Nógrád. 1970. március (26. évfolyam. 51-75. szám)

1970-03-17 / 64. szám

f iatal intézet —fiatal tudomány A honvédéi mi nevelés iskoláinkban 11a azt mondjuk: piac — más más asszociációk támad­nak az emberekben. Egyfelől mlnritaninykinik szeme előtt megjelenik ama hagyományos, helyhez kötött kép: a zsibon­gó csarnokok, hétvégi bevá­sárlók. fa iu.széli hetivásárok színes világa, másfelől azon­ban. a közgazdasága gondol­kodás térhódításával egyre többen érzékeljük tágabb je­lentésében is a Sízót. „Mind­azon jelenségek összessége, amelyek az áruforgalom le­bonyolításával kapcsolatosak” — így határozza meg ebben az értelemben a piacot az egyetemi tankönyv. Írója nem más, mint dr. Szabó László, az Országos Piackutató Inté­zet igazgatója. Ö alapította meg 1959-ben a Belkereske­delmi Minisztérium Piackuta­tó Irodáját, majd 1971. janu­ár elsejével a mai intézetet. A piackutatás témaköreit is az említett tankönyvből — Szabó László adja elő ezeket á tudnivalókat a Közgazda­ságtudományi Egyetem — idézzük: eszerint van úgyne­vezett szükségletkutatás, ke- restetkutaitás, továbbá kíná­lat- és fogyasztáskutatás. Az igazgatói iroda falán jó­kora, téglalap alakú függöny. Vajon mit takarhat? Magyar- ország térképét, amelyre egy nagy, s számtalan kisebb kört rajzoltak. A nagy kör köze­pén Budapest található, a pi­ros és zöld körök városokat és. falvakat — háztartások ez­reit jelzik. Panelek — Információs patoelnek mondjuk szaknyelven ezt a térképet — tájékoztat az igaz­gató. — 'Hat ilyen panelja van az intézetnek, mindegyi­kük két és fél, illetve három­ezer, összesen tehát 16—17 ezer háztartás statisztikáján alapul. Az itt látható panel elkészítése előtt hatvanezer felkérő ívet adtunk postára; hozzávetőleg 20—30 százalék válaszolta azt, hogy hajlan­dó közreműködni felmérése­inkben, nékik tehát már kér­dőíveket küldtünk. A család- nagyságról, keresetről és más hasonló jellemzőkről érdek­lődtünk — ezután is lemor­zsolódott néhány százalék. — Mitől függ, hogy milyen arányban hajlandó közremű­ködni a lakosság egy-egy r-izsgálatban, illetve panelké­szítésben, tehát rendszeres kapcsolatban? — Tapasztalataink szerint elsősorban az általános gaz­dasági és politikai helyzettől — válaszolja Szabó László. — Régebben, úgy - tíz évvel ez­előtt például meglehetősen bizalmatlanok voltak a pa­rasztemberek. Tőlük jött a legkevesebb „igen” — a leg­több az értelmiségiektől, majd A „csúnya, fekete mada­rak”, a varjak lassan eltakarodnak a falu határából is a hóval. Tavaszodik. Jó­ízű gyermekhang szűrődik ki a mohorai általános iskola ab­lakából: „segítsetek levágni a keselyű szárnyát ■.Kiss Anna pedagógus vezetésével próbál az alsó tagozatosokból álló irodalmi színpad. Műso­ruk címe: Szabadság, Téged szomjaztunk elejétől fogva. Ezzel a műsorral sikerrel sze­repeltek a kulturális szemlén. Negyedik osztályosok, tizen­nyolcán szavalják: „Szabad­ság, légy gazdaggá minket.” Valaki, a nevelőtestület tag. jai közül megjegyzi: Mohora, árnyékban... Ez kissé túlzás. Annyi min­denesetre igaz belőle, hogy az egyre izmosodó körzeti köz­pont, Magyarnándor az itte­ni közművelődésre is hatással van. A mohorai szellemi élet azonban bizonyos értelemben továbbra is „önálló ’ marad. Látjuk ennek jeleit? Mindenekelőtt a képzőmű­vészeti élet jeleire hívjuk fel az alkalmazottaktól, s a mun­kásoktól Ma a paraszti réteg ebben a tekintetben az alkal­mazottakkal azonos nívón áll. vagyis zömében készségesen felel a különféle kérdéseink­re. Szigoiúan bizalmas — Mi volt a legutóbbi leg­fontosabb munkájuk? * — Anra kértünk választ, hogy mi a lakosság vélemé­nye az áruellátásról, -kínálat­ról, a kereskedelmi munká­ról — Kényes téma — hallhat­nánk némi tanulságot? — A felmérés a Belkeres­kedelmi Minisztérium megbí­zásából készült, vezetői most tanulmányozzák. Amíg tehát a minisztérium nem hozza nyilvánosságira, ezt én sem tehetem meg. Ne gondoljuk, hogy az igaz­gató szavait a sajtó iránti bi­zalmatlanság, vagy éppen az említett felmérés bizonyára nem kevés negatívuma dik­tálta. Tevékenységük egyik jellmező sajátossága ugyanis, hogy az szigorúan bizalmas: megfelelő anyagi ellenszolgál­tatásért csupán a megbízó­nak bocsátja rendelkezésére a kért adatokat. A hasonló in­tézményeknek világszerte is­mérve a titko66ég; hogy mást ne mondjunk, szükségessé te­szi ezt az ipari és kereske­delmi vállalatok versengése. — De annyit megtudha­tunk, hogy mely vállalatok hxiják a legtöbb megbízást? — Van róla statisztikánk, tessék: a Könnyűipari Mi­nisztérium és vállalatai áll­nak az első helyen, mégpe­dig 31 százalékkal; a KGM 27, a Belkereskedelmi Minisz­térium 17, a Nehézipari 11 százalékkal következik. Vi­szonylag keveset foglalkoztat bennünket a Mezőgazdaságd- és Élelmezésügyi Minisztéri­um, jól lehet meggyőződé­sünk, hogy e tárca területén mindenekelőtt az élelmiszer- prognózisokra lenne nagy szükség. Közeledés a fejlettek színvonalához Az intézet megbízásainak mindössze 25 százalékát kez­deményezik a megbízók, a többi munkát úgy kapják, hogy fölhívják a vállalatok figyelmét egy-egy témakörre, illetve arra, hogy mit nyer­hetne a cég a javasolt vizs­gálat elvégeztetésével. Köve­telmény, hogy az egyszer el­készített prognózisokat — szakszóval — karbantartsák. Á fény \ a figyelmet. Orosz István, az általános iskola igazgatója fi­atal képzőművész, jelenleg ép­pen esztergomi önálló tárlat megrendezésére készül. Veze­tésével az iskolában és a mű­velődési otthonban rajzszak­körök működnek. Egy ifjúsá­gi és egy felnőtt szakkör, kö­rülbelül húsz-húsz taggal. Múlt év decemberében isko­lai háziversenyt rendeztek, a gyermekrajzokból tárlatot nyitottak. A tanulók beküld- ték munkáikat a Békés éle­tünk, gyermekszemmel című pályázatra is. Munkáikban megörökítették a falu múltját, jelenét, elképzeléseiket a jö­vőről. Orosz István egyébként Cserháthalápon is vezet gyer- mekrajzszakkört. Jeli Ferencné pedagógus, a művelődési otthon igazgatója szintén a művelődés helyi le­hetőségeiről beszél. — Otthonunkban bábszak­kör, s még más csoport is « vagyis a változásoknak meg­felelően időközönként módo­sítsák. Erre szolgálnak a pa­nelek is. bár a piackutatók meglehetősen szép számú egyéb forma és eszköz fel- használásával adnak választ a fölmerülő dilemmákra. Egy- egy közvélemény-kutatás al­kalmával 2—4 ezer háztar­tást kérdeznek meg. azontúl figyelembe veszik a szakértők véleményét is. Magyarországról általános­ságban elmondható, hogy a tartós fogyasztási j a vak dol­gában a fejlett országok szín­vonalához közelednek így a kutatók az NDK, az NSZK, Franciaország különféle fo­gyasztói szokásait, kereslet­ingadozásait tanulmányozzák, mint jövendőnk mai, megle­hetősen közelítő tükrét. A prognózis azonban nem jós­lat, bár csakis azokat az in­formációkat veszik figyelem­be, amelyek részletesek és megbízhatóak. Átlagéletkor 25 év — Sokan úgy képzelik el a piackutatást — mondta az igazgató —, hogy az nem más, mint a rendelkezésre ál­ló idősorok meghosszabbítása, a múlt tendenciáiból való kö­vetkeztetés a jövőre. Ez azon­ban koránt sincs így; a la­kosság jövedelmének alaku­lása, a vállatok pénzügyi helyzete, a termékek terme­lési adatai, a külkereskedel­mi lehetőségek mind-mind olyan tényezők, amelyeket számításba kelt vennünk. De igen gyakran olyan ténye­zők befolyásolják a prognó­zis megvalósulását, amelyeket nem lehet látni előre. Ha például elrendelnek egy ár­változást, nyilvánvaló, hogy megváltozik a kereslet... — Mennyi témán dolgozik most az intézet? — Negyven vizsgálat van folyamatban... Ez bizony sok, különösen, ha tudjuk: mindössze száz munkatársa van az intézet­nek. A munkatársak átlag- életkora alacsony, mindössze 25 év! Az utánpótlás megfe­lelő, hiszen azon túl, hogy Szabó László az egyetemen is előad, tehát közvetlen kap­csolatban áll a jövő diplo­másaival, fölvették az érint­kezést a Műegyetemmel, va­lamint a Kereskedelmi és Vendéglátó Főiskolával is. Fontos ez, hiszen az Országos Piackutató Intézet — miként az igazgató mondja — „még a fejlesztés stádiumában van”. A gazdasági reform elmélyü­lése nyilvánvalóan azt ered­ményezi majd, hogy mind­inkább igénybe veszik a vál­lalatok e fiatal tudomány fia­tal művelőinek munkáját. Keresztényi Nándor erősebb működik. A könyvtárban ugyancsak rendszeresen folyik a kölcsönzés. Az ifjúsági klub, bár népszerű a fiatalok körében, mozgalmasabb is le­hetne. Itt TIT-előadások han­goznak el, különböző témák­ban, játék, tánc alkotja még programját. Sajnos, a környe­zet nem a legmegfelelőbb. Azonkívül a látogatottság hiá­nyosságairól is szólnunk kell. Kevés a fiatal, a helyiek is gyakran a környező falvakba és Balassagyarmatra mennek szórakozni. Azt hiszem, bár nem tartozik szorosan a köz.- művelődéshez, régi hiányos­ságra kell felhívni a figyel­met. Mohorán nincs presszó, a ezt hiányolják a fiatalok. Jeliné egyébként az irodal­mi színpadot vezeti. Csoportja jelenleg a felszabadulási ver­seny helyi bemutatójára ké­szül. Április 5-én lesz a nagy esemény. — A könyvtárról még any­MASFÉL évre visszatekintés tapasztalata után nyugodtan leszögezhetjük, hogy a honvé­delmi ismeretek bevezetése is­koláink életére pozitívan ha­tott. Beigazolódott a tantárgy oktatásának szükségessége. Si­került a tantestületek szemléle­tének oly irányú megváltozta­tása, hogy a honvédelem és hazafias nevelés oktatása nem egy nevelő, nem az osztályfő­nök, vagy a testnevelő tanár feladata csupán, hanem az egész testületé, az otthoné és a különféle intézményeké is. Iskoláink nevelési rendszere hivatásának tekinti, hogy az iskolán belül folyó mozgulmi munkával hozzájáruljon a ta­nulók honvédelmi neveléséhez. A felszabadulási ünnepség- sorozatok, demonstrációk, moz­galmi tevékenység és különfé­le eseménysorozatok mély ha­tást gyakoroltak ifjúságunk érzéseire, értelmére, és gondol­kodásmódjára. Különösen nagy jelentősége volt a Salgótarján­ból kiinduló „Vörös zászló Hőseinek útján” mozgalom megrendezésének és a Magyar Tanácsköztársaság dicső harcait idéző élménybeszámolóknak, úttörő falitábláknak és ünnep­ségeknek. Mindezek a kezde­ményezések fontos szerepet kaptak tanulóink erkölcsi, po­litikai nevelésében és a szülő­föld szeretetének elmélyítésé­ben. A honvédelmi felkészítés és előkészítés fejlődését bizo­nyítja az a tény is, hogy me­gyénkben a sportszakkörök­nél jóval több honvédelmi szakkör működik. Munkájuk tartalmasabbá, vonzóbbá vált. Mindinkább népszerűek a hon­védelmi sportok, az összetett honvédelmi versenyek, bajnok­ságok. Üj színt öltött a Fegy­veres erők napjának megün- neplési formája és tartama is. Szeptember 29-e az ifjúság, az iskolák és a fegyveres erők kö­zös ünnepévé vált, a műsorok, demonstrációk tartalmasabbak, ünnepélyesebbek lettek. A HONVÉDELMI szakkörök szervezésénél az igazgatók jó hozzáállása kedvező eredményt hozott. A tanmenetek a sok­oldalú gyakorlati anyag mel­lett fontos nevelési célokat is megvalósítanak. Iskoláink nagy részénél a honvédelmi szak­körök dologi feltételei bizto­sítottak- Az MHSZ részéről a vezetők és az oktatók felké­szítése időben megtörtént, to­vábbképzésük folyamatos. Az új lövészvezetők kiképzése a tavaszi hónapokban folytató­dik, így az 1970/71-es tanévben az új évfolyam belépésénél nem lesz fennakadás középfo­kú iskoláinknál sem. A szüksé­ges kiképzési eszközöket az MHSZ, a PV és a megyei mű­velődésügyi osztály folyamato­san biztosítja- Az oktatók, ne­velők és a tantestületek fel­készülve várják és tartják meg a foglalkozásokat. Jelentős feladat a megnövekedett mun­kánál a társadalmi aktívák fo­kozottabb bevonása az iskolák nyit — folytatja —, hogy az fmsz ad könyveket, s most mintegy háromezer kötettel rendelkezünk. Tavaly 260 be­iratkozott olvasónk volt. , A falu felszabadulásunk 25. és Lenin születésének 100. év­fordulójára készül. Valameny- nyi gyermek és felnőtt művé­szeti csoport munkája ennek jegyében zajlik. Mondhatjuk: társadalmi méretű a készülő­dés. A társadalmi rendezvé­nyeknek, ünnepségeknek ha­gyománya van a faluban. Vígh Sándor úttörővezető ta­nár, a falu krónikájának író­ja, a helyi honismereti tevé­kenység mozgatója, a társa­dalmi ünnepségek szervezésé­ben is szép eredményekkel dicsekedhet. Az álíala szer­vezett rendezvények, esküvők emlékezetesek maradtak. O rosz István iskolaigaz­gató azzal zárja a be­szélgetést, hogy Magyarnándor „árnyéka” nem fogja fel és viszi el a fényt Mohorától. Ell­nek jegyében igyekeznek te­vékenykedni a jövőben is. T E. életébe is. Különösen indokolt ez a lőkíképzés oktatásánál és a lövészetvezetőknél, A kis- puskalőterek száma korláto­zott a megye területén, ezért az iskolák lőgyakorlatát és az összetett versenyek időpont­ját helyesen egyeztette már a múlt évben is az MHSZ és a művelődésügyi osztály is. Ál­talános iskoláknál újabb lég- puskalőtereket kell létesíteni, az iskolák önálló tevékenységé­vel, a biztonsági rendszabá­lyok fokozott betartásával. A légpuskákkal való ellátottság minden iskolánál megfelelő. Rendelkeznek oktatótáblákkal és demonstrációs anyagokkal, valamint szemléltető eszkö­zökkel is. Ezeket megfelelő he­lyen kell kifüggeszteni, a fo­lyosókon, vagy kabinettekben. Az intenzívebb nevelőktől, is­koláktól, mint például a sal­gótarjáni Majakovszkij úti is­kolától, az oktatást elősegítő ötleteket, segédanyagokat, technikai fogásokat közkézre kell adni. Tapasztalatcseréket kell szervezni a helyes módsze­rek megbeszélésére és alkalma­zására. Igénybe kell venni a járási és a megyei MHSZ-ek- nél kölcsönözhető szakmai kes- kenyfilmeket is­Tanulóifjúságunk túlnyomó többsége elismeri a korábbi ka­tonai szolgálat szükségességét, indokoltságát. Tudomásul ve­szi, hogy fel kell készülnie a haza védelmére, és ha kell, tet­teivel is bizonyítani azt. A kedvező vonásokkal egyidejű­leg több helytelen vonás is fel­lelhető tanulóinknál. Ezek azonban nem speciális, az if­júságra jellemző jelenségek, hanem a közvéleményben is megtalálható téves nézetek, irányzatok, az ellenséges nyu­gati politika kisugárzása. Ilyen például, hogy a fiatalok te­kintélyes részénél a haza ir­galma a szülőföld földrajzi meghatározására korlátozódik. A másik ilyen probléma: a fia­talok egy része nem ismer , nem érti azt a realitást, hogv a békés egymás mellett élés nem egyszerűen óhajok és kí­vánságok függvénye. Különö­sen azokat a tanulókat kell fi­gyelemmel kísérni, akikre a társadalmi közömbösség, a ci­nizmus jellemző. Vannak, akik összeütközésbe kerülnek a tár­sadalom rendjével, s magukra nézve terhesnek tartanak min­den kötöttséget, jogszabályt Ez a felfogás különösen ve­szélyezteti a haza fegyveres védelmét. SZÜKSÉGES tehát a hazafias honvédelmi nevelés gyor­sabb fejlesztése. Ennek előse­gítésére legfontosabb felada­tunk, hogy megértessük tanu­lóinkkal a honvédelem szüksé­gességét és a haza megvédé­sében reájuk háruló kötelessé­geket. A rendszeres felvilágosí­tó és meggyőző munkának azt kell eredményeznie, hogy ta­nulóink forrón szeressék szo­cialista hazánkat, vállalják a szocializmus építését, fegyve­res védelmét, és mindezt na­ponta tettekben is juttassák kifejezésre. Tóth András Szülők iskolája Pilinyben A pilinyi művelődési ott­hon hazánk felszabadulásának 25., valamint Lenin születési­nek 100. évfordulója tiszteleté­re Szülők iskolája címmel elő­adássorozatot szervezeti az általános iskolában. A sikere­sen zárult program, amelyért a Tudományos Ismeretterjesz­tő Társulat előadói tartottak előadásokat, múlt év novem­berétől március elejéig tar­tott. összesen tizenöt előadás hangzott el társadalom- és természettudományi témákban Többi között pedagógiai, s a nemzetközi élettel, Lenin sze­repével foglalkozó előadásokat is tartották. Továbbá egészség, ügyi, állategészségügyi előadá­sok, a melléküzemágakkal, a háztáji gazdaságokkal össze­függő tájékoztatók hangzottak el. Iskolából hazafelé

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents