Nógrád. 1970. február (26. évfolyam. 27-50. szám)
1970-02-27 / 49. szám
Miért maradnak? Mostanában sokféle megkö- »elítésben kutatják, hogy üzemeinkben, gyárainkban ki, miért hagyja ott munkahelyét. Az indokok meglehetősen szerteágazódók, ezért egyértelmű általánosításra nem alkalmasak. Ellenben kevésbé halljuk azoknak a szavait, akik nem mozdulnak, akik maradnak. Vajon mi készteti őket a maradásra? * — Meguntam a kószálást az országban, azért hagytam ott több társammal együtt 12 évvel ezelőtt az építőipart és jöttem a Tolmácsi Erdőkémiába dolgozni. Előbb a fatelepre osztottak be, onnan kerültem ß retortához. Keresetem 5—600 forinttal volt kisebb, mint az építőknél. Ez a különbség azonban csak látszólagos, mert a bejárós élet sokkal drágább, mint amikor az ember idehaza kosztol. Ha távol van az otthontól, a családtól, egy-egy fizetéskor hamarabb kinyílik a pénztárcája, észre sein veszi, s máris egy piroshasúval kevesebbje van. Mióta itt dolgozom, mindennap főtt ételt eszem, amit csak az tud igazán értékelni, aki hosszú ideig száraz koszton élt. A maradásban közrejátszott az is, hogy biztos kenyérnek láttam a gyári életet. Nem, nem panaszkodhatok, megbecsülnek a vezetők. Többször kaptam jutalmat, Kiváló dolgozó oklevelem van, nem vagyok elégedetlen a keresetemmel, bár ha több lenne, azt sem utasítanám vissza — mondja Gyuricza Pál, majd virtuskodva hozzáfűzi: a mai fiatalokkal még mindig felveszem a versenyt a munkában... * Hegedűs József X5 évvel ezelőtt kért bebocsátást a Tolmácsi Erdőkémia kapuján. Előtte ő is mint kubikos járta az ország egy részét. Miért maradt meg a vállalatinál? — Hazajöttem a családhoz, s ami örvendetes, olyan kollektívába kerültem, ahol jól megértettük egymást. Kilenc évig dolgoztam a fűrészgépnél Dávid Ferenccel. Tőle azért jöttem el, mert az orvos könnvebb munkára javasolt. Ugyanis zsibbad a kezem. Jelenlegi beosztásomban is jól megértjük egymást a kollégákkal. Szerintem ez nagyon fontos a törzsgárda kialakulásában. Az igazsághoz tartozik, hogy 51 éves vagyok, ilyen korban már nem nagyon szeret munkahelyet változtatni az ember. Maradásra késztet, hogy fiam is itt dolgozik. Jelenleg Szegeden katona, itt szerzett szakmunkás-képesítést, kislányom is ide jár, de most szülési szabadságon van. * — Hívtak, jöttem — kezdi a beszélgetést Dávid László, aki 15 évvel ezelőtt az erdei fakiélettel. — Nem egyedül Jöttem, velem volt Havai Ferenc és Morovecz József. Mindketten most is itt dolgoznak. Nem bántam meg, hogy helyet változtattam. Négy évig voltam ürítő. 1959-ben egy gázrobbanás során megégtem, utána sokáig nem mertem az ürítő alá menni. Ezért orvosi javaslatra, más munkakörbe kerültem. Csak pár napja dolgozom újra régi beosztásomban Elmúlt a korábbi félelemérzésem is. Nem, a baleset után sem jutott eszembe, hogy tovább állok. Vezetőim, mint rendes munkásembert, megbecsülnek, én sem mondhatok rájuk semmi rosszat. Számításom is megtaláltam, s ami fontos, közel vagyok az otthonomhoz. Aztán minek kódorogjak, amikor a nyugdíjig csupán négy esztendő van. E sorokat olvasva a fiatalok közül valaki azt mondhatná: az idős emberek helyében én se tennék mást, mert ebben a korban nehéz újrakezdeni. Ehhez még csak annyit tennék hozzá, hogy a józanul gondolkodó ember jövőjét, egzisztenciáját fiatal korában alapozza meg. S erre is gondolni kellene, amikor egyes fiatalok vagy középkorúak meggondolatlanul továbbállnak. Mert ahány új munkahely, annyi kezdéssel járó nehézség merül fel. V. K. Olvasónapló Mint hírül adtuk, hazánk felszabadulásának 25. évfordulója tiszteletére Olvasónapló pályázatot hirdetett a Nógrád megyei Úttörőelnökség, a Balassi Bálint megyei könyvtár és a megyei József Attila művelődési központ. A pályázaton részt vesznek azok az úttörők, akik olvasónaplóval rendelkeznek, a három témából egy-egy javasolt könyvet elolvasnak, a naplóban feltett kérdéseket megválaszolják, az egyes témákból rövid fogalmazásokat, vagy rajzokat készítenek, a feladatokat a közölt batáridőre beküldik. A harmadik téma beküldési határideje március 22. Azok, akik mindhárom feladatkört sikeresen oldották meg, és határidőre beküldték, vetélkedőn mérik össze erejüket. termelést cserélte fel a gyári A karagandai Kohászati Kombinát építkezésén dolgozik Iván Aitusev építőszerelő brigádja — Helyszíni közvetítés a szívemből Szomorúan jelentem, hogy így október közepe táján az ördögök hideg, szőrös mancsukkal megtapogatják a szívemet és én szomorú leszek és rosszkedvű. Nem ízlik az étel, a munka. Reggelenként bal lábbal ébredek, mert tejszínü ködöt látok az obiak üvegén, és esténként teljes letargiában hajtom álomra a fejemet, tudom, holnap még rosszabb lesz. Aztán újra ébredek még idegesebben, be- lekötük az élő fába. semmi és senki sem tetszik és egyáltalán, miért sötétedik októberben ilyen korán? És miért felel az én kisfiam élővilágból hármasra? És miért mondja a tanárnő az én fiamnak, hogy gyenge kis ag- ronómus lesz belőle? Miféle pedagógia ez? És egyáltalán mi ez a tanárnő? Biológus vagy vátesz? Én bemegyek és megmondom neki, hogy ... .És miért szemtelen az én fiam, és miért válaszolja a ta. nárnőnek azt, hogy ő istenbizony nem akar agronómus lenni? Miféle tisztelet ez? Ki neveli ezt a gyermekei? Kitől tanulja a szemtelenséget? És miért tolakodnak a villamoson az emberek, és miért sípol a rendőr az utcasarkon? És miért rugdossák egymást a futballisták? Az ám. és mi emberek, vajon mi emberek miért rugdossuk egymást? Tessék mondani rakoncátlan rossz bácsik és nénik, mi miért bántjuk egymást? És az én kollégáim miért raknak felületes, gyenge kéziratokat az asztalomra? És miért hullanak a levelek októberben? Örömmel jelentem, hogy álmomban néhány jóindulatú kismanó próbafűtést tartott a szívemben, és hozták a jupi- terlámpákat is, hogy jobban lássak. Milyen szép a kora őszi októberi reggel. — Jó friss tojást vettél — szólok a feleségemhez és jó étvággyal csámcsogom a rán- tottát. Körülöttem mosolyog mindenki. — Olyan jó ilyenkor, mindenki örül. Olyan jó, ha nem vagy kiállhatatlan és rabiá- tus — suttogja a nőm, de én nem haragszom rá, hogy sérteget, most mindent megbocsátok neki. Szeretném megkérdezni, de nem merem, miért örül ő, és miért mosolyog mindenki körülöttem. „Okos ember a fiú tanárnője. És nagy emberismerő. Az én fiamból tényleg nem lesz agronómus. A bibét folyton összetéveszti a porzóval, így nem lehet...” — gondolom magamban. „És a fiú már ilyen fiatalon is nagy önismerettel rendelkezik. És tárgyilagos. És milyen szellemes! Ha-ha nevetnem kell: -istenbizony nem is akarok .../«” A villamoson az emberek és a nők milyen szépek és kedvesek. No, segítsünk szépen ennek az öreg néninek. Istenem, milyen szép lehet most az erdő. „Hull a fának a levele”, fütyülöm a dalt és Szabemberkcpzési program a mezőgazdasági nagyüzemekben Sxües Kálmán9 a MÉM főosztályvezetője a tss-elnőkők között Az elmúlrt években a mezőgazdaság rendkívül nagy fejlődésen ment keresztül. Új növényfajták, soha nem látott gépek, vegyszerek kerülitek forgalomba. Ezért az ismeretiek állandó bővítése fontos, és lényeges feladat lett a Több szakembert Erről beszélt előadásában Szűcs Kglman, a MÉM főosztályvezetője. Elöljárójában az ország, Nógrád megye szakember-ellátottságának helyzetét elemezte. Másfél éve annak, hogy országos felmérésit végezitek. A tapasztalatok azt bizonyították, hogy kevés az egyetemet, a felsőfokú technikumot végzett szakember a mezőgazdasági nagyüzemekben. A termelőszövetkezet egyharma- dába/n nem volt mérnök, és kevés volt a felsőfokú technikusok száma is. Semmi kétség, a több évtizedes szakmai tapasztalat sokat jelentett, és jelent ma is. Azonban nem pótolja a korszerű ismereteket, amelyek nélkül a jövő eredményes gazdálkodása elképzelhetetlen. Nógrádiban sajnos, még rosszabb a mezőgazdasági üzemek helyzete. Az egyetemet, és felsőfokú technikumot végzett szakemberek száma jóval az országos átlag alatt van. A növénytermesztésben tevékenykedő ag- ronómusotonak csak 10 százaléka rendelkezik felsőfokú képesítéssel. Az állattenyésztés vezetőinek 11—12 százaléka tanult egyetemen. Vannak olyan szövetkezetek, mint a karamcssági, ahol évről évre megnyugtatóbb a helyzet. Nyolc egyetemet, felsőfokú technikumot végzett szakembert, 14 technikust számlálnak. Majdnem félszáz a végzett szakmunkások száma és a tanulóképzés folyamatos. Ez t a kép azonban még nem általános a nógrádi szövetkezetekben. Tervszerű képzést Az előadó is azt hangsúlyozta a továbbiakban, hogy a mezőgazdasági üzemekben erőfeszítéseket szükséges tenni a szakmai ismeretek fejlesztésére. A szakemberképzési program az alapja ennek. A mezőgazdasági termelés egyre bonyolultabb munkafolyamatokból tevődik össze. Szükséges, hogy évről évre több szakmunkás, technikus, szakember dolgozzon a mezőgazdaságban. Az ismertek, éppúgy mint az élet, a termelési gyakorlat gyorsan változnak. A szakembereknek, a dolgozó kollektívának követni kell ezt a változást az eredményesebb munka, a nagyobb jövedelem érdekében. A program végrehajtása azonban csak akkor hoz eredményt, ha szoros összhangban van az üzem fejlesztési tervével. Az előadó utalt arra is, hogy egyre nagyobb igény jelentkezik a szakmailag jól képzett vezető, technikus, szakmunkás iránt. Egy- egy munkakör betöltésénél ezért mindenképpen figyelembe kell venni, hogy milyen szakmai képzettség szükségles a munka ellátásához. Országos tapasztalatok bizonyítják, hogy gyorsabb a fejlődés. jövedelmezőbb a munka, ha korszerűen felszerelt üzemekben, szakmailag jól képzett vezetők irányítanak, munkások dolgoznak. Iparszerű telepek Stiller Róbert, a MÉM termelés- és műszaki fejlesztési főosztályának munkatársa a beruházáspoJátika időszerű kérdéseiről tájékoztatta a későbbiekben a szövetkezeti vezetőket. Mindenekelőtt a korszerű beruházásokról, u® iparszerű állattenyésztő telepekről, technológia kialakításáról, alkalmazásáról beszélt Érthető, ha a színvonalas előadást követő konzultációban a kérdések egész sorát vetették fel a szövetkezeti vezetők. Sok szó esett a korszerű beruházás fogalmáról, megítéléséről. Élénk vitát váltott ki az állattenyésztés és az iparsaerű állattenyésztő telepek kialakítása. Nem véletlenül. Ugyanis a nógrádi adottságok az állattenyésztés, mindenekelőtt a juhászat erőteljesebb fejlesztését teszik szükségessé. Azonban a jószágáMomány gyarapodása mögött messze elmaradt az építkezés. Hiányzanak a korszerű technológiával ellátott épületek, állattenyésztő telepek. Még- két előadás hangzik el A szövetkezeti elnökök továbbképző tanfolyamán, ma dr. Lénárd Lajos, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes tart előadást. A téma rendkívül érdekesnek ígérkezik: az árutermelés, az áruértékesítés és a piád lehetőségek. Ezt követően Moharos József, a Központi Bizottság gazdaságpolitikai osztályának munkatársa időszerű szövetkezetpolitikai kérdésekről, a termelőszövetkezeti demokráciáról beszél a szövetkezeti vezetőknek. Adóhiány miatt 270 millió forint bírság Elkészült a Pénzügyminisztérium bevételi főigazgatóságának éves jelentése, amelyben több mint négyezer vállalat és szövetkezet pénzügyi revíziójának tapasztalatait összegezik. A jelentés szerint a revizorok a legtöbb pénzügyi szabálytalanságot a mérlegek valódiságának ellenőrzésekor tapasztalták. A bevételi igazgatóságok és a tanácsi adóhivatalok 1,9 milliárd forintos eltérést fedeztek fel a nyereségek kimutatásában, ebből 1,4 milliárd forint volt a hiány, fél- milliárd pedig a többlet. Az eltérések miatt a vizsgált vállalatok és szövetkezetek a törvényes összegnél 1,2 milliárd a kalauznő visszakacsint. Azonnal elhatározom, hogy vasárnap kimegyek a meccsre. Nem jó ez a tévé. Különben is, imádom az embereket, szeretek közöttük lenni. Benn megiszom a kávémat, és megdicsérem a titkárnőm haját. Azonnal kapok még egy kávét. — Mi van veled? — kérdi. — Semmi — válaszolom nevetve és nem értem a kérdést. Azért neki is megbocsátok. Bent a szobámban elolvasok egy kéziratot, röhögve könnyezem, rohangálok a folyosón, hol a szerző? — Megvagy, édes öregem! Nagyon jó kis írás! Nagyon tehetséges fickó vagy! És örülök, hogy veled dolgozhatom... Megdöbbent, boldog arc. El- menöben még hallom, amint valakinek azt mondja. — Nem értem az öreget. Tegnap ugyanerre a kéziratra azt mondta, hogy gyenge. Nem érti a fickó. Nem is értheti. De azért én megbocsátok neki. Próbafűtés van a szívemben. (Suha) forinttal kevesebbet, illetve 268 millió forinttal többet fizettek be az államkasszába. A revízió nyomán a többletbefizetéseket a vállalatok javára írják, illetve a hiányt pótolniok kell, sőt az adóhiány miatt 270 millió forint bírságot is kiróttak az érintett vállalatokra, szövetkezetekre. A hibák egy »•é- szét maguk a vállalatok még a revizorok megérkezése előtt feltárták, és önként 240 millió forintos tévedést jelentettek, illetve korrigáltak. Ezekben az esetekben bírságot nem szabtak ki. | A revizorok többhelyütt megállapították, hogy az állóeszközök egy része hiányzik a mérlegbeszámolóból. Előfordult például, hogy 18—20 millió forint értékű beruházást is fenntartási költségként számoltak el szabálytalanul, még pedig nyereségük terhére. A nyereség önkényes csökkentése egyben a terhek csökkentésével járt, mert kevesebb eszközlekötési járulékot és amortizációt fizettek. A revizorok az ilyen szabálytalanságokat korrigáltatták. Sok egyéb jellegű szabálytalanságot is feltártak. Egyes vállalatok manipulációs okoból leértékelték készleteiket, ezzel csökkentve fizetési terheiket is, majd utána az árut a leértékelés előtti áron hozták forgalomba. Egyes nagykereskedelmi vállalatok a negyedév végi áruszállításokat rendszeresen a következő negyedévben számolták el, így a forgalmi adót is később fizették be, ami ugyancsak az államot károsítja. A revizori tapasztalatok szerint egész sor vállalatnál nincs önköltségszámítási szabályzat, rosszul szervezett az utókalkuláció, nem megfelelőek a leltározási szabályzatok, így nem egy helyen hanyag maga a leltározás is. Ezeknek a hibáknak a kijáví- tására a pénzügyi szervek felhívták az érintettek figyelmét. Javul a taneszközellátás Taneszköz- és oktatófilmbemutatóval egybekötött sajtó- tájékoztatót tartott csütörtökön Koren István, az Országos Tanszergyártó- és Értékesítő Vállalat vezérigazgatója. Elmondotta, hogy a múlt esztendőben mind az oktatási, mind a népművelési intézmények jelentősen gyarapodtak szemléltető eszközökben, különböző felszerelésekben. A vállalat exportja egy év alatt 30 százalékkal növekedett. s értékben elérte a 15 millió forintot. Ez lehetővé tette a hazai ellátás szempontjából fontos importtaneszközök mennyiségének növelését. Az idén a szükséges kísérleti eszközök beszerzésére és az audióvizuális felszerelések választékának bővítésére helyezik a súlyt. Emellett előtérbe kerül az úgynevezett szak- kabinet-rendszerű oktatás alapfeltételeinek biztosítása, főként a fizika, a kémia, a biológia és az idegen nyelvek hatékonyabb, eredményesebb oktatásához. Ebben az esztendőben 28 új oktatófilmet gyártanak. Március közepén Budapesten országos jubileumi kiállítást rendeznek, amely átfogó képet ad majd a hazai tanszergyártásról és -ellátásról, a vállalat nemzetközi kapcsolatairól. NÖGRAD — 1970. február 27., péntek 3
