Nógrád. 1970. február (26. évfolyam. 27-50. szám)

1970-02-14 / 38. szám

Teljes az üzem az ásványbányában. Mintegy 300—400 em­ber dolgozik itt a környező községekből Nyugtalan a boltvezető A boltot nem régen építet­ték át. Jól sikerült létesít­aruellátásról. amit az is bi­zonyít, hogy a havi átlagfor­galma 210 ezer forint. Jól félkészük a tsz-zárszámadás- ra is. Dróttól kezdve textilig elegendőt nála minden megtalálható. A leggyakoribb téma ma kétségkívül az óvoda. A hatvan esztendősnél Is öregebb falusi ház helyett, egészséges szép otthont ál­modnak a apróságoknak a falubeliek. Bizony csak ál­modnak, mert az óvoda épí­tése még messze van. Nem kevesebb mint egymillió fo­rint kellene még, hogy meg­induljanak a munkálatok. Négyszázezer forint jött ösz- sze eddig a községfejlesztés­ből, meg a járási támogatás­ból. Ennél azonban sehogy­Dolgozoak, keresnek Két éve, hogy bevezették a készpénzes munkadíjazást a termelőszövetkezetben. Ami­óta havonta rendszeresen pénzt kapnak a tagok, szí­vesebben dolgoznak. Az el­múlt két év azt bizonyította, akik rendszeresen munkásai a közösnek, megtalálják szá­mításukat éppen úgy mint az iparban. Kovács János az állatte­nyésztésben dolgozik, s tavaly több mint 33 ezer forintot keresett. Nem maradt sok­kal mögötte Mangó Jánosné sem. Az asszony a tehené­szet egyik legszorgalmasabb munkása. Majd 33 ezer fo­rintot vitt haza. Tóth And­rás, Sztresztyánszki Pál, Ro- ciák Mihályné ugyancsak eredményes évet hagyott ma­ga mögött. A ter- - elvit­sem jutnak többre, vek már elkészültek ték egyetlen esztendő köz­ségfejlesztési hozzájárulását. Keresni kellene a legjárha­tóbb, a' legrövidebb utat — Felsőpetényi számvetés /VViVNAV\MA<V^VVVVVWIXVtAA^A^V\/VVVV\M/VtV»A/VV<VV\AiVMA/V'AA/UVVV'VMA<,V Ma tartja zárszámadó közgyűlését a felső- petényi Szabad Föld Termelőszövetkezet. A kétezer holdas gazdaság nehéz esztendőt ha­gyott maga mögött. Igaz, ahol ilyen mostp- hák a természeti viszonyok, ott a gépeknek, az embereknek egyaránt többet kell tenni a! legapróbb eredményekért, sikerekért is. mint a szelidebb lankákon. Felsöpetényben °vek óta tart a küzdelem a hegyekkel, a termőföl­deket pusztító erózióval. Mióta a gazdák ter­melőszövetkezetben dolgoznak, sikeresebben állják a próbát. Ezt mutatja ez a mostani számvetés is. A gondok ellenébe is szemmel látható az előre­haladás. Megtermeltek a közös gazdaságban több mint kilencmillió forint értéket. Igaz, ma még a növénytermesztés adja a szövetke­zet jövedelmének nagy részét. De a közösben már a korábbi éltekben és tavaly is erőfeszí­téseket ’ tettek a helyes vetésszerkezet kiala­kítására, s fejlesztik, javítják az állatte­nyésztést. A szarvasmarha-tenyésztés és -hiz­lalás az mindenekelőtt, amellyel érdemes foglalkozni Felsöpetényben. Az egészséges jószágállomány kialakítása és védelme, a tej­hozam növelése, és a hizlalás hozhat a jö­vőben jó pénzt a szövetkezetnek. Ezért a kor­szerű állatszállás, a takarmánytermelés első­rendű kérdés, a továbbhaladás alapja a szö­vetkezetben. Az eredményesebb gazdálkodás, az állam több mint egymillió-hétszázezer forintos tá­mogatása, a tervezettnél magasabbra emelte a tagok és alkalmazottak jövedelmét a közös­ben. Egy munkanap értéke nyolcvannégy fo­rint volt, s megközelítette a 15 ezer forintot tavaly az egy dolgozó tagra jutó jövedelem. Emellett beruháztak, s tartalékoltak az új gazdasági évre, több mint egymillió-három­százezer forintot. Azért tették, hogy mind eredményesebb legyen a közös munka, biz­tosabb a tagok és alkalmazottak jövedelme a Szabad Föld Termelőszövetkezetben. Több mint egymillió fo-rintot fordítottak különbö­ző beruházásokra tavaly a termelőszövetkezetben. Mint­Sem fodrász, sem cipész Bányászok Országos hírű a felsőpeté­nyi bányaüzem. Tűzálló agya got hány ászuk a föld gyom rából, egy esztendőben 27 mil­lió forint értékben. Ebbő készülnek a mosdókagylók szigetelők, az öntödék alap­anyaga és ehhez hasonló nei- külözhetet.len termékek. A dolgozók többsége Felsőpe tényből jár a bányába. Tizen hat szocialista brigád. bá­nyászok. műszakiak, iparosok fenntartók egymást segitvt dolgoznak azért, hogy telje sítsék a tervüket, biztonság« • legyen a bánya. Máté -Zolii üzemvezető-nelyettes mon. el, hogy a bányászok társa dalmi munkával is bizonyí­tották: szeretik az üzemüket A múlt évben rendbe tették bánya környékét és a fölt mélyén a munkahelyüket. A munka mellett sokat ta'- nulnak. Most is robbantó­mesteri, föld alatti gépkezeiő- és bányamentő-tanfolyam fo­lyik. Maguk képezik szak­munkásaikat is. Szakértelem A községben nem dicseked- kodott a lábbelik javításáról, szükséges a munkájukhoz hctnek, hogy a lakosság ellá- megöregedett. Betegeskedik is. tásáról megfelelően gondoskod- Most Nőtincsen, Rétságon ja- nak. Cipészhez, fodrászhoz a víttatnak. A fodrász még na- távoli szomszéd községbe kell gyobb gondot okoz. Bíznak ab­e©? 520 ezer forintot ópüle- járni ugyanjs Mészáros János ban, hogy a hajgondok rövide- tokre költöttek. Elkészült a bácsi, a község hűséges cipé- sen megoldódnak. Bokor Má- gépmuhely, s korszerűsítettek s„ aki ria most tanulia a szakmát. több gazdasági épületet. Mint­egy 700 ezer forintért gépe­ket, tehergépkocsikat vásárol­tak. Többek között kombájn­nal. Zetorokkal gyarapodott a közös gazdaság. Van azonban, amit nem tud beszerezni. A lakosság na­sze, aki hosszú idő óta gondos« Útépítők Majd négy kilométernyi gyalogjárót építettek Felső- petényben az elmúlt évek­ben. A szerény községfejlesz­tési hozzájárulást sok-sok társadalmi munkával pótol­ták a falubeliek. Elkészült több mint egy kilométernyi út is. Azonban a munka nagy része még hátra van. Majdnem négy kilométeres szakaszon kellene még kiépí­teni az utat, hogy ősszel és télen is tiszták maradjanak a csizmák, a cipők. A ter­veket az idén elkészítik Ba­lassagyarmaton. Ám az utak építése mindaddig késik, míg nem érkezik anyagi segítség. A kis falu nem képes meg­ria most tanulja a szakmát. Részére biztosítanak egy fod­rászüzletet. idén 90 ezer tonna agyag ter­melésére vállalkoztak. Még 1970-ben négymillió forint rá­fordítással új tárnát kezde­nek és folyamatosan építik meg 10—12 millió forint költ­séggel. Gépek a háztartásban A háztartások gépesítése az utóbbi egy-két év alatt lett divat a faluban. Azóta azonban egyre növekszik a háziasszonyokat segítő hasz­nos gépek száma. Ma már mintegy 140 mosógépet és 1G centrifugát számolnak, és meghaladja a hatvanat a rnény, dicsérik érte Deák gyón érdeklődik a tartós fo- Ferencet, a körzeti ÁFÉSZ gy0sztási cikkek iránt. Tűz­vezetőjét A bolt vezetője hel t olajkályhát, hűtőszek­Gyurkovits István. Hozzáértő ’ ’ kereskedő. Gondoskodik az renyt, porszívót, gáztűzhelyet vásárolnának. Ebből viszont a boltvezető legnagyobb fá­radozása ellenére sem tud előteremteni. Emiatt nyugtalankodik. Múzeum Nagy örömmel tapasztaltuk, hogy a községi iskola két ta­nára, Laczkovszki Jánosné igazgatótanító és Jánszki Etelka tanárnő milyen egyet­értésben. neveli az általános iskola alsó tagozatos diákjaik A tanulmányi eredmény 3,5— 3,7 között mozog Tanítása időn túl is hasznosan töltik idejüket a gyerekek. Egy al­kalommal felfedezték, milyen népművészeti értékeket rejte­getnek a padlások elfelejtett zugai. Elindultak összegyűj­teni. Cserépedények, korsók, népviseleti ruhák, rokka, gu- zsaly került elő. Már ott so­rakoznak gondosan letaikaríit- va a tanári szobában. Falu­múzeumot létesítenek a múl­tat idéző értékekből. Mint a ZZ: zerébeZZrZgy ^t'élyban "varadnak a munkából, ami kaba. SridS falumúzeu- Szt^. Jfjtosné igazgató és nyolc hivatását nagyon szere­tő óvónő gondoskodik 70 óvo­dás korú, elhagyott gyerekről. A legkülönbözőbb helyekről hozzák ide a kicsinyeket. Nem egyszerűen nevelőotthon ez, hanem családi meleget, szere- tetet nyújtó fészek. Az édes­Hűtő­húszat gáztűzhelyek száma, gépet is több mint vásároltak eddig, s majdnem húsz lakásban zúg a porszí­vógép takarítás idején. Mint­egy hetven motorkerékpár van és négy személygépkocsi fut a faluban. Az utazók panasza A fiatalok többsége távol a számukra jelentős községitől, budapesti, váci veszteséget okoz. üzemekben dolgozik. Rodák Szabó János, a anyagi községi beruházással. birkózni^ a ^ tetemes összegű Margit tiaedmagával az Izzó- közlekedési megbízott viszont ba jár és a havi jövedelmük azt állította, hogy az már egyenként 1900 forint. Akkor régen volt. Sokan az utazók jártunk ott, amikor munkába közül a szemébe mondták. A kastélyban A község szélén, őspark kö­rítőt avatnak Felsöpetényben. Ez már beszéd ••• Ebben a községben az utób­bi hetek óta elégedettek a indultak. Megkérdeztük, mi­lyen a közlekedés. Panasz­kodtak. Késnek a járatok, el­Hiányzik az orvos hogv javult valamit a közle­kedés, de még mindig gyako­ri a késés. A tények előtt a közlekedési megbízottnak is meg kellett hajolni. Jó volna, ha a -közlekedési vállalat megvizsgálná a felsőpetényiek panaszát. i i. kenyérellátással. Volt pára- ák azok az 6vónök< akikaz meghozza nem is• ki«. elhagyottakat gyengéden meg­hogy ^Rét^ól fe Wlított simogatják. mesével ringatják, Äi SetleTS «*«**■„ van Azonnal értesítették az Évente 1’5 mtlho illetékes sütőipari vezetőket, a megyei szervek- akik gyors vizsgálatot tartot­Hetenként egy alkalommal látogatja a községet az also- petényi orvos. Bármennyire is igyekszik jól ellátni mun­káját, kevés az idő, amelyet a községben tölt. Ha közben , . súlyosabb eset fordul elő. . ” bizony elég körülményesen fordítanak arra hogy ellássak érhetik utol Alsópeténybe a gyerekeket. Csak tejből na- ugyanis rendk£vü) rossz 3 ]áráSlj u “*wOJ v* ——— ov »«» ... , , . . UiiiU i. ’ nek is, — hogy az óvoda tak. Kiderült, hogy a Lisztben Vonta 50 litert fogyasztanak az közlekedés, mégis csak elkészüljön be- volt a hiba és kivonták a for- apróságok. Almában, narancs­látható időn belül. Vagy galomból. Azóta a kenyér ban sincs hiány. Mégis a leg­kár ha a nénz nme- minősége kifogástalan. Mint szebb, a legmegkapóbb az a ha ónálló orvost kapna Fel­^ ’ mondják, ilyen gyors intézke- törődés, ahogy körülfogják sopeteny. Elláthatna innen, lyet eddig az előkészületekre eléseket várnak, amikor pa- őket, hogy ne érezzék soha mint mondják, ösagárdot is. A megoldást az jelentené. fordítottak? nosauk van. elhagyatottságukat. Korszerű, szép szolgálati lakások épülnek Felsöpetényben a pedagógusoknak, t nek óvónok­Könnyebb lenne így a mos­tani orvos munkája. Igaz, az orvosi rendelő mellé lakás is kellene akkor Felsőpe- tényben. De a községbeliek nem riadnának vissza az anyagi áldozatoktól sem. Pénzzel, társadalmi munká­val egyaránt segítenék, hogy mielőbb felépüljön az orvo­si lakás. Bábosok, rajzosok Az iskolában nagy az Iz­galom a tanulók körében. Jánszki Etelka tanárnő bá­bos szakkört alakított és ta­nítja a gyerekeket erre az igen szórakoztató játékra. Most bábukészítésénél tar­tanak. Ezt követi a fellépés, amelyet április 4-re tervez­nek. De más is foglalkoztat­ja a gyerekeket. A felsza­badulási évfordulóra készül­nek. Előadásokat hallgatnak a háború hőseiről, a szovjet katonákról. Ennek ^lapján rajzokat készítenek, amiből az* évfordulóra kiállítást ter­veznek. I Érdekes és izgalmas dolog számot vetni a Rétság szom­szédságában húzódó, alig 90C lelket számláló kis község tör­ténetével, mostani életével is. Ahogy Vidovszki András ta­nácselnök, a lelkes falukutató mesélte, a község nyomaira valahol az 120ö-as években bukkant. Törökök pusztították, földesurak sanyargatták a né­pet évszázadokon át. A felsza­badulás előtti években gróf Alraássynak voltak itt birtokai. A községben élő emberek nagy része mezőgazdasági cselédként tengette életét. Az ásványbánya, a termelő- szövetkezet megalakulása ho­zott valóban mélyreható vál­tozást a faluban. Az ásványbá­nya nemcsak a felsőpetényi embereknek ad munkát. So­kan járnak ide dolgozni Rom- hányból, Alsópetényből, a kör­nyező községekből is. Az egy­re gyarapodó termelőszövet­kezetben több mint 160-an dol­goznak. Két esztendeje éppen úgy fizetést kapnak minden hónapban, mint az ipari üze­mek munkásai. A biztos pénz. a javuló élet­színvonal látszik a község kül­ső képén. A házak nagy része új, van orvosi rendelő, műve­lődési otthon, s új iskola is Felsöpetényben. Az iskolát nemrégiben építették, igazán szép, modern épület, központi fűtés, víz van benne. Mintegy félmillió forintba került. Azért csak ennyibe, mer* a tábbi 400 ezret megtakarították, társadal­mi munkával a község lakói. Nemrégiben napirendre ke­rült a környező községek ösz- szevonása. Felsöpetényben is falugyűlésen vitatták meg az elképzeléseket. Az emberek ügy látják, gyorsabban lesz így va­lóság a tervekből, az elképze­lésekből. Hiszen a nagyobb fel­adatokkal eddig uemigen tu­dott megbirkózni a kis nemze­tiségi község szorgalmas népe. A környék összefogása bizo­nyára sietteti majd az új óvo­da, az orvosi rendelő, az utak építését, a község további szé­pítését. A felsőpetényi számvetést V1NCZE ISTVANNF és BO BÁL GYULA készítette. Fény képezett: KOPPÁNY GYÖRÍÍ' Legközelebb, február 18-án, M i bálygergére látogatnak szer kesztőségünk munkatársai.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents