Nógrád. 1970. február (26. évfolyam. 27-50. szám)

1970-02-05 / 30. szám

Széaíf -jeles nélkül kJem mindenki számára jelent élvezetes olvas­mányt a Központi Statisztikai Hivatal jelentése, amely a tegnapi lapokban jelent meg, és a népgazdaság 1969. évi fejlődéséről ad hű képet. A közöltek mindanmyiunk szá­mára világossá teszik, hol, milyen fejlődést értünk el, hol vannak a gyengéink, mit kell tenni, hogy tovább gya­rapodjunk. Erre az eligazo­dásra szükségünk van a dol­gok, a tények, jelenségek reá­lis megítélése céljából. Ugyanis hajlamosak vagyunk arra, hogy olykor saját szub­jektív megítélésünket társa­dalmi piedesztálra emeljük. A jelentésben közölt té­nyek nem szépítik a valósá­got. egyértelműen bizonyítják fejlődésünket, feltárják gond­jainkat, félreérthetetlenül közük az egyik-másik terüle­ten fellelhető elmaradásokat. Míg korábban a termelés megelőzte, vagy szinkronban volt az életszínvonal-emelés­sel, addig az új gazdasági mechanizmusban a jövedel­mek növekedésének üteme meghaladta a termelését. Az egy főre eső reáljövedelem 1969-ben 6—7 százalékkal volt nagyobb mint . 1966-ban. A lakosság pénzbevételei 10 százalékos növekedést mutat­nak, amelyből 4 százalékot tesz ki az átlagkereset növe­lésére fordított összeg. A munkabérnél nagyobb arány­ban, mintegy másfélszeresére nőttek a munkások és alkal­mazottak számára a ré­szesedési alapból kifizetett összegek. A bérek reál­értékét azonban a fo­gyasztói árak emelkedésé valamelyest mérsékelte. En­nek ellenére a kiskereskedel­mi forgalom 8 százalékkal növekedett, de csak azért, mert kereskedelmünk a már ismert hibák, mulasztások miatt a jelentkező keresletet az első félévben csak rész­ben tudta lekötni áruval. Amikor jóleső érzéssel nyugtázzuk a jövedelemben és a fogyasztásban bekövet­kezett fejlődést, joggal nyug­talankodunk a termelés üte­mének lassúbbodása, s főleg a termelékenység stagnáláséi, illetve visszaesése miatt. Bár tudjuk, hogy ez átmeneti je­lenség, a módosított közgaz­dasági szabályozók segítenek a helyzet előnyös megváltoz­tatásában, a meglevő mun­kaerőik ésszerűbb foglalkozta­tásában, a gyártmányszerke­zet helyes kialakításában. Amit sokszor hangsúlyoz­tunk, az most bekövetkezett: mivel nem történt gyors és alapos változás gyáraink gyártmánystruktúrájában, az új mechanizmus lehetőségei­vel élve a vásárlók elutasítot­ták az árban, korszerűségben és minőségben nem megfele­lő termékeket. Helyükbe azonban nem tudtunk gyor­san és az igényeknek megfe­lelő termékeket üzemszerűen előállítani még akkor sem, ha az előkészítés nem kívánt hosszabb időt. Így állt elő az a furcsa helyzet, hogy 1969-ben a szö­vetkezeti iparban a termelés növekedése meghaladta az állami iparét. Ez a többi kö­zött azt is bizonyítja, hogy iparunkban az átrétegződés a tervezettnél hosszabb időt kí­ván, rugalmassága nehezen alakul ki, hatnak még a régi irányítási rendszer vezetői felfogásai és munkastílusa. Ellentmondást tükröz az építőipar fejlődése is. A kü­lönböző intézkedések ellenére sem sikerült feloldani azokat a feszültségeket, amelyek a beruházási piacon a korábbi években fennálltak. Még min­dig a kínálat a jellemző, ami­nek hatása jelentkezik az árak emelkedésében. Bármelyik sorát olvassuk ^ a jelentésnek, elemez­zük megállapításait rájö­vünk arra, hogy az országos jelenségek alapjában véve megegyeznek a megyénkben bekövetkezett helyzettel. Vé­gül mindig egyfajta következ­tetésre jutunk: ha azt akar­juk, hogy kevesebb gondteli napunk legyen, akkor job­ban, alaposabban, céltudato­sabban kell dolgoznunk mint eddig. V. K. VILÁG PROLETÁRJAI EGYESUtJETEKI NÓGRÁD AZ MSZMP NÓGRÁD MtGVH 8IZOTISAGA ÉS A M6GVEI TANÁCS LAPJA XXVI- ÉVF., 30. SZÁM ARA: 80 FILLER 1970. FEBRUAR 5.. CSÜTÖRTÖK Hogyan alakul a foglalkoztatottság 1985-ig ? Kevesebben a mezőgazdaságban — Jövedelmek Munkaidő A távlati tervezés munka­programjának megfelelően a munkaerő és életszínvonal távlati tervezési bizottság ki­alakította előzetes elképzelé­seit — hipotéziseit — a fog­lalkoztatottság és az életszín­vonal 1985-ig várható alaku­lásáról. A bizottság annak feltétele­zéséből indult ki, hogy a nemzeti jövedelem a követ­kező 15—20 esztendő átlagá­ban évi 5—6 százalékkal emelkedik, s az életkörülmé­nyeket meghatározó anyagi keretek legalább ugyanilyen ütemben bővülnek. A feltéte­lezések szerint hazánkSan áz egy főre jutó nemzeti jövedelem az 1965. évi 500 dollárról 1985-re kö- rülbelül 1200—1400 dol­lárra emelkedik. Ehhez szükséges a gazdasági mechanizmus kibontakoztatá­sa, a gazdasági vezetés szín­vonalának javulása, valamint: hazánk szoros bekapcsolódá­sa a nemzetközi munkamegr osztásba, elsősorban a szocia­lista országok gazdasági in­tegrációja keretében. A kö­vetkező 15—20 évben ha­zánk számára nem reális cél ugyan a gazdaságilag legfej­lettebb országok utolérése, de lényeges feladat a különbsé­gek fokozatos és ^relatív csök­kentése. A feltételezések sze­rint a lakosság reáljövedelme 1985-ig évi átlagban 5—6 szá­zalékkal emelkedik, s 110— 140 százalékkal felülmúlja majd az 1970-re várható szín­vonalat. A bizottságon belül külön munkacsoport elemezte a né­pesedés és a foglalkoztatott­ság várható alakulását. Az előreszámítások szerint az or­szág lélekszáma 1986-ra káSi­mértékben túlhaladja a 11 milliót. A fog al oztatásp >li- tika alapvető célja továbbra is az, hogy a munkát kere­sők számára társadalmi mé­retekben biztosítsák a kép­zettségüknek és képességük­nek megfelelő munkaalkal­mat, vagyis fenn kell tartani a munkaerő teljes foglalkoz­tatását. Demográfiai okok mi­atta munkaerő-kínálat várha­tóan erősen ingadozni fog. Az 1970-es években — különösen annak első szakaszában — a munkát igénylők száma még erőteljesen emelkedik, ké­sőbb csökken. A nehéz testi munkát vállaló férfiak hiánya a jelek szerint nagyobb prob­lémát jelent majd, mint a magasabb szakképzettséget Igénylő munkahelyek betöl­tése. A népgazdaságban fog­lalkoztatottak száma a jelen­legi 5 millióról 1985-re 5,5— 5,6 millióra emelkedik. A jövedelmek növekedé­se lehetővé teszi ugyan majd, hogy a gyermekes anyák közül többen csu­pán saját háztartásuk­ban dolgozzanak. ugyanakkor azonban a jelen­leginél több és kedvezőbb munkaalkalom kínálkozik fő- , __. l eg az iskolákból kilépő fia­napos munkahét bevezetésé­re, átlagosan heti 42,5 órás munkaidővel. Ezt követően elsősorban a fizetett szabad­ság meghosszabbítását tartja a bizottság indokoltnak. A termelékenység alakulásától és egyéb tényezőktől függ. hogy 1985-ig a törvényes munkaidő esetleg heti ' 40 órára csökkenthető-e. A tár­sadalmi munkaidőalap a több­letmunkaerő ellenére 1985- ben legfeljebb a jelenlegi szinten marad,' sőt a munka­idő nagyobb mérvű csökke­nése és a fizetett szabadság növelése esetén mintegy 10 százalékkal kisebb lesz mint jelenleg. Ezért — ha a felté­telezett gazdasági növekedést el akarjuk érni — a munka­termelékenység emelkedésé­nek fokozatosan meg kell kö­zelítenie, majd el kell hagy­nia a termelés növekedésé­nek ütemét, j A foglalkoztatottság szerke­zete átalakul. Valószínű, hogy a mezőgazdaságban foglalkoz­tatottak száma 1985-re 1 mil­lió alá, s az összes foglalkoz­tatotthoz viszonyított arányuk a jelenlegi 30,5 százalékról 15—18 százalékra csökken. Az iparban foglalkoztatottak szá­mának növekedése fokozato­vel 2 millió fölött tetőzik. Mérsékelten növekszik a közlekedésben foglalkoz­tatottak száma is: arányuk feltehetően nem sok­kal haladja majd. meg a je­lenlegit. Viszont a létszám dinamikusabb növekedése várható az építőiparban, a kereskedelemben és vendég­látásban, s különösen az a legközelebbi időben általa- egészségügyi és kulturális el- nossá válhat és az 1970-es látás és egyéb szolgáltatások években sor kerülhet az öt- területén. tál nők, számára, a munkába lépő fiatalok aránya azon­ban valószínűleg csökken, de­mográfiai okokból és azért, mert az iskoláztatás átlagos időtartama tovább emelkedik, A munkába lépés alsó korha­tára a jelenlegi 14 évről a 16 éves korra tevődik át. A munkaidő várható alaku­lásáról szóló rész kifejti, hogy a 44—45 órás munkaidő már Megfelelő anyagi alapokkal engedélyezzék tsz építőipari vállalatok alapítását Tavaly egész sor rendelke- jellegű — például tanácsi, vagy lalati munkára, már csak zés látott napvilágot a tsz társadalmi — szervek megren- azért sem, mert nincsen ele- építőipari társulások működé- delését azonban továbbra is gendő technikai felszerelésük, sének.szabályozására. Hatásuk- csak abban a megyében vállal- építőkapacitásuk, ról Jászberényi Gusztáv, a hatják el, amelyikben telep- . . . . MÉM főelőadója elmondotta: helyük működik. A ületekesei szennt a megyei tanácsoknak a jovoben ... A 1968-hoz képest tavaly 12- az eddiginél gondosabban kel­többségében helyesen vel nőtt a tez építőipari tár- lene mérlegelniük a kérelmek értelmezték az uj előírásokat, suiások száma, azért is, mert teljesítését. Kellő anyagiak és élnék a lehetőségekkel. Ne- kedvezően változtatták meg a híján meg kell tagadni az ala- hmiy esetben azonban egesz- számlázás módját. Már nem- pítási engedély kiállítását, kü- segtóOT jelenségeket lehet ta- csak a kész munka után, ha- lönben ismét egészségtelen pasztáim, s az érdekelteknek nem negyedévenként — tehát tendenciáit érvényesülhetnek ezekre időben fel kell figyel- építkezés közben is — szám- tsz-ek melléküzemági nauk. Néhány gazdasag ugyan- fázhatnak. Ez érezhetően meg- kenységénél. is igyekszik megtalalm a ren- javította a tórsuiások anyagi delkezesek „kiskapudat”, ma- n0zíCiéját gyárán: túl akarják tenni 1 magukat a mindenki száméra Sokan aggályosnak tartják kötelező érvényű utasításokon. — legtöbbször igen indokoltan Az országban kettő híján —, hogy az utóbbi időben egy­száz tsz építőipari szervezet re több szövetkezet kéri nem működik: 85 közös vállalko- a vállalkozási, hanem a vál- zás, 13 pedig vállalat forrná- lalati címet, remélve, hogy ez- jában. Termelésük értéke ta- zel „átmenthetik” a korábbi valy meghaladta az 1,5 milli- illegális működést és továbbra árd forintot, hozzávetőleg is folytathatják azokat a ma- 12 000 embert foglalkoztat- nipulációkat, amelyeknek a nak. Tevékenységük 70 szá- rendelkezések nagyon határo- zalékos arányban a mezőgaz- zottan gátat szabtak. Pest me- daság, illetve az élelmiszer- gyében például már öt ilyen ipar területére esik. Sokfelé vállalat kapott működési en- sertés- és szarvasmarhatele- gedélyt, ami a gyakorlatban pékét emelnek, télen pedig azt jelenti, hogy számukra konzerv-, sör- és kenyérgyári budapesti munkavállalásra is rekonstrukciókon vállalnak lehetőség nyílik, miközben a megbízást. tsz-vállalkozások a fővárosból Hatásosnak bizonyult az a már kiszorultak. Az ilyen rendelkezés, amely kiterjesz- „vállalatok” sokszor megfele- tette a vállalkozások területi lő anyagi eszközökkel sem illetékességét; így lehetőség rendelkeznek. A szakemberek nyílt arra, hogy a szomszédos szerint ugyanis legalább öt­megyékben is szerződhessenek millió forintos álló- és forgó- a MÉM felügyelete alá tartozó alappal kellene rendelkezniük építőipari munkákra A Pest a normális tevékenységhez, megyeiek például további hat sokszor azonban gyakorlatilag megyében építhetnek. Más nem is képesek a tényleges vál­tevé­Salgótarjánban, az Arany János utcában épül az új, 26-os jelű, kilencszintes szövetkezeti lakóház. Az épületben 80 la­kás lesz. Az épület átadását 1970. december 15-re ígérte a kivitelező vállalat (Koppány György felvétele) Ülést tartott a megyei pártbizottság A Magyar Szocialista Munkáspárt Nógrád megyei Bi­zottsága tegnap Salgótarjánban, a megyei pártszékház nagy­termében ülést tartott. Az ülésen Kiss József, a megyei pártbizottság párt- és tömegszervezeti osztálya vezetőjének előterjesztésében megvitatták a központi és a megyei párt­bizottsági határozatok végrehajtásának helyzetét, valamint a végrehajtásról történő beszámoltatás rendszerét. Ezután Jedlicska Gyula, a megyei pártbizottság első titkára előter­jesztésében megvitatták és elfogadták a megyei pártbizott­ság és a végrehajtó bizottság 1970. első félévi munkatervére tett javaslatot. A megyei pártbizottság zárt ülésen megvitatta és elfo­gadta a megyei pártbizottság mellett működő állandó mun­kabizottságok feladatkörét, és programját. A zárt üléáfen a pártbizottság személyi ügyeket is tárgyalt. A megyei pártbizottság tegnapi ülésén részt vett Lajtai Vera, a Pártélet című politikai folyóirat főszerkesztője. Csehszlovák kereskedelmi delegáció Budapesten Tordai Jenő külkereskedelmi Szlovák Szocialista Köztársa- miniszterhelyettes meghívásé- ság külkereskedelmi hivatalá­ra ferbuár 4-én, csehszlovák na^ megbízott vezetője. A de­kereskedelmi delegáció érke­legációk eszmecserét folytat­nak a magyar—csehszlovák zett hazánkba. A delegáció ve- árucsere-forgalom egyes kérdé- zetője Alexej Benedek, a seiről. Megszűnt a vasútikocsi-hiány Januárbdn 17,5 ezer tonna szén terven felüt A téli hónapokban a Nóg- százalékos tervteljesítés szüle- lat legnagyobb aknaüzemétxm rádi Szénbányáktól is több tett, és kivétel nélkül vala- ezúttal 105,7 százalékos volt a szenet igényeltek, mint mennyi aknából több szenet teljesítés. Szépséghibája ennek amennyit eredetileg a tervben szállítottak felszínre, mint a túlteljesítésnek, hogy a szén megszabtak számára. A válla- amennyi a tervteljesítéshez egy részét nem lehetett ká- latvezetőség a szakszervezeti kellett. Király-táró 135,5, nyási szénként értékesíteni, bizottsággal egyetértésben az Csurgó-táró 128, Szurdok 125,7, Silány minősége miatt letör- év első két hónapjára célfela- Gusztáv-akna 121,6 százalékos ték. 'Nem elég tehát csak a datokat határozott meg a bá- havi tervteljesítéssel zárta az mennyiségre törekedni, mert a nyaüzemeknek, aminek telje­sítését jelentős jutalommal ho­norálja. Januárban a Nógrádi Szén­első hónapot A nagybátonyi bányaüzem sajnos, tervét nem teljesítette. holott a háztartási szénlgé- bányák 17 651 tonna szenet nyék ezt indokolták volna. termelt az esedékes havi tér- Tiribes-akna itt is 132,5 szá- ven felül, illetve ennyivel zalékos teljesítéssel szerepel, szállított többet megrendelői- de Ménkesen 4,5, Szorospata- ,, m ... , ............ n ek. A terv túlteljesítéséből kon pedig 16 százalékkal ke- nyatcnal- Toyább akarjak no- azonban nem minden akna- vesebbet termeltek. mint ye^ni termelési , . , két. amiben az utóbbi időben üzem vette la egyformán ré- amennyit terv szennt var- m^r vasútikocsi-hiány sem szét Mizserfán januárban 123 tak tőlük. Hányáson, a válla- akadályozza a bányászokat gazdaságosság szempontjából a minőség legalább annyira fontos. Februárban a termelő mun­kanapok mellett egy szabad szombaton és három vasárnap egy-egy műszakos termelést terveznek a Nógrádi Szénbá-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents