Nógrád. 1970. február (26. évfolyam. 27-50. szám)

1970-02-27 / 49. szám

Vietnami értekezlet Nincs előrehaladás Párizsban Választások Ausztriában i VASÁRNAP az urnákhoz járulnak a szomszédos Auszt­ria polgárai, hogy megválasszák a nemzeti tanács 165 kép­viselőjét. Rövidesen eldől tehát, hogy a következő négy esz­tendőben, milyen kormány áll majd Ausztria élén. Legutóbb 1966. március 6-án adták le voksukat a szava­zók. Akkor némi eltolódás következett be a keresztényde­mokrata néppárt javára, a szociáldemokraták hátrányára. Ez elég volt ahhoz, hogy véget érjen a kétévtizedes „fekete­vörös nagykoalíció”, a két párt hosszan tartó koaliciós együtt­működése! (Az osztrák sajtónak ebben a szóhasználatában a vörös némi túlzást jelent, hiszen a szocialistákat legfeljebb rózsaszínnel jellemezhetnék...) A most lelépő parlamentben a néppártnak 85 képviselője, tehát viszonylag biztos abszo­lút többsége volt, míg az ellenzékbe szorult szocialisták 74, az ugyancsak oppozíciós. szélsőjobboldali szabadelvűek hat man­dátummal rendelkeztek. Négy évvel ezelőtt az akkori eredményeket mérsékelt jobbratolódásként értékelték, főként belpolitikai tekintetben. A kormányzásban az egypárti kabinettel jelentős formai vál­tozás történt, tartalmilag azonban nem történt alapvető mó­dosulás. A néppárt erősen fiatalított, igyekezett dinamiku­sabb képet mutatni, átvett egynémely szocialista jelszót. A szociáldemokraták ugyanakkor a jól nevelt ellenzék szerepét töltötték be, s nem tudta kidolgozni egy valóban baloldali alternatívát, választási lehetőséget. Ausztria igazán nagy problémáira, így például a külföldi tőke fenyegető behatolá­sára, a társadalmi és gazdasági reformok szükségességére tu­lajdonképpen egyik nagy párt sem tudott kielégítő megoldást javasolni. Néhány hónappal ezelőtt, a közhangulat hullámzása kö­vetkeztében úgy tűnt, hogy a választásokon előre törnek a szocialisták. 1967—68-ban bizonyos visszaesés, gazdasági ne­hézségek tették próbára az országot. A közbeeső tartományi választásokon a néppárt mindenütt jelentős szavazatveszte­ségeket szenvedett. A nyugat-európai konjunktúra azonban kedvezően hatott Ausztria gazdaságára is, jóllehet a nyugat­európai fejlett iparú tőkés országok közül itt a legalacsonyabb a bérszínvonal, növekedtek az adóterhek, s a drágulások olyan alapvető cikkeket is érintettek, mint a kenyér. Alapjá­ban véve azonban a helyzet kiegyenlítődött, s a választások, a papírforma szerint, nyíltnak ígérkeznek, kétesélyesek. A politikai kommentárok máris számba vették a külön­böző lehetőségeket. Elvben lehetőség van arra, hogy a nép­párt megőrizze abszolút többségét, de ennek gyakorlati va­lószínűsége mégsem látszik túlságosan nagynak. Némi nép­párti hanyatlás esetén, ugyancsak elvben, mód nyílhatnék egy néppárti-szabadelvű polgári kiskoalíció létrehozására Ez azonban általános ellenállásba ütközik. Az osztrák nagy­tőke is tart attól, hogy az ilyen jobbratolódás kiélezné a bel­ső szociális feszültséget, jelentősen fokozná a beteő nehézsé­geket. Súlyos külpolitikai tehertételt is jelentene, hiszen a nyugatnémet NPD-vel sok tekintetben rokon szabadelvűek bevonása a kormányba összeegyeztethetetlen lenne az oszt­rák semlegességgel. Ezért általános a vélemény, hogyha a szocialisták leg­alább 79 mandátumot megszereznek (de talán kevesebbnél is), felújítják a nagykoalíciót. Ebben az esetben a négyéves néppárti kormányzás után ismét a két nagy párt együttmű­ködése, s egyben belharca Jellemezné az osztrák politikai életet. AZ OSZTRÁK Kommunista Párt vasárnap valamennyi választókerületben elindítja jelöltjeit. Nem valószínű, hogy a viszonylag kicsi, s az utóbbi időben belső problémákkal küzdő párt bekerülhessen a parlamentbe, de szavazatait mégsem tartja „elveszetteknek”. A kommunistákra adott szavazat ugyanis annak kifejezését jelenti, hogy a két nagy párt politikai-aritmetikai játékai helyett, valóban alapvető változásokat kívánnak Ausztria gazdasági és társadalmi éle­tében. (r.) SsoH|«t- oachsilowdk hadgyakorlat voll Tárgyalás nyílt légkörben Lehel Miklós, az MTI ki­küldött tudósítója jelenti: Csütörtökön délelőtt a brüsszeli királyi palotában 1. Baudouin, belga király fogad­ta Péter János külügyminisz­tert. Ezt követően a külügy­minisztérium épületében foly­tatódtak. a két külügyminisz­ter vezetésével, a hivatalos belga—magyar tárgyalások. A két külügyminiszter csü­törtök délelőtti, második meg. beszélésén, amely az előző na­pihoz hasonló, őszinte és nyílt légkörben folyt le, Pierre Harmel kifejtette véleményét az európai biztonsági értekez­let előkészítésének lehetősé­geiről és problémáiról. Péter János ugyancsak ismertette álláspontját ezekben a kér­désekben. Értesülések szerint a két külügyminiszter tárgya­lásain mindkét napon túlnyo­mórészt az európai biztonság problémáival foglalkoznak. Csütörtökön délben Péter János külügyminiszter a Hil­ton Szállóban ebédet adott Pierre Harmel belga külügy­miniszter tiszteletére. Az ebé­den részt vett a belga kor­mány több tagja és számos közéleti személyiség. Ott volt E. Indekeu. a Belga Király­ság budapesti nagykövete és Molnár László, hazánk briisz- szeli nagykövete. Az ebéden elmondott po­hárköszöntőjében Péter János és Pierre Harmel egyaránt az európai népek együttműködé­sének fontosságát hangoztatta, tekintet nélkül társadalmi rertdsaerük különböző voltá­ra. Csütörtök délután Péter Já­nos külügyminiszter, Fayat, belga külkereskedelmi minisz­terrel folytatott megbeszélé­seket. Csütörtökön este Molnár László, a Magyar Népköztár­saság brüsszeli nagykövete fogadást adott a belgiumi hi­vatalos látogatáson tartózkodó Péter János külügyminiszter tiszteletére. (MTI) A Vietnammal foglalkozó párizsi négyes értekezlet 56. plenáris ülésén elsőnek Phi­lip Habib, az amerikai kül­döttség megbízott vezetője szólalt fel. Ismét a hadifog­lyok kérdésének rendezését sürgette, hallgatott viszont a béke helyreállításáról és a politikai rendezés módozatai­ról. Dinh Ba Thi, a Dél-vietna­mi Köztársaság ideiglenes forradalmi kormányának képviselője, a küldöttség he­lyettes vezetője felszólalásá­ban rámutatott, hogy az Egyesült Államok továbbra is vegyi háborút folytat Dél- Vietnamban. Tényeket sorolt Szíria csütörtökön hivatalo­san bejelentette, hogy az or­szág külképviseletei ezután csak a külügyminisztérium különleges engedélyével ad­hatnak vízumot svájci állam­polgároknak. Damaszkusz, a csütörtöki lé­pést válaszintézkedésnek szán­ja arra a svájci rendelkezésre, amely vízumkényszert lépte­tett életbe minden Svájcba utazni óhajtó arab nemzetisé­gű személyre. Golda Meir izraeli minisz­terelnök a Thames angol te­levíziós társaságnak adott nyi­latkozatában megfenyegette az „arab repülőgép-szabotőröket”, hogy Izrael lecsap rájuk, ha a nemzetközi légüsd szerveze­tek nem foganatosítják „a kellő ellenintézkedéseket”. Amikor a riporter megkérdez­te, milyen módszerekkel kí­ván Izrael „lecsapni”, Meir asszony így válaszolt: „ha tudnám is, akkor sem monda­nám meg önnek’*. Azt állította fel, amelyek azt bizonyítják, hogy az amerikaiak immár több mint nyolc éve vegyi háborút folytatnak Vietnam­ban. Nguyen Minh Vy, a VDK képviselője Nixon legutóbbi kongresszusi üzenetével kap­csolatban rámutatott, hogy az utóbbi években elszenvedett számos veresége következté­ben, az Egyesült Államok kénytelen revízió alá venni globális stratégiáját, ugyan­akkor továbbra is a világ csendőrének szerepét ijgyek- szik játszani. A delegátus rá­mutatott arra, hogy a gya­korlatban az amerikaiak a világ számos részén, így azonban, hogy a szabotórök támaszpontjai bizonyos arab országokban vannak. Feltéte­lezhető tehát, hogy Izrael újabb katonai akciókat ter­vez bizonyos arab országok ellen. * Izraeli harci repülőgépek csütörtökön délelőtt egy kato­nai tábort támadtak Kairótól nyugatra. A támadás a kato­nai berendezésekben nem okozott kárt, de négy egyipto­mi katona megsebesült. Otto Winzer külügymi­niszter szerdán este Ber­linben fogadást adott Gro- miko szovjet külügyminisz­ter tiszteletére, A fogadáson megjelent Walter Ulbricht, az NDK Államtanácsának elnöke, Willi Stoph miniszterelnök, továbbá a Német Demokra­tikus Köztársaság több más vezető személyisége. A fogadáson Winzer és Gromiko pohárköszöntőt mondott. Kiemelte: a Német De­mokratikus Köztársaság­nak, mint szocialista német államnak történelmi kül­detése, hogy megakadályoz­za egy újabb háború kiin­dulását német földről. Ebben a szellemben tette meg javaslatát a szövetségi köztársaságnak kapcsolataik egyenjogú, nemzetközi jo­gi alapokon nyugvó, szer­ződéses rendezésére. Hangsúlyozta a Német Demokratikus Köztársaság kormányának eltökéltségét és készségét a Német Szö­vetségi Köztársasággal való békés egymás mellett élés megvalósítására, a két or­szág teljes egyenjogúsága és szuverenitása alapján. Gromiko külügyminiszter baráti szavakkal köszönte meg a vendéglátást és ki­emelte tárgyalásainak me­leg, szívélyes légkörét. Hangsúlyozta a teljes egyetértést, amely mind a tárgyalások légkörében, mind pedig azoknak a poli­tikai lépéseknek a vonatko­zásában megmutatkozott, amelyeket az NDK, a Szov- jetuni és a több szocialista ország közösen fog megten­ni a nemzetközi politiká­ban. A Szovjetunió nevében támogatásáról biztosította az NDK békére irányuló — Vietnamban is folytatják a beavatkozás és az agresszió politikáját. A washingtoni kormány továbbra is támo­gatja a Thieu—Ky-rendszert és elutasítja a dél-vietnami ideiglenes koalíciós kormány létrehozására vonatkozó ja­vaslatokat. Pham Dang Lam. a saigo­ni kormányzat küldöttségé­nek vezetője felszólalásában „a másik felet” hibáztatta a béketárgyalások sikertelen­ségéért és elutasította azt a logikus követelést, hogy az érdemi béketárgyalások el­engedhetetlen feltétele az amerikai csapatok Dél-Viet­namból történő kivonása le­gyen. (MTI) A támadó izraeli repülőgé­peket végül az egyiptomi lég­védelem erős tüze visszavonu­lásra késztette. * Csütörtökön délután, a Ní­lus deltájának északi részén légi csata zajlott le a támadó izraeli repülőgépek és egyip­tomi vadászgépek között. Kai­rói tájékoztatás szerint a légi harcban két izraeli repülőgé­pet lelőttek. Az egyiptomiak vesztesége egy gép. (MTI) közte az európai biztonság­gal kapcsolatos — külpoliti­kai vonalvezetését, s elégté­tellel állapította meg, hogy Walter Ulbricht hasonló­képpen személyesen nyilat­kozott a Szovjetunió külpo­litikájáról. Kiemelte, hogy az NDK a szocialista országok csa­ládjának kiszakíthatatlan tagja, s biztonságát a szo­cialista államok közösségé­nek teljes ereje szavatolja. „Ezt mindenkinek meg kell értenie, de senkinek sem kell ettől félnie. Akik a béke mellett, a háború és az imperialista mesterkedé­sek ellen vannak, elítélik a revansizmust, és a neoná­ci zmust és felismerik veszé­lyességét, azoknak ezt üd- vözölniök kell” — mondot­A Varsói Szerződés tagálla­mai egyesített fegyveres erői főparancsnokságának tervei ér­telmében a szovjet központi hadseregcsoport és a cseh­szlovák néphadsereg egységei szorosan együttműködve harci feladatokat hajtottak végre. Mint a Krasznaja Zvezda közli, ezek a hadgyakorlatok abban különböztek az előzőek­től, hogy nagy számban vettek részt benne különböző egysé­gek és alakulatok. A hadgya­korlaton csehszlovák alakula­tok szovjet parancsnokok Irá­nyításával, a szovjet alakula­tok pedig csehszlovák parancs­nokok irányításával tevékeny­kedtek. Alekszandr Majorov vezér- ezredes, a központi hadsereg- csoport parancsnoka, a hadgya­korlat vezetője, az eredmények értékelésénél megállapította, hogy a két hadsereg harcosai magas fokú szervezettséget, szí­vósságot és kitartást tanúsítot­tak. (MTI) Gyermekrablás Missouriban A másfél éves Tiffany Cain nevű kislányt és egy esztendővel idősebb nővérét, Tinát, az alabamai Butler városban elrabol­ták. A gyermekeket a Missouri-állambeli Libertyben megta­lálták. Képünkön: a két kislány és boldog édesapjuk Kansas City repülőterén 2 N„oRÁD — 1970. iebruói 27., péntek ta. (MTI) Gronnko szovjet külügyminiszter, aki hivatalos látogatáson a Német Demokratikus Köztársa­ságban tartózkodik, megtekintette az NDK államhatárát a Brandenburgi kapunál. Ké­pünkön: Gromiko fogadja az NDK nemzeti néphadsereg határőrének jelentését Közel-Kelet E^iptomi-ixraeli légitámadások Áz NDK biztonságát a szocialista államok szavatolják bogadás Gromiko tiszteletére

Next

/
Thumbnails
Contents