Nógrád. 1970. február (26. évfolyam. 27-50. szám)

1970-02-14 / 38. szám

25 éve» a mogyei pártsaj(4 Üzembe helyezés előtt áll a MÁV legújabb létesítménye, a 10« millió forintért épített. 120x90 méteres alapterületű szerelőcsarnok Miskolcon. Február elejétől megindul itt a munka, ás ennek nyomán évente 600 db tehervagonnal többet tudnak majd javítani a MÁV részére (MTI fotó — Kunkovács László felv.) Számadások idefén A fejlődés úiján, Keszegen Életrevaló tsz, a keszegi teremtett meg minden lehető- akar a tagság, jobb jövedelmé- Zöldmező. Az ősagárdi tsz- séget számukra a munka vég- elérése érdekében. Ehhez szel való egyesülés után kitér- zéséhez Ahoevan lenni szó- keR a óságnak igazodni, szi- jedt nagy gazdaság lett, ahol ™ Ahof “ ^ .. * Ordítani az egyseget es me- nö vény termeléssel, állatta- kcrtt megoszlottak a veleme- iyen elítélni azokat, akik az nyésztéssel, bogyós gyümölcsök nyék. Pöstényi József el- egységet megbontják, termelésével foglalkoznak, mondta, hogy korszerű gazda­& Ä ff? ZSSZ'ZZZJZ Fon‘os * fwtkm bek a viszonyok. Náluk nek. Ha a tsz nem tudott a keszegi Zöldmező Tsz hirtelen dombokon kell tér- olyan ütemben haladni előre megalakulásától kezdve egyen- melniük, de mint a közgyű- a tagok részesedésével mint letesen fejlődik. Ezt a leg léf5í ?. JCZelŐség bef?moló- szerették volna,’annak ut6bbl . ^rs^adási jabol kiderült, a nehezsegek . , gyűlés is bizonyítja. Kar vol­ellenére az elmúlt évben is- az i* a'ta> hogy 32 utóbbi na ezt a fejlődést egyenetlen- mét szép eredményeket értek években 18 millió forintot ru- ségekkel, fegyelmezetienségek- el. A gabonafélék többségéből háztak be új épületekre, kel, a munka elhanyagolásá- többet termeltek, mintameny- igaz, magas összegű állami val megrontani. Akik erre nyit terveztek. Cukorrépa- támogatással. képesek, azoknak nincs helyük termésük járási viszonylatban a közösben. A vezetőség be­is kiemelkedő: a tervezett 180 Rz * mos legesen ki- számolójában így fogalmazták fizetett összeg, mert megté- tneg a gondolatot: „Egyszer rül, de csak akkor, ha azok, mindenkorra meg kell érte- akik az új épületekben dől- ni minden embernek, hogy az goznak, mindent megtesznek a eredmények alapja a munka- mondta fegyelem. Fegyelmezetlen em­4 munkások meghozzák a szükséges áldozatokai leiem építés nagyszerű harcait, július 20-i számában a párt­hogy 28-i számának 2. oldalán „A Felsőpetényben 153 új gazda 1945. február 94-én meg Saigétarjanban a mun- eredmén.yeit. Az 1946. január sajtó. Beszámol arról. KAS 'elinti újság, a megye el­ső pártlap.ia. A negyedszáza­dos évfordulóra készülünk. Kossuth-híd és Acélgyárunk” .. állt az ünneplő és meg- Ebbői az alkalomból felidéz- címmel már arról tudósít, hívott közönség előtt, hogy /.ük a negyedszázad nsemé- a gyáriak a hazai mun- kézbe kapják a felszabadulás Ság 25 éven keresztül. • ka, a gyár ujjaszervezese után tulajdonukba adott fold­mellett milyen segítséget ad- ről a telekkönyvi végzést”. 1946. január 6-án konteren- tak. Igazi rohammunkával a ciát tart a Magyar Komimu- hegesztőpálcák tízezreit, a 1947. április 27-én új fej- ßSt^ llíd'hoz ^kséges úgynevezett léccel, piros nyomással került január 12-én: az első oldalon sarukat tonna számra szállt- az olvasó kezébe a MUNKÁS beszámol a konferenciáról, s tolták a híd építéséhez SZŐ. Ebben az időben az el­közli a konferencián hozott határozatot' is. A határozatban Változatos híradásában a a többi között ez áll: „... A MUNKÁS SZÓ február 9-én konferencia üdvözli az új hírt ad arról is, hogy „Retel- magyar demokratikus kor- . ... nacv mányi, amely hivatva lesz a J ui a kisemberek nagy a Legégetőbb gazdasági kérdé- ttya, háztelkek sorsolása” ter­sekben oly intézkedéseket fo- tént meg Salgótarjánban, ahol ganatosítani, mely az előttünk a fold. a ház után évtizede- álló súlyos helyzetben bizto­sítja a termelés nyugodt me­llen át sóvárgó dolgozók egy rietet és ennek megfelelően báránybőr süvegből maguk megoldást vár az élelmezési húzzák ki a telek számát, kérdésekben, hogy a dolgo- így jutottak a salgótarjániak zók elsősorban jussanak éle­látási gondok, eredmények mellett már tág teret szentel a lap a kulturális életnek is. Beszámol a lap május elseje ünnepségeiről. Később az is>- kolák államosítása kerül a lap hasábjaira, beszámol a MUNKÁS SZÓ az első nap­közi otthonok tevékenységé­ről. Szót emel a nagybankok államosítása mellett. 1947 június 8-án arról a nagygyű­lemhez. annak az elvnek íf ^zh®l5'bez- a'h°l felépít- jósról tudósát, amelynek, szó­alapján, hogy aki nem dolgo- hettek boldog, családi otfcho- noka Kadar János, ahol a zik, ne is egyék... A munka- nukat. sok meghozzák a szükséges _ ■ Természetesen a termelés megvalósításának között a 3 éves terv szükségese iir»omumn iont*? az egyik legna- ségéről szólt Éppen ezért is gyobb feladat. A MUNKÁS kapott nagyobb helyet a SZÓ március 2-án, a 3. ol- munka frontján elért ered­dalon beszámol a „Roham- m/uniká”-rői is, amelyet a menyek tudósítása, s számolt be a lap a bányászok, a kü­mázsa helyett holdanként 202,2 mázsa termett. Kemény bírálat sikerek érdekében Szabó András. berekkel nem lehet eredményt Ebben megegyeztek. Ezután e^mi- igaz ■ • A bogyós gyümölcsök Is jól fizettek. A maina holdan- arról folyt a vita, hogy az ként 22 ezer 234 forintot, a idén milyen fontos feladatokat . feketeribizli 49 ezer forinttal kell elvégezni annak érdeké többet mint tervezték. ben, hogy a zárszámadáskor Általában szép jövedelmet nagyobb jövedelemről számol- osztott a gazdasag, mert nem hassanak be. A bogyós növé- egy olyan tag volt, akinek az nyek termelése mellett foglal- évi keresete elérte a 30—33 tak állást. Jól jövedelmez, ér­ezer forintot. Ennek ellenére a demes vele foglalkozni, ha zárszámadó közgyűlésen az munkaigényesebb is. elégedettségnek még a nyomát sem lehetett hallani. A veze- ... , tőség beszámolója nagyon nyíl- JjMCS Szégyellni Való tan, sőt némelykor keményen bírálta a tagságot, az önkriti- Pazsitka István párttitkár kát sem mellőzve, hogy az nagyon bizakodóan, látta a elért eredményeknél jóval na- tsz helyzetét, a közgyűlés után gyobhakat érhettek volna el, kialakult vita ellenére is. Ha- mindenki megértőén, fele- tározottan kijelentette, hogy lősséggel dolgozik. örül a vitatkozásnak. így tisz­Ezek után várható volt, hogy tubmk ki a nézetek, szilárdul- a tagok felszólalásaikban nak meg az ^pontok, ugyancsak elmondják véleme- — Nincs nekünk szégyellni nyűket. Sokan felszólaltak, de valónk: járási viszonylatban nem a várt hangnemben. A }s szép eredménnyel dicseked- taggyűlés után viszont élénk hetünk akár a növényterme- vita kerekedett. lésben, akár a gyümölcster­Bobál Gyula áldozatokat...” A pártkanferencia ezután számos demokratikus intézke­dés bevezetését követeld, majd állást foglal amellett, hogy Magyairocsizá.g jövendő állam­formája demokratikus népi köztársaság legyen. A határo­zat a következőkben kimond­ja, hogy . .be kell bizonyí­tanunk. hogy demokratikus fokozód volt átalakulásunk nemcsak kiül- ^ vou színi, hanem komoly való­ság. A munkásosztály meg­szilárdítását egyik fontos fel­adatunknak tartjuk. . Elen­gedhetetlenül szükséges a tömegekkel összeforrott erős, fegyelmezett pártalapszerve- zet. . . Törhetetlen hittel és akarattal akarjuk a párt egy­ségét megőrizni. Sorainkat összezárni, hogy az előttünk álló harcot sikeresen vívhas­suk meg. .. Hisszük, hogy a kommunista párt zászlaját győzelemre visszük.” május 18-án, hogy ebben a hozott anyagból felszerelték a Szükség volt ez az állás- bányászközségben felavatták Petőfi Nyomdát, a párt első foglalás, hiszen a párt előtt a ^hódságért hősi halált Legális'nyomdáját. A NÓG- rendkívül nagy feladatok halt szovjet katonák hősi RÁDI ÜJSAG ebben a megoldása várt. A MUNKÁS lékmüvét' ,Űj gazdáké a född” — írja sólyombanyatelepi MADISZ- lönböző gyárak munkásainak fiatalok végezitek azzal, hogy nagyszert! tetteiről. összeszedték a paiahányón talált bányaiakat, helyreállí­tották a rossz állapotban le­vő- iparvágányt, ezzel is gyorsítva a termelést. A pártsajtó fejlesztése to­vábbira is napirenden szere­pelt a pártbizottságon. így született az a döntés, hogy létre kell hozni- Salgótarjám- A nagy munka mellett „Hó- ban a párt nyomdáját. Acél- sí emlékműavatás Kazáron” gyári munkások, nyomdászok címmel arról tudósít a Lap fogtak össze, s a Szécsénybő) SZÓ pedig végigkísérd az nyomdában készült. Somogyvári László melésben. sőt a hibái ellenére, az állattenyésztésben is. Hi­szen nehéz körülmények kö­Ilyen vitatkozó társaság kö­zé keveredtünk. Tekintélyes T-f “iÄ1 alapító tag, olyanok, akik leg- ” fontosabb megélhetésüknek mandotU' tartják a tsz-t, sőt ragaszkod- Egyetértett Deák Józseffel, nak hozzá, mert sok áldozatot az ősagáz-di üzemegység veze- hoztak érte. Többek között tőjével, hogy a munkafegye- Szabó András, az első tsz- jern megszilárdítása fontos a elnök, Pöstényi Józséf fogatos, tagok saját érdekében is. Cyuricza István könyvelő és sokan mások. Arról beszélget- Érdekes, dinamikus volt ez ek, mi lehet az oka. hogy a a közgyűlés, még érdekesebb a tagok közül néhányan elha- közgyűlést követő élénk esz- nyagolják a munkát, amely- mecsere. Senkitől nem hal­ból aztán kára származik a kö- »«ttuk, hogy a közös ellen lett ,, . volna. Sajat nezeteit hangoz- zösségnek. Az allattenyesz es mindenki, de ezeket a említették meg. Megáliapítot- közös gazdaság fellendítése ér­ték hogy a munkát elhanya- dekében akarta állítani. Ta­goló emberekben még nem Ián ott a baj Keszegen, hogy s , , , különböző nézetek gyengítik az alakult ki a közös vagyonert egységet Mint az idei köz­való aggódás, de ennek oka gyűlés is mutatta, a vezetőség az iS) hogy a vezetőség nem ura a helyzetnek. Tudja, mit Becsületté! helytálltak A határőrségnél is minden évben jelentős állomás a ka­tonai szolgálatnak eleget te­vők leszerelése, az első éves ifjú határőrök szolgálatba történő bevezetése. Mindkét eseményt me­gyénkben is határőreink nagy várakozása előzte meg. A maradókat az foglalkoz­tatja — vajon milyen lesz az új állomány összetétele. Terveikben a kollektívák, kis családok kialakításának elgondolásai tükröződnek. Az ifjú határőröket az őrsi, al- egységi élet új körülményei foglalkoztatják — vajon megtalálják-e helyüket, sze­repüket. képesek lesznek-e helvtállni a végrehajtó szol­gálatban ? Terveinkben egy sor egészséges. kiforratlan, de az ügyet előrevivő el­képzelés ismerhető fel. Azok a határőrök akik a katonai esküben foglaltak alapján becsülettel helytáll­tak es leszerelésre kerülnek, a wlgari életben előttük ál­ló feladatokra gondolnak. Mennyi változással, újjal, a korábbiaktól eltérővel ta­lálkoznak majd munkahe- lvükön. A régi ismerősök, jó barátok ottléte sem kö­zömbös számukra ségnel, a rendőrségnél, kor­mány őrségnél, vagy szaKinai István Zoltán galgagutai, Donkó nógrádszakáli, Miha­ismeretek oirtoKauan a tech- lovics József drégelypalánki, nikai elet valamely területén helyezkednek el. Dudás László mohorai fia­talok több határsértő elfo­A ieszereiókkei való be- gásával szereztek érdemeket. szelgetesból egyértelműen ki­tűnik: a haza fegyveres szol­galatéban eltöltött időre ügy tekintenek vissza, hogy gaz­Büszkék vagyunk rájuk. Azt kérjük a leszerelöktől, hogy a polgári életben is áll­janak helyt a munka front­dagabbak lettek katonai, po- ján. Tartsák szem előtt, hogy litikai ismeretekben, általá­nos műveltségben egyaránt. A katonai élet nem maradt nyomtalanul; jól vizsgáztak fegyelmezett, bátor helytál­lásból, a katonai élet nehéz­ségeinek derekas leküzdésé­ből, emberségből, felelősség- érzetből, és számos más em­beri jó tulajdonságból. Köszönet a helytállásért minden határőrnek, aki be­csülettel teljesítette a Magyar Népköztársaság államhatárá­nak őrizetében reá eső fel­adatát. Minden őrvezetőnek, tizedesnek, szakaszvezetőnek és őrmesternek, akik mfht alparancsnokok végezték munkájukat, a hivatásos tisztek első számú segítői­ként. céljaink azonosak a szocia­lizmus teljes felépítésében, vívmányaink őrizetében és védelmében minden külső és belső ellenséggel szemben. Különösen a határ mentén lakók, illetve dolgozók se­gítségére számítunk a határ biztonságos őrizete szempont­jából. Mi továbbra is határ­őröknek tekintjük a leszere- lőket is. y A kis családok, őrsök falain Horváth Ré,a ,S7kv- hör- aki az 1969. elhelyezett fényképes tablók, főm'’keret«?™“'a*3,,Ha”^S2Zk1- „Találkozunk 1975-ben” — váló katonája” megtisztelő címet stb. is azt bizonyítják, hogy elérte szoros szálak fűznek össze bennünket. Ezúton is bizto­sítjuk a leszerelő határőrö­ket. hogy méltó örökössé ne­veljük mind a maradó, mind az újonnan kikerülőket Szi­Az egységünk által elért lárdan őrködünk dolgozó né­eredményekben a leszerelők munkája igen jelentős. Az a sok tapasztalat, amelyet a katonai szolgálat ellátása so­Sokan a katonai élet ide- rán szereztek, meghozta gyü­jén tanultak alapján változ­tatnak munkahelyet í1 éle­tet kezdenek. Hivatásos szol­gálatot vállalnak a határőr­mölcsét. Az 1969-es évben a határsértők mintegy 40 szá­zalékát a most leszerelő ha­tárőrök fogták el. Bágyon pünk vívmányai felett, a bé­kéért folyó harc reánk eső szakaszán. Az elismerés hangián szó­lunk a kedves szülőkhöz is azért az önzetlen segítésért. melyet fiaik nevelésében a katonai szolgálat becsületes teljesítése érdekében kifej­tettek. További munkájukhoz sok sikert, magánéletükben örö­met és boldogságot, céljaik megvalósításához erőt. egész­séget kívánunk! Robotka Mihály határőr alezredes NÓGRAD - 1970, február 14., szombat 3

Next

/
Thumbnails
Contents