Nógrád. 1970. február (26. évfolyam. 27-50. szám)
1970-02-25 / 47. szám
Moziélet A manökenek világát mutatja be a Bűbájosok című új magyar produkció A mélytengerck világáról szól A nagy korallzátony című belga természetűim Négy film a A február végi. március eleji műsorhétben négy film szeresei a salgótarjáni November 7. műsorán. Január 26-tól március 1-ig láthatjuk a Bűbájosok című új magyar filmet. Rózsa János alkotása a manökenek életét mutatja be reflektorfényben és a magánéletben. A színes produkcióban közreműködik Éva Vodirkova. Halász Judit, Bárdy György, Bujtor István, Koós János és az Illés-együttes. A Bűbájosok játszási napjain, délután fél 4 órás előadásban vetíti a filmszínház A nagy korallzátony című szír .s. műsorhéten belga produkciót, mely a békaemberek életéről, a mélytengerek titokzatos, ismeretlen világáról szól Március 2-töl 4-ig láthatjuk az Egymillió karátos ötlet című színes, olasz—amerikai bűnügyi filmvígjátékot. s ezzel egyidejűleg este 8 órai kezdettel a Sirokkó című színes, szélesvásznú magyar—francia produkciót Jancsó Miklós új alkotásában a kitűnő színészek sorában szerepel Marina Via- dy, Jacques Charrier, Éva Swann. Bánffy Gvörgv. Bujtor István, Madaras József és Kozák András. Jogi tanácsadó — Minőségi csere címén fel lehet-e mondani a dolgozó munkaviszonyát? N. J. olvasónk hozzánk intézett levelében azt sérelmezi, hogy munkaviszonyát kétsoros levélben a vállalat minőségi csere címén felmondta. Annál inkább sérelmesnek tartja ezt, mivel a helyére került dolgozó meg olyan szakképzettséggel sem rendelkezik, amivel azt az állást betölthetné. A vállalati munkaügyi döntőbizottság az ő panaszát elutasította, és most azt kérdezi, hogy hová fordulhat ezután? A Munka Törvénykönyve alapján a felmondást a ' vállalatnak indokolnia kell. mivel egyéves munkaviszonya megvan. .Amennyiben a vállalat ezen indokolási kötelezettségnek nem tett eleget, akkor az törvénysértő. Különösen áll ez olyan esetben, amikor minőségcserére hivatkozással történik a felmondás. Ez a kifejezés sok mindent takarhat, és az is lehetséges — mint ahogy olvasónk írja —, hogy' nem is volt minőségcsere, csupán indokot kerestek arra, hogy tőle megszabaduljanak. A munkaügyi jogviták elbírálására hivatott szervek megkívánják a részletes megjelölést, vagyis annak igazolását, hogy a vállalat milyen minőségcserét hajtott végre, hogy a felmondott dolgozo helyett milyen szakképzettségű, illetve hosszabb vagy speciális gyakorlattal rendelkező személyt kíván alkalmazni. Minthogy olvasónk felmondó levelében ezt a vállalat elmulasztotta megjelölni, és a vállalati munkaügyi döntőbizottság sem észlelte ezt a hiányosságot, tanácsoljuk, forduljon a területi munkaügyi döntőbizottsághoz fellebbezésével a határozat átvételétől számított 15 napon belül. Vélemények egy vendégkönyvben „KÉTSÉGBEESVE” fordult hozzám a minap egyik ismerősöm, két napilapot szorongatva kezében: nem érti. hogy egyazon filmről, hogyan lehet homlokegyenest más-más véleménye két filmkritikusnak. Milyen hát valójában e film: a műfajt átlagon felüli szinten reprezentáló, vagy gyengécske, amilyennek a másik Kritikus minősíti? Tanácsom — miután nem láttam a filmet — nem lehetett más, minthogy önálló vélemény formálására buzdítsam az illetőt. Nem ritka e jelenség a művészeti alkotások megítélése során, hiszen a szubjektum szerepe itt rendkívül nagy, a ..szűrő”, amelyen a művészeti érték kiválasztódik, lehet sűrűn vagy ritkán lyukazott, Könnyen vagy nehezen áteresztő, alakjában, formájában különböző. Mindez azt jelentené vajon, hogy a közízlés — amelyen emberek tömegeinek értékítéletét értjük — értelmetlen fogalom ? Természetesen nem — hiszen ha igennel válaszolnánk, tagadnánk a művészet társadalmi meghatározottságát —, de arra figyelmeztet, hogy a közízlés szintjét mérni bizony nagyon nehéz, még az azonos előképzettségű, érdeklődési körű emberek ízlésvilága is gyakran merőben más, hát még a különböző neveltetésű, iskolázottságú. világnézetűeké. Szatmári Béla salgótarjáni grafikus önálló kiállításra kapott fórumot Budapesten, a Műszaki Egyetem kollégiumának művészeti klubjában. A mély gondolatiságé, szokatlan formavilágé tárlatot tehát viszonylag homogén közönség látogatta. Noha számítottam rá — gondolom Szatmári Béla is—, hogy nem fogadják egyértelműen törekvéseit, mégis meglepődtem, amikor a vendégkönyvben lapozgatva, egymás mellett — egymással szinte „párbajozó” — végletesen különböző bejegyzéseket találtam. Íme néhány: „A bemutatott grafikák élményt jelentők”. „Ugyan, kérem, menynyi pénzt kap ezért az ízlésrombolásért?”; „Nagy szeretettel fogadtuk a szép kiállítást, mely modern és elgondolkodtató” ;„Cogi to, ergo sum. De ez mi?”; „Érdekes!”; „Amit csinált abban az a művészet, hogyha én összecserélgetném a képek alá tett aláírást (a kép nevét) senki nem venné észre. Talán csak Ön!”; Egy mélyebb megközelítés: „A felvetett gondolatok szépek. S mint ahogy az emberi léptékű világ is, úgy a mikro, és makrovilág a forrnák végtelen láncolatát kínálják. Tetszik ez a szándék, de nem látom azt a gesztust, azt a rendező evőt, amely az őskáoszból a természet csodálatos és egységes törvényei felé vezet”. AZTAN ISMÉT elmarasztaló vélemények: „Látom, sikerült megtalálni a helyes utat, amely sehová nem vezet”; „Gratulálok, hogy sikerült kiállítótermet szerezned”. Az effajta, ízléstelen és az irónia jogán durva — bár aláírással ellátott — megjegyzésekre is megvan a válasz: „Magát ez a sok semmitmondó beirás ne keserítse el, mert tehetség, csak tovább ilyen ambícióval”. Vagy: „Nem kell minden alkotásnak szájba rágnia a mondanivalót”. Nos/eldönthető-e ezekből a véleményekből, hogy milyen fokon áll a véleményüket nyilvánító egyetemisták kép- .zőművészeti műveltsége? Magas fokúnak vagy primitívnek értékeljük-e, kinek van igaza, aki Szatmári Béla elgondolkodtató törekvéseiben látja a jövő útját, Vagy azoknak, akik — miután számukra érthetetlen — nem tartják művészetnek? Olyan kérdések ezek, amelyekre nem lehet, de nem is kell válaszolni, hiszen: vajon meggyőzné-e a kétkedőket Haulisch Lenke művészettörténész — tehát „szakmabeli” — katalógus-előszava, amelyben egyértelműen üdvözli Szatmári Béla grafikáit? Aligha AZ ALKOTÓ joga a kísérletezés, ha nem ellenséges mon. danivalót sugall és megfelelő színvonalú az alkotása, akkor teremtsünk is alkalmat a bemutatkozására, csakúgy mint a műélvezőknek az ilyen, vagy olyan vélemény nyilvánítására. S' Ezek után joggal kérdezhetné valaki, hogy e sorok írójának mi a véleménye Szatmári Béla kiállításáról. Stílusosan hadd feleljek a vendégkönyvből „kölcsönvett” mondattal: „Irtó újszerű, amit csinálsz, csináld tovább ezt, s meglesz az eredménye”. Csongrrády Béla Wesselényi Miklós Fordul a történelem... A szándék nem tolt komoly 4. i * Rokkantsági nyugdíj megállapításánál szolgálati időként figyelembe kell venni az egyetemi (főiskolai) tanulmányok idejét is. 1’. Z. olvasónk rokkantnyugállományba megy, és szeretné tudni, mennyi idő szükséges a rak kantnyugállomány megállapításához, és beszámítják-e főiskolai tanulmányi idejét? Olvasónk leveléből megállapítottuk, hogy 35 éves elmúlt. 35 éves életkor betöltése után a rokkantsági teljes nyugdíj megállapításához 10 év szükséges. Olvasónk — mint írja — 8 évi munkaviszonnyal rendelkezik, de közben megszakította munkaviszonyát, mert főiskolát végzett. Olvasónk kérdése: hogyan történik az ő szolgálati idejének megállapítása’ Olvasónknak kedvező választ adhatunk, mert a rokkantsági nyugdíj megállapításánál figyelembe kell venni szolgálati időként az egyetemi (főiskolai) tanulmányokkal eltöltött időt akkor, ha annak befejezését követő 6 hónapon belül társadalombiztosítással járó munka- kaviszonyba lépett vagy nem hivatásos minőségben fegyveres szolgálatra vonult be. 1944. október 15-ének eseményeit nagyon sokan megírták már úgy, ahogyan ezt a drámai nap szereplői a maguk szempontjai szerint látták és elmondták. Ezért szükségtelennek véljük e helyen a nap eseményeit időrendben ismertetni. Annyi azonban bizonyos, hogy ez a nap sorsdöntő jelentőségű volt. Két dolog minden kétséget kizáróan megállapítható. Az egyik: hogy a sikertelenség oka nemcsak a rossz szervezés és az árulás, hanem az őszinteség hiánya is. Másodsorban: a felelősség oroszlánrésze mindezért Horthyt terheli. Egyéni magatartása még azok számára is kiábrándítóan hatott, akik kezdettől fogva támogatták 25 éves „országlásá- val”. * Egy ilyen szembefordulás időpontját jól meg kell választani és ha már elkezdték, konzekvensen végre is kell hajtani. Horthy egyiket sem tette. Az időpont ötletszerű volt, nem józan megfontolás alapján történt, hanem fia elrablása feletti felháborodás miatt olvastatta be a prokla- mációt. És alig néhány órával később már fel is adta a küzdelmet. . . Lázár testőrpa- rancsinok a kormányzó rendeletére csak a Vár közvetlen védelméről gondoskodott. Erre a védelemre, a korszerű harcra nem használható testőrségen kivül két zászlóalj állt rendelkezésére, az egyik 800, a másik 643 fős állománnyal. Szemben álltak velük a németek tigris-tankjai. Vörös János vezérkari főnök október 14-én felkereste a kormányzót. Horthy azt mondta neki, hogy másnap döntésre akarja vinni a dolgot a németekkel, ezért délelőttre összehívja a korona- tanácsot. Mikor a vezérkari főnök a katonai előkészületekről érdeklődött, Horthy azt felelte; hogy „azzal ő most nem is törődik, különben is Vattay főszárnj'is.egéd mindent elintéz”. Ugyanígy nem volt hajlandó Vörössel arról sem tárgyalni, hogy haladéktalanul Husztra menjen a magyar csapatokhoz. Ennek aztán az lett a következménye, hogy a proklamáció után az első magyar hadsereg parancsnoksága tájékozatlan maradt, pedig Dálnoki Miklós Béla parancsnokot beavatták a kormányzó terveibe, és az S feladata lett volna, hogy északról megnyissa az Alföldre vezető utat a Vörös Hadsereg előtt. Mikor a koronatanács vasárnap délelőtt 10 órakor ösz- szeült, a kormányzó már tudott fiának elrablásáról. Ennek hatására kiadta az utasítást, hogy a kiáltványt azonnal olvassák hp a Rádióba, A németek pontosan ezt akarták. Tudták ugyanis, hogy a katonai előkészületek hiányosak, de a fegyverszünet megkötésének bejelentésével kitűnő ürügyük lett arra, hogy most már minden gátlás nélkül Szálasát ültessék hatalomra. A korona tanács meglepetéssel vette tudomásul a kormányzótól a fegyverszünet megkötését és a proklamáció rövidesen megtörténő beolvasását. Lakatos miniszterelnök vallomása szerint, az utóbbiról ő maga sem tudott. Emlékirataiban Horthy ezt azzal magyarázza, hogy Lakatosban ugyan megbízott, de a kormány tagjaiban nem. Hogyan lehetett elképzelni, hogy a tényleges hatalmat gyakorló miniszterelnök tud-, te nélkül sikerüljön az átállás ? Erre csak egyetlen lehetséges válasz van. Horthy szándéka nem volt komoly és megalapozott. Ez rövidesen kiderült, mert . a Rádió éppen ismételni kezdte a kormányzói proklamáció beolvasását, amikor Horfchynál megjelent Hitler rendkívüli megbízottja, Rahn nagykövet. Horthy ugyan tiltakozott fia elrablása miatt, és fegyverszüneti szándékát is hangoztatta. de aztán akadémikus vitát folytatott a nagykövettel arról, hogy miként lehetne a kiugrást úgy végrehajtani, hogy a volt szövetséges „becsületét” megóvja. (Wessenmayer vallomása.) S ezzel megkezdődött az árulások sorozata. Az első árulás ott történt. hogy a kormányzó által kibocsátott, és a vezérkar főnökétől ellen - jegyzett had parancsot — mely az első és a második magyar hadsereget a szovjet hadsereggel együttműködésre, a németekkel szembefordulásra utasította —, a vezérkar nem 4 NOGRAD - 1970. február 25., szerda Zseniális aranylopás a témája az Egymillió karátos ötlet című olasz—amerikai bűnügyi filmkomédiának Jelenet a Sirokkó című új magyar—francia produkcióból továbbította. Ennek a következménye volt az, hogy a proklamáció ellenére a frontokon nem történt semmi, a németeknek maradt Idejük az intézkedésre, s Dálnoki Miklós Béla mindössze néhány törzstisztjével tudott átszökni a szovjet csapatokhoz, hogy letartóztatását elkerülje. Az események Budapesten is hasonló módon folytak. Sem Horthy, sem Lakatos miniszterelnök nem gondolt komoly ellenállásra, és a katonai szembefordulást még a rendelkezésükre álló szerény eszközökkel sem szervezték meg. Egyedül Lázár Károly altábornagy, a testőrség parancsnoka rendelte el a Vár védelmét. Lakatosnak már néhány órával a proklamáció elhangzása után az volt a véleménye, hogy nem kell a németek ellen harcolni, mert „új lehetőségek” adódtak. A kormányzó ugyanis a koronatanács befejezése után nyomban megbízta a miniszterelnököt, tárgyaljon a németekkel a helyzet sima, „vér nélküli” megoldásáról. Lakatosnak az volt a véleménye, hogy a vérontás csak úgy kerülhető el, ha a hatalmat átadják a németeknek. A tárgyalások rögtön megindultak, a németek ezzel természetesen egyetértettek, de feltételekkel. Megígérték a kormányzónak fia szabadon- bocsátását, neki elsőrendű bánásmódot helyeztek kilátásba, ha lemond, Szálasit kinevezi miniszterelnökké és újabb proklamációt bocsát ki, mely szerint a fegyverszünet nem jelenti a fegyverletételt, és a csapatok kötelesek továbbra is a németek oldalán harcolni. Természetesen be kell szüntetni a helyi ellenállást is. Mikor ezeket a feltételeket Lakatos közölte a kormányzóval — aki időközben a németek védelme alá helyezte magát és a Hatvanypalotáfoa költözött át, ahol gyakorlatilag a Gestapo foglya volt, míg családja a pápai nunciaturán talált menedéket — Horthy rövid ideig gondolkozott, majd azt felelte: „nem bánom”. Ugyanakkor kiadta a parancsot a németekkel szembeni ellenállás megszüntetésére. Egyedül Lázár altábornagy nem tudta a parancsot azonnal végrehajtani, mert csapatai már felvonulóban voltak, s így a németekkel kialakult tűzharcban néhány magyar katonának még ed kellett esnie, miközben Legfőbb haduruk már kapitulált. A Az okiratot Rahn német nagykövet szerkesztette meg, és Lakatos miniszterelnök vitte át a Várba, ahová a németek kíséretében Horthy visszaérkezett, hogy személyes holmiját becsomagolja. A palota ekkor már megtelt német katonákkal. Horthy lakosztályát teljesen feldúlták és részben már ki is rabolták. A miniszterelnök a kormányzót a fürdőszobában találta meg, akinek az volt az első kérdése: mi van a fiammal? A jelenlevő Wessenmayer azt felelte, hogy másnap Linzben be fog szállnf a kormányzót yivő különvonatba. Horthy Lakatosra nézett, aki azt felelte. hogy nincs oka kételkedni a német követ szavában. Wessenmayer az okmányokat átnyújtotta a kormányzónak aki átfutotta azokat. majd a WC mellett leült egy háromlábú székre és az okiratokat egy másik székre fektetve, egyenként aláírta. — Ilyen dicstelen módon hullott le az „otrantói hős” 25 éves „csillaga”. Horthy tehát, bárhogyan is szépít emlékirataiban. miniszterelnöknek nevezte ki Szállásit, s ezzel Magyarországot kiszolgáltatta a rémuralomnak. (Folytatjuk)
