Nógrád. 1970. február (26. évfolyam. 27-50. szám)
1970-02-14 / 38. szám
A hor igénye: a folyamatos művelődés A felnőttoktatás problémáiról Az utóbbi évek tapasztalatai summázataként az e problémakörrel foglalkozó országos konferencia előadója mutatott rá arra a tendenciára, hogy csökken a dolgozók iskoláinak látogatottsága, viszont a magántanulással járó nagy nehézségek ellenére nő az-igény a magánvizsga iránt. Az iskolai felnőttoktatás iránt fokozatosan csökkenő érdeklődés nagy gondunk, hiszen éppen ellentétes irányú a tudományos-technlkai fejlődéssel járó társadalmi igényekkel. Nem Nógrád megye egészére vonatkozó adat ugyan, de hihetőleg jellemzi egész megyénk helyzetét, hogy a Salgótarján két nagyüzemében dolgozóknak hozzávetőlegesen egyharmada nem rendelkezik nyolcosztályos általános iskolai végzettséggel, hogy, a dolgozók iskolájába való csökkenő jelentkezés is tetéződik az állandó kimaradásokkal. Hozzáértők ennek a folyamatnak okát elsősorban abban látják, hogy az üzemek nem ösztönzik a továbbtanulókat megfelelő erkölcsi és anyagi elismeréssel, s hogy az ösztönzés sokkal inkább vonatkozik a középkáderekre, mint a fizikai dolgozókra. Az iskolarendszerű továbbtanulást gátló jelentős tényezők még szociális okok (család, gyermek, anyagi okok. lakás stb.), bejárással járó időveszteség. A fenti problémák legalább részleges kiküszöbölésének szándéka szülte meg 1963-ban a nem az iskolai formák, módszerek szerinti osztályozóvizsga-előkészítő tanfolyam gondolatát. A törekvés azonban továbbra is az, hogy a dolgozók iskolájának szervezeti keretei között lépjenek egyre többen műveltségük emelésének mind magasabb szintjére. Az említett rossz helyzetkép mellett Salgótarján biztató kísérleteket is mutat. Említsük itt meg pl. az Üveggyár és a városi tanács között, létesült szocialista szerződést, melynek értelmében az utóbbi elősegíti az általános iskolát végzett, vagy onnan kimaradó fiataloknak ebbe az üzembe irányítását. Ennek el- lennében az üzem garantálja, hogy a fiatalokat továbbtanulásra serkenti, és biztosítja számukra az ehhez szükséges munkaidő, bér stb. feltételeket. Sajnos, ilyenfajta szerződés nem jött létre a többi üzemmel, illetve az Üveggyár esetében is meglehetősen kezdeti szakaszban van. Az ismeretek iskolai szervezeti keretek között való elsajátítása alapkövetelmény, melyen túl a népművelés műveltségemelést szolgáló számtalan intézményes formája, a felnőttoktatás, ideológiai képzés, szakoktatás, ismeretterjesztés felmérhetetlen formai és módszerbeli variánsa kerül felhasználásra. Néhányat a legismertebbek közül. A szabadegyetem előre megadott témái közül a hallgatók választják ki az érdeklődésüknek megfelelő, ismert szakemberek által tartott előadásokat. Míg a szabadegyetem résztvevői általában középiskolát végzettekből tevődnek össze, addig a munkás- akadémiák elsősorban a munkások műveltségének emelését szolgáló üzemi, tsz-kezde- ményezések. A munkásakadémiák már 1954-ben léteztek, de egyoldalú termelesközpontú tematikai szemléletük csak az 1962-es első konferencia után differenciálódott. Ekkor lett valóban a dolgozók ismereteit széles körűen bővítő művelődési formává, amely az üzemi közösség műveltségi helyzetéből adódó általános és szakmai problémákat igyekszik megoldani. S ide kell sorolnunk az ismeretszerzésnek egyéb, a kisebb települések művelődési házaiban honos hermáit, a TIT-előadásokat, szakköröket, valamint a mai életforma szerint lassan hü családtaggá váló tömegkommunikációs eszközöket. Bányászok egészségügyi programja Nagy figyelmet fordítanak az egészségügyi felvilágosításra a Nógrádi Szénbányák Vöröskereszt szervezeténél. Az idei esztendőre e témakörből önálló programtervet is készítettek. Eszerint az idén 33 egészségügyi előadást szerveznek a bányászoknak — Nagybátony- ban és Mizserfán ankét formájában bonyolítják le az előadást. Szó lesz többi között a szív- és érrendszeri megbetegedésekről, a rheuma betegségről, az alkohol káros hatásáról. Májusban, az egészségügyi hónap keretén belül 16 helyi alapszervezetnél rövid egészségügyi előadásra kerül sor — a környezeti és személyi hy- giénéről, a fertőző betegségekről, a szabad idő helyes felhasználásáról. A térítésmentes vérvétel szervezése alkalmával pedig 13 helyi szervezetnél tartanak előadást — a véradási program alapján. 16 helyi szervezetnél elsősegélynyújtási, az egészségügyi állomások tagjai részére pedig „Egészséges élet” címmel tanfolyamot rendeznek. Nem máradhát ki a programból a vöröskeresztes aktívák továbbképzése sem. A helyi szervezetek titkárai háromnapos továbbképzésen vesznek részt, ahol a reszortfeladatok színvonalas végzéséről lesz szó, s — a vezetés szakmai szintjének növelése céljából — az előadásokat egészségügyi szakelőadóki tartják. Sor kerül az egészségügyi állomások tagjai és a véradófelelősök továbbképzésére is. A műveltség fejlesztésével kapcsolatos problémáink tehát rendkívül összetettek. Ma egyre több a munkások és a parasztság rendelkezésére álló szabad idő és művelődési lehetőség, ugyanakkor — a tények makacs dolgok — csökken a műveltség fejlesztésé' célzó igény. Egyfelől a munkásság és a parasztság má' negyed százada a hatalorr birtokosa, ugyanakkor ezeknek az osztályoknak mind össze 16 százaléka rendelkezi,! általános iskolai, 2,5 százaléka középiskolai és 0,45 százaléka egyetemi végzettséggel Ezeknek a számoknak a tükrében válik nyilvánvalóvá, hogy nem szólam, sem a fizikai dolgozók gyermekeivel kiemelten foglalkozó társadalmi mozgalom, sem pedig a felnőttoktatás sajátos szervezeti formáinak és metodikájának megteremtésére irányuló igény. (V. K. M) Tv m előzetes Fórum (péntek. 20 20) a téma a közlekedés. A közkedvelt forma ezúttal is lehetőséget kínál a nézők számára: kérdezzük a Fővár t' Tanács és a közlekedésrendészet illetékeseitől. A Merkur ebben az évben 30 000 gépkocsit ad át az igénylőknek. És ez a tény egyfelől örömteli, másfelől pedig szomorú aktualitást ad a műsornak. A gépkocsiállomány növekedése mellett nő a baleseti statisztika sérülés-halál görbéje is. Miként már megszoktuk, a nézők kérdései irányítják az adást, de bizonynyal szó lesz a felelőtlen ve- vetőkről, a cserbenhagyóforól. és a részeg állapotban vezetőkről is, mint a közlekedés kannibáljairól! A szakemberek. a sokszor emlegetett illetékesek választ tudnak adni a kérdésekre. meg tudják mondani, hogy mi a helyes, ám helyettünk nem közlekedhetnek. . És a baleseti görbe riasztó képet mutat. Jelenet a „Komisznak lenni életveszélyes” című tv-játékból A teievízió 1910. február 17-i (keddi) adásához Othello Gyulaházán (szombat, 16.05) tv-játék. A nézők kedvére — jelzi a Televízió az újra műsorra tűzött komédiát, amelyet Zsurzs Éva rendezett Gádor Béla kásre- giényébőtL, és amit immár iLem először újít fel a Tv. Aligha Kép az „Elveszett Illúziók” című tv-filmből Az 1970. február 19-i (csütörtöki) adáshoz kétséges, hogy isimét jól fogunk szórakozni a kitűnő játékon, amit Dómján Edit, Tö- rőcsiik Mari és Básti Lajos produkálnak. Hiszen a játszott szerep, az othellói szereposztás az életbe is követi játszóit, el nem válaszhatóan. Az ironikus töltésű játék az életben játszókat gúnyolja, azoIcait, aki k a valóságban is szerepet alakítanak. Delta (vasárnap, 17.55) Kudilik Júlia, a Delta kalauza ezúttal a mezőgazdaság gépesítésének új eszközeivel ismertet meg: például a robobtraktorral, azzal a géppel, amivel szerte a világon kísérleteznek. A végső cél az, hogy a gép emberi beavatkozás nélkül legyen képes a bonyolult munkafelaida- tob elvégzésére, s az ember csak a programozásnál vállalja mellőzhetetlen, ára jóval kevésbe megerőltető feladatát. A kísérlettek biztatóak. Az önitözögépek és a mezőgazdasága termékek raktározása új módijai mellett hírt kapunk a házi nyúltenyészités nagyüzemi változatáról, pminek eredményeként igen rövid idő alatt van mód nagy húshozamú állaitok tenyésztésére. Végül ismét egy magyar találmányra irányítja a figyelmet a Delta: a korhadt fatönkön és más hulladékon — így például akár a kukoricacsutkán — termelhető, illetőleg termeszthető gombára, ami — elterjesztése esetén — igen jelentős mértékben, járulna hozzá a vi’ág fehérjeszükség- lete fedezéséhez. Spressarti fogadó, (vasárnap, 20.20) a magyarul beszélő nyugatnémet film vetítése. Éppen tíz éve mutatták be hazánkban Kurt Hoffmann filmjét, ami Hauff meséjére alapozódik. Ám természetesen minden modern körnezetbe ültetve: a férfiruhába öltözött grófkisasszony és a rablókapitányinak álcázott gróf kalandjai romantikus ízűek is kicsit és a mával is beoltottak: a , szellemek nem képzelhetők el angol WC, és a múlt századi kosztümbe bújt figurák sűrített levegővel működő útdöngölők nélkül. A humorral átitatott film egy évtized múltán is sikerre számíthat. kivált, ha számításba vesszük a bájos Liselotte Pulvert, aki az egyik főszerepet alakítja. I HARMAT ENDRE i4 K/aszpuiyin-peftéhj ti. Ettől kezdve a Gorohovája utca 64 számú ház 20-as lakásába tömegével hordta a posta a „napjaid meg vannak számlálva” kezdetű névtelen leveleket, és ismeretlen telefonálók fenyegették halállal a pokrovszkojeit. A Raszputyin-legenda szerves része, hogy a sztarecet utolsó heteiben sem hagyta cserben előérzete; hogy megjósolta közelgő megsemmisülését. De, mint a muzsik egész mítoszában, ebben is viszonylag könnyen kimutatható a racionális mag: a szibériai ekkor már úszott az életveszélyes fenyegetések árján. Leánya, Marija, könyvében elmondja, hogy ebben az időben apja sokszor felsóhajtott: — Fekete felhő lebeg a házunk felett. Érzem, hogy ezek az utolsó napjaim. Jóslat és logika Mikor utoljára találkozott a cárral, így bú- ! csúzott: j — Most nem én áldalak meg téged. Most | neked kell megáldanod engem. Titkára, Szimanoyics szerint akkor, Carsz- I kője Szelőből hazatérve írta Miklósnak a hí- I rés levelet: i „Szentpétervárott. írom és hagyom hátra I ezeket a sorokat. Érzem, hogy életem janu- ■ ár 1. előtt véget ér. Azt akarom, hogy Atyus- i Ica, Anyuska, a Gyerekek (mármint a cári ! gyerekek), és az Orosz Föld megtudja és j megértse, amit meg leéli tudnia és meg kell I értenie. Ha közrendű gyilkosok ölnek meg, különösen, ha testvéreim, az orosz parasztok teszik ezt velem, neked, Oroszhon Cárjának, nincs mitől tartanod. A trónodon maradsz és nyugodt lehetsz — ivadékaid még évszázadokon át uralkodnak. De ha bojárok, nemesek ölnek meg, ha ők ontják ki a véremet, ha vérem az ő kezüket szennyezi be, huszonöt éven át nem mossák le magukról ezt a vért. El fogják hagyni Oroszországot. Gyűlölik és megölik egymást, és huszonöt esztendőn belül nem lesz nemesség Oroszországban. Orosz Földek Cárja, ha hallod a harangszót, amely tudtodra adja, hogy Grigorijt megölték, tudnod kell: Ha a te rokonaid okozták a halálomat, akkor két esztendő múlva senki sem lesz életben a családodból — végez velük az orosz nép. Engem megölnek. Én már nem vagyok az élők között. Imádkozz, légy erős és gondolj a családodra. Grigorij.” Kétségtelenül van valami hátborzongató ebben a levélben. De — legalább annyi — logika is. • • Önvédelem Raszputyin tudta, hoev meg akarlák ölni. és nem volt nehéz megjövendölnie, hogy „a trónig kapaszkodott koszos muzsik” meggyilkolását az arisztokrácia boszorkánykonyhájában főzik ki Magától értetődőnek tűnt, hogy a merénylők legalábbis megpróbálják bevonni akciójukba a cári család valamelyik tagját, hiszen az akkori körülmények között ennek alaposan meg kellett nehezítenie a tettesek megbüntetését. Pontosan ez történt. Azonkívül a sztarec tisztában volt azzal, hogy minden arisztokraták közül éppen a legelőkelőbbek, az uralkodóház tagjai gyűlölik a legjobban a palotákban feszítő parasztot, különösen Nyikoláj Nyikolájevies főparancsnok leváltása óta. Egyetlen embertől várhatott hathatós segítséget a Romanov-atyafiakkal szemben: magától a cártól, akiről tudta, hogy gyáva és babonás. Űjra az történt, aminek a sztareccel kapcsolatban annyiszor lehettünk tanúi. Ha ezt a levelet kibontjuk misztikus burkából, rádöbbenünk, hogy megírását rendkívül prózai szándék ihlette: egy Miklóshoz intézett ilyen prófécia a sztarec helyzetében a lehető legjobb önvédelem volt. Más kérdés, hogy akkor már ez sem használt. A kocka elvettetett Gyilkosság a palotában Az arisztokrácia elhatározta: végez a cári trón mögött álló paraszttal. Oroszország egyik leggazdagabb embere, Féliksz Juszupov herceg állt az összeesküvés élére. Társa volt többek között Dmitrij Pavlovics nagyherceg, az uralkodócsalád tagja. Juszupov a sztarec bizalmába férkőzött és egy éjjel — azzal az ürüggyel, hogy felesége Irina nagyhercegnő meg akarja ismerni — palotájába csalta a muzsikot. Maga ment érte a Gorohovajára. A címeres, nagy. fekete kocsi megállt a Mojkán, a 94-es számú épület, a Juszupov-palota udvarán. Raszputyin levetette a bundáját ás szemügyre vette a szobát. Azonnal megállt a pohárszék mellett. Látszott rajta, hogy gyermeteg örömét leli az értékes bútordarab belső labirintusában. Nyitogatta a kis ajtókat, nézegette a rekeszeket. Eddig minden simán ment. Az első bonyodalom most következett. Juszupov rémületére a muzsik visszautasította mind a teát, mind a bort. „Csak nem gyanakszik?” — kérdezte magától a palota ura Görcsösen ismételgette magában, hogy Raszputyinnak nem szabad élve hazajutnia, de ebben a pillanatban csak egyetlen dologban volt biztos. Abban, hogy fél. „Ezek túl édesek..." . Az élet agyonkéhyeztetett 'kedvencének idegeit eddig- kellemesen felborzolta a készülő akció. De amikor szemben ült a szálfaterme- tű sztareccel, amikor áldozata arról beszelt, hogy mindenki belebukott aki ellene fordult, — a lányosképű hercegecske lába alól kicsúszott a talaj. Azokra gondolt, akik megpróbálták eltávolítani a szibériait, és tudta, hogy Raszputyin igazat mond. Egy pillanatra az is megfordult a fejében, hogy feladja a játszmát. De váratlan fordulat következett A vendég teát kért. Juszupov töltött, és egy süteményes tálat tett a sztarec elé. Előbbi félelme felengedőben volt, de nem múlt el teljesen: csak ezzel magyarázható, hogy egy olyan tálat választott, amelynek tartalmát nem mérgezték meg. Szerencséje volt. Raszputyin nem evett ebből, és ez alkalmat adott a házigazdának arra, hogy másfajta csemegével próbálkozzék. Ezúttal már mérgezettel. A vendég először erre is nemet mondott. — Nekem, drágám, ezek túl édesek. Később mégis vett egyet. Majd még egyet. A herceg sápadtan nézte a parasztot. A méregnek azonnal hatnia kellett volna. A sztarec azonban nyugodtan csevegett tovább. Juszupov ajka kissé remegett, amikor javasolta, kóstolja meg a család híres krími borait. Raszputyin köszönettel visszautasította az ajánlatot. Múlt az idő. Juszupov elhatározta, hogy megpróbálja a dolgokat siettetni. Egyszerűen töltött két pohárral. Ezúttal sem a mérgezettből. A muzsik határozatlannak látszott : — Hát jó — mondta végül —, lássuk. — És a bor felé nyúlt. Látható gyönyörűséggel ivott. Dicsérte az italt, és megkérdezte, sok van-e belőle. Elismeréssel nyugtázta, amikor megtudta, hogy tele van vele egy pince. — És most adjál madeirát. Egy pohár eltörik A herceg itt kétségtelenül hibát követett e~l Fél Pétervár tudta, hogy a sztarec szinte kizárólag madeirát iszik, abból viszont mérhetetlen mennyiséget. Ö pedig krími borral kezdte. De szerencsére madeira is akadt. Juszupov most már olyan pohárba akarta tölteni a bort. amelynek az aljára porrá tört cián- kristályokat szórtak. Belereszketett, ami kor vendége hangja váratlanul felcsattant. (Folytatjuk)
