Nógrád. 1970. február (26. évfolyam. 27-50. szám)

1970-02-25 / 47. szám

Nyíltan a tennivalókról Ar ÁFÉSZ egész évi tapasztalatait vitatták meg a küldöttek A Salgótarján- és Vidéke ÁFÉSZ megtartotta zárszám­adó küldöttgyűlését. A szö­vetkezet 90 küldötte vitatta meg az 1969. évi üzletpoli­tikai célkitűzések végrehaj­tását. az eredményeket és hiányosságokat. Az igazgatóság beszámoló­ját Szabó János elnök ter­jesztette a küldöttgyűlés elé. Beszámolójában hangsúlyoz­ta, hogy a múlt év eredmé­nyeinek elérésében nagy sze­repe volt a választott szer­vek aktív tevékenységének, s a dolgozók helytállásának. A szövetkezet 27 millió to­rint áruforgalmat bonyolított le, ötmillióval többet mint 1968-ban. A forgalom növe­kedésében nagy szerepet ját­szott a saját ételforgalom, ami több mint egymillió fo­rinttal nőtte túl az 1968. évit. Ebben nagy szerep jutott a Tarján-Vendéglőnek, és a sal­gótarjáni, Karancs utcai pe­csenyesütőnek. Az ÁFÉSZ 1,5 millió forintos felvásár­lási, értékesítési forgalmat ért el. A felvásárlási forga­lom zömét az ipari szalma, méz, húsnyúl, zöldség, gyü­mölcs, nyersbőr és egyéb melléktermékek adják. Nőtt a forgalom A forgalom növekedése eredményezte a gazdálkodás fejlődését. Amíg 1968-ban a szövetkezet csak 91 ezer fo­rint nyereséget tudott elér­ni, addig 1969-ben már 560 ezer forintot. Igaz, hogy ez a nyereség az eszközök és bérek arányában még igen alacsony, de már biztató alap ahhoz, hogy néhány éven belül ez a szövetkezet is felfejlődik a megye erő­sebb szövetkezetei közé. Még 1969-ben is nagy gondot okozott a Tarján-ven- déglő üzemeltetése, mely több mint ötmillió forint esz­közzel üzemel, s az eszkö­zökkel járó teher csak vesz­teséget okozhat a kétmillió forintos éves forgalom mel­lett. Éppen ezért szükséges, hogy a szövetkezet igazgató­sága megkülönböztetett mó­don segítse ennek a szép egységnek az áruforgalmát. A szövetkezet 1970. évi üz­letpolitikájában lényeges vál­tozás áll be, s a saját készí­tésű ételforgalmat további egymillió forinttal kívánja növelni, elsősorban az előfi­zetéses étkeztetés bővítésével. Az ellenőrzés ha tékonyság óért A felügyelő-bizottság je­lentését Lőrinez János, a felügyelő-bizottság elnöke terjesztette a küldöttgyűlés elé. A felügyelő-bizottság múlt évben a hatékonyabb vizsgálatokat igyekezett nö­velni. Ez csak részben sike­rült, mivel a vizsgálatokhoz nem minden esetben kaptak megfelelő szakértőt. Az új alapszabály lehetővé teszi, hogy a felügyelő-bizottságok vizsgálataihoz külső szakértőt is igénybe vegyenek. Ezzel a lehetőséggel a jövőben élni is kívánnak. A szövetkezet kereskede­lempolitikájában sok még a javítani való. Az egyes bol­tok kapacitása koránt sincs kihasználva. Az árualap bő­vítésével a fogyasztók igé­nyeit fokozottabban ki lehet­ne elégíteni a falusi vegyes­boltokban is. A szövetkezet hálózatfejlesztési politikájá­ban arra kellene törekedni, hogy Salgótarjánban legalább egy ABC-áruházat létesítse­nek. A szövetkezetnél még igen alacsony szinten áll a piackutatás és árupropagan­da, s ezt a jövőben ajánla­tos volna megfelelő szintre hozni. A felügyelő-bizottság a szö­vetkezet 1969. évi , mérlegét elfogadásra javasolta, és ja­vaslatot tett az eredmény felosztására. A részjegy utá­ni részesedésre és vásárlási visszatérítésre 45 ezer forin­tot javasolt. Ä küldöttgyűlés beszámo­lójának vitájában tíz küldött vett részt. A felszólalások­ból a tagság tulajdonosi hangja csendült ki, jó szán­dékkal és segíteni akarás­sal. Foltán Béla, a somos- kőiek küldötte a szolgáltatá­sok bővítését kérte, de az áruválaszték növelésére is felhívta a kereskedelmi dol­gozók figyelmét. Antal Jó­zsef, a kishartyániak kül­dötte észrevételezte, hogy a Tervtárgyalás előtt Az eredményes esztendő után nagy várakozással te­kintenek az 1970-es év elé a mihálygergei II. Rákóczi Fe­renc Tsz. tagjai. A szövetke­zetben már a tervtárgyaló közgyűlésre készülnek. Minde­nekelőtt az állattenyésztés to­vábbfejlesztése foglalkoztatja a szövetkezeti vezetőket és tagokat. A tehenészetben ter­veznek lényeges minőségi vál­tozást. A hatvan tehén már 2780 liter tejet adott átlago­san. Ezzel a mihálygergeiek egészen előkelő helyet foglal­tak el a szécsényi járásban. Most az a céljuk, hogy a tar­tási és takarmányozási körül­mények javításával elérjék a tehenenkénti 3000 literes ho­zamot. Továbbfejlesztik, és mi­nőségileg is javítják a juh­állományt, és növelik a nö­vénytermesztés hozamát is. szövetkezetnél az elmúlt év­ben nagy volt a munkaerő- vándorlás, s ebben az évben többet kell törődni a törzs­gárda kialakításával. Angyal József, a baglyasaljai tagok küldötte kérte, hogy a dará­lóüzemet ne számolja fel a szövetkezet, mert náluk a tagság 90 százaléka nyugdí­jas, akik igényt tartanak a darálóra. Falati Mihály, a salgótarjániak küldötte fel­hívta a figyelmet, hogy hely­telen fejlesztési politika ér­vényesül a városban, amikor a Tóstrandon egy új ven­déglőt épít a Vendéglátóipa­ri Vállalat, holott még a szö­vetkezet Tarján-vendéglőjé- nek kapacitása sincs kihasz­nálva. Bodnár Emil, a zagy- vapálfalvi tagság küldötte a nagy évfordulók megünnep­lésére, s a szövetkezeti egy­ségek ünnepélyessé tételére hívta fel a küldöttgyűlés fi­gyelmét. Csuka Gábor, a nyúltenyésztő társulás elnöke a tenyésztők érdekében kér­te az olcsóbb takarmánybe­szerzési lehetőség megterem­tését, s javasolta, hogy a szövetkezet indítványozza az idén egy házinyúl-kiállítás megszervezését. Mi less a Jarjánban ? Holub Gyula, a megyei szövetség képviselője, mint szövetkezeti tag és küldött, felhívta a szövetkezet figyel­mét, hogy az 1970-es évet áruellátásban megkülönböz­tetett módon kell kezelni. A Tarján-vendéglő üzletpoliti­káját jobban össze kell han­golni a szórakozni vágyók igényével, az idegenforga­lommal és a saját termelés bővítése révén, jobban ki kell használni az állami do­tációt. Tájékoztatta a kül­dötteket, hogy a SZÖVOSZ is kész bizonyos támogatást nyújtani a vendéglő gazda­ságos üzemeléséhez, de a szö­vetkezetnek is nagyobb erő­feszítéseket kell kifejtenie. Nem könnyű a város pere­mén nagy forgalmat elérni, éppen ezért még vonzóbbá kell tenni ezt az egységet. Növelni kell a színvonalas rendezvényeket és a propa­gandával is többet kell tö­rődni, A szövetkezet küldöttgyű­lése kilenc pontban határoz­ta meg a feladatokat. A fel­ügyelő-bizottság elnökének javaslatára egy tizedik hatá­rozat is született, mégpedig az, hogy az igazgatóság még február végén egy rendkí­vüli ülésen tárgyalja meg a Tarján-vendéglő üzletpoliti­káját, s tegyen hathatós in­tézkedést a forgalom növe­lésére, a kulturáltság továb­bi növelésére. A küldöttek a vizslási Ja­kab Ferdinándot választot­ták meg képviselőjükül a megyei- küldöttgyűlésre. Dudás Pál Ellenkező előjelű gondok Az Ipoly Bútorgyárban az idei gondok ellenkező jelűek, mint tavaly voltak. Az elmúlt esztendő elején a BOTORÉRT korábban bejelentett igényeit visszamondta, ami átmeneti­leg zavart okozott az értékesítésben. Ebben az évben vi­szont minden termékükből nagyobb a kereslet, mint ameny- nyit biztosítani tudnak, pedig kétmillióval nagyobb termelé­si értéket kívánnak elérni, mint 1969-ben. Ebből az összeg­ből újabb 600 ezer forintot tesz ki a többlet-bútortermelés. MIT TAKAR? Mi az oka az előbb említett szerény termelé­si eredménynek? Csízek Ferenc főmérnök szerint az idei esz­tendőt a gazdálkodási körül­mények javítására szánják, hogy a bútoriparban majdan bekövetkező versenyben helyt tudjanak állni. Az elenyészően csekély fej­lesztési alapjukat a régi gép­park egy részének felfrissíté­sére használják fel, mondván: a pontos, jó minőségű munká­hoz, bútoralkatrészek gyártá­sához megfelelő gép is szüksé­ges. Enélkül nem tudják alkal­mazni a haladó technológiát, zátonyra futhatnak a gazdál­kodás javítását szolgáló helyes elképzelések. Gyártmányfejlesztésükben pe­dig egy minden igényt kielégí­tő lakószobabútor kialakítása szerepel. Ez modernebb lesz, mint a jelenlegi Nógrád-garni- túra, bár ez utóbbi korszerű­ségben, minőségben is az elsők között van, sőt árban azokhoz a bútorfajtákhoz sorolják, ame­lyeket szívesen vásárolnak a fogyasztók. Tudják, hogy a bú­tornál a divatidőszak hosszabb, mint a könnyűipar más ágaza­taiban, a gyakorlat azonban arra hívja fel a figyelmüket, hogy ha a jövőben is jól meg akarnak élni, akkor már most. a számukra előnyös konjunk­túra idején sem szabad tétlen­kedni. MEDDIG? A gyár másik fontos termékénél, a kábel­dob gyártásánál évenként 10 ezer köbméter fát használnak fel. Mivel nem méretre vágva, hanem palló formájában kap­ják, ezért az anyag 20 százalé­ka a feldolgozásnál veszendő­be megy. Ezt a jelentős meny- nyiségű hulladékot kívánják csökkenteni oly módon, hogy a szállító vállalattól ezután a termelési programnak megfe­lelően, méretre vágva kérik az anyagot, s ezért felárat fizet­nek. Még így is sokkal job­ban jönnek ki, mintha ragasz­kodnának a régi megoldáshoz. Az új módszerrel sem tudják teljesen megszüntetni a hulla­dékképződést. A megtakarítás jelentkezik majd a vállalat nyereségszám­láján. Ennek növelésére szük­ség van, mert például a poli­észterlakk termelői ára ál­landóan ‘emelkedik. Ez részben annak tulajdonítható, hogy ugrásszerűen megnőttek az ex­portigények, emiatt kevesebb jut a belföldi piacra. A gyár konjunkturális helyzetét ár­emelésre használja fel. Egy év­vel ezelőtt egy kilogramm po­liészter 21 forint volt, jelenleg 35 forintnál tartanak, a terme­lőüzem azonban további ár­emelkedést jelzett. Eddig s gyár vezetői az áremelkedést nem hárították át a fogyasz­tókra, mert a belső tartalékok okos felhasználásával sikerült a többletkiadást ellensúlyozni így hát nem károsodtak a gyár dolgozói sem. Vajon meddig tudják ezt csinálni? — Egyelőre még megy, de azt hiszem nem sokáig — ál­lítja határozottan a főmérnök. ÁTHÁRÍTANI. Utána nem marad más, mint a fogyasz­tókra áthárítani a termelői ár­növekedés egy részét, ha csak addigra valami közbe nem jön; esetleg ugrásszerűen megnő a bútoripar kapacitása. Az orszá­gos szerveknél prről is szó van. Ennek csak a fogyasztók örülnének a legjobban. V. K. Nem retusálnak A pásztói Mikszáth Kálmán Gimnázium és Szakközépiskola három végzős osztályában össze­sen ötvenhét gyerek készül az érettségire. Nemsokára választ kell majd adniuk a kérdőívek kérdéseire: hol, hogyan, tovább? A gyerekek nem retusálják tényeket, nincs miért hazudniuk, a kérdőíveket őszintén töltötték ki. Nyáron mindnyájan termelé­si gyakorlaton vettek részt, de nem mindenütt szereztek kelle mes tapasztalatokat. — A pedagógus feladata most kettős — mondotta Mát­rai Szilárd igazgató —, ré­szint beszélni kell a gyere­kekkel, rászánt pedig az üze­mekkel, és a szövetkezetek szakembereivel. Szeretnénk, ha a környező tsa-ek minél több tanulónkat alkalmaznák. Igaz, külön gond, hogy fő­ként leánytanulóink vannak, és az ő elhelyezésük nehe zebb mint a fiúké, hiszen a férfimunkaerőre inkább szük­ség van. — Diákjaink elhelyezéséről gondoskodunk, és csak olyan munkahelyekre engedjük őket, ahol nevelésükkel is törődnek. A továbbtanulni szándékozók száma itt nagy. Főként a budapesti állat­egészségügyi technikumba, a Kertészeti Főiskolára, a mis­kolci Nehézipari Műszaki Egyetemre jelentkeznek. Azt lehet mondani: a gyerekek ismerik önmagukat, képessé­geiket, lehetőségeiket és ehhez szabják vágyaikat. így jobban tudják, mire számíthatnak, s az életbe kilépve nem éri őket csalódás. P éldás rend uralkodik az^ anyagtéren. A vas mé-^ rét szerint osztályozva vár§ felhasználásra. A diarabolóba úgy kerül, ahogy a menet­rend diktálja. Egy-egy új ter­mék, szállítószalag, vagy na­gyobb vasszerkezet összes anyagát itt készítik elő a kí­vánt méretre, formára, és ad­ják tovább a műhelyeknek. Ez a birodalma Jakab Fe­renc művezetőnek már hosszú ideje. Anyagosnak tették 1941-ben, amikor 15 éves ko­rában segédmunkásnak fel­vették. Hű is maradt ehhez a munkaterülethez azóta is a Bányagiépgyárban. Ezt a munkát nem sokan szeretik, van aki büntetésnek veszi, ha ide helyezik. Van is változás a segédmunkások körében állandóan! A 24 ta­gú részlegből 10 számít csak a törzsgárdához, a többi az állandóan változó létszámhoz. A művezető mosolygós, jó- kedélyű ember, de nem cso­da, ha néha fejébe szalad a Á darabolok művezetője rsssfsssssssss*sss/sssssssssfssssssssssssssssssssssrfssssssssssssssssss/sssssssss.'sss. vér, amikor rendetlenséget, szabálytalanságot lát. Balesetveszélyes az anyag- mozgatás, és éppen a gyakori változás miatt állandóan ok­tatni, figyelmeztetni kell az embereket. Csak így lehet megelőzni a sok sérülést. Az utóbbi időben sok min­den megváltozott itt. Jakab Ferenc az elmúlt 25 évre er­ről az egy helyről tud mérle­get készíteni. Ahogy jöttek a különféle darabológépek, ja­vult az anyagellátás, korsze­rűsítették. szervezettebbé tet­ték az előkészítést. Részese volt ennek a fejlődésnek. De más is történt. Befejezte az általános is­kolát. Vizslásról Baglyasaljá- ra kerékpározott, azért az es­ti tanfolyamra, mert ott volt csak módja rá. Ezt a gépipari technikum levelező tagozata követte, ahol 1962-ben érett­ségizett. — Volt mit tanulni, pedig a napi üzemi munka is fá­rasztó dolog. Otthon meg 6 gyerek van, és akkor még a lakásunkban csak egyik szo­ba volt bevakolva. Az anyag nagy volt, erőltetni kellett a tanulást, ha már az ember nekivágott — mondja most. Fontos részleg az övé. Az előkészítéstől függ a műhe­lyek munkája. Náluk keletke­zik az anyag-hulladék, de azt is gondosan csoportosítják és ahol csak lehet, felhasznál­ják a leszabáshoz. — Másfél hónapos előretar- fással dolgozunk, és ez jó arány. így időközben még le­het pótolni a hiányzó alkat­részeket, bár az igazság az, hogy -mindig elmarad vala­mi. Ha egyszer elérhetnénk, : hogy minden itt legyen ami ; kell, akkor lenne jó a mi I munkánk is. — Most 6 betegünk van, hiányzik a munkaerő, tehát úgy kell szervezni, hogy min­denhol eleget tegyünk. Na­gyobb darabok mozgatásához néha segítségre is szorulunk, Az új helyen már lesz darunk is és akkor könnyebb lesz. A gyárrekonstrukcióval meg­valósul a régi kívánságunk __ m ondja. Az anyagtér, az előkészítés és darabolás irányítása a fel­adata, de mellette van még más teendője is. Alapszerve- zeti párttitkár. A funkcióval járó gond nemcsak a diarabo­ló műhelyből, hanem a for­gácsolóból és görgőgyártó részlegből is jön. Emberek­kel foglalkozni, tudatosítani a párt politikáját nála elvá­laszthatatlan az egyéb min­dennapos tennivalóktól. Ügy teszi ezt, hogy becsüli érte mindenki, aki csak ismeri. B. J. Ecsegi tervek Az ecsegi Béke Termelőszö­vetkezetben az elsők között tartották meg a múlt évet ér­tékelő zárszámadó közgyűlést, így a közös gazdaságban már az új gazdasági év előkészító- <sén fáradoznak. A 30 holdas gyümölcsösben befejezték a metszést, ápolják a sérült fá­kat. Jelentős területen terve­zik a talajerő-utánpótlást, s jelenleg már e munkálatok előkészítésén fáradoznak. To­vább fejlesztik a szövetkezet­ben a baromfitenyésztést is. Csaknem 300 ezer tojás érté­kesítésére és 30 mázsa húsba­romfira kötöttek szerződést a Baromfiipari Vállalattal. Ezenkívül mintegy 8 ezer na­poscsibével támogatja a közös gazdaság a szövetkezeti tagok háztáji jószágaUományát is. „ Megdicsérjük brigádjukat 99 Néhány brigád díszes fényképes dicséretet kapott legutóbb, a Nógrádi Szénbá­nyák nagybátonyi gépüzemé­ben. A dicséretre egy egész évi jó munkával szolgáltak rá. Közöttük volt Verbói Zoltán építészeti szocialista brigádja. A brigádvezetőtől, mint legilletékesebbtől a kö­vetkezőket tudtuk meg. — Brigádunk 1967-ben alakult és azóta minden év­ben túlteljesítette tervét. Ta­valy azt ígértük, hogy 3,5 százalékkal túlszárnyaljuk éves tervünket és a leg­utóbbi értékelés szerint 19 százalékos túlteljesítést ér­tünk el. Anyagtakarékosság­gal 3450 forintot sikerült megtakarítanunk, ami ugyan­csak több, mint amennyit vállaltunk. A brigádtagok közül négyen gépkezelői tan­folyamon vettek részt, ezen­kívül valamennyien jártunk poltikai oktatásra és össze­sen 500 órai társadalmi mun­kát végeztünk. Értékelték eredményeinket és igazán jólesett a fényképes meg­emlékezés, aminek nálunk nagy erkölcsi jelentősége van — mondja a brigádve­zető. Ezután az idei tervekről, elképzelésekről beszélgetünk. — A mi brigádunk zömé­ben fiatalokból áll, tehát if­júsági brigád. Lelkesedésben, áldozatvállalásban nincs hi­ány. Igaz, hogy a fejlesztés­sel több új dolgozó került közénk, de őket is igyek­szünk a brigád eddig kiala­kult szellemében nevelni. Feladataink az idén sem lesznek kisebbek, sőt szapo­rodnak. Mi készítjük példá­ul a harisnyagyár nagybá­tonyi telepének új üzemcsar­nokát. Teljes átalakításról van szó a volt Katalin-akna irodahelyiségeinél. Csaknem egymillió forint értékű épí­tőmunka vár itt ránk, amit hamarosan megkezdtünk és a területet szakaszokban adjuk át termelésre. Ügy hallot­tam, 200 női dolgozó számá­ra teremtenek majd itt mun­kahelyet, érthető tehát; ha sürgős ez a munka. — Brigádértekezleten már beszélgettünk idei fölajánlá­sunkról is. Arra leszűrt« ígé­retet, hogy a számunkra megszabott tervet 7 százalék­kal túlteljesítjük. Négyszáz óra társadalmi munkát is elvégzünk majd, ahol az üzemvezetőség igényli a se­gítségünket. Gondolunk itt kisebb szociális beruházások­ra, illetve előkészítésekre, és ha ezért pénzt kapunk, azt a közös KlSZ-rendezvé- nyekre, illetve a brigádren­dezvényekre fordítjuk. Azon­kívül egy kerékpárt akarunk venni a vietnami akció ke­retében. Jobb eredménye­ket szeretnénk elérni, de eh­hez kérésünk Is lenne az üzemvezetőségtől. Kevesebb mozgatással, huzamosabb, egyenletes munkaellátással, jobb előkészítéssel segítsék törekvésünket. Szeretnénk elérni, hogy kevesebb legyen a kapkodás, mint amennyi az elmúlt esztendőben volt. Higgye el, ha fokozatosan biztosítanák számunkra a munkát és az anyagot, akkor brigádunk sokkal nagyobb eredmények elérésére is ké­pes. — Van más tervünk is. Brigádunk zöme mátravere- bélyi. Vannak még négyen, akiknek hiányzik a nyolc ál­talános iskolai végzettsége, ök arra tesznek ígéretet, hogy ezt az utolsó évet el­végzik, amennyiben lesz le­hetőség rá, s lesz esti tanfo­lyam. A brigád nevelőiskola is. Ennek a bizonyítására talán elég annyit megemlí­teni, hogy az utóbbi évben három tag felvételét java­soltuk a párttagok sorába. B. J. NÓGRÁD m 1970. február 25., szerda 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents