése- Bogdanovval. könnyelműskö- ket, és általában óvatosan ví- dött, s amikor veszített, megharagudott, valósággal elszontyolodott, mint egy gyerek. Érdekes, még ez a gyerekes elszontyolódáüa, akárcsak bámulatos nevetése — még ez sem bontotta meg jellemének töretlen egységét. Volt Capri ban egy másik Lenin is: a nagyszerű elvtárs, a jókedvű ember, aki élénk es fáradhatatlan érdeklődést tanúsát a világon minden iránt, s lenyűgözően szelíd az emberrel. Egyszer, késő este, amikor a többiek sétálni mentek, velem és Andrejevával beszélgetett. Szomorúan, mélységes sajnálkozással mondta: — Okos, tehetséges emberek, sokat tettek a pártért, tízszer annyit is tehetnének és mégsem fognak velünk tartani! Nem tarthatnak velünk. S tucatjával, százával töri meg az ilyen embereket, torzítja el őket ez a bűnös rendszer. Egy másik alkalommal ezt mondta: f— Lunacsarsakij majd visz- szatér a partba, ő kevésbé individualista, mint a másik kettő. Páratlanul gazdag tehetségű ember. Nekem ő a ...gyengém”; az ördög vigye el. milyen ostoba kifejezés: hogy valaki egy másiknak a gyengéje! Tudják, szeretem őt, remek bajtársi Van benne valami franciás csillogás. A könnyelműsége is franciás az 6 könnyelműsége esztétizmus- ból ered. (Folytatjukl
