Nógrád. 1970. március (26. évfolyam. 51-75. szám)
1970-03-17 / 64. szám
Forradalmi ifjúsági napok Megnyitóünnepség Balassagyarmaton Fiatalos kedv, aktivitás, lelkesedés — ezzel a három szóval lehet jellemezni a forradalmi ifjúsági napok rendezvénysorozatának Balassagyarmatom tartott megyei megnyitóünnepségét. Vasárnap kora reggel a KISZ-bizottság épülete előtt mintegy négyszáz gyalogos és ötven kerékpálos fiatal gyülekezett: a „Felszabadító Vörös Hadsereg nyomában” emléktúra résztvevői. Miközben a gyalogtúrázók a Balassagyarmat—Galibapuszta—Szügy —Balassagyarmat útvonalat járták végig, a kerékpárosok pedig Mohoráig eljutva fordultak vissza a városba, a járás községeinek fiataljai — Mohorán és Hugyagon gyülekezve — gyalog indultak el a megyei rendezvénysorozat színhelye felé. Háromnegyed tízkor — miután a túrázók beérkeztek — a Rákóczi út 41. számú házon elhelyezett Petőfi-emléktáb- lánál Kárpáti László, a balassagyarmati járási KlSZ-bizott- ság titkára tartott megemlékezést. Ezt koszorúzás követte, majd Petőfi egykori lakhelye elől a fiatalok a művelődési központba mentek át, ahol tíz órakor került sor a FIN megyei megnyitóünnepélyére. A plakátokról jól ismert FIN-emblémával díszített színpaddal szemben, zsúfolásig megtelt a terem. Az elnökségben Dicse Istvánon és Batta Lászlón, az MSZMP Balassagyarmati járási és városi Bizottságának titkárán kívül a balassagyarmati tömegszervezetek képviselői, valamint az üzemi KISZ-bizottságok vezetői foglaltak helyet. Kovács Sándor, a balassagyarmati városi IÍISZ-bizott- ság titkára megnyitó beszédében megemlítette, hogy immár három éve mindig valami forradalmi évfordulóhoz kapcsolódik a FIN eseménysorozata: két évvel ezelőtt az 1848—49- es polgári demokratikus forradalom kitörésének 120 éves, tavaly a Tanácsköztársaság kikiáltásának 50 éves évfordulóját ünnepeltük, idén pedig hazánk felszabadulásának negyedszázados jubileuma teszi emlékezetessé e napot. Ezt követően Szilasi András, a Nógrád megyei KlSZ-bizott- ság titkára mondott ünnepi beszédet. — A három dicsőséges tavasz, a magyar szabadság három reményteljes tavasza volt. Mindhárom tele bizakodással, hittel, lelkesedéssel, ígérettel. De a vágyak, a bátor szándékok csak a harmadik tavaszt követően teljesültek — kezdte beszédét, majd így folytatta: — Az 1848-as szabadság- harcot, mint ahogyan az 1919- es Tanácsköztársaságot is, leverte a reakció túlereje. A küzdelem azonban nem volt hiábavaló. A forradalom lángja egy percre sem szűnt meg lobogni. Dicső elődeink példája mutatta nekünk 1945- ben, s mutatja ma is, hogyan éljünk elnyert szabadságunkkal, hogyan szeressüli, erősítsük és vigyázzuk. Az 1848 és 1919 dicső napjainak említése után a megyei KISZ-bizottság titkára a következőket mondotta: — Az 1919 nyarán az ellenforradalom által a _ föld alá kényszer! tett kommunista mozgalom volt a letéteményese annak, hogy 1945 tavaszán a felszabadított ország új életet kezdhessen. Ez a mozgalom volt az, amely megőrizte negyvennyolc és tizenkilenc forradalmi szellemét. A szovjet hadsereg győzelme 1945 tavaszán meghozta a felszabadulást. Április 4-re hatalmas áldozatok árán az egész ország területét megtisztították a fasiszta hordáktól, megteremtődött népünk számára a felemelkedés lehetősége. A felszabadult ország dolgozói a hatalom birtokosaivá váltak. Nemzeti történelmünk tanulsága, hogy a hazafiságot minden korban a nép valóságos érdekeinek önzetlen szolgálata jelenti. A hazaiiság sokat vitatott témájához mi a három nagy tavaszi évforduló forradalmi örökségének mély megértését. összefüggéseinek feltárását, és a harc alkotó folytatását szeretnénk hozzátenni. — Szilasi elvtárs így fejezte be beszédét: — Történelmünk legragyogóbb fejezeteire emlékezve, akkor teszünk a legtöbbet, ha forradalmi elődeink tetteiből merítünk példát, ha folytatjuk harcukat. Mély és maradandó tanulság, hogy az ifjúság és a forradalom szinte ©gyet jelent a haladásért való küzdelemmel, a szocialista társadalom építésével. A dicső múlt előtt úgy tiszteleghetünk igazán, ha az egymást követő évfordulók ünneplésén túl, munkában, tanulásban, építésben és nagyszerű alkotásokban törekszünk méltóak lenni hős elődeinkhez — jezte be szavait. feSzilasi András ünnepi beszéde után kultúrműsorra került sor, mélyen többek között fellépett a balassagyarmati Balassi gimnázium énekkara és a drégelypalánki művelődési ház irodalmi színpada is. A Horváth Endre Galériában tizenkét órakor nyílt meg a „25 éves felszabadulásunk” képző- és iparművészeti, valamint fotópályázatra beérkezett alkotásokból rendezett kiállítás. Bacsúr Sándor, a Balassagyarmati városi Tanács művelődésügyi osztályának vezetője megnyitó beszédében a következőket mondotta: — Dicséretre méltó az a hozzáállás, ahogyan a pályázók részt kívánnak venni a művészetekhez értő és szerető emberek szellemi életének felfrissítésében. Szilasi András ünnepi beszédét mondja Az iparművészeti pályázat egyik díjnyertese, Koppány Gizella alkotása, palócbabapár A mezei futóversenyen A versmondás megyei második helyezettje: Prokop Judit Pásztoréi Lányok a sakktáblánál 7.30 perc. Indulnak a kerékpáros túrázók A forradalmi ifjúsági napok eseménysorozata fiataljaink lelkesedését, történelmünk eseményei iránti megbecsülését is mutatta. A délelőtti program befejezése után délután, nagyszabású kulturális és sporteseményekre került sor. A városi úttóröházban ezen a napon tartották meg a vers- és prózamondók megyei versenyének döntőjét, ahol a legjobb versmondók léptek fel. A balassagyarmati Dózsa-pályán sok résztvevővel mezei futóversenyt rendeztek, a Balassi gimnáziumban pedig a sakkozók és asztaliteniszezők versenyeztek. Tudósító: Baranyai László Fotó: Koppány György
