Nógrád. 1970. március (26. évfolyam. 51-75. szám)

1970-03-17 / 64. szám

Én tő példa Á lapkézbesítés gondjai Ünnepi örömök helyett sú­lyos gondokat hozott az el­múlt év decembere a balas­sagyarmati postahivatalnak. A város lakóinak hangulatát pe­dig bosszúság. idegeskedés rontotta meg. Mindennek oka: a varos sítőknek, ha Ilyen nagy a rend szerint a kézbesítőknek probléma? előbb a hivatalba kell men­ni a lapért, majd vissza a te- Helyben vagyunk. A hírlap- rületre. A kerékpár csak szál- kézbesítők átlagkeresete 800— Íróeszközként jöhet számítás- 1000 forint. Igaz hogy a na- * legutóbbi termelési ta- TT nacskozáson javasolták a hír­télen leg- lapkézbesítők, hogy a lakóte­pi elfoglaltság 4, feljebb 5 óra, a kereset azon- rületen egy ládát szereljenek több lakóterületén”szünetelt a ban oly szerény, hogy ezért fel, a járatról ide tegyék a la­nemigen akad vállalkozó erre bogy ne .k?1.'Ven.a .... ... vatalba menni értük. A Bu­várták megszokott lapjukat, ?. munkakorrí~ egyalta' dapest-Vidéki Postaigazgató­.. lan nem, a nők pedig? Balas- sag ez ideig nem adott va­hírlapkézbesítés. Az újságok előfizetői nap mint nap hiába a postás nem jött. Kronologikus sorrendben a következők történtek: Először megbetegedett sagyarmaton az üzemek na­gyobb része nőket foglalkoz­tat. ahol az asszonyok szépen keresnek, s főleg jobb mun­lasz a kérésre. fájó pont postahivatal helyettes kézbe- kakörülmények között, meleg sítője, majd beteget jelentett szobában, a KISZ-lakótelepet járó kéz­besítő is. S mert a baj nem jár egyedül, a gondok tavább halmozódtak. A 6-os körzet •nője g> kiesett Karácsony napján pedig a es körzet kézbesítője jelentett beteget, helyettesítése az ün­nepek alatt eleve reményte­len volt. Az előfizetők eleinte türe­lemmel vártak, mert mint emberek, belátták a súlyos gondokat. Mint előfizetők vi­szont nem nyugodtak bele, hogy lapjukat rendszeresen nem kapják meg, így hát sor­ra jelentették be lemondásu­kat. Decembertől 300 napila­pot és 300 hetilapot mondtak le. szabadságot 25-en ismét meg­rendelték, a Lenin-lakótelepen még várnak a régi előfize­tők ... Intő példa volt a balassa­gyarmati, s nem is az első a Lassan visszaszállingósnak Nincs megoldva a lapok szállítása. Olykor másnapos újságot kap az előfizető, pe­dig a napilap romlandóbb áru , . .... A munkakörülmények em- bármelyik élelmiszernél. A kezbesitonoje gyermeket szült, litésével ismét fájó ponthoz lapszállítás megnyugtató ren- szinten kiesett a munkából. érkeztünk A hírlapkézbesítők dezése ugyancsak pénzkér­korábban állományon kívüliek dés. voltak, rs mint ilyenek, nem . tarthattak igényt munkaruhá- Pillanatnyilag nincs baj ra. Most már állományon be- a hírlapkézbesitessel - ossze- lül szerepelnek, munkaruhát gez a hivatalvezető. Most azonban változatlanul nem az°n fáradozunk, ^ hogy a le­„Rágondolni is rossz“ kapnak. Ha esik az eső, saját ^i tesz kabatjukat aztatjak-gyűrik, a yisszaszerezzux. iNem tesz nem ritkán bokáig érő sár- könnyű dolog, élénkén emle- ban a saját cipőjüket teszik ,a rPSSZ tapasztalatok­tönkre. A korábbi intézkedés F.a’ bizalmatianok meg az elo- szerint ugyanis sem esőkö- ^ I5I??'lakotel^z®n penyre, sem gumicsizmára nem tarthatnak igényt. Az " alacsony keresetből pedig a ruha és a cipő gyakori után­pótlására nemigen futja. A hírlapkézbesítés nemcsak Balassagyarmaton, másutt is súlyos gondokat okozott már. — Rágondolni is rossz ezek- Nagyon is elérkezett tehát az megyében. Erre, s a korábbi re a hetekre — mondja Vesz- ideje, hogy továhb már ba- jelekre is fel kell figyelni a tergom Hedvig, a postahivatal jósán tartható rendelkezéseket Közlekedés- és Postaügyi Mi­vezetője. — Már féltem ki- alaposan felülvizsgálják és . lépni az utcára, mert lépten- kellőképpen módosítsák. msztenumnak, a posta-igaz­nyomon megállítottak az em- Balassagyarmat központjá- gatóságnak, azoknak, akiknek berek: miért nem kapjuk a tói a külső lakótelepekig módjukban áll intézkedni, lapot? Hol a kézbesítő? Miért mintegy három kilométert nem fizetnek többet a kézbe- kell kutyagolni. A jelenlegi Szendi Márta Jobbá tenni megyénk kereskedelmi ellátottságát Hogyan leheltnie megyénk kiedelemtől. Lényeges kérdés érvényesüljön, a jövőben, ah- kereskedelmi ellátottságát to- ez még akkor is, ha úgy igaz, hoz kérték a megyei tanács vább javítani? Ez vodit a fő ahogy a beszámoló megállapí- kereskedelmi osztályának a kérdése annak a salgótarjáni tx>tta: tavaly sok területen tekintélyét. _ tanácskozásnak, amelyen me- inkább az eladók piacáról le- Felvetődött egy másik kér- gyémk kereskedelmének veze- hetett beszélni, mintsem a fo- dós is. Társulásokat kellene tői vettek részt. Szó esett itt gyasztókóról. Feltétlen előre- létrehozni az árubeszerzésre, ismét az elmúlt évi eredrné- haladást jelent, hogy ezit a egyes részlegek közös üze- nyekről és hibákról, de csak tényt önkritikusan a kereske- meitetésére. Ezt elsősorban a olyan mértékben, ahogy szűk- delem vezetői állapították kisebb volumennel dolgozó ségesek a tapasztalatok, a ta- meg. szövetkezeti kereskedelem nulságok levonására. A tér- Többször szó esett a keres- szorgalmazza és vannak is vezés, az ésszerű készletezés, kedelem kulturáltság! színvo- már jó példák. A pásztói áru- az igényekre való felkészülés „aláírói is. Tavaly 20 millió fo- ház meterosztalyat például a mind olyan kérdés, amire az újítót fordítottak beruházá- BÉTEX-el, a Pécskö Aruház elmúlt óv sok tanulsággal sokra) ebből csaknem 15 mii- KERAVILL-osztáíyát a RA- szoLgálit. Hót a szövetkezeti kereskede- közosen üzemeltetik. Sok szó esett itt az árpo- lemre. Üj kiszolgálási formák- ^Bővültek a beszerzési lohe- litiikáról. Laczkó András, a |3an bonyolították le a forga- hősegek, viszont fontos, hogy meggyei tai^ács kereskedelmi lom 35 százalékát. Bővült a a , ker,es,kedelern ráhatással, osztá-lyá-nak vezetője is be- gépi, techni'kai felszereltség, gyártmányfejlesztésre, korsze- szélt arról többek között, bár az is igaz, hogy a keres— mbb termékek gyantasara hogy az árakat nem csupán a ijedelemben használt gépek ösztönözze az ipart. Az is fon- kereseti-kináilat szerint vél- nagy része elavult kis kapa- hogy a helyi Lehetősege­toztatták, hanem bizonyos citású, kedvezőtlen’ hatásfokú. ket jobban kihasználják, mérté'kig a nyereség növelésé-, ’ , Az idei, de úgy is mond­re is felhasználták. Igaz, ezért A kulturált kereskedelem hatnánk a legközvetlenebb nem lehet csak a kiskereske- személyi feltételei általában feladat, hogy az elmúlt évi deknet hibáztatni, mert a javultak. De ezzel ellen,tmon- tapasztalatokból okulva me­legtöbb esetben az ipar és a dásban vaiy amit Molnár gyénk kereskedelme reálisab- nagykereskedelem változtatta Sándor, az élelmiszer-kisker. ban készül jön föl a várható az árakat, amit követett akis- igazgatója mondott. Náluk 23 forgalomnövekedésre. Nem- kereskedelem. illetve a fo- százalékkal csökkent a szak- csiak az árubőség fontos, ha- gyasztói árak alakulása. Az is képzett dolgozók aránya. Fel- nem a minőség és a válasz­tétien elemzést érdemel ez a ték bővítése is. Ehhez a ta- kérdés és az okok megszün- vályúnál kedvezőbb feltétele- tetését követeli. ket biztosít a népgazdasági Kivel, hol, hogyan állnak tervezés. A többletnyereséget szóba? Sok szó esett a nagy- “ ,den ugy igyekezzen és kiskereskedelem kapcsola­táról. Szinte egyöntetű véle­mény alakult ki, hogy a nagy- kisker. igazgatója példával is kereskedelmi vállalatok terű- szolgái : tavaly több mint 24 i^ti összevonása nem a lag- ezer cikknél voltak kénytele- szerencsésebben érintette mé­nek áriát változtatni. Az idén gyénket. Itt alig akad nagy- eddig már 3 ezernél több cikk k,er. vállalat. A bővebb áru­ára tért el a korábbitól. Leg- választékot ígérték, ugyanak- utóbb a PlERi' és az ÜVERT kor a tapasztalatok ennek el­változtatta az árakat. lenkezőjét igazolják. Ann^k — Mi lefelé szeretnénk szó- is hangot adtak a kereskeder- ritani az áriakat, ugyanakkor mi vezetők, hogy az egri, szol- a mozgás inkább felfelé ta- noki és miskolci nagykeres- pasztalható. A kereskedelmi kedelmi vállalatokkal még dolgozók idegekkel sem bír- sokkal könnyebb üzletet köt- ják a hetenkénti árváltozta- ni, mint a budapestiekkel. Er­tast — mondotta többek kö- re személyes példákat is hoz- aött az igazgató. tak fel, főleg a szövetkezeti Többen foglalkoztak azzal a kereskedelem vezetői. Éppen kérdéssel is. hogy a nagyke- ezért mivel a kereskedelem reskedelem miért fogadja el feladata a lakosság ellátása, kritika nélkül az ipartól az ezért a nagykereskedelem sem ármódosítást és ugyanígy a rangsorolhat kis és nagy te- kiakweakedeiem a nagyteres- fületek között. Hogy ez így is A jövő szakmunkásai között E heti kerékasztalunk részt- tett kérdést. Másik érdekvé- a gyakorlati oktatás kereté­vevői a nagybátonyi volt vá- delmi eredményünk, hogy ké- ben többféle munkakört is járiskolában ma tanuló esz- résünkre most már minden kipróbáljunk. Ez nagymérték- tergályos, elektro-lakatos, me- további' nélkül elengedik a ben növelheti a szakmai kép­zőgazdasági gépszerelő, általa- KISZ-vezetőket egy-egy fon- zettség szintjét — mondták a nos lakatos szakmunkástanu- tosabb ülésre. fiatalok. lók körében ültek össze. A ré- — Érdekes példa arra, mi- — Ezen túl, de természete­st vájáriskolára az intézet ért kell az intézetnék bizonyos sen ezzel összefüggésben élő- homlokzatán látható, bányá- érdekvédelmi feladatokat is segíti ez a lehetőség az üzemi szokat ábrázoló dombormű ellátni — mondta Balogh Ti- élet jobb megismerését is — emlékeztet. Az új követeimé- bor —, a hegesztők védőitala- hangsúlyozta Oskó Károly, nyéknek megfelelően változott nak „kiharcolása”. A tanulók Bizonyos változtatásokra az iskola profilja, és éppen az végül is hozzánk tartoznak, persze eddig is volt mód, de új szakmunkástanuló-törvény harmadikos kurukban végez- több üzem, így például a megalkotásával növekedett hetneík hegesztői munkát, és nagybátonyi gépüzem bűvülé- szerepe és jelentősége is. Ja- egészen pontosan mi tudjuk se nemcsak lehetővé tette, nuár elsejétől központi iskolá- megmondani azt is, hogy mi- hanem éppen a szakmunkás­nak számít a nagybátonyi 209. kortól jár nekik a védőétel, képzés színvonalának emelése illetve védőital. Mivel he- érdekében, szinte megkövetel- gesztőképzéssel nem régóta te, hogy az évenkénti változ- foglalkozunk — a tanulók kö- tatások helyett, akár havonta rében sem volt könnyű egy- más-más munkakört ismerje- értelműen meghatározni, mit nek meg a fiatalok, jelent ez a kedvezmény. Volt — A mezőgazdasági gópsze­A meffvei diáknarlnmenten aki Úgy képzelte- hogy Uter reKi tanulók részére eddig m2L„i tej, doboz sajt. félkiló cukor, rendszertelenül, vagy egyálta­miegymás jár védő étel-ital- Ián nem térítettek ebédpénat mondta Sándor András. — — Az eddigi gyakorlat sze- Az intézet közbenjárására rint — mondta Oskó Károly — a két szerződő fél a vállalat és a tanuló volt, így a vitás kérdések is az iskola kikap­csolásával rendeződtek. Az új törvény szerint a tanulóvi­szony az iskolával jön létre. Így az iskola fokozottabb ér­Fiatalok kerekasztala szamu tézet. Szakmunkásképző In­Munkahelyi érdekvédelem a nagybátonyi szakmunkás- tanulók egyik képviselője ar- ról szólt, hogy az intézet -több alkalommal és több érdekelt üzem vezetőinél sikerrel járt közben a tanulók munkahelyi érdekvédelméért. A kerekasz- tal-beszélgetés egyik kérdése: miért az iskolának kellett az üzemeknél a tanulók érde­keit képviselni? A válaszadók: most, január elsejéig vissza­menőleg megkapjuk a hat- forintos térítést. Tőzsér István esztergályos, d!Lkvédelmi tevékenvséae • is Handó József végzős elektro- g 15 érthetőbb. Érdemes szakmunkásnak lenni? lakatos, Sándor András gép­szerelő, Banos Károly általá­nos lakatos, Radios Zoltán elektro-lakatos szakmunkás- tanulók. A beszélgetésben részt vett Balogh Tibor, az A fiatalok az új törvényről Erre a kérdésre az egyik legilletékesebb, az idén szak­munkásvizsgát tevő Handó Jó­zsef elektro-lakatos válaszolt. — Mátranovákon nemrégi- A szakmunkásképzésről al- hen nyílt meg a GANZ-mű- intézet párt-alapszervezeté- kötött törvény reformja tér- veknek egy részlege. Néhány nek megbízott titkára, Hantos mészetesen teljes egészében a átképzéssel beszélgettünk. Sándor intézeti igazgató és képzés színvonalának emelését ukik segédmunkásból lesznek helyettese, Oskó Károly is. szolgálja. Mégis érdekes lehet, szakmunkások, ök azt mond­_ Az új rendelkezés óta a ki, Vnit tart különösen jelen- fák, nem érdemes három évig p ásztói szakmunkásképzés is tősnek a reformból. A be- tanulni, hiszen az átképzőé intézetünkhöz tartozik — vála- szélgetés fiatal résztvevői va- három hónap alatt megtanul- szolta Hantos Sándor igazga- lamennyien KISZ-vezetők, így ía mindazt, amit mi. Persze tó. véleményük a kisebb-nagyobb az igazság az,^ hogy három A fiatalok szóvá tették, közösségek véleményét is tűk- övig az átképzősnek is kötele- hogy néhány kisebb helyen, rözi. zö azon a munkahelyen dol­ahol szakmunkásképzés folyik, — A két hét tanulmányi gozni, ahol azután a három- nemegyszer tíz—tizenkét órát szabadság nagyban megköny- hónapos tanfolyam elvégzésé- dolgoztak a tanulók. Ebben nyíti a végzős hallgatók fel- vei szakmunkásvizsgát tehet természetesen eljártunk az készülését a szakmunkásvizs- Érdemes tanulni — vallják érintett üzemeknél — teljes gára. Ennek mi, mai harma- a nagybátonyi szakmunkás­sikerrel. Azóta fokozott fi- dikosok nagyon örülünk — tanuló fiatalok, akikre — az gyelemmel vizsgáljuk, és idő- mondta Radics Zoltán. igazgató szavaival élve — je* ról időre ellenőrizzük a diák- — Lehetővé vált az is, hogy lenleg is négy—öt üzem vár. parlamenten példaként emlí- időről időre az üzemen belül P. R Magyarország külkereskedelmi forgalma 1969-ben NDK 2575.3 igaz viszont, hogy tavaly az engedményes kiárusításokba bevont árak értéke 44 száza­lékkal haladta meg az előző évit és ez a vásárlóknak csak­nem 8 millió forint megtaka­rítást jelentett. Holecz Ferenc, az iparcikk­elémi a kereskedelem, hogy javuljon a lakosság áruellá­tása és a kínálati viszonyok­kal növekedjék a forgalom. Bodő János Az elmúlt évben a legdi­namikusabban fejlődő nép- gazdasági ágazat, a külkeres­kedelem volt. A tervezett 8 százalékos növekedéssel szemben 12 százalékos növe­kedést ért el. Magyarország szempontjából különösen fontos ez az ágazat, hiszen a nemzeti jövedelem több mint 40 százaléka a külke­reskedelmen keresztül rea­lizálódik. Az 1968-ban elért 42 mil­liárd devizaforinthoz ké­pest 47 milliárd devizafo­rintot forgalmazott, és mind a szocialista, mind a kapita­lista országok felé gyorsab­ban növekedett a kivite­lünk, mint az onnan szár- ltev.\\\y-y b., IENÖVE10RSZÁG CSEHSZLOVÁKIA 13721 23 2Q 85193 8373.3 494,2 ROMÁNIA 1251.3 ÁZSIA AUSZTRÁLIA ÜJ-ZÉLAN0 AMERIKA ■369.1 AFRIKA AtBA'NIA JUGOSZLÁVIA BULGARM mazó behozatal. (A szocia­lista országokba irányuló kivitelünk 11,3 százalékkal, az onnan származó behoza­Iskolanap Hátságon A rétsági gimnázium neve- vetően kulturális bemutató lőtestülete és KISZ-szervezete kezdődik a járási tanács dísz- március 20-án iskolanapot termében Bemutatkozik a két rendez. A második alkalom- első osztály, az irodalmi szín­mai megrendezendő esemény- pad, a néptánccsoport, az sorozatot a felszabadulás 25. énekkar, s az iskola házi szer­évfordulójának tiszteretére zője. Gregor Zoltán. a beat- szervezik Az ünnepélyes meg- műfajban. A sportversenyek nyitó után kiállítás lesz, majd során lövészversenyt, leány az angol nyelvi szakkör üle- kézilabdamérkőzést, s mezei sere, Az epulo szép hazank ... , ... címmel rendezendő földrajzi futóversenyt tartanak. Utana vetélkedő döntőjére, és sakk- zenés klubdélutánon szórakoz- versenyre kerül sor. Ezt kö- nak a fiatalok. Kivitel dFí? tálunk 5,6 százalékkal; a tő- ben csupán nyolc, 1969-ben kés országokba irányuló ki- pedig már negyvenhét ter­vitelünk 35 százalékkal, az melő vállalat folytatott ön- onnan származó behozata- álló külkereskedelmi tévé­iünk pedig 12 százalékkal kenységet. 1970-ben az ex­növekedett.) Ennek eredmé- portképesség további javu- nyeként az 1969-es forgalom lása várható, ami a szoeia- 65 millió dollár aktívummal lista országok felé irányuló zárult. forgalom 8 százalékos terve­A gyors fejlődés annak zett növekedését biztosítja, köszönhető, hogy a gazdasá- míg a dollárelszámolású gi reform már érezteti ha- forgalomban kivitelünk 5—6 tását: egyre több termelő százalékos, behozatalunk vállalat épít ki közvetlen 10—11 százalékos növekedé- piaci kapcsolatot — 1967- se várható. NÓGRÁD — 1970. március 17-, kedd 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents