Nógrád. 1970. március (26. évfolyam. 51-75. szám)

1970-03-20 / 67. szám

Növényevő amurt is telepit a Szécsényi Horgászegyesület Tervek tízezer holdon KJ ne ismerné a vonzó, ro­mantikus ráróspusztaj Ipoly- szaikasat, amely nemcsak a horgászok, hanem a termé­szetet, vízpartot, erdőt ked­velő ember számára is egy­aránt kikapcsolódást nyújt. Ipolytarnóctól — Káprások- ig (Saécsény utáni szakasz) tartózik a szécsényi II. Rá­kóczi Ferenc Horgászegyesü- iet kezelésébe a víz, mely va­lamennyi horgásznak már több kellemes élményt nyúj­tott. Horgászat szempontjából a nógrádsizakáli rész a leg­kedveltebb, mivel itt tanyá­zik a legtöbb zsinórtépő ponty, máma, bálin és ke- szeigfóle. Csukázás, oompózás, lűárászozás szempontjából a horgászok inkább a „szaikiaili” és ludányhalászá tavakat ke­resik fel szívesebben, itt az eredmény sem szokott elma­radni. Különösen tavaszi ára­dások után érdemes iitt hor­gászszerencsét próbálni, mert az Ipolyból ilyenkor jön az ..utánpótlás”. Az utóbbi két- három évben azonban az egyesületi vízszakaszon az Ipoly folyóban több ízben fer­tőző titséget észleltek, ami leg- tragikusabban a múlt év so­rán éreztette hatását, mert Ipoilyitamóctól Szécsényág a becslésiéit jegyzőkönyve sze­rint 100 mázsa hal pusztult eL Az egyesület 1952-ben ala­kult. Elnöke id. Tóth Endre, titkára Tátnaszéplakí Ede, akik közel két évtizede fá­radhatatlanul dolgoznak az egyesület élén. A jelenlegi taglétszám 178 fő, az évi tag­díj 255 forint, az újonnan be­lépőknek még 50 forint hoz­zájárulás. Idei közgyűlésüket már ja­nuár 4-én megtartották, leg­korábban a megyei horgász- egyesületek köziiL Az egye­sület a szabálytalanságok, az orvhalászat és orvhorgászat megszüntetése érdekében 18 személyt bízott meg a társa­dalmi halőri teendők ellátá­sával, A műit évben öt eset­ben tettek feljelentést sza­bálytalanságok miatt. Az idén fokozottabb ellenőrzést kíván­nak folytatni az utóbbi évek­hez képest. Tekintettel a múlt évi hal- pusztulásra, az intéző bizott­ság úgy határozott, hogy 1970-ben a 30 mázsa ponty­ivadékot a nógrádszakál— ráróspuszitaá szakaszon he­lyezik az Ipolyba. Nagy örö­me volt a horgászoknak az, hogy a helyi tsz a mintegy három hold területű és 2,5 Az operatőr egészen közel hozta kamerájával az asztal­kát a képernyőn. Az esti szó­rakoztató ifjúsági műsor el­bűvölően csinos riportemője elmosolyodott, a televízió né­zői pedig így közelről csodál­hatták a mellette ülő szem­üveges fiatalembert is, aki ép- pen egy csésze kávéval fog­lalatoskodott. — Vaszilij Eduárdovics — kezdte a riporternő — mesél­jen kérem szenvedélyéről, hogy úgy mondjam a hobby- járól, ahogy ezt pepi nyelven nevezik. Igen, kedves tv-né- zók, elnézésüket kérem, de el­felejtettem bemutatni önök­nek a mi vendégünket: Vaszi­lij Eduárdovicsot. A szemüveges meghajolt, és mondta: — Az én hobbym — a könyvek. Nekem több mint kétezer kötetes könyvtáram van. — Es ön ezt mind el is ol­vasta? — csapta össze a ke­zét a riporternő. — Igen. Azazhogy nem ol­vastam, hanem megolvastam. Így, ahogy mondom. Megolvas­Jurij Richter Hobby tárni Az én szenvedélyem ugyanis nem mindennapi. Én a szavak mennyiségét számo­lom össze a könyvekben. — Ez nagyon érdekes! — ki­áltott fel őszinte elragadtatás­sal a riportemö. — Még valamit! Tudja-e ön, hogy például Szemjon Sil- cov könyvében, a „Muslicád­ban 165 274 szó van? — Mennyit mondott? — csodálkozott rá a riporternő. — Pontosan annyi. Mérget vehet rá. De ami még attól is érdekesebb: az. hogy Oleg Dalmatovszkij regényében, a Dongó fullánkjai-ban mind­össze 180 000 szó van, meg három vesszővel több... — Ön a mai irodalom ked­velője, vagy a klasszikusokat is szereti? — A klasszikusokat külö­Egyre jobban megkedvelik a falusi háziasszonyok is a propán-bután gázzal való főzést. Egy ellesett pillanat Ludányhalászi ban. ahol a gázcserés gépkocsit várják. méter vízmélységű sóderbá­nya tavát díjtalanul az egye­sület kezelésébe adta. A tervek szerint 40 ezer süllőivadékot és 25 ezer nyúj­tott csukaivadókot, valamint 1—2 mázsa pontyot telepíte­nék a tóba. Foglalkoznak az­zal a gondolattal is, hogy a ludányhalászi el'hínánosodott tavakat növényevő amurral né­pesítik be. Az egyesület tag­jai télen sem tétlenkedtek, a csípős hideg ellenére is szép számmal voltak találhatók a vízparton. Az utóbbi hetekben már egyre rendszeresebben keresik fél a vizeket, s Tóth Jenő, Králik Andor és Tátnaszép- laki Ede vörösgilisztával és léppel szép paducokat, jászo­kat és vörös szárnyú keszege­ket fogott. Szoros kapcsolatot alakítottak ld a határőrséggel és sokszor közösen mennek el­lenőrző körútra az Ipoly-par- ton. Szívesen fogadnak horgász- területükön minden becsüle­tes horgászt a szabályok be­tartása mellett, de egyúttal a határőrség nevében is kérik, hogy határvizi, halászati (hor­gászati) engedély nélkül sen­ki se kísérelje meg a horgá­szatot. Holecz Ferenc nos örömmel olvasom, a ma­gam módján... — Természetes, az ön hob­byja nagyon sok időt vesz igénybe? — Igen, Ahhoz, hogy össze­számoljak egy kisregényt, ne­kem öt-hat nap kell. Lev Nyi- kolájevics Tolsztoj regényén. Háború és Béké-n majdnem két hónapig dolgoztam. — És mi ösztönzi önt erre a szenvedélyre — kérdezte tapintatosan a műsor csinos vezetője. — Kezdjük azzal, hogy én vagyok az első ember hazánk­ban, de határainkon túl is, aki ezzel a rendkívüli és fon­tos dologgal foglalkozik. Ez szélesíti a látókört és erősíti az idegrendszert. Éjjel elég összeszámolni egy-két oldalt, és az ember máris mély álom­ba szenderült. — ön csak prózát számol? — Nem. Amikor lírai han­gulatban vagyok, akkor kü­lönös előszeretettel foglalko­zom versekkel is. Szeretem számolni Lermontovot, Pus­kint, Blokot. A maiak közül Aszádov valamennyi költemé­nyét feldolgoztam. Némely ol­dalt kétszer is megszámoltam. — Mik az ön alkotói ter­vei? — Ami azt illeti, tervem az sok van ... Szeretném össze­számlálni országunk különbö­ző köztársaságai nyelvén meg­jelent valamenyi jelentős könyvet. Aztán hozzálátnék a föld népei irodalmának sza­vankénti összeszámlálásához. Amint ön látja. a különböző nyelvek nem tudása nekem nem akadály. Remélem, hogy hamarosan csatlakozik hoz­zám sok „könyvszámoló”, és így a közeljövőben meg is tarthatjuk a könyvszámlálók konferenciáját. — Hálás köszönet, Vaszilij Eduárdovics a feleltekért. Mégr egy utolsó kérdés: Segíti-e önt ez a hobbyja a tanulásban? — Természetes: matemati­kusnak készülök. Fordította: Sigér Imre Tízezer hold föld, ebből mindössze három és fél ezer szántó, mintegy ezer szövet­kezeti tag, alkalmazott. Ez az egyesült ceredi termelőszövet­kezet statisztikája. Nagy szá­mok. Hütter Csaba, a közös gazdaság főagronómusa mégis viszonylag szerény tervekről beszélt a közgyűlésen. Lega­lábbis, ami a növényter­mesztést, illeti. Kenyérgabona, takarmány a jószágoknak, né­hány hold málna. szamóca. Ennyit engednek a mostoha természeti viszonyok. A terv­szerű javítás, védelem ellené­re is erősen erodált, gyengén termő földek. Ennyit bírnak az objektív körülményeknek nem mindig megfelelő, eléggé elhasználódott gépek. Javítá­sukra egymillió-kétszázezer forintot költötték tavaly is. Közös gondok A szövetkezet több mint 32 milliós bevétellel számol eb­ben az évben, és ahogy Ko­vács Alfonz főkönyvelő ele­mezte, az állattenyésztés hoz­za a legtöbb pénzt. Majd’ ki­lencmillió forintot. Szarvas­marhával foglalkoznak min­denekelőtt ég birkával, hogy kihasználják a hegyvidék ado­mányát, a legelőket. A szarvasmarha-tenyésztés és -hizlalás — évente 240—250 hízott marhát értékesítenek —, majd’ egymillióval többet hoz az idén, mint a növény- termesztés összesen. Boros Béla, a közös gazda­ság elnöke már az egyesülés­kor, de most a közgyűlésen is tartalékolni iá tudnának, az elnök majdnem elégedett len­ne a gazdálkodással. 4 hástá/i A vita vontatottan indult. Boros Béla, az elnök ugyan­csak biztatta a tagokat, hogy szóljanak, mondjanak véle­ményt a tervről. Tajti Csörge József, az állattenyésztési bri­gádvezető keze lendült első­ként a magasba. Aztán Susán Géza beszélt a háztáji gaz­daságról. Arról, hogy a szö­vetkezetnek is érdeke, hogy a tagok minél több árut értéke­sítsenek. Közös ügy ez, és ezért a szövetkezetnek is támogat­nia kell takarmánnyal, szal­mával az állattartó gazdákat. Bucsok József, meg Kovács Aladár csatlakozott még hoz­zá. Az elnök igazat adott em­bereinek. A közös és a ház­táji gazdaság egységes egész. A háztájiból több mint 2 mil­lió forint értékű áru — mint­egy 250 hízott sertés, szarvas- marha, tej és gyapjú — érté­kesítését tervezik. Ha Számol­nak a háztájival; akkor gon­doskodni is kell róla. Mégpe­dig olyanformán, ahogy a leg­utóbbi minisztertanácsi ülésen is szó volt róla. Takarmány, akxmszalma illeti meg a gaz­dákat. Még munkanapot is jóváírnak azoknak, akik ott­hon jószágokkal bíbelődnek. Pontosan úgy, mintha a kö­zösben dolgoztak volna. Mert a háztáji árutermelés a közös­nek, a tagoknak is egyfor­mán érdekük. Havonta fizetnek Hütter Csaba, a főagronó- mus arról is részletesen szólt, lanság. így döntőt) ebben Ce- ceden a kpzgyűlés. Nyugtalanság, aggodalom azért volt. Sótér Kálmán azt kifogásolta, hogy egynémely területen kevés a munka bére. Ha a szövetkezet előbbre akar ' lépni — márpedig a vezetők ezen fáradoznak, a tagok ezen dolgoznak, — akkor a bért úgy kell alakítani, hogy több és jobb munkára ösztönözze a tagokat. Sótér Jánosáé az asszonyok népes seregénei« érdekében emelt szót. Sok minden megváltozott, csak az asszonyok normája maradt a régi. Ugyancsak ezt tette szóvá Kovács Istvánná is, aki asz- szonycsapatot vezet Szilaspo- gonyban. I\orma asszonyoknak Á íőagronómus magyarázta el, hogy valamennyi „asz- szonymunkára” normát állapí­tottak meg. A növényápolás­nak, a takarmánybetakarítás­nak, a gabonának egyaránt ki­dolgozták a teljesítményét. Természetesen az adottságok, a pénzügyi lehetőségek voltak a mérvadók. Annyi azonban bizonyos, hogy aki rendsze­resen részt vesz a közös mun­kában, szorgalmasan dolgo­zik az jobban jár mint a múlit évben. A 10 órás munkanap értéke 62 forint volt tavaly. Egyébként a munkadíjazás új rendszerét leírják, sokszoro­sítják, s kiadják a tagoknak, így aztán szinte naponta el­lenőrizheti mindenki a telje­sítményét, a keresetét Is. A küldöttgyűlés utasította a tsz vezetőségét, kövessen el mindent annak érdekében, hogy a tervek sorra megvaló­suljanak. A vezetőség év köz­ben is rendszeresen értéikelje a közös munkát. Ha előre nem számolt. A segédüzemi tevé­kenység, no meg az ártámo­gatás nélkül aligha tudna eredményesen gazdálkodni, ilyen mostoha viszonyok kö­zött is 30—32 milliót produ­kálni a szövetkezet A mellék- tevékenység sem mellékes Ce- reden. A fafeldolgozó a 3000 holdas erdőre „épült”, s be­vételi tervét 7 millióban szab­ták meg. Hárommillióval több ez, mint amennyit az üzem tavaly hozott a szövet­kezetnek. Ha néhány milliót hogy most először a szövetke­zet történetében, készpénzt fizetnek. A napi, illetve havi kereset nyolcvan százalékát garantálja a tsz, ezt havonta, rendszeresen meg is kapják a tagok. A húsz százalék az esztendő végén kerül kiosztás­ra. A szövetkezet első számú vezetőit csak abban az eset­ben illeti meg prémium, ha a tagok kiegészítő részesedését nem vámolja sem a kedve­zőtlen idő, sem a munka szer­vezetlensége, sem pedig gondat­látott akadály támad, s ve­szélyben forog a szövetkezet, a tagok jövedelme, a vezetőség a tagok segítségével próbálja elhárítani a bajt. Mert, ahogy Boros Béla, az elnök mondot­ta, a terv most már törvény. A szövetkezeti vezetőknek, a tagoknál« egyaránt sokat kell dolgozniok. Csak így léphet megint előbbre a megye leg­nagyobb, de a legzordabb vi­szonyok között gazdálkodó szö­vetkezete. Vincze Istvánnc Ünnepi ülés Az Országos Magyar Bá­nyászati—Kohászati Egyesület Salgótarjáni csoportja hazánk felszabadulásának 25. évfordu­lója tiszteletére március 31-én ünnepi klubdélutánt rendez. Előadás hangzik majd el Nóg- rád megye felszabadításának hatása a salgótarjáni szén- medencére címmel, amelynek előadója dr. Szomszéd Imre, a salgótarjáni járási pártbizott­ság titkára lesz. Lassan Jó­zsef főmérnök pedig az OMBKE helyi csoportjának a felszabadulás óta végzett te­vékenységéről emlékezik meg előadásában. Összerakható szálloda Utasítás az utasításhoz Bevallom őszintén, nem lepődtem meg, amikor tudomá­somra jutott, hogy már egyes lábbeliket sem lehet csak úgy ukmukfukk viselni, használati utasítás szükségeltetik hozzá: esős időben, plusz tizenöt fok nappali hőmérséklet, maximum nyolcvan kilogramm testsúllyal mikor, hol, meddig és melyi­ket hordhatjuk. Hát várhattunk mást a textilkresz elburján­zása óta, amelynek szabály- és jelzésrengetegében már kita­lálójuk sem ismeri ki magát? ( Ráadásul, ezek a fránya utasítások hol körmönfontan bonyolultak, máskor meg az érthetctlenségig szűkszavúak, vagy éppen agyonmagyarázzák a tudnivalókat, mintha nem is kétkezi magyar honpolgárok fogalmazták volna ókét. Sokszor úgy tűnik, az elsőrendű követelmény sokkal inkább a lényeg elrejtése, mint könnyűszerrel használható tanácsok­kal szolgálni a vásárlóknak. A használati utasítás-dömping hovatovább odáig fajul, hogy egyetlen mozdulatot sem tehetünk nélkülük. A lábbe- Tikhez készített használati utasítás után egy napon hasonló tájékoztatást kapunk a napszemüveghez, a vasúti jegy mellé, a nyakkendőhöz, a melltartóhoz, a cipőfűzőhöz és a szilvás­gombóchoz. Már születésünkkor bölcsőnkbe dugnak egy uta­sítást, hogyan és miképpen kufárkodjunk az életünkkel, ha azt akarjuk, hosszú életűek legyünk itt e földön. Egy dán cég teljes szállodai szobaberendezést exportál — darabokban. A megfelelő bú­tordarabokból a megrendelő olyan szállodai szobaberende- zést állíthat össze, amilyet kíván. Ugyanez a cég éttermi, ká­véházi és mulatóhely-berende­zést is exportál. Ugyanakkor néhány egyszerűbb közhasznú cikknél egy idő után elhagyható lesz a szöveg, ami a fejlődés magasabb szintjét jelzi majd- Minek is kellene magyarázkodni, ha egy sima televízióról, egy házi mosogatógéppel és bölcsőringató- va! kombinált lemezjátszós filmvetítőről, vagy egy nyava­lyás konyhai atomreaktorról van szó? A vásárló majdcsak belejön valahogy a kezelésükbe, mint a kiskutya az ugatás­ba- Fő a politechnikai készség! Lehet, hogy először a keze­lőjével együtt fölrobban az egész masinéria, de másodszor­ra már biztosan sikerül a dolog. rfl r » » e. . •• rrf lurazo uttorok Hazánk felszabadulása ne­gyedszázados évfordulójának megünneplésében Balassa­gyarmaton az úttörők is ak­tívan kiveszik részüket. Áp­rilis 5-én az öt általános is­kola 20—20 diákja „Felsza­badulási emléktúrán” vesz részt. A városi úttörőelnök­ség honvédelmi részlege ál­tal szervezett egész napos tú­rára a nyírjesi tavak mel­lett, vadregényes környezet­ben kerül sor. A túraverse­nyen résztvevőknek a fizikai megterhelésen túl, a felsza­badulással kapcsolatos kato­nai és történelmi, valamint matematikai kérdéseket is meg kell oldaniok. Az a fontos, hogy a kaluesnihoz legyen könnyen érthető, alapos, mégis szakszerű utasítás Valahogyan így: „Vegyük a kalucsnit kezünk két belső-szélső ujja közé. negyvenhét fo­kos szögben az alapzathoz és az ajtófélfához viszonyítva, mi­nek okán is a felhúzandó darab kétréthajolt testhelyzetünk­höz mérve oly kapcsolatba kerül lábfejünkkel, ami megköny- nyíti a művelet végrehajtását. A másik fél párral hasonló­képpen járunk el azzal a különbséggel, hogy valamennyi művelet reciprokát kell eszközölni.” Ezek után már semmi másra nem lesz szükség széles e hazában a boldoguláshoz, csupán használati utasításokra _a h asználati utasításokhoz. _;s NOGRAD m 1970. március 20., péntek 3

Next

/
Thumbnails
Contents