Nógrád. 1970. február (26. évfolyam. 27-50. szám)
1970-02-24 / 46. szám
Mikor fizetik a nyereségrészesedést? Felsőtold! tanulságok Kinek mennyi jut az idén? Módosítják a kollektív szerződést Egyre gyakrabban kérdezik az emberek, hogy mikor fizetik a nyereségrészesedést és vajon ki, mennyit kap? A részesedést március második felében. vagy április elején fizetik. Az idén később kapjuk a várva várt pénzt. Miért? Azért, mert megszüntették a kategóriákat, most már az új rendszer szerint kell felosztani a részesedési alapot. De előbb módosítani kelj a kollektív szerződést, szükséges, hogy a vállalatok új érdekeltségi rendszert dolgozzanak lei és csak ezután oszthatják fel a részesedési alapot. Mitől függ. hogy ki menynyit kap az idén? Természetesen ezt nem a kormány szabja meg, az új rendelkezések csak általános szabályokat tartalmaznak. Elsősorban a vállalati nyereség nagyságától függ, hogy abból jut-e annyi mint tavaly, esetleg több, vagy kevesebb. Ugyanis megyénkben is akad néhány olyan vállalat, amelynek nyeresége 1968-hoz képest csökkent. Jóllehet megszüntették a kategóriákat, de amelyik vállalatnál csökkent a nyereség, nem valószínű, hogy korábban a harmadik kategóriába sorolt dolgozó az idén a tavalyinál többet kaphat. Fokozott differenciálást Az új felosztási rendszer alapvető célja az, hogy mindenki a végzett munka meny- nyisége és minősége szerint kapja jövedelmét. Amikor a béreket, és a részesedést elosztják, a tényleges munka szerint az eddiginél jobban kell differenciálni. Ezt az elvet bizonyára könnyebb kimondani, mint a gyakorlatban megvalósítani. De ha azt akarjuk, hogy élőbbre jussunk, hogy jövőre is legyen mát elosztani, akkor nem elég az általános elveket hangoztatni, nem szabad további felsőbb utasításokra várni, minden üzemben már most liozzzá kell látni a gazdaságos termelés, és értékesítés feltételeinek megvalósításához. Az új rendelkezés szerint a részesedés év végi elosztásakor mindenekelőtt a bérek arányát veszik figyelembe. De ez nem jelenti azt, hogy Mátraverebélyben a lakosságot ásott kutakból származó vízzel látják el, ez a víz azonban egészségügyileg kifogásolható. A verebélyiek víztársulásba tömörültek, amely a közeli napokban alakul meg. Elkészültek a kiviteli tervek is, amelynek a megvalósítására a Felső-zagyvai Talajvédelmi és Vízitársulás vállalkozott. A költségekre 2 millió 300 ezer forintot fordítanak és a munkát csak a bérek arányában osz- szák el a részesedést. Továbbra is célszerű, ha figyelembe vesszük az eltöltött évek számát, ha az eddiginél jobban megbecsüljük a törzsgárdát. Ezt aligha vitatják ott, ahol munkaerőgondokkal küzdenek, ahol olyan mértékű a munkaerőcsábítás, hogy egyre inkább veszélybe kerül a termelés folyamatossága. De hogyan, milyen mértékben vegyék figyelembe a vállalatnál töltött éveket, kit tekintsenek a törzsgárda tagjának? Ezen már lehet, és kell is vitatkozni. Miért kell ezen vitatkozni ? Határozza meg a rendelet, hogy ki tartozik a törzsgárdához. mondják meg egységesen „fent”, hogy az eltöltött évek után hány százalékos pótlék jár, és akkor nem lesz harag — hangoztatják többen. De lehet-e egységesen, központi rendelkezéssel szabályozni a hűségjutalmat Budapesten. a Nyírségben, a salgótarjáni Acélgvárban? Vajon az Építőipari Vállalatnál ugyanannyi hűségjutalmat érdemel a központi irodában dolgozó adminisztrátor, mint a rakodómunkás, vagy az állványozó? De az Öblösüveggyárban is egészen más három műszakra, vagy egy műszakban járni, és nagy különbség a legkorszerűbb műhelyben, vagy füstben, koszban nehéz munkát végezni. Mindebből nyilvánvaló, hogy a részesedést csak „lent”, a vállalatnál dönthetik el, ahol jól ismerik a körülményeket, és a következő évek feladatait. Ezért helyes, hogy az új felosztási rendszer nagyobb hatáskört biztosít a vállalatok számára. Nemcsak helyes, hanem szükséges is, hogy a „vállalati törvény- könyvben”, a kollektív szerződésben döntsenek az ösztönzésre szolgáló forintok felhasználásáról, ennek arányairól és leghatékonyabb módszeredről. Az átlagosnál többet, illetve kevesebbet Kétségtelen, a részesedést a bérek arányában is igazságosan el lehetne osztaná, ha a bérek hűen kifejeznék a végzett munka mennyiségét, értékét és a vállalati összes nyereségre gyakorolt hatását. gondokkal még az idén megkezdik. Az ivóvizet a nagybátonyi „P”-jelű kútból szerzik. A hálózat megépítéséhez a lakosság társadalmi munkával járul hozzá. Gond azonban a gerincvezeték megépítése, amely a kúttól a község határáig vezet. Ugyanis erre a célra még nincs pénz. A község vezetői tárgyalásokat folytatnak a felsőbb szervekkel, hogy támogatást kaphassanak a fővezeték megépítéséhez. De aligha van az országban olyan vállalat, ahol a bérek ennek a hármas követelménynek megfelelnének. Lehetséges, hogy ugyanabban az üzemben dolgozik két azonos korú esztergályos és mindkettőnek órabére 8 forint. De ezek közül az egyik az elmúlt tíz hónap alatt három munkahelyet járt be, és amikor visszajött, akkor „harcolta ki” a -8 forintos bért, és azóta sem iparkodik jobban, mint amikor először dolgozott a gyárban. De a másik esztergályosra tíz év óta mindig lehet számítani. Nem „vágja össze” a munkát, különféle ügyeskedéssel teljesítményét nem tornássza fel 120 százalékra, ám selejtje alig akad, és a kényes munkát többnyire neki adja ki a művezető. Méltányos, igazságos és főleg ösztönző-e, hogy ez a két esztergályos egyformán keressen? Nyilvánvalóan nem. Minél előbb érdem szerint differenciálni kell az alapbérekben is, de a részesedési alap elosztásánál is. Az kapjon többet, aki egész évben jobban iparkodott, aki a vállalati nyereséghez az átlagosnál nagyobb összeggel járult hozzá. „Bizonyít vány osztás” . a gyárban Jó módszernek tartjuk azt, ha a vállalat minden dolgozóját az éves munka, a hűség és magatartás szerint értékelik, és a „bizonyítvány osztályzata” szerint az egyik munkás esetleg csak ezer forint részesedést, de a másik érdeme szerint akár 4—5 ezer forintot is kapjon. Minél nagyobb, minél fontosabb beosztásban dolgoznak az emberek, annál inkább lehet, és szükséges is az anyagi juttatás tekintetében különbséget tenni. Jogosan felvethető, hogy az érdem szerinti nagyobb differenciálásra eddig is mód volt, a kategórián belül is adhattak az átlagosnál jóval kevesebb, vagy sokkal több részesedést. Kétségtelen, a lehetőség erre megvolt. De kevés vállalatnál éltek a lehetőséggel, túlzottan úrrá lett az egyenlősdi, és a kategóriák eleve „beskatulyáz- ték” az embereket, túlzottan gépiessé tették az értékelésit — és ennek következtében az elosztást is. Az egyenlősdi ideje lejárt, az általános rendelkezés „szólamait” a vállalat adottságaira toll „hangszerelni”. Mindenkinek a végzett munkája szerint toll adni a bért és a részesedésit. Az arányokat és a hatékony elosztás módját a kollektív szerződés rögzíti. Éppen ezért a kollektív szer. ződés* módosítása nemcsak az igazgató, és a szakszervezeti titkár feladata, hanem az egész kollektíva ügye és érdeke. Dr. Fazekas László Vízellátás Minden tökéletes A sztratoszférában nesztelenül keringtek a bolygóközi utasszállítógépek. A Mars televíziós képeket sugárzott a Föld lakóinak. Kellemes meleget árasztott a mesterséges napfény a decemberi délelőt- tön. Vidám emberek csevegtek egymással és tiszta szívből nevetgéltek. Csupán egyetlenegy férfi bolyongott gondterhelt arccal a jókedvű sokaság között. Szerdai volt, a humorista. Bal csuklóján meg. nézte a Polygora nevű kis szerkezetet, ami hűségesen mutatta az évet, a hónapot, a napot, az órát, perceket, a máx. sodperceket, a légáramlást, minden televíziós állomás műsorát, ezenkívül viselőjének vérképét, hőmérsékletét, szívműködését, és modern magnetofon módjára megörökítette minden gondolatát az utókor számára. — Itt állok a 2070-es esztendő telén, mint a század legnagyobb humoristája, — jegyezte fel az elmés gépezet —. itt állok én, a zseni, aki hosszú életem alatt a szatíra fegyverével küzdöttem a selejt ellen, és íme, vége a karrieremnek, mert kifogyott a témám. Minden tökéletes, nincs mit ostorozni. így morfondírozott Szerdai, aztán eszébe jutott, hogy régi barátja, a Belforgalmi Ellenőrző Bizottság igazgatója valamikor sok anyaggal látta el a hozzá beérkező panaszokból. Felugrott hozzá. — Bocsáss meg öregem — mentegetődzött —, egyedül vagyok. Nyolcszáz főnyi személyzetünket beutaltuk a Saturnusra nyaralni. Nincs itt semmi dolog, én is csak azért jöttem be, mert várom a pénzespostást. Mit parancsolsz? — Nincs témám! — zihálta a humorista. — Kivesztek a régi jó célpontok. Atomfűtés működik mindenütt, ki emlékszik a TÜKER-re? Helikopterek bonyolítják le a közlekedést, ki emlékszik a sárga villamosra? Az autóbuszok közül is már csak az 5-ös van üzemben, de az is megáll, ha integetnek a megállóhelyen. Nincs Patyolat, mert régen feltalálták a piszkítha- tatlan ruhát, és nincs KÖZÉRT, mert a Sültgalamb Vállalat szájhoz szállít minden élelmet. Kihaltak a humoristák, már csak ketten vagyunk az egész országban. Én, és az a tehetségtelen Szombati, de már ő is csak tengődik. Segíts rajtam, adj valami témát! Megesett a szíve az igazgatónak a jóbaráton, kutatni kezdett a pókhálós fiókban, és kihalászott egy aktát. — Megvan! Itt a panasz! Égy fogyasztó siránkozik, hogy „Pacal" címkéjű konzervet vásárolt, és amikor kibontotta, kiderült, hogy töltött káposzta van benne. Jegyezd! Selejt, panasz, ostorozd! Szerdai arca felragyogott. — Szombatit meg fogja ütni a nukleáris guta! — mondotta és elrohant. Lázas mohósággal látott neki a témának. Gyorsan írt egy karcolatot, aztán egy kis szatirikus operettet a kabaréSlasszaBst» gazdálkodás — nagyobi) jövedelem A pásztói járás közös gazdaságai zárszámadásainak sorozatában a felsőtoldi Május 1. Termelőszövetkezet zárta a sort. Herédi Sándor termelőszövetkezeti és Bercsényi Károly ellenőrző bizottsági elnök részletes és kritikus beszámolója után a pártszékházat megtöltő mintegy 200 tsz-tag egyöntetűen hallgatott. Eléggé kínos 4—5 percnyi várakozás után elhangzott a tömegből egy vélemény: „Minden jól megy, azért nincs hozzászólás.” E megjegyzésre nagyon is kétértelmű nevetés volt a válasz. A valóságban az az igazság, hogy a felsőtoldi Május 1. Tsz eléggé rossz évet zárt még akkor is, ha a jövedelemszintjük — a biztonsági alap 40 százalékának felhasználásával — az 1968-as évihez képest némileg emel- todett. Példás tenyészet — ráfizetéssel Az 1969-es termelési és gazdálkodási helyzetről a gazdaság szakemberei is elmondták véleményüket. A legnagyobb hiba a növénytermesztés területén található. Csaknem minden kultúra . átlaghozamánál nagymértékű visszafejlődés következett be, mind a tervhez, mind az 1968. évi hozamokhoz képest. A több mint 30 százalékos termőterületen betakarított kenyérgabona 4,5 mázsával termett kevesebbet holdanként a múlt évhez viszonyítva. A takarmánygabonáknál 20, a cukorrépánál 30, a kukoricánál 40 százalékos volt az 1968-as hozamokhoz viszonyított kiesés. A növénytermesztési ágazat együttesen mintegy 500 ezer forinttal maradt el a múlt évi szinthez képest. A közös gazdaság másik nagy ágazata, az állattenyésztés már jobban zárta az 1969- es évet. A szarvasmarha-tenyésztés főágazatán belül a tejtermelésben nemcsak járási, hanem megyei vonatkozásban is jelentős szerepet tölt be a tsz tenyészetei Az egy tehénre jutó éves tejtermelés jóval meghaladja a 3 ezer litert, ami a járási átlaghoz képest is 15 százalékos többletet tartalmaz. Ugyancsak jónak mondható a hízómarha értékesítése, a juhászatnál a gyapjútermelés és a tej hozam mutatója. Az állattenyésztésben is mutatkozik azonban szépséghiba, mert az elfogadható hozamok mellett túlságosan is nagy az élő- és holtmunka-ráfordítás aránya. Mindezek együttesen az állattenyésztési költségtényezők megnövekedését eredményezték. mert a tervezetthez viszonyítva 800 ezer forinttal nőttek a ráfordítások. Így következett be az a fonák helyzet, hogy a felsőtol- diak megyeszerte híres állat- tenyésztési ágazata 470 ezer forint veszteséggel zárt. A növénytermesztési és állattenyésztési főágazatból keletkező árutermelés is alatta maradt a tervezett szintnek, ezért a közös gazdaságot a 20/B-s határozat szerint megillető állami támogatás mértéke és összege - is 310 ezer forinttal csökkent Mindennel megkéstek Mind a beszámoló, mind a hozzászólások — melyek időközben folyamatosan megindultak — alaposan elemezték a közös gazdaságnál meglevő hibákat, fogyatékosságokat. Az 1969. évi rekord szálas- és tömegtakarmány-termés ellenére a közös gazdaság állattenyésztése takarmányhiány- nyal küzd és valószínű, hogy vásárolt takarmánnyal lesz kénytelen megoldani a tenyésztési, hizlalási feladatokat. Ez annál inkább sajnálatos, mert az ellenőrző bizottság beszámolója szerint négy hold napraforgós csalamádé és mintegy harminc hold egyéb szálas takarmány munkaszervezési hiányosságok miatt nem került betakarításra. Megkéstek a termelőszövetkezet dolgozói a kalászosok betakarításával, a magfogást adó pillangós területek kom- bájnos cséplésével, az őszi vetések befejezésével, a kukoricaszár-vágással. és nem utolsó sorban az őszi mélyszántás elvégzésével. Tetőzi a bajokat, hogy a közös gazdaságnál megtermelt mintegy másfél évi istállótrágyát (400 vagon) sem állították a talajerőgazdálkodás szolgálatába, pedig a gazdaság erősen erodált, talajerőben gyenge ■ termőhelye ebben a tekintetben határozottabb intézkedésekéit kíván. A fos gazdaság 13 traktorából ak négy üzemelt megbízhatóan, a többinél a váratlan meghibásodás és a javítások miatt kiesett munkanapok száma jóval túlhaladta az üzemeltetési arányt. A talajvédő gazdálkodáshoz szükséges korszerű erő- és munkagépek száma kevés, a pótlásukhoz szükséges amortizációs alap kevés. A kiegészítő és melléküzem- ágak fejlesztésében jelentős előrelépés következett be, de nem saját működési területükön, hanem budapesti (sashalmi) illetékességgel. Ez a tevékenység közel azonos mértékű árbevételt jelentett a főágazatokkal, de az utánjárás, a forgóeszköz-elvonás és az állandó figyelemmel kisérés ellenére sem tudott a helyi foglalkoztatottsági gondokon enyhíteni. Ugyanaikkor a távoleső működési terület niatt nagymértékű visszaélésekre adott alkalmat, s ennek következtében mintegy 100 ezer forintos kár érte a társadalmi tulajdonit. Merre visz az út? A közös gazdaság további megszilárdulása és fejlesztése szorosan összefügg a talajvédő gazdálkodás mielőbbi bevezetésével, a műtrágyafelhasználás növelésével ösz- szefüggő talajerő-gazdálkodási problémák megoldásával és a termelés, gazdálkodás tennivalóinak szervezettebbé, rugalmasabbá tételével. A közös gazdaság tagsága elhatározta, hogy nagyobb mértékben fejleszti a bogyós gyümölcsűek termesztését, a hízómarha és pecsenyebárány előállítását. Dr. Bencze Barmt Uj szociális létesítmény Fejlesztés és korszerűsítés a balassagyarmati fűtőháznál A balassagyarmati MÁV vontatási főnökség dolgozóinak száma tíz év alatt száz- harmincötről háromszáz főre emelkedett. A létszám alakulása jelzi, hogy az évek során — a város iparosodásával egyidejűleg — egyre nagyobb feladatok hárultak a vasútra. A követelmények növekedése szükségessé tette a fűtőház nak, majd egy televíziós darabot és egy panoráma-filmecskét. Amikor ezzel elkészült, eszébe jutott, hogy kupiét is kellene írni erről a hatalmas visszaélésről, és már rótta is a sorokat: Azt hittem, hogy pacal, pacal, hát oszt a Felbontásnál kiderült, hogy káposzta. Bumsztadráré, bumsztadrá! Óriási sláger lett belőle. Az emberek már szomjaztak egy kis leleplezés után. Szerdai fürdőit a népszerűségben, és a tantiemben, amikor egyszerre kiderült, hogy az igazgató nem volt eléggé éber: felületességből egy több évtizedes aktát nyújtott át Szerdainak ostorozás céljából. Az ügyet már annak idején elintézték, és azóta, ha egy konzervre rá van írva, hogy pacal, arra mérget lehet venni, hogy pacal van benne. A botrányt felkavarták, a leleplező Szerdait megbélyegezték, és ekkor a már csaknem agonizáló Szombati, a másik élő humorista egyszerre életre kelt, és gyorsan megtámadta a bűnösöket a szatíra fegyverével. Tardos Péter nagyarányú fejlesztéséi, és korszerűsítését., A fejlesztési program kiemelkedő tétele egy új szociális létesítmény felépítése, amelyben ebédlő, orvosi rendelő, fürdők, öltözők, oktatótermek és pihenőszobák kapnak helyet. Az emeletes épület alkalmas lesz arra, hogy félezernél több dolgozó számára nyújtson megfelelő tisztálkodási, étkezési és pihenési lehetőséget. A beruházás tervdokumentációja már elkészült, az anyagi fedezet — mintegy 3—6 millió forint — is rendelkezésre áll. A korszerű szociális létesítményt a Nógrád megyei Tanácsi Építőipari Vállalat dolgozói építik fel. A Nógrád megyei Tanácsi Tervező Iroda április végiéig készíti el a Deák Ferenc utca csatornázási terveit. Az utcát teljes hosszúságában, a vasúti sorompóig bekötik a város csatornarendszerébe, az új létesítmény már közművesített telken épülhet fel. A csatornázást a városi tanács végezteti el, a kivitelezés költségéhez a vasút 700 ezer forinttal járul hozzá. A balassagyarmati MÄV vontatási főnökségnek arra toll felkészülni, hogy teljes egészében magára vállaltja a mellékvonalakon szolgálatot teljesítő gépek javítását az igazgatóság területén. Számolnia toll azzal is, hogy a vasúti közlekedésben egyre több lesz a Diesel-mozdony. Gondoskodni kell a szakember-utánpótlásról isi. Jelenleg harmincöt ipari tanuló dolgozik a balassagyarmati fűtőháznál, s ősztől — különböző szakmákra — ismét számos általános iskolát végzett fiatalt vesznek fél. Közülük harmincán egy új tanműhelyben ismerkedhetnek meg a szakmával. Az épület közel 400 ezer forintos költséggel még ebben az év« ben felépül. Az új tanműhelyben emeltszintű oktatást vezetnek be, a fiatalok a Diesel-motorszerelői szakmunkásvizsga letétele után a gimnázium harmadik osztályába folytathatják tanulmányaikat. A fűtőház fejlesztési programjában egy másik jelentős beruházási tétel az új homok- szállító üzembe helyezése. A 1,5 millió forint értékű berendezésit a Érsekvadtort és Vidéke Építő Ktsz készíti el, az építkezés megkezdésére még ebben az évben sor kerül. Az elkövetkező időszakiban a balassagyarmati vonalfőnökség területén négytengelyes kocsikat állítanak be a vasúti közlekedésbe. Ezeknek a kocsiknak a világításához lúgos akkumulátorok szolgáltatják az elektromos energiát, amelyek állandó karbantartásához egy új akkumulátortöltő állomást helyeznek üzembe. A berendezés üzemeltetéséhez szükséges helyiség kialakítását már megkezdték. K. 8. NÓGRÁD ~ 1970. február 24.. kedd
