Nógrád. 1970. február (26. évfolyam. 27-50. szám)

1970-02-05 / 30. szám

NAPI KOMMENTÁRUNK I nari Iliink Sikeresen fejlődik a CSKP kapcsolata az NI SZÍNI I*.»««! Megkezdődött a Francia Kommunista Párt XIX. kongresszu­sa Párizsban. Képünkön: a párt népszerű veteránja, Jacques Duclos beszél Oomnlka Űj bér - és prémiumrendszerre van szükség Meglehet. kulcseseménye lesz Közel-Keletnek az az üzenet, amelyet a másik há­rom nagyhatalom állam-, illet­ve kormányfőihez intézett Ko­szigin, a Szovjetunió minisz­terelnöke. Jóllehet tartalmát nem hozták nyilvánosságra, a szöveget Vinogradov kairói nagykövet, az EAK elnökének is átnyújtotta. Ilyenformán alapja van Nasszer bizalmasa, Heikal lapja, az Al-Ahrara megállapításának, amely sze­rint ez az üzenet a legfonto­sabb fejlemény a közel-keleti konfliktusban tanúsított szov­jet magatartásban, 1967 óta. Magát az üzenetet az Al-Ah- ram nem ismerteti, megállapít­ja azonban, hogy Koszigin eb­ben egyértelműen leszögezte a szovjet álláspontot a közel-ke­leti kérdésben. Szükségessé, a kairói lap szerint, azért vált éppen most ez az állásfoglalás, mert Izrael az utóbbi időben fokozta támadásait elsősorban Egyiptom ellen. Továbbá azért, mert Nixon egyfelől újabb köz­vetlen arab—izraeli tárgyalá­sokat követelt, másfelől újabb harci repülőgépek Izraelbe szállítását helyezte kilátásba. 8 végül azért is, mert már több mint két esztendő eltelt a Biz­tonsági Tanács határozata óta (1967. november 22.), és annak végrehajtása még mindig ké­sik. Ami az USA külpolitikáját illeti, most Afrikában próbál aktivizálódni: Rogers külügy­miniszter 16 napos afrikai kör­útra készül. Egyidejűleg fo­lyik a szenátusban a külügyi bizottság vitája. Itt McGovern szenátor egy DNFF irányítása alatt álló saigoni kormány megalakítása mellett foglalt állást, ha ezzel, mint mondta, lehetséges lenne a távol-keleti helyzet stabilizálása. Hasonló­képpen figyelemre méltó Fulb- right szenátor felszólalása, aki azért bírálta Nixont, mert az elnök költségvetési üzenete ti­tokban tartja, mennyit szán­dékszik a vietnami háborúra fordítani. Fontos esemény kezdődik csütörtökön Varsóban: len­gyel—nyugatnémet tárgyalá­sok. Duckwitz államtitkár ve­zetésével már meg is érkezett a lengyel fővárosba az NSZK küldöttsége, a lengyel delegá­ciót Winiewitz külügyminisz­ter-helyettes vezeti. Érdekes, hogy mind Varsóban, mind Bonnban óvnak a derűlátástól. Nyilvánvaló, hogy a lengyel tárgyalófél számára a legfon­tosabb kérdés az Odera—Neisse határ elismertetése az NSZK által. Az is világos, hogy Bonn ezt szeretné megkerülni, mert ha gyakorlatilag és de facto el­ismeri is ezt a békehatárt, de jure elismeréstől — éppúgy, mint az NDK esetében — még mindig tartózkodni kíván. Ahlers, a bonni kormány szó­vivője is hangoztatta: Duckwitz igen nehéz feladat előtt áll, s a tárgyalások ered­ménye bizonytalan. Pedig az ellenzéki CDU/CSU már eleve támadja a tárgyalások tényét is. A közvélemény-kutatások legújabb eredményei — ame­lyek a Brandt—Scheel-kormány nagyfokú támogatásáról ad­nak számot — tulajdonképpen arra kellene ösztönözzék a bon­ni kormányt, hogy éppen ne a klerikális reakciós ellenzéknek tegyen engedményeket, hanem a lakosság jó része támogatásá­val, a realitások irányában ha­ladjon bátran tovább. A jö­vő megmutatja majd — egye­bek között Varsóban is — ké­pes lesz-e a Brandt—Scheel- kormány erre? Lengyel—francia eszmecsere Hazautazott Varsóból a Jac­ques de Beaumarchais vezet­te francia külügyi küldöttség, amely két napon keresztül ta­nácskozott a lengyel külügy­minisztérium illetékes képvi­selőivel. A nemzetközi hely­zet fő kérdéseiről és a két ország kapcsolatáról. Foglal­koztak az európai biztonsági értekezlet kérdéseivel is. A francia küldöttséghez közel­álló körök szerint „a megbe­szélések hasznosak voltak, de nem jártak semmiféle várat­lan eredménnyel”. (MTI) Flesch István, az MTI tu­dósítója jelenti: A Rudé Právo szerdán is­mertette Vasil Bilaknak, a CSKP KB ülésén előterjesztett beszámolóját a párt nemzetkö­zi tevékenységéről. Az új pártvezetés legfonto­sabb külpolitikai sikerének minősítette a szocialista or­szágok testvérpártjaihoz fűző­dő kapcsolatok felújítását. Többek között szólott arról, hogy sikeresen fejlődnek a Csehszlovák Kommunista Párt kapcsolatai a Magyar Szocialista Munkáspárttal is. Pártmunkás-küldöttségek és más delegációk cseréjén kívül sor került Gustáv Husák bu­dapesti és Kádár János prágai látogatására. Kapcsolataink — mondotta — teljes mértékben normalizálódtak, s ez mindkét párt és ország számára elő­nyös. A Román Kommunista Párt­tal való viszonyunkban — mutatotf rá — az egyes kér­désekben megnyilvánuló elté­rő álláspontok ellenére igyek­szünk felkutatni a kölcsönös megértéshez vezető utakat. Ami a JKSZ-hez fűződő kapcsolatainkat illeti — álla­pította meg Bilak — nem hu­nyunk szemet a problémák felett, de arra törekszünk, hogy egység alakuljon ki, A Szovjetunió kedden el­juttatta Egyiptomhoz annak az üzenetnek a másolatát, amelyet Koszigin szovjet mi­niszterelnök, Nixon amerikai és Pompidou francia elnök­höz, valamint Wilson brit miniszterelnökhöz intézett A kairói Al-Ahram, a szovjet üzenetet a „közel-keleti konf­Lord Bertrand Bussell halála előtt az alábbi szövegű üzenetet intézte a kairói interparlamentáris érte­kezlet résztvevőihez: „A Közel-Kelet hadüzenet nélküli háborújának legutób­bi szakasza egy nagymérték­ben téves számításon alapul. Az Egyiptom területének bel­seje ellen irányuló bombatá­madások nem fogják meg­adásra bírni a polgári lakos­ságot, hanem megfogják erő­sítem elszántságát, hogy el­lenáll. Ez a tanulsága min­den légitámadásnak. A vietnamiak akik éveken keresztül tűrték az amerikai nehézbombázók tüzét, nem megadással válaszoltak, ha­nem azzal, hogy több ellen­séges repülőgépet lőttek le. 1940-ben az én honfitáirsaim példanélküli egységben és elszántsággal álltak ellen Hitler bombatámadásainak. Éppen ezért nem fogjak elér­ni a mostani izraeli légitá­madások lényegi céljukat Mindazonáltal ezeket a tá­madásokat élesen el kell ítél­ni világszerte. A közel-keleti válság fejle­ményei veszedelmesek és ta­nulságosak. Izrael több mint húsz év óta a fegyverek ere­jével terjeszkedett. Expanzió­jának minden szakasza után a „józan észre” hivatkozott és „tárgyalásokat” javasolt. Ebben az Imperialista hata­lom hagyományos szerepe nyilvánul meg. Az erő helyzete semmissé teszi a korábbi agresszió igazságtalanságát. Izrael ag­resszióját nem csak azért kell elítélni, mert egyetlen állam­nak sincs joga arra, hogy idegen területeket kebelezzen be, hanem azért is, mert minden terjeszkedés próbája annak: vajon mennyi agresz- sziót tűr el még a világ. A menekülteket, akik száz­ezres tömegekben veszik kö­rül Palesztinát, nemrég úgy nemcsak a párt-, hanem más kapcsolatokban is. A nemzetközi kommunista mozgalom kérdéseit érintve Bilak egyebek között megálla­pította: a csehszlovák kérdés miatt, amelyet rpár augusztus előtt szándékosan intemacio- nalizáltaö a kommunista mozgalomban nézeteltérések és viták támadtak. Bebizonyoso­dott, hogy a csehszlovákiai fejlődés körüli zavarkeltésért nagy felelősség terheli az ak­kori pártvezetés jobboldali op­portunista részét, amely hami­san tájékoztatott sok testvér­pártot. E hamis tájékoztatások utó­lagos elemzése alapján kije­lenthető, hogy a nyugat-euró­pai kommunista pártokra gya­korolt nyomás a jobboldali opportunista elemek arra irá­nyuló törekvésének eszköze volt, hogy nyílt konfliktusba kerüljenek a Varsói Szerződés tagállamainak testvérpártjai­val. Vasil Bilak kitért beszámo­lójában a csehszlovák—nyu­gatnémet kapcsolatok problé­makörére. Hangsúlyozta: a nyugatnémet kormány válto­zatlanul különböző taktikát al­kalmaz az egyes európai szo­cialista országokkal szemben. Ez az irányzat megnyilvánult Brandt kancellár 1970. ja­nuár 14-1 beszédében is. Az NDK ellen intézett heves tá­liktusban 1967 óta tanúsított szovjet magatartás legfonto­sabb fejleményének” nevezte. Kedden délután Nasszer el­nök fogadta Vinogradovot, a Szovjetunió kairói nagyköve­tét, aki átnyújtotta Nasszer- nek a Koszigin-üzenet má­solatát jellemezte I. F. Stone washingtoni újságíró, mint „erkölcsi béklyót Izrael nya­kán”. A menekültek közül sokan már bizonytalan létük harmadik évtizedét élik le ideiglenes településeken. Pa­lesztina népének tragédiája az, hogy országukat egy ide­gen hatalom „odaadta” egy másik népnek, egy új állam megalapítására. Az eredmény az lett, hogy sok százezer ár­tatlan ember állandó honta­lanságra kényszerült. A me­nekültek száma minden új konfliktus után növekedett Vajon meddig hajlandó a vi­lág tűrni a zabolátlan kegyet­lenségnek ezt a látványos megnyilatkozását? Elvitatha­tatlan, hogy a menekülteknek megvan minden joga hazá­jukhoz, ahonnan elűzték őket, és ennek a jobbnak a tagadása a folytatódó konflik­tusok leglényege Gyakorta mondottuk, hogy rokonszenveznünk kell Izra­ellel ama szenvedések miatt, amelyeket a nácik mértek az európai zsidóságra. Nem lá­tok ebbe semmi okot a szen­vedés örökössé tételére. Amit Izrael manapság tesz, az nem bocsátható meg; a múlt szen­vedéseit felidézni a jelen ret­tenetes eseményeinek igazo­lására nem egyéb mint nagy­fokú szemforgatás. Mindenki aki azt akarja, hogy véget érjen a vérontás a Közel-Keleten, gondoskod­ni köteles arról, hogy egyet­len megegyezés se hintse el egy jövendő konfliktus mag­vait. Az igazság azt követeli, hogy az első lépés a megol­dás felé az izraeli kivonulás legyen, minden 1967 júniusá­ban elfoglalt területről. Vi­lágméretű kampányra van szükség annak érdekében, hogy a Közel-Kelet régóta szenvedő népeinek részük le­gyen az igazságban.” Bertrand Russell 3.970. január 31. madások arra irányulnak, hogy elszakítsák a szocialista or­szágoktól, s nyomás gyakorlá­sával az NSZK-val szembeni magatartásának megváltozta­tására kényszerítsék. Az NSZK-hoz fűződő kapcsolata­inkban — mondotta Bilak —. továbbra Is tiszteletben tart­juk és érvényesítjük a szocia­lista közösség érdekeinek meg­felelő elvi álláspontot. Az európai béke és bizton­ság szempontjából elengedhe­tetlennek tartjuk az európai határok, beleértve a két né­met állam között húzódó hatá­rok sérthetetlenségének és megváltoztathatatlanságának biztosítását, Nyugat-Berlin kü­lön státusának elismerését, a kizárólagos képviseleti jogról való lemondást, az atomfegy­verek megszerzésére irányuló kísérletek feladását, és a müncheni szerződés eleve ér­vénytelennek nyilvánítását. Egyértelműen támogatjuk az NDK tavaly decemberi javas­latát, kölcsönös kapcsolatok létesítéséről a két német ál­lam között Mint Vasil Bilak végül em­lékeztetett rá, a csehszlovák vezetés megszilárdította nem­zetközi tekintélyét, s ez abban is kifejezést nyer, hogy az úgynevezett csehszlovák kér­dés már nem probléma kü­lönféle nemzetközi tanácskozá­sokon. (MTI) A Nasszer—Vinogradov-ta. lálkozóról a kairói Al-Ahram szerdai száma ad hírt A lap nem tér ki a két partner esz­mecseréjének részleteire, és nem ismerteti a Koszigin- üzenet tartalmát sem. A tekintélyes kairói lap sze­rint Koszigin, szovjet minisz­terelnök üzenetét az alábbi tényezők tették szükségessé: — Nixon, amerikai elnök közvetlen arab—izraeli tár­gyalásokat követelt a közel­múltban — Az Egyesült Államok azt tervezi, hogy újabb fegyve­reket, elsősorban Phantom típusú harci repülőgépeket szállít Izraelnek; — Izrael sorozatos provo­kációi Egyiptom és más arab országok ellen; — Több mint két év telt el a Biztonsági Tanács 1967. november 22-i határozata óta. s a végrehajtásra mindmáig nem került sor. Az Al-Ahram végül megál­lapítja: a Szovjetunió a Ko- szigln-üzenetben „egyértelmű, en leszögezte” álláspontját a közel-keleti kérdésben. (MTI) A csütörtökön kezdődő len­gyel—nyugatnémet politikai eszmecsere, az európai bizton­sági értekezlet előkészítésével függ ő&sze — jelentette ki Wladyslav Gomulka, a LEMP KB első titkára, a varsói Ze- ran Autógyár munkáskollektí­vájának értekezletén. Gomul­ka gazdaságpolitikai és kül­kereskedelmi kérdéseken kí­vül foglalkozott néhány nem­zetközi problémával, többek között a közel-keleti helyzet­tel, és az amerikai fegyver­kezéssel is. Hangsúlyozta, hogy a közel-keleti feszültség fokozódásáért az Egyesült Ál­lamok a felelős, mivel meg­hiúsítja a békés rendezésre irányuló erőfeszítéseket. Go­mulka kijelentette, hogy Ni­xon elnöknek a rakétaelhárí­tó rakétarendszer kiépítésére vonatkozó döntése élezte a nemzetközi helyzetet, a dön­tés lényegében a fegyverke­zési verseny új szakaszának megnyitását jelenti. Ilyen kö­rülmények között még fon­tosabbnak mutatkozik az eu­rópai biztonsági értekezlet összehívása — hangsúlyozta Gomulka. Hangoztatta, hogy a csütör­tökön kezdődő lengyel—nyu­gatnémet politikai vélemény- csere összefügg az összeurópai biztonsági értekezlet előké­születeivel. Gomulka megállapította, hogy az utóbbi időben a Kö­zel-Keleten veszélyesen ki­éleződött a helyzet. Izrael kiterjesztette a katonai mű­veleteket, a békés városokat és a polgári lakosságot bom­bázza, „a feszültség növeke­déséért az Egyesült Államo­kat terheli a felelősség — mondotta. — Washington rend­szeresen megtorpedózza a közel-keleti konfliktus békés rendezésére tett erőfeszítése­ket. A nemzetközi helyzetet élezi Nixonnak, az új ameri­kai rakétaelhárítő-rendszer kiépítésére vonatkozó dönté­se is. Ez a fegyverkezési haj­sza új szakaszát jelenti. Eb­ben a helyzetben egyre fon­tosabb az európai biztonsági értekezlet összehívása, amely­nek célja a béke és az együtt­működés erősítése.” A LEMP KB első titkára az ország néhány gazdasági kér­dését érintve, a többi között aláhúzta az új prémiumrend­szer kidolgozásának szüksé­gességét. Olyan ipari bérrend­szerre van szükség, amelyben az üzemek maguk termelik meg dolgozóik többletkerese­téhez a szükséges értékeket. Gomulka megemlítette, hogy a tőkés országokba irá­nyuló lengyel export 1966— 1969 között évi átlagban hat százalékkal, az import pedig 7,4 százalékkal növekedett Ez arra késztette a pártot és a kormányt, hogy az Idei terv­ben visszafogják az import növekedési ütemét és eleget tegyenek az ország kötelezett­ségeinek. „A gazdaság előtt rendkívül feszített feladatok állanak — hangoztatta Go­mulka. — Nem szabad meg­engedni a további eladóso­dást. A beruházási javak be­hozatalát nem akarjuk radi­kálisan korlátozni. Ellenkező­leg, igénybe veszünk beruhá­zási hiteleket, ami megköny- nyíti, hogy széles fronton a műszaki haladás útjára lép­jünk. Helytelen lenne azon­ban, ha hitelre vásárolnánk ipari fogyasztási cikkeket” — mondotta Gomulka. (MTI) • Szerdán, a kora délutáni órákban Varsóba érkezett a Német Szövetségi Köztársa­ság hattagú kormányküldött­sége, Georg Ferdinand Duck­witz külügyi államtitkár ve­zetésével, a nyugatnémet kül­döttséget a varsói repülőté­ren Jozef Winiewitz minisz­terelnök-helyettessel a meg­beszéléseken résztvevő lengyel delegáció vezetőjével az élü­kön, a lengyel külügyminisz­térium képviselői fogadták. Közüliek, villanyszerelők: ŰJ VILLAMOSSÁGI SZAKÜZLET Budapest, VI., Rudas Lász­ló u. 27. Telefon: 313-733. Szerelési cikkek, vezetékek, ipari világítótestek. * A NYUGATI PÁLYAUDVAR mellett NÓGRÁD 1970, február 5-, csütörtök f Árengedményes haszonvas-kiárusftás január 15-től március 31­A PEST—BACS— NÖGRAD MEGYEI MÉH VÁLLALAT TELEPEIN ES ATVEVOHELYE1N 15—20 százalékos árengedmény. Haszonvas és IX. a kivitelű, L és U-gerendák. szögva­sak, finom- és durvalemezek: lágy, horganyzott huza­lok; melegen vont csövek 180 mm átmérőtől; beton­vasak és koracélok; hidegen hajlított, zárt és nyitott szelvények; műanyaggal bevont kerítésfonatok. Vagontételes rendelés esetén a vállalat az árut. díj­talanul vagonba rakja. KÖZPONT: Budapest XIII. Rajk László u. 32. Tel.: 494-390 TELEPEK ÉS ATVEVÖHELYEK: Balassagyarmat Pásztó. Rétság, Salgótarján. Szécsény. Közel-Kelet Mossier találkozott Ifinogradoinial Bertrand Russell üzenete

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents