Nógrád. 1970. március (26. évfolyam. 51-75. szám)

1970-03-21 / 68. szám

A Magyar Dohányipar kutatólaboratóriuma Debrecenben működik. Az intézmény mun­kájának érdekessége, hogy gépekkel elvégzik mindazokat a műveleteket, amit tulajdon­képpen a dohányzó ember szervezete is elvégez. A gépek, „elszívják” a cigarettát, „véle­ményt mondanak” arról, hogy milyen a dohány nikotin- és nedvességtartalma A szolgálati találmányok értékesítése, díjazása Bennünk él tovább Ha átlapozzuk a lapokat, folyóiratokat, csavarunk egyet a rádió, vagy a tele­vízió gombján, nincs olyan nap, hogy ne halljunk, lás­sunk valamit a közelgő ne­gyedszázados felszabadulási évfordulóról, vagy Lenin születésének centenáriumá­ról. Ebben az ünnepi készü­lődésben látszólag elhalvá­nyodik március 21., a Ta­nácsköztársaság 51. évfordu­lója. A tavalyi ötvenedik év­fordulón talán mindent el­mondtunk, leírtunk gondol­hatja az olvasó. A dolgok rendje szerint a kerek évfor­dulóknak mindig nagyobb a súlyuk. Ez azonban távolról sem azt jelenti, mintha egy jottányival is kisebb lenne ebben az esztendőben Ta­nácsköztársaságunk jelentő­sége. A magyar nemzet történe­tének e dicső fejezete benne él a ma emberében. Nem­csak az 51 év elptti napok történéseinek részeseiben, ha­nem a középkorúakban, mi több, a fiatalokban, akik apá­ik, nagyapáik emlékeiből, némzeti történelmünk valós értékrendje felismeréséből tették magukévá legújabbko- ri történelmünk e nagysze­rű próbálkozását. Képletesen szólva nem csu­pán bennünk él, hanem ben­nünk fejlődik tovább a dicső elődök minden tette, min­den korszakokat átívelő gon­dolata Tizenkilenc eszméi benne vannak eredményeink, előrehaladásunk mikró-ré- szecskéiben is. Mint tiszta vizű forrásból merítünk be­lőlük. Ha ebben az esztendőben a tavalyihoz mérten, vagy a felszabadulási évfordulóhoz képest látszólag szerényebb a külsőség, mitsem jelent. Hi­szen Tizenkilenc — bár a külső túlerő elbuktatta —. mégis előre vetítette árnyé­kát, negyvenöt előfutára volt. A felszabadulás negyedszáza­dos évfordulóját együtt ün­nepeljük Tizenkilenc törté­nelmi tanúival, velük együtt emlékezünk az első magyar proletárdiktatúra felbecsül­hetetlen értékű százharíninc- három napjára. Az első ma­gyar proletárállam forradal­mian okos intézkedései szin­te részei a 25 éves ifjúvá serdült szocialista Magyaror­szág fejlődésének. Az ünnep napján is velünk lesznek ők, a tizenkilencesek, a budapesti felvonulási té­ren. A Vörös Hadsereg zász- lai bizonyára ott haladnak majd a díszelgő csapatok élén. S a fegyveres erőinket képviselő minden felvonuló egység azzal a tudattal lép majd az ünnepség színhelyé­re, hogy ők a Vörös Őrség, a Vörös Hadsereg, a száz­ezernyi magyar internaciona­lista törvényes örököse. A lenini centenárium ün­nepségei voltaképpen nagy­szerű lehetőséget teremtenek, hogy felmérjük mit jelent a magyar és a nemzetközi kommunista mozgalom szá­mára Lenin zsenialitása, hogy miként hasznosítottul: és hasznosítjuk Lenin esz mei örökségét. De ebben a;- összefüggésben is emlékez,'., fogunk 1919-re. Arra a se gítségre, amelyet Lenin n'" rí tott a Magyar Tanácsköztár­saságnak, aki már az első pillanattól kezdve figyelem­mel kísérte a Tanács-Ma gyarország sorsdöntő esemé­nyeit. Ma friss tavaszi virág ke­rül a Tanácsköztársaság em­lékműveire, a vértanúk sír­jaira. A hálás utókor em lékezik a hős forradalmár elődökre, akik először mutat ták meg magyar földön mi re képes a kommunisták ve zette munkásosztály fórra dalmi öntudata és ereje. Gá bor Andor sorai tökéletesen fejezik ki a Tanácsköztársa­ság emlékét és tanulságát: a hősökről, akiknek sikerüli, a, vértanúkról, akikbe kerüli, s a leckéről, a jobban megtanultröl.. Igaza van a költőnek — jobban megtanultuk a lec­két, volt tapasztalat saját és nemzetközi egyaránt, a má­sodik magyar proletárdikta­túra negyedszázada a bi­zonyosság. A technika mai színvonala es fejlődési üteme következ­tében egyre általánosabb je­lenség, hogy e területen újat alkotni, csak jól képzett mű­szakiakból álló kisebb vagy nagyobb kollektívák képesek, ók is csak akkor, ha rendel­kezésükre állnak mindazok az eszközök — jól felszerelt kí­sérleti műhelyek, laboratóri­um stb. — amelyek az ered­ményes kutatáshoz elengedhe­tetlenek. Mindezek következtében a világviszonylatban új műsza­ki megoldások sorában egyre nagyobb azoknak a száma, amelyeket műszaki kollektí­vák, a rendelkezésükre bocsá­tott eszközök birtokában, munkaviszonyból folyó köte­lességként dolgoznak ki. 1970. év január 1-vel hatályba lé­pett új szabadalmi törvény értelmében ezekre a találmá­nyokra — szolgálati találmá­nyokra — a szabadalom a feltalálót alkalmazó vállalatot illeti meg. A kormány 45/1969. (XII. 29.) számú ren­deleté i intézkedik a tekintet­ben, hogy 1970. január 1-től a szolgálati találmányok féLtalá­gáiatS találmány tulaj donosa — rendszerint a szolgálati ta­lálmány feltalálójának a mun­káltatója — köteles fizetni: — a saját termelésében, gazdálkodásában való felhasz­nálás következtében keletke­ző vállalati hasznos eredmény mértéke arányában, — a más vállaltat javára adott használati jogért, illet­ve más vállalatra átruházott szabadalomért kapott térítés mértéke arányaiban. A díjazás akkor is megilleti a feltalálót, ha a használati jog adása, ill. a szabadalom átruházása térí­tés nélkül történt. Más vállalattól, a szolgálati találmányra használati jogot szerző vagy a szabadalmat megszerző vállalat csak ak­kor köteles a feltaláló díját fizetni, ha ezt a kötelezettsé­get átvállalta. A rendelet értelmében a szolgálati találmány tulajdo­nosa és feltalálója szabadon állapodhatnák meg — s ezt szerződésben kell rögzíteni­ük — a találmányért járó díj mértéke, folyósításának ideje és módja tekintetében. A ré­gi rendelkezések kötöttségei (a díj nem lehetett több minit a hasznos eredmény 10%-a, az ötéves díjazási időszak stb.) megszűntek. Egyetlen időbeli korlátot szabott meg az új rendelet, azt, hogy a díj csak olyan értékesítés után jár, mely a szolgálati találmányra szerzett szabadalom oltalmi idején (a bejelentéstől számí­tott 20 év) belül történik meg. A szolgálati találmányért járó feltalálói díjjal kapcsola­tos viták eldöntése bírói útra tartozik, az ilyen — a felta­lálók által indított — polgári peres eljárás illetékmentes. A találmányi díjat a vállalatok termelési költségként számol­hatják el. Ez alól kivétel az az eset, amikor a szolgálati találmányra a vállalat nem kíván szabadalmi oltalmat szerezni, s ennek Lehetőségét a feltalálónak sem engedi meg. Ez esetben a feltalálói díjat vagy a bérköltség vagy a részesedési alap terhére kell elszámolni. Dr. Szilvássy Zoltán Előkészületek az átépítéshez Április 1-én megkezdődik a Salgótarjáni Síküveggyár Zagyva II. üzemében levő ol­vasztókemence átépítése. A ge­nerátorgáz helyett korszerű, jobb hatásfokú tüzelőanyagot, földgázt kap ez az üzemrész is- Az előkészítő munkában tevé­kenyen részt vesznek a húzó­üzem szocialista brigádjai. Fel. szabadulásunk negyedszáza­dos jubileuma tiszteletére vál­lalták, hogy elvégzik az át­építést megelőző föld. és ren­dezési munkákat. A kollektí­vák már eddig több száz tár­sadalmi munkaórát dolgoztak, hogy elősegítsék a temperke- mencék és az olvasztókemen­ce földgáztüzelésre történő mi­előbbi átalakítását. lóit mikor és milyen mértékű díjazás illeti meg. Ennék alapján a szolgálati talál­mány feltalálójának jogia van a találmányi díjra, ha: — a szolgálati találmány szabadalmi oltalom alatt áll, — a szolgálati találmány szabadalmi oltalma megszűnt ugyan, de ez azért követke­zett be, mert a szabadalom­tól,ajdonos vállalat a szabada­lom fenntartásának illetékét nem fizette be, vagy a szaba­dalomról lemondott, — a találmányira a mun­káltató vállalati érdekből tpl- teljesen titokban akar tarta­ni egy eljárást) nem kíván szabadalmi oltalmat szerezni, s ezért a szabadalom meg­szerzése iránti eljárás kezde­ményezését a feltalálónak sem engedi meg. A találmányi díj akkor il­leti meg a szolgálati talál­mány feltalálóját, ha a talál­mányt a tulajdonos vállalat értékesíti. Az értékesítés formái: — a találmány tárgyát ké­pező műszaki megoldást a tu­lajdonos vállalat a gazdasági tevékenység körében rendsze­resen használja, előállítja, forgalomba hozza, — a tulajdonos vállalat en­gedélyezi. hogy a találmány tárgyát képező műszaki meg- o'dást más vállalat is élőállít­hassa, használhassa és forga­lomba hozhassa, — a tulajdonos vállalat a találmányra szerzett szaba­dalmat más vállalatra átru­házza. A találmányi díjat a szoi­vörös Csilláé Traktorévá rekonstrukciója folyamán korszerű üzemek és berendezések ültek Äa PróSfmetós alatt áll az „Aichelin” osztrák eég által szállított h„- !elö berendezés. A 3600 négyzetméter alapterületű vasraktarL a daraboló uzemcsar- kot és a tanműhely épületét nemrég adtak at rendeltetesenek. KÉPÜNKÖN, a trak- gyár új vasraktára. Az eddigi szabadban való tárolás helyett a legkorszerűbb tárolási es anyagmozgatási technológiát vezettek be Százezer brigád versenyez a szocialista címért lalást tettek az üzemeik, gyá­EELSZABADULÁSUNK 25. évfordulója, s Lenin születé­sének centenáriuma új nagy Lendületet adott a munkaver- seny- mozgalomnak. Százezer brigád jelentette be, hogy ver­senyt indít a szocialista cím elny éréséért, illetve annak megtartásáért. A munkaverseny nálunk több mint 20 éves múltra te­kint vissza, s a nagy nemzeti és nemzetközi ünnepek szinte évről évre újabb és újabb lendületet, gazdagabb tartal­mat adnak az immár egész népgazdaságunkra kiterjedő mozgalomnak. 1967-ben példá­ul a Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom 50. évforduló­jának megünnepléséhez kap­csolódott a verseny, 1968-ban az új gazdasági mechanizmus sikeres bevezetését segítette, tavaly a dicsőséges Tanács- köztársaság kikiáltásának 50. évfordulójára bontakozott ki nagy verseny, idén pedig a felszabadulás 25. évfordulóját és Lenin születésének 100. évfordulóját kívánják a hri- gádok tagjai jobb, eredmé­nyesebb munkával megünne­pelni. Az elmúlt két évtized alatt sokféle m unka verseny indult Magyarországon, de tény, hogy még egyetlen kezdemé­nyezés sem volt olyan nép­szerű, mint a szocialista bri- gádmozgalom. A mintegy százezer brigádnak már kö­rülbelül a fele legalább egy­szer elnyerte a Szocialista brigád címet, de van közöt­tük olyan is, mintegy nyolc­ezer brigád — melynek tag­sága megszerezte az aranyér­met, ami azt jelenti, hogy ezek a kollektívák már nyolc éve megszakítás nélkül telje­sítik a Szocialista brigád cím elnyeréséhez szükséges felté­teleket. A mozgalomban részt vevők száma napjainkban már meg­haladja a másfél milliót, vagyis az összes bérből és fi­zetésből élőknek csaknem egyharmada vesz részt a szo­cialista brigádversenyben. A kezdeményezők a vasipari üzemek voltak, de a mozga­lom hamar túllépte az ipar kereteit, s ma már a kereske­delemben és közlekedésben éppúgy megtalálható, mint a szolgáltató ágazatokban, és a mezőgazdaságii termelőszövet­kezetekben. A Szocialista brigád cím el­nyeréséért folyó versenyben hazánk felszabadulásának ne­gyedszázados évfordulójára rali kollektívái. így például több mint 60 vállalat kötött szocialista szerződést és közö­sen vállalta, hogy április 4-én, határidő előtt átadja a for­galomnak a budapesti met­rót. Több építővállalat arra vállalkozott, hogy 1970-ben terven felül több mint . ezer Lakást épít, a Május 1. Ruha­gyár és a Vörös Október Fér­firuhagyár új mozgalmat in­dított „Gyártmányaink job'b reklámja a kiváló minőség” címmel. A Hazai Fésűsfomó- és Szövőgyár szocialista bri­gádjai felajánlották, hogy a Lakosság által nagyon keresett terlyster szövetekből terven felül egymillió négyzetmétert bocsátanak a kereskedelem rendelkezésére. A Magyar Hajó- és Daru- gyár több műszaki szocialista brigádja szerződésit kötött és vállalta, hogy a szovjet kikö­tők részére gyártott darukat tovább korszerűsíti, növeli azok üzembiztonságát. Ennek érdekéiben közvetlen kapcso­latot vettek fel a kikötőkben dolgozó szovjet brigádokkal. Sok más brigád is keresi a le­hetőséget, hogyan tud minél szorosabb kapcsolatot terem­teni a testvér szovjet vállala­tok brigádjaival. Ilyen kap­csolat mór eddig is nagy számban jött létre, de az ide: Lenin-centenáriumi év, vala­mint a felszabadulás évfordu­lója minden bizonnyal továb­bi új kapcsolatok kialakítá­sához vezet majd. Számos szocialista brigád tagsága je­lentkezett ugyanis, hogy a „békevonatokkal”, amelyek­ből több mint 20 szerelvény indul a Szovjetunióba, felke­resi Lenin szülőföldjét, tevé­kenységének színhelyeit, s új oarátságokat köt szovjet vál­lalatok dolgozóival. A KÖZELMÜLTBAN jelent meg a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsának és a Mi­nisztertanácsnak az a határo­zata, amely intézkedik a szo­cialista brigádok erkölcsi és anyagi elismeréséről. Esze­rint a legjobb brigádok, el­nyerhetik a kormány álltai adományozható legmagasabb címet: a Magyar Népköztár­saság szocialista brigádja ki­tüntetést. Természetesen ezért a címért magas mércének kell megfelelmdök és nehéz feltéte­leket kell teljesíteniük a bri­gádoknak, erkölcsi elismeré­sük mellett azonban anyagi jutalmuk sem marad el. számos nagy jelentőségű vál- N. L [ NÓGRÁD b 1970. március 21., szombat 3

Next

/
Thumbnails
Contents