Nógrád. 1970. március (26. évfolyam. 51-75. szám)
1970-03-21 / 68. szám
Iparosodik a falu Az elmúlt év őszén a tsz szövetséget kötött a budapesti Fortuna Ktsz-szel és a községben 10 dolgozóval és 6 géppel cipő- és táskakészíitő üzemet létesítettek. Itt készülnek az úgynevezett Karancs- cipők, Könnyű, gumitalpú, nyári viselet, bizonyára nagyon. közkedvelt lesz. Készítenek női bőr és kombinált táskákat is. Milyen eredmény- nyél dolgoznak ? Még csak márciusit trunk, de a dolgozók száma 38-tél emelkedett. Mint Zara Pál, az üzem vezetője újságolta, 15 ezer pár ciIskola — gondokkal A községben sok a gyerek, és kevés az iskolai tanterem. A nevelők délelőtt is és délután is tanítanak. Igyekeznek munkájukat a legjobb hozzáértéssel elvégezni a pedagógusok. Nehéz a helyzetük, mert sok a hátrányos helyzetben levő tanuló. Cigánygyerekek. Igyekeznek őket a szemléltető eszközök segítségével tanítani. Ezért nagyon örültek annak, hogy a Fortuna Cipő Ktsz televízióval ajándékozta meg őket. Jelenleg az iskolának két készüléke van. Zolczer József, a tapasztalt pedagógus, az Iskola igazgatója mondta el mindezeket. A körzetesítés bizonyára sokat javít a helyzeten. Azonban addig is azt kérte: tegyük szóvá, hogy az iskolához Vezető utat újítsák fel. Járhatatlan a nagy sár miatt. Az Ipoly partján Folyó partján, festői környezetben települt Nögrádszakál község. Közelében fut az Ipoly, a határfolyó. Krónikáját Nagy Ferenc, a községi tanács elnöke már betéve tudja. Beszélt róla nemrégiben a parti zánemléktúrán résztvevő fiataloknak Is. Idézte múltját, jelenét, az 1200 ember alakuló jövőjét. Nevét hajdani urától, egy érsektől kapta. Kastélya és a kolostor a falu mellett emelkedő hegyen volt. Kastélyhegynek hívják ma is. Am a kastélynak es a kolostornak a romjait is elpusztította már az idő, A község mostani helyén sűrűn nőtt az erdő. Az ellőtelepesek leszorultak egészen az Ipoly partjára. Tavasszal és ősszel sokat szenvedtek az ártól. Irtották az erdőt és feljebb húzódtak a község mai helyére. A község lakosságának nagy többsége mindig földműveléssel foglalkozott, A felszabadulás előtt négy nagyobb birtokos élt Nagrádszakálban. A férfiak és asszonyok nagy része cseléd, napszámos volt. Akiknek itt nem jutott munka, azok eljártak messze vidékekre. Urasági földeken, nagy- gazdáknál vállaltak munkát. A községben sok cigány élt, s él ma is. Többségük rendszeresen dolgozik, tízen házat vettek, építettek benn a faluban. Egy részük azonban nehezen adja fel korábbi életét. Velük bizony nem kevés a gond. Egyébként a lakosság jelentős része dolgozik a 4 ezer holdon gazdálkodó, egyre biztosabban haladó egyesült termelőszövetkezetben. Majdnem 40(l-an eljárnak a faluból most is. Ók az iparban találtak munkát, biztos megélhetést. A közlekedés jó. Vasúton Szécsénybe, Balassagyarmatra utazhatnak, autóbusszal pedig Budapestre és Salgótarjánba. Mindennap 12 autóbusz indul megszokott útjára a községből A nyár derekán, a termelőszövetkezetek példájára egyesül Nögrádszakál és hudányhalászi tanácsa is. Tanácsüléseken, falugyűléseken beszélték meg ezt a valóban jelentős lépést mindkét községben. Az érvek között szerepelt, hogy a két település amúgyis egy gazdasági egységet képez. Egyesültek a szövetkezetek, azonos örömök érik az embereket, s a gondok is egyformán nyomasztóák a szomszédoknál. Az iskola, az utak, az egészségügyi ellátás,' az ivóvíz máris a közös tanácsnak való téma. Az anyagi erő összevetése nyilván meggyorsítja mindkét község fejlődését, gyarapodását Fogynak majd a gondok, s gyarapodnak az örömök az Ipoly partján. Így mondta el a község krónikáját, jelenét és jövőjét szíves kalauzunk, Nagy Ferenc, a falu tanácselnöke. Nyit a kluhkönyvtár A vadőr Iji Nagy fordulat előtt állnak a községi művelődési otthonban. Most alakítják át klubkönyvtárrá. Fűtött, szépen berendezett terem várja a klubkönyvtár látogatóit. Hetenként három alkalommal tartanak nyitva, szombaton még táncolhatnak is a fiatalok. Biztosítják a könyveket, folyóiratokat, napilapokat, igazi klubéletet akarnak kialakítani. Természetesen a felnőtteknek is gazdag műsort állítanak össze. Tudományos ismeretterjesztő előadásokat, politikai tájékoztatókat, egészségügyi felvilágosításokat. A bemutatkozás a felszabadulás évfordulóján lesz. Már tanulják a műsort, amelyben az irodalmi szinpad és a táncosok vállaltak nagy szerepet. Üzlet a faluközpontban pőt és 10 ezer táskát rendeltek náliuk. Kilencven bedolgozót is foglalkoztatnak, akiknek a havi keresete átlagban 720 forint. Az állandó munkások 800—1600 forintot, a szakmunkások 1600—2400 forintot Is meg tudnak keresni. Érthető, hogy a községben örültek az üzemnek. A dolgozók többsége helybeli és nő. Nagyon szorgalmasak és ügyelnek a minőségre. Legutóbb a tsz vezetősége és a ktsz vezetősége Is dicséretben részesítette őket. Demus Ferenc, a vegyesbolt vezetője a központban volt tanácskozni, hogy minél jobbam el tudja látni a lakosságot Nagy a felelősségük, mert ez az egyetlen bolt van a községben,. A bolt dolgozói zavarban voltak, mert vezetőjük távolilétében nem tudták, miről tájékoztassák a krónikásokat. A bolt viszont sokat ..mondott” e nélkül is. Bőséges benne az áruválaszték. A csevice A természet ajándéka, a szénsavban és vasban gazdag, gyógyítóhatású víz, ott tört fel az Ipoly partján. A csev-ice- kútra jár vízért csaknem az egész falu. A községi tanács két esztendeje rendbe tette a kutat, a környékét. Szó volt arról is, hogy palackozzák a vizet, az erőfeszítések azonban mind ez ideig hiábavalónak bizonyultak. Most újra felcsillant a remény. A szövetkezet rétjén újabb két cse- vicevizes kút van. A termelőszövetkezet és a községi tanács most együtt tervezi, hogy később palackozó üzemet létesítenek a községben, a magúk erejéből. Csupán tűzhely nem volt kapható. A forgalmuk havonta 180—200 ezer forint között mozog. Az emberek viszont panaszkodtak. Még egy perembattra volna szükségük az újonnan települt Rózsa-dombon. Távol esik a falutól. A földműves- szövetkezetnek megérné, ha megnyitná az új boltot és a lakosságnak is jó szolgálatot tenne. Pótolni a mulasztást Rendkívül rosszaik a község út" viszonyai. Az elmúlt ne«:yedsz4* /.u<l alatt alig volt itt komolyabb útépítés. Ráférne az alapos javítás a Iáikétól Szécsénybe tartó, a községen áthaladó útvonalra is. Anyagi ereje bizony annyi sincs a községnek, hogy saját útjait rendbe hozza. Télen sárosak,“ nyáron porosak a szakáll utak. Sok a pótolnivaló. Gyalogjáró is csak három utcában van. Az idén újabb egy kilométeres szakaszt járdásltanak. A szerény anyagi erőt társadalmi munkávaj pótolják, mert lelkesedésben és munkában nincs hiány Nógrád- sz&kálban. Valamikor erdész volt. most már jó pár esztendeje, hogy vadőr Kőműves István. Területe 10 ezer hold. Ide tartozik Lltke, Nögrádszakál, az „egy- házas- és mihálygergei terület mind, le egész Pilinyig. Éppen most készítette el a vad- becslést. — Van szarvas, őz, vaddisznó, fácán és fogoly is szépen — mondja. — Pedig kemény volt a tél, de az ősszel jól megraktuk az etetőket és később is szánnal vittük az erdőre a „gyorssegélyt”. A pill- nyd erdőbe 115 zsák magot, ide, a szakáli részre 15 zsákkal hoztunk... Szemmel láthatóan szívesen beszél munkájáról. Nem is titkolja, hogy szereti a természetet, naponta járta az erdőt akkor is, amikor a legzordabb volt a tél. Figyelte a vadak szarvasokra is veszedelmes vonulását, és irtotta a na- dúvadat. Róka, nyesi és vad- gyobb állatokra, az .őzekre és macska is akadt puskavégre. Szorgalmas asszonyok Szorgalmasak, sokat dolgoznak a termelőszövetkezetben a nógrádszakáli asszonyok. Rendszeres foglalkoztatásuk érdekében most gyümölcsöst telepítenek a szakáit határban. A 30 hold málna, a 60 , hold meggyes, amelyet majd most telepítenek, nemcsak a meredek hegyoldalak' hasznosítását teszi lehetővé, hanem folyamatos munkát biztosít a szövetkezeti asszonyoknak. A nők szorgalmait, igyekezetét mi sem bizonyltja jobban, mint a szocialista m unkaver- seny. A szövetkezet szocialista brigádjai versenyében a szakáll asszonyok nyertek el az első helyet, és az öteze' forint pénzjutalmat is. Száz tévé Uj házakkal, bútorokkal, ház- lentős részét fordítják tanulásra, tartás; gépekkel gyarapodtak az művelődésre, a községben c.vak- elmóM években -i község szórtjai- nem 100 televízió-előfizető van. A más, i gyeit vő lakói. Több mint rádiók száma 220. Napilapot 140 kétmillió forint jelenleg is a taka- et, folyóiratot pedig ?.00-at hord rékbetét-áUományuk. A pénz je- szói a faluban a kézbesítő. Baromfitenyésztés — nagyban Hét lakat alatt... Néhány esztendővel ezelőtt, adták át a falu egyik legújabb, legszebb és nagyon hasznos létesítményét, az öt- venszemélyes óvodát. Nagyon szép intézmény. Gondosan berendezték. a gyerekek kitűnően érzik benne magukat. Környéke is nagyon megkapó, egyenesen az Ipolyra néz Most Pityl Etelka vezeti az óvodát. A szülők elégedettek az óvoda munkájával és támogatják. Eljárnak takarítani, készülnek az udvar tavaszi nagytakarítására. Legutóbb szép ünnepséget rendeztek, amelynek a bevételéből az óvoda felszerelését bővítették. Asztalterítőket, vázákat és más asztali díszeket vásároltak. A legifjabb nógrádszakáli állampolgárok most a felszabadulási évfordulóra készülnek. Tanulják a műsort, amelyet egyelőre hét lakat alatt őriznek. Nógrádszakálban üzemegysége van a több mint 4 ezer holdon gazdálkodó egyesült ludányhalászi termelőszövetkezetnek. Az elképzelések szerint az állattenyésztés fejlődik leginkább Nógrádszakálban, mindenekelőtt a baromfitenyésztés és a juhászat. Most épül a 10 ezres baromfitelep. E mellé még az idén 15 ezer csibe nevelésére alkalmas épületet húznak. Aztán 1971-ben megépítenek egy újabb 15 ezer férőhelyes baromfinevelőt. A távlati tervek között szerepel a központi juhásztelep kialakítása is. A közös gazdaság vezetői úgy száSnolnak, hogy legalább ezres létszámmal anyajuhtelepet létesítenek Nógrádszakálban. Változást várnak Idősek és fiatalok egyaránt szóvá tették a presszót. Az egyetlen italboltban nem lehet még szót váltani sem, nem pedig kulturáltan szórakozni. Csak reggel és, este tart nyitva még ünnepnapokon is. A néhány asztalt gyorsan elfoglalják. Rendszerint az idősebb korosztály kénytelen a pult körül ácsorogni. De a hét yé- gét odahaza töltő fiatalok is szeretnének kulturáltabb körülmények között találkozni. Sajnos, erre nincs lehetőség. Az illetékeseknek módot kellene találni, hogy ezen a területem is elkövetkezzék a faluban a változás. Kevés olvao szén fekvésű község táléin,né , megyében. mini Nögrádszakál. Egyik oldalán magas hegyek húzódnak. Egybefüggő akác- és tölgyerdővel állja útját az északi szeleknek. ,.\ másik oldalon az Ipoly húzza inog a község, az ország határát. Az emberek mégis gondokról beszéltek. Az iskola és művelődési liáz felé vezető útszakasz szinte járhatatlan. A vízelvezető árkok feltöltődtek. Nagyobb gondot kéne fordítani a szép fekvést! településekre, tgy jobban látszana a negyedszázados, kétségkívül nagy fejlődés is. Az Írásoké i VTNUZE ISTVANNÍ: és BORA; GYULA készítette Fenykepezett: - flHMESTEK ERZSÉBET. Legközelebb, március 25- eu Keszegre látogatnak munkatársaink.
